• -
A S Z O C I A L I S T A O R S Z Á G O K A K A D É M I A I K Ö N Y V T A R A I A K U T A T Á S I N F O R M Á C I Ó E L L Á T Á S Á É R T *
Rózsa György
MTA Könyvtára
N é h á n y szó a terminológiáról
A szocialista országok akadémiai könyviárai sa
játos helyet foglalnak el országaik könyvtári rend
szerében. Egyfelől ellátnak olyan feladatokat, ame
lyeket a tudományos könyvtárak általában m i n d e n hol ellátnak, másfelöl viszont — s ez határozza meg helyzetük sajátosságát — országaik tudományos akadémiáinak szakirodalmi információs központjai
ként m ű k ö d n e k . Ez utóbbi funkció a szocialista or
szágok tudományos akadémiáinak központi tudo
mányos funkciójából adódik. A nyugati országokban a tudományos akadémiák általában testületek, ame
lyek közvetlen kutatásszervezö feladatokat n e m látnak el, és kutatóintézeti hálózatuk sincs. A szoci
alista országokban a tudományos akadémiák kvázi tudományos minisztériumok, és testületi tevékeny
ségük mellett jelentős kutatóbázissal rendelkeznek.
Ebből következik, hogy a szocialista akadémiai könyvtárak feladatai jóval túlmutatnak egy-egy tudós testület zárt jellegű könyvtáráén, amelyben a gyűjtemény jelleg dominál. Tehát végső soron a szo
cialista országok tudományos akadémiái tudományi
rányító, kutatásszervezö, kutató és finanszírozó sze
repének mértékétől függ, hogy központi könyvtá
raik m i l y e n mértékben játszanak sokrétű, dina
m i k u s szerepeket.
A paletta v á l t o z a t o s s á g a
A terminológia, nevezetesen annak tisztázása után, hogy egy-egy szocialista ország akadémiai könyvtára miért és m e n n y i b e n tekinthető sajátos je-
" A szocnlisla orsiigok akad'.mrn könyvtárigazgatóinak 1985 szeptemberében tartandó jablonnai (Lengyelország) konfe
renciájára készüli előadás.
lenségnek az adott ország könyvtári rendszerében, e könyvtári m e z ő n y b e n nemcsak az általános, közös j e l l e m z ő k e t , h a n e m a k ü l ö n b ö z ő s é g e k e t is szemügyre kell vennünk.
Ezek a különbözőségek többrétűek. V o n a t k o z nak m i n d a szervezeti formákra, m i n d pedig egyes tartalmi-funkcionális kérdésekre. A szervezeti formák vonatkozásában két változat különböztet
hető meg. A z egyik: általános tudományos akadé
miai könyvtárról van-e szó ( m i n t pl. Lengyelor
szágban és nálunk), vagy a tudományos akadémia mellett szakakadémiák is m ű k ö d n e k ( p l . a Szovjet
unióban, ahol orvostudományi, mezőgazdasági és pedagógiai akadémia is v a n , és ehhez hasonló az N D K akadémiai szervezete i s ) . Ebből az első külön
bözőségből már adódik egy olyan m e g k ü l ö n b ö z tetés, a m i az adott könyvtárak gyűjteményére vo
n a t k o z i k , tehát az, hogy m e n n y i r e általános a gyűj
tőkörük. A második különbözőség n e m gyűjtőköri, h a n e m funkcionális jellegű. Ez abban áll, hogy egy akadémiai könyvtár vagy egyben információs-doku
mentációs központja is az adott akadémiának, vagy m i n t gyűjteményi bázis csak bizonyos hagyományos tájékoztatási-bibliográfiai feladatokat lát el, s tőle függetlenül információs-dokumentációs központ vagy központok is m ű k ö d n e k . A z első, általunk in- tegráll típusnak nevezeit intézmények k ö z é tartozik a csehszlovák és a magyar akadémia központi könyvtára, míg a második, a specializált típusú i n t é z m é n y e k h e z a többi európai szocialista ország aka
démiai könyvtára. így a Szovjetunióban a Szovjet
unió T u d o m á n y o s Akadémiájának könyvtára L e n i n grádban m ű k ö d i k , a Társadalomtudományi I n f o r mációs Intézet ( I n s t i t u t nauCnoj i n f o r m a c i i po obsC- e s t v e n n y m n a u k a m — I N I O N ) , a T e r m é s z e t t u d o mányi Könyvtár és a V I N 1 T I M o s z k v á b a n . Vagy megemlíthetjük a Lengyel T u d o m á n y o s A k a d é m i á t , amelynek dokumentációs központja könyvtárától függetlenül működik. Ugyanez a helyzet a Bolgár T u d o m á n y o s Akadémián is.
3 7 9
Rózsa. Gy.: A szocialista orszájrok akadémiai könyvtárai..
Ha jobban szemügyre vesszük a Szovjetunió T u d o m á n y o s akadémiájának információs-dokumentá
ciós központjait, egyaránt találunk köztük integrált (pl. I N I O N ) és specializált ( p l . Természettudományi Könyvtár és V I N I T I ) intézményeket.
E szervezeti formák és típusok n e m vegytiszta formában j e l e n t k e z n e k , hanem átmennek egy
másba. M é g árnyaltabb az országonkénti paletta az előbbiekben vázoltaknál, ha tüzetesen vizsgáló
d u n k . A z integrált típusú intézményeken belül p l . külön is említhető a Magyar Tudományos Akadémia
Könyviára, amely általános tudományos könyvtári és információs-dokumentációs központi funkcióján túlmenően ellátja az Akadémia levéltárának feladat
körét is.
A fenti áttekintés a szervezeti formákról és funk
ciókról azért szükséges, m i v e l akadémiai könyvtára
i n k a kutatás információellátásában alapvetően két
féleképpen vesznek részt: egyfelől s z e r v e z ő és koor
dinációs munkával, másfelől pedig közvetlen infor
mációszolgáltató tevékenységgel. Mindkét formáról külön-külön fejezetben lesz szó.
Szervező és koordinációs m u n k a
A szocialista országok akadémiai könyvtárai m i n denekelőtt hálózati s z e r v e z ő és koordinációs tevé
kenységükkel segítik elő a kutatás információellátá
sát, m i n t h o g y általános tudományos könyvtári — és egyes esetekben információs központi — funkciói
k o n kivül tisztük a kutatóintézeti hálózatban m ű k ö d ő könyvtárak munkájának koordinálása és módszertani irányítása is.
A koordinációs és módszertani irányító funkció ugyancsak változatos formákban realizálódik. A z akadémiákhoz tartozó kutatóintézetek mindegyike rendelkezik kisebb-nagyobb könyvtári és informá
ciós egységgel. Ezeket a központi könyvtárhoz vál
tozatos kapcsolatrendszer fűzi. Egyes akadémiáknál nagy fokú a centralizáció, az állomány és a személy
zet egésze a központi könyvtár részét képezi. Ilyen esetekben voltaképpen nincs is koordináció, az inté
zeti könyvtárak egyszerűen fiókkönyvtárai a köz
pontnak. Ez a helyzet pl. az INION-nál. Más akadé
miáknál könyvtári decentralizációs tendencia figyel
hető meg, jóllehet a központi könyvtárnak bizonyos vonatkozásokban továbbra is fennmarad az irányító szerepe. Ilyen a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtára, ahol főtitkári rendelet szabályozza a köz
ponti könyvtár és az intézeti könyvtárak viszonyát.
Ennek a jegyében a központi könyvtár igazgatójának felügyeleti joga kiterjed az intézeti könyvtárvezetők személyére, állást foglal az intézeti könyvtárak szak
mai jellegű fejlesztési kérdéseiben ( u m . elhelyezés,
felszerelés, katalogizálás, állománygyarapítás s t b . ) , s elosztja az intézeti könyvtárak között a konverti
bilis valutakeretet. A központi könyvtárak koordi
náló szerepe különösen a külföldi devizás szakiroda
l o m beszerzésében válik egyre jelentősebbé.
A centralizáció és decentralizáció mértékének megítélése az egyes akadémiák dolga. Abban azon
ban valamennyi akadémia egyöntetű, hogy a szerve
zeti formák változatossága ellenére is egységesnek tekinti az akadémiai könyvtári munkát, azaz a k u tatás információellátását. A központi könyvtár és kutatóintézeti könyvtárak egy hálózatba tartoznak, nagyjában-egészében azonos normatívák szerint, a diszciplináris érdekektől függetlenül működnek.
Ennek az egységes hálózatnak az az elvi alapja, hogy mindenekelölt az alapkutatás szolgálata áll, és ez a tevékenység összességében interdiszciplináris j e l legű. E két jellegzetesség alapján az akadémiai könyvtári hálózatok különleges helyet foglalnak el a szocialista országok könyvtári rendszerében.
A z eddig tárgyalt két jellegzetességen kívül a szo
cialista országok akadémiai könyvtárai általában m é g további olyan vonásokkal is rendelkeznek, amelyek az akadémiai hálózati egységet támasztják alá. Ilyen az akadémiai nemzetközi kiadványcsere- funkcíó, mely által az akadémiák egyszerre segítik elő saját kiadványaik külföldi terjesztését, a külföldi szakirodalom devizamentes beszerzését, valamint a kereskedelembe n e m kerülő tanulmányok felderíté
sét és bekérését. Továbbá: a központi könyvtárak szakirodalmi információs ügyekben rendszerint el
látják akadémiáik nemzetközi képviseletét. Egyes akadémiáknál ez megosztva történik az információs
dokumentációs intézetekkel. Ugyancsak a központi könyvtárak gondoskodnak arról, hogy az akadémiai hálózatok bekapcsolódjanak az adott országok könyvtári munkamegosztásába. V é g ü l , de n e m utol
sósorban a központi könyvtárak tudományos alkotó
műhely-funkciója is a kutatás információellátásának színvonalasabb megvalósítása irányába mutat. E könyvtárak bibliográfiák közzététele, könyvtári- információs kiadványok megjelentetése által emelik intézményük színvonalát és ezáltal információszol
gáltatási képességét.
Közvetlen információszolgáltatás
A kutatás információellátását közvetetten szol
gáló szervezési és koordinációs háttérrel megerősí
tett közvetlen könyvtári információszolgáltatás az, amellyel a kutatók a mindennapos gyakorlatban ta
lálkoznak. Ez a találkozás technikailag általában olyan, m i n t más, n e m akadémiai tudományos könyvtárakban. A gyűjtemények tekintetében j e l -
380
T M T 3 2 . évf. 1 9 8 5 / 8 — 9 .
Icmző — m i n i már említettük — az alapkutatáshoz szükséges szakirodalom és az interdiszciplináris j e l legű információ hangsúlyozott jelenléte, ami a szol
gáltatásokban is hangsúlyossá válik. Az akadémiai könyvtárakra általában az is j e l l e m z ő — vagy j e l l e m zőnek kell lennie - , hogy a világ fő kutatási tenden
ciáinak szakirodalmát figyelik. Ily módon arra az irodalomra is felhívják a figyelmet, amely az adott országban esetleg m é g n e m is használható, m e r t a vonatkozó kutatásokat még el sem indította.
Konkrét példa; a m i k o r Magyarországon még hírük sem volt a kibernetikai kutatásoknak, a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Könyvtára már észrevette, hogy a legfejlettebb országokban valami új kutatási irány van kialakulóban, s nekilátott a legfontosabb
nak tünö kibernetikai szakkönyvek beszerzésének.
M i r e a kutatások nagynehezen startolhattak, a könyvtárában már ott volt az a néhány tucatnyi szak
m u n k a , amelynek segítségével orientálódni lehe
tett, és hozzá lehetett fogni az alaposabb gyűjtéshez.
A nagyobb arányú és elmélyültebb gyűjtést ezek után az akadémiai könyvtár átadta az M T A Számí
tástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetnek, majd az ilyen jellegű i r o d a l o m gyűjtését az M T A Központi Fizikai Kutató Intézete is megkezdte. A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Könyvtárának f i gyelemfelhívó, k e z d e m é n y e z ő szerepe e téren természetszerűleg fokozatosan csökkent, majd megszűnt. D e ugyanez mondható el az M T A Köz
gazdaságtudományi Intézetének könyvtáráról is, ahol a matematika alkalmazása a közgazdasági kuta
tásban témakör szakirodalmát kezdték el gyűjteni akkor, a m i k o r a kutatás ezt n e m vagy csak nagyon lappangva igényelte. M i r e a kutatók az operációku
tatásra, az i n p u t - o u t p u t analízisre és más hasonló munkákra kezdték az igényüket bejelenteni, már volt m i t a kezükbe adni. A z akadémiai könyvtárak
nak ez az igényfelkeltő funkciója egyike a leglénye
gesebbeknek.
Hovatovább a kutatás információellátása hagyo
mányos és n e m hagyományos módszereinek szimbi- ózáiról és a használt gépi adatbázisok terjedésének dinamikájáról is terjedelmes tablót lehetne készí
t e n i , m i v e i a központi könyvtárak is egyre inkább igénybe veszik a gépi adatbázisokat a hagyományos bibliográfiai jellegű szolgáltatások mellett. Mindkét fajta szolgáltatásról ismertetést ad a Biblioteki i centry informácii akademih nauk socialisticeskih stran* című tájékoztató.
A szocialista országok akadémiai könyvtárai a ha
gyomány és korszerűség Összekapcsolásának a műhelyei: e m i v o l t u k b a n az információszolgáltatá
son kívül, ami az információs-dokumentációs köz
pontok feladata is lehet, dokumentumellátást is biz
tosítanak a kutatás számára. Aligha túlozzuk el, ha kijelentjük: az akadémiai könyvtárak a maguk nagy- multú állományával és korszerű szolgáltatásaival pó
tolhatatlan színfoltok a szocialista országok tudomá
nyosságának sokszínű palettáján, és ezáltal részesei a világ tudományos életének.
- Leningrád. Nauka. 1984, 103 p.
RÓZSA György: A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás
információellátásáért
A szocialista országok tudományos akadémiái egyfelől tudományos testületek, másfelöl kvázi tudományos minisztériumok. Széles körű kuta
tóintézeti hálózattal rendelkeznek. Ebből követ
kezőleg a szocialista országokban m ű k ö d ő központi akadémiai könyvtáraknak is kettős funkciójuk v a n , u m . az akadémiai kutatóintézeti hálózat könyvtárai
ban v é g z e n d ő s z e r v e z ő és koordinációs m u n k a , i l letve az információ közvetlen szolgáltatása. A köz
ponti akadémiai könyvtárak a szocialista országok
ban aszerint különböznek egymástól, hogy integrált i n t é z m é n y e k - e vagy specializáltak. A z integrált
intézményekben a könyvtári m u n k a és az informá
ciós-dokumentációs központ közös szervezetben
RÓZSA, Gy: Academic libraries in socialist cottnttiesfor the mförmation supply ofresearch
Sientifíc academies in the socialist countries are partly scientific bodíes, partly quasi-scientific m i - nistries. T h e y have wide networks o f researh insti- tutions. Consequently the central academic libraries have alsó a dual f u n c i t o n : i.e. organízing and coordi- n a l i n g actívíties concerning the library n e t w o r k o f acedemic research institutes as well as rendering o f direct ínformation services. T h e central academic l i braries ís socialist countries are different i n consequ- ence wether they are integrated or specialized insti- tutions. I n integrated institutions the library activi- ties and the functions o f a documentatíon- i n f o r m a t i o n centre are realized in a c o m m o n organí- zation. Characteristic features o f the d o c u m e n t deli-
381
Rózsa, Gy.: A szocialista országok akadémiai könyvtárai..
valósul meg. A z akadémiai könyvtárak do
k u m e n t u m - és információszolgáltatására az alap
kutatás szolgálata és az interdiszciplináris informálás a j e l l e m z ő . Ez utóbbi a világ fő kutatási tendenciái
nak állandó figyelésén alapul.
* * *
T O J K A , J\b.; E n 6 j i i i O T e K n anaaeMH Hayic c o r o i a - j i H C T H i e c K i i x C T p a H H a o r v a t 6 e HHíbopruaiiHOHHoro o ö e c n e i e H H H H a y i H b i x H c o i e a o B a H H Í í
Aicaaei-iHH H a y K c o n . H a ; i H C T H ' i e c K H X c x p a H , c 0 4 - H O H C T O p O H b l , H B T O I O T C H H a y i H M M H O Ö m e C T B a M H , c jrpyroü — T a K ciía3aTb, Hay^HbiHn M H H H C T e p c r - B a « n . O H H p a c n o ; i a r a í O T u m p O K o í í c e x b i o n a y i H o - - H c c ^ e f l O B a T e j i b C K i r x H H C T i i T y r o B . HCXOAH H 3 a i o r o , u e H t p a ^ b H b i e a i c a i i e M m i e c K i i e ÖHOJIHOTCKH c o i i n a - J I H C T H H e C K H X C T p a H B M I I O J I H H I O T J t B O H H y K ) C p y H K U H J O \ o p r a a i i 3 a u n H H K O O p f l H H a i i H H p a ö o T b i BHÖ^HOTCK H a y i H O - H c c ^ e a o s a T e ^ b C K H X HHCTHTYTOB H H e n o - c p e j i c T B e H H O e H H t p o p M a u H O H H o e 0 6 c Jiy a i i i n a m i e . L l e H T p a ^ b H w e a x a a e M H H e c K H e ÖHŐ/IHOTCKH c o i o i a - j i n c T i i i e c K H x C T p a H O T n i m a i o T c a a p y r O T a p y r a TeM, K a K i i M i i y i p e s K f l e n i i a M H OHH HBJIHIOTCH : H i r r e r p H - p o B a H H b i H H M i n i c n e u n a ^ H 3 H p o r i a H H b i M H . B H H x e r - p i i p o B a H H b i x y r p e a í ^ e H H n x 6 n 6 j i H O T e K a H i m c p o p - M a m i O H H O - ^ O K y . M e H T a U H O H H b l f i I i e H T p ( p y H K U H O H H - p y i O T K a K o a n a o p r a H H 3 a u H H . HJIH A O K y w e H T a f l b H O - - H H c p o p M a i i H O H H o r o o ö c ^ y a í H B a H H í i , n p o B O ü H M o r o a K a a e M H i e c K H M H 6 i i 6 ; r H O T e K a M H , x a p a K T e p H O TO,
*JTO OHH o S e c n e t t i B a i o T H H T e p a n c u H n j i H H a p H o e HH- t p o p M i i p o B a H H e H o ö e c n e i e H H e OCHOBHI>IX H c c j i e - flosaTe^bCKHx p a ö o T . T a x á n H H t p o p M a u H S i o c H O B a - H a H a n o c T O H H H O M c j i e n í e H K H 3 a OCHOBHMMH r e H - SGHUHflHB MHpa B OÖJiaCTH HaytHblX HCC.tfiir.OBa HH ií.
* * *
very and i n f o r m a t i o n supply i n academic libraries are: services for basic research and interdisciplinary i n f o r m a t i o n . T h e latter is based o n t h e current awa- r e n e s s o f the m a i n research tendencies o f the w o r l d .
* * *
ROZSA, Gy.: Die akademischen Bibliotheken der sozialistischen Lander irn Dienste der Informa- fionversorgung der Forschung
Die wíssenschaftlichen A k a d e m i e n der sozialisli
schen Lánder sind einesteils wissenschaftlische Kör- perschaften, andernteils quasi wissenschaftliche M i - nistrien. Sie verfiigen über ein weites Netz v o n For- schungsingstituten. Daraus folgend habén i n den sozialistischen L a n d e r n w i r k e n d e n zentralen Bib
li oth eken der A k a d e m i e n ebenfalls eíne doppelte F u n k t i o n : einmal die Organisation u n d K o o r d i n a - tíon der A r b e i t e n i m Bibliotheksnetz der akademi
schen Forschungsinstitute, zweitens die u n m i t t e l b a - re L i e f e r u n g v o n I n f o r m a t i o n e n . D i e zentralen der A k a d e m i e n i n den sozialistischen L a n d e r n unter- scheiden sich i n d e m Sinne v o n einander, ob es sich u m integrierte oder u m spezialisierte I n s t i t u t i o n e n handelt. I n den integrierten I n s t i t u t i o n e n w i r d die bibliothekarische Tátigkeit u n d das I n f o r m a t i o n s - D o k u m e n t a t i o n s z e n t r u m i n einer gemeinsamen Or
ganisation v e r w i r k l i c h t . K e n n z e i c h n e n d fúr die Lie
ferung v o n D o k u m e n t e n u n d I n f o r m a t i o n e n i n den akademischen B i b l i o t h e k e n ist der D i e n s t fúr die Basisforschung u n d die interdisziplinare I n f o r m a t i o n . Letztere b e r u h t auf der stándigen V e r f o l u n g der Haupttendenzen der Forschung i n der Welt.
382
