Az államalapító Szent István : "A valaha élt legnagyobb magyar államférfi"

Az allamalapito Szent István

„A valaha élt legnagyobb magyar állam férfi”

D r. C s e h á k K á lm á n

S zen t I s tv á n vo lt az Á rp á d -h á z, e g y ú tta l M a g y a ro rszá g első k i­

rálya. K o ro n á zá sá n a k p o n to s d á tu m á t n em tu d ju k . A z biztos, hogy az 1 0 0 0 . év utolsó va g y az 1 0 0 1 . év első n a p ja ib a n koro­

n á z ta tta m a g á t M a g ya ro rszá g k irá ly á vá . E ngel P á l ezzel k a p ­ csolatban így fo g a lm a z: „ 1 000 ka rá cso n y á n (vagy 1001 újév n a p já n ) E sztergom ban ünnepélyesen k ir á lly á ko r o n á zta tta m a ­ g á t.” M a g a a tény a fo n to s : 1000-ben m egérett a helyzet arra , hogy Is tv á n kirá lly á ko ro n á zta ssa m a g á t. E zzel a tettével befe­

je zte apja , Géza fe jed e le m á lla m a la p ító tevékenységének első sza ka szá t. N e ki, v a la m in t a p já n a k köszönhető, hogy a K á r p á t­

m edencét m egszálló és b irto kb a vevő honfoglaló m agyarság fe n n m a r a d t, n em ju to t t a h u n o k, az a v a r o k és m á s n épek sor­

sá ra , a k ik ko rá b b a n hosszabb-rövidébb id e ig b irto ko ltá k ezt a hegyekkel ko szo rú zo tt nagy fö ld r a jz i egységet. >*- ' G éza felgyorsította, fia István b efejezte a n é p p é válás folyam atát is. A honfoglaló m agyarság a n o m á d törzsek laza szövetsége volt csu p án , n em p ed ig n é p , hisz Simonyi Dezső szerint ,.F.gy n é p ki­

alakulásának feltételei közt az első a helyhez, helyesebben a földhöz kötöttség.” A m agyar törzseknél a n é p p é válás folyam ata élkezdő­

d ö tt ugyan a honfoglalással, sőt m ár L evédiában, m é g inkább Etel­

közben, d e csak az állam alapítással fejeződött be.

A X V III. század m ásodik felében, am ik o r kezdetét vette a m a­

gyar tö rté n e tírá s, m ég az a kérdés is felm erü lt - n em alaptalanul hogy Á rp ád -h ázró l vagy Álmos-házi u ralk o dók ró l, királyokról kell-e szólni, hiszen az tu d o tt volt m á r a k k o r a k rónikákból é s más forrásokból m eg legendákból, hogy .Árpád apja, Álmos volt a m a­

g y ar törzsek első szakrális fejedelm e, akinek M ózeshez haso n ló an az volt a sorsa, sőt hivatása, hogy elvezesse n é p é t az íg é re t földjére - a K árp át-m ed en céb e, d e ő m aga m á r nem lé p h ete tt o d a be.

K ristó G yula a Kézai Sim on-fóle k ró n ik ára hivatkozva ezt írja;

,Az Á rp á d o k családja a T u ru l nem zetségből ( d e g e n e fé p T u ru l);

szárm azott. E m o n d a a p o gány szimbolikát nyelvén n átajm í legiti- m itást biztosított az Á rp á d o k s z á m á ig hiszen csodás” eset, isteni kinyilatkozás p red e sztin álta ő k et a n é p feletti u ra lo m ra .” Az isteni kinyilatkozás viszont Á lm osra, bem p ö ^ig -fiájn,'Á rpádra vonatko­

zott, hisz az ő anyja - a m o n d a sz ériát Em ese v- álm odta, m id ő n férjétől g y erm e k et várt, hogy születendő g y erm ek e az isteni tu ru l (sólyom) m a d ártó l fo g an ta to tt (Em esíf álma)_. E zé rt k a p ta a g y er­

m ek az Álmos nevet. A honfoglalás idejében Á lm o sa n árí- az akkori fogalm ak szerin t - m atuzsálepű ko rú volt, hiszen negyven éven át állt a törzsszövetség élén főfejedelem , azaz k en d e , szakrális U ralko­

dó k én t. A n o m á d n ép e k n él p e d ig az volt

á

gyakorlat,

hogy

n eg y ­ venévi u ralk o d ás u tá n a fejedelm et új, fiatalabb, tettrekésztm b, i u ralk o d á sra alkalm asabb egyénnek, kell felváltania. T ízért tö rté n t m eg, hogy Álm ost vagy feláldozták (m egölték);V agy Ő m aga m o n ­ d o tt le a h atalo m ró l, hogyjáát, Á rp á d o t választhassák pajzsra em e l­

ve főfejedelm ükké. T e tte ezt úgy, h o g y Á rp á d nem zetsége örökölje az isteni e re d e te t is azzal, hogy ebből kizárták Á rpát! fivéreit, vagyis Álmos többi fiát és ezek fiait. E rié következtet K ristó G yula Bíbor- banszületett K onstan tin bizánci császár em e szövegéből: „a tü rk ö k p e d ig jobbnak tartották, hogy Á rp á d legyen a fejedelem , m intsem atyja, A lm os, m inthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra be­

csülték bölcsességéért, é s ráterm ett volt erre a tisztségre, és így a

sem volt, s ettől fogva m indm áig ennek a nem zetségéből lesz Tur- kia (Magyarország) fejed elm e”.

K onstantin császár felsorolja a h é t m agyar törzs nevét is, ame-ó lyek később vérszerződéssel törzsszövetségbe töm ö rü ltek . JEzek;

Nyék, Megyei', K ürtg y arm at, T a tjá n , J e n ő , K ér és, Keszi, d e nem m ondja m eg, hogy Álmos, m ajd fia, Á rp ád , m elyiknek volt a főnö­

ke. így csak következtetni le h e t a rra . hogy a M egyer törzs főnöke leh etett, m e rt feltételezhető, hogy ebből a névből alak u lt ki a m a­

gyar n é p neve.

M uszlim forrásokból az is tu d o tt, hogy a nfagyar törzsek laza törzsszövetségének főfejedelm e a k e n d e volt. d e az ügyek intézésé­

vel és a h a d a k vezérlésével; a gyula, volt, m egbízva azzal, hogy 6 is

alá volt ren d e lv e a főfejedelem nek. A főfejedelem a keleti n é­

p eknél, így a m agyaroknál is, szakrális személy volt, aki, mivel h atalm a isteni e re d e tű , n em nagyon m u ta tk o z h ato tt a n é p előtt.

N eki az égiekkel k ellett ta rta n ia a kapcsolatot, hogy m in d e n veszélyt elh áríth asso n nép étő l. E n n ek a hatalm i kettősségnek az le tt a következm énye, hogy Á rpád halála u tá n u tó d a i az új ha­

zában m á r nem n agyon tu d ta k h atalm at gyakorolni az egész te rü let, m indegyik törzs felett. Ezt a fél évszázadnyi id ő t nevez­

zük a vezérek korán ak , korszakának, am ik o r m indegyik vezér szinte teljhatalom m al u ralk o d o tt saját törzse te rü le té n , törzsé­

n ek szálláshelyein, és vezette h a d a it egyedül vagy más vezérrel, vezérekkel szövetkezve E u ró p a számos országába, m eghívásra vagy önkezdem ényezőleg, zsákm ányszerzés céljából. E zé rt ezt az időszakot a portyázások, a kalandozások korszakának is nevezzük.

A T A R T Ó S LE TE LE P E D É S

A honfoglalást követően á m agyar törzsek ta rtó san le telep e d ­ tek u gyan szálláshelyeiken, de k ő házakat m ég n em ép ítettek, m e rt eíőnyben részesítették a ju rtá k a t. F okozatosan m égis föld­

höz kötö ttek k é váltak, és ezzel elin d u lt, inkább felgyorsult a n é p ­ p é válás folyam ata, am i előfeltétele volt an n a k , hogy n e ju ssa n a k a h u n o k , illetve az avarok sorsára. A vezérek széthúzása, a p o r­

tyázások, a régi életvitel folytatása viszont nagy veszélyeket rej­

te tt m ag áb an . A veszélyt m ég jobban felfokozta az a k ö rülm ény, hogy a X. században n y u g ato n m egerősödött a n ém et császár­

ság, d élen-déikéléfen p ed ig Bizánc. Ennélfogva fennállt a ve­

szély, hogy a m agyar tö tzsek itt a K árp át-m ed en céb en h a ra p ó ­ fogóba k e r ü ln e k am i vesztükét okozhatja. E zért kellett egyrészt felhagyni a Jm landozásokká,Trtásréázt fel kellett venni a keresz­

ténységet, m e rt ez Volt az előfeltétele an n a k , hogy beilleszkedje­

nek E u ró p a ren d jé b e és állam ot alapíthassanak. H ogy ezt m eg­

tehessék, véget kellett vetni a vezérek hatalm án ak , ki kellett épí­

teni az erős központi h atalm at, valam int szövetséget kellett kötni vágy a ném etekkel, vagy a bizánciakkal. Ezt a szükségszerűséget el kellett fogadtatni, a Vezérekkel is, m eg a n ép p e l is. E nnek m egvalósításához nag y m érték b en hozzájárult a ném etek tő l el­

sz e n v e d e ttk é t súlyos katonai vereség: M erseburgnál 933-ban és A u gsburgnái a L éch-m ezőn 955-ben. E két vereséget használta ki Géza fejedelem , hogy véget vessen az ö n pusztító portyázások­

nak , kalandozásoknak.

Azt is ki kell em elni, hogy téves az a nézet, m iszerint a h o n ­ foglaló m agyarok Csak nom adizáltak és háb o rú ztak . Ma m á r tu d ju k , hogy elődeink a korábbi szálláshelyeiken: L evédiában és Etelközben a n o m á d állattenyésztés m ellett földm űveléssel, sző­

lő- és gyüm ölcsterm esztéssel is foglalkoztak. H áziip arral is. Fej­

je n volt a kohászatuk, a, kohókat m ag u k építették , a fém eket jól m e g m u n k álták és szerszám okat m eg fegyvereket kovácsoltak be­

lőlük. íja ik és ftyilaik p ed ig nem csak félelem m el töltötték el el­

lenségeiket. h a n e m azok m inősége és hatalm as m ennyisége a r­

ról is ta n ú sk o d ik , hogy gyártásu k nagy szaktudást és jó l szerve­

zett m u n k á t igényelt. Ezt a m u n k á t p ed ig főleg m aguk végezték.

Az ö tvősm esterséghez is jó l értettek , akárcsak az agyagfeldolgo­

záshoz, a fpnáshdZ, szövéshez, varráshoz, nem ezeléshez, a b ő rö k stb. feldolgozásához is. M indezt n em az új hazában ta n u ltá k el m ásoktól, h a n e m m agukkal hozták a K árp át-m ed en céb e, ak á r­

csak a rovásírást. A m álhát, d e sebesültjeiket is a m a g u k készí­

te tte , -sátorral fedett szekereken szállították. O rv o stu d o m án y u ­ kat p ed ig a „12x11 cm átm é rő jű d ) koponyaékelés (trepanáció) is dicséri - írja Kovács István: F egyver és vitéz c. tan u lm án y áb an

am elyről tú lélőjének k o ponyalelete tanú sk o d ik (B u d a p e st-

S oroksár).” M

Ezék a k ö rü h n én y e k ís hozzájárultak ahhoz, hogy G éza feje­

d e le m elkezdhette, fia, István ped ig befejezhette azt a nagy m ű ­ vet, am it állam alapításnak nevezünk.

Géza T ak so n y fejedelem fia volt. Kristó G yula szerint „tény­

leges h a tá r b a álig te rje d t ki nagyobb té rsé g re, m in t saját törzsé­

n ek te rü le te ” . T e h á t a Csc-pd-szigetre és főleg a D u n á n tú l je le n ­ tős részére. .Árpád és nem zetsége A quincum róm ai város rom jait is birto k b a vették a mai Ó b u d a te rü le té n , am elyről A nonym us a G está H u n g a ro ru m h a n azt állítja, hogy Attila városa

Ivóit, .« | - ... »

M aga az utódlás m ódja sem volt összhangban a keletről h o ­ zott szokásokkal. E zért Géza kénytelen volt leküzdeni a belső ellenállást, hogy teljesíthesse ap ja v égakaratát és ö rö k éb e léphes­

sen. P ontosan n em tu d ju k , hogy erő vagy m eggyőzés, ügyes politikai húzás ered m én y ezte-e T a r S zerénd vagy e n n e k fia, K oppány beleegyezését abba, hogy Géza legyen a főfejedelem . Az viszont té n y k é n t ism ert, hogy en n e k ellenében Géza á te n g e d ­ te k orm ányzásra Som ogyot.

A Z Á L L A M A L A P ÍT Á S FELÉ

Géza csak a belső béke biztosítása u tá n te h ette m eg az első lépéseket az állam alapítás felé vezető ú to n . E nnek egyik fontos állom ása volt a nyitás a N yugat felé, am ire a 970-es évek elején k erü lt sor.

D r. B aróti Lajos az 1890-es években írt és a m illennium tisz­

te letére k ia d o tt m ű v éb en (Dr. Szalay Jó z sef-d r. B aróti Lajos: A m agyar n em ze t tö rté n ete . I. kötet; Dr. Baróti Lajos: M agyaror­

szág az Á rp ád -h áz kihalásáig) így jellem zi, nyugati fo rrásokra hivatkozva, Géza fejedelm et: „nyers, erőszakos, kegyetlen, aki n em e lég e d ett m eg a pu szta czím m el, h an e m ak a ratá t érvényre is tu d ta e m eln i”.

A B aróti által leírtakhoz azt is hozzá kell ad n i, hogy G éza az eszét is tu d ta használni, am ellett házasságkötések rév é n is növel­

ni tu d ta befolyását és hatalm át. Az erdélyi G yula Sarolt nevű lányát vette feleségül, akinek á term észete hasonló volt az övé­

hez. Ezzel igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot az ország

nyugati és keleti része között. K ettejük házasságából több leánygyerm ek született, akiket lengyel, bolgár, ve­

lencei uralk o d ó , illetve neves nem es családok sarjaihoz a d o tt nőül. Géza a külsőségekre is adott. M agának és

u d v ará n ak k őpalotát ép íttetett. Az E u ró p á h o z való jo b b Ü ^ beilleszkedés érd e k é b e n elsősorban, n em p ed ig szem é­

lyes m eggyőződésből, országába N y ugatról szerzetese­

ket és p ap o k a t hozatott, hogy terjesszék a kereszténységet. Ő m aga is m egkeresztelkedett.

Géza és Sarolt házasságából született V ajk nevű fiuk, aki a ke- resztségben az István n ev et kapta. G éza ő t szem elte ki u tó d án ak . A dalbert p rág a i p ü sp ö k közvetítésével, aki többször is időzött hosszabb-rövidebb ideig G éza u d v ará b an és István neveltetésében is részt vett, m egszerezte Istv án n ak H e n rik bajor h erceg lányának, Gizellának a kezét. A házasságra 996-ban k e rü lt sor. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a nyugati latin rítu sű kereszténység té rh ó d ítása eléggé e lő re h ala d o tt volt m á r Géza u ralk o d á sán a k utolsó éveiben, b á r István m ég p o g án y n a k született.

Ebbtjn a házasságban is politikai in d íttatás lelhető fel Géza ré ­ széről, akárcsak ab b an , hogy nyugati irán y b an nyitott. Az erdélyi G yula m á r k o ráb b a n felvette a keleti g ö rö g rítu sű kereszténységet.

Ezt tette Bulcsú vezér is, valam int Ajtony, a T em esköz u ra, aki székvárosában, M arosváron kolostort ép ítte te tt a g ö rö g szerzete­

seknek. Géza p e d ig n em a k a rt m ásodik, h arm a d ik len n i a sorban, és szintén K eleten keresn i a szövetségeseket. A m ellett a közvetlen h atalm a alatt álló te rü le t is közelebb volt a N ém et-róm ai B iroda­

lom hoz, am ely é p p kibontakozóban volt, és e n n e k császára, I. O ttó, az au g sb u rg í győző szintén k ereste Gézával a kapcsolatot, akit ki­

rálynak nevezett, m ás források p ed ig nagyfejedelem ként (senior m agnus) em legetik. O ttó és Géza követek ú tjá n fel is vették egy­

m ással a kapcsolatot a 970-es évek elején. Ezt követően p ed ig több hittérítő is érk e zett M agyarországra. E kkor jö tt a császár személyes m egbízottja, S ankt Gallen-i B rú n ó v e rd u n i p ü sp ö k is, ak in ek az volt a feladata, hogy előkészítse a kereszténység terjesztését a m a­

gyarok között.

Géza m in d e n tőle te lh ető t m e g tett fia é rd e k éb en , hogy örökébe lépve m inél sikeresebben uralk o d h asso n . E n n ek ellen ére István­

n ak valóban n agynak kellett le n n ie ahhoz, hogy a m eg kezdett m u n k á t teljes m é rté k b e n befejezze. Ő p ed ig valóban nagy volt.

K ristó G yula szerin t „a valaha élt legnagyobb m agyar állam férfi”.

Apjától, anyjától k em énységet is m eg okosságot is örökölt, kitartást, következetességet n e m kevésbé, A dalbert p rág a i p ü sp ö k tő l p ed ig latinos m űveltséget n yert, és m e g erő sö d ö tt keresztényi hitében. Eb­

b en az u tóbbiban je le n tő s szerep ju to tt feleségének, G izellának is.

A sors is kegyes volt hozzá és n ép é h ez a te k in tetb en ,

hogy összesen 41 évig u ra lk o d h a to tt (997-1038). ...»

Árpádok

vagy Álmosok?

A magyar történelem első uralkodócsa­

ládját Árpád-ház néven ismerjük. Ennek az elnevezésnek nincsenek középkori előzmé­

nyei, csak a 18. században vált fontossá a szárnyait bontogató magyar történettudo­

mány számára, hogy néven nevezze e dinasz­

tiát. Ennek a kérdésnek a felvetésében is megválaszolásában döntő szerepet kapott an­

nak a két forrásnak a felfedezése, illetve M a­

gyarországon ismertté válása, amely már ak­

kor megalapozta és azóta is folyamatosan meghatározza a legkorábbi magyar históriá­

ra vonatkozó tudásunkat. Kéri Borgia Fe­

renc 1 740-ben ismertette meg a magyar tu­

dományosságot e g sor bizánci kútfővel, köz­

tük Bíborbanszületett Konstantin császár munkájával (A birodalom kormányzásáról).

E szerint a forrás szerint az első magyar fe ­ jedelem Árpád volt. Bél Mátyás 1 746-ban tette közzé Anonymus gesztájának (Gesta Hungarorum - A magyarok története) szö­

vegét, amely a magyar fejedelmek sorát Á l­

mossal nyitotta.

Az előző, külhoni munka alapján tehát Árpád-házról - Árpádokról - , az utóbbi, hazai keletkezésű alkotás alapján Álmos­

házról - Álmosokról - kellene beszélni. Hogy végül is a két változat közül melyik vált el­

fogadottá és általánosan használttá, az a 18. század második felében Pray György, Palma Károly Ferenc és Katona István munkálkodásának eredményeképpen dőlt el.

A jezsuita Pray 1761-ben ezt írta: „Béla Jegyzője pedig abban, hogy Álmost első feje­

delemnek állítja, akinek vezetésével a magya­

rok kijöttek Szküiából, erősen téved a Bíbor­

banszületett tanúságához képest." Pray e megállapítására támaszkodva Palma Károly Ferenc 1 770-ben megalkotta és hódító útjá­

ra indította az „Árpád-kor" és az „Árpád­

ház” fogalmakat, de ez még elszigetelt, maga által sem következetesen végigvitt próbálko­

zás volt.

Ebből elméletet és azóta szakadatlanul élő gyakorlatot a szintén jezsuita Katona István teremtett. Ó ugyan Anonymus nyomán Á l­

most tekintette a magyarok első fejedelmének,

de mégis a Pray által megalapozott és Palma által megalkotott elnevezés mellé állt. Ennek indokát 1779-ben így fogalmazta meg: „Mi­

ért nevezik az első uralkodóházat Árpád­

háznak? Amint az első frank királyi nemzet­

séget Merovingnak, a másodikat Karoling- nak hívják az írók, noha Meroveust is atyja, Clodius, Martell Károlyt is atyja, Pippin megelőzte az országlásban, minthogy tudni­

illik az atyáikat kiválóságban felülmúló fiák az uralkodóházuk számára megszerzett szi­

lárd tisztséget tartósabban örökítették utóda­

ikra, akként Magyarország első uralkodóhá­

za, az Árpád-ház is hallotta, hogy bár Álmos megelőzte a magyar nép élén Árpádot, de e fiúnak, Árpádnak a hatalma kiterjedtebb és erősebb volt, mint az apáé, Álmosé, így az egész nép amannak (Árpádnak) számára biztosított előnyt emezzel (Álmossal) szem­

ben." Ezzel vált a magyar történeti iroda­

lomban megfellebbezhetetlen tétellé, hogy az első, Almostól leszármazó magyar uralkodó­

családot Almos fiáról, Árpádról Árpád-ház­

nak, tagjait pedig Árpádoknak nevezzük.

(Rubicon, történelm i folyóirat, B udapest, 2000/3. szám)

M agyar Sió ^{5. oldal}

Szent István aláírása a pannonhalmi alapítólevélen a.

k r f

AciTiS- In c cccti“’«i- 4 íuj «rt&< yij .ur^«tz őfic-cc- 4 J«r&> i« %oytb • maíeJLí'ítím&y ■yppxvUL tatéul?- j i

aví

• • ■ snJjj$Km <*-»>• Anno prm ycy tnvpv&fccL- hoc f

c .^ r ii- tíw - Á Á c a m trc C e k v / ijlrm v c ftZfif- Ka/uuAt’-f

:ií||tjnu|

•T ■:''*riU

í r : <r

.' ÚÍ^’Í^{h í} P fv fo m !’ |ü!«- 'VTT^t ,(-Í(.

e m u i t ■ <<

István, aki ap ja halála u tá n 997-ben k e rü lt a feje­

delm i székbe, E ngel Pál m egfogalm azásában, „folytat­

ta ap ja politikáját, am en n y ib en jó viszonyra tö re k e ­ d e tt legerősebb szom szédaival”. Erő, ügyesség, k ita r­

tás, következetesség, jó politikai érzék és nagy tudás kellett ahhoz, hogy a vezérekkel elfogadtassa m ost m á r n em az elsőséget az egyenlők között, h a n e m a felsőbbséget is, hogy elfogadják ő t u ralk o d ó ju k n ak , a n é p m in d ­ egyik réte g e p ed ig h ajlan d ó legyen felhagyni korábbi életvitelével, le m o n d an i ősi szokásairól, vallásáról és felvenni a n yugati latin rí­

tu sé kereszténységet; a nem zetségi, törzsi állapotok hely ett p ed ig elfogadni a k ialakulóban lévő feudális (hűbéri) viszonyokat. U g y an ­ ak k o r Istv án n ak a szom szédos állam okkal is el kellett fogadtatnia, hogy ő szuverén, sen k in ek sem az aláren d eltje, vazallusa, a n é m e t­

ró m ai császárnak sem , b á r attól kap ta ap ja a lándzsát, am i k ép lete­

sen talán, ténylegesen azo n b an sohasem je le n te tte az a láren d e ltsé­

get.

A K E R E S Z T É N Y S É G TE R JE D É S E

István u ralk o d á sá n a k első h á ro m éve alatt nagy léptekkel h alad t a kereszténység terjed ése, az új r e n d és állam szervezet kiépítése.

V alójában ez m á r 996-ban m eg k ezd ő d ö tt, m e rt Gizellával nagyobb szám ú n é m e t lovag és p a p is érk e zett Géza országába. E bben az évben kezdték m eg a p a n n o n h a lm i B en ed e k -ren d i (bencés) kolos­

to r építését, am elybe A d alb ert p ü sp ö k tanítványait helyezték el, és e k k o r alap íto ttá k m eg az első, állandó székhelyű m agyarországi p ü sp ö k ség et is V eszp rém b en , a g ö rö g rítu sú veszprém völgyi kolos­

to r tőszom szédságában.

Géza 997-ben b ekövetkezett halála alkalm at a d o tt K o p p án y ve­

zé rn ek , Som ogy u rá n a k , hogy b ejelentse igényét a fő hatalom ra.

K ristó G yula ezzel kapcsolatban im igyen idézi a m agyar krónikát:

K oppány „T ar S zeré n d fia volt, ak i Szent Istv án k irály ap ja , Géza feje d ele m é le té b e n h e rc e g sé g e t v iselt. G éza fejed elem h a lá la u tá n K o p p án y v érfertő ző h áz asság o t a k a rt k ö tn i S zent Istv án k irá ly anyjával, m eg a k a rta ö ln i S zent Istv án t, h erc e g sé g é t p e d ig saját h atalm a alá a k a rta vetni. Som ogy h e rc e g e vo lt.” Más szóval K op­

p án y a szeniorátus elve, azaz az idősebb jo g á n követelte m ag án ak a fejedelm i tró n t, G éza ö zvegyének a kezét p ed ig a levirátus p ogány szokásra hivatkozva a k a rta m ag án ak m egszerezni - mely szerint az elh u n y t özvegyét a fivér, uno k afiv ér vagy m ás közeli ro k o n kell hogy feleségül vegye, am i n em je le n t feltétlenül vérfertőzést.

K o p p án y győzelm e hatalm as visszalépést je le n te tt volna, m e rt a kereszténység terjesztése és az új társadalm i r e n d kiépítése, az ál­

lam alapítás sikeres befejezése kérd ő jelezö d ö tt volna m eg. István azonban 998-ben a V eszprém m elletti csatában legyőzte K o p p án y t és a m ögötte felsorakozott törzsi-nem zetségi arisztokráciát, vala­

m in t a szabad m agyarokból to b o rzo tt h ad e rejé t. T e tte ezt hívei, m eg a n é m e t lovagok segítségével. A csatában elesett K o ppány tes­

té t felnégyeltette: egyik részét az esztergom i, á m ásikat a veszprém i, a h a rm a d ik a t a győri k a p u ra szegeztette, a neg y ed ik et p ed ig az erdélyi G yulának k ü ld te - figyelm eztetésül. Ez nagyon is p ogány je lle g ű figyelm eztetésnek tű n ik , n em p ed ig keresztény u ra lk o d ó ra vallónak. V alójában abban a k o rb a n ez elég gyakori m egtorlási m ód volt, h a p é ld á t a k a rta k statuálni.

A felnégyelésről szóló forrásból azt is m e g tu d ju k , m ely ^ árak , városok voltak Géza, m ajd István fő erősségei.

Árpádot pajzsra emelve fejedelmükké választják a magyarok

A források szerint K o p p án y lázadását István Som ogy n é p é n is m eg ak a rta bosszulni azzal, hogy m egfosztja szabadságától és a Szent M árton kolostornak adom ányozza,,de szíve m egenyhült, és csak tized fizetésére kötelezte a n é p é t azzal, hogy a gyerekek u tá n is fizetniük kellett a tizedet.

K oppány legyőzése u tá n István m ég nagyobb eréllyel terjesz­

te tte a kereszténységet. Ú jabb p ap o k a t és szerzeteseket h ozatott országába. Főleg cseheket, n ém ete k et és olaszokat. H ozzálátott az egyházszervezéshez. Az volt a terve, hogy 10-12 p üspökséget alapít, székvárosában, E sztergom ban p ed ig érsek-prím ási szék­

helyet is létesít. Ezzel a tervvel k ü ld te el követeit Astrik pécsvá- rad i kolostor ap á tjá n ak a vezetésével - akit a kalocsai egyházm e­

gye élére szem elt ki - R óm ába a p áp á h o z azzal a kéréssel, hogy hagyja jó v á egyházi intézkedéseit, és küldjön neki k oronát. E rre az első m illennium utolsó évében k e rü lt sor.

A m ikor István követei R óm ába érkeztek II. Szilveszter p á p á ­ hoz, III. O ttó n ém et-ró m ai császár ép p e n o tt tartózkodott. Neki sem volt kifogása ellene, hogy a p á p a k o ro n át küldjön a m agya­

ro k u ralkodójának, m e rt István a p ü spökségek m egalapításával, tem plom ok, kolostorok létesítésével és építésével, a keresztény­

ség terjesztése te ré n elért hatalm as eredm ényeivel ezt k iérd e­

m elte. íg y részben neki köszönhető, hogy a p á p a a k o ro n á t nem a lengyel fejedelem nek, h an e m Istvánnak, a m agya­

ro k fejedelm ének k ü ld te el. *

A k o ro n a sem je le n te tt függőséget sem a p ápától, sem a n é­

m et-róm ai császártól, m in t ahogyan a Gézától örökölt lándzsa sem , d e legitim ációt igen. K ristó G yula errő l így ír: „Az a korona, am ellyel István királlyá avatását végezték, n em m a ra d t rán k . A koronázással, am elyre 1000-1001 fo rdulója táján k erü lh e te tt sor, István m e g k ap ta azt a keresztény legitim ációt főhatalm a gyakorlásához, am elyet az »Isten kegyelm éből u ralk o d ó király«

frázisa fejezett ki. A k oronázásnak inkább elvileg volt nagy je le n ­ tősége. Ezzel egy jo ttá n y it sem n ő tt az u ralm a alatti te rü let, vi­

szont a királyi cím m el já r ó keresztény elkötelezettséget pajzsként használta későbbi o rszággyarapító akcióihoz.”

Szüksége is volt e r r e a pajzsra, m e rt m á r 1003-ban ism ét csak fegyveres harc á rá n tu d ta érvényesíteni u ralkodói akaratát.

Míg az ország nyu g ati felében az Á rpádok ivadékai igyekeztek egységbe töm ö ríten i a törzseket, add ig keleti felében az erdélyi G yulák tették ugyanezt. Ez e lk erü lh etetlen ü l rivalizáláshoz veze­

tett. Géza fejedelem az ellen tétek et házasságok révén igyekezett m érsékelni, feloldani is, h a lehetséges, de ez nem sik erü lh etett a nagy ellentétek m iatt. A m ikor István

királlyá k o ro n áz tatta m agát, az ország egységét csak anyai nagybátyja legyő­

zése á rá n tu d ta m e g terem ten i. Kelet és N yugat összecsapásáról is beszélhe­

tü n k , hisz az Á rp á d o k a ném et-ró m ai császárokra tám aszkodtak, a G yulák p ed ig Bizáncra. A n agy egyházszaka­

d ásra csak 1054-ben k e rü lt sor, d e az ellen tétek m á r Szent István k o ráb a n is nagyok voltak R óm a és K o n stan tin á­

poly között, és ez M agyarországon is ére zte tte a hatását. Itt bizonyos ver­

sengés is folyt a keleti és a n yugati ke­

reszténység között. S zent István é rd e ­ m e, hogy a ny u g ati d iadalm askodott.

N y ugaton a törzsi-nem zetségi re n d bom lása és az új társad alm i re n d ki­

alakulása is elő re h ala d o tta b b volt, m in t keleten. Ez, valam in t a h a th a tó ­ sabb n ém et tám ogatás d ö n tö tte el a h arc kim enetelét. Bizánc m ásfelé volt elfoglalva, tu d h a tju k m eg bizánci for­

rásokból, ez ért n em n y ú jth a to tt kellő tám ogatást az erdélyi G yulának. Ist­

ván győzelm e u tá n anyai nagybátyja Lengyelországba m en ek ü lt. István a feleségét is u tá n a k üldte. M ost kím é­

letesebb volt, m in t K o p p án y esetében.

Az erdélyi G yula legyőzése u tá n m ég csak egy nem zetségfő, Ajtony és törzsi állam a állt ellen István k ö zpon­

tosító törekvéseinek, m e rt G yula legyőzése u tá n István azonnal K eán ellen v onult D él-E rdélybe, akit szintén legyőzött; Aba Sá­

m uellel és Vajtával p ed ig kiegyezett. A T em esköz u ra, Ajtony m ég az 1020-as években is ellenállt Istvánnak. A M aroson a T i­

száig és o n n a n tovább szállított sórakom ányokat is m egvám oltat­

ta, csökkentve ezáltal a királyi sóbányák jövedelm ét.

István és G yula h á b o rú já b an Ajtony nyíltan G yula o ldalára állt. István viszont azonnal n em v ezethetett ellene h ad a t, m e rt d élen , d élkeleten nehézségei tá m ad tak a b izánci-bolgár ellenté­

tek m iatt. A bizánci császár is, m eg a bolgár cár is k ereste István­

nal a szövetséget, István viszont n em ak a rta m agát elkötelezni egyik oldalon sem . E zért m eg ro m lo tt a viszony közte és a b o lg á r cár, Szam uil között. P eta r M ijatev bolgár történ ész szerint Szá­

m ú d „bosszúból szövetségre lé p ett A jtonnyal, elkergette m enyét, Géza fejedelem lányát, aki ak k o r g yerm eket v á rt”. Istvánt nem hagyta h id e g en n ő v ére sorsa. Szövetségre lé p ett a bizánci csá­

szárral és részt vett Szam uil hatalm án ak a m egdö n téséb en . H a­

d ai a b olgár főváros elfoglalásában is részt vettek. Később a bi­

zánci császárral is konfliktusba keveredett. E n n ek is A jtony volt az előidézője, m e rt m ost II. Vazul bizánci császárral szövetkezett István ellen. István ezt n em tű rh e tte tétlenül, m e rt országának délkeleti te rü lete k e rü lt veszélybe. Bizánc Szerém séget is elfog­

lalta a bolgároktól, és m ost, Ájtony segítségével, a T em esköz m egszerzése is so rra k e rü lh e te tt volna. II. Vazul halála u tá n elérk ezett a pillanat, hogy leszám oljon A jtonnyal.

H adainak vezetésével rokonát, Csanádot bízta meg, aki koráb­

ban az erdélyi Gyula, m ajd Ajtony szolgálatában állt, sőt Ajtony

egyik fő em bere volt, de n ézeteltérés tá m a d t kettejük között. Ajtony elől m enekülve E sztergom ban István­

nál k ere sett és talált m enedéket.

A C sanád vezette sereg győzelm et a ra to tt Ajtony felett. M aga Ajtony is elesett, törzsi állam a p ed ig Ist­

ván h atalm a alá került. Ezt követően ezen a te rü lete n is m egalakulhattak a várm egyék, és István m egalapít­

h atta a csanádi püspökséget, am elynek te rü le te egybeesett Ajtony törzsi állam ának a területével. A keleti rítu sú kereszténységet itt is felváltotta a nyugati latin rítu sú kereszténység, akárcsak Erdélyben.

A kereszténység terjed ése is je le n tő se n felgyorsult.

Ajtony legyőzésével István király befejezte az ország egyesítésé­

n ek folyam atát. Ezzel egyidőben az állam alapítás és az egyház szer­

vezeti kiépítésének n eh é z folyam ata is befejeződött. A törzsszövet­

ségből korszerű állam lett, am elyben a nem zetségi ősközösséget felváltotta egy új, feudális (hűbéri) viszonyokra épülő társadalm i ren d sz er, am elyben m á r elsősorban n em a rok o n i, nem zetségi-tör­

zsi, h a n e m a te rü leti és társadalm i m eg gazdasági kapcsolatok vál­

tak d ö n tő fontosságúvá, de a család m a ra d t továbbra is a társadalom alapköve, a keresztény egyház és e r­

kölcs p ed ig az egyik legszilárdabb pil­

lére. E zért fo rd íto tt István király olyan nagy g o n d o t az egyházm egyék, azaz a püspökségek, m ajd az érsekség m egalapítására. A m ásik p illér p ed ig a h a d e rő volt, am ely a várispánságok- ra, vagyis a v árm egyékre alapozódott elsősorban. Az egyházm egyék és a vá- rispánságok, várm egyék m egalapítá­

sára egyidejűleg k erü lt sor.

István tizenkét egyházm egye m eg­

alapítását tervezte, de életében csak tíznek a m egalapítására k e rü lt sor.

Ezek elsősorban a D u n án tú l, m ajd a D u n a-T isz a közén, a Felvidéken, vé­

gül a T iszántúl, E rdélyben és T em es­

közben alakultak m eg. Keletkezési so rre n d jü k n e k is m egfelel az alábbi felsorolás: esztergom i, győri, veszpré­

m i, pécsi, kalocsai, váci, egri, b ih ari vagy nagyváradi, erdélyi és végül a m arosvári vagy Csanádi egyházm e­

gye-A p ü sp ö k sé g ek n e k István-földbir­

tokokat, u d v artelep ek et, szolgáló n é ­ p e t és m ás jöved elem fo rráso k at, pl.

tizedet, adom ányozott. K olostorokat is alapított. K ülönösen nagy g o n d o t fo rd íto tt a B e n ed e k -ren d i kolostorok alapítására, m e rt a B e n ed e k -ren d i szerzetesek nem csak az igét h ir­

dették, h an em a földm űvelésre,' gyüm ölcs- és szőlőterm esztésre, k ézm ű ip arra, keresk ed elem re, egyszóval gazdálkodásra is ta n íto t­

ták a népet. K olostoraikban p ed ig iskolákat létesítettek. István a rra is ügyelt, hogy a m agyarországi egyház önálló legyen, n e függjön más ország egyházától, h a n e m csak a ró m ai páp átó l, attól is csak egyházilag. E zért alap íto tta m eg az esztergom i érsekséget, am elyet h ercegprím ási ra n g ra em elt. Az egyes p ü spökségek p ed ig m egszer­

vezték a főesperességeket, esperességéket és plébániákat. István re n d e le te értelm éb en m in d e n tíz falu n ak ép íten ie kellett egy közös tem plom ot. Ezek re n d sz e rin t fából készültek, de a városokban, vá­

rak b an , a püspökségek, érsekség székhelyén, valam int a kolosto­

rok b an , esperesi székhelyeken is téglából, kőből ép ü ltek a te m p lo ­ m ok, akárcsak az apátságok épületei. A kolostorok közül a le g ré­

gibb a szentm ártoni, ism ertebb nevén a p an n o n h a lm i volt, am elyet m ég 996-ban Géza fejedelem alapított. Ezen a főapátságon kívül Pécsváradon, Szalaváron, B akonybélben és a N yitra m egyei Zobor- hegyén is alapított Szent István apátságot a B en ed e k -ren d i szerze­

tesek szám ára. Ezeket az apátságokat is gazdagon ellátta ad o m á ­ nyokkal, am elyekről kiváltságlevelet a d o tt ki. A p a n n o n h a lm i főa­

pátságnak István király 1001-ben ad om ányozott kiváltságlevelet, am elynek ere d etije n ap jain k b a n is gazdagítja kulturális em lékeink tárházát. István országában az apátságok azonos ra n g ú a k voltak a püspökségekkel, a p an n o n h a lm i főapátság ap átja p ed ig pü sp ö k i jo g h a tó sá g o t is gyakorolt. István, az apostoli király, m aga nevezte

ki az érseket, a p ü sp ö k ö k et, apátokat, ezzel szavatolva

a m agyar anyaszentegyház függetlenségét. »

w m m

I T 1

M agyar Sió ^{7. oldal}

M aga és felesége is é p ítte te tt tem plom ot. István S zékesfehérváron, Gizella p e d ig V eszprém ben. Id ő ­ vel Székesfehérvár vált a király és a királyság székvá­

rosává és m a ra d t 300 éven át, V eszprém p ed ig a ki­

rályné székvárosa lett.

Az egyházi szervezet kiépítésével egyidejűleg folyt az állam politikai szervezetének a kiépítése. István a fran k b iro d alo m politikai szervezetét v ette alapul. A várispánságo- k at a grófságok m in tájára szervezte. Ism e re te in k szerint 45-46 vá- risp án ság o t (várm egyét) alapított. P a u le r/G yula szerint ezek a kö­

vetkezők: E sztergom , V isegrád, K om árom , H o n t, Bars, N yitra, T re n c sé n , Pozsony, M oson, S o p ro n , G yőr, V eszprém , K rakó (Ka­

rakó), Vas, Zala, Som ogy, Pozsega, V alkó, B aranya, T o ln a, B odrog, Bács, Kevi (Keve), C sanád, C songrád, Békés, Z arán d , A rada, F eh ér (Erdélyben), T o rd a , Kolos* D oboka, B ihar, Szolnok, Szabolcs, Szat- m ár, B orsova, U n g , Z em plén, B orsod, Abaúj, G öm ör, N ó g rád , Pest és F e h é r vagy Fejér. F ejér v árm egyének a te rü le té n volt a kalocsai püsp ö k ség (a X II. századtól érsekség) székvárosa, Kalocsa, am ely­

hez egyházilag Bács és B o d ro g várm egye is tartozott. A T em esköz várm egyéi p e d ig a Csanádi püsp ö k ség h ez tartoztak. T em es v árm e­

gye is, am elyet P au le r n em em lít.

M indegyik várm egye központja egy vár volt, am ely k örül idővel kialakult a város. A v ár és egyben a várm egye élén a várispán állt, akinek az volt a legfőbb feladata, hogy gon d o sk o d jo n a várm egye te rü le té n e k v édelm éről, a kereszténység terjesztéséről - ő vezette keresztvíz alá a m egye n é p é t - , szervezze a közigazgatást, ő rk ö d jö n a r e n d és a béke felett, b etartassa a törvényeket, fáradozzon az új társad alm i r e n d kiépítésén és m egszilárdításán.

Szent István törvényekkel szabályozta a tá rsa d alo m m in d e n fo n ­ tos k érd ését. Ezek a törvények szabták m e g a társad alo m két alap ­ vető osztályának: a szabadok és a n em szabadok osztályának a gaz­

dasági és társad alm i helyzetét. A szabadoknak volt földbirtoka, am ellyel szabadon rendelkeztek. A n em szabadok u r u k ak aratán ak voltak alárendelve. Ezek két kategóriába sorolhatók: a jobbágyok és a rabszolgák kategóriájába. István törvényei lehetővé te tté k a rabszolgák felszabadítását, hogy ezáltal jo bbágyokká válhassanak. A szabadokból alak u lt ki a föld-

birtokos nem esség. A szabadok és a n em szabadok között h e ­ lyezkedett el a középréteg. E h­

hez a ré te g h ez ta rto zta k a kato­

náskodó vitézek (milites), akik közül is a király vitézei (servien- tes regales) je le n te tté k a m aga­

sabb szintet. D e a várjobbágyok (jobagiones castri) is fontos kö­

zé p ré te g e t képeztek, m e rt sze­

mély szerint szabadok voltak, a v ár védelm ével, katonáskodás­

sal voltak m egbízva. Szolgálatu­

k é rt kisebb fö ldbirtokot kaptak, am elyet m a g u k m űveltek meg.

K ülön osztályt kép eztek az id e ­ g en e k vagy v en d é g ek (hospl- tes), m e rt István előszeretettel h o za to tt országába olyan em be­

rek et, akik vagy a katonáskodás (lovagok), vagy a földm űvelés, ipar, kereskedelem te rü le té n voltak jó l hasznosíthatók. Ezeket saját vagy főem bereinek a b irto k ain telep ítette le, és bizonyos előjogokat biz­

tosított szám ukra.

István tö rvényeiben a papság anyagi és társadalm i helyzetét is ren d e zte . G o n d o sk o d o tt arró l, hogy a p a p o k és a szerzetesek a világi h atalom tól és bíráskodástól füg g etlen ek legyenek, valam int jö v e d ele m m e l bírjan ak , am it leginkább az egyházi tized és a föld­

b irto k biztosított a szám ukra.

T ö rv én y ei a m a g án tu lajd o n szentségét és a közbiztonságot is szavatolták. N agy szigorral védelm ezték az em b e r életét, testi ép sé­

gét és vagyonát. A nők, g yerm ekek és általában a gyengék védel­

m érő l is g o ndoskodtak. Az első törv én y ek et a d rák ó i szigor je lle ­ m ezte. Később e n y h ü lt a szigor, am i azt je le n ti, hogy csupán n é ­ h án y évtized alatt sokat ja v u lt az országban a közbiztonság. O lyan m é rték b en , hogy e n n e k h íre a ny u g ati országokba is eljutott. A szentföldi z a rán d o k o k m á r n em a te n g e ri u ta t, h a n e m István o r ­ szágát választották ú tirán y u l, hogy eljussanak úticéljukhoz.

István és Gizella nagy figyelem m el nevelték, neveltették egyet­

len életben m a ra d t fiúgyerm eküket, Im re h erceget. Azt tu d ju k , hogy lelki, szellemi neveltetésével az előkelő velencei családból szár­

m azó G ellért a p á to t bízták m eg, azt a G ellértet, aki később a Csanádi

egyházm egye első p ü sp ö k e lett István akaratából, m ajd vértan ú - halála u tá n a p á p a szentté avatta. Téves viszont az az állítás, hogy Im re h erc e g csak vallási és szellemi neveltetésben részesült. Ist­

ván ak aratából fizikailag is felkészítették őt az u ralk o d ásra. Élte ő a kortársifjak egészséges világi életét. Szülei legnagyobb fájdal­

m á ra fiatalon, vadászaton vesztette életét. H ogy h ith ű keresz­

tény volt, a rró l n em csupán a leg en d ák és a k o rd o k u m e n tu m o k beszélnek, h a n e m az a tény is, hogy halála u tá n a p á p a szentté avatta.

K O R Á N A K E G Y IK L E G N A G Y O B B U R A L K O D Ó JA H a István királyról m int em b errő l is vélem ényt ak a ru n k fo r­

m álni, a k k o r nem k erü lh e tjü k m eg fiához, Im re herceg h ez íro tt Intelm eit. Ezeket, m in d e n bizonnyal, m aga m o n d ta tollba, te h át István szövegének tekin th etjü k . A bevezető szavak u tá n tíz feje­

zetben foglalja össze tanácsait, d e ezek értelm ezése és ism erteté­

se külön ta n u lm á n y t érd em el, akárcsak törvényeinek az elem zé­

se; ez ért itt több szó n em esik róluk.

Im re h erc eg nem u ra lk o d h a to tt ap ja intelm ei szerint, m e rt 1031-ben az őszi vadászaton életét vesztette. De m ég élt, am ik o r ap ján a k m e g kellett vívnia utolsó h áb o rú já t, m ég p ed ig hatalm as külellenséggel szem ben.

István igyekezett jó viszonyban lenni a szom szédos országok uralkodóival, hogy m inél ere d m én y eseb b en m unk álk o d h asso n nagy m űvén: a k o r szellem ének m in d e n b e n m egfelelő keresz­

tény m agyar állam m e g terem tésén , m e rt csak ez szavatolhatta a m agyar n ép fen n m a ra d ásá t E u ró p a szívében. Az é rd e k e k ü tk ö ­ zése m iatt ez a törekvése n em já r t m indig sikerrel. Bizánccal leginkább A jtony m iatt tá m ad tak nehézségei. A ném et-ró m ai császárokkal viszont m ajd n em m in d ig felhőtlen volt a viszonya.

K ülönösen ak k o r alakultak kiválóan a kapcsolatok, am ik o r Iza­

bella királyné bátyja, II. H e n rik volt a császár. II. H e n rik 1024- b e n b ekövetkezett halála u tá n , II. K o n rád u ralk o d á sa alatt m eg­

ro m lo tt a viszony a k ét u ralk o d ó között. II. K o n rá d 1030-ban h a d a t vezetett István és M agyarország ellen. Istv án t m eg ak arta b ü n te tn i, országát p ed ig saját hatalm a vagy legalább befolyása

alá ak a rta hajtani. H atalm as serege a D u n a m e n té n egé­

szen E sztergom ig nyom ult, d e a m agyar sereg a Rába fo- lyónál a h á tá b a k erü lt, Bécset is elfoglalta, am ely ek k o r m ég kis település volt, és e n n e k az esem énynek kapcsán esett róla első ízben em lítés. A ve­

reség u tá n a császár kényte­

len volt visszavonulni, m ajd b ék ét k é rn i Istvántól, a m a­

gyarok királyától.

István em e fényes győzel­

m ét ezekkel a szavakkal som ­ m ázza K ristó Gyula: „A m in­

d e n h á b o rú já t és csatáját m eg n y erő m agyar uralk o d ó ezúttal is m egleckéztette el­

lenfelét.”

Szent István m in d e n kül- és belellenséggel szem ben m egvéd­

te országát. Állam ot alapított, új társad alm at, erős gazdaságot te re m te tt, ezü stp én zt is veretett. E gyedül a tró n ö rö k lés nagyon fontos k érd é sét n em tu d ta jó l m egoldani. Im re h erc eg halála u tá n az utódlási szokás szerint a tró n ra István öccse fiának, Va­

zulnak volt a legtöbb jo g a , d e István n em bízott m eg b en n e.

E zért úgy d ö n tö tt, hogy n ő v éré n ek és U rseoli O ttó velencei h e r­

cegnek a fia, P éter követi őt a tró n o n . E zért m ég m e rén y letet is el a k a rtak követni az agg és b eteg király ellen, m ajd halála u tá n trónviszályra k erü lt sor. De István olyan országot és an n y ira erős állam ot h agyott m aga u tá n , am ely a trónviszályok éveit is át tu d ta vészelni, Szent László király u ralk o d á sa alatt p ed ig Ma­

gyarország ism ét E u ró p a egyik legfontosabb tényezőjévé vált.

Szent István, a fejedelem , a király, k o rán a k egyik legnagyobb uralk o d ó ja volt. Je le n t és jö v ő t form áló egyénisége olyan szilárd alap o k ra ép ítette állam át, hogy az az évszázadok m in d e n v iharát át tu d ta vészelni; és m ost, fennállásának m ásodik évezredébe új rem ényekkel lé p h et be. E zért a nagy u ra lk o d ó k iérdem elte m in d a n n y iu n k háláját és m egbecsülését. A kereszténység te r­

jesztése te ré n elért é rd e m e ié rt a p á p a 1083. augusztus 15-én

szentté avatta. ■