0 2 1 / 4 39/ " 1 9 45 / 1 9 7 0 "
A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY 25 ÉVES FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB IRÁNYAI
Szentmihályi jános
ELTE Könyvtártudományi Tansijk
A magyar könyvtárügy felszabadulás utáni fejlődéséről az utóbbi években több hosszabb-rövidebb összefoglaló jellegű ás egyes részlet kérdésekkel foglalkozó tanulmány, c i k k Jelent meg /!/. A Z ezekben IcB zölt megállapítások megismétlése feleslegesnek látszik. A korláto
z o t t terjedelmű összefoglalás célja: számot adni azokról a tenden
ciákról, amelyek a magyar könyvtárügy fejlődésében felszabadulásunk óta érvényesültek.
A könyvtárak és szolgáltatásaik gyorsütemű fejlődése, a könyv
tárügy egészében tapasztalható mennyiségi ás minőségi növekedés, a szemmel látható eredmények lehetővé t e s z i k , hogy ezeket értékelve, megbecsülve, kendőzés nélkül rámutassunk a fejlődést lasaitó, hátrál
tató tendenciákra, intézkedésekre i s . A m e g f o n t o l t , l e l k i i s m e r e t e s mérlegelés ugyanis 3 e g i t minket munkánk jobb ellátásában, mely köte
le zetteégünkre hazánk felszabadulásának 25. évfordulója f i g y e l m e z t e t bennünket.
1. kZ ÖRÖKSÉG
Mint művelődésünk valamennyi intézményének fejlődését, könyvtá
r a i n k Jellegét, állományuk, szolgáltatásaik alakulását, személyzeti összetételét az évszázadok folyamén azok a tényezők determinálták, amelyek egész művelődésünk tartalmát, Jellegét, a művelődés aktív és passzív részeseinek összetételét meghatározták. Amilyen mértékben észlelheti a művelődés fejlődési ütemének eltérése Európa más részei
nek kulturális fejlődési ritmusától, amilyen mértékben eltérő művelő
désünk tartalma más területek kulturtincsének jellegétől éa színvona
lától, olyan mértékben tér e l - a történelem alakulása következté
ben sajnos többnyire negatív irányban - a magyar könyvtári szerve
zet alakulása, a gyűjtött állomány ás a szolgáltatésok Jellege Euró
pa, főleg pedig Nyugat-Európa könyvtári szervezetének alakulásától.
183
SZEHTMIHALYI J .; A magyar könyvtárügy Azok a könyvtári intézmények, gyűjtemények, amelyek a felszaba
d u l t , függetlenségét visszanyert országra örökségül maradtak, ezt a sokszor ellentmondásos fejlődést tükrözik.
Nemzeti könyvtarunk a nagy nyugat-európai nemzeti könyvtárakhoz viszonyítva, késői alapítású. Az idejekorán e l v e t e t t mag - az euró
pai udvari könyvtárak között i s kimagasló helyet érdemlő Corvina - nsm t u d o t t k i k e l n i , A j e l e n l e g i nemzeti könyvtár a l a p j a i t egy, a f e l világosodás eszméi iránt fogékony főúr r a k t a l e 1302-ben. Olyan nem
z e t i könyvtárat kaptunk örökségül, mely az alapitó gyűjteményt v i szonylag szerény állami költségvetési keretből és a korszerű törvé
nyes intézkedések - mint p l . B köteleapéldány-szolgáltatáe - révén elsősorban a magyar és a külföldi magyar vonatkozású nyomtatványok
k a l gyarapította. Az ország gazdasági és p o l i t i k a i struktúrája ma
gyarázza a tényt, hogy nem v o l t elsőrendű állami f e l a d a t a gyűjte
mény fejlesztése. Megértő és áldozatkész magánemberek, mint gróf ILLESHÁZY István, gróf APPOKYI A l b e r t , TODOHESZ&J Qyula és a többiek gyarapították a gyűjteményt annak talán legértékesebb részével, o- iyan régi belföldi ós külföldi magyar vonatkozású kéziratokkal, nyom
tatványokkal, amelyek nélkül a kimondottan nemzeti jellegű könyvtár állománya i l y e n vonatkozásban sem lenne t e l j e B . Az első i r o t t magyar nyelvemlék, a Jókai-kódex megszerzéséhez i s társadalmi segítség k e l l e t t 1925-ben. Tiszteletreméltó tudományos munkát végző könyvtárosok nem egy korszerű kezdeményezése, mint p l . a Hirlaptár, a Zeneműtár alapítása és fejlesztése, a könyvtári munka korszerűsítésére irányu
ló törekvések, a magyar könyvtörténet, bibliográfia, életrajzi kuta
tás tisztéé eredményei i s j e l l e m z i k a mostoha körülmények között d o l gozó, a felszabadulást megelőzően i s hosszú évtizedek óta helyhiány
ával küzdő nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtar helyze
tét.
Tudományos könyvtáraink fejlődése i s tükrözi az európai k u l t u rális fejlődés ritmusai; való jól időzített beilleszkedést, majd a¬
zokat a hatásokat, melyei következtében a fejlődés l e l a s s u l t , az o r szág gyarmati helyzetének megfelelően módosult.
A középkori nagy európai egyetemek kialakulása idején - 1367- ben - alapított pécsi egyetemnek v o l t már könyvtára. Ez sz intézmény hamarosan eltűnt. A XVI. század első felében, a reformáció k o r a i be
fogadása idején a református főiskolák - Sárospatak, Debrecen - könyvtárai kialakulnak, állományuk bár nagyon értékes, mégsem képes elérni a nagy európai egyetemi könyvtárak állományának gazdagságát.
Az ellenreformáció győzelme, a Habsburg-monarchia érdekeit szolgáló feudális társadalmi berendezkedés továbbélése, a Jezsuita alapítású egyetem j e z s u i t a rendi könyvtárból a l a k u l t könyvtárának fejlődését hosszú időre meghatározta. Az 1774-1 j e z s u i t a egyetem könyvtáráról találóan Jegyzi meg a könyvtár történetének Írója, PAJKOSSY György- né, hogy "nem NAÜDE utasításai e z e r i n t összeállított könyvtar, mely a tudás minden agára k i t e r j e d , hanem olyan tankönyvtár, mely a l k a l mas a r r a , hogy a k a t o l i k u s királyi Magyarország vezetőit nevelő t a nárok segédanyaga legyen."/2/ Egy 1627-ben megjelent munkára való hivatkozás világosan mutatja a fejlődés r i t m u s b e l i eltolódását. A több mint három évszázados hagyományokkal rendelkező legnagyobb t u dományos könyvtár további fejlődése, állományának alakulása hiven
134
TMT lT.e-rf. 3.szám 1970.március
követi művelődési viszonyaink, a magyar tudománytörténet fejlődésé
nek egyes szakaszait, a visszahúzó erők hatását, a haladó, az euró
pai fejlődést utolérni törekvő irányzatok érvényesülését. Az 1774- ben állami oktatási intézménnyé a l a k u l t egyetem könyvtára a közvet
l e n egyházi ellenőrzéstől megszabadulva, nagyrészt kiváló könyvtáro
sainak kezdeményezésére fokozatosan törekszik a tudomány minden ágá
nak kimagasló alkotásait beszerezni ós a legjelentősebb tudományos folyóiratokat olvasói rendelkezésére bocsátani.
A XIX. és XX. század folyamán jelentős tudományos könyvtarak, a üagyar Tudományos Akadémia, a három vidéki egyetem, a Műegyetem könyvtára, főiskolai könyvtárak, országos intézmények, mint az Or
szággyűlés, Közponíi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l s t b . könyvtárai sorakoztak az Egyetemi Könyvtár és a nemzeti könyvtár mellé. E könyvtárak állo
mányának mennyisége, összetétele, a könyvtári munka színvonala az o r szág tudományos élete jellegzetességeinek megfelelően a l a k u l és f e j lődik. Az ország természettudományi könyvekkel és folyóiratokkal va
ló könyvtári ellátottsága, összehasonlítva a humán és társadalomtu
dományok anyagával, elmaradottnak nevezhető. Feltűnő és jellemző tü
net, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, amely pedig olyan tudós társaságé, amelynek természettudós t a g j a i i s v o l t a k , a f e l s z a badulás előtt un. humán jellegű könyvtár v o l t .
A nagy tudományos könyvtárak állományának másik jellemzője, hogy a külföldi tudományos irodalomból elsősorban a német nyelvűt gyűjtötték. 1885-ben p l . a könyvtárak osszállományának n y e l v i meg
oszlása: magyar 23$, l a t i n 25$, német 36/6. a többi idegen nyelv pe
d i g agyüttesőn csak 16fí-ot t e t t k i /3/-
Szakkönyvtárak a XIX. és XX. század folyamán elsősorban szakfő¬
iskolák, tudományos egyesületek és intézmények, egyes közhivatalok m e l l e t t a l a k u l t a k . Ezek zöme összehasonlítva állományukat, szolgál
tatásaikat és látogatottságukat Európa és az Egyesült Államok hason
ló jellegű könyvtárainak a d a t a i v a l , azok színvonalát nem érxe e l . Kétségtelen azonban az i s , hogy műszaki felsőoktatásunk színvonalá
nak fokozatos emelkedése hozzájárult az akkori Műegyetem könyvtárá
nak egészséges fejlődéséhez; az iparosodás lassú ütemét b i z o n y l t j a az OMKDK elődjének, hazánk első nyilvános műszaki közkönyvtárának a Technológiai Iparmúzeum las^-ban alapított könyvtárának v o n t a t o t t fejlődése, állományának hiányai és sok panaszra okot adő nem megfe
lelő elhe' yezése. Az örökséghez t a r t o z i k azonban az i s , hogy száza
dunk eleJ.n SZABÓ E r v i n , mint szakkönyvtáros a Budapesti Kereskedel
mi és iparkamara könyvtáráDÓl a legkorazerüoo, leghaladóbb s z a k i r o dalmat magába foglaló közgazdasági, szociológiai szakkönyvtárat t e r e m t e t t ; KÁPLiNY Géza, a k i a dokumentáció Jelentőségét idejekorán f e l i s m e r t e , a Technológiai Múzeum könyvtárában a mostoha v i s z o n y o k között i s a műszaki szakirodalom korszerű feldolgozásának a l a p j a i t v e t e t t e meg; v o l t az országban olyan könyvtár, - a budapesti Orvos- sgyesület könyvtára - mely a központi orvostudományi könyvtár szere
pét betöltötte /az örökségnek ez a része veszendőbe ment/.
A mult hagyatékához t a r t o z t a k a közművelődési könyvtárak i s . Ez az Örökság v o l t a legelmaradottabb. A közművelődési könyvtárak gyors fejlődése, a közkönyvtárügy eredményei a f e j l e t t k a p i t a l i s t a
185
SZEMTMIHÁLYT J.: A magyar könyvtárügy országokban a polgári rétegek vagyoni ás kulturális emelkedésének velejárói. A munkásosztály szervezett harca valósíthatta meg számos országban, hogy a lehetóeég s z e r i n t munkások, parasztok i s a kultú
ra részeseivé válhassanak a f e j l e t t könyvtári szolgáltatások révén.
Mindez nem j e l l e m z i a magyar közművelődési könyvtárak fejlődését.
SZABÓ E r v i n méltán állapíthatta meg 1915-bent hogy könyvtárügyünk
"a társadalmi szükséglet kielégítések sorában az utolsó h e l y e t f o g l a l j a e l . " / 4 / Ami Magyarország közművelődési könyvtárügyében a h a l a dó, az európai ezinvonalat J e l e n t i a dualizmus korában, az nem az a csekélyszámu munkáskönyvtár, nem a kevés kivétellel korszerűtlen ál
lománnyal rendelkező, korszerűtlenül v e z e t e t t városi könyvtárak, sem az a néhány agrárszocialista olvasókör, hanem az, hogy a közművelő
dési könyvtárügy egyik színtere l e t t annak a harcnak, amely a prog
resszív Magyarországért f o l y t .
Az örökséghez t a r t o z i k a Szabó E r v i n - i hagyaték; a korszerű nagy fővárosi nyilvános könyvtár megalkotása, annak fiókhálózatának kiépítése és főként azok a könyvtárpolitikai elvek, programok, ame
lyeket SZABÓ E r v i n és munkatársai h i r d e t t e k , és amelyek megvalósítá
sáért h a r c o l t a k . A Tanácsköztársaság könyvtárügyének szervezete, a könyvtárügyi p o l i t i k a i megbízottak, DIEKES László és KŐHALMI Béla intézkedései a Szabó E r v i n - i könyvtárpolitika megvalósítására irá
nyuló törekvések. Ezeknek a rövid 133 nap a l a t t i s v o l t a k komoly e¬
redményei. Ez a tényleges örökség, melynek továbbfejlesztése, megva- lóeitása, mint f e l a d a t a f e l s z a b a d u l t Magyarországra maradt.
Ha mérlegre tesszük hazánk felszabadulás előtti korszakainak könyvtárügyét, könyvtéri intézményeit és szolgáltatásait, megálla
píthatjuk, hogy minden egyes könyvtártípus fejlődéee, a könyvtárügy
v l B z o n y l a g o t s fejlettsége nem állami intézkedóeefcnek köszönhető, ha
nem annak, hogy progresszív társadalmi mozgalmak kiváló képviselői ée önzetlen, h a z a f i • • tudósok, gyűjtők, könyvtárosok munkálkodtak közkönyvtáraink korszerű színvonalra emelésén /5/.
2. A KÖNYVTÁRI SZERVEZET FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS ÓTA
A s z o c i a l i s t a t i p u s u könyvtári szervezet célja olyan könyvtárak létesítése, fenntartása ós fejlesztése, amelyek biztositjék a l a k o s
ság minden rétege számára a lakóhelyen és a munkahelyen a sokoldalú műveltség, az Ideológiai, p o l i t i k a i és szakmai tájékozottság meg
szerzéséhez szükséges irodalmat; a közhasznú tudományos munkát vég
zők és a tudományos pályára készülők Bzámára a tudományok megismeré
séhez szükséges korszerű irodalom használatét; végül a kutató, f e j lesztő, termelő munkát végző, valamint gazdasági tevékenységet f o l y tatók száméra a szakirodalmi dokumentumok rendelkezésre bocsátását;
valamennyi könyvtártípus keretén belül a gyűjtemény korszerű feltá
rását, az irodalom társadalmi hasznosítását jelentő szolgáltatáso
kat.
A s z o c i a l i s t a t i p u s u könyvtári szervezet klalakitása, egymással együttműködő, egymás munkáját kiegészítő könyvtárakból álló könyvtá-
I M 17.á r t . J.ezáa 1970.márclu*
r i hálósatok kiépítése, a könyvtári hálózatok közötti együttműködés megszervezése, és főleg az egyes könyvtárak rendeltetésszerű működé
sének bietositása olyan f e l a d a t , melyet maradéktalanul 25 év a l a t t sem l e h e t e t t megoldani.
Tudatos, s z o c i a l i s t a Jnllegü könyv-tárpolitikai intézkedésekre az ország gazdasági, p o l i t i k a i struktúrája alakulásának megfelelően aránylag későn került sor. A koalíciós kormányzás időszakában a könyvtárpolitikai törekvések nem l e h e t t e k egyértelműek /6/. A könyv
tárügy országos irányítására, a központi f e l a d a t o k megoldására h i v a t o t t szervek alakulása, fejlődése szükségszerűen követi azokat a vál
tozásokat, amelyek az ország termelési viszonyaiban, közéletében vég
bementek. A Magyar Kommunista Párt irányításával létrejött Népkönyvtá
r a k a t Szervező Országos Bizottság által megindított f a l u s i népkönyv
tári mozgalom, a szakszervezeti könyvtárak fejlesztésére irányuló tö
rekvések, a körzeti könyvtárak megszervezését célzó kezdeményezés zonban a tudatos s z o c i a l i a t a könyvtárpolitika k e z d e t i lépéseinek t e kinthetők. Egy a Horthy-korszaktan alapított intézmény, az OKBK /Or
szágos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ/ Jogutódaként a l a k u l meg miniszterelnöki r e n d e l e t alapján 1945-ben az OKK /Országos Könyv
tári Központ/. Ennek közelebbről meg nem határozott f e l a d a t a a könyv
tárak közötti együttműködés megszervezése, azoknaic a feladatoknak megoldása, melyeket az egyes könyvtárak a maguk k e r e t e i között nem tudnak ellátni, a könyvtárközi kölcsönzés és a nemzetközi kiadvány
csere lebonyolítása, valamint az OKBK által 1926-ban korszerűen és hiányt pótló módon megindított központi címjegyzék /K.C./ továbbfej
lesztése /"/. Az 1952 augusztusáig fennállott intézmény KŐHALMI Béla s z e r i n t h i v a t o t t l e t t volna a r r a , hogy a Tanácsköztársaság Idején létrehívott Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézetnek azánt f e l a d a t o k a t megoldja /8/. Bövld i d e i g tartó működése a l a t t i s Jóné- hány korszerű, a tudományos tájékoztatást I s elősegítő szolgáltatást nyújtott. I l y e n az 1951-ben megjelent címjegyzék az ország könyvtá
r a i b a Járó külföldi folyóiratokról /9/, mely b i z o n y l t j a a könyvtárak közötti együttműködés fejlődését i s , hiszen már 447 hazai könyvtár külföldi folyóiratainak lelőhelyeit közli /lO/. Jelentős kezdeménye
zés v o l t az Országos Szabványügyi H i v a t a l l a l való együttműködés alap
ján a könyvtári szabványok megalkotása, az ETO rövidített magyar k i adásának elkészítése. Az ETO-nak a könyvtári és dokumentációs munka e fontos segédletének t e l j e s kiadása, a FID Magyar Nemzeti Bizottsá
gának kezdenényezéaére 1968-ban i n d u l t meg.
Az OKK fennállásának utoleó kőt és fél évében - 1950 tavaszától 1952 augusztusáig - munkatársainak tevékenységét az állami t u l a j d o n ba v e t t egyházi könyvanyag és a veszélynek k i t e t t kaatély-könyvtárak, őrizetlen magángyűjtemények könyvanyagának megőrzése, rendezése, f e l dolgozása és közkönyvtárak közti szétosztása kötötte l e . Ahol e r r e lehetőség nyílott, egyes gyűjteményeket a régi történelmi keretben őriztek meg. így jött létre három emlékkönyvtár Gyöngyösön, Z i r c e n és Keszthelyen / l l / .
Fennállása a l a t t az OKK működését sokan bírálták, főleg egyes nagykönyvtárak vezetői, a k i k élénken t i l t a k o z t a k az intézmény vélt
és valódi hatósági funkciói e l l e n . Tagadhatatlan asonban, hogy az ín- témmőay vezetői áa munkatársai nagyon szorgalmas, nagyon jőszándéku
1 8 7
SZE5TMIHÍLYI J.: X magyar könyvtárügy
és sokszor igen eredményes és hasznos munkát végeztek. A f e l a d a t o k nyilván túlméretezettek v o l t a k ; főleg ez okozhatott az intézmény mun kájában akadozást, tétovázást.
Tudatos, a s z o c i a l i s t a művelődéspolitikát tükröző intézkedés v o l t a Magyar népköztársaság Minisztertanácsának 2042/15/1952 számú határozata a könyvtárügy fejlesztéséről, melyet a Népművelési Mi
nisztérium végrehajtási utasitéBa egészít k i . Ez a rendelet alakítót ta k i a vidéki és fővárosi közművelődési könyvtarak rendszerét, lét
rehozta a megyei ée járási könyvtárakat és célul tűzte k i az i s k o l a i könyvtárak fejlesztését, valamint kiemelte az üzemi és intézeti szak könyvtárak fejlesztéBének fontosságét /12/. E rendelkezések nyomán a könyviári ellátás, főleg vidéken, s z e r v e z e t i l e g és mennyiségileg f e l tétlenül megerősödött. Ugyanakkor az 50-es évek elejének p o l i t i k a i légköre sokszor károsan h a t o t t a át könyvtáraink életét. EgyeB könyv
tárak állományának radikális megtisztítása az ellenségesnek minősí
t e t t irodalomtól, az eredményeket mindenképpen f e l m u t a t n i kibánó könyvtárak és hatóságok s t a t i s z t i k a i bravúrjai, a termelési normák erőszakolt alkalmazása és azok túlteljesítésének hajszolása, a könyv téri munka természetével összeférhetetlen, többnyire felülről e l r e n d e l t kampányok, i g y a gyakran s e l e j t e s színvonalú ajánló bibliográfi ák áradata szintén j e l l e m z i k e z t a korszakot. A korszakra azonban mégis a legjellemzőbb, hogy létrehozta a közművelődési könyvtarak s t a b i l hálózatát, munkába állított egy sor szilárd meggyőződésű, f e j lődőkőpes könyvtárost, akik a hálózat könyvtárainak anyagi és mód
s z e r b e l i erősítésével nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a s z o c i a l i z must építő Magyarország népe olvaBÓ néppé váljon.
Ez a fejlődés azonban nem v o l t gyors ütemű. KOVÍCS Máté állapit Ja meg tanulmányában, hogy "az a k k o r i kényszerű költség-, k e r e t - és létszámcsökkentések ... a könyvtárügyet fokozottabban sújtották ...
e korlátozások évekre megakasztották például az egyes könyvtártipa
sok /járási, városi könyvtárak, gyermek- és Ifjúsági, valamint i s k o l a i könyvtárak/, i l l e t v e hálózatok t e r v e z e t t kiépítését és a könyv
tárak ... korszerűsítését." /13/ A tudományos és szakkönyvtárak f e j lődését i s inkább a s z e r v e z e t i megerősödés, u j szolgáltatások beveze tése - tájékoztató szolgálat, bibliográfiai tevékenység kifejleszté
se stb. - j e l l e m z i , mint a gyűjtemények korszerű gyarapodása. A könyvtárpolitika középpontjában álló törekvés - a könyvtárakat a tö
megnevelés, a tudatátalakitás, az aktuális p o l i t i k a i célok szolgála
tába állítani - e könyvtárak munkáját i s befolyásolta. Ajánló b i b liográfiák készítését tudományos és szakkönyvtáraktól l s elvárták f e l e t t e s e i k . Ezek nem mindig bizonyultak az irodalompropaganda haté
kony eszközeinek. Tudományos könyvtárak és a nemzeti könyvtár munka
társai, vezetői szorgalmasan jártak megyei, városi, szakszervezeti könyvtárakba, patronálták, segítették ezeket, katalógusokat szerkesz
t e t t e k és Instruálták tapasztalatlanabb kartársaikat.
A szakismereteknek legszélesebb körben való elterjesztését több könyvtárpolitikai jellegű intézkedés biztosította az 50-ea évek e l e jén. Az Országos Műszaki Könyvtár vidéki i p a r i csntrumokban fiók
könyvtárakat léteettett. A Népgazdasági Tanács 1951 júliusában hatá
r o z a t o t hozott, mely a z t a korszerű követelményt t a r t a l m a z t a , hogy a városi könyvtarakat fokozatosan tudományos könyvtári színvonalra
TM 17.évi. 3.szám 1970.március
t e l i f e j l e s z t e n i , és ennek érdekében biztosítani k e l l különböző r e n deltetésű /műszaki, egyéb tudományos, ismeretterjesztő a t b . / nyilvá
nos könyvtárak egységes szervezetbe valő összefogását és az egyönte
tű írányitás érvényesitését /14/. Ez az intézkedés szüntstte meg az OMK vidéki fiókjait. A fejlődós adott szakaszában azonban, amikor kor
szerű követelménysknek megfelelő városi könyvtárak még nem tudtak k i a l a k u l n i , az Intézkedés korainak b i z o n y u l t . A könyvtárügy egységes i - rányitását elérni kívánó törekvéseket tükrözi az OLE /Országos Doku- centációs Központ/ egy éves működés után valő magszüntetése 1950 szep
temberében, amikor annak feladatkörét az OKK v e t t e át. A f e l a d a t , a¬
mely i l y mődon erre az intézményre Hárult, túlméretezettnek b i z o n y u l t , A szervezett dokumentációs tevékenység eddig az időpontig csak a kez
dő, gyakran tétova lépéseket t e t t e meg: a különböző főhatóságokboz tartozó Intézmények, köztük könyvtárak i s , egységes s z e r v e z e t i irányi- tásának hiányzott j o g i , anyagi és személyzeti alapozottsága. A doku
mentációs munka színvonalának megjavítását kívánták azok az intézkedé
sek szolgálni, amelyek az ehhez szükséges könyvtári bázisra épitve, a könyvtári munka részeként szabályozták a dokumentációs tevékenység szervezeti k e r e t e i t . A fejlődésnek ez az iránya sajátosan hazai j e l l e gű. Egy s z o c i a l i s t a és k a p i t a l i s t a országban sincs ré példa, hogy tö
rekedtek volna a könyvtárügy és a dokumentációs tevékenység egészének szervezeti egységbe foglalására vagy közös irányítására.
A könyvtári hálózatok, melyeknek hatékony működése az ország szervezett könyvtári ellátásának egyik bázisa, az 1952. évi m i n i s z t e r tanácsi határozat nyomán az említett nehézségek ellenére k i a l a k u l t a k . Kiután az OSZK átvette az OKK-tól a központi szolgáltatások gondozá
sát, mint a központi címjegyzékeket, könyvtárközi kölcsönzést, az ál
lami tulajdonba v e t t könyvanyag tárolását és szétosztását s t b , , a meg
a l a k u l t líépkönyvtári Központ a közművelődési könyvtárügy fejlesztése terén komoly eredményeket ért e l . A Központ szervező munkájának ered
ménye a körzeti könyvtárak létesítése, a megyei, járási és községi könyvtárak rendszerének kifejlesztése. Az 1952-66 minisztertanácsi ha
tározat kimondja, hogy a h e l y i tanácsok kötelesek gondoskodni a f a l u s i könyvtárakról. Ennek az intézkedésnek a nyomán rendkívüli mérték
ben megnövekedtek a költségvetési keretek és j a v u l t a f a l u s i könyvtá
rak elhelyezése /15/.
A s z o c i a l i s t a országokban a munkahelyen és a lakóhelyen történő könyvtári ellátás nagymértékben a szakszervezeti könyvtárak rendsze
re utján valósult meg. Könyvtárügyünk fejlődésére igen jellemző, hogy ez a könyvtártípus igen nagy anyagi áldozattal, viharos tempóban f e j lődött. 1949-ben 2000 v o l t a számuk, ujabb két év múlva 6000-nál i s több szakszervezeti könyvtár működött az országban s z e r v e z e t i l e g az egyes szakszervezetek, i l l e t v e központi könyvtarai felügyelete a¬
l a t t /16/.
A könyvtári hálózatok kialakítására irányuló törekvések tehát 1952 után már kézzelfogható eredményre vezettek. A könyvtárügy szabá
lyozásáról szóló 1956. évi 5. számú törvényerejű r e n d e l e t és a végre¬
.hajtásáról k i a d o t t 1018/l95ó/lII/.9.sz. minisztertanácsi határozat részben az e d d i g i szervezési formák megerősítésére, részben a könyv
tárak és a könyvtárak helyének, szerepének meghatározására töreke
d e t t /17/. Alapelve: "az azonos feladatkörű közkönyvtárak egységes 139
S Z E B T H I H A L Y I J . J A magyar könyvtárügy szervezete a könyvtári hálásat, amelyben a könyvtári asaklrányltáat as erre kijelölt központi könyvtár végzi." A könyvtárakat négy alap
vető kategóriába s o r o l j a - nemzeti könyvtár; általános tudományos és tudományos szakkönyvtár; közművelődési könyvtár; i s k o l a i könyvtár.
Intézkedik a törvény az OKT /Orszégo.-; Könyvtárügyi Tanács/ összetéte
léről és feladatáról; meghatározza a könyvtárak felügyeletét, amelyet a fenntartó azerv, és szakfelügyeletit, amelyet a művelődésügyi minisz
t e r gyakorol. A törvény ugy rendelkezik továbbá, hogy "a dokumentáci
ós tevékenységet a könyvtári hálózatok erre legalkalmasabb könyvtárai m e l l e t t k e l l megszervezni és * dokumentációval Jelenleg i s foglalkozó intézményeket a szakmailag legmegfelelőbb könyvtárakhoz k e l l c s a t o l n i . "
A törvény és annak rendelkezéseit konkretizáló végrehajtási u t a sítás a magyar könyvtí-fak országos rendszerét alakította k i . Ez a rendszerezés, mely c könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztésének szervezeti keretét b l z t o e i t j a , kétségtelenül a magyar könyvtárügy e¬
gyik legnagyobb --ivmánya. Könyvtári törvényünk méltán k e l t e t t elisme
rést mind a s z c ' j i a l l s t a országokban, mind a tőkés országok könyvtári közvéleményében.
A szervezeti keretek meghatározása, a feladatok kijelölése, az egész könyvtárügy anyagi ellátottsága szempontjából sem v o l t közöm
bös. Ezt a legélénkebben az Illusztrálja, hogy bár a törvény végre
hajtási utasítása kimondja, a rendelkezések végrehajtása nem járhat költségvetési kihatással, a törvény életbelépése óta a könyvtári f e j lesztés céljait szolgáló költségvetési keretek nagymértékben növeked
tek.
A könyvtári törvény megalkotása óta észlelhető számszerű növeke
dés - u j könyvtárak keletkezése, az Összállomány gyarapodása, az o l vasók számának emelkedése s t b . - azonban nem csupán a s z e r v e z e t i meg
alapozottság eredménye. A kulturális forradalom kibontakozása, az ok
tatásügy gyorsiramu fejlődése, a sokirányú szervezett népművelői t e vékenység, a tudományos kutatás, a termelés, műszaki fejlesztés ál
landóan növekvő intenzitása könyvtárügyünk fejlődésének legfőbb mo
t o r j a . Ez a fejlődés követelményeket támaszt, amelyeknek kielégítésé
re most már megfelelő könyvtári szerveset áll rendelkezőért.
A törvény megalkotása óta e l t e l t 15 év könyvtári fejlődése bebi
zonyította, hogy az a d o t t s z e r v e z e t i k s r s t s n belül a korszerű könyv
tárfejlesztés megvalósítható. Az egyes hálózatok felügyeleti szervei felelősséget éreznek f e n n t a r t o t t könyvtáraikkal esemben; minden háló
zat egészségesen fejlődik, és azok az intézmények, aaslyek a könyvtá
r i törvény végrehajtása érdekében a l a k u l t a k k i , gyors fejlődést mu
tatnak.
As Országos Könyvtári Tanács, mely a szakfelügyeleti szarv t a nácsadójaként működik, a fejlődés követelményeinek megfelelően átala
k u l t , s OKDT /Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács/ néven munkáját három tagozatban, közművelődési könyvtári, tudományos és szakkönyvtári és dokumentációs tagozata utján látja e l . E tagozatok m e l l e t t szakbizottságai működnek. Számos fontos kérdés vitafóruma a Tanács. Maga a könyvtári törvény és as általa létrehozott könyvtári
190
I M T 1 7. é v f . 3.szám 1 9 7 0. m á r o i u B
ezervezet minden előnye m a i l e t t nem mentes a sajátos fejlődés, a meg lévő intézmények adottságai következtében bizonyos ellentmondásoktál A gyors fejlődés, a semmiből teremtés eredményeként k i a l a k u l t doku
mentációs in:czmények javarésze könyvtári bázis nélkül jött létre, h o l o t t a dokumentációs munkának az a formája, amely nálunk viharos gyorsasággal gyökeret v e r t , majdnem kizárólag könyvtári gyűjtés tár
gyát képező dokumentumok, bibliográfiai, i l l e t v e referáló jellegű feltárását J e l e n t e t t e . Ennek felismerése eredményezte a könyvtári és dokumentációs szervezet egyesítését. Nyilvánvaló, hogy amikor a tudo mányos és műszaki tájékoztatás, mint tevékenység túlnő ezen a kere
ten és a szakirodalmi dokumentumok elemzése, az információ értékelé
se a tevékenység középpontjába kerül, a tudományos és szakkönyvtári gyűjtemények és szolgáltatások s szélesebb körű tevékenység egyik - bár fontos - intézményévé válnak. Azok a s z e r v e z e t i és főleg kommüni káclós problémák, amelyek különösen a népgazdaság irányításának u j rendszerébe illeszkedő népgazdasági információs rendszerben vetődnek f e l , nehezen illeszthetők könyvtári hálózati keretbe. Alapvető szer
v e z e t i változás következett be IgiJJ-ben, amikor a müazaki könyvtári hálózat központja, az OMEDK dokumentációs f e l a d a t a i n a k szükségszerű megnövekedése következtében az OMFB felügyelete alá került és azóta a Művelődésügyi Minisztérium szakfelügyelete a hálózat könyvtári t e vékenységére korlátozódik.
A magyar könyvtárügy egysége, amelyet a könyvtári törvény k o d i fikált, nem annyira a törvény kényszerítő erejénél fogva vált való
sággá, hanem inkább a könyvtárak és könyvtári hálőzatok kooperációs készeége következtében. Ennek létrejöttében a Művelődésügyi Mlnisztá riumnak, mint szakfelügyeleti szervnek - mely szerény kerstek között egy a könyvtárügynek egyetlen szektorával közvetlen kapcsolatot t a r tó főosztályon belül látja e l szakfelügyeleti teendőit - nagy érde
mei vannak.
A szakmai irányítás során a minisztérium a módszertani munka szervezőire támaszkodik.
A könyvtári munka módszertani.irányítása a felszabadulás után u j feladatként j e l e n t k e z e t t . A s z o c i a l i s t a országok a könyvtári mun
ka módszertani irányításának p o l i t i k a i , szakmai jelentőságét a Szov
jetunió píldája nyomán ismerték f e l . A s z o c i a l i s t a könyvtárral szem
ben megnövekedett igények ugyanis megkövetelik, hogy a könyvtárak mi nél nagyc b mértékben használják k i lehetőségeiket. Egyes nagy könyv
tárak, hálózati központok egyrészt saját munkájuk, másrészt a t a g könyvtárak munkájának meggyorsítása érdekében 1 9 5 2 után sorra szerve
z i k meg módszertani osztályaikat és ezek keretén belül a rendszeres instruálást. Az 1 9 5 2 . évi minisztertanácsi határozat nyomán az Orszá
gos Széchényi Könyvtárban létrejött a Módszertani Osztály, mely a ha¬
tározat értelmében kettős f e l a d a t o t vállalt. Mint központi könyvtár
tudományi szerv, a magyar könyvtárügy egész területén irányltja a módszertani munkát; mint a vidéki állami könyvtárak módszertani se
gítője, közvetlenül végzi a asgyei könyvtárak módszertani irányítá
sát. Így munkája a megyei könyvtárak utján k i h a t az egész hálózatra.
A feladatvállalás részban a megszüntetett Népkönyvtári Központ munkájának folytatását, i l l e t v e annak kiterjesztését J e l e n t e t t e . A
1 9 1
SZEBTMIHALiI J.: A magyar könyvtárügy közművelődési könyvtárak gyorB fejlődése megkövetelte, hogy az osz
tály elsősorban ezekkel foglalkozzék. Az OKK könyvtárának átvétele megvetette a könyvtártudományi szakkönyvtár alapját. Az OSZK módszer
t a n i osztálya úttörő jellegű munkát végzett. Nagyrészt a Szovjetunió t a p a s z t a l a t a i r a támaszkodva végezte különösen az állami közművelődé
s i hálózatban kezdettől fogva nagyon megbecsült munkáját: kiadványai tükrözik ennek a munkának tartalmát /raktározási táblázat, aegéd- könyvtári címjegyzékek, kezelési szabályzatok, a könyvtári munkát bemutató album a t b . / . Könyvtárosi tanfolyamok, konferenciák szervezé
sével a nagyszámú, de hiányos felkészültségű közművelődési könyvtáro
sok szakmai tudásának emelésére törekedett. A külföldi könyvtártudo
mányi szakirodalom megismertetése, dokumentálása i s e szervezeti ke
retben i n d u l t meg. A könyvtartudományi dokumentáció azonban a Módszer
t a n i Osztálynak Könyvtártudományi és Módszertani Központtá való átala
kulása - 1959 után - t e l j e s e d e t t k i . Külföldi szakmai körök ezt a t e vékenységet nagyra becsülik.
A KMK-nak mint intézménynek fejlődése, munkájának kiterjesztése a tudományos és szakkönyvtárak módszertani problémáinak vizsgálatára, kezdeményezései a könyvtártudományi kutatás összehangolására, szere
pe a könyvtárcsképsés szervezésében, oktatómunkája az egyenletes, a kor színvonalával lépést tartó fejlődés j e l e i . Jogi helyzetének t i s z
tázatlansága - nem szakfelügyeleti szerv és nem könyvtártudományi és tájékoztatási intézet, de mindkét feladatkörből hárul rá valami - mű
ködésének sokrétűségét megmagyarázza. Jelentős kezdeményezések szín
vonalas kiadványsorozatai. Ezek közül az TJJ könyvek c. periodikus k i advány a magyar könyvterméB kurrens elemzését tartalmazza, megjelöl
ve a z t , hogy az u j kiadvány beszerzése melyik könyvtártípus számára ajánlott, ami döntően befolyásolja közművelődési könyvtáraink állomá
nyának alakulását. A KMK együttműködése az OKET-vel biztosítja, hogy a könyvtéri fejlesztés valamennyi problémája JŐ előkészítésben kerül
jön illetékes fórumok elé.
A könyvtártudományi kutatómunka kibontakozása az elmúlt 25 év a¬
l a t t nem v o l t zavartalan. A könyvtártudomány művelésének csak egyol
dalú, bár igen nemes hagyományai v o l t a k adottak. A könyvtörténet, könyvtártörténet, paleográfia művelői igen t i s z t e s eredményeket értek e l a múltban. Az 1876-ban i n d u l t Magyar Könyvszemle Európa egyik l e g régibb könyvtárügyi folyóirata. A folyóirat, hagyományainak megfelelő
en, fennállása a l a t t elsősorban a történeti Jellegű kutatások eredmé
n y e i t közölte, bér időnként h e l y e t a d o t t olyan főleg beszámoló j e l l e gű közleményeknek i s , amelyek a könyvtárügy, a könyvtárszervezés ak
tuális kérdéseit v e t i k f e l . Századunk tízes éveiben a SZABÓ E r v i n köré c s o p o r t o s u l t haladó szellemű modern könyvtári szemléletet valló könyvtárosok kitűnő folyóirata, a Könyvtári Szemle.rövid életű v o l t .
A s z o c i a l i s t a átalakulás a könyvtárpolitikai, könyvtártani kér
dések egész sorának elméleti megalapozását t e t t e szükségessé. Az o l vasóval, az olvasók nevelésével kapcsolatos feladatok - melyek gyak
ran erőszakoltan i a a könyvtári munka középpontjában állottak - a t a pasztalatok közlésének, elméleti fejtegetéseknek témájául szinte ma
gától adódtak. A könyvtárszervezési feladatok a könyvtárak funkciói
nak, a könyvtári munka társadalmi hátterének felderítését tették szükségessé. A könyvtárak szervezése, berendezése, fejlesztése ugyan
csak elméleti Jellegű kérdéseket v e t e t t f e l . Az aktuális problémák 192
TMT 17.ávf. 3.azám 1970.március
áradata szükségszerűen ezek i r o d a l m i feldolgozására ösztönözte a gon
dolkodó - vagy nem egyszer az érvényesülni vágyó - könyvtárosok egész sorát. így kelló tradíciók, tapasztalatok és megalapozás nélkül ideg- ződött be az újonnan f e l f e d e z e t t könyvtártudomány a közvéleménybe, A p r a k t i c i s t a szemlélet egyfelől, másfelől pedig egy kellő megalapozott aág nélküli teoretizálás a k e z d e t i Időszakban főleg a szaktudományok valódi és vélt képviselőinél ellenérzést váltott k i . Ennek reakciója
képpen a más tudományos pályákról káderpolitikai meggondolások alap
ján a könyvtárakba került tudományos felkészültségű könyvtárosok egy része a könyv- és könyvtártörténeti munkásságban vélte a könyvtárügy- gyei kapcsolatos tudományos tevékenység egyetlen lehetőségét megtalál
n i . A prakticizmus ég a Bekélyea teoretizálás m e l l e t t tehát harmadik visszahúzó erőként a túlhajtott történetiség jellemezte évekig a könyvtárakkal kapcsolatos tudományos munkát.
I l y e n körülmények között h i v t a életre a Magyar Tudományos Akadé
mia I . Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Könyvtártudományi Főbi
zottságát. A Főbizottság folyóirata a Magyar Könyvszemle l e t t . A Fő
bizottság i g y e k e z e t t programot adni a könyvtártudományi-kutatásoknak és azokat korszerű s z i n t r e emelni. A Magyar Könyvszemle t e r e t a d o t t olyan tanulmányoknak i s , amelyek a könyvtárügy aktuális problémáinak elméleti megalapozását s e g i t i k elő. A könyvtárügy felelős vezetői szá
mos intézkedéssel - kutatóidő kedvezmény, a publikálási lehetőség b i z tosítása s t b . - igyekeztek előmozdítani a megalapozott könyvtártudomá
n y i kutatás kibontakozását. A KhiK 1960-ban ankétot rendezett a könyv
tártudományi kutatás kérdéseiről. Ennek az ankétnak maradandó eredmé
nye, hogy világosan kirajzolódtak azok a tudományos problémák, ame
l y e k n e k kibontása könyvtárügyünk egész fejlődésót elősegítik / I S / . Az ankéton f e l v e t e t t megoldandó tudományos problémák kidolgozását mozdít
ják aló a z OKDT által rendszeresített, szép eredményeket felmutató pá
lyázatok. A kidolgozandó problómák köre természetesen a fejlődés kö
vetelményeinek megfelelően módosul. 1961 folyamán az akadémiai b i z o t t sági rendszer átszervezése során a Főbizottságot Munkabizottság vál
t o t t a f e l . Ez feladatának elsősorban a könyv- és könyvtártörténeti, valamint blbliográfiaelméletl kutatások előmozdítását t e k i n t i . Mint a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának munkabizottsága, szükségsze
rűen a könyvtártudományi kutatások körülhatárolt szektorára korlátoz
za működését. A könyvtártudományi munka színvonalának gyors fejlődé
sét tükrözi a publikációk állandóan emelkedő színvonala, a könyvtár
tudományi munkáik alapján akadémiai f o k o z a t o t elért kutatók számának növekedése.
Könyvtárügyünk egészének fejlődése nagyrészt a szakképzett könyv
tárosok munkáján nyugszik. A szervezett könyvtárosképzésnek a l i g v o l tak hagyományai - egynéhány könyvtároeképző tanfolyam, egyetemi magán
tanári kollégium a két világháború között - Így azen a területen a t e l j e s kezdeményezés a felszabadulás utáni időkre e s i k . Legsürgősebb f e l a d a t az újonnan alakított közművelődési könyvtárak vezetőinek,mun
katársainak, társadalmi munkásainak gyors kiképzőss v o l t . Ugyancsak feladatként J e l e n t k e z e t t a könyvtári munkát végzőkkel a korszerű könyvtári munka tartalmának és módszereinek msgiaaertetése. Ezek a f e l a d a t o k késztették az űKK-t, majd a Népkönyvtári Központot az első tanfolyamok megszervezésére.
193
52EHTMIHÍIYI J.: A magyar könyvtárügy Az érdemleges könyvtári munkát végzőkkel szemben támasztott köve telmények korunkban megnövekedtek. Ennek felismerését tükrözi a tény, hogy a pálya ellátáséhoz szükséges ismeretek felsőfokú oktatása nap
jainkban a f e j l e t t országok tulnyomő többségében az egyetemi oktatás keretében történik. A magyar könyvtárügy fejlettségének, a könyvtáro
sokkal szemben támasztott követelmények megnövekedésének bizonyítéka, hogy 1949-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megindulhatott az egyetemi könyvtárosképzés /19/. A tapasztala
tok hiánya, a követelményrendszer kialakulatlansága, a kezdeti nehéz
ségeket, tematikai bizonytalanságot megmagyarázzák. Az egyetemi könyv tároeképzés, a tudományosan legjobban felkészült könyvtárosoknak okta
tókként való bevonásával, nappali tagozatként, mint harmadik szak i n d u l t . Ez a képzés hame-osan, mint másodi* szakra való felkészítés t e l jes tanfolyammá bővül-. Az egyetemi végzettségű könyvtárosok iránti k e r e s l e t a fejlődés folyamán állandóan növekedett és ez a növekedés a mai napig t a r t . Az a rendelkezés, mely egyes állások betöltésénél elő i r j a az egyetemi könyvtárosi oklevél megszerzésit /20/, az e s t i , leve lező és kiegészítő képzés bevezetését i s szükségessé t e t t e . Hazai e¬
gyetemi könyvtárosképzésünk azon az alapelven épül f e l , hogy a könyv
tárosi munka színvonala és korszerű ellátásának előfeltétele; a könyv
táros ne csupán könyvtárosi szakismeretekkel rendelkezzék, hanem szé
l e s körű éltalános műveltséggel és főként valamely tudományszakban va
ló alapos jártassággal bírjon. Ezért a kiegészítő képzés m e l l e t t a kétszakos képzés látszott legmegfelelőbbnek.A kétszakos képzéshez va
lő ragaszkodás, annak előnyeinek a felismerése serkentő példaként ha
t o t t azokra a s z o c i a l i s t a országokra, ahol a már bevezetett egyszakos képzés hátrányait felismerték. Sajnálatos, hogy egyetlen évfolyam kénytelen v o l t nálunk i s egyszakos képzésben részt venni. Jellemző a¬
zonban, hogy ezeknek a végzett hallgatóknak zöme élt azzal a lehető
seggel, hogy egy második szakból pótlólag diplomát szerezzen.
A könyvtárosi pálya differenciálódása, a könyvtártudomány 03 i n formatika gyakran érintkező, de végeredményben sokban eltérő tárgykö
re a könyvtárosképzés differenciálását t e t t e szükségessé. Az alapvető közös stúdiumok után ma már lehetősége van a hallgatónak a r r a , hogy specializálja magát és a közművelődési könyvtári, tudományos könyvtá
r i , szakkönyvtári ós tájékoztatási munkakörök egyikére készüljön f e l . A tanulmányi időnek ujabban történt megrövidítése, a második szak vá
laszthatóságának kezdettől fogva fennálló korlátai - csak a Bölcsé
szettudományi óa a Természettudományi Karon o k t a t o t t tárggyal párosít
ható a könyvtárszak - a további fejlődés gátjainak tsklnthető ténye
zők.
A középfokú könyvtárosképzés kibontakozása i s gyors ütemű v o l t . 1951-1955-ig a budapesti Pedagógiai Főiskolán i s f o l y t könyvtároskép
zés, majd 1957 óta a KMK oktatási osztályának f e l a d a t a i közé t a r t o z i k a középfokú könyvtárosképzős gondozása és koordinálása. Két és féléves tanfolyamokat szerveznek j e l e n l e g a KMK-n fcivül /társadalom
tudományi szakkönyvtárosok/ az OHKDK /műszaki, tudományos és termé
szettudományi/ és az OOKDK /Országos Orvostudományi Könyvtár és Do
kumentációs Központ//orvosi/ szakkönyvtárosok részére. Egy i d e i g e¬
gyes kijelölt megyei könyvtárak i s mint tankönyvtárak működtek, de funkcióikat átvette 1967 őta a debreceni és szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben működő népművelő-könyvtáros szak. A szervezett
194
IMI 17. évf, 3.szám 1970.március
képzésnek ez a formája kizárólag a népművelő1 munkával i s foglalkozó - főleg - f a l u 3 i könyviárak, klubkönyvtárak káderigényének kielégíté
sét segíti elő. Ez a képzési forma kétségtelen magtorpanást j e l e n t abban a fejlődésben, mely a oktatási tevékenysége nyomán kibonta
k o z o t t .
- c -
E fejezetben a magyar könyvtárügy egészét érintő intézmények fejlődésének, egyes törvényes rendelkezéseknek szükségszerűen felüle
tes áttekintését kíséreltük meg. Egyes könyvtártípusok fejlődési t e n denciáinak áttekintése ennél i s csak vázlatosabb l e h e t .
3. A NEMZETI KÖNYVTÁR
Könyvtárügyünk e központi intézményének tevékenységéről, s z o l gáltatásairól sok szó e s e t t már az előzőkben i s , hiszen az intézmény tevékenysége, szolgáltatásai a magyar könyvtárügy egészének fejlődé
sét befolyásolják. A kép azonban nem lenne t e l j e s , ha a nemzeti könyv
tár tevékenységének néhány mozzanatát nem vázolnánk.
Ezek között elsőként a könyvtár hagyományos feladatáról, nemzeti bibliográfiánk gondozásáról k e l l néhány szót szólni. A f e l s z a b a d u l t Magyarország könyvtárügyének talán első konkrét vívmánya az v o l t , hogy megnyilt a korszerű kurrens nemzeti bibliográfia megalkotásának a lehetősége. 1946. január 1-vel megindult az OSZK gondozásában a kurrens nemzeti bibliográfia két sorozata, a könyveket regisztráló Magyar ftemseti Bibliográfia és annak melléklete, a Magyar Folyóiratok K ^ ; r t i r i u m a . S két kiadvány t a r t a l m i bővítése, t e c h n i k a i fejlesztése a könyvtár fejlődésének, a feladatvállalás megértésének bizonyttéka.
A könyvtár az elmúlt 25 év a l a t t , de különösen a könyvtári és tájékoz
tató tevékenység elmélyülését jellemző utolsó néhány évben a nemzeti bibliográfiai rendszer teljessé tétele érdekében, a legégetőbb hiá
nyok pótláséra eredményes munkát végzett. Csak j e l e z n i lehet azokat az eredményeket, amelyeket a kurrens folyóirat-bibliográfia a r e t r o spektív nemzeti könyvészet területén elért. Ezek tájékoztatásügyünk fejlődésének bizonyítékai. A központi szolgáltatások s z e r v s z e t i f e j lődéséről már szó e s e t t . Néhány számszerű adat a fejlődós mennyiségét világltja meg. 1944-ben a központi oimjegyzék számára katalóguscédu
lákat beküldő könyvtárak száma 20 v o l t , 1967-oen a központi katalógus már 170 könyvtár, i l l e t v e hálózat u j külföldi beszerzéseit t a r t j a nyilván. 1944-ben a központi címjegyzék 536 500 cédulát t a r t a l m a z o t t , a központi katalógus 1967-ben kb. 2 617 000 cédulából állt. A könyv
tárközi kölcsönzéshez 1955-ben kb. 6314 kérés érkezett, 1969-ben 21 015 / 2 1 / .
1961-ben az OSZK kiadáséban megjelent a Külföldi könyvak orszá
gos gyarapodási, Jegyzéke előbb a társadalomtudományig "majd röviddel' később a természettudományi anyagról. Ez a kurrens kiadvány a könyv
tárközi kölcsönzés és a tájékoztatás jól bevált műszere.
1 9 5
SZEBTMIHALYI J,: A magyar könyvtárügy
A felszabadulás után a megnövekedett feladatok a könyvtár szemé
l y i és anyagi ellátottságának ugrásszerű emelkedését eredményezték.
K i a l a k u l t a könyvtár hármaa funkciója: a nemzeti nyomtatványterméa gyűjtése, megőrzése, feltárása; országos jellegű szolgáltatások meg
szervezése és gondozása; végül a gyűjtemények és speciális szolgálta
tások révén a tudományos kutatás előmozdítása.
A kívülálló szemlélő számára i s meglepő és dicséretes, hogy az intézmény nagyon szerteágazó f e l a d a t a i t 25 év a l a t t a legmostohább körülmények között, minden centiméternyi raktári helyért, olvasó
helyért, munkahelyért áldozatokat hozva, kényszerű kompromisszumokat kötve, korszerűen látta e l .
Az 50-es évek elején, amikor az u j feladatok egész sora zúdult a könyvtárra, a válság kétségtelen jelenségei v o l t a k észlelhetők an
nak életében. Kis olvasótermeiben a közművelődési és tankönyvtár funk ciőit i s magára vállalta és ezzel anyagának nem rendeltetésszerű hasz nálatának Bzabad u t a t n y i t o t t . A kulturális emelkedéssel együttjáró könyvtárhiány, olvasóhelyhiány enyhítésében a könyvtárnak i s részt k e l l e t t vállalnia és ez a kényszerítő szükség a könyvtár mindennapi munkájában ma i s érezteti hatását. Ugyanakkor, mivel a felügyeleti szervek ezt a törekvést bőkezűen támogatták, v o l t ereje a könyvtárnak ahhoz, hogy gyűjteményét valóban nemzeti könyvtári gyűjteménnyé f e j lessze. A könyvtárak anyagi fellendülésének Idején, a könyvtári tör
vény jótékony*hatásaként, a könyvtár hozzáfogott a külföldi magyar vonatkozású nyomtatványok rendszeres, bibliográfiailag megalapozott gyűjtéséhez. A rekonstrukciós munkák - katalógushálózat gondozása, kézikönyvtárak, segédkönyvtárak anyagának rendezése, bővítése, u j ké
zikönyvtári gyűjtemények szervezése s t b . - abban a reményben i n d u l t a k meg, hogy a könyvtár hamarosan megfelelő elhelyezést kap a v o l t kirá
l y t várban. Az időpont eltolódása nyílván a rekonstrukciós munkák U- temét i s lelassítja. Fejlődésének mai szakaszában értékes és a romlá3 veszélyének k i t e t t anyagának a megóvása - hirlapanyag mikrofilmezése, laminálása - és szolgáltatásainak az adott keretekben történő f e j lesztése nemzeti könyvtárunk legfőbb gondja.
4. A TUDOMÁNYOS ÉS SZAKKÖNYVTARAK FEJLŐDÉSÉNEK FŰBB IRÁNYAI
A tudományos és szakkönyvtárak fejlődése a felszabadulás után kettős képet mutat: az egyik az a fejlődés, amely az évszázadok vagy évtizedek óta működő könyvtárak életében végbement; a másik az u j k ö vetelményeket kielégítő tudományos ós szakkönyvtárak, könyvtári háló
zatok kialakulása, működésük megerősödése.
Mindkét irányú fejlődés az országban végbement strukturális át
alakulás, a tudományszervezés, felsőoktatás, a termelés irányításának szervezése terén végbement változásokat követte. A tudományoa kutató
intézetek számának növekedése, u j felsőoktatási intézmények alakulása a régiek feladatkörének változása, bővülése a tudományos és egyetemi könyvtárak munkájának kiterjesztését t e t t e szükségessé. Megváltozott
TMT 17.árt. 3.szán 1970.márcias
a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának funkciója. Ez a felszabadu
lás előtt anyagilag gyengén dotált, nagyon csendes munkát végző, de igen értékes gyűjteménnyel rendelkező könyvtár egy terebélyesedő ku
tatóintézeti könyvtári hálózat központjává fejlődött. Egyetemi könyv
tárainknak meg k e l l e t t küzdeniök azokkal a nehézségekkel, amelyek a hallgatóság számának gyors ütemű növekedése, az egyetemi tanszékek állandóan növekvő igényei j e l e n t e t t e k .
Az Országgyűlés Könyvtára 1951-ben nyilvános könyvtárrá vélt és megnyílt annak a lehetősége, hogy ez a könyvtár i a hatékonyan részt vegyen az ország szakirodalmi ellátásában, enyhítse azokat a nehézsé
geket, amelyek a tanulmányokat folytatók számának állandó növekedése okozott.
A különböző minisztériumok felügyelete a l a t t álló intézmények, elsősorban a kutatással, fejlesztéssel és termeléssel foglalkozó i n tézmények 03 vállalatok gyors Ütemben f o g t a k hozza azakkön-vtáraik a- lapitásához, i l l e t v e fejlesztéséhez.
A fejlődés egyik jellemzője, hogy olyan könyvtarak, amelyek a hálózati központ szerepének betöltésére v o l t a k h i v a t o t t a k , mint pél
dául a Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára, az Országos Mezőgazda
sági Könyvtér, az Országos Pedagógiai Könyvtér rövid néhány év a l a t t addig a l i g számottevő gyűjteményből fejlődött országos Jelentőségű könyvtárrá /22/.
A gyors és sokirányból megindult fejlődés nem t e l j e s e n reális számszerű adata: 196+ végén 1505 s t a t i s z t i k a i l a g nyilvántartott tudo
mányos és szakkönyvtár működött az országban. A méreteket inkább az érzékelteti, hogy egyetlen évben, 1964-ben az olvasók több mint 8 millió könyvtári egységet használtak helybenolvasés és kölcsönzés u t ján és az, hogy a könyvtarak ebben az évben több mint 77 millió f o r i n t o t fordítottak állománygyarapításra /23/-
A tudományos és szakkönyvtárak fejlődését döntően befolyásolta a könyvtéri törvény alapján történő hálózatba szervezés. Az a köve
telmény, hogy egyes tudományterületek és népgazdasági ágak irodalom iránti igényei lehetőleg koncentráltan egy hálózaton belül legyenek kielégíthetők, nehezen megvalósítható, v i s z o n t a könyvtári hálózatok j e l e n l e g k i a l a k u l t rendszere lehetővé t e s z i , hogy a hálózaton belüli és hélősatközi együttműködés k i a l a k u l j o n , ami a könyvtári ellátós gazdaságossága érdekében i s megvalósítandó követelmény. Az utóbbi é¬
vek könyvtarpolitikai törekvéseinek középpontjában éppen ezért e ko
operáció létrehozása, megerősítése állott. Könyvtérpolitikánk szocia
l i s t a jellegéből f o l y i k , hogy a tudományos és szakkönyvtárak tevé
kenységük sorén fokozatosan összhangot igyekeznek teremteni az ellá
tandó területek soronlévő és távlati f e l a d a t a i v a l /24/.
Számos kezdeményezés történt annak vizsgálatéra, hogy milyen egy könyvtér vagy hálózat által ellátandó olvasóréteg szakirodalom
mal való ellátottsága.
A hálózaton belüli és hálózatközi együttműködés legfontosabb t e rülete gazdaságossági okoknál fogva az egyes könyvtárak és hálózatok 197
SZENTHIHÁLYI J . i A magyar könyvtárügy gyűjtőkörének' megállapítása, elhatárolása. Ennek a Művelődésügyi Mi
nisztérium által kezdeményezett törekvésnek i s konkrét eredményei vannak. 1953-ban m i n i s z t e r i utasítás jelöli k i a társadalomtudományok és a terméssattudcaányok terén as országos szakirodalmi ellátás szex- pontjából országos jellegű tudományos könyvtárakat és tudományági szakkönyvtárakat. Kooperációs körök jöttek létre 3sámos tudományág területén, s ez lehetővé t e s z i , hogy egy-egy tudományterületen az e l látás hozzávetőleges teljessége elérhető legyen.
A tudományos és szakkönyvtárak Öaszállományának 73#-a Budapsst- re koncentrálódott. Könyvtárpolitikai cél l e t t tehát a vidéki szakem
berek jobb ellátásának biztosítása. A fejlődés tendenciája, hogy e¬
gyetemi városaink könyvtári bázisát, szolgáltatásait k e l l f e j l e s z t e n i . Ezt a fejlődési Irányt mind a szegedi, mind a debreceni tudomány
egyetemi könyvtárak ujabb eredményei igazolják. A szegedi Egyetemi Könyvtártól i n d u l t k i a szükségletek felismerése alapján a regionális ellátás megszervezésének gondolata, a debreceni Egyetemi Könyvtár, mint a Tiszántúl legnagyobb tudományos könyvtára, a szakreferensi rendszer meghonosítása révén járult hozzá a szakirodalom feldolgozá
sának és rendelkezésre bocsátásának korszerű megoldásához.
Tudományos és szakkönyvtáraink belső munkája rendkívüli mérték
ben megerősödött. Egyre több könyvtár f o r d i t figyelmet a könyvtári t i zem szervezésének korszerűsítésére, a munkafolyamatok racionalizálá
sára. Számos könyvtárban, az Országos Jíüszakl Könyvtár és Dokumentá
ciós Központban ós hálózatában, az Országgyűlési Könyvtárban, az Ál¬
lami G o r k i j Könyvtárban és egyebütt i s a könyvtári munkafolyamatok gépesítési kísérleteinek, a korszerű f o t o t e c h n i k a i eljárásoknak az alkalmazása a könyvtári munkában már t i s z t e s múlttal r e n d e l k e z i k . Szakkönyvtárainkban i s számos kísérlet tanúskodik a korszerű követel
mények felismeréséről. A könyvtári gyűjtemények gépi elemzése ma t a lán a legaktuálisabb f e l a d a t . Ennek hatékony és gazdaságosabb megol
dására ad útmutatást a KMK által k i d o l g o z o t t j a v a s l a t a könyvtárak műszaki fejlesztése tárgyában.
5. A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTARAK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE
Közművelődési könyvtáraink nagyarányú fejlődésének szellemi alap
j a i a l e n i n i hagyományok, a szovjet tapasztalatok és a Szabó E r v i n - i örökség /25/.
Az első rendkívüli jelentőségű eredmény az, hogy a 25 év a l a t t úgyszólván maradéktalanul sikerült elérni, hogy minden lakóhelyen /község, város,^ minden számottevő munkahelyen ma már könyvtár működ
jék.
Központi állami költségvetésből ennek megvalósítása rendkívüli anyagi áldozatokat j e l e n t e t t volna. A közművelődési könyvtári hálóza
tok kiépülésének lendületet az adott, hogy az 1952-as minisztertaná
c s i határozat nyomán az állami közművelődési hálózat könyvtárainak fenntartása fokozatosan t e l j e s egészében tanácsi feladattá vált. 2n-
" 56
IKT 17.évf. 3.szám 1970.március
nek nyomán híhetstlec mértékben, megnővekéitek a könyvbeszerzési kere
tek áa j a v u l t a kör.yvíárak elhelyezése. Jónéhány megyei könyvtár /Szekszárdon, Tatabányán, Kaposvárott, Zalaegerszegen s t b , / u j , kor
szerű épületbe költözhetett, száxos más megyei könyvtar megfelelő 63 méltó elhelyezést k a p o t t , mig másutt a belátható jövőben realizálódik a korszerű elhelyezés. Járási, városi, községi könyvtárak elhelyezése állandóan j a v u l , az épitkezési tevékenység msgélénkült.
Megindult a közművelődési könyvtárak keretében a gyermekkönyvtá
r i munka. A könyvtári tevékenységnek ezen az u j területén mind a" szak
mai felkészültség, mind pedig e könyvtárak, i l l e t v e könyvtár-részle
gek elhelyezése és berendezése talán a legörvendetesebb fejlődést mu
t a t j a . Méltán mondhatjuk, hegy az ifjúság könyvellátása, irodalom 1- ránti érdeklődésének felkeltése terén a közművelődési könyvtárak gyermekkönyvtárai együttesen a fokozatosan erősödő i s k o l a i könyvtári hálózattal szép és gyors eredményeket értek e l .
A fejlődésnek azonban nemcsak anyagi, s z e r v e z e t i és mennyiségi eredményei vannak. A közművelődési könyvtárak t a r t a l m i munkájában, az állomány összetételében, a kiszolgált olvasórétegek megnövekedésében figyelhető meg a legörvendetesebb fejlődés.
A Fővárosi Szabó E r v i n Könyvtár megalakulása óta, megalkotójának intenciói s z e r i n t tudományos könyvtár. Példamutató az a könyvtárpoli
t i k a i e l v , ami a Szabó E r v i n - i elgondolások alapján érvényesült. Az olvasók zömének szépirodalom iránti igényeit a fiókkönyvtárak h i v a t o t t a k kielégíteni - természetesen figyelembe véve azokat a kötele
zettségeket amelyeket e könyvtártípusra a p o l i t i k a i nevelés, oktatás, népmüvelés támogatása hárit - mig a központi könyvtár a főváros egész lakosságának rendelkezésére álló tudományos könyvtár, mely a gyűjtő
köri megosztás alapján elsősorban a társadalomtudományi szakirodalom f e j l e t t gyűjteménye.
Megyei, városi könyvtáraink hamar felismerték, hogy a tudományos irodalom gyűjtése - természetesen a felhasználók igényeinek megfelelő szakterületeken és nyelveken - ugyanolyan közművelődést szolgáló f e l adat, mint a szépirodalom és az un. ismeretterjesztő irodalomé. V o l t a közművelődési könyvtárügy fejlődésének egy szakasza, amikor ezt a közművelődési könyvtár tudományos könyvtári és szakkönyvtári funkció
jának nsvezték, amiből meglehetős eszmei zűrzavar k e l e t k e z e t t . Ma már általánossá vált a fslfogás, hogy a tudományos és szakkönyvtárak s z o l gáltatásai m e l l e t t , egyfelől e szolgáltatások közvetítése révén, más
felől a tanulmányokat elősegítő, műveltséget emelő szélesebb körű ér
deklődésre számottartó tudományos és szakirodalom gyűjtése és az a r ról nyújtott tájékoztatás, különösen o t t , ahol nincs megfelelő tudo
mányos könyvtár, a nagyobb, centrális jellegű közművelődési könyvtar f e l a d a t a / 2 6 / .
Megoldandó f e l a d a t a kisebb lakóhelyeken és üzemekben a megfele
lő könywálaszték biztosítása. A szakszervezeti könyvtárak ellátásá
nak centralizálása, az iXV könyvtárellátó részlegének működése, a mű
velődési autók révén e l j u t t a t o t t könyvanyag a probléma súlyát enyhí
t i . A végleges megoldás a jövő f e l a d a t a . Az OKDT 1968-ban t a r t e t t t a nácsülése nyomán, főleg az o t t elhangzott referátumnak köszönhetően, e nehezen megoldható probléma mibenléte világossá vált.
199
SZENTMIHALYI J . i A magyar könyvtárügy A f e n t i e k b e n néhány alapvető, a könyvtárügy fejlődésével szoro
san összefüggő problémát Igyekeztünk f e l v e t n i , S t a t i s z t i k a i kimuta
tások ismertetése h e l y e t t ugy véljük, a fejlődés tendenciáira j e l l e m ző mozzanatok kiemelése az, ami megvilágíthatja ezt a fejlődést, a¬
mely a kulturális élet e szektorában i s végbement. Reméljük, hogy a tudományos és műszaki tájékoztatás munkásai a két intézményrendszer ösezefonődotteágánál fogva, a maguk munkájában i s hasznosítani tudják a 25 év könyvtári fejlődéséből levonható tanulságokat.
8
85
J E G Y Z E T E K
1. A felhasznált összefoglaló jellegű tanulmányok, cikkek:
a/ BERECZKY László: A felszabadulás utáni magyar könyvtárügy krono
lógiája 1945-1970. Kézirat. 50 p.
b/ HARASZTHY Gyula: A magyar könyvtárügy 10 éve. m A könyv. 5„óvf.
;.ez. 1955. p.97-101.
c/ HARAEZTHY Gyula: Az Országos Könyvtérügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései. = Magyar Könyvszemle, 73.évf.
4.sz. 1957. p.311-324.
d/ KOVÍCS Máté: A magyar könyv- és könyvtárkultúra a szocializmus kezdeti szakaszában. Bp. Országos Könyvtárügyi Tanács, 1961*
95 p. /Az Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai 1 1 . /
e/ KOVÍCS Máté: A magyar könyvtári törvény alapelve, célkitűzései és művelődéspolitikai Jelentősége. * Magyar Könyvszemle, 72.évf.
3.sz. 1956. p.181-201.
f / KŐHALMI Béla: A tudományos tájékoztatás fejlődése hazánkban.1945¬
1965. Bp. népművelési és Propaganda I r o d a , 1967. 574 p. /Az Or
szágos Könyvtárügyi éB Dokumentációs Tanács kiadványai 25-/
g/ Országos könyvtárügyi intézmények, könyvtári sajtó, könyvkiadás, könyvkereskedelem. - Magyar Minerva.2.köt. Bp. OSZK Könyvtártu
dományi és Módszertani Központ, 1965* p.121-229. Faragó László- né, Kőhalmi Béla, Székely Sándor, Gombocz István, Haraszthy Gyu
l a , Bereczky László, Fülöp Géza, Vadász Ferencné, Kéki Béla ösz- szefoglalásai.
h/ RÉTHI, C h a r l o t t e / S a r o l t a / : Das ungarische BibliothekBwesen. Ge- schichte und Gegenwart. * B i b l i o t h e k und f i s s e n s c h a f t . 4.k.
1967. p.120-224.
TMT 17.ŐTÍ. 3.szám 1970.március
i / SALLAI latrán - SEBESTYEH Gáza: Könyvtárügyünk fejlődése a f e l szabadulás után. = A könyvtároa kézikönyve. 2.kiad. Bp. Gondo
l a t , 1965. p.800-609.
2. PAJKOSSY Györgyné: Az Egyetemi Könyvtár története 1690-től 1774- i g . « Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei IV. Bp. 1968. p.64.
3. GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- éa magánkönyvtárai. Bp. 1885.
alapján közli Fülöp Géza. Ld. 5.az. Jegyzet.
4. Idézii KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp.
Gondolat, 1959- P-7. a Városi Hyllvánoa Könyvtár 1914. évi Jelen
téséből.
5. E f e j e z e t megiráaánál több Ízben használtam FÜLÖP Géza: A könyv- és könyvtári kultúra a k a p i t a l i z m u s időszakában I I . r . c. kézirat
ban lévő, megjelenendő egyetemi jegyzetét.
6. Ld. KOVÁCS Máté: Id.m. p.62./Ld. 1/d sz.jegyzet/.
7. 11.170/1945. M.E.sz. r e n d e l e t /dec.8./
8. Ld. KŐHALMI Béla: Id.m. p.7. /Ld. l / f sz. Jegyzet/. Ez a mü, v a l a mint Kovács Máté f e n t id.m. és Bereczky László kéziratban levő "A felszabadulás utáni magyar könyvtárügy kronológiája 1945-1970" Je
l e n összefoglaló bázisául szolgált.
9. Külföldi folyóiratok-központi címjegyzéke -^945-1948. Kurrens f o lyóiratok magyar közkönyvtárakban, hatóságok, iskolák, tudományos intézetek könyvtáraiban. Bp. /Országos Könyvtértudományi Központ/
1950. 128 p. ' 10. Ld. KŐHALMI Béla: Id.m. p.7. /Ld. l / f sz. jegyzet/.
11. Ld. KŐHALMI Béla: Id.m. u.o.
12. Ld. KOVÍCS Máté: Id.m. p.63. /Ld. 1/d sz.jegyzet/.
13. l d . KOVÍCS Máté: Id.m. u.o.
14. 98/4/?95l/H.T.sz. határozat.
15. Ld. SALLAI István: Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya.
Bp. OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ, I968. p.25.
16. Ld. SALLAI István: Id.m. p.30-31.
17. Ld. KOVÍCS Mátó: Id.m. p.65. /Ld. 1/d sz. jegyzet/,
18. Az ankét anyaga megjelent a Magyar Könyvszemle 1961, évi különszá
maként.
S2EKTMIHÁ1YI J . t i magyar könyvtárügy 19. A könyvtárosképzéseel foglalkozó gazdag magyar szakirodalmat i s
m e r t e t i a Magyar Minerva 2.kötete /Ld.l/g sz. Jegyzet/. A könyv
tárosképzés rendszere és két összefoglalás kapcsán Fülöp Géza ís Vadász Ferencné id.m. p.179-206.
20. ll-2-18/la54/Np.M.sz. rendelet / V I I I . 3 . / 21. OSZK I I I . főosztályénak adatai alapján.
22. Ld. KOVÁCS Máté: Id.m. 73.p. /Ld. l / d sz. jegyzet/.
23- Ld. A tudományos és szakkönyvtárak főbb célkitűzései a 3. ötévee tervidőszakban. Művelődésügyi Minisztérium Könyvtáro3ztély. Bp.
1966. p.3-
24. Ld. 23.sz. jegyzet p.8.
25. Ld. SALLAI István: Id.m. p.4.
26. Ld, SALLAI István; Id.m. p.4C.
