Terminológia
Együtt -láthatatamjl
Vázlit u "Invisible collegf'-rúl
Amióta az i n f o r m a t i k a i kutatás, a kommunikáció-kutatás és a t u dományszociológiai kutatás /legalábbis bizonyos mértékig/ kezd Össze
kapcsolódni, azóta egyre világosabban látjuk, hogy a kutatók /tudó
sok/ információs szükségleteinek kielégítésében többféle információs- lommunikéciós r e n d s z e r v e r s e n g , sót /nem e g y s z e r / küzd egymással.
A tudományszociológiai kutatások eredményei a r r a u t a l n a k , hogy versengés v a n egyrészt a formális és nem-formális / s z e r v e z e t t és nem s z e r v e z e t t / r e n d s z e r e k között, másrészt p e d i g mindkét nagy r e n d s z e r különféle " a l r e n d s z e r e i " között i s . Ez a verseny természetesen nem m i n d i g nyíltan f o l y i k , h i s z e n a nem-formális /nem h i v a t a l o s a n s z e r v e z e t t / kommunikációs r e n d s z e r e k többnyire "láthatatlanul", a l i g észre
vehetően vagy v i s z o n y l a g csak i g e n kevés ember számára észrevehetően
"működnek".
Főleg az utóbbi 5-10 évben váltak rendszeresebbé, nagyobb mére
tűvé azok a vizsgálatok, amelyek a tudományos kutatók társadalmának kisebb-nagyobb közösségeit, c s o p o r t j a i t tanulmányozzák. E vizsgálatok során, s elsősorban PRICE / l / kutatásai alapján derült fény a tudomá
nyos kutatásban, és kommunikációban nem k i s s z e r e p e t játszó " i n v i s i b l e c o l l e g e " - o k /láthatatlan kollégiumok/ meglétére, Jelentőségére, hatá
sára a kutatók közötti információáramlásban, személyes kommunikáció
ban.
Az utőbbi években /elsősorban az a n g o l nyelvű s z a k i r o d a l o m b a n / a komolyabb igényű összefoglaló i n f o r m a t i k a i müvek, szemlék indexében általában o t t találjuk az " i n v i s i b l e c o l l e g e " szakkifejezést / 2 / . A Tefko S a r a c e v i c / V által 1970-ben s z e r k e s z t e t t nagyszabású /és nagy igényű/ gyűjteményes műben, amelyben az i n f o r m a t i k a t e l j e s területé
r e válogatta össze a szerkesztő a szakirodalomban a d d i g m e g j e l e n t legjelentősebb közleményeket, a kommunikációs folyamatokról, az i n - formáclófelhaaználők magatartásáról szóló f e j e z e t b e n szintén h e l y e t k a p t a k az i n v i s i b l e college-ról i r t tanulmányok / 4 / .
Terminológia
Magyar n y e l v e n /tudomásom s z e r i n t / csak MERTA / 5 / csehből f o r dított könyvében találunk rövid interpretációt az i n v i s i b l e c o l l e g e - ok működéséről /információs-kommunikációs szempontból/. I t t j e g y e z zük meg /bár a magyar elnevezésre később még visszatérünk/, hogy MERTA könyvének fordítója /BOROS Tiborné/ e g y i k alkalommal a "látha
t a t l a n közösség", másik alkalommal a "léthatatlan kollégium" k i f e j e zést használta az i n v i s i b l e c o l l e g e - r a .
E néhány példából l a láthatjuk, hogy az i n v i s i b l e c o l l e g e , " j e - lenségó"-nek i g e n nagy fontosságot tulajdonítanak az i n f o r m a t i k a k u tatói i s , sőt a z t hangoztatják, hogy jóval nagyobb intenzitással k e l l vizsgálni e z t a nem-formális információs-kommunikációs r e n d s z e r t , m e r t működésének törvényszerűségére vonatkozóan még m i n d i g i g e n hiányosak az i s m e r e t e i n k .
Mik hát a kutatásnak /és a kommunikációnak/ ezek a "láthatatlan együttesei"? Hogy a l a k u l n a k meg, hogyan működnek a láthatatlan kollé
giumok? Ha egy jelenséget, f o l y a m a t o t mélyebben meg akarunk r a g a d n i , l e g j o b b , ha visszamegyünk a kezdetéig. Nézzük, m i k o r és h o l a l a k u l t , miben tevékenykedett az első i n v i s i b l e c o l l e g e ?
Az i n v i s i b l e c o l l e g e : kifejezést először Róbert BOTLE /1627-1691/
angol f i z i k u s és kémikus használta a tudósoknak a r r a a /nem-formáli- san müködó/ klubjára, amely 1645 körül k e z d e t t m e g a l a k u l n i , 3 amely
nek t a g j a i jelentós s z e r e p e t játszottak a l o n d o n i Royal S o c i e t y meg
alapításában /6/. Mielőtt a Társaság h i v a t a l o s a n /1662-ben/ létrejött a láthatatlan kollégium t a g j a i időnként összejöttek /függetlenül a már "jobban látható" Wadham ós Gresham College-októl/, és levolezést f o l y t a t t a k annak érdekében, hogy megértő p a r t n e r e k r e találjanak, b i z tosítsák a tudományos prioritást és f o l y a m a t o s a n tájékozódjanak a más h o l , mások által végzett kutatómunkáról.
U g o r j u n k most időben jő háromszáz évet, térbelileg p e d i g Angliá
ból elsősorban az Egyesült íllamokba, s nézzük meg, hogyan működnek most a léthatatlan kollégiumok? Megjegyzéseinket elsősorban PRICE k u tatásaira / i l l e t v e idézett müveire/ alapozzuk; ezeknek egy részét i s m e r t e t t e egyébként iiERTA i s előbb már e m i i t e t t könyvében. / A r r a tö
rekszem, hogy főleg o l y a n a d a t o k a t közöljek, amelyek MEHTA könyvében nem s z e r e p e l n e k . /
A láthatatlan kollégiumok működésére nézve PRICE a tudományos kutatásnak a z t a jelenségét t a r t j a alapvetőnek, hogy minden aktívan müveit és egymással "versenyben" álló szakterületen /témakörön/ be
lül egy speciális, r e n d s z e r i n t vezető szerepre törő c s o p o r t jön lét
r e . A c s o p o r t t a g j a i n a k az az igénye /a lehetőségek határai között/, hogy k a p c s o l a t b a kerüljenek m i n d e n k i v e l , a k i a szakterületen tényle
gesen, eredményesen hozzájárul a kutatómunkához. S e z t az állandó é¬
rintkezést /kommunikációt/ nemcsak egy országban, hanem nemzetközi
l e g i s meg kívánják valósítani, elsősorban természetesen azoknak az országoknak a s z a k e m b e r e i v e l , a h o l a szakterületen élenjáró, d i n a m i kus kutatás f o l y i k . A c s o p o r t t a g j a i közötti érintkezésben egyformán jelentős s z e r e p e t játszik a dokumentumok /levél, p r e p r i n t , r e p r i n t s t b . / utján, v a l a m i n t a személyes találkozások /szeminárium, szimpó
zium, közös kutatómunka e t b . / révén történő kommunikáció. Ezek a c s o -
72
p o r t o k általában kivül állanak minden s z e r v e z e t e n /ezért "láthatatla¬
nok", ezért nehéz t a g j a i k a t "azonosítani"/, bár nem egy esetben még
i s kapcsolódnak v a l a m i l y e n kutatási intézményhez, s z e r v e z e t h e z i s . PHICE o l y a n c s o p o r t tevékenységét vizsgálta, amely az a m e r i k a i R a t l o n a l I n s t i t u t e o f H e a l t h /Országos Egészségügyi Intézet/ tudomá
nyos munkájával v o l t összefüggésben, s egy meghatározott / v i s z o n y l a g szük, speciális/ szakterületen működött. A c s o p o r t 1961. februárjá
ban a l a k u l t 32 t a g g a l , s k b . 4 év a l a t t , 1965. júniusára a t a g o k szá
ma 592-re e m e l k e d e t t . A c s o p o r t h o z a világnak jóformán minden tájá
ról t a r t o z t a k szakemberek, a t a g o k nagy többsége /62.Í/ azonban a m e r i k a i v o l t . Érdemes megjegyezni a további megoszlást: Egyesült Király
ság -J 'J, Japán 5%, Ausztrália, Svédország 3;í, Franciaország, Kanada, NSZK, Szovjetunió 2?6, s a fennmaradó 10> m e g o s z l o t t 19 más ország k u tatói között; összesen tehát 28 ország kutatói v e t t e k részt ebben a meglehetősen monumentális "láthatatlan kollégiumban". Ezek az a d a t o k egyúttal pregnánsan mutatják, hogy m i l y e n világméretű kommunikációs hálózattá fejlődhet egy i n v i s i b l e c o l l e g e !
A PEICE vizsgálta c s o p o r t b a n a következő /csak nagy vonásokban vázolt/ kommunikációs g y a k o r l a t a l a k u l t k i . M i n d e n k i megkapja / n a p r a készen/ a t a g o k jegyzékét, pontos cimét, s mindenkihez eljuttatják a körözésre szánt "memo"-k kópiáját. Ezeknek 90?í-a azoknak a tudományos d o l g o z a t o k n a k p r e p r i n t j e , amelyeket majd publikálnak /változtatások
k a l vagy anélkül/; a memo-k 10^-a korábbi tanulmányok vitáját és o l y a n szakmai vagy személyes feljegyzéseket t a r t a l m a z , amelyeket ál
talános szétküldésre kijelöltek. A kommunikációnak ez a módja " p o s t a - járattal megvalósuld f o l y a m a t o s nemzetközi kongresszusnak" t e k i n t h e tő, s az ebben való részvételhez csak az szükséges, hogy a c s o p o r t t a g o k tudományos közleményeiket letisztázott gépiratban benyújtsák a központi irodára. M i v e l semmiféle szerkesztési munkát nem k e l l végez
n i , a kutatók közötti kommunikáció néhány héten belül megtörténhet, szemben a z z a l a sokhónapos késéssel, ami a "formális" publikálás e l m a r a d h a t a t l a n velejárója.
Ez történik a kommunikáció terén a kutatás élvonalában, - mert /nem kétséges/ a léthatatlan kollégiumok t a g j a i külön a r c v o n a l a t , f r o n t o t a l k o t n a k , s i g e n nagy befolyást g y a k o r o l n a k /jórészt azáltal, hogy ellenőrzésük a l a t t tartják az információkat/ egy-egy szakterüle
t e n . Ebben v a n - többek között — ezeknek a c s o p o r t o k n a k a veszélye.
Amint PEICE f i / i s rámutatott, ezekben a c s o p o r t o k b a n h i e r a r c h i k u s e l i t a l a k u l k i , a h o l a t a g o k száma a szakterület t e l j e s kutatógárdá
jának négyzetgyökével arányos. S ez az e l i t a u t o m a t i k u s a n újraterem
t i kizárólagosságát pusztán a kiválósága által, továbbá a z z a l , hogy valósággal elnyomó hatást g y a k o r o l a szakterület nagy többségére, mert a tudomái.yos hozzájárulás döntő részét ő adna, s általában ő szabályozza az u j tudományos információk áramlását és terjedését i s .
Mindezek a Jelenségek egyúttal u t a l n a k a r r a i s , hogy az i n v i s i b l e c o l l e g e , i l l e t v e a hozzá tartozó kutatók a kommunikációs k u l c s személy / g a t e k e e p e r / szerepét töltik be o l y módon, ahogy a z t e g y i k korábbi terminológiai glosszénkban vázoltuk.* Hozzátehetjük ehhez,
* TMT 19-k. I O . M. 1972.0kt. 787-791-P.
Terminológia
hogy a kommunikációs kulcsszemélyek i s tulajdonképpen egy o l y a n / t a lán még láthatatlanabb/ együttest a l k o t n a k , melynek t a g j a i t szintén nem könnyű a z o n o s i t a n i , legalábbis a kívülállók számára.
Ezek a problémák azonban már a tudományszociológia sűrűjébe v e z e t n e k , s most nem célunk, hogy e z e k k e l f o g l a l k o z z u n k . A tudósok vilá
ga nem könnyen megközelíthető világ / 8 / . PEICE ós má3ok kutatásainak nagy érdeme, hogy elég mélyen i g y e k e z n e k b e h a t o l n i ebbe a világba, és ezáltal erősebben megvilágítani a tudományos információ és kommuniká
ció alapvető jelenségeit i s . HOSHOVSKT és UASSEY / V j o g g a l hangsú
l y o z t a , hogy az i n f o r m a t i k a i kutatásban sürgős ós döntő f e l a d a t a sze
mélyhez irányuló kommunikációs f o l y a m a t o k vizsgálata. Ezekben a f o l y a matokban i g e n f o n t o s s z e r e p e t kapnak az i n t e l l e k t u s b a n tárolt /"mind- s t o r e d " / információk, amelyeknek egyéni feldolgozása, rendezése kü
lön információs " r e n d s z e r t " a l k o t és meghatározó hatása v a n a szemé
l y e k közötti kommunikációban. Ez az informális r e n d s z e r az elsőrendű riválisa a hagyományos dokumentációs és számítógépes információs r e n d szereknek, mindenekelőtt a kutatás és fejlesztés területén. S főkónt az a r e n d s z e r lép működésbe az i n v i s i b l e c o l l e g e - o k b a n Í 3 .
Talán e nagyon vázlatos ismertetésből i s kitűnik, hogy az i n v i s i b l e c o l l e g e meglehetősen ellentmondásos jelenség. Ezért i g e n nehéz meghatározni ós találó nevet a d n i n e k i . A "láthatatlan kollégium" ma már kissé régiesnek h a n g z i k , nem egészen f e j e z i k i jól a lényeget,és ma a kollégium szónak o l y a n jelentésrétegei i s élnek - különösen az ifjúság körében - melyek messze esnek az i n v i s i b l e c o l l e g e jelentéskö
rétől. BOTLE-ók társulására jól i l l e t t a kollégium elnevezés, különö
sen a l a t i n e r e d e t i v e l való összefüggésben /con+lego/, mert az érzé
k e l t e t t e , hogy i t t egy tudományos problémákat együtt tanulmányozó /"olvasó"/ s z e l l e m i közösségről v a n B Z Ó. De ma, a " b i g s c i e n c e " /VE- KERDI László kifejezését használva: a "mammut-tudomány"/ korában - b i z o n y másféle közösségekről v a n szó, bár a régi kollégiumot j e l l e m ző* vonásokból i s megmaradt néhány.
Ugy gondolom, hogy meg k e l l várnunk a további kutatások eredmé
n y e i t ahhoz, hogy u j /a talán megfelelőbb/ nevet adjunk az előbbiek
ben j e l l e m z e t t tudós-csoportoknak. Addig, a z t j a v a s l o m , használjuk a
"láthatatlan együttes" kifejezést.
H I V A T K O Z Á S O K
/!/ PBICE, D.J. de S.: L i t t l e science, b i g lelence. B.T. 1963, Columbia Univ.
Press. 62-91.p.
/2/ P l . i a z ARIST /Annual Reriev of Information Science and Technology/ köte
teiben 1967-tai- 74
/;/ SARACEVIC, T, /ed., comp./i Introduction to infonnation science. H.Y., London, 1970. Bowker. 751 p,
/ V PRICE, D.J. de S. - BEAVER, 3.3.: Collaboration i n an i n v i s i b l e college.
= American Psychologigt, 21.k. 11.sz. 1966. november', SARACEVIC, id.a. 101-107.p.
PARKER, E.B. - PAISLEY, V . I . I Research f o r psyehologists at the i u t e r f a c e of the s c i e n t i s t and n l s Information system. = Amsrican Psychologist, 21.k.
11.az. 1966.november;
SABACEVIC, id.m. 85-94.p.
/5/ MERTA, A.1 A szakmai információcsere társadalmi vonatkozásai. 3p. 1971*
OMKDK, 41-42. p.
/6/ Communication systems and resourees i n the behavloral sciences. Washington, 1967, National Academy of Sciences /Publication 1575./ 12, 64.p.
/?/ PRICE, D.J. de S.t Somé remarks cn e l i t i s m I n Information and the i n v i s i b l e college phenomenon i n science. = Journal of ASIS, 22,k. 2. 3 Z . 1971.márc.
/S/ A modern tudományos kutatást, a "tudósok világát'' kitűnően j e l l e m z i
VEXERDI László könyve: Befejezetlen j e l e n . Bp. 1971, MagvetS K. /Ld. első
sorban "A jövő a jelenben" c. fejezet több idevágó tanulmányát, szemiáját./
• A tudományszociológia problémáiról Jó áttekintést nyújt as alábbi t a n u l mány: FÖLDVÁRI T. - MAHCHIN R.: A tudományszociológia alapvető kérdései és j e l e n l e g i helyzete. A szakirodalom ismertetése. > Szociológia, 19?2. 2,sz.
266-J03.P.
/9/ HOSBOVSKY, A.G. - HASSEY, R.J.i Information science: i t s ends, means, opportunities. = Proceedings of ASIS Annual Meeting, v o l. 5 . : Information t r a n s f e r . N.Y. 1968, Greenwood Publishlng Co. 47-55.p.
74-75-P.
űyöre Pál
