KÖOLAJGEOLÓGIÁJÁHOZ A LENGYEL-MAGYAR KÁRPÁTOK ADATOK

M. K l R. FÖLDTANI INTÉZET GYAKORLATI, A L K A LM I ÉS NÉPSZERŰ KIADVÁNYAI

BÖHM BOLESLAW D

.

ADATOK

A LENGYEL-MAGYAR KÁRPÁTOK KÖOLAJGEOLÓGIÁJÁHOZ

TÉRKÉPPEL ÉS SZELVÉNYEKKEL

B U D A P E S T , 1941.

PUBLICATIONES, POPULÄRES, PRACTICAE ET AD OCCASIONES SINGULAS INSTITUTI

REGII HUNGARICI GEOLOGICI

Dr.

BOLESLAW BÖHM

ANGABEN

ZUR ERDÖLGEOLOGIE DER

POLNISCH-UNGARISCHEN KARPATHEN

MIT 1 GEOL. KARTE UND 3 TEXTABB.

B U D A P E S T , 194 1.

DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.

A nyom dáért felelős: Mészáros József.

Felelős kiadó: lóczy Lóezy Lajos dr.

BEVEZETÉS.

A m ikor Lengyelország a M agyar K irálysággal ú j közös h a tá rt n y ert, felm erült az a kívánság, hogy a K árp áto k vidékének földi- olaj-geológiai viszonyait kölcsönösen m egism erjék.

A K árpátok, — m int ism eretes, — éppen a földiolaj és b itu ­ m en gazdagságuknál fogva, a szomszédos országok egyik legfon­

tosabb terü leté t és tektonikai elemét alkotják.

L engyelországban a világ hábo rú u tá n számos tudom ányos m u n k a jelent meg, úgy a K árp áto k h eg y láncának felépítéséről, m int pedig Előteréről, v alam in t az ott feltalálh ató földiolaj, gáz, földiszurok, kálisó, kősótelepekről. E zeket a n ag yrészt csak lengyel nyelven m egjelent m u n k á k a t azonban a m ag yar geológu­

sok, éppen a nyelvi nehézségek m iatt, kellően nem tan u lm án y o z­

h a ttá k .

A M. Kir. F öldtan i In tézetn ek és főleg ig azgatójának, lóczi L ó czy Lajos dr.-n ak vendégszeretete lehetővé te tte szám om ra, hogy a lengyel-m agyar K árp áto k n a k és E lőterének vázlatos té r­

képét, v alam in t an n ak földtan i le írását közreadhassam .

A m ellékelt földtani vázlaton a K árp áto k n a k és E lőterének m inden tekton ik ai elemét feltű n tettem , n y u g ato n a V isztula - D u n ajec folyók, keleten a Czeremosz folyó között, összesen 13000 k m 2 területen.

Ez a terü let felöleli a legnagyobb olaj- és gázm ezőket, v a la ­ m int az ozokerit, kálisó és k on yhasótelepeket is.

Term észetesen a k iv álaszto tt m éret h a tá ra in belül m inden jelölés csak sem atikus lehetett. A geológiai felvételi m u n k á lato k ­ n a k jelenlegi helyzete sem te tte lehetővé a behatóbb ábrázolást.

A m ellékelt geológiai v ázlatn a k a la p já u l azoknak a geológiai m u n k á k n a k hosszú sora szolgál, am elyeket ezideig a K árp áto k ró l és E lőteréről végeztek.

M indenekelőtt alap u l szolgáltak: a boryslaw i K árpáti In té ze t­

n e k dr. K. T olm inskitől vag y az ő vezetésével elkészült m u n ­ kái, a varsói Á llam i Geológiai In té ze t kia d vá n ya i, és pedig Prof.

4

K. Bohdanom icz, J . N orvak, Z. B ielski, B. Srviderski, H. S m id zin ski, stb. közlem ényei.

A földtani leírásb an a m ellékelt térk ép vázlatos jellegére és a m u n k a szűkre szabott keretére való tek in tettel csak n éh án y szer­

zőt idéztem .

Nem m ulaszthatom el azonban, hogy L ó czy Lajos dr. ig az­

gató ú rn a k és a M. Kir. F ö ld ta n i In tézeti k a rtá rsa k n a k tám o g atá­

su k ért és b a rá tsá g u k é rt e helyen is a legm élyebb köszönetem et fejezzem ki.

1

FÖLDTANI LEÍRÁS.

I. A Kárpátok Előtere

D élről a K árpátok , északról a Podóliai sík, v alam in t a Malo- poli m agas fen n sík között te rü l el a lengyel E lőtér széles és lapos síkja, am ely a fent m egjelölt h a tá ro k k özt k ö rü lb elü l 21.000 k m 2 terü letet foglal m agában.

A zoknak a föld tani ta n u lm án y o k n a k alap ján , am elyeket m ostanig az E lőtéren végeztek, e terü let k ét n ag y tek to n ik ai zó­

n á ra osztható, úgy m in t a n y u g ati részre, am ely kelet felé egész a San folyóig terjed és a keleti részre, am ely a S antól egész a Czere- mosz folyóig húzódik.

A n y u g ati részt a fiatala b b neogénnek tortónai-preszárm áciai, többé-kevésbbé vízszintes településű rétegsora, a keleti részt p e­

dig az erőteljesen redőzött m iocén jellem zi.

Ez utóbbi részhez ta rto zn ak : a) a szu b ká rp á tiku s sósform á­

ció, b) a rátelepülő steb n iki rétegek hatalm as kom plexusa, c) a fiatalabb neogénnek kü lö n b ö ző kép k ife jlő d ö tt rétegsora, am ely agyagokból, p o k u tiai hom okból és cerithium os rétegekből tevő­

d ö tt össze. Az egyes képződm ények itt k örü lb elü l 1000 m étern yi vastagságot is elérnek és azokhoz az üledékes kőzetekhez ta rto z­

nak, am elyek vagy öblök közelében, vag y egészen sekély ten g er­

m edencében keletk eztek és am elyeket olaj- és gáztartó rétegeknek kell tekintenünk.

Délről, a K árp áto k perem éről felszínre k erü ln ek a m élység­

beli és a „Skiba-elem ek“ (résztakarók), m int helyi kulm inációk, íg y B oryslaw -nál és M ajdan-nál. Az északi oldal előtt a Podóliai sik déli perem e K alusz k ö rn y ék én csatlakozik a K árpátok h oz és itt délfelé hom orú ivet alkot. Az E lő tér neogén zón ája itt kb. 30 km széles; Rzeszow és V isztula között körü lb elül 100 km széles­

ségű, Kosow k ö rn y ék én pedig k ö rülbelül 50 km.

6

a) A K árpátok E lő vid ékén ek sósképződm ényei.

A K árp áto k E lővidékének sósképződm ényei Przem ysl-től n y u g at-k elet irá n y b a n K uty-ig húzódnak, egy 225 km hosszú és 5—20 k m széles zónát alkotva. Ez a zóna P rzem ysl-től délre K u ty m ellett erősen összeszűkül, ezzel szem ben Sw ica és Lom nica fo­

ly ó k között, ahol több m int 20 km szélességű, k itágu l. T öredékei m eg találhatók messze n y ugato n W ieliczka és Bochnia m ellett, ahol a vidék sótömzsei a M agúra áttolódása a lá dőlnek, északról pedig a fiatala b b neogén diszkordánsan települ r á (47).

Az egész sóform áció az áttolódott K árp áto k alá dől. Erősen diszlokált és tektonik ailag zav art, észak felé a fiatala b b stebniki rétegek alá dől, ahol északkeleti irán y b an , m ég nagyon messzire húzódik.

B oryslaw és Sam bor között a tek ton ikai elem a polanicai réte­

gekkel eg y ü tt a felszínre kerül, ez az úgynevezett „N ahujom ice“-i redő, am ely északnyugati irá n y ú m eghosszabbodása a boryslaw i résztak arónak. A sósagyagot, am ely ezt az elemet m ind a k ét szárnyon ta k a rja , északon a stebniki-rétegek fiatala b b sorozata b o rítja. B oryslaw tól északra a K árp áto k perem ének képződm é­

nyei a széles sóképződm ényekkel határosak. E sózónának déli része m á r a boryslaw i-résztak aró hom lok-felboltozódásálioz ta r ­ tozik. S tebnik k ö rn y ék én ezt a szakaszt több m int 1600 m éter v astag n ak m é rh etjü k M ajdan-nál ism ét a flís elem ek kerü ln ek a felszínre.

A K á rp á to k Elővidékének sósform ációi: a sós- és gipszagya­

gokat, kon y h a- és kálisókat, különböző hom okkőféleségeket, exoti- k u s konglom erátum okat, tovább szürke, néha sötét, bitum enes, csillámos p a lá k a t foglalnak m agukban.

D elaty n és S loboda-R ungurska k ö rn y ék én h atalm as v astag ­ ságú konglom erátum ok kerü ln ek a felszínre. Ezek a sósagyagok fedői és m eredeken ÉK irá n y b a n dőlnek (11, 21).

Az em lített területeken a sósform ációkat valam ivel v a sta ­ g ab b n ak kell elképzelnünk.

A szu b k árp átik u s sósform áció konglom erátum aival egyetem ­ ben a m iocén akoitániai-helvéciai em eletéhez ta rto zik (52).

b) Stebniki-rétegek.

A szu b k árp átik u s sósképződm ényektől északra és pedig D rohobycz és K u ty között, az úgynevezett „ Stebniki-rétegek“ elég

7 v astag szakasza húzódik. Túlnyom ólag rózsaszínű, m árgás p alák és törékeny, csillámos hom okkövek gipszerekkel.

Ezek a rétegek erősen g y ű rtek és néh a nagyon m eredeken dőlnek ÉK felé. V astagságuk nagyon jelentékeny ; délre, m int m ár előbb em lítettük, a sósképződm ényekre települnek. Északon pedig a fiatala b b neogénre toló dtak rá.

A sósagyagok e szakasz több helyén a felszínre ju tn a k és itt tektonikus breccsa jellegűekké v álnak. Ezek a sószigetek való­

színűleg a k á rp á ti sóhegység áttörései, a m élyből a steb n ik i-réte­

gek fedőkom plexusán keresztül, vagyis más sjzóval, it t diapir red ő kkel v an dolgunk (50).

D rohobycztől n y u g a tra Przem yslig az erősen redőzött neo- génnel van dolgunk. E zt a m ellékelt föld tan i vázlaton törtvo n allal jelöltem .

Ez a képződm ény homokokból, hom okkövekből, rózsaszínű m árgákból, lithotam nium os lueszekből és egyéb kőzetekből áll.

A stebniki-rétegek az alsó, v ag y a középső to rtonikum hoz ta r ­ toznak (5). A m eg gy űrt neogén valam ivel idősebb, b á r ném elyik része a felső torto n iku m h o z tarto zik (6).

c) A z Előtér fiatalabb neogénje.

A m int m ár az előbb em lítettük, az E lőtér területén a fia ta ­ labb neogén n y u g ati és keleti részét k ü lö n b ö ztetjü k meg. A n y u ­ g ati rész lapos síkság, ahol a rétegeket n ag y területen v astag diluviális kavics b o rítja. E zt a részt még földtanilag nem dol­

gozták fel kellően.

B ennünket a keleti, nagyon g y ű rt rész érdekel, ahol a n ag y földigáz-telepeket tá rtá k fel. E zt a stebniki-rétegektől észak ra eső szakaszt geofizikai ku tatóm ódszerekkel m á r jól á t­

ta n u lm án y o zták (55). Hom okokból, hom okkövekből, konglom erá­

tum okból, homokos agyagokból, stb. áll és a tortóniai-szárm áciai rétegek transzgressziós sorozatához ta rto zik (5, 9, 10).

Ez a sorozat különbözőképen fejlődött k i és igen változatos.

A stebniki-szakasz és a m ár tá rg y a lt sorozat h a tá ra többszörö­

sen lefedett, de feltehető, hogy a h a tá r tektonikai jellegű és hogy a stebniki-sorozat a fiatala b b neogénre tolódott rá. K eleten, a K árp áto k perem e m ellett, nagyon g y ű rt és antiklinorium ot alkot.

Északon vízszintesen települ, n y u g at felé, D aszaw a m ellett is g y ű rt és erősen préselt.

8

, Az E lőtér fen tem lített szakaszai: és pedig a sz u b k árp átik u s sósképződm ények, a stebniki-rétegek és a fiatalab b neogén e g y ü tte ­ sen klasszikus terü lete t alkotnak. I tt m inden term észetes feltárás h iányzik. H úsz éves tevékenységgel azonban n ag y fö ld tan i és geofizikai k u ta tá so k a t fo ly ta tta k (18, 27, 55).

1929-ben a „P ionier“ társaság mágneses felvételeket végzett és 5 év leforgása a la tt 5000 pont segélyével 4000 k m 2 terü letet v ett fel.

Az E lőtér n y u g ati területén a V isztula és Przem ysl k ö zt a S terneck-ingával g ravim etrik u s vizsgálatok folytak.

Az E lőtér k eleti részét, nevezetesen D aszaw a, S tryj, O tty n ia- Z oraw nónál és több Helyen a szeizm ikus refrakciós m ódszerrel k u ta ttá k át. I tt főleg azokat a régibb rétegkom plexusokat ta n u l­

m ányozták, am elyek a felsőbb rétegektől sokkal nagyobb ru g a l­

m asságuknál fogva különböznek. M egállapították, Hogy m íg a felső rétegekben a sebesség nem H aladja meg a 1800—2000 núsek-ot, ad d ig a m élyebb rétegekben 5000 m /sek-ra rúg. A rugalm asság e H atározott különbségeinek köszönhető, Hogy az a ltala j regionális viszonyaira biztosan lehet következtetni.

A szeizm ikus, reflexiós m ódszert 10 év óta csaknem az egész terü leten alk alm azták . Ez a m ódszer felel meg legjobban az E lőtér geológiai viszonyainak (17).

A m ár em lített geofizikai k u ta tá so k m ellett még k u ta tó fú rá ­ sokat is m élyesztettek a n y u g ati területen, így Kosow (Wierz- bowiec), C zarny-P otok, Kalusz, RacHin, Balicze, U hersko, D a ­ szaw a, O p ary . T ruskaw iec-nél és egész messze n y u g ato n 2 d zary - nál. I tt ném ely k u ta tó fú rá s eredm énytelen volt.

1924-ben S try j m ellett D aszaw a-b an nagyon nag y földigáz­

m ezőt tá rta k fel, m elynek gazdagságát több m illiárd köbm éterre becsülték. Ilyen földigázm ezőt tá rta k még fel később, — Hála a fen tem lített geofizikai m ódszereknek, — O p ary -n ál (D rohobycz m ellett), K alusz-nál, Balicze-nél és W ierzbow iec-nél (Kosow m el­

lett). A mező Hossza itt 180 km , m íg szélessége körülbelü l 22 km.

A földigáztelepek Homokokban vagy Homokkövekben ta lálh ató k , kb. 300 m éterig terjedő m élységben Keleten, 800 m-ig pedig D aszaw a-b an és O p ary -b an . A k eleti földigázok (Wierzbowiec) 67.7 % m etánt, 17.9 % étánt, 4.7 % p ro p án t, 8.7 % izo b u tán t és 1 % b u tá n t ta rtalm azn ak . D aszaw a-b an ezzel szemben a fellépő gázok m ajdnem tisztán m etángázok éspedig 98.5% m e tán t és 1.5 °/o nehéz szénhidrogéneket ta rta lm a z n a k (32).

K eleten négy gázvezeték létesült, am elyeknek több m int Helyi jelentőségük van; és pedig kettő nek a hossza kö rülbelül 60 km,

9 am elyek D aszaw át D rohobycz-cal és B oryslaw -val k ö tik össze és több elágazásuk van, a h a rm a d ik 30 km -nél hosszabb, D a ­ szaw át Bolechow-val, a negyedik 90 km -nél is hosszabb és Lwow városát köti össze D aszaw ával.

A földigáz m ellett az E lőtéren még földiolaj, só, földiszurok, sóforrások és kölönböző ásványos vizek is lépnek fel.

A földiolaj itt a m élységbeli flis em elekből nyerhető, m int N uhajow ice-ban, részben B oryslaw -ban, M ajdan -b an és Sloboda R un g urska-ban. D oliná-ban a fö ld iolajat a miocénből is term elik, d e csak nagyon csekély m élységből. (K örülbelül 100 m.)

A sót, am ely részben kálium sókra, részben sósvízre osztályoz­

ható, az E lőtér legkülönbözőbb helyein nyerik. Az E lő tér keleti részén és pedig K alusznál, H olyn-nál és Stebnik-nél kálium sókkal v an dolgunk. Az em lített helyiségnek m ajd m inden b á n y á já b a n m egfigyelhető volt a több-kevesebb m ennyiségű szénsav sp o rad i­

kus fellépése és pedig vagy a sóképződm ény fekvőjében az agy ag ­ p a la és a homokos sorozatából, vag y pedig a sókőzetek repedései­

ből. Az E lőtér n y u g ati részében a k álium sók előfordulása nem ismeretes.

A keleti részben h a t sóbánya van. kö zö ttü k egy betöm ött, négyben (D rohobycz, Bolechow, D olina és Lanczvn) term észetes sósvíz fak ad , az egyiket (a kosiwi) elárasztotta a víz. V an még k ö rü lb elü l 1000 sósforrás, — am ely különösen S try j és B ystrzyca N ad w o rn ian sk a között lép fel.

A földiszurkot három községben és pedig B oryslaw -ban.

S taru n ia-b an és D zw iniacz-nál term elik. 1938-ban B oryslaw -ban 310.101 tonna. S taru n iab an pedig 6.690 tonnát, D zw iniaczban

136.070 to n n a földiszurkot term eltek ki (26).

Az ásványvízforráso k főleg T ruskaw iec-ben és M orszyn-ban ism eretesek, ahol nagyon szép gyógyhelyek létesültek.

II. A Kárpátok.

A K árp áto k egész területét, am ely Lim anow a és Bochnia k ö rn y ék étő l a Czeremosz folyóig terjed, a jelenlegi földtani ta n u l­

m ányok a la p já n három n ag y régióra o szth atju k fel, (3, 13, 19, 20, 33, 38, 41, 47, 50, 52) és pedig

a) az északi S kiba (résztakaró) régió.

b) a centrális-depresszió,

c) A M agura-C sarnohora csoportra.

M indegyik régió nem csak m orfológiailag külö n íth ető el, h a ­

10

nem jellegzetes földtan i felépítésnél fogva is, am ely döntő befo­

ly ással v an a bitum entelepek fellépésére.

a) A z észa ki S kib a régió.

A K árp áto k északi részét, különösen bitum engazdagsága m iatt, m ár régóta szám osán tan u lm án y o zták . A különböző föld­

ta n i k utatások, am elyeket itt a h áb o rú u tá n végeztek, m eg ad ták geológiai felépítésének valódi jelentőségét. I tt a K árp áto k széles övén rögökkel vagy ré szta k aró k k al v an dolgunk (Skiba), am e­

ly ek erősen g y ű rtek és kitolódtak. E zek a résztak aró k n éh a le­

sz a k a d ta k és a rra m u tatn ak , hogy a k á rp á ti töm egek D N y-ÉK , vag y É irá n y é b a n m ozogtak. Ezzel szem ben az összes m agszinkli- nálisok D N y vagy D irán y b a n hajolnak. Az egyes részta k aró k n éh a m egszakítás nélkül több száz kilom éter hosszban h ú zó d n ak és kiem elkedő hegysorozatot alk otnak, am elyek m orfológiailag is tisztán szem betűnnek. Ezekhez ta rto zn ak a Skole és P araszk a- A rszyca résztak arók . N ém ely esetben itt laposan fekvő red ő kk el v an dolgunk, m int p éld áu l Schodnica, U rycz, G rabow nica, stb.- nél (52).

A Skiba-régió itt nag y terü letet alkot. A C zerem osztól egészen a D u n ajec folyóig vonul és k örülb elü l 6000 k m 2 terjedelm ű.

A K á rp áto k n a k skiba szerkezete azon a tényen alapu l, hogy itt p lasztikus alaphegységgel kell szám olnunk, am ely elsősorban sósagyagokból áll. Ezen az alapon szakadozott szét a felem elt k á rp á ti ta k aró redőzött résztak aró k k á.

A miocén sósképződm ények, m int azt a m élyfúrások k ü lö ­ nösen a K árp áto k északi perem én m á r bizony ították, nagyon messze, az áttolódott k á rp á ti töm egek alá n y ú ln a k és itt ta k a ró jellegű feltolódási jelenséggel v an dolgunk.

A k ü lső -k árp áti régióhoz kell még szám ítan u n k a m élység­

beli elemek felszínrekerülését is, m int p éld áu l a boryslaw -i rész­

ta k aró t. E zt a részta k aró t különösen B orvslaw -nál ism erték meg igen jól. E nnek fekvő redő a la k ja v an (51) m aggal és m inden jellem ző elemmel ellátva, m int hom lokredő, kivékonyodott és á t­

fo rd u lt k ö zépszárral és szélesen k ifejlő d ö tt déli szárnnyal. Ezen a szárnyon sok h e ly ü tt keresztbenfekvő diszlokációk figyelhetők meg. A m élységbeli elem fokozatosan csökken dél felé és nagyon messze n y ú lik az áttolódott K árp áto k alá.

Az a számos fúrás, am elyet B oryslaw -ban, Bitkow, M ajdan-

b aji le h a jto tta k , b iz o n y ítják , hogy a borysláw j résztak aró az egész területen, dobrom ili és a p o k u tiai K árp áto k k ö zö tt k ia la ­ k u lt és nag y földigáz és fö ld io lajtartá ly t alkot.

N ém ely helyen, am int m ár az előbb em lítettü k, ennek a rész­

ta k a ró n a k elemei a felszínre kerüln ek , m int p éld áu l N ahujow ice- nél (északnyugati irán y b a n Boryslaw -tól) és M ajdan-nál. Egész v o n u la táb an kulm in áció k at és depressziókat (47) alkot. A rész­

ta k aró hom loka néha messze északra nyúlik, m int p éld áu l Bo- ryslaw -nál és M ajdan-nál, de nagyon g y ak ran délfelé vissza­

húzódik.

A p o k u tiai K árp áto k b a n és D obrom il-tól északra m ár nem lehet jól felism erni ennek a m élybeli elem nek fo ly tatását és meg­

ta rtá s á t (58, 51).

14

Sztratigráfia.

a) A Skiba-régió áttolódott K á rpá to kján a k sztratigráfiája.

M indazok a résztakarók , am elyek a fentem líteit vidék fel­

építésében résztvesznek, túlnyom óan egységesen képződtek ki és az oligocéntől a k rétá ig terjed ő föld tan i képződm ényeket ta rta l­

m azzák.

A polanieai rétegek a legkevésbbé fejlődtek k i a S kiba vidék sztratig ráfiai kötelékében. C sak itt-o tt lépnek fel keskeny szin- klinálisok alak jáb a n . Szürke, agyagos, m árgás p a lá k ezek és m e­

szes hom okkövekkel váltakoznak. M élyebb szin tjü k b en feketés- szürke p a lá k a t ta rtalm azn ak , am elyek a m enilitpalákhoz h ason­

lóak, de sósavval pezsegnek.

A m en ilitké p zö d m én y m ár erősebben fejlődött k i a Skiba- vidéken. K ülönösen vastag és széles a skiba-perem énél, ahol el­

h atáro lja a m élységbeli elemek áttolódott töm egét. A n y u g a ti és p ok u tiai K á rp á to k b a n azonban csak keskeny, hosszú sávot alkot.

Ez a képződm ény bitum enes sötétszürke palából áll k varcit- hom okkő betelepülésekkel. A lul m indig egy jellemző, szaruköves réteg találh ató , am elynek vastagsága egy p á r m éter és néhányszor tízm éter közt váltakozik. A szaru kő re különösen a keleti K á rp á ­ to k b an nagyobb töm egű, törékeny, szürk e vag y zöldesszürke k livai hom okkövek települnek. A m enilitképződm ények k o rát m indez- ideig h atáro zo ttan még nem álla p íto ttá k meg, b á r m inden fau- nisztikai a d a t am ellett szól, hogy az alsóoligocénhez (50, 15) és pedig a la tto rfi em eletbe ta rto zik (4).

Eocén. Ez a képződm ény is erősen k ifejlő d ö tt a m ár em lített v id ék en és regionális jellegű. B oryslaw vidékén az eocén felső részében a popielei rétegek lépnek fel, alu l pedig a liieroglifás ré ­ tegek, kisebb, vöröspala-betelepülésekkel.

K eleten az eocén tö b b n y ire pasiecznai m eszek ala k já b a n fejlő d ö tt ki, ahol is a popielei rétegek m á r h áttérb e szorulnak.

N ém ely vidéken a felső eocénben vastagpados hom okkőpadok lépnek fel, az úgynevezett w ygodai hom okkövek. N yugaton, k ü ­ lönösen Krosno vidékén, az eocén m á r más jellegű. A m enilitkép- ződm ények a la tt h atalm as vörös-zöld p a lá k b u k k a n n a k fel, alul pedig a nagy vastagságú, olajat tartalm azó ciezkow ici homokkő.

A lap jáb an véve az eocén n agyon kövületszegény, a popielei rétegek és a pasiecznai m eszek kivételével, am elyekben számos num m ulites található.

Kréta. A jam n ai hom okkövek csakis a K árp áto k k eleti v i­

dékén, B oryslaw -tól k eletre ism eretesek, ahol hieroglifás rétegek a la tt fekszenek. K ifejlődésük nagyon érdekes „U rycz“-nál (Bory­

slaw m ellett), ahol is festői hegycsoportokat alk otnak, am elyek n éh ányszor tíz km -re n y ú ln a k . V ilágosszürke képződm ény, vagy sárga, erősen kovás, ném ely helyen meszes, kem ény vagy tö ré­

k eny, néha konglom erátum os kifejlődésű. Jelenlétét m ajdnem m inden résztakaróban k im u ta tju k , a déli skibai-elem ekben pedig, m int hosszú, széles szalag lép fel.

Inoceram us-rétegek a legnagyobb részét foglalják el a Skiba- vidéknek, b á r a különböző tekto nik u s elem ekben különböző meg- ta rtá sú a k . Az inoceram us rétegek az an tik lin ális m agvát alk o tják és a kérdéses területen 12 kilom éter hosszú szalagként húzódnak.

Kékes, meszes, kav icserekk el á th a to tt hom okkövek ezek, vé­

k o n y zöldes-szürke p alap ad o k k al. K ülönösen a K eleti K árp áto k ném ely részén, a jam n ai hom okkövek és a rendes inoceram us ré­

tegek között vörös p alák b ó l és kem ény kvarcit-hom okkövekből ú g ynevezett lemezes rétegekből álló rétegösszlet lép fel. N y u ­ g at felé a k ré ta képződm ények egészen más jellegűek. M egkülön­

b ö zteth etü n k ott vastag, szürke hom okköveket, p alák k al, fukko- ideás meszekkel, stb.

Az inoceram us rétegek vastagsága jelentékeny, néhány száz m éterre tehető. E nnek a képződm énynek a ljz a tá t eddig még nem ism erjük.

A legrégibb k ré ta képződm ények az úgynevezett fekete, vagy spasi rétegek. E zek a S kiba régióban különösen a Skole és a P araszk a-A rszy ca részta k aró b an R y b n ik körn yékén, (Boryslaw- tól délre) és a Spas vidékén, (a D n yeszter folyó mellett) kerüln ek

a felszínre. F ekete ag y ag p alák ezek, nagyon h aso n lítan ak a me- n ilitp a lák ra, nagyon g y ak ran vékony szaruk ő p ad o k k al és szide- rit konkréciókat ta rtalm azn ak . Felső részükben (40—50 cm vastag) sötétszürke kvarcit-hom okkő betelepülések v an n ak b ennük. Az egész nagyon összenyomott, és bitum enes.

A spasi-rétegek a romániai au diai rétegeknek felelnek m eg és a bar rémied em eletbe ta rto zn ak (8, 35, 36).

b) A boryslároi résztakaró sztratigráfiája.

M int m á r az előbb em lítettük, a borysláw i résztak aró a K eleti K árp áto k legfontosabb olaj- ás gáztartó ja. A borysláw i részta k aró b an (1. a sztratig ráfiai szelvényt, 1. ábra), a m iocén­

kori sósagyagtól kezdve az inoceram us rétegekig teljesen k ifejlő ­ dö tt rétegsorral van dolgunk.

R étegsora felülről lefelé a következő:

A miocén só skép ződ m ény szürke agyagokból, tö rék en y ho- m ok kőpadokkal és só meg gipszbevonatból áll. Felső részében az exotikus konglom erátum ok, m int kis töredékek és hom okkövek exotikus anyagokkal lépnek fel. V astagsága 300—600 m között in­

gadozik. E nnek a képződm énynek és a fekvőt alkotó polanicai rétegnek h a tá ra nem éles és csakis g ip sztartalm a a la p já n lehet felism erni.

A polanicai rétegek h atalm as kom plexust alkotnak, am ely a bo rysláw i résztakaró déli szárnyához tartozik. Litológiai jellege a K árpátokéhoz hasonló. V astagsága itt 500—600 méter.

M enilit kép ző d m én y nagyon egyhangú és jellegzetesen k i­

fejlett. Felső részében m indig vékony szarukőpad, lép fel, am e­

ly et a m enilitp ala felső h a tá rá u l jelö lhetün k meg. Az alap felé a szarukövek m ind gyak oribb ak lesznek. A szarukövek között, vag y felettük, a földiolajat vezető k livai hom okköveket figyelh et­

jü k meg. A m enilitképződm ény vastagsága 200 m éterre tehető.

A boryslároi hom okkőzóna. A szarukövek a la tt két kis betele­

pülés és pedig az alsó szaruköoes hom okkő és a popielei rétegek, figyelhető meg. Az alsó szaruköves hom okkőréteg világos szürke, k ő zettanilag a borysláw i hom okkövekre (lásd lejebb) em lékeztet­

nek. A m élységbeli elem eknek ném ely részében a popielei réte­

gek teljesen elnyom ják őket. E zt a jelenséget m e g találh atju k az egész borysláw i résztakaró kb an . Zöldes-szürke, homokos p a lá k ­ ból áll. V astagságuk csekély, k ö rülbelül 6—20 m éter között van.

A fentem lített betelepülés a la tt a boryslároi hom okkő lép fel,

14

I. ábra, (Figur 1.)

A BORYSLÁWI TAKARÓRÉSZ RÉTEGTANI SZELVÉNYE Stratigraphisches Profil der Boryslawer Teildecke.

1 :10.000 Tolwinski K. szerint:

200

‘oZltt

*s9—-

m/ocen

bf/ozan

o//gocen O/igozön

fe/so eocén Obere fo zo n

a/so eocén Unfere fe zé n

Áréba A re /é e

1. só — Salz

2. exotikus konglomerátum — Exotische Konglom.

3. sóformáció — Salzformation

4. polanicai (Krosno) rétegek — Polanica (Krosno) Schichten 5. felső szarukő — Obere Hornsteine

6. pala — Menilitschíefer

5/b. alsó szarukő — Untere Hornsteine 7. popielei betelepülés — Popiele Einlage 8. boryslówi homokkő — Boryslawer Sandstein 9. popielei rétegek — Popiele Schichten

10. hieroglifás rétegek — Hierogliphen Schichten 11. vörös pala — Rote Schiefer

12. jamnai homokkő —- Jamma Sandstein

13. inoceramusos rétegek — Inoceramen Schichten

15 am ely nem csak Borvslaw , de az egész K eleti K árp áto k n a k leg­

fontosabb olaj- és gáztartója. A borysláw i k u ta k ezekből a bory- sláw i hom okkövekből több, m int 48% o la jat szolgáltattak. A bo­

ry sláw i hom okkő, m int egyenletesen k ifejlő d ö tt p ad (körülbelül 20—30 m éter vastag) B oryslaw -tól a Czeremosz folyóig te rje d és finom , vagy d u rv áb b szem cséjű kvarc-hom okkőként fejlő d ö tt ki, am ely k alcittal vag y kovás alkotórésszel cem enteződött össze.

T artalm az já ru lé k ásványok at is, úgym int glaukonitot, p iritet, csillám ot és nehéz ásványokat. Egész terjedelm ében porózus, de ném elykor kötőanyaggal összecem entezett. M int laza homok, csak ritk á n lép fel.

A popielei rétegek igen jellegzetesek a K eleti K árp áto k b an . K ülönösen az északi zónában fejlő dtek ki. A borysláw i rész- ta k a ró b a n m integy 100 m vastag p ad o t alk o tn ak . Szürkés-zöld színű homokos, meszes p a lá k ezek. Az átm enet a popielei rétegektől a felső eocén rétegekig fokozatos. A popielei rétegekben az exotikus konglom erátum ok a stram bergi lueszekkel és az o lajat szolgáltató hom okkőpadokkal együttesen lépnek fel.

A most felsorolt képződm ények, úg y m int az alsó szaruköves- hom okkő, a popielei réteg betelepülések, a borysláw i hom okkő és a popielei rétegek a felsö-eocénhoz tarto zn ak .

Alsó-eocén rétegek vastag kom plexusa lép fel a borysláw i résztak aróban, a K árp áto k perem én felszínen levő rétegei an aló ­ giájak ént. Az alsó-eocén rétegek vastagsága itt kö rü lb elül 250—

350 méter. Ttt a sötétzöld szín k erü l előtérbe. A meszes an y ag és a hom okkőpadok a h áttérb e szorulnak.

Az alsó-eocénben m egkülönböztethetők a vörös p ala betele­

pülések, am elyek néha kettőzött, vagyis 50— 100 m éteres v astag ­ ságban lépnek fel a „ J a m n a “ hom okkövek fölött. Az eocén alján az exotikus konglom erátum található.

A jam nai hom okkőnek és az inoceram uszos rétegek itt, a fel­

tolódott K árpátokhoz analóg m ódra lépnek fel. A borysláw i részta k aró b an a m agot alkotják . A jam n ai hom okkő itt a legutolsó olaj- és g áztartó réteg. A gyűrődés ném ely részében teljesen eltűnik.

E m élységbeli képződm ény vastagsága nem egészen ism ere­

tes. T alán 300—400 m -re tehető.

Az egész üledékes sorozatnak — am ely a mélységbeli elemei felé p íti — vastagsága kb. 1500—2000 m -re rúg.

tó

. A S kiba-vidék Lengyelország leggazdagabb olaj- és gáz- területe. E nnek a vidéknek a terü letén a leggazdagabb és leg­

nagyobb feltáráso k fekszenek, m int B oryslaw M raznicá-val és T ustanow ice-val és m ás kiadós telepekkel, am elyek keletre, R ypne, M ajdan, Bitkow P asiecznával és Sloboda R u n g arsk a irá ­ n y á b a n húzódnak. E nnek a m ezőnek a felszíne m egh alad ja a 240.000 h ek tárt, am elyből 45% vagy m ár feltárt, vagy rem énybeli terület az olajnyerésre.

' C supán N agy-B or yslaro maga (M raznica-val és T ustanow ice- val) 1886—1938. évek között több m int 2.500.000 tonna o lajat és 1916— 1938. évek kö zö tt m integy h a t m illiárd köbm éter g ázt term elt.

2. ábra. (Figur 2.)

200-000

180-000

160-000

1+0 000

120-000

100-000-

to- o o o k g -o s c is z /jr n ő k ó a o i in C is i. p e r to o o o k g .

i LE N G V E L O L A JT E R M E L É S V^\

°0 ¿ m C H E ERDÖL PRODUKTIO.

1886-7$38.

y

f i

1 1 jf 1 \

hfc.

\Ä

l l i

T ^\\5 NJ

í?

|

s

$₁ \

k /

j

i \

?

4-OOOOa

' ki ^/i

' ■«>Vfit

<

r £•/ ^'Jt

£

— — — — — — — — — i—i— i ? r—i--- --- r - — ,— — --- — — r— i — —t—— —r—— r - 1 — — — — — r —

>886 7 8 9/890 1 2 3 9 5 6 7 8 9 15031 2 3 9 5 6 7 3 C tfiO t 2 3 9 5 6 7 3 919201 2 3 9 5 6 7 3 919301 2 3 9 5 G 7 8

H a még az 1886. év előtti olajterm elést és az 1916. év előtti gázterm elést is hozzászám ítjuk, m e g állap íth atju k , hogy B ory­

slaw az 1938. év végéig k ö rülbelül három millió tonna fö ld io lajat és körülijeiül tíz m illiárd köbm éter gázt eredm ényezett. Ez a te r­

m elést legnagyobbrészt Tustanow ice (kb. 59%), Boryslaw (kb.

32%) és M raznica (kb. 9%) ad ta és pedig 48% -a a borysláw i ho­

m okkőből és 40% -a az alsó eocénből, 7.8%-a a jam n ai hom okkő­

17 b ő i,'3.8%-a polanicai és m enilitpalából, 0.6% pedig a k á rp á ti ré­

tegekből szárm azik.

A földiolaj itt 0.844—0.865 sűrűségű, 10%' benzin, 28% p etró ­ leum és 7— 12% p a ra ffin összetétellel (16).

A keleti bányam ezők (Rypne, Bitkow Pasieczna-val, M ajd an és Sloboda R ungurska) 1929— 1938. évek között összesen 480.000 tonna olajat és nagym enyiségű gázt term eltek (12). Itt m ajdnem az egész term elés a mélységbeli tagokból szárm azik.

A bitkow i földiolaj 0.728—0.852 sűrűségű, 39 % benzin, 52 % petróleum és gazol, 9 % szilárd m a ra d v án y összetétellel (16).

A gáz és olaj m ellett még egy fontos term ék az, am elyet a k u tak b ó l term elnek, ez a gazolin, am elyet a nehéz szénhidrogének

3. ábra. (Figur 3.)

A lengyel gáztermelés — Polnische Gasproduktion 1916—1938.

£ Z E fí KÖBMÉTEfíFffBErt W TA U S £ N O £ F U 8 / H M f 7 f f í

leválasztásával a földi gázból nyernek. A földigázforrásokat gazolin ta rta lm u k szerint száraz és- nedves gázra osztályoz­

zák. A nedves gáz tö b b n y ire olajjal társul, és anyakőzetében an y - n y ira szoros kap cso latb an van, hogy egy és ug yanaz a fú rás ola­

ja t is, gázt is szolgáltat. A gáz nem csak étánt, p ro p án t, b u tá n t, p en tán t, vagyis a száraz gáz m etán sorozatának könnyebb fa jtá it tartalm azza, hanem nehéz szénhidrogéneket is. A száraz gáz tö b b­

n y ire m etánból áll. A nedves gáztól az különbözteti meg, hogy a száraz töb b n y ire nem tá rsu l fö ldio lajjal és általá b an igen nag y nyom ás a la tt áll (mint p éld áu l W aszaw a, Roztoki). A gáz az óla-

18

ja t m indenütt olyan helyen kíséri, ahol felhalm ozódására a kellő feltételek m egvannak.

' A földigáz kiterm elése L engyelországban évente fél m illiárd köbm éterre rúg, am elynek a fele vagy tiszta m etán, vagy olyan, am elyet egyéb okokból közvetlenül a k u tak b ó l m int tü z elő an y a­

got h aszn áln ak fel.

1929—1939 között k ét b án y aterü leten és pedig D rohobycz és S tanislaw ow ban, 371,101.884 kg földiolajbenzint term eltek ki (L. I. sz. táblázatot).

I. Táblázat — I. Tabelle.

F öldigúzbenzin termelés. — Die P roduktion an Erdgasbensin 1929— 1938.

ben zintartalo m kilogram okban — erhaltenes Benzin in Kg.) Jlv

Jalír Jaslo Drohobycz Stanislawow Total

1929 31.586.974 2.917.502 34.504.476

1930 197.249 34.903.905 3.392.505 38.493.659 1931 1.455.932 36.140.120 3.384.970 40.981.922 1932 2.521.915 33.257.716 5.053.045 38.832.676 1933 4.035.312 34.922.813 3.020.301 4 1.976.426 1934 4.436.585 33.349.333 2.952.171 40.4 2 7 .9 8 9 1935 3.831.056 32.887.606 2.763.744 39.482.406 1936 3.476.616 31.833.221 4.571.970 39.881.807 1937 3.586.339 32.786.218 4.410.952 40.783.509 1938 4.008.588 34.700.771 4.306.040 43.015.399

A gazolin előállítására az ú jab b időben bevezetett és tö k élete­

síte tt m ódszerrel, mesterségesen cseppfolyósított, k ö n n y ű szén- hidrogéneket n y ern ek az étán és p ro p án sorozatából, am elyek k ü ­ lönböző elnevezésekkel, m int éterin, gazol, stb. k erü ln ek a keres­

kedelem be, és olyan helyen, ahol szénből fejlesztett gáz nincsen, a n n a k p ó tlására szolgálnak.

A lengyel fö ld io lajk u tak at régi term elési m ódszerrel term el­

ték ki, és pedig szivattyúzással és du gatty ú zással. Némely k ú tn ál, m in t Schodnica-nál, U rycz és P ótoknál a „M arietta“ m ódszert, m int a nyom ás fokozására legalkalm asabb at a legjobb sikerrel h aszn ál­

já k . A „G az-A ir-L ift“ szisztém át a legkülönbözőbb v álto zataib an is jó eredm énnyel alkalm azzák.

b) C entrális-depresszió. (14, 24, 48).

A Skiba-régiótól délre, a Czeremosz és D unajec között nag y te rü le t húzódik, k ö rü lb elü l 370 km hosszúságban. Ez az úg y nev e­

zett ..C entrális-depresszió“. Ez a te rü le t egészen különleges föld­

ta n i felépítésű, itt ugyanis olyan süllyedéssel v an dolgunk, am ely főleg krosnói-rét égből áll. E süllyedéses te rü letn ek széles sége változó. K eleten n éh án y km , a középrészen 20—30 km , n y u ­ gaton keskeny és erősen gyűrt. E nnek a süllyedéses te rü letn ek nagysága körülb elül 5000 k m 2.

E m élyebb terü letn ek szerkezete a San-tól n y u g a tra nagyon vi­

lágos. I tt főleg eocén vag y k ré ta m agú kesk eny és m eredek anti- klin álisok egész sorával v a n dolgunk. Az antiklinálisok egyném e- ly ik e teljes egészében a középponti süllyedés területére esik, m int pl. az lw onicz-Bobrka-Rogi, Lipinki, Libusza, Janko w a; ezzel szem ben északon egym ém elyikük a centrális-depresszió m élyéből m e rü l fel és észak n y u g atra a Skiba régióiba nyúlik. A San folyó­

tó l keletre, a nagy depressziós területen, főleg csak a krosnói ré­

tegek lépnek fel, am elyek világos an tiklináliso kat vagy nagyon szab ály talan u l redőzött felszínt alk otnak. C sak Keleten, Zabie m ellett m erül fel a centrális depresszióból egy nagy és erősen hangsúlyozott felboltozódás, am elyekben a földiolajnyom ok v ilá­

gosan k im u tath ató k . Zabie-től észak n y u g atra ez az an tik lin ális m á r a Skiba vidékéhez tartozik.

A centrális depresszió szerkezete a délről feltolódó M agura- C sarn o hora tömegével, am ely itt a keskeny, m eredek an tik lin á li­

sok egész sorát alkotja, h atáro zo ttan kapcsolatos.

R étegtanilag ezt a te rü letet k ét részre o szth atju k és pedig a n y u g a ti részre, ahol kesk en y an tik lináliso kkal v an dolgunk, és a k eleti részre, am ely krosnói rétegekkel v an teljesen kitöltve.

N yu g a ti rész. A legidősebb sztratig ráfiai ta g itt a k réta, am ely inoceram usos rétegből áll. Ezek itt az an tik lin ális m agvai és felső részük b en sötétszürke, homokos palás kifejlődésűek, szürke már- gás fészkekkel.

Valam ivel fiatalab b sztratig ráfiai tagok az úgynevezett ciezko- w ici hom okkövek. D u rv a, vagy finom abb szemcséjű, g y ak ran konglom erátum os hom okkövek ezek. E lm állva jellegzetes, m éteres átm érő jű göm böket alkotnak. A ciezkowici hom okkövek itt három szintben lépnek fel, am elyek a vörös p alák izoláló köpenyétől v a n ­ n a k elválasztva. A ciezkow ici hom okkövek, egyike a legfontosabb gáz- és o lajtartó k n ak . Az egész ziezkowici rétegsor vastagsága k ö ­ rü lb elü l 600 m éterre riig.

F edőben a ciezkowici sorozat a norm ális m enilitképződm é- n y ek b e m egy át. A m enilitképződm ény itt k ö rülbelül 30— 50 m y astag és bitum enkoncentrációkat tartalm az.

A leg fiatalab b sztratig ráfiai tagok, am elyek itt a kérdéses vidéken fellépnek, a krosnói-rétegek. Világos szürke, homokos vag y meszes p a lá k ezek, csillámos hom okkő betelepülésekkel. A krosnói- rétegek a m á r le írt polanicai rétegektől csak kevéssé k ü lö n b ö ztet­

h ető k meg és u g y an ab b a az em eletbe tarto zn ak . N agy v astag sá­

gúak, m ert a vastagságuk itt k örü lb elül 800 m éterre rúg.

A keleti rész. M int m ár az előbb em lítettük, ez a rész főleg krosnói rétegekből képződött. T ehát medence jellegű. Az itt fellépő fedőkben m ár h iá n y zan ak a régibb elemek.

N ém ely vidéken sikerült a krosnói rétegeket három em eletbe osztályozni (14, 23) és pedig:

’ 1. A felső krosnói-rétegek, am elyek a p a lá k túlnyom ó m en n yi­

ségével különböztethetők meg. A hom okkövek itt csak vékony beágyazásokat alkotnak.

2. A középső krosnói-rétegek, vastag kifejlődést! hom okkőpa­

dokk al és

3. az alsó krosnói-rétegek, am elyek nagyobbrészt csak sö tét­

szürke, néha egészen fekete p a lá k a t ta rtalm azn ak . Ez a sorozat bitum enes és sósavval pezseg.,

A fent felsorolt beosztás csak helyi jelentőségű.

A m ostani tap asztalato k azt m u ta tjá k , hogy a „centrális­

depresszió“ m ajdnem valam ennyi an tik lin álisa jó olaj- és g áztar­

tó n ak tekinthető. F eltételezhetjük, hogy nem csak ezeknek a felboltozódásoknak, — ahol a legrégibb antiklinálisos m agok lépnek fel — ' v an olajgazdasági jelentőségük, hanem még n éh án y krosnói-rétegbeli antik lin álisnak is van g yak o rlati értéke.

T u rk átó l délre, Smorze alatt, egy ú ja b b tek to nikai elem, az úgynevezett Sm orze-szirt (24) k erü l a felszínre. Ez a szírt eocén­

kori sötét palából képződött. A legú jabban a M agura-csoport- hoz szám ítják (52).

A centrális-depresszió m agában foglalja m indazokat a leg­

régibb feltárásokat, am elyek m a is üzem ben van nak. M indenek­

előtt nagyon jó olajtelepek v an n ak a centrális-depresszió n y u g ati részén, a kulm inációs szakaszon, m int p éldául Potok, Lipinki, G rabow nica-S tarzenska, Rowne-Rogi, H arklow a, K ryg és más helyeken. Ezen a szakaszon még földigázelőfordulásokat is fedez­

tek fel, m int például Roztoki és Strachocina-nál. Ezek a telepek 20

nehéz szénhidrogéneket is tartalm azn ak , am elyek részben önm a- guktól, m int folyékony gazolin v áln ak k i a felszínen. 1931-ben R oztoki-ban 1043 m éteres fú rá st m élyesztettek le, földigázelőfoB- dulással, k örülbelül 115 atm . nyom ás alatt. Más fú rásn ál lezárt állap o tb an a nyom ás kb. 100 atm . volt. A gáztelepek itt elsősor­

b an a felső ciezkowici hom okkőben lépnek fel. Az 1935-ig k ite r­

melt földigáz m ennyiségét 97 m illióra becsülték (22, 23, 58).

A gázelőfordulásokhoz jó l k ié p íte tt csővezetékeket ép ítettek , am elyek Jaslo és K rosno városokat, valam in t más kisebb helysé­

geket és több g y á ra t a gázzal, m int fűtőanyaggal, lá tjá k el. E zen­

k ív ü l egy 80 km .hosszú vezetéket is fek tettek le a Moscice-i állam i nitrogén gyárhoz. B efejezték a n n a k a vezetéknek az építését is, am ely a fö ld ig ázk u ta k at a középponti k erü let fegyver és lőszer­

g y áráv al köti össze.

A centrális depresszió n y u g ati részén főleg a ciezkow ici ho­

m okkőből ny ern ek o lajat és földigázt.

A n y u g ati rész o la ján ak kém iai összetételét K atz K. a borv- slaw -i földtani intézet 25. szám ú jelentésében a d ta közre.

A centrális depresszió keleti részén is nagyon jó olajtelepek v annak, így Zagorze, T arn a w a D olna-nál, vag y egész lapos tele­

pülések, m int M okre-ban, R ajskie-ban, C zarna-ban, P o lan a-b an és még m ásutt. A term elés itt főleg az alsó krosnói-rétegekből történik. E produktivus zóna vastagsága 200—250 m éterre becsül­

hető. _i

A keleti részen ezzel még nem m erült k i m inden kincs és n in ­ csen kizárva, hogy távolabb keletre földiolajat és gázt lehessen találn i és pedig elsősorban Zabie-nél v an m eg a rem ény ú ja b b olajelőfordulás feltárására.

A Dukla-TJ zso ki terüleieí az u tóbbi időben Teisseyre (45) és W dow iarz (53) geológusok teljesen kü lö n álló n ak tek in tették . Ez a terü let eléggé k iterjed t zóna (körülbelül 19 km széles és 96 km hosszú) és három oldalról, éspedig délről, északnyugatról és dél­

keletről a M agúra ta k a ró ja b o rítja. É szakról ez a szakasz a c e n trá ­ lis depresszióra k ö nn yen rátolódott, ahol aztán n éh án y periferik u s k ulm inációt alkot. K icsiny, keskeny ku lm in áció k at lehet még egész kiterjedésében m egfigyelni. A rétegeknek főcsapása tö b bnyire É N y —D K irán y ú , helyi K és N y irá n y ú elhajlással. A kulm ináció m agvai sokszor a legrégibb, k ré ta és eocén képződm ényekből á lla ­ nak. A D ukla-U zsok-i terü let felszínét főleg a krosnói-rétégek bo­

rítjá k , am elyek nagyon jó kifejlődésűek a Laborca völgyében, ahonnét egészen L aborcfőig n y ú ln a k és ahol nagyon sokszor köny- n y en redőzött, m eredek szárn y ú szinklinálist alkotnak.

21

22

Az előbb em lített terü let geológiai felépítésében a kö v etk eze képződm ények vesznek részt:

Oligocén: K rosnó-polanicai rétegek.

M enilitform áció, a ljá n hom okkő és szaruk ő vel.

A fek ete p a la k e sk e n y telep ü lései.

Felső-eocén: M szankai hom okkő (durva szemű, vastag, pados, zö ldes-szürke k v a rc it és csillám szem csékkel).

Alsó-eocén: T ark a, agyagos p alák , (puha, plasztik u s, vörös, zöld, k ék , v a g y olivaszínűek).

H ieroglifás réteg ek .

Kréta: Inoceram usos (Ropianka) rétegek, kalciterekkel, k a g y ­ lósak, erősen g y ű rtek és tek tó n ik ailag összepréseltek.

Az em lített terü letet m ár 70 év óta a term észetes olaj- és földi- gázelőfordulása m iatt tanu lm án yo zták. Itt, R op ian k ánál (46) van a legrégibb lengyel feltárás, am ely 1875 óta fö ld io lajat és földigázt szolgáltat az inoceranusos rétegből. 1874— 1938. évek között 28.000 to n n a o lajat n y erte k innét. Az olaj az összenyom ott ro piank ai- hom okkövekben és a p a lá k repedéseiben lencseszerűen hely ezk e­

d ett el. Az olaj k ön ny ű, m agasértékű, specifikus súlya 0.72—0.85 és 30% benzint ta rta lm a z (43). A k u ta k k ih aszn álása 12 év óta folyik; term elésük k u ta n k é n t és n ap o nkén t k örülbelül 140 kg-ra rúg. Az egyes k u ta k mélysége itt 300—400 m éter. Az elvizesedés itt kicsiny és főleg a m agasabb részekben észlelhető, a gáz azon­

b an igen erős. A rop ian k ai feltárásokon k ív ü l v an n ak még f ia ta ­ la b b ak is Smereczne-nél, W ilszniá-nál és B arw inek-nél.

A D u k la hágótól az U ng völgyéig a szomszédos m ag y ar te rü ­ leten, több e h ely ü tt számos k u ta tó a k n á t m élyesztettek (28, 29, 31), de a lengyel terü lettel ellentétben, a k u ta táso k eredm énytelenek voltak.

Nincs k iz árv a azonban, hogy további, jó helyen k itű z ö tt p ró b afú rás ezen a területen vagy a M agúra szélén jó eredm énnyel já r. Először egyenesen 100—150 m éterig kellene fú rni, m ajd 300

—400 m éter körü li mélységre.

c) Magura-Csarnohora-csoport.

A centrális-depressziótól délre a le írt k á rp á ti terü leten nag y tek to n ik us zóna fekszik, am elyet tek tó nik ailag , m orfológiailag és sztratig ráfiailag is m egkü lönbö ztethetün k a fent em lített te rü le­

tek tő l, és am ely részben a szlovák és m ag y ar te rü letek re m egy át.

Ez a M agura-C sarnohóra-csoport. Ez a szakasz délről a centrális

23 depresszóira tolódott rá és itt tek to n ik ai h a tá rt alkot. Legjobban felism erhető nyugaton, Lim anow a és D u k la között (49), ahol szá­

mos h arán tfek v ő an tik lin álissal v an dolgunk és ahol, főleg az északi hom lokszakaszon bitum en felhalm ozódások lépnek fel, am e­

lyeket ennek a csoportnak n y u g ati szakaszán és pedig a C zere- mosz folyó és a T atár-hágó között az utóbbi években m á r jo b b an k ik u ta tta k (39, 40, 41). E csoport északi perem ének fu tá s a nem egyenes. F eltételezhejiik, hogy a lesüllyedésekben észak felé fel­

tolódik, m íg a kulm in ációkb an dél felé húzódik vissza.

H a ezt a perem et L im anow ától a Czeremosz folyóig m egvizs­

gálju k , a következő jelenségeket fig y elh etjü k meg:

Lim anow a vidékén a M agura-C sarnohora-csoport külső széle széles ívben a n y u g ati flis E lőterére tolódik át. A D u n ajec folyó­

tól keletre, dél felé húzódik vissza. A M agura-töm eg m egváltoz­

ta tta itt az E lőtérben fellépő ciezkow ic-i résztakaró és a ja n k o w ai- redő csapását. T ovább kelet felé áttolódik a külső M agura-perem k é t ékben északra és laposan fekszik rá az Előtérre. Az ékeken k ív ü l még itt lá tju k a leszakadt M agúra szirtet, am ely messze észak felé nyúlik.

Ez a té n y összefüggésben v an a W islok-völgyi depresszióval.

H arklow a-tól az északi M agura-perem erőteljesen dél felé hú zó ­ d ik vissza és a D u k la szoroson a K árp áto k déli o ld alára fu t át.

Ezen a terü leten az E lőtér k eskeny és m eredek an tik lin álisain ak egész seregével v an dolgunk, m int p éldául a Zmigrod-, B obrka- Rogi-i Iw onicz-i antiklinálisokkal. am elyek a délről átto ló d o tt M agura-töm eget fe lta rtó z ta ttá k és csak egyedül északon h ajo ltak el. I tt tű n n e k fel az U zsok-D ukla redők is, m elyek k ü lö n te rü ­ letet alkotnak.

Az U ng folyó vonalán a C sarnohóra szakasz 30 km széles.

Kelet felé ism ét északi irán y b a terjeszti ki az ívét, eltű nik a keleti D ukla-U zsok redő a la tt és közvetlen k o n tak tu s-h atásb a k e rü l a centrális-depresszióval. A Smorze szirt előtt a külső M agura-perem harm adszor is dél felé húzódik vissza és hullám osán a Yolove- vidékéig te rjed (1). A T alabor folyó vonalától a Czeremosz folyóig az északi C sarnohóra-perem fu tá sá b a n m egfigyelhetjük a h u llá ­ mos és redőzött szerkezetet. Ezeken a vidékeken erősen rányom ul a depresszió területére.

Az egész M agura-töm eg a le írt területen a legkülönbözőbb sztratig ráfiai rétegsorokból ép ü lt fel és pedig alulról felfelé:.

a) A m agurai kréta: E nnek legrégibb alkatrészei a fekete, ke­

m ény palához tarto zn ak , igen g y ak ran sötétszürke, p lasztik u s palával és sötét kvarcit-hom okkövekkel v an n ak átfonódva. A fe­

2 4

kete p a lá ra n éh a a szürke m árgás pala-sorozat és a sziderites- meszes beágyazás települ.

A m ag u rai-k réta a legkülönbözőbb helyeken találh ató , túl- nyom ólag azonban a M agura-perem zónájában. Erősen g y ű rt és néha egészen összepréselt.

, b) Ropiankai-rétegek. T öbbnyire k ét szintben lépnek fel és pedig egy alsó, inkább homokos, és egy felső, in k áb b palás rétegben.

Az alsó szint kék-zöld-szürke, d u rv a vagy finom szem cséjű hom okkövet ta rtalm az g lau k o n ittal és csillám m al. A hom okkövek g y a k ra n kagylós szerkezetűek és alsó részükön h iero g lifák at ta r ­ talm aznak. Az egész kom plexus agyagos, fekete vagy szürk e p a ­ lá k k al padozott. Igen g y a k ra n lépnek itt fel a konglom erátum ok és a fukoideás m árga beágyazódásai.

A felső szint sötét-szürke, meszes, p alák b ó l és vékony hom ok­

kőpadokból áll. Ezek sötét, p lasztik u s p a lá k fehér bekérgezéssel.

A ropiankai-rétegek a D u n ajec folyó és R o p ian ka között jó kifejlődésűek, itt tú ln y o m ó iig a M agura-C sarnohóra ta k aró hom ­ lokrészén lépnek fel. Egységes jellegüket az egész területen m eg­

őrzik. A felső-krétához ta rto z n a k (42).

A M agura-C sarnohóra-csoport n y u g ati szakaszáb an a Czere- mosz folyó és Kőrösmező kö zt a szipoti-rétegek lépnek fel vörös p alák k al. Ezeket m ár az alsó-krétáb a kell helyeznünk (37). Ezek a rétegek a m ag y ar K árp áto k b a n szm iln ó i-p a la kkén t vagy lalini réteg ekkén t ism eretesek (34). R om ániában az audiai-rétegeknek felelnek meg. A leírt szakaszon k örü lbelül 60 km hosszú és 3— 12 km széles sávot alkotnak.

Paleogén. A ropiankai-rétegek felfelé fokozatosan a ta rk a p a ­ lá k b a m ennek át. P lasztikus, p alás agyagok ezek, vagy m eggy­

piros agyagpalák, zöld vagy kékeszöld p a lá k k a l keverve, A h o ­ m okkövek itt néha vastag beág yazások at alkotnak. Finom , vagy durvaszem ű, barna, g y ak ran zöld, kagylós, esillámos vagy kvar- citos hom okkövek, glaukonittartalom m al. R itk án konglom erátum betelepülések is v an n ak bennük.

A ta rk a palák, különösen a n y u g ati részen, a la p zatai a m agurai-hom okkő kom plexusnak. E p a lá k a lap zatán állott elő a felső M agura-töm eg m ásodlagos áttolódása a h arán tfek v ő depresz- sziók irán y á b an .

i \ fentem lített ékek és a M agura-szirt a fa rk a palák on fe k ­ szenek.

A m agúrai-hom okköoek. K özvetlenül a ta rk a agyagokra te le­

p ü ltek a nagyvastagságú m agúrai-hom okkövek. F őként d u rv a ­

25 padosak, különböző színűek és g y a k ra n a felszínen agyaggá m ál- lanak. G y a k ra n glaukonitosak, csillám osak is. Ide ta rto z n a k a szü rk e hom okkövek, zöld vagy olivaszínű p alák k al.

A ni ágú rai-hom okkövek a K á b á to k b a n nagy terü leten lépnek fel és 2000 m éterig felm agasló hegyeket alk otnak. A perem i része­

k en túlnyom ólag durvaszem űek, délen azonban közép- vag y fí- nom szem cséjűek.

r A M agúra-C sarnolióra csoport területén jelenleg nincs szám o­

sab b o lajfeltárás, m ert a k iterjed teb b fú rási és kiterm elési tev é­

kenység itt nag y nehézségekbe ütközik.

A legtávolabbi nyugaton, K leczany-nál, v an n ak feltárások, am ely ek az o lajat a krosnói-rétegek déli szárn yábó l term elik.

I tt az olaj sűrűsége 0.809—0.811 és 4.6% p a ra ffin t tartalm az.

T ovább k elet félé v an n ak a S zym bark, Siary-M ecina-R opica R u sk a és R opianka telepek. Az u tóbbi m á r a D ukla-U zsok ré­

gióba tartozik. Szlovák terü leten a telepek K om arnik. Mikova, stb.-nél, M agyarországon Körösm ezőn v a n n a k (30, 31).

A M agúra-C sarnohóra-csoport terü letén főként nyu gaton v a n n a k a régóta ism ert, de most m á r k im erü lt földiolaj és földi- gáztelepek. A fe ltá rt olaj- és gáztartó szin t főleg a k réta, am ely a m agúrai-hom okkő hatalm as kom plexusa a la tt fekszik.

A M agúra-C sarnohóra-csoport nem n y ú jt nagy rem ényt a lehetőségekre, de kistőkések részére hálás tevékenységi terület, m ert v á lla la tu k a t itt személyesen irá n y íth a tjá k .

TÖ R TÉ N EL M I RÉSZ, (2. 44, 57).

Lengyelországban a földiolajat m ár századok óta ism erték és előbb, m int m inden más országban, v ilágítási célokra hasz­

n álták .

1808-ban H ecker Jó zsefn ek , a drohobyczi osztrák só b án y ák intézőjének sik erü lt világító petróleum ot nyerni. A H ecker-féle eljárás nem volt egyéb, m int desztillálás és h am ar feledésbe is m erült.

1853-ban a világító olaj kérdése ism ét felszínre került, most m ár, m int a lem bergi gyógyszerésznek, L u kasiew icz Ig n á c-nak tudom ányos találm án y a. Ő készítette B ra tko m ski K lem ens segít­

ségével az első petróleum lám pák at. E g y évvel , később L u ka sier roicz B obrka-ban, Krosno m ellett, társaság ot alap íto tt, a földiolaj kiterm elésére, a term ékek feldolgozására és áru sítására. 1859-ben

2b

Lukasiew icz m á r k ö rü lb elü l 550 q to n n a o lajat szállított a K aiser F erd in an d -N o rd b ah n részére, Bécsbe.

K enőolaj készítését és h asz n á la tá t az E gyesült Á llam okban csak 1871-ben, O roszországban pedig 1880-ban k ezdték meg.

A földiolajat Lengyelországban kezdetben kézzel m élyesztett a k n á k segítségével nyerték, am elyeket 200 m éterig h a jto tta k le.

Ez a m u nka ak k o rib an igen veszélyes és költséges volt.

1860-ban a lengyel ip a rb a n k ét em ber tű n t fel, nevezetesen a k a n a d a i W iliam Mac G aroey és S zczepa n ow ski Sztaniszló.

Mac G arvey nag y m ély fú rási vállalkozó volt, az első, a k i m ár ak k o r időszerűen, k a n a d a i fúrókészülékkel dolgozott. M egalapí­

tó ja a „G alizischen K arp ath e n N a fta Ges.“-nak is, am elynek, m int az első nagyobb tá rsu la tn a k , k ite rje d t m űködési te rü lete volt.

Első fúrási tevékenységét W ietrznó-ban, B obrka m ellett, kezdte meg. Ez a hely Lengyelország legrégibb feltárt olajterülete.

1896-ban Mac G aroey a borysláw i m ezőket fedezte fel p á ­ ratlan felszökőforrásával. A zóta B oryslaw Lengyelország leg­

jelentősebb petróleum területe.

A m ásik, Szczep a n o w ski S ztaniszló, kiváló tehnikus és szer­

vező erő volt. H ála az ő fárado zásain ak, a lengyel p etró leu m ip ar a kezdetleges kézifúráso k állap otábó l nem zetközi jelentőségű n ag y ip arrá fejlődött. Szczep a n o w ski fedezte fel a Sloboda R un- gurska-i (Kolomea mellett) telepeket, m a jd később a Schodnica-i mezőt. Ez u tóbbi vezető szerepet já tsz ik az olajtelepek között.

A lengyel o la jip arn a k m indkét fentem lített ú ttö rő je igen nag y és sikeres k u ta tá s i tevékenységet terem tett, am ely, h a nem is nagy m ennyiséget, de an n ál nagyobb jövedelm ezőséget eredm ényezett.

A 2., 3. áb ra és a IV. tá b lá z a t a lengyel petróleum és földigáz term elés fejlődését m u ta tja be. A földiolaj term elés az 1874. évvel kezdődik, a gázterm elés pedig az 1916. évvel. Az ezt megelőző időkről statisztik ai ad ato k k al nem rendelkezünk.

L átju k , hogy 1896-tól, vagyis a borysláw i m ezőknek, M ac G aroey által történt, felfedezésétől szám ítva a lengyel összterm e­

lés csakis a borysláw i kiterm eléstől függ. 1909-ben eléri a több m int kétm illió tonnát. B oryslaw ebben 93% -kal v ett részt. L en­

gyelországnak egész term elése ekkor a világterm elés 5 % -át te tte ki.

B oryslaw -ban ak k o r olyan k u ta k voltak, am elyeknek csak ­ nem m indegyike kivéíel nélkül felszökő volt, m int O il-C ity, k ö rü l­

belül n ap i 200 tonnával, W ilno, k ö rü lbelü l n ap i 80 tonnával és mások. E zt a nagy m ennyiséget sem Lengyelország m aga, sem az O sztrák-M agyar M onarchia nem tu d ta felhasználni. Ez n ag y á r­

zu h an ást idézett elő. (Egy to n n áért 7 k o ron át fizettek.) Az árzu h a-

II. Táblázat. — II. Tabelle.

Term elő k u ta k száma. — D ie Zahl dér Sonden.

1929—1938.

Év — J a h r 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938

F ú rá s a la tt

in B ohrung 156 142 162 197 199 113 138 148 173 194

term elésb en

in P ro d u k tio n 2548 2827 2814 2899 2977 3121 3258 3358 3682 3839

ö ssz e se n m ű k ödésben

Insgesam t in B etrieb 2704 2969 2976 3096 3176 3234 3396 3506 3855 4033

III. Táblázat. — III. Tabelle.

L ekanalazott m ennyiség tonnákban. — A b g ep ip t in Tőim en.

1929—1938.

Év — J a h r 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938

D rohobycz 439,270 83,100 90,780 86,720 92,710 95,050 91,370 76,300 75,870 76,320 B o ry slaw n é lk ü l

A u sser B oryslaw 77,410 414,910 368,300 312,130 305,200 285,570 270,630 256,200 243,710 232,730

Jaslo 73,890 84,150 96,900 95,170 95,640 94,740 97,950 106,680 114,960 134,720

S tanislaw o w 5,650 47,340 46,630 39,540 33,060 34,620 33,560 52,440 45,890 44,250 ö s s z e s e n :

In sg esam t: 636,220 629,500 602,670 533,560 526,610 509,980 493,510 491,620 480,430 488,020

28

nas ~ d k vállalkozót te tt tönkre, és a k u ta k jövedelm ezőségét a lá ­ ásta.

1909-től 1915-ig Lengyelország összterm elésében hirtelen z u h a ­ nás áll be. Az 1909. év 2077.000 to n n á jáv al szemben 1915-ben m ár , csak 730.000 to n n át térin eltek. E nnek a nem m indennapi esésnek

okai a következők voltak:

1. A fú rási tevékenységnek csak a borysláw i m ezőkre tö rté n t korlátozása, am elynek következm énye az üzérkedés soha nem lá ­ to tt m értéke volt.

2. A fent le írt hatalm as áresés.

3. A rétegnyom ás hirtelen m egszüntetése, am ely Tustanow ice- nek, a leggazdagabb borysláw i m ezőnek idő előtti elvizesedésével já rt. A m ezőnek a legjobb része m egsem misült, m ielőtt még a jo­

gosan beléje helyezett rem énynek m egfelelhetett volna.

A világháború a lá jt m ajdnem m indegyik földiolaj területen hatalm as k ato n ai tevékenység folyt, am ely nem gyakorolt kedvező befolyást a term elés tovább i fejlődésére. A B oryslaw -ból tö rtén t kiv o nuláskor 550.000 ton na n y erso lajat és kb. 220 fú ró to rn y o t g y ú j­

to tta k fel és h am vasztottak el berendezéseikkel egyetem ben.

N agy k á ro k k a l já r ta k még a világh áb orú u tá n az u k rá n o k ­ k a l (1919) és a szovjet-oroszokkal fo ly tato tt harcok is.

iCharles D a vey L engyelorézágnak összes gazdasági á g a z a tá ­ b an a k á ro k a t 1,814.946.000 do llárra becsülte. A Biuro P ra c Kon- gresow ych az o la jip arb a n tö rté n t rom bolásokkal okozott k á ro k a t 285.00Ó.000 a ra n y k o ro n á ra becsülte.

A békében, te h á t 1922-ben, a lengyel ásv án y o lajip ar erősen dezorganizált és feld ú lt állap otb an leledzetí, am ely ennek az ip a r­

ág n ak helyrehozását és ú jraé p íté sé t követelte meg. Term észetesen az ú jjáép ítés k ü lfö ld i tőke nélkü l nem volt lehetséges és a lengyel tő ke m ellett, am ely ab b an az időben a kisebbséget képviselte, francia, am erikai és kism értékben osztrák, angol, olasz tőkére szorult.

íg y a lengyel ásv án y o lajip ar ú jr a életre k elt és 1925-ben az össztermelés m ár elérte a 800.000 tonnát.

Lengyelországban a tehn ik ai nehézségek különösen nagyok.

Az o la jat a legtöbb esetben igen n ag y m élységből kell a felszínre hozni (1800 m éterről). A m ellett a legolcsóbb és leggyorsabb el- já rá st, a R otary-rendszert nem lehet alkalm azni. A k u ta k teljesítő- képessége is kisebb, m int p éldául R om ániában. O roszországban, vag y az A m erikai E gyesült Á llam okban. A pénzügyi k o ck áz at a te h n ik ai okokból igen íp a g a s fú rási költségek m ellett igen nagy.

Ezek a k ö rü lm ények, valam in t a devalvációk, áringadozások,