• Nem Talált Eredményt

Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

102

This is an open-access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License.

http://kitaibelia.unideb.hu/

ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print)

© Department of Botany, University of Debrecen, Hungary

26(1): 102–103.; 2021

DOI: 10.17542/kit.26.102

Apró közlemény / Short communication

Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből

PINTÉR Balázs1* & TÍMÁR Gábor2

(1) Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, Lendület Molekuláris Neurobiológia Csoport H-1083 Budapest, Szigony utca 43.; *pinyobe@gmail.com

(2) Nemzeti Földügyi Központ Közép-Magyarországi Erdőtervezési Osztály, H-2600 Vác, Rádi u. 4.

Epipactis exilis in the Börzsöny Mts (C Hungary)

Abstract – Seven specimens of Epipactis exilis has been found in the Börzsöny Mts, in a beech forest along the creek Szén-patak on the 21st August 2020. This strictly protected species is very rare in Hungary, the present observation is its fifth occurrence in the country. It is new to the Börzsöny Mts flora.

Keywords: floristics, North Hungarian Mid-Mountains, Orchidaceae, strictly protected species

Összefoglalás – 2020. augusztus 21-én Börzsönyben a Szén-patak mentén, bükkösben, egy időszakos vízfolyás szélén előkerült hét tő Epipactis exilis. A faj hazánkban igen ritka, fokozottan védett, a börzsönyi az ötödik ismert lelőhelye. Új a hegység flórájára.

Kulcsszavak: Északi-középhegység, florisztika, fokozottan védett faj, kosborfélék

2020. augusztus 21-én Börzsönyben (KEF kód: 8079.4) a Szén-patak mentén (Nógrád és Pest megye határán, közel a Szénpataki kulcsosházhoz; tszf: 407 m), bükkösben, egy időszakos vízfolyás szélén előkerült hét tő terméses Epipactis. Egyedi kinézete miatt E. exilis-re gondol- tunk, de bizonytalanságunk és a faj ritkasága miatt feltettük a helyszínen készült fotókat a

„Magyarország vad orchideái – Orchideamánia” nevű Facebook csoportba, ahol Lukács Ró- bert, Pacsai Bálint, majd végül Molnár V. Attila is megerősítette a fajt. Eddigi adata nem is- mert a hegységből (ld. NAGY 2007, MOLNÁR V. 2011), új a Börzsöny flórájára. Az lelőhely a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelem alatt álló részén található. A Natura 2000 hálózatban Bör- zsöny HUDI20008 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként szerepel.

Az Epipactis exilis hazánkban igen ritka, fokozottan védett faj, a börzsönyi az ötödik is- mert lelőhelye. Eddig a Kőszegi-hegységből, Bozsok mellől (ROBATSCH 1995, TIMPE 1995), a Zemplénből két helyről, Mikóházáról (PELLES 1997) és Erdőbényéről (TÜRKE et al. 2020), valamint a Bakonyból (Benyó Dániel találata, ex verbis Molnár V. Attila) került elő.

Hazai állományát 2011-ben még 20 tő körülire becsülték (MOLNÁR V. 2011). Azóta kide- rült, hogy a bozsoki állomány 100 tő körüli (ex. verbis Makádi Sándor), de a többi újonnan előkerült élőhelyen csak szálanként jelenik meg a faj. A jelenlegi ismert adatok alapján össze- sen 110–130 tő közé esik a teljes hazai egyedszám.

A börzsönyi élőhely nagyon hasonló a többi hazai. Patak közeli (3–5 méter távolságra a Szén-pataktól), szinte nudum aljnövényzetű bükkös (a tövek közelében csak néhány Carex remota volt), ahol szivárgóvizes foltok találhatók. A hazai legnagyobb tőszámú, bozsoki po-

(2)

PINTÉR & TÍMÁR (2021): Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből

103

puláció is nagyon követi a patakot – annál kb. 10–15 m-nél messzebb csak egy-két alkalom- mal került elő tövei (ex. verbis Makádi Sándor).

A Börzsönyben számos hasonló termőhely található, így remélhetőleg újabb állományok kerülnek elő a következő években.

Köszönettel tartozunk Lukács Róbertnek, Pacsai Bálintnak és Molnár V. Attilának a hatá- rozásban tett segítségért, valamit Makádi Sándornak és Benyó Dánielnek a hazai élőhelyek- kel kapcsolatos információkért.

Irodalom

MOLNÁR V. A. (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, 504 pp.

NAGY J. (2007): A Börzsöny hegység edényes flórája. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 378 pp.

PELLES G. (1997): Karcsú nőszőfű (Epipactis gracilis B. & H. Baumann) a Sátor-hegységben. – Kitaibelia 2: 38.

ROBATSCH K. (1995): Beiträge zur Kenntnis der europäischen Epipactis-Arten (Orchidaceae) und zur Evolution der Autogamie bei europäischen und asiatischen Gattungen der Neottioideae. – Journal Europäischer Orchideen 27(1): 125–177.

TIMPE W. (1995): Orchideen im südlichen Burgenland (IX). - Epipactis- (Stendelwurz) – Neufunde im Günser Gebirge. – Burgenländische Heimatblätter 57(3): 125–131.

TÜRKE I. J., LONTAY L., SERFŐZŐ J., ZSÓLYOMI T., DROZD A. & PELLES G. (2020): Florisztikai adatok a Tokaj–

Zempléni-hegyvidékről és környékéről. – Kitaibelia 25(1): 33–56.

Beérkezett / received: 2020. 12. 10. Elfogadva / accepted: 2020. 12. 21.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a