vonatkozó a l a p o s és teljességre törekvő bibliográfiai Össze
állítást i s c s a k ez a feldolgozási módszer t e s z i lehetővé.
Műszaki könyvtárainknak és elsősorban kutató intézetek könyv
tárainak tehát a r r a k e l l törekedniök, hogy a szakterületükhoz tartozó folyóiratok visszamenőleges évfolyamait i s b e s z e r e z zék és feldolgozzák, mert c s a k ezáltal segíthetik'elő a tudo
mányos kutató- és fejlesztő munka t e l j e s sikerét.
Györe Pál
O p t i k a i Kutató Laboratórium se * * •* K m *
Könyvtárépületek. - GIBBONS; HEIDTMAHF.- 0 2 2 A r o h i t e o t u r a l Reoord, 115.'k. 1. a z . 1954- p. 158-160,
Két k i s e b b könyvtárépület t e r v e i .
022.5 : 027.6
j U j t i p u s u kutatófülkék. - HERHER, S. - S p e c i a l l i b r a r y ,
1955. j a n . p. 39-40.
Amerikában 1951-ben könyvtáros k o n g r e s s z u s f o g l a l k o z o t t a következő kérdéssel: hogyan l e h e t a tudományos kutatásnak megfelelő körülményeket t e r e m t e n i a szakkönyvtárakban úgy, hogy ugyanakkor a könyvtár területét iá maximálisan k i h a s z nálhassák?
A k o n g r e s s z u s i közvélemény a hordozható kutatófülkéket t a r t o t t a e célra legmegfelelőbbnek. A fülke kísérleti példá
nyának elkészítésében a könyvtárosoknak i s nagy szerepük v o l t , mert i s m e r v e a különleges követelményeket, irányítani tudták a tervezési és kivitelezési munkálatokat*
A kisérleti fülkőt egy személyre tervezték, és három év multán, 1954-ben u j k o n g r e s s z u s o n vitatták meg a t a p a s z t a l a t o k a t . Az eredmény: k i a l a k u l t a kutatófülkék végleges formá
j a , m e l y e t azóta már nagy tömegben gyártanak.
A fülke leirása: 167.64 cm. magas f a l a d j a a k e r e t e t , 60.96 cm mély, 121.92 em. széles,
A fülke kétszemélyes, hordozható, f a l a i ^rétegelt f a l e mezből készültek, m e l y e t hangtompító, lemosható a n y a g g a l von
t a k be, Irópolc és könyvespolc beépítve. A könyvespolc a l a t t v a n e l h e l y e z v e a fülke önálló világítóberendezése.
51
Az, i t t bemutatott kutatófülke nagy előnye, hogy a könyv
tárak már-már felhasználhatatlannak h i t t h e l y e i t i s kutatószo
bává t u d j a varázsolni. .
A példa a z t m u t a t j a , hogy a könyvtárosoknak a k t i v segít
séget k e l l x r / u j t a n i o k az u j könyvtári berendezések tervezésé
ben. /P.T./
002.63/497.1/
A belgrádi "Jugoszláv Müszaki-Tudományos Dokumentációs ,• * Központ". - 1ÜKULASGHEK, Tff. - S c h w e i z . t e c h n . Z e i t s c h r i f t , 52.k. 4., 5. s z i 1955. j a n . 27'., f e b r . 3- p. 49-55, 65-70.
A jugoszláv kormány kérésére az UNESCO a t e c h n i k a i segély
nyújtás keretében 1952-ben szakértőbizottságot küldött B e l g - . rádba a jugoszláv műszaki és tudományos dokumentáció megszer
vezésének segítésére* A bizottság vezetője e c i k k b e n közli - munkájuk eredményeit és részletes ismertetését a d j a a j u g o - • szláv dokumentáció 1954* szeptemberi helyzetének. Létszámtáb
lázatot, költségvetési a d a t o k a t és szervezési irányelveket i s a d . Az elért eredmények összehasonlításai nem helytállók. K i - . Világlik, hogy nem i s m e r i a Szovjetunió és a népi demokráciák dokumentációs intézményeit és azok munkáját. A e i k k ennek e l lenére érdeklődésre t a r t számot, elsősorban dokumentációs szervezés-technikai szempontokból. / j . L . /
- * 025.25/73/ : 061.6.055.1 Kutatói jelentések özöne a z a m e r i k a i szakkönyvtárakban.
CANTER, L . - S p e c i a l L l b r a r i e s , 1954" d e c . p. 407-413.
- - Az, utóbbi években Amerikában 75 e z e r r e becsülhető a z éven
ként k i a d o t t kutatói jelentések / r e p o r t s / száma. A jelentések
nek ez a nagy tömege valósággal természeti csapásként neheze
d i k a szakkönyvtárakra ugy feldolgozásuk, nyilvántartásuk,mint raktározásuk szempontjából.
Mik a forrásai a felmerülő nehézségeknek?
1. A jelentések nagy tömege.
Minden szakkönyvtárnak i g y e k e z n i e k e l l b e s z e r e z n i a p r o filjába vágó jelentéseket. E z nehéz f e l a d a t elé állitja a
könyvtárakat - h i s z e n a kiadó gyakran i s m e r e t l e n , vagy k a t o n a i . Az e m i i t e t t nehézségeket növeli még az i s , hogy a szakkönyvtá
r a k a t fenntartó intézmények i s nagy számban bocsátanak k i j e lentéseket az o t t végzett kutató munka eredményeiről. E z e k f e l dolgozásáról, kezeléséről, raktározásáról természetesen a könyv tárnak k e l l gondoskodni,
2, Feldolgozási problémák.
Miután a jelentések nagy többsége b i z a l m a s jellegű a n y a got t a r t a l m a z , kiadójukat nehéz k i k u t a t n i . E z t s u l y o s b i t j a a z a körülmény, hogy a c i m l a p a d a t a i t i g e n sok változatban, vagy egyáltalán nem közlik a kiadók. Az a n a r c h i k u s adatközlés e l l e n és a megjelenő jelentések katalogizálásának megkönnyítése cél
jából egyes dokumentációs s z e r v e k lépéseket t e t t e k a szabvá-
nyositásra, éa egy egységes vezérszó-táblázat készítésére,ami j e l e n l e g még kísérleti stádiumban van. A h i b a az, hogy ehhez • a mozgalomhoz a dokumentációs intézményeknek és a szakkönyv
táraknak csak egy k i s része c s a t l a k o z o t t . Raktározás. Két féle rendszer használata!
1, Kiadó s z e r i n t i csoportosítás.
- 2. Numerus k u r r e n s raktározási r e n d s z e r .
A raktározásnál felvetődik a kérdés: helyes-e a b i z a l m a s természetű jelentéseket együtt tárolni a nem bizalmas j e l l e g i e k k e l ? E z t a kérdést minden könyvtár a saját belátása sze
r i n t o l d j a meg. Egyébként a numerus k u r r e n s raktározás cél
szerűbb. # Olvasószolgálat, a jelentések szétosztása. •>
Nagy felelősség t e r h e l i a könyvtárakat a jelentéseknek mind szétküldése, mind propagálása terén. Erős szűrést a l k a l maznak mindkét esetben. Legtöbb intézmény csak a nem b i z a l m a s anyagot i s m e r t e t i az olvasókkal. Sok könyvtér a más könyvtá
raktól k a p o t t jelentés-ujdonságjegyzéket körözi olvasói kö
zött.
Dokumentációs központok.
A jelentések gyűjtésében, feldolgozásában, b i b l i o g r a f i - zálásában és ismertetésében a könyvtárak m e l l e t t nagy szerepe van a Dokumentációs Központoknak. Ezek közül k i e m e l k e d i k az ASTIA /Armed S e r v i c e s T e c h n i o a l I n f o r m a t i o n Agency/, amely 1951-ben a l a k u l t 2 másik dokumentációs intézmény összevonásá
nak eredményeképpen.
C-ssgegezéss
Legfőbb i d e j e , hogy a könyvtárosok felismerjék, m i t j e l e n t a dokumentáció századában élni ős d o l g o z n i ! A kutatói jelentések nagy tömegének könyvtári feldolgozásából adódó problémák f i g y e l m e z t e t i k a könyvtárosokat; vagy sikerül meg- birkózniok a dokumentációs termékek növekvő tömegével, vagy e l v e s z t i k u r a l m u k a t az anyag f e l e t t , és a megőrző könyvtáros szerepéhez térnek v i s s z a , elvesztvén a z t a tekintélyt, mely ma még egyenlő pozíciót b i z t o s i t a könyvtárosok és a dokumen-
talisták számára. Mi segíthet i t t ? Csakis az, hogy szakítanak az e l a v u l t könyvtári g y a k o r l a t t a l , u j módszerek kikísérlete
zéséhez fognak. Ebbe a munkába p e d i g be k e l l v o n n i m i n d e n k i t , a k i n e k szívügye a kikerülhetetlen f e l a d a t megoldása. Különö
sen törekedni k e l l a mechanikai és elektromos könyvtári gé
pek, eszközök kifejlesztésére. /F.T./
027.6 i 021.1 A s ^ a k a z e r r e z e t i üzemi könyvtárak munkaterve. - KLIKA, J, Könyvtári Tájékoztató, 1955. j a n . p. 35-41.
JM1 a munkaterv célja? Az, hogy a könyvtári munkában irányadó szempontokat, f e l a d a t o k a t összegezzük, és ennek alapján dolgozzunk.
M i t t a r t a l m a z z o n a munkaterv? • 1*/ A könyvtí. • f e l a d a t a -
i t és oélkitüzéseit. Ez a n n y i t j e l e n t ,
a./ hogy minden könyvtárnak elsősorban országos f e l a d a t o k a t k e l l teljesíteni, azaz növelni k e l l a dolgozók p o l i t i k a i öntudatát, tudását az i g a z hazafiság szellemében,
b„/ hogy a könyvtárnak a vállalat szolgálatában k e l l áll¬
* o./ hogy a könyvtárosnak i s m e r n i e k e l l a könyvtári munka továbW kiterjesztésével és megjavításával k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k a t .
2./ A munkaterv második részében f o g l a l k o z n i k e l l a könyvtári munka fő/ellenőrző/ mutatószámaival. A mutatószámok
"fázlata:
a. / az olvasók j e l e n l e g i ' száma ós összetétele, b. / a kölcsönadott könyvek száma és j e l l e g e , c. / a könyvállomány nagysága és összetétele, d. / a könyvállomány f o r g a l m a ,
e. / a könyvtár tömegmunkájának statisztikája.
A mutatószámok a könyvtár működéséről v e z e t e t t pontos statisztikából k e l l hogy k i i n d u l j a n a k . Ezek a számok nyújta
nak konkrét a l a p o t a könyvtáros munkájának elemzéséhez és a tervezéshez.
Szerző külön f o g l a l k o z i k azokkal a könyvtári f e l a d a t o k - ka- , amelyeket a g y a k o r l a t b a n leginkább e l h a n y a g o l t a k az üze
mi könyvtárosok. így az olvasókkal és a könyvtári aktívákkal való foglalkozás, a szerzeményezés, a könyvtár és az üzem együttműködésének kérdésével. Külön k i e m e l i a könyvtári d o l gozók p o l i t i k a i és szakmai továbbképzésének fontosságát.
Kivánatoa, hogy a c i k k e t minden szakkönyvtáros t e l j e s fordí
tásában i s e l o l v a s s a . /p.T./
778.31 : 778.142 681.616.7
MikrofényképezéSf magasnyomáshoz hasonló sokszorosítás és az u.j film-szedógépek. - WEBB, Th. - L i b r a r y Q u a r t e r l y , 25. k. 1. sz. 1955. j a n . p. 111-124.
Évtizedek óta k e r e s i k a z t az u j nyomdateohnikát, amely a kispéldányszámú kiadványokat függetleníti a vásárlók szá
mától és kifizetődővé t e s z i . E téren e d d i g a következő mód
szerek és eszközök " a l a k u l t a k k i .
A mlkrofányképezás. A m i k r o f i l m - közismert hátrányai ellenére - t e l j e s mértékben bevált, különösen a k i s példányszámban megjelenő tudományos i r o d a l o m forgalmában*
A nagy dokumentációs intézmények és egyetemek sokhelyütt a disszertációk másrendszerü sokszorosításával egyidejűleg mindjárt azok mikrofilmjét i s elkészítik. Kitűnően bevált az á t n e m l á t s z ó m i k r o k á r t»y a / m i k r o k a r d , m i k r o p r i n t , a t b . / a 10-15 példánynál nagyobb példányszámú tudományos i r o d a l o m többszörözésénél. E téren szükség van a méretek nemzetközi szabványosítására. A leghasználtabb nagy
ságok: 75 K 125 mm /49 o l d a l t megörökítő 48 kockával, 1:24
kicsinyítésben/; 150 x 225 mm /lQO oldallal/í 9 z 12 «n / 4 S vagy 60 o l d a l l a l / . Franciaországban a 35 mm Bzéles normálfilio- r e f e l v e t t mikrofilmről - annak rövidebb csikókra felvágásá—*' v a l és papírra másolásával - készítenek mikrokártyákat. A mik
r o f i l m m e l szemben sok előnye van, de Használatához erős i i a g y i - tó-leolvasó berendezésre van szükség. Tudományos•intézetek és tudományos könyvkiadók ma már rendszeresen kétféle formában sokszorosítják a kutatói jelentéseket, disszertációkat és egyéb különleges s z a k i r o d a l m i termékeket: nyomtatásban /egy
s z e r i kiadásra/ és mikrokardon.
Az Offazet-nyomáa a tudományos i r o d a l o m olcsó terjeszté
sének másik módja. Az i r o d a i offszet-sokszorosító gépek / p l . r o t a p r i n t / i g e n nagy lehetőségeket nyújtanak szövegek, r a j z o k ős egyéb különleges nyomtatványok kispéldányszámú és olcsó előállításához. A konstruktőrök főtörekvése az, hogy az így e l n y e r t nyomtatványok elérjék a magasnyomás esztétikai színvo
nalát. Eddig e téren a következő eszközök a l a k u l t a k k l : az "irószedéa".
V i l l a m o s Í r ó g é p /IBM/, amely minden be
tűt egyenletesen üt l e , egyszer használt indigó papírszalag
g a l d o l g o z i k és nyomdai betűtípussal i r , a betüközöket a gép önműködően /sorzárással/ szabályozza. Az így írott szöveget vagy közvetlenül az aluminiumlemezre gépelik, vagy lefényké
p e z i k és tetszőleges nagyságban v i s z i k át a nyomólapra.
A V e r y t y p e r , az Írógép és a szedőgép között álló eszközök, amely többféle betűtípussal t u d egyszerre Írni.
A betűtípusokra való átváltás p i l l a n a t o k a l a t t történik. A szöveget kétszer k e l l leírni, második alkalommal sorzáráseal, egyenlő hosszú sorokban.
J u s t o w r i t e r , a házi iró-szedőgőpek harmadik u j t i p u s a . Az előbbieknél f e j l e t t e b b és természetesen drágább.
KŐt gépegysége közül az e g y i k papírszalagot l y u k a s z t , a másik - önműködő - gépegység e papírszalag alapján tökéletesen l e
gépeli, i l l e t v e "irószedéssel" előállítja a sokszorosításra kész^szöveget.
Ezeknek a gépeknek alkalmazása megfelelő sokszorosítóval együtt, f o r r a d a l m a t j e l e n t a tudományos i r o d a l o m számára,mert minden tudományos intézet és nagyobb könyvtér aránylag k i s költséggel e g y e t l e n i r o d a i helyiségben kifizetődő módon maga állithatja elő kiadványait.
Az ólom nélküli nyomtatás. A nyomdatechnika nagy f o r r a dalmát azonban a most még t e l j e s e n k i nem f o r r o t t f i i R - s z e d ő g - é p e k j e l e n t i k . Az .uj megoldáB a nyomtatás t e c h n i k a i elvét változtatja meg: megszünteti az ólombetűket vagy s o r o k a t és helyettük f é n y k é p e z i a betűket.
Eddig k i a l a k u l t t i p u s o k :
F. o t o s é t t e r . Külsejében a l i g különbözik az ed
d i g i szedőgépektől. Egy egységből áll, billentyűzetének leü-
55
tésével matricák h u l l a n a k l e . A matricák azonban nem öntőformák, hanem o l y a n müanyagegységek, amelyek egy-egy betű átlátsző nega-
tivját tartalmazzák. E z e k egymásután egy fényforrás és o p t i k a i l e n c s e r e n d s z e r között h a l a d n a k e l , ami által f i l m r e fényképeződ
nek a kívánt k i s e b b , vagy nagyobb nagyságban. A filmről a szö
v e g e t azután s z o k o t t módon v i s z i k át v a l a m i l y e n o f f s z e t r e n d s z e rű nyomdalapra.
U o n o p h o t o . Araig a z előbbi gép a ma szokásos s o r szedőnek f e l e l meg, a d d i g e z a közismert Monotype gépnek fényké
pezésre átállított t i p u a a . E g y i k gépegysége papírszalagot l y u k a s z t , a másik e s z a l a g önműködő kiváltásai alapján f i l m r e fény
képezi a betűket* '
L l n o f l l m . E l v e a z előbbivel azonos, de többféle szedésre a l k a l m a s és azonkívül önműködően elkészíti a k i s z e d e t t szöveg gépirt példányát i s , úgyhogy megkönnyíti a korrektúrák elvégzését.
P fa o t o n . A l e g f e j l e t t e b b , már e l e k t r o n i k u s a n dolgozó t i p u s . A leütött billentyűk e l e k t r o n i k a i hatásokat váltanak k i , m e l y e k e t a gép "megjegyez" magának és a t e l j e s s o r leirása után
"visszaemlékezve" a betűkre, f i l m r e másolja át a z o k a t .
Mindezek a b o n y o l u l t és e g y r e tökéletesedő gépek és módsze
r e k t e l j e s e n átalakítják a nyomtatás és sokszorosítás módszereit.
A tudományos i r o d a l o m szempontjából a k i s példányszám kérdése a k k o r tekinthető megoldottnak, h a a mlkrofényképezés éa a házi offszet-sokszorositás módszerét a tudományos intézmények és nagykönyvtárak általánosan' a l k a l m a z n i fogják. Az u j szedési módszer /filmszedőgŐp/ egyelőre még nem o l d j a meg a tudományos i r o d a l o m olcsóbb!tásának kérdését, de b i z o n y o s , hogy a z előál
lítható kiadványok minőségét, sokféleségét f o k o z z a és o l y a n nyomási követelményeket i s kielégít, amelyekre a régi magasnyo
más nem.volt képes. / O . I . /
H Í R E K - K Ö Z L E M É N Y E K
A Szakkönyvtáros V i z s g a b i z o t t ság f.évi június 22-én és 25-án vizsgáztat.Vizsgára való j e l e n t kezés t e l e f o n o n /139-002/.
• se-
A szakkönyvtárosok f e l s z a b a d u lási munkaversenyében kiadvá
nyunk legutóbbi számának megje
lenése Óta a következők k a p c s o lódtak bet
Autóközlekedési Tudományos Ku
tató Intézet / I I /
Földalatti Vasút Vállalat / i l l / Hídépítő Véllalat/lll/
IBUSZ / I I I /
Közlekedési Dokumentációs Nyom
tatványellátó, Vállalat / ü l / Szénszállító Értékesítő Özem
Őtelepi Gépüzem / i l l / H a z a i Pamutszövő Gíyár / i l l /
