STATISZTlKAl IRODALMI HGYELÖ
tényleges különbség alakul ki, az országon—
ként igen eltérő. Az OECD adatai szerint a kisvállalatok bérszínvonala az Egyesült Alla—
mokban mindössze 57, Japánban pedig 77 százaléka a nagyokénak. ugyanakkor viszont a Német Szövetségi Köztársaságban a kü—
lönbség 10, Dániában pedig alig 7 száza- lékpont a nagyok javára. Az eltérés oka egyebek mellett a foglalkoztatott munkaerő kor, nem, képzettség stb. szerinti megosz- lása s a hagyomány. A bérköltségek általá- ban kisebbek azokban az országokban, ahol rögzített bértarifarendszer van, de függ az üzemméret és a termelékenységi szinvonal kapcsolatától is. Egy sor országban (Japán, Franciaország stb.) a kisvállalatoknál dol- gozók munkaideje is hosszabb, Mielőtt azon.
ban ,.objektiv" szempontok szerint kedve—
zőtlenebbnek minősítenénk a kis- és közér)- vállalatoknál dolgozók helyzetét, figyelembe kell vennünk azt is, hogy ezek a munkavál—
ialók munkájukkal többnyire elégedetteb- bek, mint nagyvállalatoknál foglalkoztatott társaik.
Az utóbbi idők legtöbbet hangoztatott gazdasági követelménye kétségkívül a piac szabályozásának megszüntetése, a korábbi rugalmasság helyreállítása volt. E feladat megoldásában a kicsik döntő szerephez jut- hatnak, főleg ha mentesülnek a különböző szociális indíttatású megkötésektől (például a felmondás elleni védelem stb.). Ez irány- ban már a legtöbb ipari állam megtette az első lépéseket. (Nagy-Britanniában például enyhítették az előbb említett törvényt. ezzel igyekezve az úionnan munkába lépők el—
helyezkedési esélyeit javitani, a Német Szö-
vetségi Köztársaságban pedig 1925 óta a
kis. és az újonnan alapított vállalatoknál a dolgozók nem részesülnek felmondás ellev
329
ni védelemben, s e körben nem kötelező többé a szociális terv készítése sem,)
Bár ezen intézkedések rövid távon való- ban növelik a ,,kicsik" rugalmasságát, ked- vezőtlenebb munkafeltételeik, alacsonyabb béreik miatt kevésbé válogathatnak a kvali- fikált munkavállalókban. Ez viszont csökken-
ti dinamizmusukat, rontja piaci alkalmaz-
kodó képességüket, sőt hosszú távon alacso—
nyabb termékenységnövekedési ütemet is eredményezhet, A bérköltségben mutatkozó különbségek arra ösztönözhetik a nagyválla—
latokat, hogy termelésük további hányadát ide kihelyezve, saját foglakoztatotti létszá- mukat csökkentsék. A kisvállalatoknak mint önálló piaci erőnek a létét erősen korlátoz- za a nagyvállalatoktól való erős pénz—
ügyi—technológiai függőségük is. A vertiká- lis dezintegráció növekedése, a beszállítói rendszer kiépülése az utóbbi évek egyik leg- jellemzőbb gazdasági folyamata volt.
A kisvállalatok fejlődéséhez reális alter- nativát a rugalmas specializáción alapuló ún. .,kooperáló vállalati szövetségek" létre—
hozása jelenti (erre ma már számos példát lehet találni). A szövetségen belül az egyes vállalatok önállók, de közöttük igen szoros munkamegosztás van, s így együtt jelentős piaci és fejlesztési erőt képviselnek.
Ez a fajta termelési kooperáció nem zárja ki a tagok közötti versenyt sem, uayanakkor azonban olyan rugalmasságot és hatékony—
ságot jelent a szövetség tagjainak, illetve olyan piacképes minőségi termékek előállí—
tását teszi lehetővé, melyek magas nyere—
séahánvaduk révén stabil, sőt jól fizető mun- kahelyeket teremtenek a kooperáló kisválla—
latoknál alkalmazásban állóknak.
(ism.: Lakatos Judit)
DEMOGRÁFIA
MODE. CH. J.:
SZTOCHASZTIKUS FOLYAMATOK A DEMOGRÁFIÁBAN ÉS SZÁMITÓGÉPES
KEZELÉSUK
(Stochastic Pracesses in Demograohy and Their Computer lmpiementotions.) Springer-Verlag. Berlin—
Heidelberg—New York—Tokio. 1985. 389 p.
A földünk népesedési helyzetének alaku—
lását és az ezzel kapcsolatos tennivalók sür- gősségét és fontosságát vázoló Előszón ki- vül Ch. ]. Mode könyve hét önálló fejezet- ből áll, melyeket gondosan szerkesztett tárgy- és névmutató egészít ki. Az Előszó hangsúlyozza, hogy a szerző elsősorban az általa szükségesnek tartott népesedésooliti- kai intézkedések hatékonyságának értékelé- séhez kiván matematikai modelljeivel segit-
séget nyújtani.
Biológiai szempontból az életünk folya-
mán előforduló demográfiai és nem demo- gráfiai események sorozata a fogamzással kezdődik, ezért a szerző könyvének első feje- zetét a megtermékenyithető és szexuálisan aktiv nők teherbe esése havonkénti valószi- nűségeinek az elemzésével kezdi. Ez az elemzés matematikai statisztikai jellegű, melynek során a geometriai és a béta/geo- metriai eloszlás illesztését és a Markov- iáncak tulajdonságait használja fel.
A könyv második fejezete a születés utáni
életünknek a halandósági tábla módszerta—
ni apparátusával történő leirását a naatári időszaki adatok felhasználásával készülő és a ténvleges születési kohorszok továbbélését leiró halandósági táblák bemutatását tartal- mazza. E fejezetben a halandóság ereje
330
(force of mortality) fogalmának és az egész élettartam kiszámítási módjának többféle le—
írása is megtalálható. Thiele e téren végzett korábbi kutatásai eredményeinek bemutatá—
sán túlmenően Heligman és Pol/árd, vola- rnint Mode és Busby munkásságát is értékeli a szerző. Részletesen bemutatja a halandó- ság erejének a továbbélési függvény expo- nenciális eloszlással, valamint a Weibullw és Gompertz—eloszlással megadott változatai-
ban betöltött szerepét.
A harmadik fejezet a halandóság halál—
okok szerinti alakulásával foglalkozik, és a független, valamint a nem független halál- oki halálozási valószínűségek kiszámításá- nak többféle módszerét is bemutatja és ér- tékeli. Az egymással versenyző valószínűsé—
gek (comoeting risks) elméleteinek tárgyalá- sa igen részletes és magas színvonalú. A ha- landóság fejlődési tendenciáit az Egyesült Ál—
lamok és Svédország adatai alapján több számitógép által rajzolt ábra szemlélteti.
A könyv negyedik, ötödik és hatodik feje—
zete a termékenység és a termékenység alav kulósát befolyásoló tényezők elemzésével fog—
lalkozik. A negyedik fejezet a család kiala—
kulását a házasságkötéstől követi nyomon, és különös részletességgel foglalkozik a kü—
lönböző sorszámú élveszületések közötti idő- intervallumok oroblematíkájával. A szerző súlyt helyez a kohorszeffektusok és naptári—
időszak-effektusok termékenységét befolyáso—
ló hatásának elhatárolására.
Az ötödik feiozet a különböző sor—szálni:
élveszületések közötti időintervallumok de—
kompoziciójával foglalkozik, sorra véve és matematikailag ís értékelve azoknak a té- nyezőknek a hatását, melyek a születési in—
tervallumok hosszát befolyásolják, Ennek so- rán a foaamzásaátlás és a művi vetélések szerepének kvantifikálására (és modellezésé- re) szintén sor kerül. A hatodik feiezet a
gazdag és jól strukturált Taichunai (Taiwan) családterve7ésí adatok elemzésével foglalkoe zik azzal a céllal. hogy általánosan hasz- nálható módszereket prooaaálion a néaese-
désoolitikai intézkedések eredményessé—gének értékelésére.
A könvv hetedik fejezete (: népesséa—elő-
reszámitásnak a sztochasztikus folyamato-
kon olaouló módszereit mutatja be. Ez a fejezet — az előreszámítási máds7ertanok hagyománvos tárgyalási módjaival ear/bevet—
ve — különösen sok új elemet tartalmaz.
A könyv elsősorban kutató demoaráfusok számára készült. számos része azonban tan—
anvaanl is szolaált a Pennsvlvaniai Eat/ete—
men és (! Drexel Egyetemen tanulók részé- re.
A szenő elsősorban F Kevfiiz. A. ' Caola, M C. Éhen; és l, A. Menken műveit tekinti miárt könvve megírása során a leninsnirr'i-
lóbb hatásúaknak, az egyes fejezetek végén
STA'llSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
található gazdag, bár válogatott hivatkozás—
jegyzékekből azonban megállapítható, hogy az eddig megjelent matematikai demográ- fiai szakirodalmat is kiválóan ismeri.
Hogyan értékelhető Ch. J. Mode könyve?
A jelenkori, elsősorban angol nyelven köz—
zétett matematikai demográfiai szakirodalom elmélyült ismeretén, a modellezési eljárások önálló alkalmazásán kívül e nagy demográ- fiai és matematikai ismerettel megirt könyv- nek számos eredeti, más hasonló publikáci- ókban nem található eredménye is van. ilyen például a házasságkötések eloszlásának log—
normális függvénnyel történő modellezése (430—433. old.), ami a könyv megjelenése idején már a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetében is sikerült, azonban a szerző ezzel kapcsolatos eredményeit előbb publikálta.
Ilyen eredmény az egész termékenységtör—
ténet modellezése (MATHlSl-program), ami a demográfiai software-irodalom jelentős eredménye. A könyvben egyéb FORTRAN programozási nyelven írott programokról is szó esik.
Újszerűnek tekinthető a továbbélési függ- vény Gompertz— és Weibull—függvénnyel tör—
ténő modellezése is, amit azóta az európai matematikai demoarátusok is megkíséreltek, Vonatkozik ez az ún, béta-geometriai elosz—
lás függvényének a megtermékenyíthetőség modellezésére való felhasználására is.
A könyvről ugyanakkor néhány bíráló meg' jegyzés is elmondható.
Az első házasságkötések, a válás, az özveayülés, az úiraházasodás, a belső és a külső vándorlások tárgyalásáto'l, illetve elem—
zésétől például a szerző teljesen eltekint, aw mit természetesen megtehet, de ezta ma már rendkívülinek számító gyakorlatot valamivel indokolnia kellene, vagy könyvének címét kellett volna módosítania.
A halandósági tábla kiszámítási módsze- rei közül a könyv kizárólag a korsoecifikus halálozási arányszámok és valószínűségek közötti kapcsolaton alaoulót mutatia be igen magas színvonalon, köztudott azonban, hoav az európai demográfusok számos egyéb módszert is ismernek és alkalmaznak; ezek.
ről illene legalább említést tennie,
A kompetitív haláloki halálozási valószi- nűségek tárházából kimaradnak Ber/(son is—
mert formulái, ami a kérdés érdemi tárgya- lása szempontjából természetesen megenged—
hető, méais méltánytalansáanak tűnik, A könyvből hiányzik a népmozgalmi jelenségek tiszta állapotban való tanulmányozása gon- dolatának hangsúlyozása.
A halálozások haláloki struktúráiának elemzése során fel sem merül a valamely konkrét halálok elleni küzdelem terén ta- nasztalhotó előrehaladás (illetve visszaesés) és az egyéb okokból származó halandóság
W'W
STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELO
szerepe kvantitatív jellegű elhatárolásának kérdése az adott konkrét halálok arányának (súlyának) alakulása szempontjából. holott ez az ilyen elemzések egyik legalapvetőbb
kérdése.
A halandóság erejének fogalma, kiszáml- tása stb. a könyvben igen jelentős szerepet játszik, de kizárólag a halandóság elemzé- sével foglalkozó részekben, Hasonló jellegű fogalom használata és kiszámítása minden egyéb nem ismétlődő eseményekben meg—
nyilvánuló népmozgalmi jelenség elemzésé- ben is indokolt lenne.
A továbbélési függvény modellezése és történetének bemutatása (52—53. old.) két.
ségtelenül a könyv legnagyobb erényeinek egyike, a kérdéssel foglalkozó európai de- mográfusok azonban ennél jóval több figyel—
met érdemlő modellezési kisérletet ismernek.
Az általános korspecifikus termékenységi arányszámok matematikai modelljeinek be- mutatása a könyvből csaknem teljesen hiány- zik.
A csalódnövekedésí, illetve gyermekszám- növekedési valószínűségek a könyvben csak a termékenység elemzésével kapcsolatban szerepelnek, hasonló valószínűségek ugyan—
akkor a demográfiai elemzések más terüle—
tein is szerephez juthatnának.
A könyv az ún. táblamódszert csak a ha—
landóság elemzésére alkalmazza, legalább említenie kellene (helyesléssel vagy helytei lenitéssel), hogy a szakirodalomban már analóg jellegű házasságkötési. termékeny- ségi, válási, özvegyülési, vándorlási stb. táb-
lák is találhatók.
A specifikus állapotban leélt időtartamok finomabb sorszámozását (például második házasság harmadik éve stb.) a könyv is mel- lőzí, a szubpopulációk genezisének bemuta- tásától és mélyebb elemzésétől ezért szük-
ségképpen el kell tekintenie.
A megjegyzések közül a legtöbb termé- szetesen a hasonló témájú könyvek vagy a demográfiai kézikönyvek mindegyikéről el- mondható. Charles !. Mode könyve a maga műfajában igen jelentős, kiemelkedő színvo- nalú munka, e recenzió szerzője is sokat ta- nult belőle.
(lsm.: Valkovícs Emil)
!
KElLMAN. N.:
A CSALÁD- ES HÁZTARTÁSSZERKEZET ÁTALAKULÁSA EURÓPABAN
(Recent trends in family and household compo- sition in Europe.) -— European Journal ol Popula- tion. 1988. 3—4. sz. 297—325. p.
Az elmúlt néhány évtized a népesség együttélési formáinak mélyreható átalakulá- sát hozta magával. Visszaszorult a hagyomá—
nyos __ házasságban élő két szülőből és gyer.
mekeikből, esetleg a nagyszülökből álló _ család, 5 megjelentek az élettársi közössé- gek, az egyszemélyes és a gyermekét egye—
dül nevelő anya által vezetett háztartások.
E változások a fokozott individualizálódás irányába mutatnak: az emberek a korábbi—
nál kevésbé vállalják a szülői szereppel járó kötöttséget, s nagyobb súlyt helyeznek sa—
ját egyéni törekvéseik valóra váltására. A céloknak, értékeknek ezt az átrendeződése't egyes kutatók a .,második demográfiai át—
menet" kezdetének tartják. Milyen — demog—
ráliai és egyéb -- tényezők állnak ennek az átalakulási folyamatnak a hátterében, s me—
lyek e folyamat jövőbeni várható következ- ményei?
Ezekre a kérdésekre keres választ tanul- mányában a szerző. A dolgozat terjedelme- sebb első részében az európai — mindenek—
előtt a nyugat-európai —— országokra vonat—
kozó népszámlálási adatok segítségével át—
fogó képet ad a népesség család- és ház—
tartásstruktúrájában bekövetkezett módosulá—
sokról, részletesen taglalva azok okait. A cikk második részében pedig azoknak a szi—
mulációs vizsgálatoknak az eredményeit is- merteti. amelyek révén több-kevesebb biz—
tonsággal előrejelezhető, miként befolyásol- ja az együttélési szokások napjainkban ta_
nasztalható átalakulása a népesség jövő- beni család— és háztartásszerkezetét.
Európa szinte valamennyi országát érintő.
több évti7ede megfigyelt jelenség a csalá—
dok és háztartások átlagos nagyságának csökkenése. E folyamat részben a termékeny—
séa süllyedésére vezethető vissza, ennek kö- vetkeztében ugyanis mind kisebb az egy csa—
ládra jutó gyermekek száma. Egy másik fon.
tos tényező a fiatalok maaatartásának vál—
*ozása a s7ülői ház elhaavásával kancsolat.
ban, Az 1960-as és 1970—es években az if.
iabb korosztályok tagjai a meaelőző időszak- hoz, képest hamarabb kezdtek önálló, az őket felnevelő nemzedéktől iünaetlen éle—
tet. hozzáiárulva ezzel a családok aorózó- rlr'rsához. A korai kiválást a szülői otthonból elősegítette a aazdasáai körülmények jav-.r- ása (az idősebbek kevésbé érezték mea aver- mekeik kieső keresetét) és a lakáshiánv env- bülése, de szerenet játszott benne a háza- sodási életkor csökkenése is. Napialnkbon Havanakkor számos országban ellentétes irá- nvú feilődésnek lehetünk tanúi: a aazdasáai viszonyok kedvezőtlenek—hé. válásával — envo—
bn'f kö7ött a munkanélkiiliséa teriedése'vel — oárhnzamosan a fiatalok iayekeznek minél tovább a szülői család védőszárnya alatt ma-
radni.
A családnaavsóa csökkenésével P'ssveti'm.
má' Folyamat a családok, illetve, háztartások ,.nukleari'rálódása". vnavis —— a több mano.
rációt, illetve a rokonság szélesebb körét fel-
