A nevelés és a gyermeki jogok

A nevelés és a gyermeki jogok

Arra vállalkozom, hogy a nagy társadalmi-történelmi korszakváltás kapcsán megvizsgáljam a nevelés kérdései és a gyermeki jogok közti összefüggéseket.

Úgy gondolom, hogy miként a nyolcvanas évektől a világ egészét veszélyeztető átfogó problémák megoldása is új tudományos magatartás- és

megközelítésmódokat kíván meg, ugyanúgy a nevelés és a gyermek­

védelem kérdései is új megközelítést igényelnek.

F

tően erkölcsi szabályozás) helyébe a nemzetközi jogi egyezmények szabályozó ereje lépett. E z az új alap és megközelítés - a nemzetközi egyezményekbe foglalt j o ­ gi szabályozás - megjelent a nevelés-okta­

tás, illetve a gyermekvédelem területén is.

Új helyzet alakult ki azzal, hogy a kötele­

zettségeket n e m j e l e n t ő felhívásokat, dek­

larációkat felváltó nemzetközi egyezmé­

nyek az azokhoz csatlakozó nemzetekre, államokra nézve - ellentétben a korábbi dekrétumokkal - ténylegesen is kötelező érvényűek, számonkérhetők és szankcio­

nálhatók. Ilyen értelemben teremtett új helyzetet a G y e r m e k Jogairól szóló Egyez­

mény elfogadása is.

A k o r s z a k v á l t á s e l ő z m é n y e i (1915-1989)

A korszakváltást megelőző történelmi időszakasz határát a századelőn, illetve az első világháború végével jelölhetjük ki. A világháborút követő korszak annyiban ne­

vezhető újnak, hogy a háború legkiszolgál­

tatottabb áldozataiért - a gyermekekért - t e v é k e n y k e d ő k l e g h a l a d ó b b k é p v i s e l ő i túlléptek a gyermekeket segítő alapok, ala­

pítványok, egyletek, egyesületek létreho­

zásán. Bár ezekeket továbbra is rendkívül fontosnak tartották, tevékenységüket ki­

szélesítették a nemzetközi segítségadás fe­

lé. Ilyen volt például az 1919-ben Miss Eglantyne Jebb által L o n d o n b a n alapított The Save the Children Fund (Salvate Parvulos) „ M e n t s d m e g a gyermeket!" te­

vékenysége, amely a háború ártatlan áldo­

zatain igyekezett segíteni. 1920 januárjá­

ban ugyanez az Eglantyne Jebb lesz az

egyik alapítója a Nemzetközi Gyermek­

m e n t ő S z ö v e t s é g - n e k ( U n i o n I n t e r n a ­ tionale de Secours aux Enfants) Genfben, melyhez elsőként francia, finn, svéd, sváj­

ci egyesületek csatlakoznak, de megtalál­

hatók mellettük a legtöbb európai ország gyermekvédelmi intézményei is. A Gyer­

mekmentő Szövetség a háború sújtotta, éhező területekre összpontosította t e v é ­ kenységét (Abesszínia, Albánia, Ausztria, Bulgária, M a g y a r o r s z á g , N é m e t o r s z á g , O r o s z o r s z á g s t b . ; g y e r m e k n y a r a l t a t á s , élelmiszersegély, mintafalvak létrehozása, orvosi rendelővel egybekötött napközi ott­

h o n o k stb.). A két szervezet szorosan együttműködött egymással, s a továbbiak­

ban a gyermekmentés helyett a megelőző gyermekvédelmet kívántak építeni.

A nemzetközi segítségadáson túl megje­

lent egy olyan szabályozás is, amely a gyermekek ügyében általános, nemzetek fölötti érvénnyel bírt. Ezzel a szándékkal fogalmazódott meg az 1924. évi Genfi Nyilatkozat A z öt pontból álló deklaráció beterjesztését a Nemzetközi Gyermekvédő S z ö v e t s é g k e z d e m é n y e z t e 1924-ben a Népszövetség Közgyűlésén. Szövegét egy korabeli hazai fordításból idézem:

„1. Genfi Szózat

A gyermek jogát hirdeti ez a Genfi Szó­

zat, melyben megértvén, hogy a gyermek­

nek a legjobbal tartozik az ember, minden nemzet férfia és nője - faji, nemzetiségi, felekezeti különbség nélkül - tanúságot tesz e kötelezettségei mellett:

I. A g y e r m e k e g é s z s é g e s fejlődését anyagilag és szellemileg biztosítani kell.

II. A z éhező gyermeknek enni kell adni;

a beteg gyermeket ápolni kell; a fejletlen

gyermeket buzdítani; az eltévelyedettet j ó útra vezetni; az árvát, az elhagyottat felka­

rolni, gyámolítani.

III. Bajban legelőbb a gyermeken se­

gítsünk.

IV. A gyermeket képessé kell arra nevel­

nünk, hogy kenyerét megkereshesse, és meg kell védelmeznünk mindennemű ki­

használás ellen.

V. A gyermeket úgy kell nevelnünk, hogy átérezze, hogy embertársai javát legjobb képességeivel kell majd szolgálnia." (1)

U g y a n e z a G e n f i N y i l a t k o z a t n a p - jainkbeli, felfrissített fordításban így szól:

„ 1 . A gyermek normális fizikai és szel­

lemi fejlődéséhez szükséges valamennyi erőforrást biztosítani kell számára.

2. A gyermeket, ha éhes, meg kell etet­

ni, ha beteg, meg kell gyógyítani. A szelle­

mileg v i s s z a m a r a d t gyermeket segíteni kell, a vétkező gyermeket át kell nevelni, az árvákról és az elhagyott gyermekekről gondoskodni kell.

3 . A gyermeket kell elsőnek menteni vész esetén.

4. Biztosítani kell a gyermek megélhe­

tését és védeni kell őt a kizsákmányolás minden formájától.

5. A gyermeket annak tudatában kell felnevelni, hogy képességeit embertársai szolgálatába állíthassa." (2)

Figyelmesen elemezve a szöveget, a he­

lyenként előforduló fordításbeli eltérése­

ket a két korszak pedagógiai szellemisége közti különbségből következőnek feltéte­

lezhetjük. Ilyennek vélem a 2. pontban a

„fejletlen gyermek" helyett a „szellemileg visszamaradt gyermek" megnevezés hasz­

nálatát. Jellegzetesen a korszakváltáshoz rendelhető itt a szóhasználat változása.

Illyés Sándor professzor a VI. Nevelésügyi Kongresszuson elhangzott előadásában ki­

fejezetten ebből a szempontból állította középpontba a ' k ü l ö n ö s s é g¹ c í m s z ó v a l összefüggésben a speciális nevelést igény­

lő gyermekek problémájának mint pedagó­

giai p r o b l é m á n a k a m e g j e l e n é s é t . (3) Ugyanitt a 2. pontban az elhagyott gyer­

mekről történő gondoskodás szóhasználat is egzaktabb és jogszerűbb, jogilag értel- mezhetőbb, mint a gyámolítás fogalma.

Sajátosan alakul a 4. pont gyermekmun­

kával kapcsolatos megfogalmazása a két fordításban. A két szóhasználat közti kü­

lönbség a gyermekmunka megítélésével kapcsolatos álláspontok és megítélések változását mutatja.

Úgy tűnik, a kor szellemi áramlataival egybeesett, illetve azoknak jól megfelelt a Genfi Nyilatkozat manifesztum jellege és műfaja. Mint tudjuk, 1924-ben tartotta kongresszusát a Genfi-tó partján, a Genf­

t ő l m i n t e g y 80 k i l o m é t e r n y i r e l e v ő Montreux-ben a Ligue Internationale pour 1' Education Nouvelle (a Ferriere által ala­

pított Új Nevelés Ligája). (4) A z sem lehet véletlen, hogy a kor leghaladóbb gondol­

k o d á s ú p e d a g ó g u s a i n a k k o n f e r e n c i á j a ugyanabban az évben, s szinte ugyanott zajlott, m i n t a Népszövetség ülése. Felté­

telezésem szerint e Nyilatkozat az Új N e ­ velés Ligájának kongresszusán részt vevő C. Freinet-re is hatással lehetett. E felte­

vést megerősíteni látszik az a charta, ame­

lyet Freinet fogalmazott A gyerekek alap­

vető jogainak és szükségleteinek chartája címmel. (5)

Ugyanebbben az időben fogalmazódtak m e g Janusz Korczak gondolatai a gyerme­

k e k j o g a i r ó l . A z 1929-ben, Lengyelország­

ban publikált munkájában így írt a Genfi Nyilatkozatról: „A genfi törvényalkotók összekeverték a kötelezettségeket és a j o ­ gokat; a nyilatkozat hangvétele inkább rá­

beszélő, mintsem követelő: a jószándékra apellál, jóindulatért esdekel."

A d a t a i m s z e r i n t K o r c z a k szinte az egyetlen volt ezekben az években, aki nem hitt a kiáltványok, manifesztumok, dekré­

t u m o k mindenhatóságában, erejében. Ár­

vaházi és a háború utáni tapasztalatai más­

ról szóltak, másféle gyermeki jogokat fo­

galmaztattak, írattak le vele. (6) Hivatko­

zott munkájában Janusz Korczak fölsorol­

j a , hogy miféle jogokra, miféle tiszteletre kellene a z embereknek gondolniuk a gyer­

m e k k e l kapcsolatosan.

Egyetlen esetben mégis a Genfi Nyilat­

kozat 3. pontja alapján hivatkozott a j ó - szándékra, esdekelt a jóindulatért. Úgy lát­

szik, 1940-ben, a gettóba szorított Varsói Á r v a h á z vezetőjének s a népszerű rádió-

adások öreg d o k t o r á n a k k é t s é g b e e s é s e diktálta, hogy vész esetén a gyermekmen­

tés kötelezettségére figyelmeztesse az em­

beriséget. (7)

Sajátos adalék, hogy a Művelődésügyi Munkások Internacionáléjának 1928. évi lipcsei pedagógiai tanácskozásán t ö b b elő­

adás is elhangzott (görög, illetve j a p á n előadótól), amelyek j o g i kérdésként vetet­

ték fel a proletárgyermek helyzetét. (8) Az első világháború végétől számított

„manifesztumos" korszak új irányai 1948- tól egyre élesebben kezdtek kirajzolódni.

Ebben történelmi jelentőségű lépést jelen­

tett az ENSZ Közgyűlésen 1948. decem­

ber 10-én (Emberi Jogok Napja) elfoga­

dott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza­

ta. A Nyilatkozatot történelmi jelentőségű­

nek kell tekintenünk m é g akkor is, h a elfo­

gadásakor még n e m bírt jogi erővel, á m vi­

lágszerte széles körben befolyásolta a nemzeti alkotmányokat és törvényeket, s megalkotásától napjainkig erőteljes hatást gyakorolt a nemzetközi jogalkotásra, a j o g fejlődésére. Ekkortól indul m e g az a folya­

mat is, hogy olyan szerződéses rendelke­

zésekké, egyezményeké alakítsák át ezen alapelveket, amelyek jogi kötelezettséget jelentenek a Nyilatkozathoz csatlakozó,

azt megerősítő államok számára.

A z 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szerves részét képezik a gyermekek jogai.

A jogi kötelezettségek nélküli nyilatko­

zattételektől, dekrétumoktői történő el­

mozdulás jelentős lépése volt az E N S Z Gyermeki Jogok Nyilatkozatának az akko­

ri hetvennyolc ENSZ-tagállam általi elfo­

gadása 1959. novenber 20-án.

Bár a tíz pontban megfogalmazott N y i ­ latkozat nem bírt törvényi erővel, de refe­

rencia értéke volt: „inkább erkölcsi, m i n t jogi érvénnyel rendelkezett." (9)

A z 1959. évi Gyermeki Jogok Nyilatko­

zata bevezetésében jogelődjének tekinti az 1924. évi Genfi Deklarációt. Ezt a folyto­

nosságot vállalja éppen harminc évvel ké­

sőbb, az 1989. november 20-i E N S Z köz­

gyűlésen elfogadott, a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény, amely egyben a kor­

szakváltás dokumentuma is. (10)

A korszakváltás - különös tekintettel a nemzetközi jogi szabályozás

elterjedésére

A második világháborút követő gazda­

sági fellendülés, az anyagi növekedés, il­

letve az annak mítoszától megrészegített nemzetek, országok, azaz a fogyasztói tár­

sadalom felé hajszolt világ képe elgondol­

kodtatta a társadalomelemzőket. Számuk­

ra egyre világosabbá vált, hogy a fejlődést követő, az azzal együttjáró negatív j e l e n ­ ségek, mint az emberiséget fenyegető v e ­ szélyek (túlnépesedés, elégtelen élelmi­

szer-ellátás, természeti erőforrások csök­

kenése, az ipari termelés aránytalan n ö v e ­ k e d é s e , k ö r n y e z e t i á r t a l m a k ) e g y ü t t e s m e g o l d á s o k a t kívánnak. N i n c s , illetve nem lehet a világtól elszakított nemzeti fejlődés - vélték többen is. A nemzeti problémák helyébe lépő globális p r o b l é ­ mákról történő együttes gondolkodás felis­

merésében, ösztönzésében tagadhatatlanul jelentős a Római Klub szerepe, amelynek tagjai 1972-ben A növekedés határai című jelentésükben leleplezik az anyagi n ö v e k e ­

dés mítoszát, a fogyasztói társadalmat, s megfogalmazzák a világot fenyegető leg­

főbb veszélyeket. Alapkérdésnek tekintik annak eldöntését, hogy a differenciálatlan vagy a szerves növekedést választja-e az emberiség akkor, amikor az erőforrások kimerülőben vannak, amikor a Föld egyik féltekéjén az éhhalál pusztít. Azt is világo­

san látták a Klub tudósai, hogy a válságok n e m átmenetiek, s megoldásuk csak globá­

lis erőforrás-elosztással, azaz együttműkö­

déssel lehetséges. így kerül előtérbe a glo­

bális gondolkodásmód, az átfogó m e g o l ­ dások keresése. A z is egyre nyilvánvalób­

bá válik, hogy a válságok megelőzése cél­

ravezetőbb, s ilyen értelemben fontosabb, mint a kezelésük. Ezért kell kezdeményez­

ni az ember számára szükséges, de m é g el­

viselhető változtatásokat. (11)

A z 1976. évi RIO-jelentés (Reshaping the International Order) a különböző lehe­

tőségek, eszközök, megközelítési m ó d o k felvillantásával kísérletet tesz a világban fellelhető egyenlőtlenségek felszámolásá­

ra. Ilyen lehetséges megoldásnak mutatko-

zik a világmodellek kidolgozása, a nem­

zetközi jövőkutatás mint a világproblema­

tika kutatása, illetve a felhasználás, a fo­

gyasztás ésszerűsítése. (12)

Ilyen lehetőség az egyén tökéletesedése is, az alkotó tanulás, a társadalom peremé­

re szorultaknak, és az ifjúságnak mint tisz­

ta forrásnak a bevo- nása az átfogó prob­

lémák megoldásába.

E gondolatokat tük­

rözi Aurelio Peccei munkája is: „Legsür­

getőbb f e l a d a t a i n k egyike t e h á t , h o g y számukra, a társada­

lom peremére szorult emberi lények szá­

mára lehetőséget te­

remtsünk valamikép­

pen részt vehetni a jövő alakításában... a

mai világ a meglett korúaké, ők irányíta­

nak. Viszont a fiata­

lok ki vannak zárva a

» f e l n ő t t e k j á t é k a i ­ b ó k . Még csak a vé­

leményükre sem kí­

váncsi senki, holott a döntések a távoli j ö ­ vőben fejtik ki hatá­

sukat, s ezeket a hatá­

sokat a mai fiatalok, nem pedig a mai fel­

nőttek érzik majd a saját bőrükön." (13)

A holisztikus szem­

lélet, az átfogó meg­

közelítés megjelenése - mint a gazdasági- társadalmi problémák

megoldását segítő lehetséges eljárás - nyo­

mon követhető az oktatás-nevelés világjelen­

ségeinek elemzése kapcsán is.

A nemzetközi jogalkotásban hasonló fo­

lyamatok figyelhetők meg. Már 1948-tól, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadása után egyre nyilvánvalóbbá lett az ENSZ-ben, hogy a nemzetközi nyilatko­

zatokat megerősítő államoknak jogi köte-

Ilyen lehetőség az egyén tökéletesedése is, az alkotó

tanulás, a társadalom peremére szonátáknak, és

az ifjúságnak mint tiszta forrásnak a bevonása az átfogó problémák meg­

oldásába. E gondolatokat tükrözi Aurelio Peccei munkája is: „Legsürgetőbb feladataink egyike tehát, hogy

számukra, a társadalom peremére szorult emberi lények számára lehetőséget

teremtsünk valamiképpen részt vehetni a jövő alakításában... a mai világ

a meglett korúaké, ők irányítanak. Viszont a fiatalok ki vannak zárva

a ^felnőttek játékaibók.

Még csak a véleményükre sem kíváncsi senki, holott a döntések a távoli jövőben fejtik ki hatásukat, s ezeket

a hatásokat a mai fiatalok, nem pedig a mai felnőttek érzik majd a saját bőrükön."

könyve, amelyek leg­

kevesebb harmincöt állam megerősítésé­

vel lépnek életbe há­

rom hónappal az elő­

írt számú csatlakozó aláírása után. A csat­

lakozás folyamatát és feltételeit nehezítet­

te, de az egyezmé­

n y e k b e n f o g l a l t a k megtartását garantál­

ta az egyezményt alá­

írók azon kötelezett­

sége, hogy saját j o g ­ szabályaikban alkal­

mazzák, jogrendjük­

be beépítik az Egyez­

ségokmányba foglal­

takat. További garan­

ciákat kínáltak a Fa­

kultatív jegyzőkönyv­

höz történő csatlako­

zás végrehajtási in­

tézkedései (a részes államok éves jelenté- si kötelezettsége; az Emberi Jogok Bizott­

ságának létrehozása; a részes államok - de magánszemélyek is - bejelentési és pa­

nasztételi j o g a stb.). Lassan gyűltek az alá­

írások, csupán tíz év múlva, 1976-ban lép­

hetett életbe a két Nemzetközi Egyezség­

okmány.

Ez a tárgyalásmód, a nemzetközi jogi szabályozásnak ez az új (garanciákat adó és akár szankciókat is lehetővé tevő) m e g -

lezettséget kell vállalniuk. Csakhogy: erre nem lehet kényszeríteni a csatlakozókat, ezért olyan konstrukciókat, megoldásokat kellett keresni, amelyek garanciákat terem­

tenek e kötelezettségek betartására. Már ebben a szellemben született két egyezség­

okmány 1966-ban: A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyez­

ségokmánya, illetve A Polgári és Politi­

kai Jogok Nemzetkö­

zi Egyezségokmánya és Fakultatív Jegyző­

oldása j e l e n i k m e g a legvédtelenebbek, legkiszolgáltatottabbak védelmének kér­

déseiben is. így születik meg - a Nyilatko­

zat tartalmát felidézve, formailag új műfajt követve - a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény.

„ A társadalom humanizálódásától nyil­

vánvalóan elszakíthatatlan és éppoly töké­

letlen, ellentmondásos trendet transzfor­

málta erkölcsi követelésből jogi követelés­

sé - természetesen n e m előzmények nél­

kül - az E N S Z Közgyűlése által 1989. no­

vember 20-án elfogadott A Gyermek Joga­

iról Szóló Egyezmény - értékelte a szóban forgó d o k u m e n t u m o t annak magyar elem­

zője. A nemzetközi egyezményben rögzí­

tett fundamentális j o g o k - bármennyire is jelentősek az értékorientáció szempontjá­

ból - ö n m a g u k b a n m é g csak manifesztu­

mok, amelyek »perelhetővé« csak akkor válnak, h a konkrét jogintézményben reali­

zálódnak." (14)

Ha az Egyezményt témánk szempontjá­

ból korszakváltó dokumentumnak tekint­

jük, azt is kimutathatjuk, hogy az E N S Z s z a k o s í t o t t s z e r v e z e t e i b e n is p a r a d i g - matikus változás indul meg: „ A z Egyez­

mény hatására a z U N I C E F programja is átalakult: a segélyközpontú megközelítést felváltotta a gyermekek jogainak érdeké­

ben végzett célirányos tevékenység." (15) A g y e r m e k i j o g o k kezelése.

A G y e r m e k j o g i E g y e z m é n y Létrejött tehát a Gyermek Jogairól Szó­

ló Egyezmény! A z ezt megelőző folyama­

tokban m é g egy nagyon jelentős tényező szerepét kell megemlítenünk: a n e m kor­

mányzati szervekét. Ritkán hangzik el a Genfi Konvencióval kapcsolatosan, hogy magánkezdeményezés, mai szóhasználat­

tal civil kezdeményezés indította el létre­

jöttét (Eglentyne Jebb asszonyé és a The Save the Children Fund-é). A z 1989. évi Egyezmény létrehozásában immár szerve­

zetten kaptak szerepet a nem kormányzati szervek. Az E N S Z keretén belül m ű k ö d ő munkacsoport munkájában vettek részt, és jelentős feladatot vállaltak a 159 tagállam közötti k o m p r o m i s s z u m o k keresésében, a

kapcsolódási pontok megtalálásában, m i ­ közben messzemenően figyeltek az érin­

tett felek érzékenységére.

F e l t e h e t n é n k a kérdést: miért tartott a z egyeztetés, a k o m p r o m i s s z u m k e r e s é s t í z e s z t e n d e i g ? A z egyik lehetséges v á l a s z a kötelezettségvállalás súlya: a n e m z e t k ö z i k o n v e n c i ó u g y a n i s j o g i e s z k ö z ö k k e l kényszerítheti az érintett államokat a z Egyezmény b e t a r t á s á r a . Á m n e m c s a k a z újabb kötelezettségvállalás terhe m i a t t nem siettek az egyes á l l a m o k a c s a t l a k o ­ zással. A k ö z t ü k levő gazdasági, k u l t u r á ­ lis, politikai j o g i , vallási stb. eltérések is korlátokat szabtak. S ha m i n d e z e k r e t a ­ lált is áthidaló m e g o l d á s o k a t a tervezett Egyezmény, a c s a t l a k o z ó k n a k azt is v á l ­ lalniuk kellett, hogy lehetőségeik, telje­

s í t ő k é p e s s é g ü k szerint követik az a l á ­ írásra v á r ó o k m á n y b a n foglaltakat. T o ­ v á b b n e h e z í t e t t e a dolgokat, hogy a z e g y e s á l l a m o k n a k ö s s z h a n g b a k e l l e t t h o z n i u k saját t ö r v é n y e i k e t a a m a g a s a b b s z i n t ű n e m z e t k ö z i t ö r v é n n y e l a h h o z , h o g y a d a p t á l h a s s á k azt.

K ü l ö n t a n u l m á n y t érdemelne e tekin­

tetben a hazai helyzet. A Magyar Köztár­

saság képviselője 1990. március 14-én ír­

ta alá az Egyezményt, amely - mivel 1990 szeptemberéig a megfelelő számú állam ratifikálta azt - hatályba is léphetett. A z Egyezmény befogadására megindult a j o g ­ h a r m o n i z á c i ó s munka, (16) 1991 tava­

szán mégis attól lehetett tartani, hogy n e m j ö n létre a ratifikáció. Elsősorban a g a z ­

dasági, szociális, kulturális feltételek hiá­

nya miatt t á m a d t a k aggodalmak törvény­

hozási k ö r ö k b e n . A bevezetés körül b á ­ b á s k o d ó szakértő azonban bizonyította, hogy ezek h a m i s érvek, s az Egyezmény s z ö v e g é n e k h i á n y o s ismeretéből fakad­

h a t n a k . A z Egyezmény s z ö v e g é b e n ugyanis világosan elkülönülnek az ún. p o ­ litikai, polgári j o g o k - ezek alkalmazásá­

ra a d o k u m e n t u m haladéktalanul kötelezi a c s a t l a k o z ó államokat, míg a gazdasági, kulturális és szociális j o g o k érvényesíté­

sére t ü r e l m i időt ad. Hozzászólásában Bókomé Szegő Hanna világosan megfo­

galmazta, mi is a szerepe a nemzetközi e g y e z m é n y n e k a jogrendben: „Termesze-

tes, hogy a szerepe sosem lehet az, hogy megoldja a társadalmi feltételeket. De a jognak van olyan s z a b á l y o z ó szerepe, amely előreviheti a társadalmi fejlődést, s a rossz, nem megfelelő j o g s z a b á l y pedig visszafoghatja. M a erre különösen figyel­

ni kell, mert az emberi j o g o k kérdése a vi­

lág államainak az érdeklődési előterébe került. Teljesen világossá vált, hogy a 2 1 . század küszöbén m i n d e n államnak érdeke az emberi j o g o k tiszteletben tartása... K i ­ nek az emberi j o g a i t

kell igazán biztosíta­

ni, ha nem a gyere­

keknek, s z ü l e t é s ü k pillanatától k e z d v e ! M a nincs olyan ál­

lam, mely a nemzet­

közi sztenderdektől függetleníteni tudja magát." (17)

A ratifikációra ha­

zánkban - nem kis részt a civil szerve­

z e t e k , t á r s a d a l m i e r ő k n y o m á s á r a -

1991 v é g é n k e r ü l t sor. Ezzel a Magyar Köztársaság kötelez­

te magát az Egyez­

mény normáinak k ö ­ vetésére. A Közokta­

tási Törvény, s a ké­

s z ü l ő G y e r m e k v é ­ delmi Törvény is vél­

hetően fontos á l l o ­ másai az immár k ö ­ telező jogharmonizá­

ciónak. A z elhúzódó v i t á k a z o n b a n a z t sejtetik, hogy bonyo­

lult érdekek hálójá­

ban kell e kötelezettséget teljesíteni. (18) Hosszú huzavona után immár első köte­

lezettségét is teljesítette a kormány, s az E N S Z más tagállamaihoz hasonlóan, b e ­ nyújtotta Jelentését a z Egyezmény végre­

hajtásáról. E Jelentéssel most ismerkednek az E N S Z szakemberei, testületei, s várha­

tóan a közeljövőben a magyar közvéle­

mény is megismerheti azt.

„Természetes, hogy a szerepe sosem lehet az, hogy megoldja

a társadalmi feltételeket.

De a jognak van olyan szabályozó szerepe, amely

előreviheti a társadalmi fejlődést, s a rossz, nem megfelelő jogszabály pedig

visszafoghatja. Ma erre különösen figyelni kell, mert

az emberi jogok kérdése a világ államainak az érdeklődési előterébe került.

Teljesen világossá vált, hogy a 21. század küszöbén minden államnak érdeke az emberi jogok tiszteletben

tartása... Kinek az emberi jogait kell igazán biztosítani,

ha nem a gyerekeknek, születésük pillanatától kezdve!

Ma nincs olyan állam, mely a nemzetközi

kívánalmaktól függetleníteni tudja magát."

vet általános tétellé emelte: „A szociális vé­

delem köz- és magán­

intézményei, a bírósá­

gok, a közigazgatási hatóságok és a törvény­

hozó szervek minden, a gyermeket érintő dön­

tésükben a gyermek mindenek felett álló ér­

dekét veszik figyelem­

be." Sarkalatos pontja az Egyezménynek ez a mindenek felett álló ér­

dek! A dokumentum, a speciális védelmen túl, a gyermekekre is kiter­

jesztette a polgári és politikai (pl. a helyzetét érintő kérdésekben a döntéshozatalban való részvétel joga, a gyer­

meki társadalom ön­

szerveződési igényé­

nek elismerése stb.), to- vábbá a gazdasági, szo­

ciális és kulturális jogo­

kat. Végezetül: mindezen jogokat minden gyer­

meknek biztosítja (a diszkrimináció tilalma).

Pesszimista zárszó, avagy a korszakváltás másik értelmezése:

minden válságba jut?

M i k ö z b e n az előző fejezetekben azt i g y e k e z t e m b i z o n y í t a n i , h o g y a n v á l i k A továbbiakban fordítsuk figyelmünket a z Egyezmény t a r t a l m i ú j d o n s á g a i r a .

Az elvi kiindulópont azt hangsúlyozza, hogy a gyermeket is - mint embert - meg­

illetik az emberi jogok! A Gyermekjogi Egyezmény az első olyan nemzetközi érvé­

nyű dokumentum, amely ezen alapvetés­

ből kiindulva átfogóan rendezte a gyerme­

ket megillető jogokat.

A gyermekkor „különleges védelmének"

szükségességét már a korábbi gyermekjogi do- kumentumok is elis­

merték. A Gyermekjogi Egyezmény sajátossá­

ga, hogy ezt az alapel­

nemzetközi érvényűvé a jogi szabályozás, nem lehet nem tudomásul venni azt a tényt, hogy nemzetközivé vált a gyerekek fenyegettsége is (a tanulásból való kizárás, a leszakadás gondjai, a drogveszély, cse­

csemőkereskedelem, szervkereskedelem, gyermekpornó, kiskorúak szexuális bán­

talmazása, a bűnözés kiterjedése a kisko­

rúakra - sértett és elkövető is! - , a gyer­

mekkoldulás maffiái, az éhezés stb.)- Jo­

gos-e ezek után Szabolcsi Miklós poszt­

modern pesszimizmusa? „Vége annak az elbeszélésnek a történelemben, amelyik az emberiség javítását akarta, amelyik általá­

nos testvériséget akart, vége a francia for­

radalom óta ismert nagy diskurzusoknak, vége a pszichoanalitikai, vége a szocioló­

giai, vége a marxista diskurzusnak, illető­

leg mindezek a diskurzusok, mindezek a

»beszédek« egymás mellett érvényesek.

Egyszerre érvényesek és egyszerre érvény­

telenek. .. Roncstemető van a mai európai gondolkodásban is: itt van a szocializmus­

nak, a tervgazdasági szocializmusnak ne­

vezett gondolatrendszer roncsa, de ugyan­

ilyen roncsa van a kapitalistának nevezett rendszernek is, a szabadelvű demokráciák­

nak i s . . . N a g y o n sokat beszélünk az Euró­

pai Közösségről, az Európához való csat­

lakozásról és különféle tagságokról, d e . . . ennek az Európa gondolatnak a kulturális­

ideológiai-művészeti része teljesen tisztá­

zatlan a mostani »európai« országokban...

Egy olyan válsághelyzetben vagyunk, ami­

kor a régi összedőlt, de az új sem álló épü­

let. És aminek a j e g y é b e n az újat fel akar­

juk építeni, az teljesen kidolgozatlan. Ez lenne a mi iskoláinkban is az alapkérdés: a nemzeti és az európai, a nemzeti és az ál­

talános v i s z o n y a . . . M o s t gyakorlatilag mindnyájan egy kettős, sőt többes érték­

rendben élünk." (19)

A gyermek- és ifjúsági korosztályra vo­

natkozóan az ifjúságkutatók, szociológusok és politológusok válasza egyértelmű. Ok az ezredforduló fiataljait vesztesekként defini­

álják, akikkel szemben csak tovább növe­

kedett a „generációs adósság". A veszteség­

lista hosszú. A z iskola, a tudás elveszítését jelzi a nyolc osztályt a tankötelezettség vé­

géig be n e m fejezettek számának emelke­

dése. A családok gyors és nagy tömegű le­

szakadása, a marginalizáció a társadalmi helyzetvesztést jelenti. A mobilitást és a z integrációt biztosító mechanizmusok disz­

harmonikus működése miatt az érintettek régi értékeket, szokásokat, normákat veszí­

tenek el. A társadalmilag hátrányos helyzet nemzedékeken át konzerválódik. A szocia­

lizációs csatornák (család, iskola) szerep­

csökkenése (elvesztése) miatt erőteljesebb a szubkultúrák hatása. A z iskola parkoltat és munkanélküliségre „képez", reményt- vesztettségre szocializál. A szubkultúrák a fiatalok társadalmi és kulturális differenci­

álódásának arányában egyre jobban eltávo­

lodnak egymástól. A deviancia megjelenik a nyílt utcán. A drogfogyasztót inkább b ű ­ nözőként, mint betegként kezeli a társada­

lom és a jog, ezzel is a kriminalizáció esé­

lyét növelve. A z egészségügyi és szociális ellátások visszaszorulóban vannak. A mun­

kanélküliség a fiatalok korosztályát érinti leginkább, ezen belül is a 15-19 éves kor­

csoportot. (A munkanélküliségi arány k ö ­ rükben 30,1%-os, mintegy háromszorosa a középkorúakénak.) Elhelyezkedési esélyei­

ket tekintve legelesettebbek e csoporton belül is a 15-17 éves cigány fiatalok; k ö ­ r ü k b e n 8 1 , 7 % - o s a m u n k a n é l k ü l i s é g i arány. A z államszocializmusból az ismeret­

lenbe haladó társadalom vesztese a fiatal nemzedék. (20)

Vajon az a „sikátortársadalom" alakul ki a világon, amelyet Lengyel László vizio­

nál? (21) Vagy van m é g másféle esély és remény?

Makai Éva

J e g y z e t

(1) V A J K A I J Ú L I A ÉVA: Népnevelés a gép századá­

ban. S t ú d i u m F ő b i z o m á n y a , B p . é. n., 12. old.

(2) G Á R D O S A T T I L A - V A J D A EVA: A gyermek jo­

gainak védelme a nemzetközi jogban. = Jelentés a gyerekek helyzetéről Magyarországon 1993. F ő - szerk.: T R E N C S É N Y I L Á S Z L Ó . G y e r m e k é r d e k e k M a g y a r o r s z á g i F ó r u m a , B p . 1994, 17. old.; 1. m é g : B O K O R N É S Z E G Ő H A N N A : A gyermek védelme a nemzetközi jogban. J o g t u d o m á n y i Közlöny, 1979. j ú ­ nius 2 9 . , 3 1 0 - 3 1 5 . old,; valamint: B O K O R N É S Z E ­ G Ő H A N N A : A gyermek védelme a nemzetközi jog­

ban. A c t a H u m a n a , 1992. 9. sz.

(3) ILLYÉS S Á N D O R : A különösség problémája a neveléstudományban. = A nevelésügy távlati fej­

lesztéséről. Szerk.: G Y Ő R I A N N A - M A J Z I K L Á S Z - LÓNÉ. VI. N e v e l é s ü g y i K o n g r e s s z u s . Okker, 1994, 161-166. old.

(4) VÁG O T T Ó : Reformelméletek és reformmozgal­

mak a pedagógiában. T a n k ö n y v k i a d ó , Bp. 1985 214. old.

(5) Freinet-vel könnyebb. S z e r k . : B A L L A N G Ó J A N O S N É és mtsai. Vitéz J á n o s Tanítóképző Főisko­

la, Esztergom 1990, 2 8 - 3 0 . , ill. 37. old.

(6) K O R C Z A K , J A N U S Z : „A gyermek joga a tiszte­

letre". Állampolgári technikák az iskolában. Iskola­

polgár A l a p í t v á n y - Á l l a m p o l g á r i T a n u l m á n y o k Központja. B p . 1995, 18. old. - Vö.VALEEVA:

Gumaniszticseszkaja pedagogika Janusa Korcsaka Kazany 1994, 3 7 . old.

(7) K O R C Z A K , J A N U S Z : The Gettó Years 1939-42.

Ghetto Fighters' House and Hakibbutz. H a m e u c h a d Publishing H o u s e , 1983, 2 2 5 . és 256. old.

(8) K I R I A K O S Z , M.: A jog és a proletárgyermek;

OKI: A proletárgyermek társadalmi és jogi helyzete a Távol-Keleten. = A marxista pedagógia története do­

kumentumokban II. Szerk.: V Á G O T T Ó . Tankönyv­

kiadó, Bp. 1 9 7 1 , 2 9 4 - 3 0 0 . old.

(9) EISELE, M A R I E - P A U L : Az ENSZ konvenciója a gyermekek jogairól = Gyermeki jogok, jogsértő fel­

nőttek. FICE, B p . 1994, 8. old.

(10) Kézikönyv a gyerekekkel kapcsolatos jogi szabá­

lyozásról. Szerk.: C S I Z M Á R G Á B O R és mtsa. M a ­ gyar Úttörők Szövetsége O r s z á g o s Tanácsa - Poli- c o o p Kisszövetkezet. B p . 1989, 3 3 - 3 5 . old.; B Í R Ó E N D R E : A gyerekek jogairól. Állampolgári techni­

kák az iskolában. Iskolapolgár Alapítvány, Bp. 1993 2 3 - 2 5 . old.

(11) M E S A R O V I C , M I H A J L O - P E S T E L , E D U Á R D : Fordulóponton az emberiség. A Római Klub második jelentése. K i a d ó és évszám nélkül.

(12) K O R Á N I M R E : Világmodellek. A Római Klub jelentésétől az ENSZ kezdeményezéséig. K ö z g a z d a ­

sági és Jogi K ö n y v k i a d ó , B p . 1980.

(13) P E C C E I , A U R E L I O . : Kezünkben a jövő. A Ró­

mai Klub elnöke a világproblémákról. G o n d o l a t K ö n y v k i a d ó , B p . 1984, 179. old.

(14) M I H Á L Y O T T Ó : Az iskola humanizálása - gyermeki jogok-oktatási törvény. = Törvény és isko­

la. Szerk.: G A Z S Ó F . - H A L Á S Z G - M I H Á L Y O. Is­

kolafejlesztési Alapítvány, Bp. 1992, 4 7 - 4 8 . old.

(15) G Á R D O S A T T I L A - V A J D A ÉVA: A gyermek jogainak védelme..., i. m., 59. old.

(16) Gyermekek a jognak asztalánál. Szerk.: PAPP G Y . - V I L U S Z A. N e m z e t k ö z i G y e r m e k m e n t ő Szol­

gálat - G y e r m e k é r d e k e k M a g y a r o r s z á g i F ó r u m a , B p . 1 9 9 1 .

(17) B O K O R N É S Z E G Ő H A N N A : Hozzászólás. A boldog gyerekkorért, az ifjúság biztonságos jelené­

ért, jövőjéért. Kárjelentés. = Az 1991. május 23~i szakmai fórum jegyzőkönyve. G y e r m e k é r d e k e k M a ­ gyarországi F ó r u m a , B p . 1 9 9 1 , 7. old.

(18) M A K A I É V A - T R E N C S É N Y I L Á S Z L Ó : A ta­

nulói részvétel korlátozása a közoktatási törvényben.

K ö z n e v e l é s , 1994. 3 2 . sz., 4 - 5 . old.

(19) S Z A B O L C S I M I K L Ó S : Problémák a művelt­

ségkép körül Iskolakultúra, 1994. 2 2 - 2 3 . sz.

(20) Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Szerk.:

G A Z S Ó F E R E N C - S T U M P F I S T V Á N . Ezredfordu­

ló Alapítvány, B p . 1995.

(21) L E N G Y E L L Á S Z L Ó : Gazdasági és politikai ér­

tékrend az ezredfordulón. I s k o l a k u l t ú r a , 1 9 9 4 . 2 2 - 2 3 . sz.

A neveléstudományok és a pedagógia helyzete

A frankofon országokban határozottan, az angolszászoknál és az észak­

amerikaiaknál a szakemberek implicite különbséget tesznek a neveléstudományok és a pedagógia között.

Ezek szerint a pedagógia:

- a nevelés „gyakorlati teóriája", ún. közép­

szintű elmélet, azaz empirikusan, közvetlenül igazolható ismeretek, összefüggések együtte­

se; több olyan „nagy elméletbe" is beilleszthe­

tő, amelyek különben ellentétesek egymással;

- reflexió a nevelési szükségletekre és célokra;

- e l k ö t e l e z e t t , eleve értéktételező, de fegyelmezett elemzési keret a nevelés szerkezeti és funkcionális feltételeihez;

- ismeret- és képességreferencia arról, hogy mit és hogyan kell tennie a tanítónak, tanárnak az iskolában;

- a pedagógusi képességek tára, mely képességek kidolgozásához a gyakorlat­

ban való elmélyülés is szükséges;

- a tanítás és nevelés „művészi" voná­

sainak kifejezője.

N é m e t területeken a Pádagogik vagy Erziehungwissenschaft(en) mint tantárgy és t u d o m á n y s z a k jelenik meg a szakmai