Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám 1180
járásainak javítását, a minőség kiterjedt ellen- őrzését. A vállalatcsoportok európai regiszte- rének (EuroGroups Register – EGR) Eurostat koordinálásával folyó fejlesztése támogatja a FATS-mutatók összeállítását a multinacionális vállalatcsoportok elérhető aktuális adataival.
Az összehangolt állomány kereskedelmi adat- forrásokat is felhasznál, ezek összekapcsolha- tók a gazdasági szervezetek nemzeti statiszti- kai regisztereiben elérhető vállalati informáci- ókkal, továbbá az országba érkezett közvetlen befektetések alapadataival. Az EGR előnye, hogy itt egységes platformon érhetők el az érintett európai statisztikai szolgálatok egyesí- tett, jóváhagyott regiszterinformációi.
Nádudvari Zoltán,
a KSH ny. főtanácsosa E-mail: Zoltan.Nadudvari@ksh.hu
Söllner, R.:
A kis- és középvállalkozások hozzáférése a pénzügyi forrásokhoz
(Der Zugang kleiner und mittlerer Unternehmen zur Finanzmitteln.) – Wirtschaft und Statistik. 2011.
7. sz. 619–628. old.
A kis- és középvállalatok (KKV-k) mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fontos sze- repet játszanak a gazdasági növekedés meg- alapozásában, új munkahelyek létrehozásában, az innovációs fejlesztésekben és végső soron a nemzetgazdaság versenyképességének javítá- sában. E feladatok sikeres megoldásának azonban fontos előfeltétele, hogy a KKV-k időben hozzájuthassanak a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz.
Az Európai Bizottság által kezdeményezett projekt igényeinek kielégítése érdekében Né- metország Statisztikai Hivatala egy 2010. ok- tóber-december között végrehajtott ad hoc felmérés keretében vizsgálta meg a KKV-k hi-
telhez jutási lehetőségeit a válságosnak tekint- hető 2009. évet megelőző, illetve követő idő- szakokban. (A válságot jól érzékelteti a bruttó hazai termék évenkénti változása, amely az or- szág egészét tekintve 2006-ban 3,4, 2007-ben 2,7, 2008-ban 1,0, 2009-ben –4,7, 2010-ben 3,6 százalékot képviselt.)
A megfigyelés azokra az önálló vállalko- zásokra terjedt ki, amelyek legalább 10, illetve legfeljebb 249 főt foglalkoztattak és 2006-nál korábban alapították őket. (A pénzügyi szol- gáltatás nemzetgazdasági ágat természetszerű- leg nem vonták be az adatfelvételbe.) A meg- figyelendő vállalkozások kiválasztásához ré- tegzett mintavételt alkalmaztak. A célsokasá- gon belül a következő három réteget különböz- tették meg:
a) az ún. „gazellákat”. Az idesorolt válla- latokat 2004-ben vagy 2005-ben alapították és 2005–2008 között legalább 72,8 százalékos (azaz éves átlagban 20 százalékot meghaladó) fejlődést értek el a foglalkoztatottaik számát tekintve,
b) a gyors növekedésű vállalatokat, ame- lyeket 2004-nél korábban alapítottak, és fog- lalkoztatottaik száma 2005–2008 között leg- alább 70,8 százalékkal növekedett,
c) az egyéb vállalatokat, vagyis minden olyan KKV-t, amely nem érte el az előző két csoportra jellemző fejlődést.
A KKV-k közül 5 százalék tartozott a „ga- zellák”, 64 százalék a gyors növekedésű válla- latok és 31 százalék az egyéb vállalatok cso- portjába. Viszonylag alacsony számukra és a teljesítményük iránti különösen élénk figye- lemre tekintettel a „gazellákat” teljes körűen figyelték meg.
A mintába bekerült egységek ágazati meg- oszlását tekintve az ipar aránya 21, az építőiparé 18, a kereskedelemé és szállításé 27, az infor- mációs és kommunikációs ágazatoké 14, az egyéb szolgáltató ágazatoké 20 százalék volt.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám
1181
A foglalkoztatottak száma alapján a követ- kező három nagyságkategóriát különböztették meg: a 10–19, a 20–49 és az 50–249 főt fog- lalkoztató vállalkozásokat.
Az eredmények európai szintű összehason- líthatósága érdekében az adatgyűjtést vala- mennyi tagországgal egyeztetett tartalomnak megfelelően hajtották végre. A kitűzött cél a KKV-k finanszírozási struktúrájának, főbb fi- nanszírozási forrásainak, valamint finanszíro- zási eredményeiknek megismerése volt. Emel- lett adatokat kívántak nyerni a jövőben várható finanszírozási szükségletekről, illetve a növe- kedés potenciális akadályairól is.
A Német Statisztikai Hivatal a mintába bekerült 3 555 vállalkozásnak küldte meg az említett tartalmú kérdőívet, amelyek közül 2 459 egység (69%) szolgáltatott értékelhető adatokat. Ezek végső soron 90 994 KKV-t rep- rezentáltak.
A kapott eredmények szerint a kis- és kö- zépvállalkozások mintegy harmada keresett fej- lesztéseihez külső finanszírozási lehetőségeket (2007-ben 33, míg 2010-ben 36 százalékuk).
Ehhez a legkézenfekvőbb megoldást a hitelfel- vétel jelenti: 2010-ben a megkérdezett KKV-k egynegyede (25%) nyújtott be banki hitelkérel- met, míg 2007-ben ez még csak minden ötödik- nél (20%) fordult elő. Emelkedett azoknak a vállalkozásoknak az aránya is (19-ről 22 száza- lékra), amelyek ezekben az években más finan- szírozási formákat választottak: például lízing, számlakövetelés megvásárlása (faktoring), illet- ve szállítói hitel igénybe vétele. Ugyanakkor el- hanyagolható jelentőségűnek bizonyult a külső tőke bevonása. A megkérdezett vállalkozások alig 1 százaléka utalt ilyen törekvésre a szóban forgó években. Gyakorlatilag csak a „gazellák”
csoportjában volt észlelhető (5 százalékos aránnyal), hogy finanszírozási forrásként növel- ték a külső tőke részesedését.
A hitelt igénylők aránya a nemzetgazdasá- gi ágak közül az iparban, illetve a kereskede-
lem és szállítás ágazataiban volt a legmaga- sabb (2010-ben már egyformán 28 százalék).
Az általános növekedési tendenciával szemben az egyetlen kivételt az Egyéb szolgáltatások ágazatai jelentették, ahol a hitelkereslet aránya a 2007. évi 21-ről 2010-re 14 százalékra mér- séklődött. Az egyéb finanszírozási formák iránti igény sokkal kiegyenlítettebb, s említés- re érdemes növekedés is csak az ipar területén mutatkozott (a 2007. évi 21-gyel szemben 2010-ben 26 százalék).
A hitelnyújtást Németországban egyértel- műen a bankok feladatának tekintik. A hitel iránti kérelmek 91 százalékát intézték a ban- kokhoz 2007-ben, 2010-re pedig ez a magas arány is tovább emelkedett, 95 százalékra. A sokkal kisebb jelentőségű, egyéb hitelforrások közül sorrendben a tulajdonosok vagy üzletve- zetők, a rokonok és barátok, illetve egyéb hi- telforrások, mint például az építési takarék- pénztárak jöhetnek még számításba.
A finanszírozási eszközöket kereső leg- több KKV eredményes vagy legalább részben eredményes volt, annak ellenére, hogy közlé- sük szerint a feltételek rosszabbodását figyel- hették meg. Minden negyedik megkérdezett vállalat a finanszírozási terhek emelkedésére mutatott rá, azzal, hogy 2007 és 2010 között észlelhetően csökkent a bankok finanszírozási készsége. Ebben az időszakban a „gazellák”
körében érvényesült legerősebben a hitelek iránti igény (a vállalkozások másik két cso- portjához viszonyítva).
A 2013-ig terjedő hároméves időszakban várhatóan a megkérdezettek 38 százalékának lesz szüksége újabb finanszírozási forrásokra.
A legmagasabb igényt (44 százalékot) a gyorsnövekedésű vállalatok jelezték. Nemzet- gazdasági ágazatok szerint jóval erősebb diffe- renciálódásra lehet számítani: az ipar (43 szá- zalékos), illetve a kereskedelem és szállítás (41 százalékos) viszonylag magas igényével szemben az egyéb szolgáltatások ágazatainak
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 11—12. szám 1182
22 százalékos várható igénye jelenti a mély- pontot.
A megfigyelés végezetül azokról a gazda- sági tényezőkről kért előrejelzést, amelyek a KKV-k véleménye szerint legfontosabb akadá- lyát jelentik a gyors fejlődésüknek. A rendel- kezésre bocsátott, eléggé részletes listából ki- indulva a legtöbben a következő öt gátló té- nyezőt említették meg: 1. az árversenyt, 2. az általános konjunktúrakilátásokat (2010 végén ezek még igen kedvezőtlenek voltak), 3. a munkaerő magas költségét, 4. az újonnan al-
kalmazható szakképzett munkaerő hiányát (ezt főleg a „gazellák” hangsúlyozták), 5. a beszű- kült keresletet a helyi piacon.
Figyelemre méltó, hogy a finanszírozási források hiánya nem szerepelt a gyors fejlődés legfontosabb akadályai között. Az összes megkérdezett KKV közül csak 5 százalék utalt erre potenciális gátló tényezőként.
Tûû Lászlóné,
a KSH ny. osztályvezetője E-mail: tuus@upcmail.hu
Kiadók ajánlata
THOMOPOULOS,N.T. [2012]: Fundamen- tals of Queuing Systems. (A sorbanállási rend- szerek alapjai.) Springer. New York.
A sorbanállás mindennapos az emberek életében. Ezt tesszük anélkül, hogy észreven- nénk, ha a moziban jegyet veszünk, a bankban a számlánkról pénzt hívunk le, vagy amikor egyik kedvenc áruházunkban fizetni akarunk.
A sorbanállás gyakran a zsúfoltságnak, a tö- möttségnek, a dugóknak tudható be; olyan ese- tekben fordul elő, amikor az ügyfelek részéről nagyobb igény jelentkezik egy szolgáltatás iránt, mint ami biztosított. A sorbanállási rend- szerek kifejezés a sorbanállási modellekkel kapcsolatos legalkalmasabb valószínűség- számítási és statisztikai módszerek, technikák leírására szolgál.
A kötet az alapvető sorbanállási rendsze- rekbe (például az M/M1-be és változataiba), illetve olyan újabb fogalmakba nyújt beveze- tést, mint a prioritási rendszerek, a sorbanállási hálózatok és az általános szolgáltatáspolitikák.
Számszerű példákkal vezeti be az olvasókat a valós világ gyakorlati alkalmazásaiba, a belőle elsajátított módszereket a diákok és a kutatók a
sorbanállási rendszerek tervezésében tudják majd használni. A témában eddig kevés kiad- vány született; ez a könyv vezetéstudomány- nyal, alkalmazott matematikával, mérnöki tu- dományokkal, számítástechnikával és statiszti- kával foglalkozó posztgraduális hallgatóknak, kutatóknak, szakembereknek szól.
ALSTON, C. L. – MENGERSEN, K. L. – PETTITT,A.N. (eds.) [2012]: Case Studies in Bayesian Statistical Modelling and Analysis.
(Bayesi statisztikai modellezési és elemzési esettanulmányok.) Wiley. New York.
A kötet a bayesi modellezésbe és számí- tásba nyújt bevezetést különböző szakterülete- tekről vett, többek között ökológiai, egészség- ügyi, genetikai és pénzügyi, valós esettanul- mányok vizsgálatával. Minden fejezet egy adott probléma, a rá vonatkozó modell, a szá- mítási módszer, az eredmények, a következte- tések, valamint a megközelítések alkalmazása- kor felvetődő kérdések leírásából áll.
Statisztikusoknak, kutatóknak, valamint a statisztikai modellezésben és elemzésben va- lamelyest járatos, a bayesi statisztika alapjairól
