Bredov, V. – Levin, A.: A lakossági kereslet előrejelzési módszereinek tökéletesítéséről

STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ

101

BREDOV. V. - LEVIN. A.:

A LAKOSSÁGI KERESLET ELÖREJELZESI MODSZEREINEK TOKELETESITÉSERÖL

(O szoversensztvovanii metodov prognozirovoni- ja szprosza naszelenijo.) — Voproszü Ekonomíkí.

1971. 4. sz. 82—91. p.

Az irányítás és a tervezés hatékonyságá—

nak növel-ésében jelentős szerepet játsza- nak a lakossági keresletre vonatkozó prog- nózisok. Jelenleg azonban - mint a Szovjet—

unió Legfelsőbb Tanácsának 1970. évi de- cemberi ülésén megállapították -- a lakos—

sági kereslet tanulmányozása nem áll meg—

felelő szinten, ami megnehezíti az ipar al- kalmazkodását a szükségletekhez. Többek között emiatt is napirendre került a Szov—

jetunióban a lakossági kereslet elemzési és előrejelzési módszereinek továbbfejlesztése.

Ezen a területen egyik alapvető probléma a kereslet hosszú távú prognosztizálására alkalmas módszereinek megteremtése.

Jelenleg főleg rövid és középtávra szóló elemzések készülnek, amelyek időtartama általában nem haladja meg az 5—6 évet.

Ezek az elemzések és prognózisok azonban nem felelnek meg a hosszú távú tervezés követelményeinek. Ezért is sürgetően merül fel a lakossági kereslet hosszú távú előrejel- zésének kidolgozása. Ebben a vonatkozás—

ban kettős feladat áll a kutatók előtt. Egy- részt hosszú távú prognózisokat kell össze- állítani, másrészt 'ki kell dolgozni a prog—

nosztizálási módszereket.

A szerzők a lakossági kereslet alakulására vonatkozó hosszú távú prognózisok vontat- kozásában kiemelik. hogy hosszabb távon — 10—15 év alatt -— a technikai haladás. a divat. a fogyasztási szokások módosulása követk-eztében a kereslet jelentősen változik, ami nem teszi lehetővé a lakossági keres—

let nagy részletességű prognosztizálását. A hosszú távú előrejelzések ezért csak össze—

vont árucsoportokra vonatkozhatnak.

A lakossági kereslet hosszú távú prog—

nosztizálásóban nagyrészt a rövid és közép—

távú elemzéseknél használatos módszereket (például a korrelációanalizist) alkalmazzák.

Emellett azonban egy sor olyan tényezőt is figyelembe kell venni, amely a lakossági ke- * resletre csak viszonylag hosszabb interval—

lumokban van hatással. llyen a városi és afalusi lakosság arányának, a lakosság demográfiai struktúrájának módosulása stb.

Az egyes árucsoportok prognosztizálásá- nál — az általános tényezőkön kivül — egy sor specifikus faktor hatására is figyelem—

mel kell lenni. így például a bútorkereslet alakulása igen nagy mértékben függ a la—

kásépitkezések ütemétől stb.

A lakossági kereslet megalapozottabb prognosztizálásának feltételei közé tartozik a keresleti modellek dinamikus jellegének fokozása és olyan pótlólagos információk fi-

gyelembevétele, amelyek a kereslet struktu- rális változásait a prognosztizált periódus minden évében jelzik. Ez utóbbi esetben a prognosztizálás során nemcsak az előre- jelzésben szereplő időszak végén várható keresleti struktúráról kapnak képet, hanem folyamatosan a közbeeső évekről is.

A szerzők véleménye szerint lényeges kér—

dés a rövid és a középtávú előrejelzés mód- szereinek tökéletesítése is. Jelenleg az ilyen típusú előrejelzések vagy a háztartásstatisz—

tikai megfigyeléseken, vagy a kereskedelmi statisztikai adatokon alapulnak.

A háztartásstatisztikai megfigyeléseket felhasználó előrejelzésne'l a szerzők szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az árak keresletalakitó szerepére.

A prognózisok másik fajtájánál a lakos—

ság jövedelmi szinvonal szerinti megoszlá—

sának figyelembevétele okoz problémát.

A lakossági kereslet előrejelzésénél ugyanis sok esetben nem fordítanak figyel- met a lakosság jövedelmi színvonal sze—

rinti megoszlásának változására, holott az ilyen jellegű eltolódások számottevő hatás—

sal járhatnak. jelentősen befolyásolhatják a kereslet alakulását. A különböző jövedelmi szinvonalú lakossági rétegek egymáshoz vi—

szonyitott arányainak változását és az ilyen jellegű arányeltolódás keresletre gyakorolt hatását — a szerzők szerint —- többek között úgy "lehetne figyelembe venni. ha a prog—

nózis kidolgozásához használatos modellbe egy olyan tényezőt is beépítenének, ami a lakossági csoportok jövedelmi színvonal sze- rinti megoszlását jellemzi. (Ezt a módszert egyébként A. !. Grebnev javasolta.)

A prognózisok kidolgozásnál problémát jelent az árváltozás kérdése is. A nehézsé—

gek egy része abból adódik, hogy az árin- dexszámítás módszertani problémái miatt az árindexek nem mindig tükrözik vissza a tényleges ármozgást. Másrészt az egyes árukra perspektivikus árak nincsenek, ezért az előrejelzésben a bázisidőszak árviszonyait

kell figyelembe venni.

(ism.: Csahók István)

RJABUSKIN. B.:

A SZOVJETUNIO ÉS AZ EGYESULT ÁLLAMOK BERUHÁZASAlNAK USSZEHASONUTASARA SZOLGÁLÓ MÓDSZERTAN TUKELETESlTÉSE

(O szoversensztvovanii metodologii szoposztavle- nija kapital'nüh vlozsenij SZSZSZR i SZSA.) — Vesztm'k Sztatisztíkí. 1971. 4. sz. 34—43. p.

A szerző bevezetésül közli, hogy a szovjet szakirodalomban több közlemény is foglal—

kozott már (így például la. B. Kvasa, L. ].

Neszterov és Sz. M. Nikitin tollából) azok- kal a módszertani elvekkel, amelyek alap- ján a Szovjetunió és az Egyesült Államok