• Nem Talált Eredményt

HETEDIKEK (Egy angyalföldi társaság lenyomata)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "HETEDIKEK (Egy angyalföldi társaság lenyomata)"

Copied!
149
0
0

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4) KAMARAS ISTVÁN. HETEDIKEK (Egy angyalföldi társaság lenyomata). MŰVELŐDÉSKUTATÓ INTÉZET 1987.

(5) Lektorálta: László-Bencsik Sándor. A fedéltervet Helle Mária Készítette. Kézirat g y a n á n t ! Felelős kiadó: a Müvelődéskutató Intézet igazgatója 1251. Bp.I. Corvin tér 8.. i-elelös szerkesztő: Török Gyöngyvér 87-0792 - Dabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató.

(6) TA R T A L O M I. A ME GALAKULÁS. 5. Volt egyszer egy rádióműsor. 5. Az első találkozás. 7. A második találkozás. 10. Egy kör né gy szögesítése II. A TÖ RTÉNET III.. 13 23. kinagyított. pillanatok. 63. Lucia és Rodrigó. 63. Érdekem-e a felebarát erdeke?. 69. Mester sé gü nk címere és rangja. 72. Irodisták,. 74. hátrányos helyzetűek. Jogos-e a t e lj es ít mé ny ta kti ka ?. 76. Pótcselekvés-e a nőnap?. 78. Megl át og at ha tó -e a KISZ?. 79. A rendszer rossz vagy csak a st ru kt úr a?. 81. A vádlottak padján a kisember. 82. Ha a feladat nagyobb,. 87. mint az ember. Mekkora a vi lá gu nk ?. 88. Jézus fekete-fehérben. 90. 'Világközi hatalom vezetéke A betűk gyászörsége IV. HAT ÉV MÚLVA. 93 96 101. Életpályák. 102. Szembesítések. 111. Merre megyünk?. 114. A kapcsolatok esélye. 122. Mire való a művészet?. 126. Csúcsélmények,. 129. csúcsértékek. Mit jelentett hetediknek lenni?. 135.

(7)

(8) I. A MEGALAKULÁS. VOLT EGYSZER EGY RÁDIÓMŰSOR. A Népművelés 1975, augusztusi számának Egy asztal mellett című "vezércikke" egy rádióműsor (egy beszélgetés). "f ak sz im il é­. je" volt* A rádióműsor szerkesztője által írott be ve ze tő be n ez szerepelt:. "A július 11-én elhangzott. fenti című rá dióműsor s z ö ­. vegét ol va sh at já k a következő lapokon. A műsor - talán ismerik is - egy régóta tartó sorozat. része. Maga a sorozat év ekkel e z ­. előtt egy, a Tá rs ad al mi Szemlében megjelent cikk nyomán indult meg: abban egy fiatal kritikus. Hajdú Ráfis azon töprengett, mi lehet az oka a közönség or ientálására törekvő irodal om kr it ik a és a 'cimzettek'. közötti űrnek, amely néha á t hi da lh at at la nna k. tűnik. A cikkre több válasz is érkezett, s a vá la sz ol ók egyikét, Nagy Béla edelényi vájárt meghívtuk a Rádióba, beszél ge ss en H a j ­ dú Ráfissal. Vitá ju kb ól izgalmas, jó műsor született. Később Nagy Béla hívta meg a Rádió munkatársait E d e l é n y b e ; nézzünk ott is körül. Edelényből Ka zi nc ba rc ik ár a invitáltak bennünket, o n ­ nan Debrecenbe, majd egyre tovább. Mindenütt a mu nk ásművelődés. Mindenütt a mu nk ás mű ve lő dé s gondjairól és er ed mé ny ei rő l b e s z é l ­ gettünk. E kérdést általánosítva. fogalmaztuk meg: mit jelent a. gyakorlatban a 'szocialista módon élni'. jelszó. A résztvevők,. akiket a Magy ar Hajó- és Daru gy ár angyalföldi gyáregysége szakszervezeti könyvt ár án ak vezetője. Maro si Zsuzsa válogatott ki olvasói k ö z ü l , sokén a rádió mi krofonja előtt találkoztak e l ő ­ ször. Mégis azonnal megtalálták a közös hangot: a kérdés m i n d ­ nyájuk húsába vágott,. tehát saját életükre konkretizálva p r ó b á l ­. ták tisztázni. Sikerrel." A k k o r már több mint egy éve voltam a műsor riportere, v a ­ gyis a be sz élgetések. "ügyvivője", animátora. A műsor s z e r k e s z ­. tőjének, Sárkány Klárának kérésére akkor ka pcsolódtam bele a mikrofon előtti beszélgetésekbe,. amikor a műsoron már a fáradt­. ság jelei mutatkoztak. A staféta el-elakadt, egyre ritkább lett a spontán reagálás,. így. a műsor sz er kesztőjének kellett új b e ­. sz él getőpartnereket keresni, ezek egyike -másika - a szerkesztő.

(9) és a beszélgető riporter /Agárdi Péter) szándéka ellenére - bi­ zony kissé művire, erőltetett r e , kincstárira sikeredett. A ma­ gam alakította - és a műsor munkatársai által is elfogadott szerepem a belebeszélő,. belekérdező,. szempontot váltó, á holt­. pontról továbblendítő szekundáns lett, olykor a tolmácsé a kér­ dező és a kérdezettek között. Hogy, hogy nem - Agárdi Péter és Sárkány Klára kérésére - rövid időn belül én lettem a műsorve­ zető riporter, ám ezzel természetesen semmi sem változott lénye­ gesen. Hiába tartozott és tartozik ma is Sárkány Klára a Rádió legtisztességesebb,. az éles kérdéseket mindig felvállaló,. a le­. kerekített szövegeket "visszaélező" szerkesztői közé, még a job­ ban sikerült műsorok egy része is "nyögvenyelős" szövegektől volt terhes. Más esetben meg a munkahelyi vezetés gondos vá lo­ gatásának eredményeképpen olajozottan működő "nyilatkozó brigá­ dok" csapdájába estünk. Mint szociológiai dokumentumok a közhe­ lyekkel, mozgalmi panelekkel ékesített beszélgetések is érdeke­ sek lehettek, ám a szerkesztői szándéknak, a nyílt eszmecserék nyilvánosságra hozatalának természetesen nem feleltek meg. El­ határoztuk, másképpen folytatjuk, és ha nem sikerül, abbahagy­ juk a műsort. (amely közben már nívódijra is esélyes volt). M a ­. gunkra vállaltuk beszélgetőtársaink kiválasztását, pontosabban a kiválasztók kiválasztását. Gyárakban és üzemekben működő közművelődési könyvtárosok segítségét kértük, akik egyrészt megér­ tették vállalkozásunk célját, másrészt Alkalmasak voltak arra, hogy különböző véleményű, véleményüket. felvállaló munkásokat ül­. tessenek le az asztal köré. Első alkalommal Marosi Zsuzsára bíztuk magunkat, aki akkor már ötödik éve volt segítőtársam a Könyvtártudományi és Módszertani Központ egyik kísérletében, amelynek keretében az ízlés a l a k i t h a t ó s á g á t , az irodalmi érté­ kek esélyét vizsgáltuk. A kísérletben résztvevők olyan könyv­ tárba járó fiatal munkások voltak, akik társaiknál olvasottabbak és nyitottabbak voltak, az ízlésüket jellemző nagy irodal­ mi élményeik többsége azonban alacsony esztétikai értékű mű. A kísérlet során magasabb esztétikai értéket képviselő "kísér­ leti olvasmányokkal" találkoztak,. és jó néhány esetben kedve­. ző fogadtatásra találtak^ Arra kértem Marosi Zsuzsát, ha lehet-. H A kísérletről bővebben: Kama rás I s t v á n : Az irodalmi érték esélye a l e k t ü r o l v a s ó k n á l . Bp. 1974. NPI..

(10) séges,. közülük is vá la ss zo n néhányat b e s z é l g e tő tá rs nak . így a z ­. tán 1975 tavaszán az MHD s z ak sz er ve ze ti kö ny vt ár áb an b e s z é l g e ­ tőtársaim között isme rő sö kk el is találk oz ha tt am . Ezúttal s z e m é ­ lyesen, hiszen eddig csupán kérd őí ve ke n ke resztül i s m e rh et te m meg őket.. 4Z ELSŐ TALÁLKOZÁS. Házigazdánkkal,. Ma rosi Z s uz sá va l együtt tizen ültünk az. asztal körül: akadt közöttük csőszerelő, hajóépítő, hegesztő,. műszerész,. s z e r k e z e t l a k a t o s , géplakatos^. lakatos, különféle. brigádokból és mű helyekből. Ko re ln ök ük 45 éves volt,. többsé­. gük huszonéves. T é má nk az életmód és a műve lő dé s viszonya volt. A beszélgetés rendhagyó módon kezdődött. N. Sándorné mű szerész - még a mű so rv ez et ői. "konferálás" előtt - magá ho z. ragadta a szót, és nekünk szegezte a kérdést:. "Valaki h a t á ­. rozza már meg végre, hogy mi az a 'szocialista ember'! Én nem tudom, egys ze rű en nem tudom. Csak, azt érzem, hogy az p é l ­ dául, aki úgy él, hogy nemcsak saját ma gának él, hanem m á s o ­ kért is." K. Zoltán br ig áv ez et ő úgy véli, dulók között is olyan,. akad a befelé for­. aki nagyobb jele nt ős ég ű feladatnál ö n ­. ként jelentkezik. F. László (lakatos, brigádvezető) ez "kettős játék". Úgy véli,. szerint. nem mindegy, hogy valakit "az. ösztöne visz oda, vagy tudatosan segít". H. Lajos (hegesztő) elmesél egy esetet:. "A bará to mn ak volt egy barátja, é l e t e m ­. ben nem láttam. Nős volt, meglett a gyerek, ő meg bevonult. Lakás nincs,. csak egy telek a kere sz tm am a jóvoltából. No, de. ki építse fel? Mondja nekem a haver: nincs v a la mi cimborád, nem tudtok kijönni? Kimentünk, v o lt un k va gy harmincán. Senki nem ismert senkit,. és két nap múlva álltak a falak. T u l a j d o n ­. képpen a jövőben is valami ilyesmit kellene csinálni." Cs ak ezután szólaltam meg, és mutattam be a helyszínt, a r é s z t v e ­ vőket,. majd feltettem a kérdést: ho gyan is kell sz oc ia li st a. módon élni? K. Zoltán pluszt" követel,. "valami munk ak ör i kö te le ss ég en túli. "amit nem lehet százalé.kban mérni,. ami nem. kötelező". Ilyen lehet szerinte egy könyv elolvasása, színdarab megnézése is, de csak akkor, érzi, hogy ez szükséglet".. egy. ha közben "az illető. "És miből érzi?",. kérdezi H . La-.

(11) los w B, Ár pá d h a jó ép ít ő úgy véli,. hogy "egy nagy csomó m ű v e l t ­. s é ga ny ag ot kell e l s a j á t í t a n i ahhoz, B, A n d r á s m ű s z e r é s z tiltakozik: éh he z nagy m ű v e l t s é g kell!". hogy ezt á t é r e z h e s s ü k " .. "Ez nem igaz! Nem igaz,. hogy. F. Lá szló - aki az előbb kettős. já té k n a k m i n ő s í t e t t e a nagy ügyekre ö s zt ön ös en megmozduló, k ü l ö nb en befe lé. fo rdulók v i s e l k e d é s é t - az ön ké pz és t. a s z o c i a l i s t a él et mó d t ö bb le té ne k.. de. tekinti. "Meg kell hogy szűn jö n az. é r t e l m i s é g i meg az e g y s ze rű m u nk ás el le nt ét e. El kell érnem azt a szintet, p o l i ti ká ró l, gessé,. ho gy l e ü l h e s s e k egy é r t e l m i s é g i v e l t á rs al og ni. ga zd as ág ró l,. m ű v é s z e t r ő l anélkül,. a f fé le eg ys z e r ű mu nk á s s á váljak",. ebbe n a te k i n t e t b e n optimista,. hogy n e v e t s é ­. ma g y a r á z z a . B. Árpád. F. László vi sz on t a kö zv et le n. m u n k a h e l y i k ö r n y e z e t é b e n d o lg oz ó. fiatalok tö bbségét k ö z ö m b ö s ­. nek é r z i . .K. Z o l t á n , a jelen lévő másik br i g á d v e z e t ő ezért az i d ő s e b b e k e t okolja. m u nk ai dő ,. "Mondjuk ki végre,. a többség e l e r e s z t i magát,. m ű v e l ő d é s i házba v a g y s z ín há zb a megy, abál közbe H . L a j o s . Bó logatnak, jabb vita. hogy a m i k o r lejár a. és nem a kö ny vt ár ba ,. a. hanem a ko csmába!". ki­. he ly es el ne k,. robban ki, u g ya ni s K. Zo lt án szerint. ci a l i s t a é l e t m ó d h o z tartozik,. de mind já rt. hogy "ha van egy rendezvény,. ak ko r oda megyek-e, va g y el őb br e va ló a fusi" . "Miért, már fusizhat valaki,. ú-. az is a s z o ­ attól. ho gy sz o c i a l i s t a módon él?" ké rd ez i tő-. le H. L a j o s , aki bará tj a b a r á t j á n a k házát ép ít et te i s m e r e t ­ len ö n k é n t e s e k k e l . K. Z o l t á n bizonytalan^.. "Arról van szó,. hogy aki m i n d e n f é l e po li ti ka i v a g y t á rs ad al mi mu nkát tesz azért, ló",. hogy an y a g i céljait elérje,. fé lr e­. az önzőén h a r á c s o ­. szög ez i le H. L a j o s , B. A n dr ás m á s o d s z o r helytelen,. ko cs ij a legyen,. meg ehhe z h a s o n l ó ? Hát miért ha rá c s o l ez. az e m b e r ? Főképpen, Me g k é r d e z e m ,. ha v a la ki arra. fortyan fel:. "Ezt nem értem,. ha k i r á n d u l n i vi sz i. törekszik,. rajta a családját!^". nem h i á n y z i k - e a s z oc ia li st a b r i g á d m o z g a ­. lom j e l s z a v a i közül a sz o c i a l i s t a módon go ndolkodni, kedni,. szórakozni,. is meg kellene. H. Lajos szerint élet és b i z o n y í t v á n y. sz or o s a n k i e g é s z í t i k egymást. pés s z ük sé ge ss ég ér e, szakmát. visel­. é r e z n i ? K. Z o lt án szerint ez az "élni"-. ben benne van. F. Lá szló szerint a szakmát re ndesen tanulni,. hogy. Ö a k k o r jött. rá a t o v á b b l é ­. a m ik or ki r ú g t á k a k ö z é p i s k o l á b ó l és. kezdett tanulni. Ekkor szólalt meg e l ő s z ö r N . I s t ­. ván s z e r k e z e t l a k a t o s :. "Szeri nt em az öntudat nem jön magá-.

(12) tói. A t a n u l á s k e g y e t l e n va l a m i ,. de m e g é r i . N a g y o n m e g é r i .. Nem é r t e m a ké pe ke t,. a dallamokat,. mat. I s m e r e t e t be kerül,. a verseket,. ke ll s z e r e z z e k ,. kétségtelenül,. az A n t i g o n é t m e g é r t e n i , N. S á n d o r n é. hogy értsem.. a társadal­. Ez s z a b a d i d ő m ­. de m e g é r i . C s o d á l a t o s é r z é s v o lt egy matekpéldát megoldani egyedül.". (érettségizett. m ű s z e r é s z ) az e l m ú l t évi g y á r i v e ­. télkedőre hivatkozik,. a h ol o l y a n h e l y e z é s t é r t e k el,. "s zinte nem is i g az ".. B. A n d r á s h a r m a d s z o r. fortyan. hogy. fel:. "Ez. csak o l y a n volt,. h o g y az e m b e r azt cs ak b e m a g o l t a . ". d o r (g ép l a k a t o s ). szerint a vetélkedő nem tartozik a m ű v e l ő ­. d é sh ez . N. S á n d o r n é e l s á p a d . neki,. F. L á s z l ó s z e l í d e n m a g y a r á z z a. h o g y "a v e t é l k e d ő cs ak e s z k ö z a m ű v e l t s é g. séhez. A z é r t van s z ü k s é g e r re a m ó d s z e r r e , sük az e m b e r e k e t .. P. S á n ­. Me rt be kell v a l l a n u n k ,. fejleszté­. hogy kényszeríte z e k e t az e m b e r e ­. ket a szó sz o r o s é r t e l m é b e n k é n y s z e r í t e n i k e ll arra, j ö j j e n e k ide,. o l v a s s á k el a k é r d é s e k e t ,. hogy. és még a m a g o l á s. is s z ü k s é g e s ". Megkérek mindenkit,. te g y e n v a l a m i t. velődés** f e l i r a t ú d o b o z b a . i r o d a l m i m ű v e ke t, kácskönyveketI. a "szocialista mű­. H. L a j o s k a l a n d r e g é n y e k e t ,. M a r x és H e g e l m ű ve it ,. szakköröket. N. I s t v á n - a z z a l é r v e l v e ,. h o g y az e m b e r v á l ­. t o z t a t h a t az őt b e f o l y á s o l ó k ö r n y e z e t e n - B a r a n y i - , de l e g e l s ő s o r b a n V á c i - v e r s e k e t ^ mai kö ny v e k e t , (úgy érzi,. So ós-,. B. A n d r á s e l s ő s o r b a n s z a k ­. v a l a m i n t R a d n ó t i - és C ó z s e f A t t i l a - v e r s e k e t. s e n k i sem lá tt a o l y a n v i l á g o s a n a s z o c i a l i z m u s t ,. mirit J ó z s e f A t t i l a ) ^ reteket. komoly és ba r -. F. L á s z l ó p o l i t i k a i és g a z d a s á g i i s m e ­. tesz a d o b o z b a .. H . La jó s e l é g e d e t l e n :. "Kell a d o ­. bozba mé g a m a g a t a r t á s is, h o g y az e m b e r v á l a s z t a n i t u d j o n a m ű v e k közül, z e um ba n,. hogy viselkedni. előadásokon,. nő kk el ,. tu d j o n adott mert. helyzetben:. mú­. s z e r i n t e m mé g az u d v a ­. ri as sá g is b e l e t a r t o z i k . " Javaslom,. k é p z e l j ü k el,. k ü l d e m é n y érke zi k,. h o g y egy n y u g a t i o r s z á g b ó l. eg y m á s i k do boz,. kével:. kinyitjuk,. és d ö b b e n t e n. va n n a .. N. S á n d o r n é h e v e s e n. tiltakozik:. lehetetlen. Többen. csatlakoznak,. el tudj a k é p z e l n i .. N. I s t v án v i t á b a. a polgári kultúra. "p o l g á r i k u l t ú r a ". tapasztaljuk,. "önművészet,. cím­. u g y a n a z van. ilyesmi egyszerűen. de H. L a j os és B. Á r p á d száll velük. Szerinte. számukra. csak jó ér z é s. szép.

(13) müveket olvasni", viszont amikor elmond egy verset,. a mo nd a­. nivalóját mondja el az e m b e r e k n e k . .H . Lajos szerint lehet ugyanaz a két doboz tartalma,. mert. "egy kapitalista rend­. szerben is lehet szocialista módon élni, élnek is. Ez fel­ fogás- és tudatbeli kérdés. Végül is a magatartás és a v i ­ selkedés a döntő,. hogy mire,. hogyan használom fel a kü lö n­. böző müveket".. A MÁSODIK TALÁLKOZÁS. A személyes vé le mé ny ek ne k az átlagosnál jóval nagyobb gy akorisága arra csábította a rádióműsor munkatársait,. hogy. - rendhagyó módon - ismét a hajógyári társaságban be sz él­ gessünk ugyanarról. Ürügyül As pe rj án György; V é s z k i j á r a t ­ bejárat cimü regénye szolgáit, induló,. amelynek óriási hátránnyal. "poklok tornácán" hányódó hőse, Cselák Gyula a m ü ­. vet olvasó munkások nagy hányadának ismerős volt. Sokakban rokonszenvre és me gértésre talált az én-regény kamasz hőse, és rajta keresztül maga a mü is, amely kétségkívül az 1974es év egyik sike rr eg én yé vé vált, ket is képviselő. egyben az esztétikai ér té­. "munkásregények" egyik ritka példányává.. Az asztal körül ülők között ismét ott volt a fiatalok kö­ z ö mb ös sé gé n háborgó és a munkásokat értélmiségi szintre e melni óhajtó F. L á s z l ó , a v i se lk ed és i kultúrát a l a p ve tő­ nek tartó H. L a j o s , a versek m o nd an iv al ój án ak t o l m ác so lá­ sára v á l l al ko zó N. István és a fusizókat vé delmébe vevő, József At tilát a szoc ia li zm us legjobb ismerőjeként m é l t a ­ tó B. A n d r á s . V. S á n d o r v i l l an ys ze re lő művezető. T. Sándor csőszerelő br ig ádvezető és F. Erika en er gi ae ll en őr mint új besz él ge tő tá rs ak cs atlakoztak hozzájuk. Már a beszélgetés megkezdése előtt többen jelezték, hogy zavarba hozta, regény,. sőt helyenként taszította is őket a. főleg a főszereplő "idétlen" viselkedése,. a szexu­. alitás eltúlzása és a lelkizés. A beszélgetés azzal ke zd ő­ dik, hogy F. E rika vé delmébe veszi Cselák Gyulát, mert "sokban befolyásolja a fiú viselk ed és ét és g o nd ol ko dá sm ód­ ját az, hogy állami gondozott veit, fel, és ez a fiú sokkal mé lyebben súrlódásokat is, mint az olyan, 10. ne ve lő sz ül ők né l nőtt. fogja fel még a kisebb. aki rendezett családi kö-.

(14) rülmények között nőtt. fel. Én csak tudom, hiszen 17 éves k o ro­. mig én is intézetben voltam. Még intézeti. koromban kerültem. ide, a gyárba, de szerencsére olyan munkatársak közé, akik nem éreztették velem, hogy honnan jöttem,. hanem foglalkoztak velem.. Nemcsak ők, a KISZ és a könyvtár is. A mu nkásszálláson sem v e s z ­ tem e l . ” N. István a KISZ hallatára zi,. felkapja a fejét. M e g j e g y ­. feltűnt neki, hogy a regény hőse egyáltalán nem találkozott. a KISZ-szel. H. Lajos felhorkan:. "A szerencsétlen fiú tengődött,. vergődött, nem volt ereje kimászni. Felvetődött bennem,. hogy. voltak-e abban a gyárban egyáltalán igazi mu nkások? És mi az, hogy nincs KISZ? Nem lehet me gtalálni? Talán a KISZ menjen oda a fiatalhoz?" V. Sándor művezető szerint Cselák Gyula "végül is rossz úton indult el, hogy a szexualitásnál lyukadt ki. Szinte bolondja, akaratán kívül is. Ezzel én nem értek egyet,. nem i-. gaz, hogy egy 18 éves fiúnak csak ez az egy problémája legyen." B, András megint felfortyan?. "Én viszont úgy hiszem, hogy egy. 17 éves fiatalembernek foglalkoznia kell a szexualitással. Ha idejön a mi brigádunkba, esetleg szereztem volna neki olyan fi­ atal barátot,. akivel e'lmegy táncolni, Qiegismerkedni. nőkkel,. A munkában nem is kellett volna annyira nevelni, mint ebben." H, Lajos szerint nem csoda, ha Cselák Gyula mindig. "oda" lyukad. ki, ha "felnőtt 20-23 éves emberek, vagyis meglett munkások kö­ zött az ebédközi vita az, hogy ki hányszor,. kivel meg h o g y a n . , ,. Tulajdonképpen a közösség azzal kezdődne, ha arról v i t a t k o z n á ­ nak, hogy miért tudott Sóska meghúzni három csavarral többet, és nem arról, hogy hány nőt tudott összeszedni magának. E g y s z e ­ rűen nem tudom elfogadni a regénybeli Socó bácsit,. az egyébként. szuperbecsületes munkást, ha rendszeresen hülyére issza magát, márpedig a regényben ez történt! Még el sem tudom hinni!" B , András emelkedik szólásra:. "Én úgy éreztem, amikor a regényt o l ­. vastam, mintha én lettem volna a főhős. Én is ugyanilyen s z ég ye n­ lős voltam, ehhez hasonló problémáim voltak, én sem tudtam, mit tegyek, hiába volt a KISZ, meg ehhez hasonló," N, István h e l y e ­ sel. Elmondja,. hegy amikor elhagyta a kollégiumot, vele a kol­. légiumi színjátszó kört és a kollégiumi K I S Z - m u n k á t , a gyárban legalább egy évig nem talált magára. H, La j o s úgy érzi, hasonló szintről indulti mint a regény hőse, mégsem került olyan he ly­ zetbe,. "Bennem is megfordultak hasonló gondolatok,. mint Cselák. 11.

(15) Gyulába, mégis, miért tudtam megkeresni a K I S Z - t , miért tudtam belépni az irodalmi csoportba, miért tudtam leérettségizni?" Ezután va lahogyan a munkásszállásokra,. majd a hajógyári. mu nkásszállóra terelődik a szó, és egymásra licitálva igazolják, hogy ott egy az egyben ugyanaz történik, mint az Asperján-regény-ben. Most szólal meg először T, Sándor csőszerelő brigád­ vezető:. "Három évvel ezelőtt kaptam egy Gyulát, vagyis kettőt,. ugyanilyenek voltak,. az egyiket éppen így is hivták. Az egyik. még nem töltötte be a tizenhatot,. korengedménnyel vették fel.. Komoly, modern munkássz ál lá sr ól gondoskodtunk számukra, próbál­ tuk nevelni őket, de sajnos az egyik egy év múlva bíróság elé került. A másik jelenleg is itt van. Most, hogy 18 éves lett, a brigádba is bevettük. Ő meg azt hitte, ez azt jelenti, mi már nem dirigálunk neki. És most jött a hanyatlás, dott volt: 2000 forintos takarékbetétje volt,. pedig minden a5000 forintért. ruhát vett, amit csak úgy megspórolt a pénzéből. Persze mi os z­ tottuk be neki. Most pedig úgy van, tiogy már fizetés előtt* öt nappal,. egy héttel nincs pénze. Megkérdem,. "kapott-e a hajó gy á­. ri Gyula a segítség mellé elegendő szabadságot is?" T. Sándor bólint." A k k o r mi hiányzott neki?",. firtatom. H . La.jos szerint. a hajógyári Gyula érzéshiányban szenved.Nem kapott kö rn ye ze té­ től elegendő gondoskodást, így okoskodik:. szeretetet. T. Sándor töpreng, majd. "Az a kérdés, hogy pótolhatja-e a családot a. brigád. Azt mondjuk: a család nevel. Valamennyi brigádtag csa­ ládban él, mégsem tudtuk ezt a Gyulát megnevelni,. hiába adtunk. jó családi légkört! Miért nem tudtuk ugyanezt Gyulának is meg­ adni?" B. An drás szerint egy 17 éves embert "már nem lehet csak úgy egyszerűen nevelni". N. István. szerint minden a példán mú ­. lik. H. Lajos szerint az egyéniség, a személyiség a döntő, de az egyéniség döntését erőteljesebben befolyásolja a példa. Nem mindegy,. hogy miről vitatkoznak a brigádban: a nőkről,. a me cc s­. ről vagy esetleg egy könyvről. Ez a beszélgetés a H. Lajos és köztem folyó párbeszéddel fejeződött be. É n : A szép szavakon kívül milyen példákat tudnánk mu ­ tatni ennek vagy annak a Gyulának? H. Lajos; Könnyű erre válaszolni. Kell lenni a brigádb a n , a F o m e g s z e r v e z e t b e n , mindenhol magnak, akik mo nd­ juk, alapítás óta együtt d o l g o z n a k ,akiknek a műve lt­ ségi szintje nagyjából azonos. É n ; Úgy gondolom, sok esetben éppen ez a mag vagy ez az elit klikk nem fogadja be a különféle Gyulákat.. 12.

(16) H, La.jos; Nem! Ha egy ilyen mag kialakult, az már elviséget jelent, és ez már eleve kizárja annak a l e h e ­ tőségét, hogy klikkről beszéljünk. É n ; Mit jelent az, hogy "elviséget jelent"? H, Lajos; Ha belépek egy szocialista brigádba, akkor alapvető követelmény, hogy tudjam, milyen célból h o z ­ ták létre, és csak akkor vá llalom - mert ez a be cs ü­ letes játék -, ha egyetértek vele. É n ; Gyulát az asztal körül ülők közül többen e l f o g a d ­ tál? tiszteletbeli brigádtagnak, ön is. A z a kérdés, mit tennének, ha holnap valóban be is lépne a b r i g á d ­ ba? H. Lajos; Mi most sokat töprengtünk rajta, de kiváncsiak vagyunk, mi a szociológusok véleménye erről. Ők mit tennének, ha szerepet cserélnénk?" Ezzel fejeződött be a műsor, A magnót kikapcsoltuk, vábbra is minden tekintet. de to­. rám szegeződött. Nem térhettem ki a. válasz elől. Ott maradtam "magánemberként" beszélgetni.. EGY KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE. A ma gánbeszélgetéssel folytatódó rádiófelvételt követő he ­ tekben házigazdánk. Marosi Zsuzsa tolmácsolta a két "hivatalos beszélgetés" több résztvevőjének kérését:. találkozzunk re nd sz e­. resen valamilyen kör vagy klub formájában hasonló kérdésekről beszélgetni, örömmel mondtam igent.Most már bizonyos vagyok be n­ ne, hogy a r o k o n s z e n v e n , a hálán és a kíváncsiságon kívül azért is, mert éppen akkorra kaptam mérgezést - mint a munkások o l v a ­ sási kultúráját vizsgáló olvasáskutató - egyrészt a "munkásműveiődéstől", másrészt a kérdőívektől. Magánemberként is, sz o­ ciológusként is vágytam az emberi szóra. 1975.. szeptember 19-én találkoztunk először. Tizen ültünk. az asztal körül: F, L á s z l ó , lakatos, brigádvezető, 45 évével korelnök,^ B, A n d r á s , 32 éves műszerész, T, S á n d o r , 30 éves cső­ szerelő művezető, S, B é l á n é , 28 éves villanyszerelő, 26 éves h e g e s z t ő , N. I s t v á n , 25 éves szerkezetlakatos, 24 éves energiaellenőr és műhelyírnok,. F. E r i k a,. B, Á r p á d , 24 éves hajó-. építő, N, L á s z l ó , 18 éves hegesztő (N. István öccse),. HH. H, L a jos,. valamint. Mivel mint legidősebbet Laci bácsinak szólítottuk, hogy az azonos ke resztnevűektől könnyen me gk ül önböztethesse az o l v a ­ só, Laci bácsi néven fogom szerepeltetni. Mivel még két László kerül majd társaságunkba, N. Lászlót miként ott is neveztük - N. Laciként szerepeltetem.. 13.

(17) házigazdánk, a velem egyidős Marosi Z suzsa és munkatársa, a 23 éves K, I b o l y a , A javasolt nevek érzékletesen jellemzik a társaság szándé­ kát:. "Egy asztal m e l l e t t ” , "Beszéljünk nyíltan",. klubja",. "Beszéljük meg!-klub",. "önismereti kör",. "Vélemények "Hogy többet. tehessünk !-klub" , "Hogy továbbmehessünk !-klub"* A "klub" elne­ vezést túlságosan hivatalosnak, a "kört" túlságosan kereknek tartották,. így egyik elnevezés sem kapott többséget. Elvetette. a többség az önismereti kör nevet, mert önmaguk megismerését nem akarták vájkálással összekötni. Ugyanakkor már a második összejövetelünkkor a többség megdöbbentően őszintén cárulkozott fel egymás előtt, pedig többen még csak harmadik alkalommal ta­ lálkoztak egymással. Nem akarták a Vélemények klubját sem, mert nem szerették volna, hogy a véleménycsere és a nyílt beszéd ön­ célú vitává fajuljon. Ugyanakkor nem volt egyetlen alkalom sem, amikor ne került volna sor v i t á r a , olykor szenvedélyektől ko­ rántsem mentes vitára. Mindenki szerette volna, ha a beszélge­ téseken különös hangsúlyt kap a kultúra és a m ű v é s z e t , de nem akarták, hogy irodalmi szakkörként vagy önképzőkörként működ­ jön a társaság. Ugyanakkor - igaz, mindig játékos formában, min­ dig eszközként, sosem mint cél - többször kerül sor mű el e m z é s r e , együttes olvasásra,. "nyílt színen történő" befogadásra,. élmények. s z e m b e s í t é s é r e . Megegyeztünk abban, hogy a névnél fontosabb a légkör és az, hogy a kör ne legyen túl kerek, ne váljon hivata­ los szervezetté, maradjon - akár szögletesen is - a miénk. Nem váltunk a könyvtár díszévé,. klubjává, munkatervi pontjává, ugyan­. akkor a könyvtár otthont jelentett számunkra. Az első alkalommal arról beszélgettünk, hogy miről is be­ szélgessünk minden második péntek délután háromtól nyolcig. A kérdések egy része természetesen a két rádióműsor témájához kap­ csolódott. Milyen többlete van a szocialista brigádnak? Milyen előnye és hátránya van a szocialista brigád tagságának? Mennyi­ ben ítélhető el az anyagiasság? Mennyire szervezett a magyar munkás? Növelni kell-e az élcsapatot? Mi a fontosabb; a tömeges­ ség vagy a meggyőződés? Erre az alkalomra, ahogy megbeszéltük, mindenki hozott egy ön élet r a j z o t . Gyülekezés közben körbeadtuk őket, hiszen az ala­ pító tagok többsége sem ismerte közelebbről társai többségét..

(18) B, Andrásé volt a legtömörebb: anyám háztartásbeli,. ''1942-ben születtem Verpeléten,. majd 1960-tól tsz-tag. Apám mint kertész. dolgozott. Most mindketten ny ugdíjasok. 1961-ben m ű sz er és z sz a k ­ vizsgát tettem, majd a következő évben két évre be vo nu lt am k a t o ­ nának. 1973-ban technikumi érettségit szereztem. A Hajó gy ár ba n 1972-től dolgozom. Kétezerig az életemet úgy képzelem,. mint e d ­. dig. Majd jön minden magától. Nem szeretek ilyen nagy távra te r­ vezni. Szabad szombatokon kirándulni és sportolni szeretek." F.. László messzebbre rugaszkodik, mint B. A n d r á s : "1931-. ben születtem Kálozon. Me z ő g a z d a s á g i m u n k á s cs al ád bó l származom. Iskolai végzet ts ég em nyolc általános.. 1951-től 1954-ig ha tá rő r. voltam. Szakmai ké pzettségem géplakatos,. jelenleg is ebben a. szakmában dolgozom az MHD-ban. Nős vagyok, van két gyermekem, egy 18 és egy 9 éves. Szeretném me gérni az ez re dfordulót erőben, egészségben és a szocialista tá rs ad al om teljes felépítését, v a ­ lamint a kommunizmusba való átmenetet,. amennyiben a világ ö s s z ­. népi összefogása a békés egymás mellett élést teszi lehetővé. Először is azt kell megérnünk,. hogy minden szombat szabad le­. gyen. Amennyiben az an yagiak úgy engedik, szórakozással,. művelődéssel,. cs aládommal együtt. kiránd ul ás sa l töltenénk el a s z a ­. bad szombatokat." Me gtudjuk még, hogy párttag, zetőjé,. a tmk brigádve-. tagja a gyáregység sz ak sz er ve ze ti vezetőségének, v a l a ­. mint a Vasas labdarugó sz ak os zt ál y társadalmi veze tő sé gé ne k. S. Béláné is falun született, letrajza így folytatódik:. Baktüttösön,. 1947-ben. ö n é ­. "Gyermekkoromat Bada cs on yb an éltem. le; 1961-ben vé ge zt em el az általános iskolát, 1964-ben jöttem Budapestre. A Pamutipari Műve kb en dolg oz ta m mint szövőnő. 1968tól dolgozom az MHD-ban mint vi llanyszerelő,. jelenleg a tmk-ban.. 1965 óta.vagyok sz ak sz er ve ze ti tag, 1973 óta párttag. Sz üleim munkásemberek. A p ám kőműves,. anyám 1956-ban meghalt.. Férjem a. Pamutipari Műveknél dolgozik. Gy er me kü nk még nincs. Kétezerig az életet úgy képzelem el, mint eddig: do lgozni és a szabad szombatot a szabadban tölteni. És ny ugodtan élni." A másik négy önéletrajz valamivel,. illetve jóval hosszabb.. B. Á r p á d ön él et ra jz áb ól megtudjuk,. hogy 1951-ben született,. ő is falun, S o m o g y m e g g y e s e n . Ap j a csőszerelő, háztartásbeli. Hárman vannak testvérek,. párttag,. anyja. a többiek kisebbek.. 4,4 átlaggal végezte, el az általános iskolát,. cs ős ze re lő ne k ta­. 15.

(19) nult, A szakmunkásképző intézetben lépett be a szakszervezetbe és a KISZ-be. Két évig az iskola csúcstitkára volt. 1969-től dolgozik a Hajógyárban. Innen így folytatódik:. "1971-ben elke zd­. tem a továbbtanulást a Bánki Donát Szakközépiskolában, de más­ fél év múlva bevonultam katonának. A seregben a rám bízott fel­ adatokat igyekeztem a legjobb tudásom szerint elvégezni. Egy év múltán alapszervezetünk megválasztott titkárának, és jó mun­ kánk eredményeképpen zászlóaljunk két alkalommal elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. 1974-ben pártalapszervünk mé rl e­ gelve katonai és politikai munkámat, valamint egyéni magatartá­ somat,. úgy döntött,. hogy felvesz soraiba. 1974-ben sz ak as zv e­. zetői ranggal leszereltem. Visszatértem a Hajógyárba,. a hajóla­. katos műhelybe. A műhelybeli pártcsoport megválasztott bi zalmi­ jának. Ebben az évben folytatom tanulmányaimat a Bánki Donátban, hogy az iskola elvégzése után nagyobb tudásommal segítsem a szocializmus építését." F.. Erika életrajza rendhagyó módon kezdődik:. rom nekem csak ötéves kortól kezdődik,. "A gyermekko­. amire emlékszem. Ahog y. emlékszem, nemigen volt jónak nevezhető gyermekkorom. Nem em­ lékszem szép dolgokra,. csak arra, hogy 1955-ben született az. első és 1957-ben a második testvérem. Az iskolai éveimből ugyan akadt egy-két szép emlékem, de túlnyomó részben meghatározta az érzésemet az, hogy az apám nagyon sokat ivott, és mindig m e g ­ vert. A két testvérem is mindig utált, és ez kölcsönös volt kö­ zöttünk. A z iskolában sokáig gúnyoltak minket,. hogy cigányok v a ­. gyunk, és ez nekem mindig fájt. Tízéves koromig csak sejtettem, hogy valami nincs rendben nálunk, olyan értelemben, hogy az öcsémnek és nekem más a nevünk. An yá m soha semmit nem mesélt, ekkor egyszer kihívott az óráról anyám, és megtudtam, hogy ne ­ kem más az apám.Ezután állandóan a két család között őrlődtem. Mindegyik szapulta a másikat. Nyolcadikos korom után, vették a lábamról a gipszet,. amikor le­. és a kórházból hazamentem anyámék-. hoz, a két öcsém volt otthon. A m ik or bekapcsoltam a rádiót, ne­ kem estek, és elkezdtek verni, hogy az nem az én lakásom és nem az én anyám. 1967-ben a bíróság apámhoz ítélt. Itt egy darabig jól éreztem magam, egy fél évig, amikor ,apám ittasan jött haza, és kért, hogy legyek jóba vele. Én ezt megtagadtam. Ekkor ő elment,. és erősen italosán jött vissza. Megvert, a falhoz vá ­.

(20) gott. A m ik or elájultam, me ge rőszakolt. Ezután feljelentettem, és egy hónap múlva már állami go nd oz ás ba n voltam. Nagyon sz e­ rettem ott lenni. A szüléimhez hat év múlva mentem vissza, anyám kérésére,. amit azóta már nagyon sokszor megbántam. K ü l ö ­. nösképpen nem voltak különböző terveim és el képzeléseim. M i n ­ dig szerettem a gyerekekkel és aprólékos sz erelési mu nk ák ka l foglalkozni. Jelenleg mint en e r g i a e l l e n ő r dolgozom,. és k ü l ö ­. nösebb más tervem, vágyam nincs," M e gt ud ju k még tőle, hogy a gyár sikeres iövész cs ap at án ak tagja. H , Lajos Mezőtúron született 1950-ben, kezeti tag, anyja háztartásbeli, traktoros,. apja t e r m e l ő s z ö v e t ­. három testvére van. Bátyja. húgai már férjhez mentek,. a nagyobbik h á z t a r t á s b e ­. li, a kisebbik könyvelő. Falusi és tanyasi általános is k o l á k ­ ban végezte el a nyolc osztályt, folytattam tanulmányaimét,. majd "a mezőtúri gi mnáziumban. de az első év befejezése előtt m a g a ­. tartásom miatt távozni kényszerültem. T e v é ke ny sé ge m a tsz-ben folytatódott,. ahol hamarosan K I SZ -t it ká r lettem", Sa lgóbányán. egy hathetes KISZ-iskplát végeztem. Életem Szolnokon dott, albérletben. Itt me gs ze re zt em a szakmát,. foly ta tó­. így h e g e s z t ő ­. ként járhatom az élet útját, Bu dapestre kerültem a KGYV-be, nen vonultam be katonai sz olgálatra Salgótarjánba,. in­. 1971-ben l e t ­. tem a Hajógyár dolgozója. Leszoktam az italról és a kávéról,. be­. iratkoztam a Bánki Donátba és az MTK súlyemelő szakosztályába, valamint az MHD an gyalföldi gyáreg ys ég én ek ifjúgárda p a r a n c s n o ­ kaként tevékenykedtem. Sz em él yi problémák miatt elmentem a v á l ­ lalattól,. a KIPSZER-ben próbálkoztam,. de hasonló okokból tá v o z ­. tam, Az Építőipari Szövetkezetei szolidar it ás bó l hagytam el (el­ martak egy hegesztőt,. és én is el jöttem vele),. és v i s s za jö tt em. a Hajógyárba. Itt most KISZ-tit ká rk én t is működöm. Mű kö dé se m nem mondható megfelelőnek,. pedig ezért sz akítottam meg a sportbeli. tevékenységemet is. Je le nt ke zt em a Budapesti Műszaki Egyetemre, de nem sikerült, viszont ebben az évben sikeresen érettségiztem. Ismét jelentkeztem az egyetemre,. de mu nk ah el ye m személyes o k o k ­. ból nem javasolta továbbtanulásom. Mivel nem tudnak k é p z e t t s é ­ gemnek megfelelően. foglalkoztatni,. új munkaadó ke resésével tö l ­. töm ki ráérő időm. Járok a technikusi mi-nősítőre, szeretném e l ­ végezni az egyetemet." N. István önéletrajza 11 gépelt oldal. Izgalmas olvasmány. 1953-ban született. A p ja hegesztő,. anyja a háztartást vezeti. 17.

(21) Három testvére van. Részletesen ír nagyszüleiről,. kántor nagy­. apjáról, apja kilenc testvéréről. Ap ja mint besorozott leven­ te kalandos körülmények között szökött meg a háborúból. A felszabadulás után molnárnak került Bi h a r n a g y b a j ó m b a . A falu leg­ szebb lányát vette feleségül. Nagyon szerették egymást, A liszt­ por megtámadta tüdejét, betegeskedett, majd főkönyvelői állást kapott egy másik faluban. Nemsokára egy tanyaközpont ve gyeske­ reskedését vezeti,. igen ügyesen. Nagyapja és könyvei jelentet­. ték számára az első komolyabb ösztönzést. Lexikonjaiból lófe­ jeket és egyéb figurákat próbál lemásolni. Iskolába kerül:. "El­. ső tanítóm S. Ilona, egy magas tanárnő volt, akibe életemben először voltam szerelmes. Mikor a szomszéd fiú kerékpárján meg­ tanultam kerékpározni,. első utam arrafelé vitt, ahol ő lakott.. Szép emlékként élnek bennem az á r n y é k j á t é k o k , amit nagyapámék esténként játszottak nekünk." Apja sokat b e t e g e s k e d e t t ,nem dol­ gozott,. gyógyfüveket gyűjtött, horgászott,. Egyik alkalommal,. amikor gilisztát szedtek a kertben, hatalmas. pofont kapott apjától, mertem,. néha őt is elvitte.. mert le merte tegezni őt. "Még bőgni sem. apám meg fütyörészett az idegességtől. Aztán elkezdő­. dött a nagy iparosítás. Apám hegesztő lett. Ezután ritkán lát­ tuk. Egyszer odaültetett maga mellé, hogy segítsen számtanból, de én annyira megijedtem, hogy elkezdtem sírni. Még csak felel­ ni sem tudtam, hogy mi bajom. Ebben az időben apámék sokat v e ­ szekedtek." A napköziben egy Ibolya nevű lány volt a tanulópár­ ja, hozzá irta első szerelmes verseit, együtt mentek volna el az első szavalóversenyre, de mindketten megfáztak,. belázasod-. tak. Szülei elválnak, ők anyjukkal szükséglakásból szükségla­ kásba költöznek. Nevelőapjuk hirtelen csöppen be közéjük, any­ ja gyereknek tartja még őket,. nem szól nekik róla. összeszólal­. kozik az'"új apával", a szomszédok és a rokonok csak szítják az ellenségeskedést. Egész nyáron nem megy haza, ősztől pedig már Budapesten ipari tanuló. A kollégiumban jól érezte magát:. "Kö­. zös foglalkozásainkon csak én kérdeztem egyedül a nevelőtől. A többiek kiröhögtek, tokat kaptam,. de ő felfigyelt. rám. Egyre nagyobb felada­. így kerültem be a KISZ-be,. ami aránylag igen jó. volt. Sokat segített a KISZ, meg B. Árpi is, aki akkor volt harmadéves és csúcsvezetőségi tag." 1970-ben kerül a Hajógyár­ ba. IBUSZ-lakást kap, jelentkezik ő is a Bánki Donátba, de m ű ­ vezetője azt írja a papírjára,. 18. hogy "saját érdekében akar to-.

(22) tovább ta nu ln i" .. Ebben az évben eljut a Váci M i h á l y s z a v a l ó v e r ­. seny közé pd ön tő jé ig ;. "S zi ne tá r kr it ik áj a szerint. voltam a vershez. Lehet,. csak azt sajnálom,. nem közölte a m ű ve ze tő mm el , nőtt munkától,. hátha e l ti lt ot t vo ln a at tó l a fe l­. amit vé ge z t e m " .. 1975 -b en l e é r e t t s é g i z e t t .. ben, nem sokkal tá rs as ág un k m e g a l a k u l á s a előtt, ba:. túl fiatal. hogy v é le mé ny ét 1974-. belép a p á r t ­. "Hogy miér t? Erre a ké rd és re s e g í t e t t e k vá la sz t adni a v i ­. lágnézeti tárgyban tanult. g a zd as ág i és t á rs ad al mi t ö r v é n y s z e ­. rűségek, amel ye ke t még ko rá nt se m isme re k eléggé. Szóval,. 1974. óta papíron is komm un is ta va gyok. A m u n k a k ö r ö m is m e g v ál to zo tt , g y á r t m á n y s z e r k e s z t ő lettem. T o v á b b s z er et né k tanulni, szerkezet á mindenem. O e l e n l e g i. az acél-. fő h o bb im a v e r s m o n d á s és a. s z í n j á t s z á s ." öccse, a 18 éves N. L a c i , a rá jell em ző s z ű k s z a v ú s á g g a l csak ennyit ír;. "Nem s z ül et te m grófnak,. de nem is kell,. túlé­. lem e nagy csapást. Ha téves koro mi g e l v é g e z t e m az óvodát. S z ü ­ leimtől mindent megkaptam,. és é l v e z t e m a g o nd ta la n gy er me k k o r t .. Amíg e l vé ge zt em a nyolc általánost, nővérem. Zoli, lett,. aki már máso di k. Pista lakatos,. e l ke rü lt két b á ty ám és a. feleségét koptatja,. Gabi óvónő,. hege sz tő. és én sz intén he ge s z t ő lettem.. A munka mellett estin vé gz em a gé pé sz et i s z a k k ö z é p i s k o l á t .. Re­. mélem a t o v á bb ia kb an is ilyen simán z a jl ik az életem". Sorsuk al ak ul ás a és vágy ai k elég gé eltérőek, kításának stra té gi áj a is különb öz ő. Me nt al it ás uk , vi'láglátásuk is cs ak ne m annyiféle,. ah án ya n vannak,. lyáik ha so nl ós ág a is sz em be tű nő . V a l a m e n n y i e n nak,. többségük az öt venes évek be n volt. sorsuk a l a ­ ízlésük és de é l e t p á ­. faluról s z á r m a z ­. ki sg ye re k. Sz in te v a l a ­. mennyien tipikus első g e ne rá ci ós munk ás ok . T ö b b s é g ü k olyan c s a ­ ládban nőtt. fel, ahol az apa járt el dolgozni,. falusi há zt ar tá st vezette, köztük,. akinek é l e t p á l y á j a tr ag ik us törésekkel,. sal jellemezhető,. az anya pedig a. és há ro m- öt gyereket nevelt. A k a d va g y ka ll ód ás -. és csak n é há ny éve st ab il iz ál ód ot t,. güké azonban je ll e g z e t e s. többsé­. felfelé m o b i l , a v i s z o n y l a g stabil. para sz ti bó l a munkás é l e t f o r m á b a át vá lt ó élet pá ly a. T e r m é s z e ­ tesen a st ab il ab b in du lá so k gy or su lt ak. fel jobban. A v i s z o n y ­. lag jó kö rü lm én ye ke n kívül többeknél az át la g o s n á l e r ős eb b akaraterő is komoly szerepet já ts zo tt .. Fontos volt a v á ro sb a. 19.

(23) és a kollégiumba kerülő falusi gyerekek számára a fogódzót és felfelé húzó erőt jelentő ifjúsági mozgalom. A fiatalabbak .párttagsága nem annyira a b^érő személyiség belülről Jövő dön­ tése,. inkább az ifjúsági mozgalomban, a katonaságnál elért jó. előmenetel és valószínűleg a "makulátlan származás" következ­ ménye . Miért kívánkoztak újdonsült barátaim egy ilyenfajta tár­ saságba,. hiszen többségük aktív tagja a KISZ- vagy pártalap-. s z e r v e z e t n e k , az i f j ú g á r d á n a k , színjátszó körnek,. sportegye­. sületnek? Az egyik magyarázat az lehet, hogy az egyik fajta aktivitás vonzza,. indukálja a másik fajtát, hogy általában. ugyanazok a személyek aktívak a politikai szervezetben, végzik a társadalmi munkát, vesznek részt a kulturális e s e m é n y e k e n ,ők a véradók,. a sportolók. Ám az átlagosnál nagyobb aktivitás nem­. csak ösztönzője,. hanem akadálya is lehet a további tevékenyke­. désnek. A szereplés vágya vagy kényszere kizárható,. hiszen ép ­. pen a rádióműsor felvétele utáni, nem hivatalos beszélgetés adhatott ízelítőt abból,. ami után vágyakozni kezdtek. A rádió­. beli nyilvánosság azóta szóba sem került,. pedig tudtak róla,. hogy továbbra is r i p o r t é r k e d e m , méghozzá ugyanabban a műsorban, amely összehozott minket. Kizárható az elszámolhatóság is, hi­ szen a társasági tagság nem mentesített senkit sem a szocialis­ ta br igádmozgalom kulturális vállalásainak teljesítésétől. A mozgatórugók között. feltétlenül számolai kell házigazdánkkal. és a beszélgetések helyszínével, a könyvtárral,. hiszen a tag­. ság többsége többé-kevésbé rendszeresen megfordult a Váci úti szakszervezeti könyvtárban. A riporter szerepéből kibújó, em­ beri szóra és éppen ilyenfajta társaság után vágyódó szocioló­ gus is szerepet játszhatott,. hiszen az első alkalomkor legalább. annyira vele, mint egymással ültek Össze beszélgetni. A döntő mozgató azonban valami belső indíték lehetett: valamiféle éhs.ég az igazi beszélgetésre, a művelődés eme kamaraműfa j á r a , az átlagosnál mélyebbre hatolásra,. talán az önismeretre is. Hogy. olykor kulturális agresszióba is átcsapó, jó szándékú,. felvi­. lágosító művelés volt-e avagy optimális erősségű kihívás (ami­ kor a beszélgetések során felvetődő kérdésekre válaszul egyre gyakrabban jelentek meg, hangzottak el művészi alkotások), er­ re a kérdésre még ma sem tudok egyértelmű,. határozott választ.

(24) adni, pedig végig éppen ez a kérdés, am el y l e gi nk áb b iz gatott. A másik kérdés az,. te rm észetesen,. hogy tűnő ep iz ód ja va g y fo n ­. tos, s z em él yi sé gü k al ak ul ás át b e f o l y á s o l ó esem én ye vo l t - e é l e ­ tüknek? A harm ad ik pedig az, ho gy maga a lé tr ej öv ő k ö z ö ss ég létrejött egyáltalán) va gy a társasági, ket érő ösztönzések,. élmények,. ki h í v á s o k j e l e n t e t t e k - e s z ám uk­. ra nagyobb élményt és h a tá st ? A negyedik: kább ez a három és fél éves eg yüttlét,. kit m o zd ít ot t ki i n ­. azokat-e,. gosnál in ge r s z e g é n y e b b k ö r n y e z e t b ő l indultak, úgyszólván semmiféle e l ő z m é n y e nem volt le kó s t o l t a k ? (Vagyis mi je lentett. akik az á t l a ­. ak i k n e k élet éb en. tá rs as ág un kn ak ,. azokat, akik már többféle tevé ke ny sé gb e, többet,. va g y. eg yü t t e s él mé n y b e b e ­ hogy e g y á l t a l á n volt. i l y e n , vagy hogy ez más v o l t , mint a többi?) Az ötödik; erős volt-e,. (ha. tá r s a l g á s i ke re tb en ő-. eléggé. eléggé jól m e g c é l z o t t ,eléggé az ő n y e l v ü k ö n szóló. ez a hatás, va gy a k á r m i l y e n erős is volt ereje az ezut án k ö v e t ­ kező esem én ye k és élmé ny ek va gy éppen az e s em én yt el en ,. inger-. szegény évek gy en gí te tt ék va gy ki is tö rö lt ék ?. 21.

(25)

(26) II. A TÖRTÉNET. 1975. szeptember 30.. A Hajó-Daru,. a M a g y a r Hajó- és Da r u g y á r do lg o z ó i lapj án ak. 1975« sz e p t e m b e r 30-i v e z é r c i k k é b ő l arró l ér te sü lh et ün k,. hogy. "A ga zd as ág i és mű száki tu do má ny os e g y ü t t m ű k ö d é s i S z o v j e t - M a ­ gyar K o r m á n y k ö z i B i zo tt sá g a ha j ó é p i t é s területét érintő - az 1976 -8 0- as idős za kr a vo n a t k o z ó - e g y ü t t m ű k ö d é s i j a va sl at ok e l ő ­ k é sz ít és én ek i n té zk ed és i tervét az elmúlt év au gu sz tu s l5-én aláírta." M e gt ud ha tj uk ,. hogy az MHD p á r t b i z o t t s á g á n a k l e g u t ó b ­. bi ülésén a ho z z á s z ó l ó k ja va s l a t a i között el ha ng zo tt az i s : a legf el ső bb szervek ho zzanak olyan intézkedést,. mely s z a b á l y o z ­. za, be h a t á r o l j a a na gy ü z e m e k b e n ki ké pz et t do lg oz ók kilépését. Az MHD-t is érintő,. erősen sújtó m u n k a e r ő - v á n d o r l á s n a k ugya ni s. csak azzal lehet gátat vetni,. ha az ed d i g i n é l h a t á r o z o t t a b b i n ­. té zk edéseket hozna az ország ga zd as ág i veze té se . A fe ls zó la ló k a re ko ns tr uk ci ó s z ü k sé ge ss ég ét. b i z o n y í t a n d ó konkrét példákat. is em lí te tt ek . A n g y a l f ö l d ö n több mint ne gy ed s z á z a d a nem volt tervszerű változott,. fejlesztés, a né p s z i g e t i telep 1950 óta al ig - a l i g az ús z ó d a r u g y á r t á s. feladatai ma már szinte me go ld -. ha ta tlanok." A V á l l a l a t u n k te lj e s í t e t t e IV. ötéves tervét című kis írás sz er én ye n húzódik meg az utolsó oldalon. hiszen A n g y a l Ádám arra is felhívja a figyelmet,. Érthető is, hogy "az e r e ­. deti és a mai me gí té lé s szerint is túlf es zí te tt cé lk it ű z é s e k e t a vállalat nem tudta és nem is tudja elérni,. de azokat az i-. r á n y s z á m o k a t , amel ye ke t 1972-ben ma gunk elé tűztünk, öt hó na pp al a h a t á r i d ő előtt. sikerült. re al iz ál ni ". M i n d e n n e k ellenére. "az MH D IV. ötéves tervének telj es ít és e nem lehet teljes é r t é ­ kű ünnep, mert az elmúlt évek ga zd as ág i prob lé má i sok nehéz helyzetet. teremtettek,. és a terv telj es ít és e igen hu ll ám zó. volt". A z Em el jü k a m u n k á s i f j ú s á g mű ve l t s é g i sz ín vo na lá t írás arról tudósít,. című. hogy az MHD KI S Z - B i z o t t s á g a úgy határozott,. hogy "a kl u b m o z g a l o m szél es eb b körű el t e r j e s z t é s é r e az e d d i g i ­ nél d i f f e r e n c i á l t a b b pr ogramokat kell ké szíteni". A határozat. 23.

(27) foglalkozik még "a munkásifjúság műveltségi színvonalának eme­ lése érdekében végzendő munkákkal, valamint meghatározza a to­ vábbi feladatokat az ifjúság művészeti nevelése és a vezetőkép­ zés területén". Egy cikksorozat lezárásaként olvasható a Végrehajtó bizottsági állásfoglalás az öntődéről című irás, amelyben le s z ö g e z t e t i k , hogy az öntődében "a műszaki és gazdasági veze­ tés nem egységes, nem következetes. A vezetők egyik-másikánál a nyíltság, az őszinteség hiánya tapasztalható. Helytelenül al­ kalmazzák a demokratikus centralizmus elveit".. 1975. október 3.. Nem feledve az első alkalommal "megrendelt" témákat, a lány, a fiú# a bölcs,. a révész és a bankár egymástól markánsan külön­. böző magatartását bemutató tanmese általam készített, moderni­ zált változatát olvasom fel. Ebben a lány (Lucia). szövőnő, a. fiú (Rodrigo) a folyó túlpartján harcoló partizán, Jósé bácsi Lucia egykori tanítója, Lopez a város legelőkelőbb divatüzleté­ ben dolgozó kereskedő,. Lucia gyermekkori játszótársa. A sztrájk. miatt Lucia pénz nélkül marad, a sokgyermekes szegény halász, aki nemcsak kenyerét,. hanem életét is kockáztatja, nem viheti. át ingyen. Lopez maga vinné át, ha cserébe a lány egyszer oda­ adná magát neki. "Te most valami bölcsességet vársz tőlem. Hidd el, nekem is ‘Sokat kellett szenvednem a bölcsességért!", mondja a tanácsot kérő lánynak egykori tanítója. A lánynak, ha nem akarja elszalasztani a talán utolsó alkalmat, hogy szerelmével találkozzon,. csak egy választása marad, a zsaroló Lopez kéré­. sének teljesítése. Amikor Rodrigo megtudja, milyen áron jutott el hozzá, eltaszítja magától Luciát, Vissza-visszatérő alaptörténetünk, az új tagokat is kipró­ báló tesztünk lett ez a tanmese, amely kitűnő lehetőséget te­ remtett arra, hogy már ez alkalommal is szenvedélyes vita kö­ zepette nyilvánítson véleményt mindenki. Hőseinkről hamarosan a férfi és nő kapcsolatára,. a nemiségre és a szerelemre terelő­. dött a szó, és felvetődött az ösztön, a nemiség, a féltékeny­ ség, a nőre és a férfira alkalmazható azonos vagy különböző.

(28) mérce kérdése.. Se gí t s é g ü l hívtuk T h om as M a n n t , m e g h a l l g a t t u k. Heinz és Be rbel tö rt én et ét a D o k t o r F a u s t u s ból. Ki a normális, mi az emberi,. mit bír el a s z e r e l e m ? Ilyen k é r d és ek v e t ő dt ek. fel, majd m o d e l l é r t é k ű t ö rt én et ek a va ló életből.. 1975. november 15.. Ez al ka l o m m a l már ni nc se n kö ztünk S. Anik ó. V e s z é l y e z t e ­ tett terhességet ál la pí to tt meg az orvos. El ő s z ö r. fordul. kö rü nk be n T. S á n d o r , aki t u l a j d o n k é p p e n al ap ít ót ag , részt vett a má so di k. meg. hiszen. r á d i óm űs or ba n a h a j ó g y á r i Gyula m e n t o r a ­. ként, de az első két ta lá lk oz ón nem tudott egyetlen Bu da pe st en született. részt venni.. tagja t á rs as ág un kn ak ,. egyetlen má so di k g e ne rá ci ós munkás körű nk be n. k ö zg az da sá gi technikumot végzett,. Ő az. és ő az. Két gyer me ke van,. felesége egy gyár mu nk a ü g y i. osztályán c s op or tv ez et ő. B. T i v a d a r is e l ős zö r fordult meg tá rs a s á g u n k b a n . A 26 éves h a j ó gé pé sz s z a k m u n k á s egy n y c l c g y e r m e k e s va su ta s Szintén vidé ke n nőtt mi munkában dékozó,. fia.. fel. Ö is aktív a spor tb an és a m o z g a l ­. (K IS Z- a l a p s z e r v e z e t. soki rá ny ú é r d e kl őd és ű. titkára),. a továbbtanulni szán­. "nyüzsgők'' egyike. Fiatal házas,. két ki s g y e r m e k ü k k e l egy lerobbant a n g y a l f ö l d i bérházban, tipikus. "p ro lilakásban" várj ák a gyár ígéretét:. egy. egy ö s s z k o m f o r ­. tos la kó te le pi lakást. Harm ad ik új tagunk L. László. E s z t é t i k a i és po li t i k a i m e g ­ nyilatkozásai,. é r z é k e n y s é g e és s é r ü l é k e n y s é g e al apján el ős zö r. pesti na g y p o l g á r i család kallódó gyertnekének hiszem. Kiderül, sokkal l e jj eb br öl és m e s s z e b b r ő l érkezett; lyi p é km es te r fia, m u n k á s s z á l l á s o n lakik, leg raktáros,. egy s á t o r a l j a ú j h e ­ érettségivel jelen­. de nagy - még e l őt tü nk is titkolt - tervei v a n ­. nak . Egy " V i l á g t a k a r é k o s s á g i nap". feliratú plakát ürügyén vita. robban ki a t a k a r é k o s k o d á s r ó l és a p é n z g y ű j t é s r ő l . N e v e l é s i e l ­ vek és gy er ek ko ri é l m é ny ek h a n g z a n a k ként. B. An drás. el érvként és e l l e n é r v ­. "nem a ve rs en gé s m i a t t " . a d a gyer ek ek ne k,. nem hogy év végén k i ve he ss ék kiránd ul ás ra ,. ha­. eg yé br e. A jó t a ­. nulás pénzzel való j u ta lm az ás át a többség nem helyesli.. F. E r i -. 25.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Az eddig ismertetett területeken privilegizált realizmus, empirizmus, objektivizmus és dokumentarizmus, olyan álláspontok, melyek csak erõsítik azt a nézetet, hogy az alsóbb

A Mozgalmi társadalom azonban – amellett, hogy ismert kér- déseket is felvet – eredeti módon keresi a választ többek között arra a kérdésre, hogy hogyan konceptualizálható

Dolgozatomnak azonban nem az a célja, hogy ezeket az okokat elemezze, hanem arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy nyugat-európai ország, jelen eset- ben Olaszország,

Jelen munka arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szövegek makroszerkezetéhez kapcsolódó, a szöveg átfogó sémájára vonatkozó, szövegtípusfügg ő nyelvi elemek

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

„Itt van egy gyakori példa arra, amikor az egyéniség felbukkan, utat akar törni: a gyerekek kikéretőznek valami- lyen ürüggyel (wc-re kell menniük, vagy inniuk kell), hogy

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik