Fasteau,H.H.–Ingram,J.J.–Minton,G.: A kódolás minőségellenőrzése az 1960. évi amerikai népszámlálásnál

(1)

1054

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ '

Van tehát már a szocialista statiszti—

kának története Romániában és meg—

vannak azok a tudományos és szerve——

zeti feltételek is, amelyek lehetőséget nyújtanak a statisztika történetének ku- tatására.

A kérdés közelebbi vizsgálata során három indokot hoz fel Biji professzor a statisztikatörténeti kutatások jogos—

sága mellett. A román stat'mztika törté—

netének tudományos feldolgozása lehe—

tőséget nyújtana a statisztika által a szocializmus építésének időszakában el- ért eredményeknek az előző társadalmi rendszerek statisztikájával való össze—

hasonlítására. Lehetőséget nyújtana to- vábbá a végrehajtott különböző statisztikai munkálatok módszertanának mé- lyebb megismerésére és ezen keresztül az adatok hitelességének reálisabb meg—

ítélésére. A román statisztika történeté—

nek összeállítása mellett szól végül az a tény, hogy az utóbbi években végzett levéltári kutatások számos rendkívül értékes ősanyagot tártak fel, melyek le—

hetővé teszik a történészek, közgazdá—

szok számára, hogy Románia társadalmi fejlődéséről a korábban ismertnél telje- sebb képet állítsanak össze.

A közelmúltban került elő például -—- a levéltári kutatások eredményeképpen

—- a Havasalföldön 1838-ban végrehajtott népszámlálás és mezőgazdasági össze- írás anyaga. A román statisztika törté—

nete korábban az 1859/60—ban D. P.

Martian irányításával végrehajtott nép—

számlálást tartotta elsőként számon. A megtalált okiratok, okmányok arról ta—

nuskodnak, hogy már 21 évvel korábban is sor került ilyen nagyszabású össze—

írásokra, A mélyrehatóbb vizsgálatok!

azt mutatják, hogy a szóban forgó ösz- szeírások megszervezésüket és lebonyo—

lításukat tekintve nemcsak modernek- nek minősíthetők, hanem sok vonatko—

zásban fejlettebbek nem egy XIX. szá—

zadbeli nyugat-európai összeirásnál?

A román statisztika történetének ku- tatására az utóbbi években számos kez- deményezés történt. Ezek eredménye—

ként különböző tanulmányok láttak nap—

világot a ,,Revista de Statistica'i-ban, a ,,Studii se comunicari", ,,Revista archi-

2 Részletesen lásd G. Retegan ,,Prfrnul rece-

sámint a! populatiei si agrlculturi Tarn Ro-

minesti: 1838 (Revista de Statistica. 1964. évi 4. sz. (ir—16. old. % 4 mell., 5. sz. 51—60. old.

% mell.) e. tanulmányát.

3Lásd például G. Retegan ,,Istoria statis—

ticií agricole a Rominiei i—nainte de 1960.

Caracteristicile statistieii agricole feudale si izvoarela ei vechi" (Revista de Statistica', 1963.

évi 12. sz. 70—79. old.) c. tanulmányát. Ismer- tetve: Statisztikai Szemle, 1964. évi *7. sz. tai——

785. old.)

velor" és más folyóiratokban.3 Az erők

összefogása, a rendelkezésre,-álló lehetü- ségek megfelelő kihasználása jelentösen

előrevihetné a román statisztikatörténeti kutatásokat és hozzásegíthetne a román statisztika történetének tudományos alá?

pokon nyugvó megírásához.

(Ism.: GWMI Farm) . FASTEAU, H. H. — INGRAM, J. Ji— mw'rou, e.;

A KÓDOLÁS Minosseeetanónzáss

Az mao. ev: AMERIKAI NÉPsZÁMLÁkÁsm

(Control of aual'ity ot coding, in the um censuses.) —- Journal of the American Stain—r' tical Association. 1964. márc. izu—m. 3.

A 40—es évektől kezdve, amióta a rna—, tematikai statisztika elmélete és gyakorlati módszerei nagyobb szerephez íratot- tak a különböző statisztikai megfigyelé?

sek megszervezéúben és végrehajtásá—

ban, minden jelentősebb statiSztiíkai fel?

vételnél gondosan ügyelnek az egyes munkafázisok (az ismérvek megválasz- tása, az összeírás, a kézi és gépi feldol—

gozás, a táblázás stb.) minőségének pre- cíz ellenőrzésére. (Ma már közismert tény, hogy az. ilyen minő'ségellenőrzések nélkül a különböző jellegű statisztikai adatok csökkent értékűek a megbízható- ság szempontjából.) Igy az Amerikai Egyesült Államok 1960; évi népszámlá- lásánál is az adatfelvétel pontosságán' túlmenően részletesen tanulmányozták a kódolás minőségét, ennek befolyását a népszámlálási adatok megbízhatóságára.

A referált dolgozat a népszámlálás egy 25—száza1ékos részmíntája, 45 millió sze—

mély foglalkozási ismérvei kódolási pon—

tosságának vizsgálatánál alkalmazott technikát ismerteti behatóan.

Az 1960. évi népszámlálásnál a kódo—

lás minőségellenőrzését a régebbi elj—á—

rásoktól lényegesen eltérő módba kellett megszervezni a következő okok miatt:

*1. A korábbi népszámlálásoknál alkalmazott eljárás (tapasztaltabb és képzet—

tebb alkalmazottak, revizorok és szuper—

revizorok átnézték a kódolók munkáját és megállapították, hogy a kódszámok javításra szorulnak-e vagy sem) nagy fogyatékossága volt, hogy a revizorok ten-—

denciózusan a ténylegestől eltérő számú hibát fedeztek fel, így egy sor kádhiba felderítetleniil maradt, esetleg helyes kódszámokat rossz; kódszámokkal helyet—

tesítettek. Az 1950. évi népszámlálás al—

kalmával például a revizorok és szuper—

revizorok által ki nem javított hibás kódszámok aránya az általános kódolás- nál Washington álla—m anyagában 29,

lid Lásd: Demográfia 1963. évi 4. sz. sas—m.

0 .

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

1055

Philadelphia anyagában 47 százalék volt, a foglalkozási ismérvek kódolásánál pe—

dig 43, illetve 69 százalék (egyetlen hó—

nap, 1950 novembere folyamán).

2. A népszámlálási anyag feldolgo- zásánál ez alkalommal a korábbi eljárá—

soktól eltérően ún. film—optikai leérző berendezést használtak az információ (népszámlálási anyag) betáplálásához a feldolgozást végző elektronikus számoló- gépekbe. Itt bizonyos népszámlálási Vá—

laszok a kitöltetlen rovatok helyén elő—

nyomott kis köröcskék ceruzával való besatírozásá-ból álltak, ezeket mikro—

filmre rögzítették és ezen a számoló—

gépbe juttatták. Az ilyen anyag Vizuális ellenőrzése igen magas hibaszázalékkal jár, amit a kódot képviselő és helyér—

télekel bíró jelek bevezetése csak tovább növelt volna.

Ennek megfelelően az egyéni- és ági foglalkozás kódolásának minőségellen—

őrzésénél, egy ún. ,,három—eljárásos füg—

getlen ellenőrző rendszert" alkalmaztak.

Lényege az, hogy egy, a népesség ugyan—

azon sze—mélyeiból álló véletlen minta anyagát három szakember egymástól függetlenül kódolta, majd a kapott kód—

számokat összehasonlították. Minden egyes összehasonlítás a következő ered—

ményekre vezethetett: a) mindhárom kódszám egyező, b) két kódszám egyező, a harmadik ezektől különböző, c) mind—

három kódszám különböző. A kódolók és a fenti ellenőrzést végző revizorok ki—

válogatása véletlenszerűen történt egy- formán képzett, azonos kódolási gyakor—

lattal rendelkező gárdából. Ezután egy olyan sémát dolgoztak ki, amely lehetővé tette— a hibásan kódoló személyek azo—

nosítását, valamint azon ismérvek meg—

állapítását, amelyeknél további kódolási gyakorlat, esetleg a kódutasítás tisztá- zása szükséges. Ennek megfelelően, ha a három közül két kódszám megegye—

zett, ezeket jónak fogadták el és az el—

térő harmadikat hibásnak. A kódolók minősítése egy % elemű mintában elkö—

vetett tényleges hibáknak a minőségel—

lenőrzési terv megfelelő kritikus értékei—

vel (elfogadrható hibák számával) való összehasonlítása alapján történt.

Kontrol célokból a kódolást két peri- ódusra osztották: gyakorló periódusra és gyakorlás utáni periódusra. Az első pe—

riódus alatti (mintegy 2,5 százalékos minta alapján végzett) revízió céljai voltak: a kódhibák kijavítása, alacsony hibaszázalék esetén az ellenőrzófolyamat beszabályozása, a kiegészítő gyakorlatok és a kódutasitás finomítása szükségessé—

gének megállapítása stb. A második periódusban már csak a minőségi köve- telményeknek megfelelő kódolók vettek részt a munkában. Ekkor a minőségel—

lenőrzés célja annak megakadályozása volt, hogy az alacsony hibaszázalék emelkedjék. Igy elérték, hogy a foglal—

kozási ismérvek kódolásának átlagos hi—

baszázaléka 3 százalék alatt maradjon.

A dolgozat részletesen elemzi az alkal—

mazott minőségellenőrzési terv első— és másodfokú hibájának hatásait. Az alkal—

mazott minőségellenőrze'si eljárás költ- ségei a kódolás költségeinek mintegy egyharmadát tették ki, viszont a revízió—

jóval objektívebb és hatásosabb volt, mint a korábbi távolról sem olcsóbb el- járás.

A dolgozat igen áttekinthetően és tö—

mören, mégis a részletkérdésekre is ki—

terjedően fejti ki a sok ötlettől és új gondolatokkal alkalmazott originális mi—

nőségellenőrzési eljárást. (Az adatok ér—

tékelésének matematikai vonatkozásairól a szerzők, az Amerikai Minőségellenőr- zési Társaság egy 1962—es konferenciáján tartott előadásokban számoltak be.) A bemutatott igen hatásos módszer, csak—

úgy mint a dolgozat végén felsorolt, to- vábbi kutatásokat igénylő problémák (a módszer általánosítása "kettő—, négy—, öt—

eljárásos" ellenőrző rendszerek esetére.

ezek efficienciájának összehasonlítása és a leghathatósabb kiválasztása, a mód—

szer további finomítási lehetőségei stb.) minden bizonnyal jelentősen elősegítik majd a világszerte folyó további ilyen irányú elméleti és gyakorlati munkákat.

(Ism.: Tekse Kálmán)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

ABELA, MAURICE:

MÁLTA A GAZDASÁGI FEJLÖDÉS ÚTJÁN

(Malta -— a developing economy.) Malta. 1963.

Central Office of Statistics. 45 p.

Szerző, a máltai statisztikai hivatal vezetője, világos áttekintést ad e kis munkában hazája gazdasági problémái—

ról. A kis szigetország —-— három évszá- zadon át a Johannita Rend (melynek tagjait később máltai lovagoknak nevez—

ték) birtoka, majd a XIX. század fordu—

lójától kezdve az angolok fontos hadi—

tengerészeti támaszpontja —— történelme során most először látott hozzá, hogy önálló, békés gazdaságot hozzon létre,