6 5 5 . 5 5 5 . 2 8 6 / 4 3 9 / : 3 8 9 . 6 / 1 0 0 /
A NEMZETKÖZI SZABVÁNYOS AZONOSÍTÓ KÖNYVSZÁMOZÁS (ISBN)
MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSE Barta Gábor
tei az ISBN? 43 ISBN az I n t e r n a t i o n a l Standard Book
| Number /nemzetközi szabványos azonosító könyv
szám/ kezdőbetűiből képzett betűszó-.
Maga a nemzetközi szabványos azonosító könyvszám p e d i g o l y a n tizjegyü szám, amely - az elébe i r t ISBN betűkóddal együtt - egyér
telműen azonosít minden, e 3zámmal ellátott könyvet /könyv Jellegű egyedi kiadványt/.
Az ISBN /és az e z t követő más dokumentum-azono3itó számok/ beve
zetése jelentős könnyebbség a könyvkiadók és könyvkereskedők,valamint a könyvtárak és tájékoztatási intézmények számára; más eszközökkel együtt lehetővé t e s z i a könyvtári és k e r e s k e d e l m i szempontból egy
aránt sok nehézséget o k o z o t t egyértelmű és egyszerű azonosítást, /rö
v i d , rendezhető és ellenőrizhető/ kiadvány-megjelölést. Bevezetését parancsolóan irták elő a növekvő s z a k i r o d a l m i termés által s z i n t e megoldhatatlanná t e t t azonositási problémák és elősegítette, Ösztö
nözte a számítógépek alkalmazása. A gépi adatfeldolgozásra a l k a l m a s dokumentum-azonositó számok alkalmazása a különböző - jórészt nemzet
közi - automatizált információs r e n d s z e r e k működésének i s f o n t o s f e l tétele.
A kiadványokon az ISBB-számot lehetőleg a címlap verzóján k e l l feltüntetni o l y módon, hogy az szembetűnő l e g y e n . A bibliográfiákban és címleírásokban i s közölni k e l l az ISBN-számot, hogy a z z a l megköny- nyitsük a kiadvány azonositását, megrendelését, nyilvántartását és nemzetközi cseréj ét.
Az ISBH képzésére vonatkozó előírásokat - az egyes országokban k i a l a k u l t e l v e k n e k megfelelően - a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet / I n t e r n a t i o n a l O r g a n i z a t l o n f o r S t a n d a r d i z a t i o n = ISO/ szabvány / l / állapította meg.
BÁRTA G.: ISBN magyarországi bevezetése
Az ISBN-szám egységes alkalmazását az e m i i t e t t ISO-szabvány és az ennek megfelelően k i a d o t t n e m z e t i szabványok - Magyarországon az MSZ 3563-73 A nemzetközi szabványos azonositó könyvszámozás c. orszá
gos szabvány - b i z t o s i t j a k .
Annak érdekében, hogy az ISBN-számokkal az alábbiaknak megfelelő
en világméretekben, egységesen "gazdálkodjanak", m e g a l a k u l t az ISBH Nemzetközi Ügynöksége, az I n t e r n a t i o n a l Standard Book Numbering Agency /ISBN Agency/. Az ügynökség és az e célra s z e r v e z e t t tanácsko
zó testület / A d v i s o r y P a n e l / gondoskodik az ISBN-rendszer fejleszté
sét érintő egyéb kérdésekről i s .
Mindazokban az országokban, a h o l az ISBN bevezetésre kerül, egy- egy központi s z e r v , az u n . n e m z e t i ISBH-iroda gondoskodik arról, hogy a könyvkiadással hivatásszerűen foglalkozó vállalatok és egyéb s z e r vek kiadványaikhoz a megfelelő ISBN-számokat megkapják.
Az ISBN r e n d s z e r t elfogadó országokban törvényes rendelkezések alapján vagy az érdekképviseleti s z e r v e k /könyvkiadói és könyvkeres
kedelmi egyesülések/ önkéntes elhatározásából látják e l a könyveket ISBN-számmal.
Az ISBN-szám alkalmazásának - a szabványok előírásain kivül szükséges - g y a k o r l a t i ismertetésére az ISBN-számok gondozásával meg
bízott n e m z e t i ISBN-irodák r e n d s z e r i n t részletes irányelveket i s ösz- szeállitanak / 2 / .
Az ISBN alkalmazásának előnyeit egy, a bevezetése érdekében ké
szült tanulmány / 3 / a következőkben f o g l a l j a össze:
"... alkalmazásának általánossá válása után az ISBN haszna i g e n jelentős l e s z , azoknak az előnyöknek a révén, amelyeket a normális esetekben, tehát az e s e t e k túlnyomó részében, biztosítani t u d . Miután a /leiró katalógusban használatos - s z e r k ..kieg./ természetes j e g y e k nél s o k k a l rövidebben, világosabban, féijreérthetetlenebbül és a s z e r teágazó h e l y i cimleiráai gyakorlatoktól t e l j e s e n független egyértel
műséggel határozza meg az egyedi könyvet, nyilvánvaló, hogy minden o l y a n esetben, amikor csupán e r r e , csak az e g y e d i könyv megjelölésé
r e , azonosítására van szükség, az ISBN használatával számottevő mun
kamegtakarítás, a tévedések, a hibaforrások jelentős csökkentése ér
hető e l . Ez komoly előnyt j e l e n t még a könyvtárlátogatőknak i s , de ennél még s o k k a l nagyobbat a könyvtömegekkel dolgozó üzemeknek: a könyvkiadóknak, a könyvkereskedőknek és a könyvtáraknak. Nem k e l l kü
lön hangsúlyozni, hogy ez az előny computer-használat esetén nemcsak növekszik, de különösen nyilvánvalóvá i s válik. A könyvkiadók és könyvkereskedők f o r g a l m u k zömét a hosszadalmas cimleirások h e l y e t t rövid tizjegyü számok segítségével bonyolíthatják l e . Ugyanez a l e h e tőség a könyvtárak beszerző osztálya előtt i s n y i t v a áll. Persze az ISBN-ek segítségével lebonyolított f o r g a l o m mögött ezeknek az esetek
nek a nagy részében nem nélkülözhető az a r a n y f e d e z e t : a természetes megkülönböztető jegyeken felépülő hagyományos nyilvántartás. A l t e r n a tív lehetőségként az ISBN-re támaszkodó ügyvitel előbb-utóbb be f o g h a t o l n i a könyvtárhasználatba i s , az üzemen belüli és a könyvtárközi forgalomban egyaránt, ez azonban már feltétlenül szükségessé f o g j a t e n n i , hogy a könyvtárnak l e g y e n egy ISBN-ek s z e r i n t r e n d e z e t t k a t a -
TMT 21.ért. 3.szám 1974.március
lógusa, vagy legalábbis egy i l y e n szám-konkordanciája, amely választ ad a r r a , hogy egy a d o t t ISBN-nek m i l y e n könyvtári j e l z e t f e l e l meg.
Bár b i z o n y o s könyvtárakban az állomány b i z o n y o s részeit illetőleg an ISBN még a j e l z e t szerepét i s átveheti majd, például a Széchenyi Könyvtár magyar állományánál. Ebben az esetben a z t az olvasót, a k i i B m e r i a k e r e s e t t könyv ISBN-jét, a Könyvtár minden katalógus és j e g y zék konzultálása nélkül f o g j a t u d n i kiszolgálni."
Az ISBN kialakulása Az ISBN kialakulását vizsgálva, e¬
gyesek a könyvtári j e l z e t e t , mások a könyvkiadók által használt kiadvány-, s o r o z a t - vagy rendelési számot t e k i n t i k az ISBN elődjének. A t e l j e s cimleirás elkerülésére, i l l e t v e a h e l y e t t korábban i s szükség v o l t v a l a m i l y e n rövidebb megjelölésre. Ez csak számokból, betűkből és számokból vagy csak betűkből álló rövidítés l e h e t e t t . A könyvtermelés fejlődésével ezek a partikuláris megoldá
sok - amelyek egy-egy nagy könyvtár házatáján vagy i s m e r t , nagyobb kiadóvállalatoknál meghonosodtak - nyilvánvalóan nem v o l t a k a l k a l m a sak általános elterjesztésre. Ehhez o l y a n átgondolt r e n d s z e r r e v o l t szükség, amely - kezdetben egy országon belül - általánosan b e v e z e t hető, a kiadványok túlnyomó részére alkalmazható és mind a könyvtá
r a k b a n , mind a könyvkiadóknál, könyvkereskedőknél használható.A szük
séglet a könyvkiadás területéről j e l e n t k e z e t t , mert a könyvkiadói és könyvkereskedelmi adminisztráció egyszerűsítése, később a nyilvántar
tás gépesítése nélkülözhetetlenné t e t t e a kiadvány bibliográfiai ada
t a i h e l y e t t o l y a n azonosító könyvszám kialakítását, amelynek megalko
tása a kiadó vagy könyvtár részéről nem önkényesen történt, hanem egy átgondolt r e n d s z e r részeként.
A W.H. sr.íITH L t d . , A n g l i a e g y i k legnagyobb könyvbizományos vál
l a l a t a , már 1965-ben felkérte az Angol Könyvkiadók Szövetségét, hogy kezdeményezze o l y a n egységes könyvszámozási r e n d s z e r megteremtését, amely a l k a l m a s lenne a nyilvántartás /ügyvitel/ gépesítésére. A r e n d szer kidolgozására F.G, FOSTEH-t, a London School o f Economics p r o fesszorát kérték f e l . Ezután a munka gyorsan h a l a d t , és Jó eredmény
n y e l b i z t a t o t t . Az első t e r v e z e t e t 1966 májusában vitatták meg, és bevezetését 1967-re megvalósíthatónak látták.
FOSTER p r o f e s s z o r javaslatának lényege az v o l t , hogy a könyvszá
mozást már meglévő a l a p o k r a k e l l felépíteni és ehhez felhasználta a gépesített nyilvántartással működő könyvkiadó vállalatok által hasz
nált kódszámokat. A r e n d s z e r kidolgozása során a r r a a következtetés
r e j u t o t t , hogy a hatékony könyvszámozási r e n d s z e r elsődleges f e l a d a t a a kiadók, könyvkereskedelmi vállalatok szükségleteinek kielégíté
se. Mindazonáltal f i g y e l e m m e l v o l t a k a könyvtárosok igényeire i s , és ebből a célból bevonták a munkába a B r i t i s h N a t i o n a l B i b l i o g r a p h y egy e r r e a célra a l a k u l t munkaközösségét, hogy j a v a s l a t o k k a l segítse a r e n d s z e r kidolgozóit. A könyvtárosok J a v a s l a t a i között s z e r e p e l t e k azok a kívánságok, amelyek a r r a irányultak, hogy az e g y s z e r már hasz
nált számok ismételten ne l e g y e n e k felhasználhatók, továbbá, hogy a r e n d s z e r bővíthető l e g y e n , v a g y i s t e g y e lehetővé azon kiadványok meg-
BARIA G.: ISBN magyarországi bevezetése
jelölését i s , amelyeket nem hivatásos könyvkiadd vállalatok adnak k i . A kidolgozókat tehát b i z o n y o s mértékben kötötték azok a követel
mények, amelyeket az érintett intézmények képviselői a r e n d s z e r r e l szemben megszabtak.
A ÍOSTER p r o f e s s z o r által k i d o l g o z o t t r e n d s z e r még nem v o l t nem
zetközinek tekinthető. Ez még csak SSN v o l t , azaz Standard Book Num- b e r i n g és nem 10, hanem csak 9 számjegyből állt. Önkéntes jellegű be
vezetése csak Nagy-Britanniára korlátozódott. A r e n d s z e r megalkotója azonban jól t u d t a , hogy az a l a p e l v e i b e n alkalmas egy - az egész v i lágra kiterjeszthető - nemzetközi könyvszámozási r e n d s z e r céljaira.
Az ISBN r e n d s z e r e és alkalmazásának köre
Az ISBN-szám képzésének rendját a vonatkozó nemzetközi szabványnak megfelelő magyar országos szabvány alapján ismertetjük.
Az MSZ 3563-73 s z . magyar szabvány 1974. január 1-én lépett ha
tályba. Részletesen előirja az azonositó szám képzésének módját és elhelyezését, feltüntetését a könyvön.
A könyv forgalmával k a p c s o l a t o s terminológiai problémákra való t e k i n t e t t e l i s e f o g a l o m p o z i t i v jellegű meghatározása /definíciója/
hiján, részletesen és tételesen meg k e l l e t t állapítani, hogy az ISBN szempontjából m i l y e n kiadványok nem minősülnek könyvnek. Ezek a kö
vetkezők:
• térképlapok, az a t l a s z o k kivételével e kották és hanglemezek
• újságok, folyóiratok, évkönyvek, egyéb időszaki kiadvá
nyok és s o r o z a t o k ; de könyvnek minősülnek ezek részcímes kötetei
e különlenyomatok, kivéve a z o k a t , amelyek v a l a m e l y s o r o z a t tagjává válnak
e reprodukciók ée egyéb sokszorosított képek, v a l a m i n t cím
l a p és kisérőszöveg nélküli reprodukció-albumok és képes
könyvek
plakátok, f a l r a g a s z o k , röplapok
• használati és reklám célokat szolgáló kiadványok: ár
jegyzékek, p r o s p e k t u s o k , gépkönyvek, használati utasítá
sok, propaganda-kiadványok, műsorfüzetek, naptárak a t b .
• jegyzetként k i a d o t t oktatási yagok, t a n t e r v e k , tanme
n e t e k
e tervezéei ős technológiai utasításon
TMT 21,éri. 3.szám 1974.márciu3
• Jogszabályok, szabadalmak és szabványok, ezek gyűjtemé
nyes kiadásainak kivételével
• ügyviteli nyomtatványok
• a f e n t i e k b e n f e l nem s o r o l t apró" nyomtatványok /meghí
vók, értesítések, gyászjelentések s t b . /
Az ISBN-szám négy számcsoportbői áll, amelyeket betüköz választ e l egymástól. A számcsoportok a következő sorrendben követik egymást:
• csoportazonosító szám t kiadói azonosító szám
• kiadvány sorszám
• ellenőrző szám.
Példáoli
ISBN 963 319 014 2 amelyből
963 a csoportazonositó szám
319 a kiadói azonosító szám
014 a kiadvány sorszám
2 az ellenőrző szám
A csoportazonosító szám a kiadvány /könyv/ megjelenési országát / e s e t l e g nyelvterületét, régióját, az ISBN Nemzetközi Ügynökségtől kért és k a p o t t szám hatálya s z e r i n t / határozza meg. G y a k o r l a t i mun
kánkban a csoportazonosító szám /9&3/ megállapítása problémamentes:
ez az ISBN Nemzetközi Ügynöksége által Magyarország számára biztosí
t o t t szám.
A csoportazonositó szám /ISBN-szám/ első t a g j a tehát Magyaror
szág esetében háromjegyű. Még látni f o g j u k , hogy ez e l v b e n 1 millió kiadvány ISBN-számmal való megjelölését t e s z i lehetővé az országnak.
Más országok /régiók, nyelvterületek/ csoportazonositó száma /könyv- termésükhöz i g a z o d v a / egy- vagy kétszámjegyű i s l e h e t . Természetesen az egyszámjegyű vagy kétszámjegyű csoportazonositó szamok nem l e h e t nek más két- vagy háromszémjegyü csoportazonositó számok első j e g y e i .
A kiadói azonosító szám /a példában: 319/ a csoportazonosító számmal együtt a könyv kiadójának azonosítására szolgál. A magyaror
szági kiadók azonosító száma - az ISBN rendszerének megfelelően - 2-5 számjegyből állhat. A kiadói azonosító szám megállapítására a nemzetközi és magyar szabvány alapján a következő számtartományok használhatók f e l :
BARIA G.: ISBN magyarországi bevezetése
kétjegyű kiadói azonosító számként 05-19 háromjegyű kiadói azonositó számként 200-699 négyjegyű kiadói azonositó számként 7000-8499 ötjegyű kiadói azonositó számként 85000-89999 Az egyes kiadók azonositó számát - az évente megjelenő kiadvá
n y a i k számától függően - az e f e l a d a t t a l megbízott magyar I S B N - i r o d a állapítja meg. Egy a d o t t kiadói azonositó szám csak e g y e t l e n kiadót jelölhet. Kivételt képeznek azok az intézmények /testületek s t b . / , amelyek kiadói tevékenysége nem r e n d s z e r e s vagy kiadványaik csak k i vételesen t a r t o z n a k azon könyvek sorába, amelyeket ISBN-számmal e l k e l l látni. I l y e n kiadványok számára a magyar ISBN-Iroda e g y e d i k i adói azonosító szám h e l y e t t kiadói gyűjtőszámok /00-tól 0 4 - i g / a l k a l mazására j o g o s u l t .
A kiadónként azonositó ezámmal ellátható saját kiadványok száma /Magyarországon/:
kétjegyű kiadói azonositó szám esetén 0-9999 10 000 db háromjegyű kiadói azonositó szám esetén 0-999 1000 db négyjegyű kiadói azonositó szám esetén 0-99 100 db ötjegyű kiadói azonositó szám esetén 0-9 10 db A kiadvány-sorszám 1-4 számjegyből állhat, a kiadói azonositó szám hosszúságától függően. Azok a kiadók, amelyeknek kiadói a z o n o s i tó számuk van, kiadványaik sorszámát az ISBN-Iroda által r-ndelkezés- re bocsátott számtartományból /jegyzékből/ maguk állapítják meg és v e s z i k nyilvántartásba. A kiadói gyűjtőszám alá s o r o l t intézmények k i a d ványainak t e l j e s ISBN-számát az i r o d a a d j a meg.
Az ISBN szempontjából v a l a m e l y könyv változatlan kiadásai egy kiadványnak minősülnek, tehát ezek ISBN-száma azonos l e s z . Ha azonban a könyv t a r t a l m i vagy f o r m a i j e g y e i a további kiadások során megvál
toznak, vagy ha egy könyv egyazon kiadáson belül eltérő formai/minő
ségi jellemzőkkel megkülönböztetett változatokban j e l e n i k meg, a könyv minden u j kiadásának, i l l e t v e egyazon kiadás minden változatának kü
lön-külön azonositó könyvszámot k e l l k a p n i a .
Az ISBN ellenőrző szám m i n d i g csak egy számjegy l e h e t . Ellenőr
ző számként kivételesen l e h e t X-t /római számot/ i r n i akkor, ha a szá
mítás eredményeként az ellenőrző szám 10 l e n n e . Tehát nem k e l l megle
pődni, ha o l y a n ISBN-számot látunk, amelynek az utolsó t a g j a : X, Az ellenőrző számot a n e m z e t i ISBN-Iroda határozza meg a kiadók
nak átadott számtartomány /jegyzék/ minden számára nézve. A kiadók már ellenőrző számot i s tartalmazó ISBN-számok jegyzékét kapják meg.
Ellenőrző számot tehát s e n k i n e k nem k e l l kiszámitania. Tájékoztatá
s u l , i l l e t v e a számítógépi programokba beépítendő a u t o m a t i k u s ellenőr
zés céljaira mégis közöljük az ellenőrző szám kiszámításának szabá
lyát és menetét. A példánkban szereplő "csonka" ISBN-szám számjegyei
hez 166
TILT 21.évi. 3.szám 1974 .március
9 6 3 3 1 9 0 1 4
hozzárendeljük helyértékenként a szabvány s z e r i n t állandóan meghatá
r o z o t t súlyszámokat, éspedig /a helyértékek sorrendjében a m e g f e l e l i számjegy alá Írva/ a következőket:
10 9 8 7 6 5 4 3 2
Ezután a tényleges ISBN-szám minden számjegyét /mind a k i l e n c e t / megszorozzuk a helyértékének m e g f e l e l d súlyszámmal. Esetünkben az eredmény:
90, 54, 24, 2 1 , 6, 45, 0, 3, 8
E számokat összeadjuk. Az összeg /példánkban/: 2 5 1 . E z t az össze
get e l o s z t j u k 1 1- g y e l /ez az u n . "modulus"/, mégpedig a d d i g , amig a k a p o t t hányados egész szám /példánkban: 22/. E hányados a továbbiak
ban érdektelen. A k a p o t t maradékkal dolgozunk tovább /példánkban: 9/, l e v o n j u k 11-ből. /Általában nyilvánvaló, hogy a maradék csak 10 vagy annál kevesebb l e h e t . / Az i g y k a p o t t különbség az ellenőrző szám, példánkban: 2. E z z e l egészül k i az ISBN-szám, amelynek végső formája tehát:
963 319 014 2
Ha az osztás maradék nélkül végződne /az osztandó 1 1- g y e l osztható/, az ellenőrző szám: 0.
Az ellenőrző számnak egyébként valóban ellenőrző j e l l e g e v a n . Ez biztosítja annak a u t o m a t i k u s megállapítását, hogy az ISBN-t h e l y e s e n '.rták-e l e , abban tévedés n i n c s , gépi feldolgozásra a l k a l m a s . Az e l lenőrző szám kiszámításának módját a vonatkozó magyar szabvány függe
léke i s t a r t a l m a z z a .
Az ISBN elterjedése Az ISBN elterjedése összefügg az
z a l , hogy kialakulása Angliában történt, és ez maga után v o n t a az egész a n g o l nyelvterület meghódításának lehetőségét, lényegében i g y i s történt. Az SBN a n g l i a i munkálatainak megkezdése után az DSA-ban működő könyvkiadói s z e r v e z e t e k i s megvizsgálták a j a v a s l a t o t és megállapították, hogy a k i d o l g o z o t t r e n d s z e r b e n elegendő
" h e l y " v a n az USA számára i s , és hogy annak bevezetése sok előnnyel Járhat.
A könyvkiadói érdekképviseletek /American Book P u b l i s h e r s Coun- c i l , Amerioan Textbook P u b l i s h e r s I n s t i t u t e , Bureau o f Independent P u b l i s h e r s and üstributors, American U n i v e r s i t y P r e s s e s / után gondo
san tanulmányozták az SBN-t a különböző könyvtári s z e r v e z e t e k i s / L i b r a r y o f Congress, American L i b r a r y A s s o c i a t i o n , N a t i o n a l A s s o c i a - t i o n o f C o l l e g e S t o r e s / , óa ugy döntöttek, hogy támogatják a r e n d s z e r bevezetését.
BARTA G.: ISBN magyarországi bevezetése
Az USA-ban az SBIJ bevezetését, az SBN ügynökségre háruló f e l a d a t o k ellátását az előbb e m i i t e t t érdekképviseletek megbízásából az R.R.
Bowker Company cégre bizták.
A r e n d s z e r ez időben - amint a z t már korábban emiitettük - még csak SBIJ v o l t , azaz szabványos könyvszámozási r e n d s z e r és nem ISBN, mert nem tekinthették még "nemzetközi"-nek. KésÓbbi kezdeményezés e¬
redményeként, az ISO szabvány által vált nemzetközivé. E z z e l n y i l t meg a lehetőség a széles körű bevezetésre.
Az ISBN-re vonatkozó ISO-szabvány kiadása Óta mind nagyobb azok
nak az országoknak a száma, a h o l az ISBN bevezetése érdekében j e l e n tős előrehaladást értek e l . E r r e u t a l az a körülmény i s , hogy az ISO 2108 az. szabványt az ISO 46.sz. Dokumentáció c. műszaki bizottságá
nak 23 t a g j a f o g a d t a e l . Ezek a következők:
A u s z t r i a I z r a e l
Belgium Lengyelország
Csehszlovákia Magyarország
Dél-Afrikai Köztársaság NSZK
Egyesült Királyság Norvégia
Finnország Olaszország
Franciaország Portugália
H o l l a n d i a Svájc
I n d i a Svédország
Irán Törökország
Írország USA
Uj-Zéland
I l y módon az ISO Tanácsa elé o l y a n j a v a s l a t került, amely a témá
ban érdekelt és kidolgozásban résztvevő országok nagy többségének e¬
gyetértésével találkozott. A bevezetés azonban független attól, hogy az orBzág s z e r e p e l t - e azok között, amelyek a szabványtervezetet e l f o gadásra ajánlották.
J e l e n l e g i tudomásunk s z e r i n t csaknem t e l j e s az ISBN alkalmazása Angliában. A n e m z e t i bibliográfiában szereplő könyvek 80?£-át a kiadók a rendelkezésükre bocsátott ISBN-számmal maguk látják e l . A továbbiak sem maradnak ISBN nélkül, mert ezek számára a nemzeti ISBN-Iroda a d j a meg a számot.
Az USA-ban az 1970-71. évi i s m e r t adatok alapján a már ISBN-szám- mal m e g j e l e n t kiadványok kb. 90#-ra tehetők. A már korábban e m i i t e t t E.R. Bowker Comp. gépesített s z e r v e z e t t e l és megfelelő propagandával intézi a n e m z e t i ISBN-Iroda f e l a d a t a i t . Hasonló jól működő organizá
ció eredményeként az NSZK valamennyi jelentős kiadója feltünteti az ISBN-számot ós a r r a törekednek, hogy e z t a hivatásos könyvkiadók egé
szére kiterjesszék. Hollandiában a korábbi évekből származó adatok s z e r i n t sikerült könyvkiadói tevékenységüket ugy megszervezni, hogy
TMT Zl.éVf, 3.szám 1974.március
a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a kerülő valamennyi könyv már ISBN-számmal l e g y e n ellátva.
Az ISBN hasznosítása a könyvkiadói és könyvkereskedelmi beveze
téssel egyidejűleg könyvtári vonatkozásban i s jelentós eredménnyel jár. Angliában a gépi u t o n s z e r k e s z t e t t nemzeti bibliográfia készí
tése során mágnesszalagon v e z e t e t t "jegyzék" / f i l e / t e s z i a könyveket ISBN-jük alapján hozzáférhetővé. Hollandiában ISBN-katalógust v e z e t nek és az ISBN-szám a címleírásban i s s z e r e p e l . Az a n g l i a i h e l y z e t h e z hasonlóan, sokrétű az ISBN könyvtári, bibliográfiai felhasználása az NSZK-ban i s .
A már i s m e r t , publikált c i k k e k , v a l a m i n t a külföldről beérkező könyvek a r r a mutatnak, hogy az ISBN alkalmazása mindinkább szélese
d i k és u j a b b és u j a b b országok v e z e t i k be kiadványaik megjelölésére.
Ez v o n a t k o z i k számos s z o c i a l i s t a országra i s , sőt előkészületek tör
téntek az ISBN alkalmazására, szabványként történő bevezetésére, a KGST egész területén.
Az ISBN magyarországi beveze
tését az ISO-ban megkezdett munká
v a l foglalkozó, I969 októberében t a r t o t t szabványosítási s z a k b i z o t t sági ülésen határozták e l . Ekkor döntöttek u g y a n i s arról, hogy e l f o gadják az ISO által közzétett t e r v e z e t e t és javasolták az e r r e a l k a l mas időpontban annak bevezetését.
Később a I I I . Országos Könyvtárügyi K o n f e r e n c i a i s tárgyalta és támogatta a z t a j a v a s l a t o t , amely az ISBN bevezetésének s z e r v e z e t i és egyéb kérdéseire v o n a t k o z o t t .
A könyvtárügyi s z e r v e k e t ezután i s élénken f o g l a l k o z t a t t a az ISBN bevezetésének ügye, különösen annak s z e r v e z e t i problémái. Ezek megvitatására 1972 márciusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentá
ciós Tanács /OKDT/ elé terjesztették "A nemzetközi szabványosított könyvszámozás /ISBN/ ismertetése és j a v a s l a t bevezetésére Magyaror
szágon" c. tanulmányt - ir.DOKAHOVSZKY Ákos munkáját / 3 / . -Íz OKDT az érdekelt könyvkiadói és könyvtári intézmények állásfoglalása után egyhangúan j a v a s o l t a a Művelődésügyi Minisztériumnak, hogy k e z d j e meg az előkészítő munkát és biztosítsa az ISBN működéséhez szükséges s z e r v e z e t létrehozását.
Sajnos az OKDT ülése után - személyi és s z e r v e z e t i változások következtében - 1972-ben az ISBN bevezetése érdekében nem történt e¬
lőrehaladás. 1973-ban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ISBN beve
zetésének további késedelme k i f e j e z e t t e n gátolja kiadványaink külföl
d i terjesztését és megnehezíti a nemzetközi cserét. A Művelődésügyi Minisztérium a Kiadói Főigazgatósággal együttműködve, m e g t e r e m t e t t e
az ISBN bevezetésének s z e r v e z e t i , személyi és a n y a g i feltételeit, es az Országos Széchenyi Könyvtárt megbízta az ISBN-Iroda f e l a d a t a i n a k ellátásával.
Az ISBN
magyarországi bevezetése
BÁRTA G.: ISBN magyarországi bevezetése
Az Országos Széchényi Könyvtárra, mint az ISBN-Iroda f e l a d a t a i t ellátó intézményre, az ISBN bevezetésével k a p c s o l a t b a n sokrétű s z e r vezési, nyilvántartási s t b . f e l a d a t hárult. Éppen e f e l a d a t o k nagysá
ga, sokrétűsége i n d o k o l j a , hogy az ISBN-t Magyarországon i s f o k o z a t o san vezessék be.
Az ISBN bevezetésének első szakaszában az ISBN-Irodának a követ
kező f e l a d a t o k a t k e l l elvégeznie:
• kiadói azonositó számok megállapítása és kiadása a hivatásos könyvkiadók számára;
• az egyes könyvkiadók által felhasználható t e l j e s ISBN-számok jegyzékeinek f o l y a m a t o s gépi előállítása;
e az i r o d a ügyvitelének megszervezése, a kiadói azonosítók, a felhasznált ISBN-számok nyilvántartása;
• az ISBN-számok felhasználásának ellenőrzése a kötelespéldá
nyok alapján;
• az ISBN-számok közzététele a Magyar Nemzeti Bibliográfiában;
• részvétel az ISBN-számok kiadói, könyvkereskedelmi és könyv
tári ügyviteli, bibliográfiai s t b . feldolgozásának, hasznosí
tásának kimunkálásában.
Az ISBN bevezetésének második szakaszában az i r o d a f e l a d a t a töb
bek között:
• a nem hivatásos kiadóként működő, de többé-kevésbé r e n d s z e r e s kiadási tevékenységet i s folytató intézmények számára e g y e d i kiadói azonosító számok rendelkezésre bocsátása;
• az e c s o p o r t b a tartozó intézmények számára a felhasználható t e l j e s ISBN-számok jegyzékeinek f o l y a m a t o s gépi előállítása és rendelkezésre bocsátása.
Az ISBN bevezetésének harmadik szakaszában:
• az e g y e d i kiadói azonosítóval meg nem különböztetett intézmé
nyek kiadványai számára kiadói gyűjtőszám alá s o r o l t ISBN- számok megállapítása.
Az ISBN-Iroda működését természetesen j o g i szabályozással k e l l alátámasztani. Biztosítani k e l l , hogy az ISBN-szám feltüntetése köte
lező l e g y e n a hivatásszerűen vagy nem hivatásosan, de r e n d s z e r e s e n könyvkiadással foglalkozó vállalatok számára minden kiadvány t e k i n t e tében, amely könyvkereskedelmi forgalomba vagy más u t o n történő t e r jesztésre kerül.
Az ISBN-Irodát az általa nyújtott szolgéltatásokért - amint ez más országokban i s szokásos - térítés i l l e t i meg. Ez a d i j a t e r v s z e r i n t megfelelően differenciált ős progresszív attól függően, hogy m i l y e n nagyságrendű kiadói tevékenységet f o l y t a t a vállalat, i l l e t v e 170
TMT 21.évf. 3.szám 1974.március
intézmény. Az ISBE-számért megállapítandó d i j azonban mindenképpen csekély, a kiadvány önköltségének alakulása szempontjából e l h a n y a g o l ható.
•
Örömmel állapithatjuk meg tehát, hogy eredménnyel járt mindazok kezdeményezése, a k i k a r r a törekedtek, hogy a magyarországi kiadványo
kon i s feltüntessék az ISBN-számot. Ezzel ismét hasznos nemzetközi e- gyüttmüködés részesévé váltunk, amely várhatóan elősegíti könyvtára
i n k , tájékoztatási intézményeink, könyvkiadásunk és könyvkereskedel
münk munkáját, és ezenfelül még sikeresebbé f o g j a t e n n i kiadványaink külföldi terjesztését és publicitását.
J E G Y Z E T E K
/ l / I n t e r n a t i o n a l Organization f o r Standard!zation = ISO.
ISO 2108 I n t e r n a t i o n a l Standard Book Humbering, 1972 07 0 1 , 6 p.
/2/ I n t e r n a t i o n a l Standard-Buchnummer /ISBH/ Leitfaden, Buchhándler-Vsreinigung GmbH, Frankfurt am Main, 1970. 28 p.
/3/ DOMANOVSZKY Ákos: A nemzetközi szabványosított könyv- széraosá3/I3BN/Ís^.;rtetésa és javaslat bevezetésőre Magyarországon. /Közread, az/ Országos Széchényi Könyv
tár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp. 1972.
2? p.
3AETA, G.: I n t r o d u o t i o n o f t h e I n t e r n a t i o n a l Standard Book Num- b e r /ISBN/ i n Hungary
D e s c r i p t i o n o f t h e concept, development and system o f ISBN, i t s sphere o f a p p l i c a t i o n , use and utílization. I n t e r n a t i o n a l /ISO/ and Hungárián s t a n d a r d s p u b l i s h e d i n t h i s a u b j e c t a r e dea.lt w i t h i n de- t a i l s , publícationa n o t covered by t h e Hungárián s t a n d a r d a r e l i s t e d .
BARTA G.: ISBN magyarországi bevezetése
The i n a u g u r a t i o n o f ISBN i n Hungary has t a k e n p l a c e s i n c e t h e l s t o f January 1974. ISBN numbers a r e g i v e n i n t h e f i r s t p l a c e t o p u b l i c a t i o n s i s s u e d by p u b l i s h e r s . Then those companies and i n s t i - t u t e s w i l l be i n c l u d e d where - b e s i d e t h e i r o t h e r a c t i v i t i e s - r e g u - l a r p u b l i e a t i o n programme i s c a r r i e d o u t . The Hungárián o f f i c e o f ISBN 1B v.orking w i t h i n t h e frame o f N a t i o n a l Széchenyi L i b r a r y . The o r g a n i z a t i o n a l work c o n c e m i n g f u l l i n t r o d u c t i o n o f ISBN i n Hungary i s p e r f o r m e d h e r e .
•
EAPTA, T . i Baegenae Megjyftapojno3 CTaHgapTH3npoBaHBOB aaeHTH-
B craTbe i i a^ a r a e T C H noHHTae I S B N , n T a n x e e e dx3pwnpoBanne, C K C - r e w a , oOxacTL npauenennH H pacnpocTpaHSHHH H MHorooTopoHHee e e H C - n o j i t s o B a H H e . l e T a J i b H o onircuBaioTcn MexJiyHaponrnje ( I S O ) a B e H r e p c K i i e c T a n a a p T N B laHHoií O Ö ^ B C T H H n a e r c H n é p e k é n t BHJTOB n3iaHii!í, He n p e j -
ycuoTpeimjx BenrepcuHMíi cTaHxapTauH.
B s e a e R t i e I S B N B fleirpnn Byaer nocreneMfo oovaiecTBíHTiiCH c 1 H H -
Baps 1974 r . Ha nepBOw aTane n o j i y i a T I S B N - K O . H H TOJIEPKO H3nannsi n p o -
í>eccaoHajii.HHi H 3 j t a r e j i t c T B . floroM cjieayfOT Te npeüiipHHTHH z H H C T H T V T H ,
KOTopue xorsi H ne HBJiaioTes HaiiaTejlfecTBaMH.HO - ITOMKMO K I RopMaJifcHOfi
n e s T e j i i K O C T H - p e r y j i s p H o sanycKawT HanaHHfl. Bropo I S B N <pyHKimoHnpyeT B paMKax B e^ r e p c K o S r o o v a a p c T B e n T i o f l BHÖjtHOTeicH H u. C e u e H H , e r o 3 a n a -
ieü HBJiflWTCH opraffHBaiiHH BBenenHH I S B N B BHP.
•
BARTA, G.: Die Einführung der i n t e r n a t i o n a l e n Standard-Buchnum- mer /ISBN/ i n Ungarn " "
Es w i r d d e r B e g r i f f ISBN erklárt, w e i t e r s d i e E n t s t e h u n g und das .Vesén des Systems, s e i n Verwendungskreis, s e i n e V e r b r e i t u n g und v i e l - s e i t i g e Ver/'endbarkeit erörtert. Die i n der i n t e r n a t i o n a l e n Norm /ISO/
und d e r u n g a r i s c h e n Norm e n t h a l t e n e n V o r s c h r i f t e n werden eingehend besprochen, m i t Aufzáhlung der i n d e r u n g a r i s c h e n Norm unerwáhnten P u b l i k a t i o n s t y p e n . - D i e ISBN m i r d i n Ungam vom 1 . Január 1974 an
sukzessive eingefíüirt; d i e ISBN-Nummer e r h a l t e n i n e r s t e r Reihe jene Publikationén, d i e von den g e w e r b 3 m a s s i g e n Buchverlagen herausgege- ben werden. Danach f o l g e n d i e P u b l i k a t i o n e n j e n e r Unternehmen und Institutionén, d i e - obzwar s i e n i c h t a l s gewerbsmássige V e r l a g e g e l - t e n - neben i h r e n s o n s t i g e n Aktivitáten - auch r e g e l m a s s i g P u b l i k a - t i o n e n herausgeben. Das ISBN-Büro a r b e i t e t i m Rahmen d e r U n g a r i s c h e n Szécbenyi-Nationalbibliothek und b e s o r g t d i e i m Zusammenhang m i t d e r Einführung d i e s e s Nummerierungssysteras auftauchenden o r g a n i a a t o r i - ' schen Aufgaben.
• 172
