A cukorbetegek kórházi megfigyelése

(1)

A CUKORBETEGEK KÓRHÁZ! MEGFIGYELÉSE

SZABÓ EMlLNÉ

Az utóbbi két évtizedben a cukorbetegség (diabetes mellitus) világviszony- latba-n mindinkább népbetegségg—é vált. Becsült adatok szerint Magyarországon a

lakosságnak egy százaléka gyógykezelés alatt álló cukorbeteg. A tényleges meg-

betegedés azonban enn-él lényegesen kiterjedtebb; a kialakulóban levő. illetve még fel nem ismert (latens) morbiditással együtt a népesség másfélakét százalé-

kát érinti.

A cukorbaj is, mint számos más betegség, a civilizációs betegségek közé tar- tozik, kóroki vonatkozásai még napjainkban sem tisztázottak pontosan.1 Keletke—

z'ésében elsősorban öröklődő, de külső tényezők is szerepet játszanak. A cukor—

betegség gyakorisága az orvosok szerint feltétlenül összefügg a táplálkozással, létrejöhet azonban különféle betegségek, érelmeszesedés, hasnyálmirigy- és máj-

megbe'cegedés, valamint idegrendszeri behatások (kiséretében. Ezenkívül még más

külső hatások, például traumák is előidézhetik. Megfigyelhető, hogy a második világháborút követő ínséges években a cukorbetegség okozta halálozások száma viszonylag nem jelentős, 1948-ban 345 volt. Az utóbbi évtizedben viszont a jobb,

kalóriadúsabb táplálkozás következtében -— az egyre növekvő számú diabétesz-

megbetegedés mellett —- az,e betegség okozta halálozások száma is sokkal több;

1968Jbain közel ezer volt.

A Központi Statisztikai Hivatal által szerkesztett Nemzetközi Statiszikai Év—

könyv 30 (nagyrészt európai) ország egy főre jutó napi tápanyagfogyosztását

közli, visszatekintő adatokkal. Magyarország az 1967/68. évi adatok szerint a lakosság egy főre jutó korlór—iafogyaxsztása tekintetében — az átlagosan elfogyasz- tott napi 3141 kalóriával —- a 9. helyen áll, az 1934/38. évi 13. hellyel szemben, és mindössze 155 kalóriávai marad el az első helyen álló Új-Zélland mögött. Az ál- lati fehérjék fogyasztása tekintetében azonban a sokkal kedvezőtlenebb 19. hely- re kerültünk (napi 41 g). Az adatokat közlő 18 európai állam közül csupán Ju- goszlávia, Olaszország, Portugáliajés Spanyolország egy főre jutó napi álla—tite—

hérje-fogyasztása kedvezőtlenebb (23—35 g).

Az a tény. hogy az utóbbi évtizedben isolokail gyakoribb a cukorbaj előfordu- lása Mvagyaror—szágon. mint a korábbi évtizedben, indokolttá teszi e kérdés több oldalú tanulmányozását. Ehhez a munkához kívánt hozzájár ulni a Központi Statisz—

tikai Hivatal is, amikor megszervezte a fekvőbeteggyógyintézetekben ápolt cukor-

1 A cukorbetegséggel, illetve annak kezelésével kapcsolatban meg kell emlékezni Frederick Gran!

Bantíng kanadai fiziológus, egyetemi tanárról. Charles Herbert Best kanadai fiziológusról és John James Ríckard Macleod skót fiziológus egyetemi tanártól, akiknek a nevéhez fűződik az inzulinnak tiszta álla- potban való előállítása. E sikerüket közel 50 évvel ezelőtt. 1922-ben érték el. Banting és Macleod az inzulin előállításáért 1923—ban megosztva orvosi Nobel-díjat kapott.

(2)

1060 SZABO EMlLNE

betegek folyamatos jellegű bejelentését. Az adatfelvétel célj—a hosszú távon fi- gyelemmel kísérni a cukorbetegek [kórházi ápolásának, illetve e betegségek ki—

menetelének alaku—lását. *

AZ ADATFELVÉTELLEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK ÉS A JELENTÖLAP TARTALMA

Az adatgyűjtés az Egész-ségügyi Minisztériummal egyetértésben, 1966. janu- ár 1—től kezdődően valamennyi tekvőbeteg-gyógyintézetre kiterjedően, jelentőlapok

útján történik. A jelentőlapokat a kórlapokon feltüntetett anamnézis Gkórelőzmény).

illetve a kezelőorvos elbírálása alapján az adatszolgál'ta'tással megbizott szemé—_

lyek töltik ki.

A bejelentés az e célra rendszeresített, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által 18 024/1965. szám alatt engedélyezett ,.lelentőwlap fekvőbeteg-gyógyintézetben kiemelt betegséggel ápolt személyről" cimű nyomtatványon történik.

A jelentőlapot — a gyógyi'nftézetek jellegére és az osztályok sza'kágozatára te—

kintet nélkül — minden fekvőbeteget ellátó gyógyintézetnek (osztályonként) ki kell állítania a kiemelt betegséggel, annak szövődményével, illetve (következményeseál—

lapotával ápolt személyről. 1966—1968-ban azokról a személyekről is ki kellett ál—

litani jelentőlapot, akiknek kórházi ápolását ugyan nem a kiemelt betegség tette szükségessé, de fennállásuk miatt egyidejűleg ezekkel is aktív — gyógyszeres. illetve diétás — kezelésben részesültek. 1969. január 1-től ezekről az elbocsátott sze—

mélyekről nem kell jelentő—lapot kiállítani és felterjeszteni.

A jelentőlap az adatokat tartalmazó fő részből és a visszaigazolás célját szolgáló szelvényből áll. Az adatszolgáltató lap egyes részei az alábbi kérdésekre terjednek ki:

!. A beérkező jelentőlapok azonosítása céljából a beteg személyére vonatkozó főbb adatokat -— a beteg nevét (leánykori nevét). születési helyét és időpontját, anyja leánykori nevét, továbbá foglalkozását és állandó lakását -— tartalmazza. ismételt ápolás esetében az adatok feldolgozása során a beteg azonosítása _ a születési helynek, évnek. hónapnak és napnak, továbbá az anya neve rkezdőbetűjének egybevetése után — az azonossági számnak a jelentőlapra vezetésével történik.

ii. Az ápolás időtartamára és az elbocsátás módjára .vonatkozó adatokat tudakolja.

A kérdésekre a kórházi bizonylatok (felvételi, illetve osztályos napló) bejegyzései alap- ján válaszolnak az adatszolgáltatók.

lll. Az ápolást szükségessé tevő kiemelt betegséget, illetve szövődményét, valamint következményes állapotát tartalmazza. Szövődményes, illetve következményes állapotok cu- korbajnál például az anyagcserével összefüggő szövődmények: diabéteszes kóma (hyper-, hypoglykaemiás kóma), diabéteszes acidosis; a szem cukorbajOS eredetű szövődményei le—

hetnek: cataracta (szürkehályog). lritis (szivárványhártya—gyulladás), retinitis (szemideg- gyulladás) stb.: nem fertőzéses veseszövődmények: a Kimmelstiel betegség. nephrosis stb; idegrendszeri szövődmények: neuritis (ideggyulladás), neuropathíák stb.; érrendszeri szövődmények, elváltozások: gangraenák (üszkösödés); fekélyek és különböző angiopáthiák (diabéteszes érbetegségek). továbbá minden olyan egyéb állapot, amelyet diabéteszes

eredetűnek minősítenek. (

Amennyiben ugyanazon ápolás során az először észlelt kiemelt betegség mellé egy második kiemelt betegség is társul, a bejegyzésnél irányadó mindig az, hogy melyik be- tegség tette szükségessé elsősorban a kórházi ápolást.

iv. A hospitalizációra vonatkozó adatokat rögzíti. Elsősorban arra ad választ, hogy a beteg kiemelt betegséggel már korábban gyógykezelésben részesült-e, illetve mióta ke—

zelik? Ezenkívül, hogy e betegséggel, illetve szövődménye'vel kapcsolatban a jelen, illetve a megelőző ápolások során történt—e műtét, és ha igen, a műtét megnevezése.

V. Az elhalálozásra. illetve a halál okára vonatkozó adatokat dokumentálja. A je- lentőlap tartalmazza a halált közvetlenül előidéző betegséget (állapotot. sérülést, mérge- zést); e halálokokhoz vezető betegséget, kóros állapotot, továbbá a kísérő betegséget is.

végül. hogy kórboncolós történt-e. (A betegségek, halálokok osztályozása a nemzetközi betegségi osztályozás Vll. revíziójának részletes jegyzéke szerint történt.)

(3)

A KÓRHÁZAKBAN ÁPOLT CUKORBETEGEK FÖBB JELLEMZÖl

A kórházakból elbocsátott cukorbetegek s áma —- mind az összes, mind az

új betegeket illetően -— növekvő tendenciát mutat. Az 1967—1970. években évente átlagosan 14500 cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt beteget bocsátot—

talk el. E betegeknek évről évre több mint egyharmada új, kórházban első ízben ápolt beteg volt. A növekedés korunk egyik demográfiai törvényszerűségével, az

egyes életkorokban még várható átlagos élettartam fo—lytonOs növekedésével ma- gyarázható. Ehh—ez járulnak még a bevezetőben már említett helytelen táplázltko—

závs—oin, illetve az életmódon, mint kóroki tényezőn kívül a cukorbetegek gyógyke- zelésének új. eredményes módszerei, amelyek sok embernek -— elsősorban a fia-

talkorú cukorbetegeknek — megmentik, illetve meghosszabbítják az életét. Ha ti—

gyelembe vesszük, hogy a cukor—betegség szempontjából leginkább számba vehető 60 éven felüli népesség száma csak az utóbbi évtizedben több mint egynegyedé- vel növekedett, és az általános életviszonyok, az egészségügyi ellátás, a' kulturális

helyzet stb. további javuló-sával összefüggésben hasonló ütemű növekedés tov—ább- ra is várható, a cukorbaj népgazdaságot is érzékenyen érintő problematikája

mind jelentősebbé válik.

A cukorbetegséggel kapcsolatos nehézségeket súlyosbítja az a körülmény, hogy idült, általában gyógyíthatatlan betegségről lévén szó, e betegek gyakran igényelnek kórházi kezelést, és az ápolás átlagos tartama is hosszabb az átla- gosnál. A cukorbetegek gyógykezelése igen költséges. A kórházakban 19674ben e betegek gyógykezelése 231000 ápolási napot vett igénybe. A cukorbetegek átla- gosan 17 napi ápolási ideje hosszabb. minta belgyógyászati osztályokon ápolt be-

tegeké (14 nap). Ha figyelembe vesszük, hogy egy kórházi ágy napi fenntartási

költsége 150 forint körül van, a cukorbetegek kórházi ápolási költségei évente

megközelítik a 35 millió forintot.?

A következőkben az 1967. év folyamán kórházban ápolt cukorbetegekről je—

lentől-apokon begyűjtött adatok elemzésével foglalkozunk.

A kórházakban 1967 folyamán 23 400 cukorbeteget3 ápoltak. A betegek egy—

ötödét a tárgyéven belül több ízben is gyógykezelték. Egy ápolt cukorbetegre 1.2 kórházi elbocsátás jutott. A betegek alig egyharmadát. illetve tizedrészét gyógyke- zelték 1967-ben egy, esetleg több alkalommal is, de kizárólag cu'korbetegséggel, illetve e betegség különféle szövődményével. A betegek 1,3, illetve 4.3 százalé—

kát az év folyamán cukorbetegséggel, továbbá szővődményével is. illetve cukor- betegséggel és egyéb betegséggel is ápolták. A betegek 0.3 százalékát (72 beteget) egy éven belül három ízben is, egy-egy alkalommal cukorbetegséggel, illetve szövődményével és ezenkívül még egyéb betegséggel is gyógykezelték. További két százalékánál különféle szövődmény, valamint a tárgyévexn belüli újabb ápolás során más betegség is szükségessé tette a kórházi ápolást. A többi beteg (11 539 fő, azaz a kórházban ápolt cukorbetegeknek mintegy fele) a kezelőorvos elbírálá-

sa szerint cu—ko'rbajj—al közvetlenül összefüggésbe nem hozható betegségek miatt

került kónházba.

A csak cukorbajjal ápolt betegek majdnem fele egy évnél nem régebben állilott gyógykezelés alatt, 41, illetve 10 százaléka pedig 2-10 éve. illetve annál is

régebben cukorbeteg. A szövődményes eseteknél a 10 évnél régebben gyógy—ke-

zeltek aránya általában meghaladja a 25 száz alékot.

2Az 1971. évi költségelőirónyzat szerint egy kórházi ágy napi fenntartási költsége a tanácsi ielügyeietű kórházakban 130. az állami kórházakban 180 forint.

3 Az 1967. 'v folyamán ténylegesen ápolt személyek. Ugyanazon személy (: tórgyéven belüli több- szöri ápolás esetén is csak egyszer szerepelhet.

(4)

1062

SZABÓ EMlLNE

1. tábla

A kórházakban ápolt cukorbetegek száma és megoszlása _ a betegség jellege szerint, 1967 _

1 A : , . I

Ulsszes 1, 55555 l _43 ferfi _ A nő

A betegség jellege fugg; betegek a cukorbetegség

beteg vagy szövődménye

miatt ápoltak százalékában

Cukorbetegség ... 7 692 65,1 64.15 65._6 Cukorbetegség szövődménye ... 2 372 20,1 20; 193 Cukorbetegség —l— szövődménye ... 306 2,6 32 2.2 Cukorbetegség —l— egyéb betegség ... 1006 8,5 8.0 8,8 Culkorbetegség szövődménye —l— egyéb betegség 371 3.1 3.1 3.1

Cukorbetegség -l— szövődménye —l— ' , !

egyéb betegség ... 72 ,, Ohó,, 0,7 0,6 Cukorbetegség vagy szövődménye együtt ... 11 819 100,0 ? 100,0 [ 100.0

Egyéb betegség ... _ 11539 97,6 85,6 [ 105.2

l

Az elbocsátott betegek ápolásának átlagos tartama 17 nap volt. Ezen belül

néhány nappal többet töltöttek kórházban az ismételten ápolt betegek, ezek közül is az ápolt betegek 'közel negyedrészét képező 65 éves és idősebb betegek 19 napot.

1. ábra. Az 1967. év folyamán kórházban ápolt cukorbetegek megoszlása korcsoportonként

Összes űe/eg % Új befegek

78

7 5

% férfi 74

§ % ; 72

10

44 75- ? —2'í— 30- 55-40-45—50— 55— 60—67- 70- 75- 79 24 29343944495455' 646974

karcsu 0

44 75- 10— Z'í— 30—35— 40— 45- 517— íí- 60-65- 7ű— 75—

79 24 293439 44495459 5469 74 r'

,a 0 f

x' sem

A cukorbetegséggel vagy szövődményével ékórhózbcn ápolt betegek nemek

szerinti megoszlása jelentős mérvű snőtöbbletet mutat, amely főként a 65 éves és

idősebb korú nőbetege'knek o férfiakénól magia—sabb számából adódik. Ez a több—

let :: nő/lakossóg magasabb morbiditósa mellett azzal függ össze, hogy a cukorboj szempontjából leginkább veszélyeztetett 65 éves és idősebb 'nőne'pe'sség szó——

ma a megfigyelt idősza—kban 'közel 200 OOO—rel (40 százalékkal) meghaladta—c ha- son—ló korú férfiak számát.

(5)

Száz ápolt nőbetegre 45 éves koron alul 113 férfibeteg jutott. A magasabb

korosztályokban fordított az arány. és az életkor növekedésével egyre több a nő—

beteg. A 65 éves és idősebbek korcsoportjóbaln száz ápolt férfibe'tegre 253 nő-

beteg jutott.

Az idős korú új betegek magas száma, illetve a fekvőbetegek korösszetétele

arra enged következtetni, hogy a betegek jelentős hányada a betegség előreha- ladott stádiumában került gondozásba, illetve a betegekkel az egészségügyi szo-l—

gálatnak már korábban kellene foglalkoznia. Ez azonban a betegek szervezett fel—

kutatását igényelné.

A kórházban ápolt cukorbetegek százezer lakosra számított száma átlagosan 116; a nők arányszáma (138) másfélszerese a férfiakénalk (92). A 45 éven aluli korcsoportokban a megbetegedések aránya lényegesen alacsonyabb, gyermekkor-

ban kevesebb mint tizedrésze az átlagosnak. Ezen belül a fiúk kórházi diabétesz- morbid'itása viszont 26 százalékkal magasabb. mint o lányoké. A 15—24 évesek

korcsoportjában a cukorba'jbaán megbetegedettek arányszáma emelkedik, közel három és félszerese a gyermekekének, de még mindig kevesebb mint negyed—

része az átlagosnak. E korcsoportban a nők arányszáma 16 százalékkal meg-

haladja a férfiakét. A 25—44 évesek korcsoportjában a kórházban ápolt diabé- teszes betegek aránya még mindig az átlagosnak csak fele (54 százezrelék).

A férfiak betegséggyakorisága ebben a korcsoportban meredeken emelkedik, két és félszerese az előző korcsoporténak, és ismét magasabb (28 százalékkal), mint a nőké. Azon túl. egészen 64 éves korig hirtelen több mint háromszorosára, a nőknél ötszörösére emelkedik az arányszám. A 65 éves és idősebb korban mutat—

kozó kiemelkedően magas — a férfiaknál 266, a nőknél 483 vszázezrelé'k —— arány- szám elsősorban a szövődmények gyakoribb előforduelávsávail hozható összefüggés-

be. Ebben a korcsoportban 1967 folyamán megközelítőleg minden négyszázadik fértilakost és kétszázadik nőlakos t curkorbetegséggel vagy szövődm ényével egy vagy .

több ízben kórházban ápoltak.

2. tábla

A cukorbetegek aránya kor és nem szerint, 1967

Százezer megfelelő korú és nemű

K férfi l nő l összes

orcsoport lakosra jut cukorbetegség vagy szövődménye

(év) miatt ápolt _7

beteg 833131;

l l l

_ 14 ... 8,ó * 6.8 1 7.8 11.8

15 - 24 ... 1 24.9 % 28,8 26,8 37,2

25 .. 44 ... * 60,5 ; 47,3 [ 53.7 63.7

45 —- 64 ... 196,4 3 250.0 225,0 256,0

65 _. ... ;_ 2662 482,6 l 3922 448.5

Összesen 92,0 5 137,9 1 115,7 ! 134,3

A százezer lakosra jutó elbocsátott betegek száma általában 16 százalékkal

magasabb. mint a tényleges kórházi dliabétesz-mor'bid'itás. Különösen a 15 éven

aluliak és a 15—24 évesek korosoportjában gyakori az egy éven belüli ismételt

ápolás. Az elbocsátott betegekre számított *hospitallizációs arányszám e két korcsoportban 51, illetve 39 százalékkal magasabb a ténylegesen ápolt személyek-

re számítottnál.

(6)

1064 SZABo emma ', ?

Mint említettük. ro cukorboj miatt ápolt betegek jelentős részét (26 százalékát)— * '

:: szövődményes esetek'l tették ki. Száz cukorbc—j szövődményével ápolt betegre 120

tórgyéven belüli elbocsátás jutott. Átlagosan minden ötödik cukorbeteget még az

év folyamán dliro'bétesz szövődményével ismételten is ápol—tök. —

A szénhidrát—anyagcsere zavarai következtében fellépő cukorbaj legsúlYosnbb megnyilvánul—ása (szövődménye) az eszméletlenséggel járó diabéteszes kóma.

Ezenkívül vannak más veszélyes köveikezményei, illetve szövődményei is, amelyek,

elsősorban :: verőereket (az érrendszert), a vesét, a .szemet és az idegrendszert

érintik.

3. tábla

A kórházban ápolt cukorbetegek szövődményes eseteinek megoszlása ; kóriormánként, 1967

(százalék)

A betegség Usszes —14 [ 15-24 ! 2s—44 45—64 [ 65—

(szövődmény) beteg éves

Anyagcserez'avor ... 212 73,2 35,0 57,6 16,3 10,1

Szembetegseg --- 18.5 — 3.7 7,5 17.9 23,4

Yesebetegseg ... 7_9 1.8 19 43 9.7 79

Errendszeri megbetegedés 24,7 7,3 1,9 10,5 24,6 30.7'

Gangroeno ... 119 _ ,. 3.4 105 * 153

idegrendszer! megbetegedés 10.3 — 19 9.0 11,9 9.6

Egyeb betegseg ... 13,1 73 1.9 7.4 14,2 1445 Anyagcserezavor és szem-

_

beteg ség ... 04 1,8 _ 1,3 o,4 o,2

Anyagcserezovcr és érrend-

szeri megbetegedés ... 0,5 3,6 2,8 0.6 0,5 O,3

Szem és vesebetegség ... 0.3 — —- 0.9 0.5 0,1

Szem és érrendszeri megbe—

tegedés ... 0.6 _ —— — O,6 0,9

Érrendszeri és egyéb be-

tegség ... 1,6 — — 0,3' 2,0 1.7

Több szövődmény egyéb ;

változatban ... ;, O,9 — 0.9 im 0.6 , l _ 1.4 05 am

'O'sszesen 100,0 100,0 100,0 . 100,0 100,0 ; 100,0

A szövőd-ményes esetek :kórformőnkénti megoszlását tekintve, leggyakoribbak (: cukorbaj okozta érelvól'tozősok; az összes szövődmwényes eset több mint negye-

dénél fordultak elő. Ezen belül CIZ év folyamán a betegek három százalékát

nemcsak érrendszeri szövődménnyel. hanem még más, cuzkorbojjcl összefüggő be—

tegség miatt is ápolták (diobéteszes kómóvo'l 18, szembetegséggel 21. vese, illetve idegrendszeri megbetegedéssel pedig 9—9 esetben). Az érrendszeri szövődmények felét az olcsó végtagok üszkösödésével jóró gongr—oeno tette.

Nogysógrendileg o cukorbetegség szövődmzényekénlt jelentkező érbetegségek után az általában kómás. pmelkómc'ls állapotra-l járó súlyos onyogcsereza'v'orolk.

5A cukorbetegség szövődménye alatt annak következményes állapotai, illetve (: cukorbaj követ- keztében felle'pő betegségek értendők. A csoportosítás a következő: *

Anyagcserezavar: hyperglykaemiós kóma. hypoglykuemiás kóma, kóma k. m. n., ucidosis;

" d_$z)embetegség: ccraractu (szürkehólyog). iritis (szivárványhónya-gyulladás). retinitis (szemideg—

gyu :: os :

Vesebetegség: glomeruloscierosis, Kimmelstiel-Wilson-syndromo. nephrosis (vesezsugor):

Errendszeri megbetegedések: gangroena. ulcus, ungiopathia:

Idegrendszeri megbetegedések: neuritls. pszichoneurosis.

Egyéb betegségek.- orthropothia, dermatitis. phlegmone. ubscessus stb.

(7)

majd a szem, az idegrendszeri és 'a veseszövődmények következnek, (Ezek —— az adott sorrendben —- az összes eset 22. 20. 11 és 9 százalékát adták.)

A 25 éven aluliak korcsoportjóbon va szövődményes esetek nagy részét mind a férfiaknál, mind a nőknél a súlyos ianyagcsere-szövődmények képez—ték. Aré-

nyuk a 25—44 éves korcsoportba—n is az átlagosnak rközel háromszorosa, a 65

évesek és idősebbek lkorcsoportjó—ban csupán 11 százalék. Az anyagcsere-szövőd—

ményes esetek közül 13 betegnél! szembetegség, 5—5 betegnél pedig vesebeteg—

ség, illetve idegrendszeri szövődmény is előfordult.

A szem érhőrtyójc'rnxaak, illetve a vese ereinek cukorbajos eredetű megbetege—

dései is gyakoriak 45 éven felül (8—250/0). Az idegrendszeri szövődmények 25 éven

felül valamennyi korcsoportban majdnem egyforma gyakorisággal szerepelnek

(9—120/0). E szövődmények az összes eset több mint 80 százalékát tetté—k.

Az érrendszeri szövődménnyel ópo—ltalk aránya elsősorban a 65 éves és idő—

sebb cukorbetegek rkörében magas ; férfiaknál meghaladja a 40 százalékot, nők-

nél közel 30 százalék.

2. ábra. Az 1967. év folyamán cukorbaiial kórházban ápolt betegek szövődményes eseteinek megoszlása betegségek szerint korCsoportonke'nt

%

700 90

% ÁnyagME/vezaz/Jr

Szernbe/egséy

80 70

60 . 7555 megbefegede's

50 ' 34— fi/VEndszen/ megér/gyülis

m

40

ldryrendrzfr/lr/agM/eyedéS

50

[yyéá áefegség

7

//// fá'áászá'ridményfúlá'nű/g'uá/I'Izafúan

20 70 0

Összes -74 75— 25— 45— 65—

befey 24 44 64

e 7 E 5

Az 1967. év folyamán kórházban ápolt cukorbetegek mintegy fele elsődlege—

sen nem cukorbajxa miatt került kórházba. A betegek (vkőrformónfkénti megoszló—

sőt'tekintve) mintegy felét a keringési rendszernek a cukorboj gyakori (kísérő be- tegség—eként fellépő — a kezelőorvos részéről azonban szövődménynek nem mi—

nősített — betegségei miatt ápolták. E betegségek miatt ápolt nő'k száma több

mint kétszerese a férfiakéna'k. A betegek további 12 százalékát az emésztőrend—

szer, 7 százalékát pedig az idegrendszer és az érzékszervek betegségei miatt

gyógykezelték. Viszonylag gyakoriak a fertőző betegségek, a hugy—ivarrend—szeri

és a daganatos megbetegedések is (5—5 százalék). A felsorolt betegségek mind

a férfiak. mind a nők körében az összes elbocsátott betegek-nek több mint 80

százalékánál voltak megállapíthatók.

(8)

1066 — SZABÓ EMILNE

Százezer nőlakosra általában közel kétszer annyi elbocsátott beteg jutott.

mint ugyanannyi férfilakosra. (186. illetve 104). Különösen jelentős ez a többlet

a keringési rendszer betegségeinél és a daganatoknál (102, illetve 116 százalék).

A betegek wkormvegoszlását tek—intve mind a férfiak, mind a nök nagy része (90 százaléka) 45 éves és idősebb. Ezen belül a férfiak 51, a nők 42 százaléka 65

éven aluli. Az idősebb korú —— 65 vagy több éves —— betegek aránya férfiaknál 40.

nőknél 51 százalék. *

Vizsgáltuk a cukorbaj és a foglalkozás összefüggéseit is. Az adatuk szerint a

kórházakban ápolt cukorbetegek kétharmada kereső. ezen belül 40 százaléka ak- tiv kereső foglalkozású. Az összes (kereső és az aktív kereső betegek aránya is a férfiak körében lényegesen magasabb, mint a nőknél: a férfiaknál 95, illetve 63 százalék. a nőbetegeknél 49, illetve 21 százalék. A nőbetegek többi része el—

tartott. nagyrészt háztartásbeli. A férfi betegeknek csupán öt százaléka eltartott.

Százezer kereső lakosra közel másfélszer annyi (1329) kórházba-n ápolt cukorbeteg jutott, mint ugyanannyi eltartottra (922). A nők általánosan magasabb cu- - korbaj—megbetegedésén belül az eltartott nők megbetegedési arányszáma (13142) alig tíz százalékkal alacsonyabb a ikereső-kénél (145,8); (: férfiaknál ez az arány

16.25, illetve 124,0. Meglepő a különbség az eltartott férfia—k, illetve nők kórházi

diabétesz-morbidritása között; a nők megbetegedési aránya nyolcszorosa a fér—

fiak—ának. Ez a jelentős különbség elsősorban abból adódik, hogy sokkal több az

időskorú nőbeteg. mint a férfi beteg.

3. ábra. Az 1967 folyamán kórházakban ápolt cukorbetegek megoszlása gazdasági aktivitás szerint

700 %.

f/Z/ka/ rio/güzü

Z4,5

/ 723

Sze/lami da/gozo'

Nyugi/735

2915

//

f/fap/af/ ///

/ / ő,; 337

Az aktív kereső betegek 27 százaléka 25—44 éves, közel 60 százaléka 45—64 és alig több mint egytizedrésze 65 éves és idősebb. A fiatal, 25 éven aluli ikor- csoport alacsony részesedésén (5.4 százalék) belül a nőknél e korcsoport része—

sedése jóval magasabb, mint a férfiaknál (7.1 illetve 4,5 százalék). Ez az arány a szellemi foglalkozású dolgozóiknál 8.5, illetve 1.6 százalék.

A szellemi dolgozók megbetegedési gyakorisága —— a százezer megfelelő fog- lalkozású aktív kereső lakosra jutó cukorbetegek száma — átlagosan 62 szám—lék—

kal magasabb (ezen belü-l a férfiaknál 2,3—szerese) a fizikai dolgozók megbetege—

désének. A különbség 40 éven alul még nem jelentős. 60 éves és idősebb korban

viszont a cukorbaj a szellemi foglalkozású férfi népesség körében 4.5—szer, az

(9)

55 éves és idősebb nőknél több mint kétszer olyan gyakori. mint a fizikai foglalkoz-ásúouk—nól.

4. tábla

A fizikai és a szellemi foglalkozásúak kórházi morbiditása

A" cukorbetegség vagy'szővőd'niéníríiolt apolt betegek százezer

Korcsoport fizikai ; szeilemi

(év) Nem ——w——-——————— mm.... —— összes

foglakozúsú

aktiv kereső lakosra jutó száma

1

— 29 ... Férfi 26.3 26.0 26,2

Nő 269 28.7 27.6

Együtt 26,5 27.8 26.8

30 —— 39 ... Férfi 52,5 81,2 59.0

Nő 32,4 54,1 40.0

Együtt 45.3 67,4 51 .4

40 — 59 ... Férfi 105,7 265.0 1405

40 — 54 ... Nő 89,3 117.4 96,6

' Együtt 100,5 210.5 126,0

60 —— ... Férfi 216.3 980,0 2833 55 —— ... Nő 270,9 566,7 302,6

______ Együtt 2413 768.3 2922

Összesen Férfi 78,4 183,9 98,2

Nő 81,1 76,4 79.6

Együtt 79,3 1282 909

Az adatok tanusága szerint a szellemi dolgozók gyakrabban betegszenek meg cukorbajba—n. minta fizikai foglalkozásúak. Mégsem tekinthető egyértelműen elfogadhatónak ez a megállapítás. mivel a szellemi dolgozók átlag—os életkora

általában hosszabb. minta fizikai dolgozóké. és így gyakrabban is érik el azt az

életkort, amikor a cukorbetegség megmutatkozik.

*A hospita—lizóció területi vonatkozásait vizsgálva megállapítottuk, hogy az elbocsátott cukorbetegek i—népességhez viszonyított aránya a városi lakosság kö—

rében sokkal magasabb. mint a községekben. Budapesten százezer lakosra majd—

nem kétszer annyi (219) cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt beteg ju-

tott, mint vidéken (114); a vidéki városokban pedig _több mint másfélszer annyi

(154), mint a községekben (96). Ez a jelentős különbség a városi lakosság ma-

gasabb cuikorbeteg-morbiditóso mellett a városok —- elsősorban a főváros —

jobb kórházi ógyel—iótottságávaul is összefügg—.

5. tábla

Az elbocsátott cukorbetegek aránya lakóhelyük településiellege szerint. 1967

Százezer lakosra ]uló cukorbetegség vagy A lakóhely településjellege szövődmenye miat! opoit elbocsátott beteg

férfi ! nő l összesen

Fővó ros ... 178.4 254.0 218,8 Vidéki vóros ... 1252 181.2 153,8 Község ... 77.7 1 13.6 96,2

Összesen 1oa,4 ! 158,6 § 134,3

(10)

1068 SZABÓ EMILNE

Az elbocsátott nőbetegek aránya általában magos—abb, mint :: férfia—ké. A cukorbetegség vagy szövődménye miatt ópolit nőbe'cegek aránya Budapesten és vidéken is általában közel másfélszerese a férünk orányszómónok.

6. tábla

Az elbocsátott betegek kormegoszlása lakóhelyük településiellege szerint, 1967

WM ! Száz cukorbetegség vagy szövődrnénye miatt ápolt

! beteg közül

A lakóher teiepüiésiellege —14 1 15—24 25—44 ! 45—64 ] 65——

! éves

§ ! 1 !

Főváros ... ; 0.7 ; 2,4 ; 9.0 44,7 433

Megyei jogú vóros* ... 3 1.1 ; 4.6 § 11,4 43,1 393

Egyéb vóros ... 2.3 4.2 15,1 ? 43,4 35.0

Község ... 3,0 5,9 ; 163 ; 43.8 31 ,2

Vidék együtt ... 2.6 5.2 ; 15,3 g 43.6 33.3

Összesen ? 2.0 4,3 3 13,3 44,0 § 36.12

a ' :

x'

' Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged adatai alapján.

Az elbocsátott cukorbetegek korösszetételét tekintve a fővárosban elő bete- gek egynyolcada, a vidéken élők közel egynegyede 45 éven alu-H. Ezen belü-l a

gyermekek orényo Budapesten minimális, vidéken mintegy három s-zóz—ukélk.

4. ábra. A cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt elbocsátott betegek aránya

—60 67—700 707450 757—200 207-

e/ bama'faff tukorbefag

( J'zázezfr lakasra szám/?m )

(11)

Az elbocsátott betegek egyharmadát az idősebb ikorú (65 és több éves) bete- gek tették. A fővárosban arányuk magasabb (43 százalék), ezen belül a nőknél

megközelíti az 50 százalékot.

A cukor—baj miatt ápoltak (iszövődményes esetek nélkül) Budapesten és vidé- ken is 40 százalékát betegségével első ízben ápolták kórházban. Ez az arány a szövődményes eseteknél is visz0nylag magas, 20 százalék körül van.

A cukorbetegség vagy szövődménye miatt elbocsátottak közül az első ízben

ápoltak százezer lakosna számított aránya szintén Budapesten a legmagasabb (77), és a községekben a legalacsonyabb (36).

A cukorbetegek kórházi halandósága viszonylag alacsony, a belgyógyászati osztályokon ápolt betegek halálozási arányszámáxnaík csupán egyharmada. A kór—

házakból elbocsátott. cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt betegek 2.2 százaléka halt meg. Ezen belül a női let-a—litás 2.3. a férfi letalitás 20

százalék. _ '

Az elhalltaikna'k mintegy fele súlyos állapotban került kórházba: egyötöde egy, 29 százaléka 2—6 napon belül meghalt. Ezek közül (: cuikorbaj miatti halá—

lozás 62 százaléka egy héten belül (és ezek fele már a kórházba szállítás napján) következett be. A halottak 40 százalékánál cukorbaj, lközel negyedénél szívbeteg—

ség, 14 százalékánál a központi idegrendszer érsérül—ései (agyvérzés, agyembó'lia

stb.) szerepeltek a halál okaként. A felsorolt betegségek miatt halt meg az ösz-

szes meghaltaknak közel 80 százaléka.

7. tábla

A cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt elbocsátott betegek haló/ozása

h ! Száz elbo-

. A - 't tt b — M ló

A huuu: ez; (532335

mltva

Cukorba] ... 118 0.9 39.6 A központi idegrendszer érsérülései ... 43 0.3 14.4 Szívbetegségek ... 70 ; 05 23.13 A keringési rendszer egyéb betegségei ... 20 § Oil _ 6.7 _

Együtt ... 251 1.8 842

A többi betegség együtt ... 47 _ 0.4 ;; 15.8

; Összesen 298 2,2 100,0

A csak cukorbetegség miatt ápoltak csupán 6 százalékánál jelölték meg a halál okaként a ctrikorbe'tegséget. Leggyakoribb halálokk—é'nt a szív betegségei és

a központi idegrendszer érsé'rüwlé—sei szerepeltek (30—30 százalék).

A cukorbetegség mia—tti halálozás termvészetszerűleg sokkal magasabb a szö- vődményes eseteknél (az elbocsátottak 53 százaléka). Ezen belül a d-iabéteszes

kómánái 73 százalék, az érrendszeri és vese megbetegedéseknéál 45. illetve 49

százalék. Az idegrendszeri szövődményes eseteknél a halált 67. illetve 33 százalék-

ban szívbetegség—ek, illetve a keringési rendszer egyéb betegségei (tüdőembólia,

tüdőitnflanlctus stb.) okozta.

A diabéteszes halottak xközel kétharmada 65 éves vagy idősebb, 30 százaléka '45—64 éves. 45 éven aluli az összes halottaknak alig hat százaléka volt. Ezen belül a cukorbaj miatt meg—haltak korösszetétele valamivel fiatalabb: 45 éven aluli volt a halottak 10 százaléka, és mintegy egyharmada 45—64 éves.

(12)

1070 SZABÓ EMILNE 5. ábra. A cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápoltak közül

meghaltak megoszlása a halál oka szerint, 1967

[ukanbe/agség "Cukanáefeység szűröd/ném mfaff ápa/fakná/

3632

5.3,3 7.9,8

2494

7125

' 25 33

h (akanbe/eység § Jszíragyébúafgasegzel'

% Ná'zpmfi idegrendszer! ímé/WÉSEI Hankgés/Pmdgze/r egyé/5 áefegsáyeí

ah,. Ére/meszysfriekesáse/ffajJ/HMS szűk/még % !! MW betegség egy:?"

8. tábla

A cukorbetegség vagy szövődménye miatt ápolt betegek közül meghaltak megoszlása a halál oka szerint nemenként

_, (százalék)

! Ezen beiül

cukorbetegség szövődménye

% Usz- CUkor _W AM, _A_.___V_ __.MMÉN

, ' í ' ! , l * . Ö —

A halal oko Nem rsríeegs- ' bet'eg— dinbe— vese- 562217? egyeb szsís hah. seg teszes :

kóm a mm— , _.,. —————————w————————————

betegség miatt ápolt

Férfi 42,1 6.1 75.0 47,0 60,0 28.63 58,1

Cukorbetegség ... Nő 382 5,7 72.7 50,0 35.4 35.7 50.7 Együtt 39.45 5.8 73.4 49.0 449 333 53.33

A központi idegrendszer Férfi 159 36,4 5.0 59 6.7 143 6.8

érsérülései ... Nő 13.6 26,4 4.5 12.5 "3.4 7.1 8.7

Együtt 14,4 302 4.7 102 9,0 9,5 8.0

Érelmeszesedéses és elfujulósos Férfi 15,0 212 5.0 11,8 16.7 14.33 12.12 szívbetegség ... Nő 19,9 18,9 9,1 18,8 333 14,3 20,3 Együtt 18.1 19,8 7.8 16,3 269 14,3 17,4

Férfi 3.7 3.0 —— 1 1.8 — 14.12 4,0 A szív egyéb betegségei ... Nő 6.3 15,1 2.3 6.2 -— 7.1 2.9 Együtt 5.4 10,5 1.6 8.2 — 9.5 3.3 A keringési rendszer Férfi 6.5 12,1 5.0 5.9 3.3 '- 4.0 egyéb betegségei ... Nő ó,8 7.5 4,6 3.1 6.3 21.5 6,5

_ Együtt 6.7 9,3 4,7 4,1 5,1 _ 14,4 S,?

Együtt ... Férfi 832 78.8 90.0 82.4 86,7 71,4 354

Nő 84.8 73.6 93.2 90.6 85,4 85.7 89.1 Együtt 842 75,6 922 87.13 85.9 81 ,0 8727 A többi betegség együtt ... Férfi 16,8 21.2 10.0 17.6 13.3 28.6 M,? '*

Nő 15.2' 26.4 6,8 9.4 E 14,ó 14.3 10.53 Együtt 15,8 24,4 7,8 122 ; 14,1 19.13 123

!

(13)

A megholtollcnwoik az elbocsátott betegekhez viszonyított aránya a 45 éven aluli lkorcsopontokbon egy százalék alatt van. A 45—64 éves betegeknél is jóval

alacsonyabb (1.5 százalék) az átlagosnál. a 65 éves és idősebbek korcsoportjó—

ban pedig 70 százalékkal magasabb.

6. ábra. A meghaltak százalékos megoszlása a halál oka szerint, korcsoportonke'nt és nemenként, 1967

H'" 65— x , Ááá/Wake?!

Na' a

fán/"i 45-64 ; (Marha/55753?

lVa' %

Férfi 2544 : A kizpon/í/Zleyfmo'r'mdszef' éfsérű/ésa/

ll/ó'

; %

férfi _ 24 _k Sz/i/óe/eyséye/r

""" .

férfi Összesen Her/'nyésímndszc'l' ifj/áá áeffyse'gei lila"

0 70 20 50 40 50 50 70 50 ya 700 % NöM/úe/egse'yayyy'ff

A tanulmányban a cukorbetegség n—éhóny jellegzetességét érintettük o kór-

házakban ápolt cu-korbetegelkről íkövetéSes megfigyelés során begyűjtött adatok alapján. A több évre kiterjedő adatgyűjtés részletesebb. több oldalú elemzésére e hosszú távú megfigyelés befejezése után kerül sor. A cuxkorboj epidemiológiai vizsgálata az ismert — egészségügyi intézményekben lkezel't —- eseteken kívül a latens morbiditás felderítését is igényelné. Ez azonban csak a korai felismerés szempontjából is fontos szűrővizsgálatok bevezetésével lenne megvalósítható.

PEBIOME

ABTOp Ha ocuoaamm nponsaeaennoro Henrpanbnbm cra'mc'muecmm ynpanAenueM B 1967 rony oőcneaoaanux paccma'rpnaaer aonpocu, csxzannme c uncneuuoc-rmo, coc- Taaom, 'reppmopuanbnmm pacnpezxenexmeM n Koarptpngnemom cmep'mocm ÖOAbelX caxapuoi'x Gonesumo, Haxommmnxcn Ha Aeuemm !; őonbmlgax.

Amop Hammer marepuaAmee acnexm AC'ICHHZ Ang, crpaaaiolgnx caxapnoü 60- AEBHDIO u noammaxoxgumn Ha ee ocuone ocAomenennMu, a aaTeM nepexonm— K auaAusy saóoneaannü no BOBpaCTHbIM rpynn'am " HOAAM. ycTaHABAHBaeT, u—ro őonee amcoxmii ERO- smrpuguen-r cmep'rnocm y memgxm B Bospacre 65 AC'I' u őonee rangban prx ÖOAbmeü unc- AeHHOCTbIO no cpasuem—uo c mymuuuamu. Beebma amcoxan nom: ÖOAbHHV-IHOPO oőmymuaa- mm Mig B aoapac're 65 ner n óonee oő'bxcnaercn BO suaumenbuoü mepe őere uacrabxm Bommxnosennem omomnermü. Comacuo peayAb'ra-ram oőcnenoaannn őonec nemem—u npnun'rmx :; óommngbi ÖOA'DHNX CTpallaAO omomnex—mxmu. ABTop paccma'rpnaaer Hacrozy BOBHHKHD- senna paszmuubxx ocnomneuní—i " ax Hacrynnenue B saaucumocm o-r aospac'ra.

B nanbueümeü txacm CTaTbH aerop uccneaye'r Baanmocaxgb rue—may maximum 14 ca—

xapmr'i Gamal-uno. Áae 'rpe'ru oőcnymnnaeumx B őonbnngax ÖOAbeIX caxapnoi'x őiergx-xbio

—— B TOM tulelte 950/0 nyami—m " 490/0 memguu —- mmmorcn camoaen'renbubmu. Hexm'o- poe Heaoymenne Buamsaer TO oőc'ron'reAbc-rno, tm) amin saóoxteaanuü y Hecamoaen'reu- nmx memgnn mmm Ha 100/0 Hume, nem y 'rpynmgnxcn memgun n a TO me Bpeux

(14)

1072 SZABONE: A cuxoaaeraeek-

:; BOCCM pas BbILUC, ueM y Hecamoaen'reAbnmx myname. Sto pazwmne sumakker urpemzse' Bcero no npwnme őowee Bbxcoxoü tcheHHoc'm ÖOAbeIX memgmr a npec'raperM aoapacre no cpaaneunm c mymunnamn. liar—nme CBMneTEAbCTBymT o TOM, HOT paőommm ymc'metzaorb prlla !uuge 3a60AeBamT caxapnoi—i ÖOACBHblO, nem paőo'mnxu (pyenuecxom praa xo'ra eáech magyar Hmmm-b BO enumauue őoAbmym cpemnoro HPOAOAPKHTeAbHOCTb ma:—mu paőoruanoef

ymcmenuoro przta, BBHAy uero om): Haute goc'mraro'r Kpmmecmoro c TO'IKH epemm

caxapnoü őerenu BospaCTa. _ _

npunumax sa ocnoey TeppmopHaAmei'r HpHSHaK ;; xapamep noceAeHuü mamaalyc'

HOBHTb, trro B Byaanemrc 14 COOTBe'rCTBeHHo, Apymx ropoaax Ha erre TbICH'! Henoae'lf

c-ezxexmx npuxOAHTCH őmee nem a nna n, COOTBETCTBCHHO, non'ropa pása őonbmefnpox mgnx ypc ÖOAbHHHHOPO Awami! őownmx caxapn'ai'x őonesnmo, nem B ceAax. B cmAme', upOMblmAeHbex KOMHTaTaX n oőAac'mmx ropoaax HHCACHHOCTb Haxoztmguxcx :; őonenmgágx—

ÖOAbeIx Bblme, nem ;; ztpymx KOMHTaTaX. 3111 coo-rnomennn KOHe'iHO, cenaaem " (: oőec-

rrwrem'ocrbro ÖOAbHH'iHbIM'I/I Koűxamn. _"

B zamxouenne aB'rop npneozm'r Koatprpngnem CMép'rl-loc'rn ÖOAbelX caxapuoi'l aóerz-l- amo. Haxoamgnxcz Ha Ae'leHX/IH a őonbnngax. BTM Koerptpngnem cpaeHuTeAbHo mieox (2,2%), Hpu'ieM AHIIIb meHee nonoanum aaHHoro mama ÖOAbeIX ymepAo nenocpeacsmemw

or caxapnoü óerauu.

SUMMARY

The study decis with problems connected with the number, composition, region—al dis—

tribution and death ratio of diabetics treated in hospital on the basis of surveysrof the

Central Statistical Office in the year 1967. ,

An outline of the financial aspects of medical treatment of patients treated for this disease and its complications is given. then the investigation of the breaskdown by ages and sex of diabetic morbidity is adverted. lt has been painted out that the hig-her death rate of females arises from their considerably greater number of sixtyiive and over this ages. as compared to males, which is the' most exposed age in respect of diabetes. The prominently high haspitaiization rate of the persons aged sixtyfive and over may mostly be connected with the more freauent incidence of complications. According to the results of the survey more than a auarter of hospital—ized _patients were treated for compiications. The author takes into consideration the freauency of incidence of different compleiaations and

its dependence on individual age-groups.

in the subseauent partot the study the author examines the relationship between occupa—

tion and diabetes. Two thirds of diiabetics treated in hospital —— within them 95 % of males and 49 % of females -— are gainlfully occupied. Surprisingly, the morbidity incidence rate of dependent females is only 10 % lower than that of the earners however it is eightfald higherthan the figure of dependent males. The difference firstly arises from the fact that the number of aged female patients exceeds of males. According to the evidence of data intellectual workers more freauently fall ill with diabetes than manual workers however the greater average length of life of intellectual workers has to be taken into ac—

count. who thus more freauently reach the critical age of life in respect of the disease.

As regards the area and settlement character it can be ascert—ained that in Buda—

pest and in other cities the number of diabetics treated in hospital is periOO OOOinhabit- ants. twice i. e. one and (: half times higher than in communities. in the capital and in industrial counties or county towns the number of patients treated in hos—

pital is much higher than in the other counties. These proportions are certainly con—

nected with the supply of hospital beds.

Finally the study makes known the death rate of diabetics treated in hospitai, what is relatively low (2,2 %) in addition less than half of them died in conseauence of diabetes.