A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

A CSEHSZLOVÁK KOMMUNISTA PÁRT ÉS AZ AGRÁRKÉRDÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIÁBAN

A KÉT VILAGHABORÜ KÖZÖTT

A nemzetközi m u n k á s - és pártmozgalom tapasztalatai m á r többször igazol- ták, hogy az a g r á r k é r d é s marxista—leninista megoldása jelentősen hozzájárult a szocialista f o r r a d a l o m győzelmének eléréséhez. Az a g r á r k é r d é s helyes megol- dása viszont szorosan összefügg a munkásosztály, valamint a kis- és középpa- rasztság szövetségének létrejöttével. A m u n k á s - p a r a s z t szövetség kialakulásának előfeltétele a kapitalista társadalomban az, hogy a proletariátus segíti a paraszt- ságot a burzsoázia és a földbirtokosok elleni harcában. Mint ismeretes, a pa- rasztság fő célja a föld megszerzése, amihez a földosztás révén j u t h a t . Ezért az agrárkérdés, elsősorban a következetes földreform, a forradalmi m u n k á s p á r t p r o g r a m j á n a k legfontosabb feladatai közé tartozik.

Az elnyomott nemzetek felszabadulási mozgalma — amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom felfokozott —, ú j államok l é t r e j ö t t é t segítette elő az Osztrák-—Magyar Monarchia romjain. Az ú j államok közé tartozott Csehszlová- kia is. A Csehszlovák Köztársaság keleti területe Szlovákia, az ország iparilag kevésbé fejlett részét alkotta. A lakosság túlnyomó része a mezőgazdaságban dolgozott. Ezt bizonyítja 1921. évi adatokból összeállított táblázat:

1. sz. táblázat

C s e h o r s z á g a b s z o l ú t é r t é k »/,

3 343 000 33,4 557 000 5,6 3 131 000 31,3

533 000 5,3 566 000 5,7 504 000 5,0 308 000 3,1 89 000 0,9 10 000 000 100,0 A f o g l a l k o z t a t o t t a k Szlováki,a

m e g o s z l á s a " a b s z o l ú t é r t é k % I p a r i m u n k á s

es i p a r o s 446 000 14,9

É p í t ő i p a r 67 000 2,2

F ö l d m ű v e l é s , e r d ő -

2,2

gazd., h a l á s z a t 1 812 000 60,4

K ö z l e k e d é s és p o s t a 105 000 3,5 K e r e s k e d e l e m és

3,5

p é n z ü g y 108 000 3,6

S z o l g á l t a t á s 105 000 3,6

M a g á n s z o l g á l t a t á s 94 000 3,1

M u n k a n é l k ü l i e k 3,1

n e m f e l t ü n t e t e t t 63 000 2,1

Összesen 3 001 000 100,0

A m i n t a táblázat m u t a t j a , Szlovákia lakosságának több mint 60%-a a mező- gazdaságban dolgozott, u g y a n a k k o r Csehországban a lakosság 31%-a tartozott ebbe az ágazatba. S z l o v á k i á b a n n a g y o b b volt a k ü l ö n b s é g a b b a n is, hogy itt több volt a n a g y b i r t o k és így n a g y o b b volt a nincstelenek száma, m i n t az ország más részeiben. Ez k ü l ö n ö s e n K e l e t - S z l o v á k i á b a n m u t a t k o z o t t meg. A következő t á b l á z a t az 1918. évi helyzetet m u t a t j a Szlovákiában.

2. sz. táblázat1

F ö l d t u l a j d o n o s o k F ö l d t u l a j d . F ö l d t u l a j d . F ö l d t u l a j d . s z á m a 10 h o l d i g 10—100 h o l d i g 100 h o l d o n f e l ü l 297 948 206 806 88 535 2607

100% 69,4% 29,7% 0,9%

K o n k r é t a b b á t t e k i n t é s t m u t a t a szlovákiai és a k á r p á t a l j a i m e g y é k föld- tulajdonosairól a 3. sz. táblázat, a m i t az 1895. évi m a g y a r statisztikai adatok a l a p j á n állítottak össze:

3. sz. táblázat B i r t o k n a g y s á g

k a t . hold

M e z ő g a z d a s á g i egység T e r m ő f ö l d t e r ü l e t e B i r t o k n a g y s á g

k a t . hold a b s z o l ú t é r t é k

%

%

0— 5 281 733 51,88 522 943 5,82

5— 10 115 912 21,35 835 681 9,43

10— 20 91 147 16,78 1 269 479 14,33

20— 50 42 134 7,76 1 217 070 13,74

50— 100 6 725 1,24 450 716 5,10

100— 200 1 984 0,36 276 172 3,11

200— 500 1 653 0,30 532 934 3,11

500—1000 871 0,16 615 996 6,95

1000 f e l e t t 935 0,17 3 151 881 35,60

összesein: 534 134 100,00 8 872 872 100,00

A fentiek szerint a kisgazdák a szlovák p a r a s z t s á g k é t h a r m a d á t tették ki, míg a földbirtokosok és n a g y g a z d á k a lakosság 1 százalékát sem jelentették.

E n n e k ellenére a t e r m ő f ö l d 50%-a az ő t u l a j d o n u k b a n volt. A l a t i f u n d i u m o k (1000 holdon felül) a t e r m ő f ö l d 3 6 % - á t foglalták el.

Azt a t é n y t is f i g y e l e m b e kell venni, hogy Szlovákia t e r m ő f ö l d j é n e k t e t e m e s része d o m b - és h e g y v i d é k e n t e r ü l el. Ezek a l a p j á n a parasztság 80—90%-a az ú j államtól azt v á r t a , hogy földhöz j u t .2

A Csehszlovák K ö z t á r s a s á g k i k i á l t á s á t követő h e t e k b e n m e g a l a k u l t a Szlo- vák Szociáldemokrata P á r t . Első kongresszusát 1918. december 25-én t a r t o t t a Liptovsky Mikuláson (Liptószentmiklós). A t a n á c s k o z á s p r o g r a m j á b ó l kitűnik, hogy a p á r t jobboldali i r á n y t k ö v e t ő vezetői n e m t a r t o t t á k elég f o n t o s n a k az a g r á r - és p a r a s z t k é r d é s t . N e m volt c é l j u k a m u n k á s - p a r a s z t szövetség megkötése, m e r t n e m mérlegelték a szocialista f o r r a d a l o m szükségességét. Hasonló állás- p o n t j a volt a p á r t p r á g a i jobboldali vezetőségének is. Ez különösen a Csehszlo- vák Szociáldemokrata M u n k á s p á r t XII. kongresszusán m u t a t k o z o t t meg 1918

d e c e m b e r 27—30-án. A kongresszus állást foglalt a n a g y b i r t o k k ö z t u l a j d o n b a vétele mellett, nagygazdaságok kialakítását tervezték, „szocialista" jelzővel illet- ték ezeket a gazdaságokat.3 Ez az álláspont veszélyes szakadékhoz vezetett a parasztság és a m u n k á s o s z t á l y között. Ez természetesen megfelelt a polgári osz- tály érdekeinek, m e l y az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetőség segítségével a k a r t a megfékezni a szocialista f o r r a d a l o m k i r o b b a n á s á n a k lehetőségét. A b u r - zsoázia m i n d e n k é p p e n m e g a k a r t a akadályozni a m u n k á s - p a r a s z t szövetség ki- a l a k u l á s á t . Ezért ígérte m e g a n a g y b i r t o k o k felosztását. A f ö l d b i r t o k o k egy részét a n a g y g a z d á k n a k a k a r t á k átengedni, de a földbirtokosok t u l a j d o n á b a n is h a g y t a k volna földet. Ez a szlovák vidék b u r z s o á z i á j á n a k megerősítéséhez vezetett.

Ezeknek a céloknak az elérését szolgálta volna a z a f ö l d r e f o r m , amit 1918—

20-ban fogadott el a p a r l a m e n t . Gyakorlatilag a burzsoázia és a földbirtokosok k o m p r o m i s s z u m a volt ez a r e f o r m ; a parasztság r o v á s á r a . A n a g y b i r t o k o k b ó l leszabott földet — a m i é r t az állam m a g a s k á r t é r í t é s t f i z e t e t t — az Állami Föld- h i v a t a l m a g a s áron á r u s í t o t t a . így sikerült megállítani a f o r r a d a l m i mozgalmat egy időre a szolvák v i d é k e n . Csak lassan j u t o t t a p a r a s z t s á g a r r a a meggyő- ződésre, hogy a burzsoázia nem t u d j a , de nem is a k a r j a födhöz j u t t a t n i a sze- gény parasztot.

Az agrár-burzsoázia fontos politikai támasza volt Közép-Szlovákiában is a Kisgazdapárt. Ez a p á r t a r r a t ö r e k e d e t t , hogy m e g a k a d á l y o z z a a m u n k á s - paraszt szövetség m e g a l a k u l á s á t és megbontsa az i p a r i és mezőgazdasági m u n - kások m o z g a l m á n a k egységét. A p á r t kisgazdákat, szegény p a r a s z t o k a t és föld- m u n k á s o k a t toborzott t a g j a i körébe. S z á m u k r a a l a k u l t a k Közép-Szlovákiában az ún. parasztegyletek. M á r a húszas évek közepén meggyőződött a kisgazdapárti vezetők kétszínűségéről a kisparasztság é s nagy s z á m b a n kiléptek a pártból.

A Kisgazdapárton k í v ü l a H l i n k a n é p p á r t igyekezett befolyásolni a paraszt- ság gondolkozását. E n n e k a p á r t n a k erős befolyása volt Közép-Szlovákiában is.

Ez a p á r t népámító p o l i t i k á j á v a l azt a k a r t a elérni, h o g y felhasználhassa a nép elégedetlenségét a f ö l d r e f o r m és a cseh burzsoázia g y a r m a t i z á l ó p o l i t i k á j á n a k é r d e k é b e n . Mint klerikális párt, elsősorban az egyházi birtokok helyzetét védte.

Bár a n é p p á r t és m á s burzsoá p á r t is szavakkal és ú j s á g c i k k e k k e l léptek fel a parasztok é r d e k é b e n , v a l ó j á b a n soha sem t e t t e k semmit, a m i m e g k ö n n y í - tette volna a parasztság helyzetét a kapitalista n a g y b i r t o k o s o k k a l szemben. Ezt a f e l a d a t o t csak a f o r r a d a l m i marxista—leninista m u n k á s p á r t t u d t a megoldani.

A k ü l - és belpolitikai események h a t á s á r a az 1919. év f o l y a m á n m e g a l a k u l t Közép-Szlovákiában is a szociáldemokrata mozgalom balszárnya, melyet az Or- szágos Szakszervezeti T a n á c s képviselt és székhelye R u z o m b e r o k o n (Rózsahegy) volt. 1919 októberétől szemben állt a dr. Iván D é r e r által vezetett bratislavai szociáldemokrata p á r t t e r ü l e t i bizottságával. A b a l s z á r n y k i a l a k í t á s á b a n nagy szerepe volt a haladó l a p o k n a k : B a n s k á Bystrica-i (besztercebányai) Népszava, V a s m u n k á s , R u z o m b e r o k - i „Szegények igazsága" t a r t o z o t t a legjelentősebb bal- oldali irányítású ú j s á g o k közé.

A szociáldemokrata p á r t k e t t é v á l á s a 1920 n y a r á n történt. A K o m i n t e r n II. kongresszusának h a t á s a h o z z á j á r u l t ehhez. A kongresszus 1920. július 19-től a u g u s z t u s 7-ig t a r t ó t a n á c s k o z á s á n részletesen foglalkozott a m u n k á s o s z t á l y szövetségeseinek k é r d é s é v e l is. A k o m m u n i s t a p á r t o k a t felszólította a m u n k á s - paraszt szövetség megerősítésére. A nemzetközi m u n k á s m o z g a l o m b a n igen nagy f o r d u l a t o t jelentett V. I. Leninnek az a g r á r k é r d é s s e l kapcsolatos tézisei/1 A m a r - xista balszárny m á r az 1919. s z e p t e m b e r 19-én t a r t o t t m a r t i n i (Turócszentmár-

ton) kongresszusán á t v e t t e a p á r t vezetését Szlovákiában. Annak ellenére, hogy ez a kongresszus több t e k i n t e t b e n pozitív volt, mégsem t u d t a gyakorlatilag helyesen realizálni az a g r á r k é r d é s megoldását. Ennek egyik következménye a parasztság közömbös m a g a t a r t á s a lett, az általános s z t r á j k idején 1920 decembe- rében. Keserű történelmi valóság, hogy a munkásság vereségét a csehszlovák dolgozók minden rétege s a j á t bőrén érezte. E vereség tanulságát m á r 1921. janu- ár 16-án a marxista balszárny első kongresszusán megállapították. Ennek a lu- bochnai (Fenyőháza) kongresszusnak a fő célja a k o m m u n i s t a p á r t megszer- vezése és a III. Internacionáléba való belépés volt. A kongresszus m i n d e n pozitív vonása mellett sem volt képes helyesen állást foglalni az a g r á r k é r d é s mellett.

Ezért n e m is tudta m e g n y e r n i a csehszlovák parasztságot a csehszlovák burzsoá- zia elleni harchoz. Ez a nagy feladat a születendő k o m m u n i s t a p á r t r a várt.

A Csehszlovák K o m m u n i s t a P á r t m á r megalakulásakor (Prága, 1921. m á j u s 14—16.) fontos célul tűzte ki, hogy a m u n k á s s á g és dolgozó parasztság közösen vegye át a hatalmat. Azonban a sok probléma, ami megoldásra v á r t , nem en- gedte rögtön n a p i r e n d r e tűzni a m u n k á s - p a r a s z t szövetség taktikai és stratégiai kérdéseit. Ennek ellenére a k o m m u n i s t a p á r t volt az egyetlen párt, amelyik se- gítette a parasztságot g o n d j a i enyhítésében. Sok p á r t t a g áldozatkészségét bizo- nyítja, hogy a szegény parasztok legégetőbb problémáira összpontosították fi- gyelmüket. Gyűléseken, megyei konferenciákon, hírlapokban, közgyűléseken elsősorban a burzsoá jellegű f ö l d r e f o r m o t bírálták.5

így például a C S K P szlovákiai lapja, a Szegények igaza 1922. szeptember 11-i számában bírálja a földosztó h i v a t a l Árva megyei tevékenységét. A cikk ezzel a f o r r a d a l m i felhívással végződik: „Ellenállásra h í v j u k fel az árvái szegé- n y e k e t ! Á r v a ezeréves kizsákmányolóitól kárpótlás n é l k ü l kell elvenni a földet!

. . . A kommunista p á r t minden erejével segíti az árvái szegényeket."6

Másik kommunista újság, a Banská Bistrica-i Népszava is bírálta a földre- formot. Figyelmeztetett a visszaélésekre és a csalásokra, melyeket az állam és a földhivatal vitt véghez vagy engedélyezett. Pellengérre állította a földbirtokok m a g a s á r ú szabad árusítását.7

1923-ban a f ö l d r e f o r m bírálata emelkedő tendenciát m u t a t . Így például 1923 f e b r u á r j á b a n a Cadca j á r á s i Rudina f a l u b a n a CSKP népgyűlésén S t e f a n Mistrik (Ruzomberokról) r á m u t a t o t t a r r a a tényre, hogy a n a g y gazdaságokat a kapita- listák között osztják fel, és a szegény paraszt nem tud földhöz jutni.8

A burzsoá jellegű f ö l d r e f o r m bírálásának h u l l á m a erősen érvényesül az 1923-as m á j u s elsejei ünnepségeken is egész Közép-Szlovákiában, például a gö- möri v á r o s k á k b a n és f a l v a k b a n , a r u t t k a i tömeggyűlésen.9

Hasonló kritika hangzott el a p á r t közgyűlésein, pl. júliusban a kysudcei Brodnon s Horny Vadicon, szeptemberben Banská Stiavnicán (Selmecbányán), decemberben a m a r t i n i j á r á s községeiben Soblahovon és Laclaván.1 0

A k o m m u n i s t a szónokok ezeken a gyűléseken a burzsoá jellegű földreform bírálata mellett h a t á r o z o t t a n felszólaltak az első munkáshatalom, a Szovjetunió rágalmazása ellen, a m i igen gyakori volt a polgári p á r t o k s a j t ó j á b a n . Például V. Chlumecky 1923. szeptember 9-én ezt mondta több m i n t 200 résztvevő előtt egy B a n s k á Stiavnica-i (Selmecbányái) gyűlésen: „Ha K r a m á r (cseh polgári poli- tikus) azt állítja, hogy Szovjet-Oroszország elveszi a paraszttól az utolsó tehenet is, hazudik. Az igazság az, hogy Oroszországban elkobozták a n a g y b i r t o k o k a t és felosztották kétholdanként a szegény parasztoknak.1 1

A közép-szlovákiai k o m m u n i s t á k a f ö l d r e f o r m kritizálása m e l l e t t elejétől kezdve igyekeztek lehetőséget k e r e s n i a p a r a s z t k é r d é s megoldására. A p á r t n a k u g y a n i s meggyőződése volt, hogy a győzelem előfeltétele a m u n k á s - p a r a s z t szö- vetség megerősítése. A p á r t t o v á b b i o r i e n t á c i ó j á b a n — ami ezekben a k é r d é s e k - ben t ö r t é n t —, jelentős szerepet játszott az 1923-ban Moszkvában a l a p í t o t t N e m - zetközi Paraszt Tanács. A T a n á c s a Paraszt I n t e r n a c i o n á l é v é g r e h a j t ó szerve volt. A csehszlovák parasztságot O t t ó Rydlo képviselte. Ennek a szervezetnek a kezdeményezésére keletkezett 1924 elején a C S K P k ö z p o n t i bizottsága mellett O.

Rydlo vezetésével az A g r á r m o z g a l o m titkársága. Az ú j institúció irányelvei é s ú t m u t a t ó i jelentősen befolyásolták a p á r t vidéki szervezeteinek m u n k á j á t és h a t á s o s a n elősegítették a m u n k á s - p a r a s z t szövetség k i a l a k u l á s á t a lenini elvek alapján.1 2

A K o m i n t e r n V. kongresszusa 1924 n y a r á n n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a lenini a g r á r p r o g r a m é r v é n y r e j u t t a t á s á h o z a C S K P p o l i t i k á j á b a n . Az V. kong- resszus által kitűzött f e l a d a t o k a t a p á r t II. kongresszusa (Prága, 1924. október 31—november 4.) v i t a t t a meg. ö s s z h a n g b a n a K o m i n t e r n n e l , állást foglalt amel- lett, hogy a burzsoázia soha nem f o g j a a parasztság földigényét kielégíteni. E r r e csak a p r o l e t a r i á t u s k é p e s a parasztsággal e g y e t e m b e n , ha közös erővel győze- lemre viszi a szocialista f o r r a d a l m a t és átveszik a h a t a l m a t , „ k i s a j á t í t j á k a nagy- b i r t o k o k a t térítés nélkül és ingyen szétosztják a s z e g é n y p a r a s z t o k n a k . "1 3

Ez a koncepció a kongresszus mozgósító p r o g r a m j a lett. Ebből kiindulva a p á r t kötelességévé t e t t e : a m u n k á s s á g o t és a p a r a s z t s á g o t összekötő szövetség kialakítását. A kongresszusi i r á n y e l v e k szerint a k o m m u n i s t a p á r t addig fog k ü z d e n i a dolgozó p a r a s z t o k jólétéért, ,,míg a p a r a s z t s á g nem s z a b a d u l fel a k a - pitalizmus igája alól."14

Ha a II. kongresszus nem is oldott meg m i n d e n p r o b l é m á t , de helyes irányt m u t a t o t t az a g r á r burzsoázia elleni h a r c b a n és a p a r a s z t i rétegek m e g n y e r é s é b e n . A kongresszus záró h a t á r o z a t a i f ő k é n t az a g r á r - és p a r a s z t k é r d é s s e l kapcsolatban visszhangra találtak a közép-szlovákiai parasztság k ö r é b e n . A kongresszus u t á n nőtt a párt tevékenysége a dolgozó parasztság k ö r é b e n . Ezt bizonyítja közgyűlé- sek és t ü n t e t é s e k egész sora, ahol a f ö l d r e f o r m o t és az adópolitikát bírálták. így például Husinán (losonci járás) J. V a r g a losonci p á r t m u n k á s f i g y e l m e z t e t t e a jelenlevő p a r a s z t o k a t : ,,A választás előtt ú j f ö l d r e f o r m o t fognak ígérgetni, u t á n a pedig megnövelik az a d ó k a t . " Figyelmeztette a jelenlevőket, hogy n e elégedjenek meg a kis parcellákkal. R á m u t a t o t t , h o g y Oroszországban m i n d e n k i n e k van elég földje.1 5

Az a g r á r burzsoázia bírálata volt a f ő téma a C S K P v á g m e n t i közgyűlésein (Drietoma, 1924. 8. 24., Bytca, 10. 5.), 1924. m á j u s 1-én M a r t i n b a n , 1924. július 13.

Dolny K u b i n b a n a k o m m u n i s t a szónok felhívást i n t é z e t t a kisparasztokhoz, hogy

„ f o g j a n a k össze a m u n k á s o k k a l és a kisiparosokkal a kapitalisták elleni harc- ban."1 6

A k o m m u n i s t á k tevékenysége r é v é n 1924 második felében Közép-Szlovákiá- b a n egységes mozgalom a l a k u l t ki a kisgazdák és nincstelen p a r a s z t o k jogaiért.

A mozgalom m e g i n d u l á s á h o z a nyugat-csehországi L o u n y b a n t a r t o t t (1924. 9. 6.)1' k o n f e r e n c i a adta meg az indító jelet. A szlovák k i s g a z d á k a t a k o m m u n i s t a Marék Culen képviselte. A jelenlevő k ü l d ö t t e k e g y e t é r t é s ü k e t n y i l v á n í t o t t á k ki a Nem- zetközi Paraszt Tanáccsal.

Ez a konferencia alapozta meg a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság egységes mozgalmát, m a r x i s t a — l e n i n i s t a alapon. M á r egy héttel később, szeptem-

b e r 14-én sikerült a k o m m u n i s t á k n a k hasonló k o n f e r e n c i á t szervezni Közép- Szlovákiában, Lucenecen (Losoncon).18 Az összejövetel k ü l d ö t t e i egyhangúlag megszavazták a Nemzetközi P a r a s z t Tanáccsal való e g y ü t t m ű k ö d é s t . Az elfoga- dott h a t á r o z a t k e m é n y e n b í r á l t a az ipari és a g r á r burzsoáziát, és f o r r a d a l m i felhívással f o r d u l t a vidéki lakosság kizsákmányolt rétegeihez. Ez a losonci kon- f e r e n c i a volt az első lépés a C S K P t e v é k e n y s é g é n e k ú j szakaszában, a II. p á r t - kongresszus p r o g r a m j á n a k m e g v a l ó s í t á s á b a n , n e m c s a k Közép-Szlovákiában, h a - n e m egész Szlovákiában. Ezt k ö v e t t e a közép-szlovákiai k i s p a r a s z t o k t ö b b hely- ségben m e g t a r t o t t k o n f e r e n c i á j a . 1924. dec. 7-én, a k o m m u n i s t á k k e z d e m é n y e - zésére, Zilinán (Zsolna) négy északi j á r á s p a r a s z t s á g á n a k 98 k ü l d ö t t e találkozott.

A t u r ó c i kisparasztok k ü l d ö t t e i 1924. dec. 8-án tanácskoztak D i v i a k y b a n . Ezen a n a p o n Zvolenben (Zólyom) is h a s o n l ó tanácskozás volt, melyen 66 k ü l d ö t t vett részt. 1925 j a n u á r j á b a n k i s p a r a s z t i tanácskozások voltak Liptovská P o r u b k á n , Cadcánf és Kysucké Nővé Meston.I ! ) A tanácskozás résztvevői m e g t á r g y a l t á k az a d ó ü g y e k e t , a nem kielégítő f ö l d r e f o r m o t és e g y h a n g ú l a g megszavazták a moszk- vai F ö l d m ű v e s I n t e r n a c i o n á l é h o z voló csatlakozásukat.

K ü l ö n figyelmet é r d e m e l a C S K P tevékenysége és kezdeményezése a Kis- gazda Szövetség m e g a l a k í t á s á b a n . E b b e az egyesületbe a p á r t n e m c s a k a kis- g a z d á k a t igyekezett m e g n y e r n i , h a n e m a középparasztok egy részét is, vala- m i n t a föld nélküli p a r a s z t o k a t , a f ö l d m u n k á s o k a t , nemzetiség, vallás és politikai n é z e t r e való t e k i n t e t nélkül. E n n e k a szövetségnek a k ö z p o n t j a Nyugat-Szlová- kiában volt, de t e v é k e n y s é g e Közép-Szlovákiára is k i t e r j e d t . E n n e k az egység- f r o n t n a k nagy segítséget n y ú j t o t t volna az a Paraszt kongresszus, m e l y e t a C S K P és a Kisgazda Szövetség h í v o t t össze Zilinára 1925. V. 3-ra. A kongresszus s a j - nos n e m valósult meg, m e r t a j á r á s n e m adta meg az engedélyt.

A C S K P és a Kisgazda Szövetség minden 1925-ben m e g t a r t o t t közös gyű- lésén n a p i r e n d r e k e r ü l t e k a z igazságtalan f ö l d r e f o r m m a l és az adófizetéssel k a p - csolatos problémák. így p é l d á u l 1925. m á j u s 17-én Gejza Weis, a podbrezovai v a s g y á r k o m m u n i s t a f u n k c i o n á r i u s a a H o r n á Lehota-i (Felső Lehota) közgyűlé- sen 200 jelenlevő előtt k i j e l e n t e t t e , hogy: „A f ö l d r e f o r m n e m ú g y valósul meg, a h o g y kellene, m e r t földet csak az k a p , akinek p é n z e van. A s z e g é n y e m b e r n e k t o v á b b r a is úgy kell gürcölni, m i n t ezelőtt. Mi ú g y képzeltük el a n a g y b i r t o k o k felparcellázását, h o g y m i n d e n szegényparaszt és r o k k a n t legalább egy kis d a r a b földhöz j u t . Ez a z o n b a n n e m így t ö r t é n t , ezek n e m k a p t a k s e m m i t , csak azok k a p t a k , akiknek volt is.''21 A k o m m u n i s t a p á r t 1925. j ú n i u s 1-i D o n o v a l y n szer- vezett gyűlésének r e n d ő r s é g i jegyzőkönyvéből k i t ű n i k , hogy a ruzomberoki S t e f a n Bazala ú j r a h a n g s ú l y o z t a : ,,A föld ismét csak a k a p i t a l i s t á k kezébe k e r ü l . Azt a j á n l o m , hogy a f ö l d r e f o r m o t úgy kell megvalósítani, m i n t Szovjet- Oroszországban."2 2

A szovjet példáról beszélt — e b b e n az összefüggésben — P e t e r K u s n i e r 1925.

j ú n i u s 21-én a B a n s k á Bystrica-i p á r t g y ű l é s e n . Hasonló hozzászólások hangzottak el a C S K P többi j á r á s i gyűlésein is.23

A m u n k á s - p a r a s z t szövetség h a r c b a n született. A C S K P e g y r e közelebb j u t o t t a parasztsághoz. Ezt m u t a t t á k az 1925 őszén t a r t o t t választások is. Ebben az időben ült össze a I I I . p á r t k o n g r e s s z u s , ez a p á r t k o n g r e s s z u s n e m foglalko- zott olyan komolyan az a g r á r k é r d é s s e l , de azért f i g y e l e m m e l k í s é r t e a parasztok p r o b l é m á i t .

A C S K P és a Kisgazdák egyesülete a választások idején n a g y figyelmet szentelt a vidéki f e j l e m é n y e k n e k . Közgyűléseket szerveztek, m e l y e n felhívták a

kisgazdák figyelmét arra, hogy az a g r á r k é r d é s t a II. p á r t k o n g r e s s z u s h a t á r o z a t a i a l a p j á n kell megoldani.

A p a r l a m e n t i választáson (1925. nov. 15.) a C S K P S z l o v á k i á b a n a 3. h e l y r e került, a n é p p á r t és az a g r á r p á r t mögé. Ez az adott h e l y z e t b e n nagy politikai sikert jelentett, több szavazatot k a p o t t , m i n t a szociáldemokrata p á r t .

A választási e r e d m é n y e k persze n e m t ü k r ö z i k teljesen a p á r t helyzetét a lakosság körében. M i n d e n e s e t r e még a t ö b b s é g a burzsoá p á r t o k r a szavazott.

A C S K P - n a k ezért még f o k o z o t t a b b a n f i g y e l m e t kellett f o r d í t a n i a a v i d é k r e és át kellett szerveznie a p á r t o t . Ezt a célt t ű z t e ki a G S K P szlovákiai országos értekezlete Zilinán (Zsolna) 1926. július 25-én.

A zsolnai értekezlet a p r ó l é k o s a n m e g v i t a t t a Szlovákia belső problémáit és foglalkozott a dolgozók gazdasági és szociális problémáival. A kiáltvány, melyet z á r ó d o k u m e n t u m k é n t a d t a k ki, ismét h a n g s ú l y o z t a : ,,Földet k ö v e t e l ü n k a kis- p a r a s z t o k n a k és nincsteleneknek, o n n a n kell ezt elvenni, ahol van, a g r ó f o k t ó l és a nagybirtokosoktól, az egyháztól, mégpedig k á r t é r í t é s nélkül, m i n t Oroszor- szágban." Felhívta a parasztokat, hogy közös arcvonalban a m u n k á s o k k a l és kis- iparosokkal h a r c o l j a n a k jogaikért.

Ez az értekezlet m e g m u t a t t a , hogy a p á r t t u d a t á b a n volt az a g r á r k é r d é s f o n t o s s á g á n a k , a n n a k ellenére, hogy n é h á n y részletkérdésben n e m volt világos az á l l á s p o n t j a . így például a h e l y e t t , hogy elvetette volna ezt a f ö l d r e f o r m o t , követeli „a f ö l d r e f o r m felülvizsgálatát". Hasonlóan követeli a f ö l d r e f o r m é r t e l - m é b e n lefoglalandó föld szövetkezeti t u l a j d o n b a v é t e l é t . E z e k a hibák a j o b b - oldali o p p o r t u n i s t a gyökerek növekedéséből e r e d t e k és belső p á r t v á l s á g o t idéz- tek elő.

A húszas évek közepén, a m i k o r a gazdasági válságot f e l v i r á g z á s váltotta fel, Szlovákiában a helyzet a cseh kapitalisták kolonizáló p o l i t i k á j a m i a t t t o v á b b r a is nehéz m a r a d t . Több üzemet felszámoltak, n e m csökkent a m u n k a n é l k ü l i s é g , e m e l k e d e t t a kivándorlók száma. A szlovák f a l v a k b a n egyre g y a k o r i b b a k lettek az egzekuciók, a 20-as évekoen 150%-kal e m e l k e d e t t a számuk. E nehéz g a z d a - sági és szociális helyzethez a f ö l d r e f o r m is h o z z á j á r u l t , m e r t lassú volt és n e m osztotta el egyenletesen a földet. Közép-Szlovákia b ú z a t e r m e l ő j á r á s a i b a n (Ri- m a v s k á Sobota, Lucenec, Modry K a m e n , K r u p i n a , Sahy) ez 1927 m á j u s á b a n így m u t a t k o z o t t :

4. sz. táblázat

B i r t o k n a g y s á g (ha)

B i r t o k o k s z á m a

T e r m ő f ö l d (ha)

E b b ő l s z á n t ó f ö l d

N a g y b i r t o k

% h a Egy g a z d a -

s á g r a e s ő s z á n t ó f ö l d

0— 2 10 212 8 629 6 655 32,5 3,2 0,60

2— 5 7 367 23 255 17 066 23,6 8,6 3,16

5— 10 6 469 42 916 30 764 20,7 15,9 6,63

10— 20 4 556 56 270 38 392 14,6 20,9 12,35

20— 30 1 206 24 443 15 380 3,9 9,1 20,27

30—100 958 35 341 16 463 3,1 13,1 38,55

100—500 és t ö b b 493 78 841 29 495 1,6 29,2 231,42

ö s s z e s e n : 31 261 269 695 154 315 100,0 100,0 8,63

A táblázatból kitűnik, h o g y a gazdaságok több m i n t f e l é n e k csak k e v é s f ö l d j e volt (5 hektárig) és így n e m t u d t a e l t a r t a n i a t u l a j d o n o s á t . A vidéki b u r -

zsoázia, a gazdagparasztok és a nagybirtokosok (több m i n t 30 ha földdel) a f ö l d t u l a j d o n o s o k 5 % - á t a l k o t t á k , de a t e r m ő f ö l d 42,3% volt a kezükön.2 5 Ez a kép is m u t a t j a , hogy a f ö l d r e f o r m az a g r á r b u r z s o á k ö r ö k n e k kedvezett.

A kedvezőtlen f ö l d r e f o r m m a l előidézett elégedetlenség m é g j o b b a n közelebb hozta a parasztságot é s a f ö l d m u n k á s o k a t . Jelentős segítséget n y ú j t o t t e b b e n a k o m m u n i s t a sajtó, f ő k é n t a P r a v d a (Az igazság) és a kisgazda melléklet a Kosák (Sarló). Az újságok r á m u t a t t a k a k o r m á n y és az ún. koalíció népellenes politi- k á j á r a .2 7

A p á r t t a g o k és a vezetőség t e v é k e n y és áldozatkész m u n k á j á n a k m e g lett a gyümölcse. K ö z é p - S z l o v á k i á b a n is m e g n ő t t a p á r t b e f o l y á s a a kisparasztok és f ö l d m u n k á s o k körében. K l e m e n t G o t t w a l d , aki f i g y e l e m m e l kísérte a vidéki p á r t m u n k á t is, 1927-ben é r t é k e l t e azt a t é n y t , hogy a nemzetiségileg is elnyo- mott országrészben szintén nőtt a p á r t h a t á s a . A k o m m u n i s t á k által vezetett m u n k á s s á g h a r c á b a n m á r n e m c s a k a m u n k á s o k h a r c o l t a k , h a n e m a f ö l d m u n - kások és kisparasztok, politikai illetőség f i g y e l e m b e vétele nélkül.2 8

Felelősségteljes m u n k á r a vallanak a k o m m u n i s t á k által rendezett gyűlé- sek, m e l y e k egységes a r c v o n a l b a t ö m ö r í t e t t é k a m u n k á s o k a t és p a r a s z t o k a t . Az első ilyen gyűlés 1927. j a n u á r 23-án Plesivecen (Pelsőc) volt. Március végéig aztán s o r b a n következtek a k o n f e r e n c i á k Zvolenben, Breznon, R u z o m b e r o k o n és m á s városokban.2 9

Az (értekezletek) g y ű l é s e k csúcspontja az össz-szlovák konferencia volt, 1928.

n o v e m b e r 4-én, melyen m e g v á l a s z t o t t á k a szlovák v á l a s z t m á n y t .3 0

Ezek a gyűlések r á m u t a t t a k a l e g f ő b b p r o b l é m á k r a és a C S K P a p a r a s z t o k és m u n k á s o k e g y ü t t e s h a r c á b a n vezető szerepet foglalt el. U g y a n a k k o r ezek mellett a k o n k r é t e r e d m é n y e k mellett o p p o r t u n i s t a h i b á k is f e l m e r ü l t e k , például g y a k o r l a t i l a g nem k ö v e t k e z e t t be az egyesülés és a m u n k á s - p a r a s z t v á l a s z t m á n y sem volt elég aktív. N e m volt helyes a z á l l á s p o n t j u k a f ö l d r e f o r m t e k i n t e t é b e n sem. Az a követelés, h o g y a f ö l d r e f o r m o t csak felül kell vizsgálni, a r r a a h i b á s k ö v e t k e z t e t é s r e vezetett, h o g y a f ö l d r e f o r m , melyet a burzoá osztály valósított meg, a l a p j á b a n helyes, csak k i kell j a v í t a n i a hibáit. E z e k é r t a t é v e d é s e k é r t az o p p o r t u n i s t a vezetőség a felelős, amely a IV. p á r t k o n g r e s s z u s o n k e r ü l t előtérbe.

A h i b á k kiküszöbölése az V. p á r t k o n g r e s s z u s f e l a d a t a lett, mely 1929 f e b r u - á r j á b a n ült össze. Itt k e r ü l t a C S K P é l é r e K l e m e n t Gottwald.3 1

Az V. p á r t k o n g r e s s z u s t ö b b e k között a II. k o n g r e s s z u s a l a p j á n a vidéki p á r t m u n k a feladatait, a n a g y b i r t o k o k é s egyházi b i r t o k o k k á r t é r í t é s nélküli ki- s a j á t í t á s á t és ingyen f e l o s z t á s á t t ű z t e ki.3 2 Ez a p á r t k o n g r e s s z u s komoly j e l e n t ő - ségével ú j , haladó időszakot jelentett a p á r t p o l i t i k á j á b a n , előtérbe j u t t a t t a a m u n k á s - p a r a s z t szövetség lenini elvek a l a p j á n való megvalósítását. Az V. k o n g - nesszus n e m dolgozta ki a p r ó l é k o s a n a p a r a s z t - és a g r á r k é r d é s m e g o l d á s á n a k f e l a d a t a i t , de ennek e l l e n é r e f o r r a d a l m i i r á n y m u t a t á s á n a k n a g y jelentősége volt a vidéki p á r t m u n k á b a n .

A gazdasági világváltság, amely 1929 végén kezdődött, kiélezte az ellentéte- ket a p a r a s z t s á g és b u r z s o á osztály között. A válság így ú j k ö r ü l m é n y e k e t t e r e m - tett a k o m m u n i s t a p á r t m u n k á j á h o z Közép-Szlovákia t e r ü l e t é n is. Valódi k é p é - ben m u t a t k o z o t t meg a b u r z s o á állam, a „népi h a t a l o m " illúziója, a m i t a n n y i r a h i r d e t e t t az a g r á r p á r t és m á s burzsoá politikai p á r t , szertefoszlott. A m i n d e n n a p i p r o b l é m á k m e g m u t a t t á k , h o g y amíg az a g r á r - b u r z s o á osztály h a t a l m i és vagyoni e r e j e növekedett, a k i s g a z d á k a l é t ü k é r t harcoltak.

Ezek az okok vezettek ahhoz, h o g y a választások előtt ú j r a f e l m e r ü l t a p r o b l é m a , kivel t a r t a falu. A p á r t V. kongresszusán választott ú j vezetőség G o t t w a l d d a l az élén m e g m u t a t t a a helyes u t a t .

A közép-szlovákiai k o m m u n i s t á k amellett, hogy segítették a válság n e h é z - ségeinek könnyítését, és a párt megtisztítását, sokat dolgoztak a p a r a s z t s á g között is. Ök vezették a m u n k a n é l k ü l i e k h a r c á t és ezt összekapcsolták a kisgaz- dák harcával, akiket az árverések f e n y e g e t t e k . Már 1930-ban közös g y ű l é s e k e t szerveztek például Zvolenben 400 jelenlevővel (1930. július 17.). M a j d a u g u s z t u s - b a n Liptovsky Mikuláson és így tovább.3 3 N a g y jelentősége volt az 1930. n o v e m - ber 1—2-án r e n d e z e t t zilinai értekezletnek, melyet a szlovákiai k o m i t é h í v o t t össze. Itt Szlovákia 23 delegátusa találkozott több p á r t képviseletében. V é g r e - h a j t ó bizottságot v á l a s z t o t t a k és 5 k ü l d ö t t e t neveztek ki az országos k o n g r e s s z u s - ra és k e t t ő t a dolgozó parasztok európai k o n g r e s s z u s á r a Berlinbe. A zilinai é r t e - kezleten k i a d o t t „ k i á l t v á n y a kis- és k ö z é p p a r a s z t o k h o z " az adók csökkentését, az adósságok eltörlését és az árverések leállítását, v a l a m i n t az ú j f ö l d r e f o r m o t követelte. Felhívta a p a r a s z t o k a t , hogy szovjet m i n t á r a szervezeteket a l a p í t s a - n a k és hogy a S z o v j e t u n i ó b a n az állam k i s a j á t í t o t t a a földet és á t a d t a a z o k n a k , akik megművelik. A k o m m u n i s t á k vezetésével ezek a szervezetek elősegítették az összeköttetést a m u n k á s o k és parasztok között.

Az osztályharc m a r x i s t a m ó d s z e r t a n á t a VI. p á r t k o n g r e s s z u s dolgozta ki, mely 1931 m á r c i u s á b a n ült össze és elemezte a politikai helyzetet a csehszlovák f a l v a k b a n , és m e g m u t a t t a a helyes u t a t , m e l y e n közelebb kell j u t n i a p a r a s z t o k - hoz. R á m u t a t o t t a részletes követelmények kidolgozásának fontosságára é s a r r a . hogy ezeket a k ö v e t e l m é n y e k e t é r t h e t ő e n kell megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy a p á r t t a g o k ezekkel a k ö v e t e l m é n y e k k e l r u g a l m a s a n dolgozzanak és hoz- zák összhangba a helyi viszonyokkal. Ez a p á r t k o n g r e s s z u s lehetővé t e t t e a lenini elvek g y a k o r l a t i megvalósítását a szlovák f a l v a k b a n .3 5

Közép-Szlovákiában egyre nehezebb lett a gazdasági helyzet. Ebben az idő- ben, kihasználva a gazdasági válság által l é t r e j ö t t feltételeket, a p á r t kiszélesí- tette szervezeteit a p a r a s z t s á g körében. A 30-as évek elején több k o m m u n i s t a falusi bíró lett, például a Banská Bystrica-i j á r á s b a n H o r n á Lehotán, K o s t i v i a r s - kán, Mostenicán, Sásován, Skubinban,3''

A VI. p á r t k o n g r e s s z u s t követő időben a p á r t g y a k r a n irányította a vidéki pártszervezetek m u n k á j á t körlevelekkel, p é l d á u l 1931. augusztus 5-én a l á í r á s - g y ű j t é s r e h í v t a fel a parasztságot az á r v e r é s e k megszüntetéséért, és f e l h í v t a a szervezetek figyelmét az éhségmenetek megszervezésére, m e l y e k a j á r á s i h i v a t a - lok előtt tüntettek.3 7 A P r a v d a is f e l h í v t a a m u n k á s o k figyelmét, hogy segítsék a parasztság harcát.3 8 Ezzel a p r o b l é m á v a l foglalkozott t ö b b pártbizottság K ö z é p - Szlovákiában, például 1932 n o v e m b e r é b e n Zilinán.3 9 1931 őszétől g y a k o r i a k l e t t e k a közgyűlések, t ü n t e t é s e k , éhségmenetek, f ő k é p p a feledi járásban. Ez időszak osztályharci m e g n y i l v á n u l á s a i 1932. f e b r u á r 10-én a Nemzetközi M u n k a n é l k ü - liek N a p j á n é r t é k el t e t ő p o n t j u k a t .4 0

Az é h s é g m e n e t e k és t ü n t e t é s e k f o l y t a t ó d t a k Közép-Szlovákia t e r ü l e t é n az 1932—33. é v e k b e n is, Povazská Bystrica (Vágbeszterce) k ö r n y é k é n , T u r ó c b a n , Felső N y i t r á n , G ö m ö r b e n , Liptó megyében, a besztercei j á r á s b a n és másutt.''1

A vidéki szegénység m o z g a l m á b a n f i g y e l m e t é r d e m e l a F e l s ő - G a r a m v i d é k , ahol különösen erős volt a szegényparasztság és a vasgyári m u n k á s o k kapcsolata.

1931-ben a m á j u s elsejei t ü n t e t é s m e g m e n t e t t e a hroneci g y á r a t a leállítástól.

E g y ü t t m ű k ö d é s s e l t a l á l k o z u n k a telgárti s z t r á j k a l k a l m á b ó l 1931 j ú l i u s á b a n , itt

a csendőrök lelőttek egy m u n k á s t (J. Chlapovic). N a g y m é r e t ű volt a f e l s ő g a r a m i dolgozók II. kongresszusa, m e g t á r g y a l t á k a k o m m u n i s t a p á r t által kidolgozott t ö r v é n y t e r v e z e t e t , melyben az á r v e r é s e k m e g á l l í t á s á n kívül állami segélyt k ö v e - teltek a f e l s ő g a r a m i szegénységnek. A f e l s ő g a r a m i III. p á r t k o n g r e s s z u s 1932.

o k t ó b e r 23-án j ö t t össze H r o n e c e n , s a m u n k a n é l k ü l i e k és a dolgozók különböző rétegei egységének n a g y politikai d e m o n t s á c i ó j a lett.

A f e l s ő g a r a m i osztályharc csúcspontja 1932. n o v e m b e r 12—16-án volt Po- lomkán, ahol az á r v e r é s elleni lázadás tört ki. A csendőrök b r u t á l i s közbelépése Vét e m b e r é l e t e t oltott ki. A 18 éves m u n k á s J á n Piliar Bacuchról és a 32 éves m u n k a n é l k ü l i J á n Pohorelez P o l o m k á r ó l 5 g y e r m e k e t h a g y o t t á r v á n / '3

A polomkai vérengzés, a h o l a csendőrség az éhező nép közé lőtt, n a g y til- takozást v á l t o t t ki nemcsak a z országban, de k ü l f ö l d ö n is. Az országgyűlésen a k o m m u n i s t a képviselők h e v e s e n tiltakoztak. így a burzsoá állam k é n y t e l e n volt m e g s z ü n t e t n i az á r v e r é s e k e t . Ez a győzelem még közelebb hozta a m u n k á s - osztályt és a parasztságot.

A f a s i z m u s fellépése N é m e t o r s z á g b a n 1933-ban, komoly veszélyt j e l e n t e t t a csehszolvák d e m o k r a t i k u s e r ő k számára is. E b b e n a t ö r t é n e l m i k o r s z a k b a n a m u n k á s - p a r a s z t szövetség j e l e n t e t t e azt az erőt, melyre a C S K P az egységes antifasiszta n é p f r o n t a l a p j á t helyezte a k ö z t á r s a s á g megvédésére irányuló h a r - cában. Nagy jelentősége volt a K o m m u n i s t a Internacionálé VII. k o n g r e s s z u s á n a k 1935 n y a r á n és a VII. csehszlovák p á r t k o n g r e s s z u s n a k , mely az I n t e r n a c i o n á l é ál- tal m e g h a t á r o z o t t t a k t i k á t a h a z a i viszonyokra a d a p t á l t a .

A n é m e t fasiszta szomszédság t e v é k e n y s é g r e biztatta H l i n k a n é p p á r t j á t . Ez a p á r t a cseh burzsoázia koloniális p o l i t i k á j á b ó l eredő h a n g u l a t o t szeparatista t ö r e k v é s r e igyekezett felhasználni, ez t e r m é s z e t e s e n n e m felelt m e g a dolgozók érdekeinek. A G o t t w a l d v e z e t t e C S K P m e g é r t e t t e , hogy ebből a t ö r e k v é s b ő l nagy, halálos veszedelem a l a k u l ki. I s m e r t e Szlovákia szociális, politikai és n e m - zetiségi p r o b l é m á i t . A jól i s m e r t m a r x i s t a — l e n i n i s t a nemzetiségi p r o g r a m b ó l kiindulva ú j p r o g r a m o t dolgozott ki az ú g y n e v e z e t t „Szlovákia gazdasági, politi- kai és k u l t u r á l i s felemelésének tervezetét", melyet 1937. m á j u s 16—17-én a Banská Bystrica-i p á r t g y ű l é s e n f o g a d t a k el. K ü l ö n szerepelt e b b e n a t e r v e z e t b e n az a g r á r p r o b l é m a megoldása, m i n t az ú j f ö l d r e f o r m , mely szerint m i n d e n 50 h e k t á r o n felüli b i r t o k k i s a j á t í t á s alá esne, t o v á b b á szól a p a r a s z t o k a d ó s s á g á n a k eltörléséről és a s z e g é n y p a r a s z t o k állami segélyezéséről.4 4 E n n e k a t e r v e z e t n e k a v é g r e h a j t á s á h o z szükség v o l t az összes d e m o k r a t i k u s erőre. A burzsoá p á r - tok, az állam és a szociáldemokrata párt m i n d e n t elkövetett az egységes n é p f r o n t k i a l a k í t á s á n a k m e g a k a d á l y o z á s á r a . Ez n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t ahhoz, h o g y a Csehszlovák K ö z t á r s a s á g 1938—39-ben Hitler kezébe került. Ezek u t á n a C S K P kénytelen volt illegalitásba v o n u l n i .

A f a s i z m u s elleni h a r c egy időre h á t t é r b e helyezte az a g r á r k é r d é s t . U g y a n e z m á r 1944 n y a r á n ú j r a a C S K P n a p i r e n d j é r e k e r ü l t . A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a f e l s z a b a d u l t részeken ismét e l ő t é r b e k e r ü l t ez a p r o b l é m a . A Szlovák Nemzeti T a n á c s megbízott h i v a t a l a 1945. f e b r u á r 27-én t ö r v é n y b e i k t a t t a a v a - gyonelkobzást (konfiskációt) é s a föld felosztását. A vagyonelkobzás a z o k a t az á l l a m p o l g á r o k a t érintette, a k i k a fasiszta r e n d s z e r t t á m o g a t t á k .

Ez volt a h á b o r ú u t á n i f ö l d r e f o r m k e z d e t e Szlovákiában. E k k o r a f ö l d r e f o r m a k o m m u n i s t a p á r t ez i r á n y ú p r o g r a m j á n a k csak egy részét foglalta m a g á b a . A kérdéssel foglalkozott a p á r t kosicei (Kassa) k o n f e r e n c i á j a 1945. f e b r u á r 27-től

m á r c i u s l - i g . E z a k ö v e t e l é s a K a s s a i K o r m á n y p r o g r a m b a is b e k e r ü l t , a m i t 1945.

á p r i l i s 5 - é n a d t a k k i .

A f ö l d r e f o r m p o l i t i k a i p r o g r a m j á n a k k i f e j l e s z t é s é v e l a f e l s z a b a d u l á s u t á n i i d ő k b e n t o v á b b f o g l a l k o z o t t a p á r t , a m i k o r a n e m z e t i - d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m s z o c i a l i s t a f o r r a d a l o m m á f e j l ő d ö t t . A k o m m u n i s t a p á r t t o v á b b r a is h a r c o l t a p a r a s z t s á g k ö v e t e l é s e i é r t . í g y p é l d á u l 1 9 4 6 - b a n a z ú n . 6. p a r a s z t - t ö r v é n y e l f o g a - d á s á r a t ö r e k e d e t t , e z a t ö r v é n y a z a g r á r - b u r z s o á z i a h a t a l m á t á s t a a l á . S z i n t é n h a r c o l t a p á r t a , , h r a d e c i p r o g r a m " t e l j e s í t é s é é r t , a m i a n a g y b i r t o k o k m e g s e m - m i s í t é s é r e i r á n y u l t . M i n d e z e k a h a r c o k j e l e n t ő s s z e r e p e t j á t s z o t t a k a d o l g o z ó n é p 1948 f e b r u á r j á b a n b e k ö v e t k e z e t t g y ő z e l m é b e n .

FORRÁS ÉS IRODALOM

1. Vozenilek, J . : O r o z d e l e n i veikostatiku k u c e l u m v n i t í n i k o l o n i z a c e v CSR, P r a h a 1919, s. 9—11.

2. T a m t i e z

3. „ P r o t o k o l X I I . r á d n é h o s j e z d u C e s k o s l o v e n s k é s o c i á l n é d e m a k r a t i c k é s t r a n y délinioké k o n a n é h o v e d n e c h 27., 28., 29. a 30. p r o s i n o e 1918 v R e p r e s . d o m é v Priaze." 183—211.

4. L e n i n , V. I.: P ő v o d n y nácrtt téz k a g i á m e j o t á z k e p r e II. z j a z d K I , Spisy zv.

31, B r a t i s l a v a 1954, 131—142.

5. P l e v z a , V., V e b e r , L., C a m b e l , S.: K S C a r o l ' n i d k a o t i z k a n a S l o v e n s k u , B r a - t i s l a v a 1962.

6. P r a v d a c h u d o b y 10.2.1922.

7. H l a s l ' u d u 10.12.1921.

8. S t á t n y o b l o s t n y a r c h i v (SOBA) B y t c a , P 2 VI. és 1423/1923 prez.

9. S O B A Bytca, P 2 1002 VI. a 2295/1923 prez.

10. T a m t i e z 11. T a m t i e z

12. S O B A Sala, O Ü G a l a n t a , 229/1925 prez.

13. „ P r o t o k o l II. r á d n é h o s j e z d u K S C " , P r a h a 1924, 90.

14. T a m t i e z

15. S O B A B a n s k á B y s t r i c a , 2 Z 5070/1924 prez.

16. S O B A Bytca, P 2 VI. a 2872/1924 p r e z . 17. P r a v d a c h u d o b y 17, 9. 1924.

18. P r a v d a c h u d o b y 24, 9. 1924 és 28. 9. 1924.

19. P r a v d a c h u d o b y 14. 12. 1924, 25. 1. 1925; Hlas l ' u d u 17. 1. 1925.

20. S O B A Sal'a, O Ü G, 410/1925 p r e z .

21. S O B A B a n s k á B y s t r i c a , 2 P I., I I I . b 4230/1925 prez.

22. S O B A B y t c a 2 P d t VI. a 84/1926 p r e z .

23. S O B A B a n s k á B y s t r i c a 2 P III. b. 5291/1925. prez.

24. S O B A B y t c a P 2 VI. a 399/1926 p r e z .

25. „ M a n i f e s t u " S O B A Bytca, E 2 U R VI. a 260/1928 p r e z .

26. „30 roikov r o z v o j a p o r n o h o s p o d á r s t v a n a s t r e d n o m S l o v e n s k u " , O O S S Ü B a n s k á B y s t r i c a , 1970, 36.

27. P é l d á u l P r a v d a c h u d o b y 1. 2. 1925, 8. 7. 1925, 12. Z. 1925, 9. 9. 1925 és H l a s l ' u d u 1. 2.1925 és így t o v á b b .

28. G o t t w a l d , K : S p i s y zv. I., B r a t i s l a v a 1951, 24—29.

29. P l e v z a , V.: T r a v l é h o d n o t y I., B r a t i s l a v a 1976, 164.

30. P r a v d a 8.11.1928 31. P r a v d a 16. 2.1928

32. „ P r o t o k o l V. z j a z d u K S C "

33. R u d é p r á v o 30. 7. 1930.

34. P r a v d a 9.11. 1930

35. P o z r i P r o t o k o l VI. z j a z d u KSC

36. „ I s k r y a p l a m e n e — p r i s p e v o k k d e j i n á m r o b o t n i o k e h o h n u t i a v o k r e s e B a n s k á B y s t r i c a " , S t r e d o s l o v e n s k é v y d a v a t e l ' s t v o , B a n s k á B y s t r i c a , 1962, 51.

37. S O B A N i t r a O C Ü N 237/X/1931 dőv.

38. P r a v d a 16.8.1931 a 11.10.1931.

39. A r c h í v U s t a v u m a r x i z m u — l e n i n i z m u U V K S S B r a t i s l a v a , F o n d KSC—15.

40. P l e v z a , V.: R e v o l u c n é h n u t i e z e m e r o b o t n i k o v I., B r a t i s l a v a 1960, 99—122.

41. „50 r o k o v p r á c e a b o j o v " , S t r e d o s l o v e n s k é v y d a v a t e l ' s t o v o , B a n s k á B y s t r i c a , 1971, 50—152.

42. P l e v z a , V.: T r v a l é h o d n o t y I., 252.

43. T a m t i e z

44. I s k r y a p l a m e n e , 58—60.