O N L I N E K Ö N Y V K A T A L Ó G U S A M I C R O - I S I S S E G Í T S É G É V E L A l k a l m a z á s i p é l d a
Szűcs András— Varga Sándor
Számítástechnika-alkalmazási Vállalat
A CDS/ISIS mikroverziója nagyon egyszerű, de ugyanakkor jól álgondolt, a nagygépes verziók ta
pasztalatain csiszolt tevékenységválasztékot kínál.
Egységes m e n ü r e n d s z e r e , kényelmes szerkesztési lehetőségei egykettőre otthonossá teszik a felhasz
náló számára az általa létrehozott és használt adat
rendszert és környezetét.
Minden számítástechnikai képzettség nélkül használható számítógépes programcsomag — úgy gondoljuk — nincs a világon, pontosabban szólva még nem láttunk ilyent. Valamityen minimális szá
mitógépes alapműveltséget, ha mást nem, a hétköz
napi életben megszokotthoz képest szigorúbb, kö
vetkezetesebb gondolkodást a legkényelmesebb, a felhasználót legjobban kiszolgáló rendszer is megkí
ván. A MlCRO-lSIS-nek a laikus felhasználók jó vé
leményéért folyó veísenyben nem kell szégyenkez
nie. Noha nem tartozik az egyszerű rendszerek közé, az egyes alkalmazások karbantartóinak és fel
használóinak életét nem nehezíti indokolatlan m ü v e l e t e k k e l , felesleges, a figyelmet elterelő bo
nyolult megoldásokkal.
A MICRO-ISIS (mint minden más információke
zelő rendszer) egy adott alkalmazással kapcsolatban négy, jól elhatárolható feladatkört jelöl k i . Ezek a következők:
• az alkalmazás megtervezése,
• az adatbázis definiálása ( " g e n e r á l á s a " ) ,
• az adatok bevitele, karbantartása,
• a tárolt információk keresése.
A négy feladatkör négy különböző típusú isme
retanyagot igényel, négy eltérő jellegű munkát jelent, egyszerűen szólva négy embert kiván. Az ö szemszögükből tekintjük át a továbbiakban a MICRO-ISIS jellegzetességeit, a teljesség igénye nélkül.
A z a l k a l m a z á s t e r v e z ő j e
csak akkor forduljon a MICRO-ISIS-hez, ha a fel
dolgozni kívánt adathalmaz elsősorban szöveges és nem numerikus információkat hordoz. Összegso
rok, átlagok képzésére, statisztikai számitások cél
jára nem ez a rendszer való. Bár későbbi verzióiban - a nagygépes CDS/ISIS-hez hasonlóan - bizo
nyos egyszerűbb műveletek végezhetők lesznek, nem hisszük, hogy ez lenne a fejlesztés fő iránya.
A tervezőnek tudnia kell, hogy a dokumentumo
kat leíró adatok, azaz a szöveges (vagy numerikus, de nem számolásra használt) ismérvek az ún.
mester fájlban találhatók, és minden dokumentu
mot egy rekord képvisel.
Könyvtári és dokumentációs alkalmazásoknál egy-egy rekord valóban egy-egy dokumentum is
mérvei) tartalmazza, de más alkalmazásoknál tar
talmazhatja a valóság bármely más entitásának (dolgának) jellemző adatait is, például egy ügyfél adatait, egy állatfaj, növény vagy áruféleség jel
lemzőit. Az alábbiakban példáinkat természete
sen a d o k u m e n t u m l e í r á s köréből vesszük, ezen belül is egy könyvállományt leíró, egyszerű m i n taadatbázist használunk fel szemléltetésre.
A rekordok mezőkből állnak, egy-egy m e z ő egy- egy ismérvnek felel meg. A mezők olyan hosszúak, mint aktuális tartalmuk, így nagyon j ó a helykihasz
nálás. Ha egy ismérv hiányzik, pl. ha egy könyv szer
zőjét nem ismerjük, az adott rekordban nincs is erre utaló mező. Ha viszont egy ismérvnek több előfor
dulása is van (több szerző), annyi és olyan hosszú
ságú m e z ő szerepel a rekordban, ahányat és amilyen
TMT33. éW. 1986/5-6-7.
hosszúakat az előfordulások megkívánnak. Egy adatbázisban 32 000 rekordot tárolhatunk. Egy rekord legfeljebb 4000 karakternyi információt tar
talmazhat, egy m e z ő nem lehet hosszabb 1650 ka
rakternél. Ez utóbbi nem valami szigorú megkötés, de az adatbázis definiálásakor az egyes m e z ő k hosz- szának maximálásával lehet rajta szorítani.
A tervező meghatározza, hogy egy dokumentum leírására milyen mezők szerepeljenek (egy azono
sító sorszám és egy leíró név szolgál egy-egy m e z ő kijelölésére), mennyi az egyes m e z ő k maximális hossza, ismétlődhetnek-e, azaz lehet-e több előfor
dulásuk. A beviteli hibák kiküszöbölésére szolgál a mezők típusának megkötése (alfabetikus, nume
rikus, séma szerinti vagy tetszőleges jelekből álló).
Egy adott adatbázis mezőszerkezetének meghatá
rozása felelősségteljes, fontos feladat. Nemcsak az adatbázissal szemben támasztott rövid és hosszú távú igények (a kiíratási formák elképzel
h e t ő változatai, a nyomtatott listák, katalógusok, indexek tételeinek rendezési szempontjai, az egyes ismérvek kereshetőségének módja stb.) gondos felmérésére van szükség, hanem a MICRO-ISIS lehetőségeinek, technikai eszközei
nek alapos ismeretére is. Egy rosszul megtervezett adatbázisban később sok minden gépileg is m ó dosítható, de a mezőszerkezet módosítása több
nyire az összes érintett rekord fáradságos, egyen- kér ti módosítását is jelenti. Ha például eleinte a főcím az esetleges p á r h u z a m o s címmel, alcímmel egyetlen osztatlan m e z ő b e n szerepel, s később j u t ő s z ü n k b e , hogy csak a főcím szavait akarjuk k e r e s ő e l e m k é n t használni, d ö n t e n ü n k kell, hogy a főcímet külön m e z ő b e (vagy almezöbe) tesszük-e. Ilyenkor az összes rekordot módosí
tani kell, s ezt a képernyő alapján, billentyűzetről manuálisan kell elvégezni.
A mezők tartalmazhatnak kisebb részegységeket, ún. a l m e . ö k e t . Ez a tagolási l e h e t ő s é g a z é r t előnyös, mert az almezőkre külön is hivatkozhatunk, de ke
zelhetjük őket a m e z ő szintjén együttesen is. Az egyes almezőket (ha van ilyen) almezöjel kezdi, és a k ö v e t k e z ő almező vagy a m e z ő vége zárja. Az al
m e z ő k e t k e z d ö " ( t e t ő ) jel után az almező-azonosító betűjel következik. Az egyes m e z ő k b e n használható almező-azonosítókat a felhasználó adja meg tetszés szerint az adatbázis definiálásakor.
A legelterjedtebb számítógépes bibliográfiai adatcsere-formátumokban a mezők elején ún. in
dikátorok, azaz egykarakteres kódok szolgálnak a m e z ő tartalmának minősítésére (az indikátorok száma általában kettő, s ha nincs rájuk szükség az
adott m e z ő b e n , a megfelelő pozíciókon — feles
legesen helyet foglalva - 0 vagy szóköz karakte
rek állnak).
A MICRO-ISIS rekordokban az almezöjel indiká
torként is használható, sőt eZ a legcélszerűbb mód az indikátor funkció ellátására, mivel a M A R C , U N I M A R C stb. rekordoktól eltérően a MICRO-ISIS nem ismeri a külön indikátor fogal
mát. (Ez nem okvetlenül hátrány, ha arra gondo
lunk, hogy pl. a M A R C rekordokban hányszor fe
lesleges az indikátor, azaz értéke csupán egy je
lentés nélküli szóköz.)
Példánkban indikátorként használjuk az almezö- jelet a főcím esetében: mivel igény lehet nyomta
tott katalógusok készítése, meg kell tudnunk kü
lönböztetni az olyan főcimet, amely egyben a fő
tétel első besorolási adata, az olyan főcímtől, amelyre ez a minősítés nem érvényes. Ezért adat
bázisunkban a focim m e z ő mindig almezőjellel kezdődik (indikátor szerepben): ha a főcím egyben a főtétel első besorolási adata, az almezö
jel "fc ha nem az, akkor a főcím almezöjele *f (}.
ábra).
Miután a tervező elképzelte az adatbázis tartal
mát, azonnal m é g egy fontos dolga támad. Meg kell határoznia, hogy a végfelhasználó milyen mezőkben található információk szerint kereshessen az adatbá
zisban. A keresést a szöveges információkezelő rendszerekben általában a következő alapkérdésre vezethetjük vissza: hány olyan dokumentum
( = rekord) van az adatbázisban, amelyben szerepel ez vagy az a szó (kifejezés, jelsorozat), és melyek azok?
Az alapkérdési persze lehet cifrázni, és ebben a MICRO-ISIS — mint majd látni fogjuk - állja a ver
senyt a "nagyokkal". A tervező számára azonban ez egyelőre csak a következő gondolatmenetet jelenti:
A rendszer invertált fájlos megoldású, tehát a mester fájlon kívül van m é g egy másik, a dokumen
tumrekordokhoz képest fordított n é z ő p o n t ú fájl, amelyben a dokumentumot jellemző egyes szavak
hoz, k i f e j e z é s e k h e z j e l s o r o z a t o k h o z , az ú n . ismérv
nek kijelölt adatelemekhez rendeljük hozzá azt az információt, hogy a mester fáj! mely rekordjaiban, azok melyik mezőjében és a mezőn belül hol szere
pelnek. T e r m é s z e t e s e n a rekordban található minden szóra, kifejezésre, teljes mezötarlalomra nem é r d e m e s elvégezni ezt a kigyűjtést (amit inver- látásnak h í v n a k ) , hiszen időben és tárolókapacitás
ban is szem elölt kell tartanunk a hardver korlátait, és egy egészséges kompromisszum m é g nem csor
bítja a keresés hatékonyságát sem (sőt javítja azl).
El kell tehát d ö n t e n i , mely mezők tartalmát (mely adatelemeket) akarjuk szerepeltetni az inverz fájl-
Szűcs A.—Varsa S.: Online könyvkatalÓRUs..
ban, és hogyan. A hogyan kérdésre adandó válasz
hoz tudni kell, hogy a MICRO-ISIS-ben az ismérve
ket az egyes m e z ő k tartalmából ötféle módszerrel lehet nyerni. Ismérv lehet:
1. a m e z ő teljes tartalma.
2. a m e z ő bármely almezője,
3. a m e z ő b e n /.../jelek közé zárt szövegrész, 4. a m e z ő b e n < . . . > jelek közé ( ú n . cstki-csuktba)
zárt szövegrész, 5. a m e z ő egy-egy szava.
MFN: 0 0 2
2 5 : Csomag J á n o s 2 5 i S z í j g y á r t ó I s t v á n 2 5 i Nemes E n d r e
25s B é k é s G e l l e r t
2 6 : V í z g a z d á l k o d á s i T u d o m á n y o s K u t a t ó I n t é z e t
5 0 i "b<A> s z á m í t ó g e p e k a l k a l m a z á s a a d o k u m e n t á c i ó s r e n d s z e r e k b e n
5 1 ! Csomag J á n o s . . . Cet a l . 3 J K ö z r e a d j a a V í z g a z d á l k o d á s i T u d o m á n y o s K u t a t ó I n t é z e t
5 4 i " h B p . " k V Í z d o k " e l 9 7 5
5 5 i 410 + X V I I I o. I i l l . j 25 cm"
3 0 ! 1975
5 8 : " i ? 6 3 - 5 i l - 0 3 1 - 6 " m k ö t ö t t " a á r n é l k ü l
4 5 : < d o k u m e n t á c i ó X k ö n y v t á r t e c h n o l ó g i a X s z á m í t ó g é p X i n f o r m á c i ó k e r e s ö r e n d s z e r ><p ár b e s z é d e s üzemmód X i n * o r m á c i ó s z ol g á l t a t á s X k a t a l ó g u s >
3 2 : hun
MFN! 005
2 0 : Woods, L a w r e n c e A.
2 5 : P o p é , N o l a n F .
5 0 : " í < T h e > l i b r a r i a n ' s g u i d e t o m i e r o c o m p u t e r t e c h n o l o g y and a p p l i c a t i o n s 5 1 : L a w r e n c e A . Woods, N o l a n F . P o p é
54: "hWhite P l a i n s " k K n o w l e d g e I n d u s t r y " e l 9 B 3 5 5 : V I , 207 p .
3 0 : 1983
5 8 : " i 0 - 8 6 7 2 9 - 0 4 4 - 7
4 5 : < k ö n y v t á r X s z á m l t 6 g é p X m i k r o s z á m i t n g é p X a l k a l m a z á s X k é z i k ö n y v >
3 2 : eng 11: D-1B208
/. ábra A mintaadalbázis kél rekordja olyan formában kiíratva, amely minden tárol! karaktert megjeleni!
Megjegyzések:
• MFN = Masier File Number, azaz a rekord numerikus azonosilója.
• A bal oldalon álló számjegyek az egyes mezők numerikus azonosítói, például a focim mező azonosítója; 50.
• Az első rekord főcímének almezöjele b. vagyis ez a főtétel első besorolási adata. A második rekordnál a 20-as mezőben szereplő szerzői személynév a besorolási adat. tehát a cím almezöjele"f.
• A névelőket közrezSró < > jelek rendezési információt továbbítanak a programnak. Hatásukra a cím szerinti ren
dezés a jelek közé zárt szavakat nem veszi figyelembe, viszont a nyomtaton listában megjelennek.
Mintaadatbázisunkban a szerzői személynevek két
féle m e z ő b e n szerepelhetnek. Ha a szerzői sze
m é l y n é v a főtétel első besorolási adata, akkor külön m e z ő b e kerül, s ezzel megkülönböztetjük a többi szerzői személynévtől. Ezt a m e g k ü l ö n böztetést v é g e z h e t n é n k indikátorként használt almezőjellel is, mint a cím esetében tettük, de az egyszerűbb adatbevitel é r d e k é b e n célszerűbbnek látszik az almezöjel mellőzése, hiszen míg főcím csak egy van, szerzői személynév több lehet egyetlen műnél is, és n e h é z k e s lenne az almezö
jel ismétlődő bevitele. A kétféle m e z ő b e n tárolt szerzői személynevekből úgy képezünk ismérvet, hogy az egyes mező-előfordulásokat teljes egé
szükben ismérvekké alakítjuk ( 1 . ismérvkijelölési
m ó d s z e r ) . Ez azt jelenti, hogy egy-egy személy
név teljes alakjában az inverz fájlba kerül. Szer
kesztők, összeállítók stb. e s e t é n m é g egy kiegé
szítő adat is szerepel a m e z ő b e n , mégpedig a 7 al- mezöben a közreműködés jellege. A z ismérv kép
zésénél itt is szabad keze van a felhasználónak.
M i azt a megoldást választottuk, hogy a k ö z r e m ű ködés jellegét kerek zárójelek közé zárva az ismérv részeként kezeljük. Például:
Beaumont, Jane (szerk.)
Ennek a megoldásnak az előnye nyilvánvaló: ha nagyobb állományban keresünk szerzői n é v sze
rint, meg tudjuk különböztetni azokat a tételeket, amelyeknél a szerző maga a m ű írója, azoktól a tételektől, ahol a szerző szerkesztői, összeállítói
TMT33. évf. 1986/5-6-7.
stb. m i n ő s é g b e n veti részt. ( A 2. módszer lénye
gében azonos az elsővel, csupán nem a teljes m e z ő , hanem almezői képezik az ismérveket.) A MICRO-ISIS rugalmasságát jellemzi, hogy bár
mely pillanatban úgy is d ö n t h e t ü n k , hogy a fenti különbségtételre nincs szükségünk. Ekkor a bevitt rekordok módosítása nélkül, csupán a me
zőkiválasztó tábla néhány p a r a m é t e r é n e k m ó d o sításával és a teljes állomány újrainvertálásával olyan keresőszótárt (inverz fájlt) kapunk, amely
ben a szerzői személynevek csak egy alakban, mindig a "j a l m e z ő nélkül szerepelnek. A 4. is
mérvkijelölési módszerre adatbázisunkban a deszkhptor m e z ő a példa. Mivel a deszkriptok egy vagy több szóból állhalnak, tartalmazhatnak esetleg kötőjelet, söl — tezauruszok esetében — egyéb speciális jeleket is, világosan közölni kell a programmal, hogy mettől meddig tart egy deszk- riptor. A < > jelek mintaalkalmazásunkban nem fordulnak elő deszkriptorok belsejében, ezért ez a módszer alkalmazható elhatárolásukra.
Alkalmazásának e r e d m é n y e k é n t pl. az
< adatbázis-kezelő rendszer>
deszkriptor önálló elemként fog szerepelni a ke
resőszótárban. ( A 3. módszer csupán abban tér el az ismertetett 4. módszertől, hogy a < > jelek helyett / / jelpárt használunk.)
A z 5. ismérvkijelölési módszer a m e z ő b e n sze
replő minden egyes szóból ismérvet képez. Ezt a módszert választottuk a testületi szerzői nevek,
konferencianevek, címek és sorozati címek szerinti kereshetőség biztosítására. "A számítógépek alkal
mazása a dokumentációs rendszerekben" című könyvre például a cím bármely szavával kereshe
t ü n k , kivéve az "a" névelőt, amelynek invertálá- sát — irreleváns volta miatt — letiltottuk. A fel
használó szabadon megválaszthatja, hogy mely szavakat tilt le az invertáláshoz, azaz mely szavak azok, amelyekre sohasem kíván keresni. Ezek rendszerint névelők és viszonyszavak, ha nem esnek egybe formailag más nyelvek esetleg rele
váns szavaival. (Nem szabad például letiltani a francia " u n " névelő invertálását egy olyan bib
liográfiai adatbázisban, ahol az ENSZ angol nyelvű rövidítésére — U N — is keresni akarunk.)
(2. ábra)
Mindehhez a választékhoz járul m é g az a lehető
ség, hogy a tényleges m e z ő k ö n kívül ú n . formátum
nyelv segítségével összeállíthatunk a rekord tartal
mából " v i r t u á l i s " m e z ő k e t , és ezekre alkalmazhat
j u k az ötféle invertálási technika valamelyikét.
A tervező m é g ezután sem pihenhet, mert m é g hátravan a munka java. Meg kell határozni, hogy az adatbevitel céljára milyen képernyőn megjelenő
űrlapok (beviteli tablók, adatlapok) készüljenek.
Az a kívánatos, hogy az űrlap felépítése jól kövesse az adatok forrásául szolgáló nyomtatott űrlap (adat
beviteli lap) szerkezetét. A MICRO-ISIS ezen a téren is megtesz minden tőle telhetőt.
135 2 BIBLIOGRÁFIAI ADATBÁZIS
136 1 B D S S E R S , ANTON ( B Z E R K . ) 137 1 B R I T I S H L I B R A R Y BOARD
138 1 B R I T I S H L I B R A R Y LENDING D I V I S I 139 1 BURTGN, PAUL F .
140 1 CANADIAN L I B R A R Y A S S O C I A T I O N
141 1 CORPORATION
142 1 C O S T A , B E T T Y 143 1 C O S T A , MARIÉ
144 1 CSOMAG JÁNOS
145 1 DE B R I S I S , KATARZYNA ( S Z E R K . )
146 1 DEVELOPMENT
147 5 DOKUMENTÁCIÓ
148 3 DOKUMENTÁCIÓS
149 1 6 A T E S , H I L A R Y ( Ö S S Z E Á L L . )
150 1 GYAKORLATBAN
151 1 HOLM, L I V A . ( S Z E R K . >
152 1 1MFLEMENTATI0N
153 1 I N D I A N A P O L I S
154 1 INFORMÁCIÓKERESŐ
155 6 INFORMÁCIÓKERESŐ RENDSZER
156 1 INFORMÁCIÓS P O L I T I K A
157 4 INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS
ábra Részlel a szótárból (megjelenített ismérvek!
Megjegyzések:
• Az első oszlopban álló s/ám egyszerű sorszám, a köveikezö oszlopban szereplő szám pedig azl mulatja, hogy az ismérv (jel vagy je lesöpöri > hányszor szerepel a; adatbázisban.
• A szótárt létrehozó és a keresőkérdést feldolgozó programok minden szóvegei egvirani í/títw nélküli nagybetűt Tormára alakítanak ál. Ezéri pl. a keresőkérdésben szereplő "doku
mentáció" szól minden cselben megtaláljuk, akár "Doku
mentáció", akár "DOKUMENTÁCIÓ" alakban szerepelt az eredeti rekordban.
• A British Library Lending Divisi(on) esetében látható, hogy a rendszer miktoverziója a 30. karakter után levágja a kereső
elemek ennél hosszabb részéi.
A képernyős űrlap elrendezésének mindenek
előtt az adatbevitelt végző személy kényelmét kel! szolgálnia. Hogy mi a kényelmes, az sok min
dentől függhet. Ha például m á r régebben beveze
tett nyomtatott űrlapról rögzítik az adatokat, a képernyőnek valóban azl kell k ö v e t n i e , de lehet
séges, hogy a mikrogép ott van a katalogizáló m u n k a h e l y é n , aki a felesleges papírmunkát meg- lakarítva közvetlenül a géppel katalogizál. Ebben az esetben a képernyős űrlap felépítésének a kata
logizálási munka logikus lépéseihez kell igazod
nia. Mintaalkalmazásunk képernyős űrlapja in
kább az utóbbi szempontot próbálja érvényesí
teni, bár talán vitatható, hogy mi e példában a be
sorolási adatok megválasztását a dokumentumle-
Szűcs V - V;irEa S.: Online könyv katalógus...
írás elé helyeztük. Hangsúlyozni s z e r e t n é n k , hogy a felhasználó teljesen szabadon választhalja meg, é s a MICRO-ISIS űrlapszerkesztö programja segítségével tartalmilag és formailag maga alakítja ki képernyős űrlapját.
Mintaadatbázisunk képernyős beviteli űrlapja
h á r o m részből áll. A z első rész a besorolási adato
kat, a második a szabványos dokumentumleírás a d a t m e z ő i t tartalmazza, a harmadik rész pedig a
tartalmi és egyéb adatok, ezen belül a deszkripto- rok, nyelvi k ó d o k , speciális konferenciaadatok é s raktári jelzetek bevitelére szolgál (3. ábra).
BZAHALK k ö n y v t á r M i n t a a d a t b á z i s 1. l a p Besor olimi a d a t o k •
S z e r z ő ( f ő t é t e l ) ! T o v á b b i s z e r z ő k ! T e s t ü l e t ( f ö t é t e l ) t
K o n f . n é v ( f ő t é t e l ) ! - : T o v é b b l t e s t ü l e t e k !
D o k u m e n t u m l e Í r á s i C Imi S z e r z ö s é q i k ö z l é s i
K i a d á s i a d a t i M e g j e l e n é s i a d a t o k i
T e r j e d e l e m i é v s z á m i S o r o z a t i a d a t o k i _
SZERKESZTI f e l ü l í r Van még . . . MFN- 21
SZAMALK k ö n y v t á r M l n t a a d a t b á z i s 2 . l a p D o k u m e n t u m l e í r á s (f o l y t a t á s ) i
M e g j e g y z é s e k !
ISBN adatok!
T a r t a l m i é s e g y é b adatokt D e s z k r 1 p t o r o k i
N y e l v i kódolti
Konf. h e l y e i s z á m a i é v e i R a k t á r i j e l z e t e k !
I B - e l e-z a 1 ap I 4J - k ö v e t k e z ő l a p I R. - v i s s z a á l 1 l t 1 M - m ó d o s í t I I X - t á r o l , k i l é p 1 C - nem t á r o l , k i l é p I T - k i u g r i k I 0 - t o r o l I*
U t o l s ó l a p MFN- 21
3, ábra Képernyős adatbeviteli űrlap Megjegyzések;
• Új tétel katalogizálásakor először az első lap jelenik meg a képernyőn. A szükséges mezők kitöltése után automatiku
san megjelenik a 2. lap.
• Mintaada tbázisunk beviteli űrlapján a mezők többsége ún. görgetett (scrotled) mezö. tehát ha a rendelkezésre álló sor megtelt, automatikusan új sor jelenik meg a teleírt sor helyén. Ezzel a módszerrel pl. a "További szerzők" mezőbe 15 — 20 személynevet is beírhatunk.
TMT 33. évf. 19R6/S-6-7.
A szokásos űrlapjelíemzök itt is beállíthatók: a m e z ő neve, é r t é k é n e k kezdete, hossza, színe, fé
nyessége, a m e z ő tartalmának statikus alapértelme
zése. Ezenkívül minden m e z ő h ö z tartozhat egy, leg
feljebb kétsoros, tetszés szerinti szöveg, amely k i töltési utasítás az adatbevitelhez. Egy űrlap több lapból is állhat (maximum négyből), köztük az adat
bevitel során szabadon lehet mozogni. Az adatok szöveges jellegét támogató é r d e k e s lehetőséget kínál a rendszer: egy k é p e r n y ő m e z ő több sorból állhat, mint ahány a képernyőn látszik. Az ilyen ún.
görgetett (scrolled) m e z ő tartalmát úgy lehet szer
keszteni adatbevitelkor, hogy a képernyőn látható
"ablak" mindig azt a részét mutassa a m e z ő n e k , amelyre szükség van.
A tervező utolsó gondolatai ismét a végfelhaszná
lóhoz vezetnek. Meg kell terveznie azokat a megje
lenítési formákat, ahogyan az egyes keresések ered
m é n y e k é p p e n kiválasztott találatrekordok, az egész adatbázist vagy annak egy intervallumát átfogó jegy
zékek, katalógusok fognak megjelenni a képernyőn vagy a n y o m t a t ó n .
Az adatbázisban szereplő rekordok a legkülönfé
lébb formákban írathatók k i , illetve jeleníthetők meg a képernyőn. T e r m é s z e t e s e n ezeket a formá
kat is a felhasználó határozza meg a lehetősége
ken belül. A megjelenítési formát leíró nyelv egyéb
ként a MICRO-ISIS rendszer felhasználói szem
pontból talán legfontosabb, univerzális eszköze, alapos gyakorlati ismerete a rendszer p a r a m é t e r e zésének fontos kulcsát adja a felhasználó kezébe.
Mintaalkalmazásunkban természetesen készítet
tünk egy olyan megjelenítési formát, amely a szabványos bibliográfiai leírás elvárásainak megfe
lelően jeleníti meg a rekordokat a képernyőn vagy a nyomtatón. Ezt a megjelenítési formát az International Standard Bibliographic Description kezdőbetűi alapján ISBD-formának neveztük el.
Az elnevezés azért lényeges, mert egy-egy gya
korlati kereséskor az előzőleg hosszadalmas munkával elkészített, tárolt formákra nevükkel kell hivatkoznunk. (Például egy, csak a címeket és raktári számokat tartalmazó lista esetén mond
juk a C I M nevű formát használjuk a kiírásra.) (4.
ábra)
A kiírási forma lehetőségeit elsősorban a m e z ő - struktúra finomsága szabja meg. Ha például a megjelenési adatokat egyetlen, osztatlan m e z ő tartalmazza, sohasem készíthetünk olyan kiírási formál, amely ebből az adatcsoportból csak a kiadó nevél jeleníti meg. Ha ilyen igény felmerül
het, a kiadó nevét külön almezöben vagy esetleg külön mezőben kell tárolnunk.
0 0 0 0 2 A s z á m í t ó g é p e k a l k a l m a z á s a a d o k u m e n t á c i ó s r e n d s z e r e k b e n / Csomag J á n o s . . . Cet a l . J ; K ö z r e a d j a a V í z g a z d á l k o d á s i T u d o m á n y o s K u t a t ó I n t é z e t . - Bp. : V i z d o k , 1 9 7 5 . - 4 1 0 + X V I I I o. i i l l . | 25 cm.
ISBN 9 6 3 - 5 1 1 - 0 3 1 - 6 k ö t ö t t t á r n é l k ü l
D e s z k r i p t orokt d o k u m e n t á c i ö( k ö n y v t á r t e c h n o l ö g l « ( s z á m l t á g é p j i n-f o r m á c i ó k e r e s ö r e n d s z e r i p á r b e s z é d e s üzemmödl intormáci ö s z o l g á l t a t á s j k a t á l ö g u s .
0 0 0 0 5 The l i b r a r i a n ' s g u i d e t o m l c r o c o m p u t e r t e c h n o l o g y and a p p l i c a t 1 o n s /
L a w r e n c e fl. Woods, N o l a n F . P o p e . - U h i t e P l a i n s i Knowledge I n d u s t r y , 1 9 8 3 . - V I , 207 p .
ISBN 0 - B 6 7 2 9 - 0 4 4 - 7
D e s z k r i p t o r o k i k ö n y v t á r ; s z á m í t ó g é p i m i k r o s z á m í t ó g é p ; a l k a l m a z á s i k é z i k ö n y v . . R a k t á r i s z á m i D - 1 8 2 0 8
4. ábra ISBD-fbrmálumban mcgjclenitcl! (eleiek
Az adatbázis definiálása
ugyanazt a gondolatmenetet követi, mint a rendszer t e r v e z é s e , de a gyakorlatban először az egyes rekor
dok lehetséges tartalmának meghatározására kerül sor. Ez egy ú n . mezőleíró tábla ( F D T = Field Defi- nition Table) kitöltését jelenti. A táblázat (és vala
mennyi egyéb rendszertáblázat) adatainak bevitelé
hez és módosításához rendelkezésre áll a MICRO- ISIS táblázatszerkesztője. A következő lépés az első adatbeviteli űrlap Összeállítása. A rendszernek ehhez is külön testre szabott szerkesztőprogramja van.
Szűcs A.-Varga S.; Online könyvkatalóRiis..
Kötelező gyakorlat m é g az invertálási utasítások megfogalmazása. Ezeket az ú n . mezőkiválasztó táb
lázat (FST = Field Select Table) kereteibe kell illeszteni.
Ezután még legalább egy megjelenítési formátu
mot is le kell írni. Erre — őszintén szólva — nem igazán egyszerű és kényelmes formátumleíró nyelv szolgál. A jelenlegi verzióban e nyelv korlátai jelen
tik a legkomolyabb hátrányt, de amint azt a példák bizonyítják, a képezhető formátumok így is kielégítő listákat eredményeznek.
A k ü l ö n b ö z ő típusú adatbeviteli és listázási igé
nyek kielégítésére további űrlapok és megjelenítési formátumok fogalmazhatók meg az elsőhöz hason
lóan.
Tulajdonképpen az adatbázis definiálásának csöp
pet sem hálás feladatához tartozik még az esetleges tipikus nyomtatási feladatok paraméter-űrlapjainak kitöltése és tárolása. Ezek az űrlapok k é n y e l m e s és ellenőrzött paraméterezést tesznek lehetővé a szte
reotip nyomtatások megkönnyítésére, beleértve a rendezési előírások egyszerű megoldását is.
Ha valaki ezek után felsóhajt, és azt mondja: na, ez is megvan, jöhet az adatbázis feltöltése, az m é g biztosan nem készített m ű k ö d ő adatbázist. A rend
szeres tevékenységek (adatbevitel, lekérdezés, nyomtatások) rendjének kialakítása, a mentési és visszatöltési eljárások megszervezése, a segédanya
gok, útmutatók elkészítése szerény eszmefuttatá
sunk kereteibe nem préselhetök bele, de a felsorol
taknál nem kevésbé fontos feladatai a rendszer ter
vezőjének, illetve definiáló programozójának.
Az adatbevitel
k é n y e l m e , hatékonysága, megbízhatósága és intelli
genciája (utóbbin az adatbevitel ellenőrzési lehető
ségeit értjük) minden adatbázis-kezelő rendszer leg
fontosabb paraméterei közé tartoznak. A MICRO- ISIS adatbeviteli menüválasztékának nem kell szé
gyenkeznie. Az adatbázis és a beviteli űrlap kiválasz
tásán kívül még a következő választási lehetőségek (opciók) léteznek:
• A z alapértelmezések dinamikus felülírása és tör
lése lehetővé teszi, hogy az aktuális űrlap tetsző
leges mezőjéhez a programfutás időtartamára ún.
dinamikus alapértelmezést rendeljünk hozzá.
• Új rekord bevitele esetén üres űrlap jelenik meg, mely csak az alapértelmezéseket tartalmazza, és mezőinek kitöltése után a rekord felvihető.
• Régi rekord vagy rekordok intervallumának m ó dosításakor az aktuális űrlap a módosítandó re
kordtok) mezőinek értékét tartalmazza. Minden m e z ő kitöllhető, átírható, törölhető. A rekord
mint egész elfogadható módosítottként, vagy visszaállítható módosítás előtti állapotába, de t ö rölhető is. Itt jegyezzük meg, hogy ez a törlés csak logikai értelemben funkcionál, a töröltnek nyilvánított, de fizikailag létező rekordok helyre- állíthatók vagy újra feltölthetők egészen az adat
bázis fizikai újjászervezéséig.
• Keresőkérdéssel kiválasztott rekordok halmazá
nak módosítására gyakrabban van szükség, mint gondolná az ember (pl. elhatározhatjuk, hogy az összes "szoftver" tárgyszóval indexelt tételben ezentúl a " p r o g r a m t e r m é k " tárgyszót használ
j u k ) . Ez a hasznos funkció ugyanúgy működik, mint egy rekordintervatlum elemeinek módosí
tása (5. ábra).
Az új rekordok felviteléhez és a régiek módosítá
sához — bármelyik funkció alapján hajtódik is végre - a MICRO-ISIS-nek ügyes mezöszerkesztő prog
ramja van. Kezelése egyszerű, a mezők között a
< C R > és a < T A B > billentyűk váltanak előre- hátra, a < P G D N > az utolsó m e z ő befejezésével egyenértékű. A z egyes mezők szerkesztését is könnyítik funkciós billentyűk, néhány közülük mutatóba:
< C R > ugrás a következő mezőre
< F I > a mező elején használható, a m e z ő kitöl
téséhez készített kétsoros ú t m u t a t ó ma
gyarázatot jeleníti meg a képernyő alján
< F 2 > az aktuális m e z ő törlése, ugrás a követ
kező mezőre
< F 3 > ú n . ki metszés-betoldás funkció: egy szö-
< F 4 > vegrész elejét és végét megjelölve tárol-
< F 5 > j u k azt, majd akárhol, bármelyik m e z ő bármelyik pozíciójától kezdve beszúrhat
j u k , ahány helyre csak kell
< F 6 > törlés a m e z ő végéig
Ez a szerkesztőprogram bonyolultságában nem m é r h e t ő a nagy szövegfeldolgozó ("wordproces- sor") jellegű programokhoz, de nagyon kényelmes, és gyorsan megtanulható.
M i n t m á r említettük, görgetett m e z ő szerkeszté
s é r e , többlapos űrlapok kezelésére is van lehetőség.
A z adatfelvitel Achilles-sarka az adatellenőrzés.
Ez sajnos csak a hosszra és a típusra terjed k i , illetve ha sémát rendeltünk a definícióban a m e z ő h ö z , ennek betartására szorítkozik. Amíg egy m e z ő nem felel meg az előírásoknak, kitöltésekor a helyör (kurzor) nem lép tovább másik m e z ő r e ; sem előre, sem hátra. Hangjelzés és hibaüzenetek könnyítik a tévedések felderítését.
Ha egy k é p e r n y ö m e z ő b e n egy r e k o r d m e z ö több előfordulását szándékozunk bevinni, ezt is megte
hetjük, ha az egyes előfordulások közé % jelet te
szünk (6. ábra).
TMT33. évf. 1986/5-6-7.
A z adalbevitel befejezésekor, a programból való tolt rekordokból a legfeljebb 30 karakter hosszúságú kilépéskor választja ki a rendszer az új vagy módosí- ismérveket, és az invertált fájlban tárolja őket.
Program I S I S A d a t b á z i s - k a r b a n t a r t á s Menü EXE1
L - D i a l ó g u s n y e l v v á l t á s U - A d a t b e v i t e l i ű r l a p v á l t á s N - UJ r e k o r d l é t r e h o z á s a
E - Rekord ( t a r t o m á n y ) m ó d o s í t á s a R - T a l á l a t - r e k o r d o k m ó d o s í t á s a D - A l a p é r t e l m e z é s e k b e á l l í t á s a P - U t o l s ó m ó d o s í t o t t r e k o r d k é p e C - A l a p é r t e l m e z é s e k t ö r l é s e M - K ö v e t k e z ő ü r e s r e k o r d s o r s z á m a
X - K i l é p é s
M ó d o s í t a n d ó MFN vagy M F N - t a r t o m á n y <nl n2>i 10 14
5. ábra Adatbeviteli menü
Láihaló. hogy a kérdőjel ulán "e" belül gépellünk be. lehal rekordokai akarunk módosítani, mégpedig a 10-edik és a 14-edik rekord közötti tartományban.
SZAMALK k ö n y v t á r M i n t a a d a t b á z i s l . l a p B e s o r o l á s í a d a t ok:
S z e r z ő ( f ö t é t e l ) í
T o v á b b i s z e r z ő k ! Csomag Jénos'/.Sz 1 j g y á r t 6 I s t v á n ' / . N e m e s Endre'/.Békés G e l l é r t T e s t i l l e t ( f ő t é t e l t !
K o n f . n é v ( f ő t é t e l ) !
T o v á b b i t e s t ül e t e k i V í z g a z d á l k o d á s i Tudományos K u t a t ó I n t é z e t Dok u m e n t u m l e Í r á s i
Cím: "b<A> s z á m í t ó g é p e k a l k a l m a z á s a a d o k u m e n t á c i ó s r e n d s z e r e k b e n S z e r z ő s é g i k ö z l é s i Csomag J á n o s . . . Cet a l . 1 ; K ö z r e a d j a a V í z g a z d á l k o d á s i Tudo
K i a d á s i a d a t i
M e g j e l e n é s i a d a t o k i "tiBp. " k V i z d o k " e l 9 7 5
T e r j e d e l e m i 410 + X V I I I o. i 111. j 25 cm É v s z á m : 1975
S o r o z a t i a d a t o k t ;
1 B - e l ő z ő l a p 1 4-> - k ö v e t k e z ő l a p I R - v i s s z a á l l í t I M - m ó d o s í t I 1 X - t á r o l , k i l é p I C - nem t á r o l , k i l é p | T - k i u g r i k I D - t ő r ő l ! •
Van még . . . MFN- 2
ft. ábra Módosítási igény esetén megjelenő kitöltőit adatbeviteli űrlap Megjegyzések:
• A lovábbi szerzőkéi ismételhető mezőben tároljuk. Ebben a rekordban a mező négyszer szerepel. % jelekkel elvá
lasztva.
• A "Szerzőségi közlés" mezőben a "Tudományos" szónak most csak az első fele látható, de "görgetéssel" az adat többi része is hozzáférhető lesz.
Szűcs A.-Varga S.: Online könyv katalógus..
A keresés az adatbázisban
a MICRO-ISIS legjobban kidolgozott ága. Előnyeit persze csak jól megválasztott invertálási stratégia esetén élvezhetjük (7. ábra).
A keresőkérdések "szintaxisa" és stratégiája a Boole-logikán alapszik, a keresőszavakat a követ
kező m ü v e l e t e k kapcsolhatják össze ( A , B és C nemcsak egy-egy keresőszó, keresőkifejezés lehet, hanem egy előző keresőkérdés találati halmaza is):
A + B ha a két keresőszó közül legalább az egyiknek megfelel ismérv
A * B ha a két keresőszó közül m i n d k e t t ő n e k megfelel ismérv
AAB ha egy dokumentumban A szerepel, de B n e m
A keresőszavak jobbról csonkolhatók, a cson
kolásjele a $. Például a microfí jelenti mindazon ke
resőszavak VAGY-kapcsolatát, melyek a micro szö
vegrésszel kezdődnek (microprocessor, microcom- puter, MICRO-ISIS stb.) (8. ábra)
Egy keresőkérdésben több keresőszót is össze
kapcsolhatunk a felsorolt müveletekkel. Hivatkoz
hatunk a teljes keresőkérdésre is annak sorszámá
val, amelyet megfogalmazásakor generál a rendszer (pl. # 1 1 + # 12 + # 15). M ó d van ún. gyűjtőne
vek használatára is, melyek több egyenrangú kere
sőszó VAGY-kapcsolatát írják le röviden, ba ez a gyűjtőnév a rendszerben definiálva van. Például A N Y B E N E L U X jelentése egy definíció értelmében lehet B E L G I U M 4- H O L L A N D I A + L U X E M BURG.
A / ( n ) A keresőszónak az n azonosítójú m e z ő ben megfelel ismérv
A (F) B a két keresőszónak egy m e z ő b e n felel meg két ismérv
A . . . B a két keresőszónak egy m e z ő b e n felel meg ismérv, az ismérvek között legfel
jebb annyi egyéb szó áll, mint a .-ok száma - 1
A $ $ $ B a két keresőszónak egy m e z ő b e n felel meg ismérv, az ismérvek között ponto
san annyi egyéb szó áll, mint a S-ok száma — 1
A (G) B a két keresőszónak egy m e z ő k ü l ö n b ö z ő előfordulásaiban is megfelelhet ismérv Az utóbbi ún. közelségi (proximity) operátorok segítségével már egész bonyolult válogatási szem
pontok fogalmazhatók meg.
EX BEN
K é r d é s t 3 i M I C R O * + M I K R O *
P= 3 MICRO
P= 1 MICRO I S I S
P - 1 MICROCŰMPUTER
P - 5 MICROCOMPUTERS
P= 1 MICROPROCESSOR
P= 1 MICROSYSTEM
T = 1 1 - #9i M I C R O *
P= 2 MIKROPROCESSZOR
P - 12 MIKROSZÁMÍTÓGÉP
P= 1 MIKROSZAMITÓGÉPEKRE
T= 14 - #12t MIKRO*
T = 14 - #13i #9 + #12
T= 14 - # 3 i # 1 3
8. ábra Csonkolt elemeket logikai VAGY-gyal összekapcsoló keresőkérdés
Program I S I S K e r e s é s é s a d a t b e v i t e l Menü
L - D i a l ó g u s n y e l v v á l t á s C - A d a t b á z i s v á l t á s E - A d a t b e v i t e l
B - Mester - f á j l á t t e k i n t é s e S - K e r e s ő k é r d é s m e g f o g a l m a z á s a D - T a l á l a t o k a k é p e r n y ő r e G - E l ő b b i k e r e s é s v é g r e h a j t ú s a F - M e g j e l e n í t ő f o r m á t u m v á l t á s R - K e r e s ő k é r d é s e k f e l i d é z é s e P - T a l á l a t o k e l t á r o l á s a X - K i i e p é s •
M i c r o C D S / I S I S - C o p y r i g h t UNESCO 1985
7. ábra Az ISIS program főmenüje
I T M T 3 3 . éví. I 9 B 6 / 5 - 6 - 7 ,
A k e r e s ő k é r d é s megfogalmazása vagy átszerkesz
tése után t e r m é s z e t e s e n a rendszer elvégzi a kere
sést, és a találatok megjeleníthetők valamelyik tetszés szerint kiválasztott megjelenítési formátum szerint (9. ábra).
A k e r e s ő k é r d é s e k tárolhatók a program futásának tartamára, és felhasználhatók egy másik adatbázis
ban is. Tárolhatók későbbi n y o m t a t á s céljára a kere
sőkérdések találatai is. A k e r e s ő k é r d é s e k bármikor megjeleníthetők a k é p e r n y ő n hivatkozási sorszáma
ikkal és találataik számával együtt.
Az adatbevitelnél m á r e m l í t e t t ü k , hogy a kereső
k é r d é s találatrekordjai ciklusban h í v h a t ó k be m ó d o sításra, á l s z e r k e s z t é s r e , törlésre.
Szám A d a t b á z i s T a l á l t K é r d é s A k t u á l l * a d a t b á z i s t MINTA
001 MINTA 00014 MICRO* * MIKRO* + PC
002 MINTA 00010 ALKALMAZÁS* + FELHASZN* * APPLICAT*
003 MINÍA 00014 KONVVTAR* + LIBRAR* + B I B L I O * 004 MINTA O0OO7 #1 * #2 * » 3
005 MINTA 00007 « 4 • EN5/<32) N i n c s t o v á b b
V ábra Többlépcsős összetelt keresőkérdés újbóli megjelenítése a képernyőn Megjegyzések:
• A negyedik keresőkérdés az első három kérdés eredményéi logikai ÉS-kapcsolatba ho?za egymással.
• Az utolsó (ölödik) kérdés a 32-es mezőben talalhalo cng (angoll nyelvi kndra szűkítené a keresést, de laIhali), hogy a lalálaiszám válozatlan marad 171. azaz a negyedik kérdéssel ki válasz loil valamennyi dokumentum angol nyelvű.
• A d a t b á z i s n e v e i MINTA_ MFN h a t á r o k i 1/32000 T á r o l t t a l á l a t i f á j l : E l s ő c i n : o S z e r z ö s z e r i n t i m u t a t ó
Másodi k c l m i Harmadik c l m i
N y o m t a t á s i f o r m á t u m ! , V . , C 4 , M H L , " " M D L , , N 5 0 " e , , V 5 0 ^ " , , M D L , , V 5 0 " e , , , / , , "MC 4 5 , , " R a k t á r i s z á m i "Dl I , , V 1 1 <í>ú,í>0> , , ,7., , , J
Sor s z é l e s s é g e : 79_ H a s á b o k s z á m a : 1 H a s á b s z é l e s s é g i 79 _ S o r / l a p : 60_ E l s ő l a p s o r s z á m a i 1 T ö r d e l é s i minimum: 4_
B e k e z d é s : . 0_ R e n d e z n i k e l l ? y R e n d e z é s i ü r l a p i MINAS ' . ' N y o m t a t á s i f á j l i MINAX.LST I 4J - k ö v e t k e z ő l a p I M - m ó d o s í t I C - k i 1 é p , e l f e l e j t I X - k i l é p , f u t t a t I •
10. ábra Képernyős nyomtatási űrlap
A "Nyomtatási formátum" mezőben az alábbi utasításokat adtuk meg: töröld az üres sorokat: lépi az aktuális sor 4. por
ciójára; nyomtasd ki a cím (SOI mező első vagy egyetlen almezöjel kis- és nagybetűs formában, és ha chhen n mezőben az
"e almezö nem szerepel — vagyis csak föcim van - , legyei pontot a kinyomtatott focim végére (de csak akkor, ha a cím nem végződik ponttal!); ha egyéb elem is szerepel a cím mezőben, nyomtasd ki Te almezöl. s ekkor ennek a végére tegyél pontot; kezdj új sort; ugorj a 45. pozícióra, és írd ki a "Raktári szám:" szövettel, de mindezt csak akkor tedd. ha ;t rekordban van 1 l-es mező. azaz raktári szám; ezután az egyes raktári számokat írd ki egymás alá. mindegyikei a f>0. pozí
ciótól kezdve. Az eredmény a II. ábrán látható.
Szűcs A.— Varga S.: Online könyvkatalóeus...
A megjelenítési formátum az igényeknek megfe
lelően cserélhető, sőt a formátumnyetv ismeretében ideiglenesen át is szerkeszthető.
A keresőszavak b e t ű r e n d e s jegyzékét (vagyis a
" s z ó t á r t " ) az egyes elemek hivatkozásainak számá
val együtt képes listázni a rendszer, megkönnyítve ezzel a keresők munkáját.
A nyomtatás a találatok megjelenítésének speci
ális, bár nem ritka esete, használható keresőkérdé
sektől függetlenül is, az egész adatbázis vagy egy re- kordíntervatlum rekordjainak listázására.
A jegyzékben szereplő rekordok formátumát a már megszokott megjelenítési formátum nyelven kell megfogalmazni. A f o r m á t u m o n kívül m é g néhány fontosabb paraméter is megválasztható, pl.
a sorok száma, szélessége, a hasábok száma, az ol
dalszámozás induló értéke; ezeket űrlapon adjuk meg. A nyomtatásra szánt rekordok r e n d e z h e t ő k legfeljebb 4 ismérv (kulcs) szerint, amelyeket egy mezők iválasztó táblában határoz meg (10. ábra).
A rendezési szempontok k é n y e l m e s megadására is űrlap szolgál, a kigyűjtés történhet gépi adathor
dozóra, kiíratható képernyőre, vagy közvetlenül k i n y o m t a t h a t ó . A rendezési szempontoknak megfe
lelő adatok (pl. az ábrán a szerzők nevei) a fejlécben is megjelennek, áttekinthetővé téve a rendezett jegyzékeket (11. ábra).
A rendszer egyéb szolgáltatásai
között első helyen kell említeni többnyelvűségét.
Valamennyi programjában a főmenü első választási lehetősége a nyelvváltás. Az eredeti angol mellett már elkészült és elérhető az IBM/PC ékezeteit fel
használó magyar változat is, ahol a m e n ü k , űrlapok és üzenetek valamennyi szövege magyar. Az idegen nyelvű verziók elkészítését külön segédprogram tá
mogatja.
M i n t minden valamirevaló rendszer, a MICRO- ISIS is gondoskodik adatbázisainak a m e n t é s é r ő l , illetve visszatöltéséről, újjászervezéséről. Ezek a funkciók m é g nem alkotnak teljes eszköztárat, de n é m i , általánosan is k ö n n y e n megoldható össze
hangolással a biztonságos ü z e m e l t e t é s alapjai le
hetnek.
Különösen érdekes a rendszernek az a szolgálta
tása, amely a mester fájl adatait az ISO 2709 szab
vány szerinti portábilis, soros fájlba tölti be, illetve onnan visszatölti az adatbázisba. Ezáltal kitűnő lehe
tőség nyílik - kétirányú - adatcserére minden olyan szöveges információkezelő rendszerrel, amely tud dolgozni az ISO 2709 szerint, kézenfek
vően például a nagygépes CDS/ISIS-szel.
MUNOAL ARNOLD ( S Z E R K . )
L i b r a r y n e t w o r k s : INTERMARC s o f t w a r e s u b g r o u p s e m i n a r 6 t L i b r a r y s y s t e m s í M i n a r , O s l o , J u n e 7 - 1 1 , 1932.
R a k t á r i s z á m : B - 1 8 1 6 1 .
NEMES ENDRE
M i k r o s z á m í t ó g é p e k r e k é s z ü l t d o k u m e n t á c i ó s c é l ú i n f o r m á c i ó k e r e s ő p r o g r a m r e n d s z e r e k : P i a c i h e l y z e t e l e m z é s é s t r e n d j e l e n t é s .
A s z á m í t ó g é p e k a l k a l m a z á s a a d o k u m e n t á c i ó s r e n d s z e r e k b e n .
NOLAN, JEANNE M. ( S Z E R K . >
M i c r o s o f t w a r e r e p o r t : L i b r a r y e d i t i o n , Volume I I , J u l y 1982 - J u l y 1 9 8 3 . R a k t á r i s z á m i D - 1 6 9 2 4 .
II. ábra Részlet a 10. ábra specifikációja alapján készüli "Szerző szerinti mutató"-ból
Figyeljük meg, hogy a Nemes Endre neve után besorolt címek a rendezési információ, < > hatására helyes bibliográ
fiai rendben szerepelnek.
Igen j e l e n t ő s , hogy a nagygépes CDS/ISIS fo
gadni tudja a mikrogépes változat adatbázisaiból megadott szempontok alapján kiválasztott, szükség e s e t é n módosított mezőszerkezetű rekordokat.
Előfordulhat ugyanis, hogy a mikrogépes felhasz
nálónak szüksége van a nagygépes rendszer bizo
nyos speciális szolgáltatásaira, például különlege
sen igényes formájú nyomtatványok készítésére a nagygépes CDS/ISIS fényszedésre vagy speci
ális, ú n . ALA-lánc vezérlésére készült PHOTO-
T M T 3 3 . hrl. 1 9 M / S - 6 - 7 .
COMPOSITION programjával, esetleg K W I C - index vagy utalókat is tartalmazó katalógus készí
tésére. Ilyenkor a feldolgozandó állományt ideig
lenesen egy CDS/lSIS-t is ü z e m e l t e t ő nagygépre lehet költöztetni.
Az ellenkező irányú adatforgalom inkább akkor j e l e n t ő s , ha egy eddig nagygépen dolgozó felhasz
náló elhatározza, hogy adatbázisait mikrogépre költözteti. Szó lehel természetesen egy m e g l é v ő adatbázis valamely — keresőkérdéssel meghatá
rozható — részhalmazának, például az 1945 után megjelent magyar nyelvű könyvek rekordjainak
" k ö l t ö z t e t é s é r ő l " .
A nemzetközi szabványos csereformátumot (ISO 2709) fogadó lehetőség hosszú távon biztosíthatja az esetleg külföldről beszerezhető vagy hazai köz
pontból (pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia adat
bázisából) elérhető rekordok felhasználását is. A CDS/ISIS többször is univerzális eszközként aposztrofált formátumleiró nyelve ebben az eset
ben a saját adatbázis igényei szerinti átszerkesztés vezérlésére szolgálhat, mivel a konverziós prog
ram számára is ezen a nyelven kell megadni a mezők átszerkesztésére vonatkozó utasításokat.
Összefoglalás
helyen hadd ismételjük meg azt a gondolatot, ame
lyet ebben a cikkben a legfontosabbnak tartunk: ön
magában egy kitűnő adatbázis-kezelő rendszer kevés az üdvösséghez. Az adott felhasználási terüle
ten otthonosan mozgó számítástechnikusok és a számitógéptől nem idegenkedő felhasználók közös munkája e r e d m é n y e z h e t csak testre szabott, cél
szerű, k é n y e l m e s rendszert.
A bemutatott példa természetesen csak egy a fel
adat sokféle lehetséges megoldása közül, könnyen lehet, hogy nem a legjobb, ha van ilyen egyáltalán.
Nem azt akartuk vele bizonyítani, hogy "így kell ezt csinálni", csak egyszerűen olyan megközelítést mu
tattunk be, mely egyaránt gondol a felhasználói igé
nyekre, a szabványok megkötéseire és az adatbázis
kezelő rendszer lehetőségeire.
SZŰCS András- VARGA Sándor: Online könyvkatalógus a MICRO-ISIS segítségével.
A Ikalmazási példa
Az UNESCO által forgalmazott CDS/ISIS mik
roszámítógépes változata a nagyszámítógépes infor
mációkereső rendszerek tapasztalatainak felhaszná
lásával készült. A z alkalmazás tervezésekor meg kell határozni a d o k u m e n t u m t é l e l e k mezőit, azok tulajdonságail (hossz, n é v , ismételhetőség, típus stb.), az esetleges almezőket (pl. azért, hogy a rendszer a M A R C és U N I M A R C f o r m á t u m ú adat
cserére alkalmas lehessen), a k e r e s h e t ő elemekel a m e z ő k b e n (melyek lehetnek teljes mezők, kijelöli mezőrészek vagy mezőszavak), a keresés szempont
jából tiltott elemekel (az ú n . negatív szótár szavai), végül pedig a beviteli és a megjeleniiési formátumo
kat. E jellemzők alapján az adatbázis definiálható;
viszonylag legmunkaigényesebb feladal a MICRO- ISIS e s e t é n a megjelenítési formátum definiálása.
Az adatbevitelkor kiválaszthatók az aktuális, űrlapszerű beviteli formátúmok. A képernyőn meg
j e l e n ő "ablak" az adott m e z ő n e k azt a részét mu
tálja, amelyre szükség van (ez az ú n . görgetett m e z ő ) . A felvitelt egyszerű szövegszerkesztő prog
ram támogatja. A keresés á MICRO-ISIS legjobban kidolgozott része. A keresési stratégia és a találatok későbbi felhasználáshoz tárolhatók, k ü l ö n b ö z ő tétel- és jegyzékmegjelenítási, rendezési formátu-
SZŰCS A. - VARGA. S.: On-linecaialoguing by M/CRO-ISIS. An applicatíon model
The microcomputerized version of CDS/ISIS dis- tribuied by UNESCO has been created on the basis of thc experience gained while operating informa¬
tion retrieval systems on maín-frame computers.
Upon applicalion design the following must be specified: the fields of document items, iheir attri- butes (length, name, reproducibility, lype, e t c ) , the possible sub-fields (in order to make the system suilable for M A R C - and U N I M A R C - f o r m a t data exchange), the searchable elements in the field
(thai can be eilher entire fields or dedicated field- parts, or words in fields), ihe non-searchable ele
ments (the so-called negatíve vocabulary), and finally the input and output formats. On ihe basis of the afore-mentioned characteristics ihe data base can be defined; ín ihe case of MICRO-ISIS the rela- tively most laboursome task is to define the output formát.
When inputting data, the currenl table-form input formals can be selected. The "window" dis
played on the screen indicates the required part of the field in question (that is ihe so-called scrolled field). The recordíng procedure is supported by a simple edilor program. The most sophisticated part of MICRO-ISIS is Ihe search. The search slrategy and the hits can be stored for further application
Szűcs A. — Varga S.: Online kiinvvkalalneus..
mok választhatók ugyanabban az adatbázisban. Az eredeti angol változat mellett elkészült a magyar nyelvű változat. A szerzők a könyvtári igényeknek megfelelő online katalógus tervezésén és használa
tán keresztül szemléltetik a programrendszer képes
ségeit.
and various item- and list-output formats and ar- rangement formats can be selected within the same data base. Beside the originál English version, a Hungárián version has been prepared. The authors demonstrate the capacity of the program-system via illustrating how to design and use an online cata- logue ín compliance with library requirements.
• • *
C 7 0 V , A.-BAPTA, ül.: KHUXCHWQ Kamojtoi, docmynHbtŰ 8 pexcuMe OH'AQÜH npu noMom MICRO-ISIS. HpuMep
M H K P O - 3 B M C D S / I S I S , rrymeHHwft B oöbpoT K ) H E C - K O , p a i p n ö o T B H c npHMCHeHHeM onbrra HcnonbsoBaHHfi HH(popMBUHOHHO-nDHCKOBbix CUCTCM anx 6ojibm.HX 3 B M . ripH rmaHHDOBaHHH npHMeHCHHH Keo6xojmMo onpeatrrHTb nonfl aOKYMeHTOB, HX oco6eHHOCTH (junnry, Ha3BBHHe, nOBTOpRÍMOCTb, THTI M T. fl.), B03MOKCHMC BTOpOCTellCHHbIC
nőim (nanpHMep, ruw TOTO, HTOSM CKcreMa 6buia rrpHronna ajm o6MeHa B djopMBTax M A R C H U N I M A R C ) , BMMOW- HUC (jiirMcin-br noHCKa B noma (nonmte noná,
HbuiejieHtibie iacTK nőnéd IUTH cnoBa B nojwx)> aanpemeH- Hbie 3j]GM€HTbi c TOIKH 3pcnHa noHCKa (T. H. CJIOBB oTpHuaTcnbHOro cnoBap*) K, KaKOHeu, tpopMaTbi BBOHS H Bbmoaa. H a OCHOBBHKH STHX ocoöeHHOcrefl 6asa KBKHBIX MOKÉT 6bm> nöJjmiHpoBaHB; Han6ojiee CJIOIKHO0 aaaaien B cnyMae M I C R O - I S I S frajuieTCH zteifaHHKpoBaHHe cbopMara BtiBoaa.
npu BBone aaHHbix .Moryr 6biTb Bbi6panbi BKTyajibHbie
<t>opMBTbI BBOJIB, THna 6JIBHKOB, (bopMyjlHpOB. riOHBJDDO- ineecH Ha SKpane „OKHO" Bceraa BocnpoH3BonHT Ty nacTb, KOTOpajt KCOSxOOHMa (3TO T . H. nOflBHaCHbie no.Tfl). BblBO;;
Ha 3 K p B H noaflep«HBaeTca npocxofl nporpaMMoft njw co- CTaBnerow TeKcra. rioHCK imitfnrrcfi Han5anee yaamo OTpa- 6oraHHott Macrbra M I C R O - I S I S . Rnn nocnenyiomero HC-
[ i o:ihinnaHiiH crpaTeniH noHCKa p e a y n b T B T b i noHCKa Moiyr XpBHHTbCfl B TOfl MCC 6B3C naHHblX, BWvOp M05KHO aenaTb B pajHbix 4>opMBTax. Hapnay c aHnutflcKHM BBPHBHTOM noarorOBJieH n BBPHHHT Ha BeHrepcxoM rabi Ke. AB rop ti HB npHMepc njiBHHpoBBHKB H npuVCHCHHH oH-naftH-KaTajiora, npHronHoro ann 6H6jiHOTeK, aCMOHCTpupyfOT BOSMOIKHO- CTH nporpaMMHott CHcreMbi.
• • *
SZŰCS, A.- VARGA, S: Online Bücherkatabg mit Hilfe von MICRO-ISIS. Ein
A nwendungsbeispiel
Die Durch UNESCO vertriebene Mikrovariante von CDS/ISIS wurde aufgrund der Erfahrungen an Grossrechnern erstellt. Bei der Planung sind die Felder der Dokumentationseinheiten (wie Lange, Feldname, Wiederholbarkeit, Typ, usw.), die Teíl- felder (z.B. ím Interessé der Ü b e r n a h m e von M A R C und U N I M A R C Dateien), die indexierba- ren Elemente in den Feldern (die vollstándige Felder, Teile derselben oder Einzelwörter sein k ö n n e n ) , die Stopword-Liste und letztlich die Eingabe- und Ausgabeformate zu bestimmen. Auf
grund dieser Charakteristika kann die Datenbasis erstellt werden; die Definierung der Ausgabefor
mate ist dabei die verháttnissmássig aufwendigste Arbeit.
Bei der Eingabe kann das aktuelle tabellenartige Formát frei gewáhlt werden. Das auf dem Bild- schirm erscheinende "Fenster" zeigt immer nur denjenigen Teil des gegebenden Feldes, der erfor- derlich ist (das sog. "scrolled field"). Die Eingabe wírd durch einen einfachen Texteditor unterstützt.
Das Recherchieren ist der am meisten ausgearbei- tete Teil von MICRO-ISIS. Die Suchstrategie und die Treffer können zweck spaterer Verwendung ab- gespeichert werden; ím Ralimén einer erstellten Datenbasis können verschiedene Ausgabeformate gewáhlt werden. Neben der englischsprachigen Ori- ginalversion wurde eine weitere in ungarisch er
stellt. Die Möglichkeiten, die MICRO-ISIS bietet, wurden durch Planung und Funktion eines Online- Katalogs fúr Bücher veranschaulicht.
