a természeteshez közelálló mesterséges nyelven lehet majd kérdezni.
M i v e l a C A S az egyetlen átfogó, angol nyelvű i n formációszolgáltató a kémia területén, fennmara
dása m i n d e n nemzetnek fontos. Számos együttmű
ködési szerződése van, így az angliai The Royal Soci- ety of Chemislryvel, a franciaországi Centre National de l'Informaüon Chimique-kei, a nyugatnéme! VCH
Verlagsgeselischafttal, a japán Association for Interna
tional Chemical Informationnel és újabban a nyugat
német Fachinformationszentrum Chemie-vel.
A z A C S / C A S célja továbbra is az, hogy a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokkal elégítse k i a világ tudományos közösségének információigényét a kémia területén.
/ B A K E R , D. B.: Chemical Abstracts Service's secon- dary chemical information services. = Journal of Chemical Information and Computer Sciences, 25.
köt. 3. sz. 1985. p. 186-191./
(Majoros Mária)
A C h e m i c a l Abstracts Service általános tárgy szerinti indexelésének története
A Chemical Abstracts ( C A ) kiadását 1907-ben William A. Noyes szerkesztő irányításával kezdték meg. A C A - t készítő Chemical Abstracts Service ( C A S ) számos, tartalmában és formájában eltérő i n dexelést végez. A cikk csak az általános tárgymutató (generál subject index) jellemzőivel és készítésének módjával foglalkozik. A z / . ábra az általános tárgy
mutató tárgyszavainak (ún. concept heading) főbb típusait példákkal mutatja be.
A k o r a i időszak i n d e x e i
A C A megjelenésének első évében tárgymutató és szerzői mutató készült a 24 füzethez. 1972-ig a tárgymutatók egyetlen listába foglalták a vegyület
neveket, az általános fogalmak tárgyszavait és a keresztutalásokat. 1972 óta a tárgymutató óriási mérete miatt külön kötetek tartalmazzák e három különböző mutatót.
A tárgymutató első kötete (1907) 19 ezer indexté
telt tartalmazott, a m i az 1983-as értéknek alig 0,6%-a. A z első kötet 7850 tárgyszavának 1,75%-a alatt — nagyrészt vegyületnevek — csak egyetlen tétel szerepelt. A m i n t a 2. ábrán látható, a tárgymu
tató m i n d i g mondatszerüen épült fel. A kötött cím
szóhoz kapcsolódik egy magyarázó rész (text m o d i - fication), amely arra utal, hogy m i l y e n információ található a címszóra vonatkozóan az eredeti közle
ményben. (Indextételen a tárgyszót és a hozzá kap
csolódó módosító mondatot értjük.) A z índextétel- ben található szavak egyszerű átrendezésével egy szabályos mondatot kapunk.
Számos formai megoldás már a kezdeti időkben kialakult. Például a több hasábot elfoglaló tárgysza
vakat több részre osztották fel, hogy gyorsabb és
Az általános témakörök típusai Állatok
Berendezések Alkalmazások Funkciós csoportok Nem specifikus vegyületek Vegyületosztályok Anyagcsoportok a tulajdonság vagy a felhasználás szerint
Betegségek Hatások Törvények Anyagok M i k r o organizmusok Szervek Növények Folyamatok Tulajdonságok Reakciók Kőzetek Tudományágak Egyéb
Példák a tárgyszavakra
Dog Condensers Silvering Formyl group Amber Alkáli metál halides Appelite depressants
Epilepsy De Haas-van Alphen effect Boyle's law Bituminous matéria Is Bacillus a Ibid ii s Brain
Canavalia ensiformis Extraction Electric resisiance Grignard reaction Diabase
Aslrophysics Awards
Salmo gairdneri M i x i n g apparátus Staining
Phosphate group Linseed oil Glycols Surfactants
Silicosis Stark effect Raoult's law Building materi als Escherkhia coli Kidney Gooseberry Handling of materials Viscosity Oxidáljon Gránité Geochemistry Biography /. ábra Példák a C A általános indexének tárgyszavaira
könnyebb legyen a keresés. A harmadik kötet (1909) "Apparátus" (berendezés) tárgyszava alatt például az " e l e c t r i c a l " ( v i l l a m o s ) , a " f i l t e r i n g "
(szűrő) és a " p h o t o m e t r i c " ( f o t o m e t r i k u s ) a l - tárgyszó található. Fordított sorrendű (invertált) tárgyszavakat is használtak, m i n t pl. a " C o n d u c t i - v i t y , electríc" (vezetőképesség, elektromos) és a
" C o n d u c t i v i t y , t h e r m a l " (vezetőképesség, h ő ) , hogy a hasonló fogalmak egymás közelében marad
janak a betűrendes mutatóban.
A z első kumulált index készítésekor vezették be a ma is alkalmazott tárgy szerinti indexelést: a szerző mondanivalóját nem szükségképpen a szerző
szóhasználatával fejezik k i .
Austin M. Patterson (a C A szerkesztője 1909 — - 1 9 1 3 között) kezdte meg az indexelési irányelvek kidolgozását, elsősorban a vegyületek indexelésére.
E. J. Crane (1915-től a C A szerkesztője) vezetése alatt alapozták meg a C A indexelő tevékenységének a jövőjét. Ő irányította 1916-ban az első tízéves tárgy
mutató szerkesztését. Ez előtt éves tárgymutatók készültek, amelyek azonban még a szerzők t e r m i n o lógiáin alapultak, és formai szerkesztésük sem volt következetes. A z első kumulált index összeállítása
kor ezért szükségessé vált a korábbi kilenc, éves tárgymutató újraindexelése, aminek legnagyobb részét maga Crane végezte. A tizedik kötettől kezdve (1916) a tárgymutatót egy használati utasítás vezeti be, amelyet szükség szerint aktualizálnak. A tizedik kötetben alakult k i a ma is alkalmazott formai elrendezés: minden indextétel új sorban kezdődik.
Indexkifejezés a CA 1. kötelének (1907) tárgymutatójából;
1 2 3a 3b
Light, influence of, on diazo-reactions (Orton. Coates. Burdette), 577 Indexkifejezés a 98. kötet (19831 általános tárgymutatójából:
1 2 3c ü g h i , scattering of, wavepacket formalism for timc-resolved. 24838d
Magyarázat: 1. Indextárgyszó (ellenőrzött szótárból) 2. Módosítás (szabad szöveg)
3. a Utalás (szerzők neve) b Utalás (CA-oIdalszám) c Utalás (CA-hivatkozási szám)
'> abraAi indexkifejezések f o r r m j i a korai cs a mai indexekben
A mutatók növekedése
A z első kötet tárgymutatójának terjedelme (201 oldal) 1911 -re majdnem megháromszorozódott.
1916-ban viszont 277 oldalra csökkent (első világhá
ború!). E k k o r készült az első kumulatív index, amely 1956-ig tízévenként rendszeresen megjelent;
ezután a kumulációs időszak öt évre csökkent. A mutatók egyre növekvő mérete miatt a tárgymutatót 1972-ben két részre bontották: egy általános tárgy
mutatóra (generál subject index) és egy vegyületmu
latóra (chemical substance i n d e x ) . A keresztutalá
sok és az egyes címszavak használatára vonatkozó magyarázó megjegyzések egy külön kötetbe, az ún.
index guide-ba (útmutató az indexeléshez) kerültek.
A C A kollektív indexeinek alakulását {1907 —
—1981) szemlélteti a J . ábra és az 1. láblázat.
A z indexelés sok éven át a kivonatok alapján tör
tént, ezért a kivonatnak a lehető legteljesebbnek k e l lett lennie. Tartalmaznia kellett az eredeti közle
mény m i n d e n új és értékes információját, így az összes mérést, megfigyelést, módszert, berende
zést, javaslatot és elméletet. Anyagi és egyéb nehéz
ségek miatt azonban időszakonként n e m volt lehe
tőség kimerítő kivonatok készítésére. 1970-ben a C A S egységes irányelvet fogadott el a kivonatok készítésére, ami néhány CA-szekcióban a kivonatok terjedelmének elég nagy mértékű csökkentését j e lentette. Ez azonban nem befolyásolta az indexelés alaposságát és részletességét, m i v e l eltöl kezdve az indexelést lehetőség szerint m i n d i g az eredeti közle
ményalapján végezték.
Az indexelési irányelvek fejlődése
Crane hét általános indexelési szabályt dolgozott ki. Például, hogy csak az új információt, illetve az összefoglaló közleményekben közölt információt kell indexelni, vagy: az indexelésnek nagyon specifi
kusnak kell lennie, és új tárgyszót csak alapos meg
fontolás után lehet bevezetni. Ezek a szabályok ma is érvényben vannak. A tárgyszóhoz kapcsolódó módosító mondat készítésére Crane hat általános
16
1 2 3 ^ 5 6 7 B 9 10 Tízéves kumulációs Ötéves kumulációs periódusok periódusok
Jelmagyarázat j ^ j Összes indcxtélel
Általános tárgyra vonatkozó indextétel
^ 3 Vegyületekre vonatkozó indextétel
3 ábra A CA kumulatív indexeiben található indexlétclck (általános tárgyakra és vegyületekre) számának alakulása azelsii és tizedik kollektív indexperiódus (1907-19811 között szabályt dolgozott k i , m i n t p l . : ha csak lehet, be
tűrendet kell alkalmazni; a szükségtelen jeleket és szavakat el kell hagyni, különösen a mondat elejé
ről; ha két vagy több kifejezés azonos értelemben kapcsolódik egy harmadikhoz, a mondatnak ezzel a harmadik szóval kell kezdődnie, még ha ezzel meg is sértjük azt a szabályt, hogy a legfontosabb szó ke
rüljön a m o n d a i elejére.
A tárgyszavak megváltoztatására —alapos meg
fontolás után — m i n d i g egy kumulációs indexperiódus elején kerül sor. A 4. ábra a " C h r o m a t o g r a p h y "
tárgyszó változásán keresztül szemlélteti ezt a folya
matot. Noha a szakkifejezés 1731-ben született, az 1930— 1940-es években indult meg a kromatográ
fiás technika jelentős fejlődése. A harmadik tizéves kumulált indexben 16 télel szerepelt az " A d s o r p - t i o n , c h r o m a t o g r a p h i c " tárgyszó alatt, 13 az " A n a - lysis, c h r o m a t o g r a p h i c " alatt és egy keresztutalás a
" C h r o m a t o g r a p h y " címszóról az előző kettőre. A negyedik tízéves összesített indexben a " C h r o m a t o g r a p h y " önálló tárgyszó l e i t , és három hasábot töl
tött meg. Ebben az indexben a keresztutalások más irányúak: az " A d s o r p t i o n , c h r o m a t o g r a p h i c " és az
" A n a l y s i s , c h o m a t o g r a p h i c " felől utalnak a " C h r o matography'1 tárgyszóra. A z 1947 — 1956 közötti időszakra vonatkozó kumulált indexben " C h r o m a tography and A d s o r p t i o n analysis"-re változtatták a tárgyszó nevét, amely több m i n t 19 oldalt töltött meg. M i v e l a tárgyszó terjedelme igen megnőtt, a
keresés megkönnyítésére a következő két kumulá
ciós indexperiódusban kétféle stratégiát alkalmaz
tak. A hatodik összesített indexben a tárgyszó alatt csak azokat a közleményeket indexelték, amelyek a kromatográfiás technikával foglalkoztak és n e m va
lamilyen speciális alkalmazásával. ( A tárgyszó alá el
helyezett megjegyzés tájékoztatta erről a felhaszná
lókat.) A következő összesített indexperiódusban külön tárgyszót vezettek be a gázkromatográfiás.
1972-ben (kilencedik kumulációs indexperiódus) a
" C h r o m a t o g r a p h y " címszót Öt szűkebb tárgyszóra bontották, a " C h r o m a t o g r a p h y " tárgyszót pedig a nagyon általános vagy n e m meghatározott közlemé
nyek indexelésére tartották meg. Ez a két módszer, az indexelésre használt tárgyszó jelentéskörének új
radefiniálása, illetve szűkebb, specifikusabb tárgy
szavakra való bontása, általános gyakorlattá vált.
Természetesen ennek megfelelően a keresztutaláso
kat is meg kellett változtatni. A kromatográfia eseté
ben a keresztutalások száma kettőről (negyedik tíz
éves index) hatvan fölé (tizedik kumulatív index) emelkedett.
Már a legelső indexektől kezdve készítettek in
dexelési irányelveket a C A S munkatársai számára.
Eleinte szóban közölték, majd a munkatársak szá
mának növelésével írásban is kiadták őket, de a kémiai anyagok elnevezési szabályainak kivételével csak belső használatra. Többnyire technikai r u t i n kérdésekkel foglalkoztak: az indextételek elhelye
zése és formája, terminológiai kérdések stb. Crane ellenezte egy átfogó, valamennyi tárgyszót tartal
mazó lista összeállítását. Szerinte a tárgyszavak sza
bályok alapján megállapíthatók, ezért n e m szüksé
gesekjegyzékek. A m i k o r azonban a számitógép a l kalmazása általánossá vált, az ilyen listák készítése n e m okozott nehézséget, s nagyon hasznos indexe
lési és ellenőrzési eszközzé váltak. A z indexelésre használt tárgyszavak hierarchikus jegyzéke pedig hasznos keresési segédeszköznek b i z o n y u l t , ugyanis bemutatja a tárgyszavak egymáshoz való viszonyát, és m i v e l a C A indexelése a lehető legspecifikusabb, a használók k i tudják választani az őket érdeklő szűk tárgykört illető tárgyszót.
Egy másik indexelési problémát jelentettek azok a tárgyszavak, amelyek alatt nagyon sok tétel szere
pelt, de n e m lehetett őket a " C h r o m a t o g r a p h y "
tárgyszóhoz hasonlóan egymással Összefüggő, szűkebb tárgyszavakra bontani. RusselJ. Rowlett j a vaslatára 1967-től kezdve ezeket a tárgyszavakat a módosító mondatban található információ jellege alapján az 5. ábra szerinti csoportokra osztották.
A z 1970-es évek közepén a C A S szerkesztői kézi
könyvet (Editorial Analysis Manuál) adott k i , amely egy kötetben tartalmazza a kívonatkészítés, az i n dexelés és a szerkesztés, ellenőrzés módszereit, va
lamint a számítógépes rendszer részleteit.
/, láblázai A CA kumulatív indexei
Tárgymutató Útmutató Szerzői mutató Képlctmutaió Szabadalommutató az indexekhez
CA kumulációs
periódus index- oldalak index- oldalak index- oldalak index- oldalak index- oldalak index
kötetek száma kötelek száma kötetek száma kötetek száma köleiek száma kötetek
száma száma száma száma száma száma összesen
(1907-1916) 2 2843 2 (1917-1926) 3 4139 2 ( 1 9 2 7 - 1 9 3 6 ) ' 3 4885 2 (1937-1946) 4 6386 2 (1947-1956) 11 13740 4
( I 9 5 7 - 1 9 6 1 )B 7 12659 4
(1962-1966) 13 24632 6 (1967-1971) 18 33548 2 2280 8
1980 4
2452 5
3095 5
3541 2' 2077 1 I N : 9
5074 3 2968 1 144 19
6164 3 3869 1 172 15
9607 4 7007 1 352 24
13845 7 11769 d 761 35 Általános Vegyülei- Útmutató Szerzői Képlet- Szabadalom- tárgymutaió mulató az indexekhez mutató mulaló mutató index- oldalak index- oldalak index- oldalak index- oldalak index- oldalak index- oldalak index
kötetek száma kötelek száma kötelek száma köletek száma köleiek száma köietek száma knteick száma száma száma száma száma száma száma
össze
sen 9. (1972-1976) 10 16797 25 40891 1 1140° 1 1 19128 9 16251 1 1374 57 10. (1977-1981) 15 25508 32 56112 1 1605 14 24684 11 19904 2 3643 75
"Nagyobb formátumú és háromhasábos oldalak bcvezelése
b Nagyobb formátum bevezetése
c Az 1920-1946 közötti időszakot öleli fel
d A szerzői mulatóval egyesiive
cEllöl kezdve a Parent Compound Handhooh-ban (Vegyületek alapvázái tartalmazó kézikönyv) publikált szerkezeli képletekel elhagyták
Indexelési és szerkesztési müvelelek
1907-töl az 1960-as évek közepéig a C A feldolgo
zási műveletei gyakorlatilag n e m változtak, és teljes egészében kézi munkával folytak. A z 1960-as évek közepén kezdték m e g a feldolgozási folyamai teljes automatizálását.
A z 1940-es évek végén a tárgymutató készítése nyolc műveletből állt, mindegyiket más-más sze
mély végezte. A z indextételeket egyenként külön 7,5x12,5 c m méretű kártyákra inák, a kártyákat be
tűrendbe szedték, ezután következett a szerkesztés, a lektorálás és az ellenőrzés. Egy indexperiódus végére összegyűlt kártyák megszerkesztése hatalmas fel
adatot jelentett. Ezt a munkát nagyban segítette egy, az invertált keresztutalásokat (40 ezret) tartal
mazó rendszer, a m i biztosította, hogy a megfelelő keresztutalásokat alkalmazzák, és hogy a hasonló dolgok egy helyre kerüljenek. A folyamat meggyor
sítását szolgálták a betűrendes rendezőtáblák (6.
ábra). A z indextételeket tartalmazó kártyákat CA-kötetenként más-más színnel jelölték m e g , így egyszerre löbb CA-kölet índextételeít leheteti szerkeszteni.
A nagyon sok tételt tartalmazó tárgyszavak szer
kesztése mellett az egyetlen tételt tartalmazó tárgy
szavak is nehézséget jelentettek. Ezek esetében több korábbi indexben is ellenőrizni kellett az adott tárgyszó érvényét. H a a tárgyszó korábban n e m léte
zett, szakemberek döntötték e l , hogy indokolt-e új tárgyszóként való bevezetése. ( M a a tárgyszavakat egy számitógépes ellenőrző fájl segítségével ellen
őrzik.)
Az indextételek szerkesztése összetett feladat volt.
A szerkesztőnek a betűrendbe rendezett kártyákat és a megfelelő ellenőrző listákat (a szerkesztési elő
írásokkal, a keresztutalásokkal és a tárgyszavak tar
talmára vonatkozó megjegyzésekkel) kellett hasz
nálnia. A szerkesztői előírások megadják, hogy milyen típusú közleményeket kell az adott tárgyszó-
CA kumulációs periódus
Isi 1 1 » ' 7 mbi
índl! « | 7 Uttbl
iitWiil Iv.lc.
a h l l W 7 iWo.
5U,IISM71»t>l
SlhilSS? 1 * 1 '
Tárgyszó
Analyala (tű [múlttal *t>*
Ckmmala(npky l ' h ™ u i « g r . p t i > mnd M u t | « i o a
a n a l y i i i
ChronuMaatnphy uW Adaaipfun vulyiia
Chrofnatography And Adfcoipriai) analyala
(-hrumaiiigraphy.
n i h i l * ? i a ; i C h r u m i l u g r n p h y C h r u n a i u g r a p h y , | a a
A 9. k u m u l á c i ó i
perióduslöl Lh ívnia luuíaphy l'hiumaloiíraphy. rulumn and liquid ChfUflu14Nj|raphy, gt\ tinrumalofraphy. papcr Chruma(oi;ra>hy, Ihia-layaT Chrunuloajraphy. flaa k e z d ő d ő e n
a\ áívo Egy tárgyszó bővülése és felosztása
Tárgyszó Alosztály
Tárgyszavak, amelyeket a közleményekben laláihaló információ szerint alosztályokra bonianak*
Acida Clays
Organjc compound9 Polyester fibers Saltí
Transilion melals
analysis properües biolopcal sLudies reaclions
occurrence uses and mistellaneous prepára tion
Vegyü le (osztály okra vonatkozó tárgyszavak a funkcionális csoportok szerint felosztva Fatty acids
Glycols
anhydrides; cslers: hydrazides esters
ötvözetek tárgyszavai az összetétel alapján felosztva"
Alkáli metál alloys Rare earlh alloys Semimelal alloys
base nonbase Biológiai szervek tárgyszavaira vonatkozó alosztályok*
Brain KLdney Liver
Tárgyszavak felosztása a hatás alapján"
Eleciric discharge Gamma ray La ser radiatic-n Plasma
Sound and Ullrasound
Homográf meghatározást igénylő tárgyszavak Bomba
Mole
tompos il ion disease or disorder meiabolism
neoplasm
tonic chemical and physical darnage
biological tfíects
Chemical and physical effects
apparátus: eiplosives; volcanic animál,' gram molecular weighi; rwaplasm
" Minden alosztály minden lárgyszóra alkalmazható.
5. ábra Példák az általános tárgymutató tárgyszavainak felbontására
val i n d e x e l n i , továbbá általános formai előírásokat tartalmaznak, p l . , hogy melyek azok a fontos szavak, amelyeknek a módosító mondat elejére kell kerülniük. Ezután meg kellett állapítani, hogy az adott tárgyszó alatt található tételek tartalmaznak-e olyan kifejezéseket, amelyek keresztutalást tesznek szükségessé. A tárgyszavak alá az általuk lefedett tárgykörre vonatkozó megjegyzést kellett beiktatni.
Azután kerülhetett csak sor a kinyomtatásra.
5 6 : — .
6. ábra Betűrendes rendezölábla 7.5x12.5 cm-es indexkártyákkal
1956-ig tízévenként, majd ötévenként összesíteti indexek készültek, illetve készülnek. Ezek a kumu
latív indexek nem egyszerűen az éves vagy féléves indexek összeszerkesztésével jönnek létre, hanem tükrözik a közbenső időszak fejleményeit, és ma
gukba foglalnak olyan fontos változtatásokat, m i n t a szabványosított kémiai nevek vagy új szakkifejezé
sek bevezetése, illetve a régiek pontosabbá tétele, vagy finomítása. A kumulatív indexek készítésekor az indexelők gyakran találkoznak olyan új fogalmak
k a l , amelyek szabványos elnevezése a kumulációs
indexperiódus elején készült éves, féléves mutatók
ban még n e m volt lehetséges a téma újdonsága miatt. A kumulatív indexperiódus végére azonban már elegendő információ gyűlhet össze az új fogal
mak terminológiájának szabványosításához, amit az összetett indexnek tükröznie kell.
Számítógép alkalmazása az indexelésben
A számítógépesítés alapjait 1955-ben rakták le, a m i k o r is a C A S létrehozta kutatási-fejlesztési részlegét.
Dale B. Baker vezetése alatl - aki 1958-ban követi Crane-1 a C A S igazgatói székében - jelentős változások történtek a C A készítésének folyamatá
ban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos ma
nuális módszer n e m kielégítő: túl lassú, túl merev, túl költséges, a jól képzett szakemberek pedig szel
lemi kapacitásukat képzettségükön aluli feladatokra fecsérlik el. Olyan eljárásra volt szükség, amelynek során csak egyszer dolgoznak fel m i n d e n primer do
k u m e n t u m o t , és m i n d e n adatot csak egyszer rögzí
tenek olyan formában, amely az információk sokféle összeállítását teszi lehetővé.
A szedés modernizálása az 1960-as évek elején kez
dődött. A hetedik kumulációs indexperiódusban az egyes indextételeket külön kártyákra gépelték, ezeket egy speciális kamerával soronként lefényké
pezték, majd az indexkötet egy-egy hasábját tartal
mazó fllmcsíkokról készítették el a nyomólemezt.
Az 1960-as évek második felében egy olyan infor
mációfeldolgozó rendszert hoztak létre, amely lehe
tővé lelte az indexkészítés automatizálását és új i n formációkereső szolgáltatások bevezetésére is a l kalmas adatbázisok létrehozását. Összevonták a k i vonatkészítési és az indexelési tevékenységet. A forrásdokumentumok adatait számítógéppel kezel
hető formában egyszer rögzítették, de úgy, hogy ezeket több célra is felhasználhassák. A z eredeti közlemény bibliográfiai leírásai, tartalmi kivonatát és tárgyszavait előre meghatározott számítógépes utasításoknak megfelelően rendezték.
M i v e l az 1960-as évek második felében még nem létezett a C A S igényeit kielégítő technológia, a C A S - n e k kellelt egy olyan számilógéppel vezérelt rendszeri kidolgoznia, amely nem igényel az adatbá
zisban tárolt anyaggal közvetlen kapcsolatban levő nyomdai utasitásokat. Az I970-es évek végétől azon
ban már valamennyi indexet számítógéppel szedik. A számítógép hasznos segédeszköz az indexkészités- ben is (így pl. a preferált tárgyszó kiválasztása a szi
nonimák alapján, szabványos rövidítések behelyet
tesítése bizonyos szavak helyére, a helyesírási hibák jelzése). A 7. ábra mutat néhány példát a számitó
gép alkalmazására az indexkészitésben.
A SZERKESZTÉS TÍPUSA
B E M E N E T KIMENET OK
Helyesírási hiba
ffirst ffirsl??? Foltét elezeit helyesírási
hiba Rövidítés prcpárat ion prepn. Elfogadón
rövidítés
Egyei s/ám
lobbesszám Knife Knivcs
A berendelésre vonaLkozó tárgy
szavakban többes számot kell alkalmazni Összetett
indcxtárgyszíi
Sedatives llypnolicsand
S ó d a t ives
Indexelési politika Kcresziutalás Mydrophobia Rabies Indexelési
politika
7. ábra Példák a számítógépes szerkesztésre
Ha a d o k u m e n t u m r a vonatkozó információt a do
kumentumelemző megszerkesztette, betáplálják a számítógépbe, amely meghatározott instrukciók alapján kiválasztja a megfelelő indexhez, mágnes
szalaghoz, illetve számitógépes fájlhoz szükséges ré
szeket. A számítógéppel szerkesztett filmről készülő n y o m ó l e m e z alapján megy végbe a nyomtatás. A C A technológiájának modernizálását a C A folya
matos megjelenésének fenntartásával lépésenként hajtották végre.
Jelenleg a dokumentumelemzők által lediktált i n dextételeket (a k i v o n a t o k k a l és a tárgyszavakkal együtt) adminisztratív munkaerők rögzítik számitó
géppel olvasható formában, majd a gépi ellenőrzés után a szerkesztő-lektorok egy terminál képernyő
jén ismét ellenőrzik őket és kijavítják a hibákat. Ezt egy újabb gépi ellenőrzés, a képernyőre való ismé
teli kiíratás és hibajavítás követi. A z online korrek
túrázással sok millió papírlapot sikerült megtakarí
tani.
Az új eljárás eredményeként 90 nappal az eredeti közlemény megjelenése után elkészülhet a d o k u m e n t u m kivonata a tárgyszavakkal, s hozzá lehet férni k i n y o m t a t v a a C A - b a n . A folyóiratcikkek át
lagos átfutási ideje csak 70 nap, a 750 magfolyóiraté (core j o u r n a l ) pedig 60 nap.
A számítógépesítés lehetővé tette, hogy a C A S más típusú tárgymutatókai is készítsen maga és az A m e r i c a n Chemical Society ( A C S ) számára.
1961-ben megjelentették a Chemical Titles -t ( C T ) , a világ első, teljesen számitógéppel készített kiadvá
nyát. A C T egyik indexe a címben előforduló szava
kat többféle sorrendben is tartalmazó K W I C - i n d e x . 1969-ben a C A S ugyanannak a számítógépes prog
ramnak a segítségével megkezdte egy hasonló
K W I C - i n d e x létrehozását a Book of Abstracts c.
kiadványhoz, amely az ACS által szervezett k o n f e renciákat dolgozza fel.
1963-ban a C A S elkezdte egy kulcsszóindex (key- w o r d subject index) összeállítását az egyes C A - fúzetekhez. Ez a mutató a címből és a kivonatból származó, négy-öt kulcsszót tartalmazó m o n d a t o k ból áll. A kulcsszóindex mondatai és a megfelelő ál
talános tárgymutató részletesebb indextételei között nincs összefüggés. A CA-adatbázisból kiíra
tott kulcsszóindex felhasználásával készítik el 19 ACS-folyóirat éves tárgymutatóját.
Az indexelés továbbfejlesztése
Az indexelés továbbfejlesztésénél a C A S messze
menően igyekszik figyelembe venni a felhasználók véleményét és javaslatait. Ennek egyik példája az ál
talános tárgymutató tárgyszavait hierarchikus elrende
zésben tartalmazó index bevezetése. A 8. ábra be
mutatja egy tárgyszó megjelenését az index guide-
index guide-bari A hterarchiajegyzékben
I N O R G A J V T C C O M P O Ü K D S
$Tudie& or * a d $ u a e l m «<* A o d s
i A r i e m c *C*J Í
Speíific u d t ar - roteved u - • T T i x a n o i r O u s acíds
U I Ú W ^ p u f i r h i m g y • B o r o n u d s
S M J I S C Titratvx. rd basí • Halogén a o d j
- 'ríc-.rfjpf):v acx.5
b i > — Bilt atuls . H y d r o g e n haitdei
bittér • Hyporialfju-3 ic*is
K C • Isogoly J o d í
•—BiRrra • L c w u acnlí
%—BitU'ű - P r r M p n o r u i a a d s
b o r o n — M t Bora ' ' PcrorypcKTriprMifLic Kük
• • PolyphotptKnir: a c n i i
W C rif.I&J-. > > 5utxrpÍK4ptork-: acrrds
> PoiyTJiUmonx i o d s
> SulÍLir mds
Fatty acids • > TTtfjnic iíxla
VapHlbtnu uadi
Rtsin ands a n d ff asm mvis O R C A M C C O M P O U N D S
r-"ik J~ i A a d s
r a l o g e n —s « Hatűgtn atuís - A r a r t K a o d s
h í i t r o p o l y — > « Htitttrpatf aeuli - Fi,.ron j d l
h y d r o u n i K :—s e e Hyánaűnm and$ > > Borotuc a o d i
h y d r o n m k i — - s e t Hydrvnmw acids > - • T h i o t w o n j f a o d i
i w p o l y — Í M hapoíf atidi - - Tnjobonr« acuJi
L e w i s—w Látni aads - C u t n ^ t k *ads
r k i u o f e n—Í M Sürogm acuL -1 Arnino jud-á
r j r r j B c u b o i i v b c — » í O'tho aadi ' * > CdUlTlBlD . " I C .
p h e n o i t > > > FtOELtFE
. - aertiiWí^rtiOiiTyrK aculr.
Carttnyiit &uti -1 a - B i t r e r acida
Phtiuis - - S B - U e r a a d s
p r h B p h o n í j ^ í r t PhosphonáS d i l i t ' - Chuleic K H I S
s a p o s e r o n—s ^ t Sapogmixi - - F s u v J C U J J
í t j J í o n i c - - s « iL.-.^ck dfids • - G i b b f rellins
, . . . | - j —t*t •\--'ur JildS - • !l •. .J- ' . j i r u . j c t d i
l a r - - see Tar aímü > > HydroraiiiK •. •.-
. • Utrurjjc jcvű-j - > '•riph Uií^u' K i t t i í - - Tnjorkiohirterui: tuüi , t * C K J5
N. áftfű A savakra (Acids) vonatkozó címszavak hierarchikus elrendezése
ban és hierarchikus kapcsolódását más tárgyszavak
hoz. A z index guide fő része n e m tartalmazza a tárgyszavak kapcsolatát az alá- és fölérendelt fogal
mak tárgyszavaival, ezt csak az index guide függelé
keként szereplő hierarchialista adja meg. Egy adott tárgyszó egynél több hierarchiában is megjelenhet.
A tárgyszavak előtti pontok száma jelzi a hierar
chiaszinteket.
A felhasználói igények kielégítésére adta k i a C A S — először 1968-ban — az index guide-oi, amely a keresztutalásokat, az indexelési magyarázatokat, a C A S indexelési irányelveit, 1976-tól a tárgyszavak hierarchikus listáját stb. tartalmazza. A C A S külön
böző alkalmakat szervezett a felhasználói vélemé
nyek, javaslatok előterjesztésére: az A C S - k o n f e - renciához kapcsolódóan CAS-fórumokat tartottak
(1963 — 1979), szerkesztői tanácsadó testület műkö
dött 1975 és 1982 között, jelenleg pedig felhasználói
tanácsok j e l e n t i k a visszacsatolás lehetőségét.
1973-ban a C A S segédkönyvet jelentetett meg a C A használatáról (Using Chemical A bstracts Service Prin- led Information Services), később erről a témáról tan
folyamokat is indított.
A C A S továbbra is fokozni és tökéletesíteni kí
vánja indexelési és kiadói tevékenységét. A z i n dexek onlíne használatának növekedése ellenére v i lágszerte továbbra is igénylik a nyomtatott i n dexeket.
/ Z A Y E , D. F . - M E T A N O M S K I , W. V . - B E A C H , A.
J . : A history of generál subject indexing at Chemical Abstracts Service. = Journal of Chemical Informa
tion and Computer Sciences, 25. köt. 4. sz. 1985. p.
392-399./
(Majoros Mária)
A C h e m i c a l Abstracts Service
szerkesztői tevékenységének távlatai
A z 1960-as évek közepétől az 1980-as évek első feléig jelentős változások történtek a Chemical Abstracts Service ( C A S ) szerkesztői és feldolgozási tevékenységében. A számítógépesítésről már sokat írtak, a szerkesztést végző szakembergárda átképzé
séről és nagyszabású átszervezéséről viszont még alig. "Szerkesztői" tevékenységen a kémiai d o k u m e n t u m o k kivonatának elkészítését (referálását) és indexelését értjük, n e m pedig a Chemical Abstracts ( C A ) referálólap szerkesztését.
A z 1960-as évek második felében a C A S meg
kezdte egy automatizált információkezelő rendszer kiépítését a n y o m t a t o t t kivonatok és indexek haté
konyabb és gazdaságosabb előállítására, amivel egy
úttal megteremtette az információkeresés új m ó d szereinek az alapját. Ehhez szükség volt a C A - tételek szerkesztési tevékenységének korszerűsíté
sére is.
A kivonatkészítés átvállalása a külső munkatársaktól
1907-tŐl az 1960-as évek közepéig a nyomtatott Chemical Abstracts kivonatait túlnyomórészt önként jelentkező külső munkatársak készítették, számuk 1966-ban elérte a 3292-t. Egy automatizált információkezelő rendszer azonban nem támasz
kodhat a világ különböző országaiban dolgozó külső munkatársakra. A z első feladat tehát a C A S c o l u m - busi központjában ( U S A ) történő kivonatkészítés
megszervezése volt. A columbusi központ m u n k a társainak feladata addig a kivonatok lektorálása, az indexek készítése és ellenőrzése, valamint a vegyü
letek elnevezése volt.
A kivonatkészítés átvállalása egy olyan szakem
bergárdát kívánt meg, amelynek megfelelő a nyelv
tudása, és a különböző speciális szakterületeket nap
rakészen ismeri. Ilyenek voltak az eddig a világ kü
lönbözőországaiban, az adott szakterületen aktívan dolgozó külső munkatársak. E nagyszabású változ
tatás alkalmával újabb szakembereket is felvettek, elsősorban az iparban dolgozó kutatók közül, akik korábban a CAS-szolgáltatások felhasználói voltak.
Meglevő munkatársaikat nyelvtanfolyamokra küld
ték, illetve házon belüli nyelvórákat is szerveztek, például éveken keresztül főállásban foglalkoztattak egy orosz nyelvtanárt. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a C A S kivonatoló és indexelő munkatár
sai a szakirodalom rendszeres olvasása révén képe
sek lépést tartani szakterületük új eredményeivel.
Szakmai ismereteiket ezenkívül hazai konferenciák, tanfolyamok, egyetemi előadások látogatásával is szélesíthetik.
15 év alatt a külső kívonatkészítö munkatársak munkája - néhány nehezen olvasható külföldi do
k u m e n t u m kivételével - fokozatosan átkerült a CAS-hez. 1984-ben a kivonatoknak mindössze 4%-át készítették külső munkatársak. M i n d e z a vál
tozás a minőség legcsekélyebb romlása nélkül zajlott le.