ARANY JÁNOS
ÖSSZES MŰVEI
ARANY JÁNOS .. "
OSSZES MUVEI
SZERKESZTI
KERESZTURY DEZSŐ
XII. KÖTET
PRÓZAI MŰVEK 3.
ARANY JÁNOS
' "
PROZAI MUVEK 3.
GLOSSZÁK
SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
SZERKESZTŐI
MEGJEGYZÉSEK
ELŐFIZETÉSI
FELHÍVÁSOK
SAJTÓ AI,A RENDEZTE
NSMETH G. BSLA
I,EKTORAI,TA
BARTA JÁNOS
© Akadémiai Kiadó, Budapest I963
A burkoló Kondor Árpád munkája Printed in Hungary,
A kiadásért felel : az Akadémiai Kiadó igazgatója
Szerkesztésért felelős: Pásztor József. Műszaki szerkesztő: Fülöp Antal A kézirat beérkezett : 1962. dec. 18, Példányszám: 2000
Terjedelem: 36 (A/5) ív + 7 melléklet
63.56445 Akadémiai Nyomda., Budapest - Felelős vezető: Bernát György
1. Arany János mellszobra (Izsó Miklós alkotása)
GLOSSZAK
SZÉPIRODALMI FIGYELŐ. I. ÉVF. [I-II. FÉLÉV]
1860-61
2. sz. 1.
Czelder Márton, kinek neve költői irodalmunkban isme- retes, a prot. vallás és a nemzetiség ügyében missióra vállalkozott, azon moldvai és oláhországi magyar hitsorsosai közé, kik a tul- nyomó román elem között vallásukkal együtt nemzetiségüket is el kezdik feledni. Ritka példája az önzetlen lelkesedésnek.
3. sz. 2.
A Kisfaludy-Társaság pártolói néhány nap óta az eddigi- nél sürűbben jelentkeznek: biztató jel arra nézve, hogy a magyar, dacára a pillanatnyi meglepetésnek, melyet a politikai változás okozott, helyesen fogja fel és nem mellőzi szellemi érdekeit.
4. sz. 3.
Közkedvességü hegedű-müvészünk, Reményi legutóbbi körutjában Félegyházát is meglátogatván, fölkereste azon házat, melyben Petőfi mint gyermek, szüleivel lakott s mely jelenleg vá- rosi főjegyző Szabó Sándor urnak van birtokában. De Reményi hazafias lelke és áldozatkészsége nem elégedett meg az egyszerü látogatással, hanem a hangversenyét követő estély alkalmával inditványt tett a nagy költő számára állitandó emlék ügyében, s maga az aláirást 25 írttal kezdvén meg, rögtön IIO frtot s 50 krt gyüjtött össze és a ház homlokzatára állitandó márványtábla elkészittetését is elvállalta, ugy pedig, hogy a felirat szerkesztésére Jókait fogja megkérni.
4.
- Hogy a magyar közönség nemzeti nyelvének őreit s a szépnek apostolait magához méltó tiszteletben kezdi részesitni és
kőben, szivben örökitni vágyik, annak ujabb bizonyitékául szol- gál továbbá a f. hó 19-én, mint Vörösmarty Mihály halálának évnapján a helybeli Szent-Ferenc rendiek templomában az ifju- ság által rendezett gyász isteni tisztelet, melynek végeztével a fölgyült diszes közönség a Szózatot énekelte s az ajtótól kettős
7
sorfalat képezve, ugy bocsátotta a dicsőült költő meghivott özve- gyét és árváit kocsijokhoz.
5.
- Hírneves hazánkfia Markó Ferenc, ki egyszersmind Európa egyik legelső tájfestője volt, Florenc mellett egy mezei- lakban f. hó ro-én meghalt, 63 éves korában. Markó a világ előtt a magyar névnek tiszteletet - magának halhatatlanságot szerzett s emléke mindig a festő-müvészet fölkentjei sorában fog ragyogni !
6.
Ismert versirónk Za.jzoni, kinek hazafias hangulatu „Kor- dalai" három iadásban forognak közkézen, előfizetést hirdet
„Börtöndalok" cím alatt ujabb verseire, melyek tárgyuknál és az iró kedvelt egyéniségénél fogva kétségtelenül pártolásra fognak találni, s ezt mi is ohajtjuk, remélvén, hogy Zajzoni ez ujabb munkáiban több sulyt igyekszik fektetni a gondolatra, mint a szavakra; a phrasisok nagy hangja helyett az érzelem mélységét és igazságát keresi s egy szóval: külső helyett belső, müvészi hatásra törekszik. - A „Börtöndalok" előfizetési dija: r frt, mely f. é.
végeig a „Családi kör" szerkesztőségéhez küldendő.
7.
- Ugyancsak Zajzoni, Gozsdu Manó gyüjteményéből és kiadása mellett, egy kötet román dalt szándékszik leforditani. Az érzelem- és eszmeteljes román népköltészet átültetése irodalmunk valódi nyeresége lesz.
8.
- Kedvelt költőnk Sárosy Gyula haza szabadulván, Miskolcon piheni ki a belebbezés sanyaruságait. Költészetének a csehországi szirtek közt nőtt egy rózsáját szivesen vennők.
9.
Kisfaludy Károly hagyományából - ki mint tudjuk fes- téssel is foglalkozott - két rajz került a nemzeti muzeum birtokába.
Egy festvénye, „Sodorna" már régebben ugyanazon közintézet képtárában találtatik, melynek látogatását mind történeti, mind egyéb tanulmányok kedveért ajánlani kivánnók fiatalabb íróink és az ifju nemzedéknek, ha nem féltenők őket a muzeumi felü- 8
gyelő szolgák kötelőzködő gorombaságától, kiket csak borra- valóval lehet megengesztelni s mi e közhasznu intézettől sokakat elriaszt.
5. sz. 10.
A mindig ifju kedélyü öreg Fáy Andrástól - ki a héten,.
folyvást fris egészségben, ülte 75-ik születésnapját - közelebbről
egy kötet szépirodalmi mű jelenik meg „Hulló virágok" cim alatt, mely a kedvelt veterán irónak néhány, a nemzeti szinházban gyak- ran adott, elmés és magyar zamatu vigjátékát s több beszélyét fogja tartalmazni.
11.
- A napokban volt alkalmunk látni Széchenyi azon carrarai márvány mellszobrát, melyet a lelkes bécsi magyar technicus ifjuság költségén a Magyar Akadémia számára a fiatal Izsó Miklós Münchenben készitett. Izsó, e műve által, maga iránt szakértők
nél is a legszebb reményeket kelti. Óhajtandó, hogy sokat igérő tehetsége kifejtésére és külföldön művelésére a nemzet áldozat- kész és áldozatképes fiai segédkezet nyujtsanak. Ily kiváló művészi erő megmentése valóságos nemzeti nyereségnek lenne tekinthető,
s pedig, ha e gyámolitás elmarad, Izsó, a kellő anyagi eszközök hiányában kénytelen lesz vésőjét szögletbe dobni. Mi e célra a Mátyásszobor, Megyeri-emlék-féle s több ily aprócseprő heverő
pénzalap fölhasználását a legokszerübbnek vélnök. A még életben
levő adományzók ehhez örömest fognák megegyezésüket adni.
12.
Tóth Lőrinc, mint az irói segélypénztár egykori kezelője, a Magyar Sajtó ide vágó felszólalása folytán nyilatkozatot tett közzé e tárgyban, mely szerint a tőle néhány év előtt a cs. rendőr
ség által erőszakosan lefoglalt, 1000 frtot meghaladó tőke vissza- nyerhetése iránt már megtette a lépéseket a magyar kir. helytartó- ságnál. Az eredményt várjuk; aztán ideje lesz, hogy a nemzet e nagy fontosságu kérdéshez érdemileg hozzá lásson.
13.
Bulyovszkyné a hiv. Pestofner Zeitung tudósitása szerint Altenburgban nagy tetszés mellett szerepel. Ha már németté lett, jól teszi ha nem hagyja cserben a magyar nevet!
9
14.
A „Magyar színházi lap", mint a Hölgyfutár írja, folyó év végével meg fog szünni. Jobb volna összeolvasztani a „Zenészeti lap" -pal - és egyszersmind a műegylet közlönyévé tenni. Mert általános szépmüvészeti lap mindenesetre szükségnek felel meg, s mérsékelt számu, de biztos közönségre tarthat igényt.
15.
A szabó nem szabó többé, hanem szabász, - legalább a
„Férfi-divatközlöny" ezt a negédes nevet adja neki. Pedig még a festészt is vissza kell vinni a festőre, mert az ász, ész rag igegyök-
ből nem alkot főnevet, csupán névből.
16.
- Megjelent: „Oskolai és házi növendékélet." Irta Fáy András: Pest, 1860. Kiadja Pfeifer Nándor. E szív- és erkölcs-
képző irányu jeles mű - mely a hason célu tankönyvek száraz modorát és leckéző hangját mellőzve, iskolában alig megszerez-
hető közéleti és tudományos ismereteket kellemesen ád elő, - mint a „Halmay-család" kiegészítője, jó lélekkel ajánlható közön- ségünk figyelmébe.
6. sz. 17.
Reményi Ede felszólítást intéz a nemzethez, egy a főváros
ban állitandó Petőfi-emlékszobor iránt. Ő maga IO arany pálya- dijt tűz ki a szobor tervére s ezenkívül 50 forinttal nyitja meg az aláírást. Eddigelé, mint a lapok irják, e célra 900 forint gyűlt be és semmi kétség, hogy a megkívántató összeg néhány nap mulva együtt lesz. Dicséret a lelkes inditványozónak ! De ha a szobor igazán nemzeti akar lenni, ohajtanók, hogy bizottság alakulna, mely a netaláni elsietés, elhibázás veszélyét lehetőleg eltávolitaná.
Reméljük, az ohajtás az inditványtevő akaratjával is találkozik.
E bizottság tiszte lenne aztán megítélni, vajon a terv dijazására
kitűzött IO aranyt nem volna-e célszerű a begyűlt alapból fölebb emelni s ez által a pályázás sikerét előmozdítani. E bizottság jelölné ki a bíráló szakembereket s átalában „Petőfi-szobor bizott- ság" név alatt ama testületi tekintélyt gyakorolná, mi efféle közös vállalatoknál szükséges. (A Magyar Sajtó helyesen jegyzi meg Reményi felszólitásának első szavaira, hogy Petőfi születéshelye IO
már tudva van. Kis-Kőrös az. Jó az ilyet a lapoknak nem hagyni feledésbe menni.)
18.
- Rokonstein Lipót „Magyar izraelita" cimű hetilapért folyamodott, melyet ujévvel meginditani szándékozik. Ohajtunk sikert a nemes igyekezetnek. Azonban tartunk tőle, hogy mind- addig, mig a magyar kereskedés a németnek befolyása alól ki nem víja magát, izraelitáink magyarodása egészben lassu marad.
19.
- A Magyar Sajtónak irják Londonból, hogy b. Eötvös beszéde, melyet a Széchenyi-ünnepély alkalmával tartott, angolra fordittatván, mindenütt nagy érdeket gerjeszt. Méltán. De a mit egy ily elismerő nyilatkozat használ irodalmi ügyeinknek a kül- földön, megannyit árt az afféle ismertetés, milyet - nem Kert- beny - hanem Jósika Julia ad irodalmunkról a Revue Contem- poraineben, melyből az látszik ki, hogy a különben érdemdus Jósika Miklós első és egyetlen regényirónk - utána következik egy nagy pausa s ezen alól, messze messze Kemény és Jókai. Mi örömmel fizetjük Jósikának a tisztelet-adóját: de irodalmi állapo- taink ismertetésénél megkivánjuk, a részre nem hajló szempon- tokat.
20.
- Kertbenyről szólva, nem követünk el szerénytelenséget, ha megemlitjük, hogy legközelebb Aranytól 18 költeményt adott ki németül, Genfben, Kaulbach festőnek ajánlva (186I.) „Minta- forditási kisérletnek" nevezi, s előszavában elismeri, hogy eddigi forditásai nem ütötték meg a mértéket. Azonban menti magát, hogy midőn forditóul fellépett, alig voltak előzői s versenytársai e mezőn, igy utat kelle törnie, kisérleteket tennie. Továbbá, eleinte azt gondolta, hogy elég a jó akarat, s a lehetség magával hozza a tehetséget. Végre megerősiték e bal irányban a gomba módra
termő német forditások. De most kifejlettebb nézetei vannak:
a fordított mű - irja - csak ugy lehet teljes hatással, ha oly tevő
leg lép fel, mint az eredeti. Mennyiben egyezik elvével a gyakorlat:
másra bizzuk megitélni.
21.
- Ifj. Balogh Gyula meg „Dalok" cimű, Heine után fordí- tott költemény füzérre hirdet előfizetést 70 ujkrjával. A 6-8 ivre
II
terjedő füzet januárban fog megjelenni. Az előfizetés Gyurián József nyomdájában küldendő be. Az egy idő óta divatozó szokás szerint Balogh Gyula is ígéri előfizetői nevének kinyomtatását; de mi ennek hasznát, nem jótékony célu vállalatnál átlátni képtelenek vagyunk. Az illető olvasó közönség sokkal értetebb lesz, mintsem névbetüinek kinyomatásában gyönyörködjék; és ha mégis: az írónak ily apróságokban sem szabad magát az efféle gyermekes ösztön szolgálatába adni.
7. sz. 22.
Több lapban olvassuk, hogy Thali Kálmán „Székely kürt"
címmel megint uj költeményfűzért szándékszik kiadni, mely erdélyi tárgyu balladákat és regéket fog tartalmazni s részben a székely tájszólás szerint lesz írva és ez eredeti népfaj szokásait ismertetendi, a mi azonban nem a költő, hanem az utazó vagy vidéki levelező föladata volna. Még nagyobb baj ennél a székelyjargonnal való
fenyegetőzés, mi - Petőfi kecskeméti dalának példájára - tréfául megjárja ugyan, de tovább vive, tisztán külmei természeténél fogva, a belső tartalmat veszélyezteti. Figyelmeztetjük a fiatal írót, hogy a „népszokásoknak tájszólásoni ["] földolgozásától már csak egy lépés van a Bécsben divatozó Localpoesie-höz.
23.
A „Nővilág" cimü heti divatlap ezután havonkint kétszer f?g megjelenni, főleg közhasznu és gyakorlati irányu tartalommal.
Ara egész évre 5 frt. E lap eddigi szerkesztője Vajda János, mint értesülünk, engedélyt nyert „Csatár" cimü politikai és szépiro- dalmi lapra, mely főleg a női közönség igényeit tartaná szem előtt.
A gondolatot a mostani, politicával saturált levegőben practicus- nak tartjuk. Sikere a kiviteltől függ.
8. sz. 24.
Vahot Imre „Napkelet" cimü szépirodalmi és ismeret-
terjesztő hetilapja januártól fogva „Budapesti képes lap" névvel fog megjelenni. Mutatvány-számában álló képei közt van II.
Rákóczy Ferenc; a magyar legio zászlószentelése Nápolyban - és, mint várni lehetett, a szerkesztő saját képe, mindez kissé homá- lyos fametszetben.
12
25.
- Pécsen működő színigazgató Reszler István 30 aranyat
tűz ki, egy vagy két felvonásos vígjátékra. A pályázó művek l86r. márt. 15-ig a „Pécsi Lapok" szerkesztőségéhez küldendők.
A darabok előadatása után a közönség ládácskába dobandó sza- vazat által fogja a díjat odaitélni. A választandó birálók csak annyit határoznak a darab fölött, bocsájtható-e a verseny-elő
adásra, vagy nem? Valóságos széptani suffrage universelle, minek célarányos voltát e téren szabad legyen legalább is kétségbe von- nunk ! A közönséget, mely rendszerint a köznapit valóság, a nagy hangot meleg érzelem gyanánt, a kirivót és csattanóst pedig ere- deti helyett fogadja: veszedelmes lenne az aestheticában birónak ismerni el.
26.
- Thali Kálmán nyilatkozatot adott be a „Hölgyfutár"
után közlött azon hirünk ellen, mintha ő „Székely kürt" cim alatt erdélyi népszokásokat székely tájnyelven szándékoznék közre- bocsájtani. Céljában t. i. nem népszokások hanem népregék fel- dolgozása áll. A mi pedig a székely tájszólásnak néhány dalban szándéklott alkalmazását illeti, ezt oly végből cselekszi, hogy a hagyományai s hős tettei által megismertetett népet „nyelvjárása által még jobban ismertesse" (de épen ez az, a mi ellen mi óvást jelentettünk); más részt, hogy a székely nép közt forgó számos szép és eredeti szó vagy szólam felszinre hozásával a magyar
költői nyelvet gazdagitsa (a miért már köszönettel fog tartozhatni a magyar rodalom, hanem ez a tájszólás használata nélkül is meg- eshetik). Végül tiltakozik a Localpoesie eszméje ellen - s mi öröm- mel vesszük tudomásul a tiltakozást.
27.
- A Petőfi-emléket illetőleg Reményi által történt kezde- ményezés folytán Szakál Lajos Békésről felszólal a „P. Napló"- ban s azon óhajtását nyilvánitja, hogy a nemzet bálványozott
költőjének állitandó emlék eszméjét az ország nevében a Magyar t. Akadémia, vagy evvel egyetértőleg - és sokkal helyesebben - mint tisztán szépirodalmi és gyakorlati irányú intézet, a Kisfaludy- Társaság vegye kezébe; a kivitelt eszközlő bizottmányba be kívánja tétetni Tompát és Aranyt, mint Petőfi pályatársait és egykori barátait; továbbá Reményit, mint müvészt és inditványozót. - Nézetünk szerint a Petőfinek és Vörösmartynak állitandó szobor
13
felől legméltóbban határozhat a jövő országgyűlés. Addig már csak hadd folyjon az adakozás.
9. sz. 28.
A Kisfaludy-Társaság csütörtökön, dec. 27-én tartá havi- ülését. A helytartó elnök, Toldy Ferenc ur, a L;..özelebbi ülésben tett igérete szerint, Kisfaludy Károlynak azon leveleit kezdte ismer- tetni, melyeket ·az nénjéhez, Farkas Gábornéhoz irt, mint a melyek a költő életének egy kevéssé ismert szakára vetnek világot. Azon- ban egy tag felszólalván, kétségbe voná az irodalom-történet azon jogát, hogy az irók magán életviszonyait kutassa, nyilvánossá tegye. Ennek folytán némi vitatkozás fejlett ki, s az egy tag elle- nében oda dőlt a vélemény, hogy igen is, az életiró felhasználhatja mindazon, bár magánjellegű vonásokat, melyek az iró, főleg pedig a költő fejlődésére, kedélyvilágára fényt derithetnek. E nyilvános- ságtól tiszta öntudatu embernek nincs is miért visszariadnia. Mind- azáltal a levelek további ismertetése fel lőn függesztve. Az igazgató sajnálva jelenté, hogy Jókai tagtársnak, ki e napra igérte bekö-
szöntőjét, sürgetős magán ügyben el kellett utaznia. Ezután a társaság belügyeiről folyt a tanácskozás, melynek részletesebb
előadását mai számunkról akkorra vagyunk kénytelen halasztani, ha a régibb ülésekről még folyamatban levő értesitéseket bevé- geztük.
29.
- Szabados János fiatal irónk „A haza és szerelemről"
cim alatt egy füzet költeményt adott ki, ajánlva Niczky-Tarnóczy Malvina grófnénak, ki maga is ir költeményeket. Az ifju szerző ohajtja versei birálatát, mert tisztába akar jőni tehetsége iránt és tanulni szeret. Követésre méltó példa.
IO. SZ. 30.
Ormódi Bertalan is uj vers füzettel kedveskedik: „Ma- gyarhon ébredése", ajánlva Széchenyi szellemének. A címen fölös- leges volt odatenni, hogy eredeti költemények. Az által nem lesz- nek eredetiebbé, s a nélkül sem néznők forditásnak. A címet ille-
tőleg átalában megjegyezzük, hogy szeretnénk már egy versfüzért látni harsogó cim nélkül. Ne bántsd a magyart! Kárpáti Kürt, Nemzeti koszorú, a Haza, Magyarhon ébredése. stb. stb. Vagy címben keressük a költői hatást? - Irjuk egyszerüen: „Tóth Péter versei" s ha Tóth Péter valódi költő, ugy sem marad zsák- 14
ban a szeg. Vagy elégedjünk meg tulipánnal, liliommal, ne hurcol- juk szüntelen a haza nevét. Petőfi legfeljebb „Cipruslombot"
„Felhőket" „Szerelem gyöngyeit" irt; noha ő is szerette hazáját egykissé. Nemde?
31.
- Hirszerint fővárosunk több német nevű kereskedője folya- modott, hogy engedtessék nevöket törvényszerűen megmagyaro- sitni. Örvendetes jele az időnek. Csupán azt ohajtjuk, hogy a magyaritás ne történjék oly szolgai forditással, mint eddig a leg- több. Az a sok, fűhöz-fához odaragasztott ... fy végzet nagyon sületlen. A magyar eddig az által is kimutatta józan értelmét s nemzeti méltóságát, hogy nem ruházott magára s felebarátjára képtelen nevet.
32.
- Hazánk egyik lelkes urhölgye, ki Malvina név alatt költői
irodalmunkban is szépen ösmeretes, e lapok szerkesztőjéhez leve- let intézett, melynek tartalma közérdekű. Willmers Rudolf a nagy-
hirű zongoraművész, ki magyar honunkat annyira megszerette, mint vendég, hogy állandóan közénk telepedni óhajt, magyar dal-
művet szándékozik irni s a tisztelt umőt hivta fel hogy jobb köl-
tőink egyike által részére opera-szöveg irását eszközölje. Malvina felszólitja e lapok szerkesztőjét: de ránézve annyi külső és benső akadályba ütközik e kivánat teljesitése, hogy legjobb akarat mel- lett sem igérkezhetik, s nem tehet mást, mint hogy pályatársai figyelmét e tárgyra irányozza.
33.
- Korán elhunyt tehetséges drámairónk Obernyik Károly emlékszobrára 1855 nov. végén Nagy-Kőrösön műkedvelői hang- versenyt tartottak, s jövedelmét 54 forint 6 krajcárt, az ottani reform. főtanoda pénztárába tették. Ez összeg gyarapitására akkor Tomori Anasztáz nyomatott felszólitásokat is köröztetett, azon- ban a gyűjtés a császári hatóság tilalma miatt abban maradt.
Most a Hölgyfutár azon inditvánnyal áll elő, miszerint jó lenne ez összeg kiegészitése által „Brankovics" (inkább az „Örökség") irójának a kőrösi tanodában vagy másutt méhó emléket emelni. - Obernyik Károly csakugyan azon irók közé tártozott, kik ily emlé- ket nagyon megérdemelnének. De ha eszünkbe jut azon sokféle kiizcél, melyek által a közönség erszénye több kevesebb joggal és dilogával a sikernek, igénybe van véve: le kell mondanunk a re-
15
ményről, hogy egyelőre minden méltó jelesünk nevét emlékkel diszesithessük. Ha másfelől eszünkbe jutnak azon sokféle meg- rekedt gy{íjtemények, félbeszakadt adakozások, melyek biztos számitás nélkül indulva meg, vagy mostoha körűlmények miatt dugába dölve, most legjobb esetben haszon nélkül hevernek, ha ugyan végkép el nem sikamlottak: tehát mi nagyon okszerűnek vélnők ezen aprócseprő alapokat összetenni s az élő adományozók megegyezésével vagy tudtával valamely életképes eszme kivitelére forditani. Ott van Petőfi szobra, vagy Vörösmartyé, mely utóbbira, mint halljuk Sz.-Fehérmegyében már ro,ooo forint gyűlt össze.
34.
- A Kazinczy-ünnepek emlékét sok helyt, igen bölcsen, maradandóvá akarják tenni. Igy Szathmáron - hol Haas Mihály cs. k. iskolatanácsos lelketlen törekvése nem tudta elölni a nemzeti nyelv szerelmét, minden évben szándékoznak tartani egy ünnepet, hol azon gymnasiumi tanulók, kiknek dolgozatait legjobbaknak találják, rendes jutalmakat nyernek.
35.
A politikai classicus szükfejűség mellett széptani fejlett- ségünknek is érdekes bizonyitványaul szolgál a pécskai elöljáró- ságnak az aradi német lapban közlött nyilatkozata, mely szerint
„Szapáry Péter" előadatását Pécskán azért tiltották meg, mert nem akarták Hamzsabég neveletlen emlékével ingerelni a törököt.
Már ezt mondja t. i. a pécskai elöljáróság.
II. SZ. 36.
A „Prot. egyh. és isk. lap[-"]ban igen ok- és időszerű fel- szólalás olvasható a protestans egyházi énekek átnézése és részben ujradolgozása mellett, melyhez mindenki szivvel-lélekkel fog járul- ni, a ki főleg az erdélyi ref. énekeskönyv sajnálatosan félszeg és gondolatlan összeállitását ismeri. Ott van:
16
Betlehem kis vdros, de nagy, Mert onnan jött a főhadnagy,
Kenyérnek hdza méltdn, M Art ott született a manna, A vén Simeon és Anna Örültenek azér tán.
stb. stb. Soha meg nem bocsájtható, az illető gyülekezetek- és egy- házi hatóságoknak, hogy az énekek készitésekor jobb költőinket
nem szólitották föl közreműködésre, mit bizonyosan készséggel fogadtak volna meg, s minek most adandó alkalommal nem is szabad elmaradni. - A magyarországi reformatusok ugynevezett
„uj" énekeskönyvében sok szép ének találtatik, melyek a bibliai és költői kenetet lelkesen tudták összeegyeztetni s melyektől a nép nem is válna meg örömest. De abban is volna mit javítani;
csakhogy a javítás ne álljon fekifrázásból, világi tulipánnal, rózsá- val, népieskedő affectatióval; s az ott található - sokszor igen talpraesett rímelés ne cseréltessék föl esetlen asszonánc-kopogással, értem, a milyen világi költészetünket elboritja. Mi olvastunk nehány ujabb korban keletkezett vallási éneket, de megvalljuk, egyikben sem találtuk azon negélylés nélküli, igaz bensőséget,
azon szivből buzgó vallásos érzelmet, a melytől régibb énekeink jobbjai át vannak hatva. „Igazság !" itt is, mint a költői productio minden ágában: ha ez nincs, akkor a szép szavak árja: csak zengő érc és pengő cimbalom.
37.
- Megjelent a Budapesti Szemle XXXVII-ik (tehát ez évben már hetedik) füzete is. Érdekes tartalmát képezik: „Béldi Pál és a bujdosók" történeti korrajz Szilágyi Sándortól; „Olaszország ujabb történetei" Reuchlin után, J(ánosi) F(erenc)-től; „A középkori építészet" (első közlemény) Henszlmann Imrétől; „Magyarország és Erdély 1848 előtti alkotmánya" (első közlemény) Wenzel Gusz- távtól; végre „Irodalmi szemle" Ohajtjuk, hogy a nehéz időkben megindult tudományos vállalat ne akadjon fel most, midőn, a nem- zet értelmisége szabadabban kezd lehelleni; hogy a gyorsan egymást
követő füzetek ne hasonlítsanak órához, mely szokottnál sebesebben ver, aztán eláll.
I2. sz. 38.
A „Házi kincstár" ihlett ajku költőnk Tompa Mihály
leveléből fájdalommal értesül, hogy a nemzet kedves dalnoka néhány hónap óta tartó szembajával folyvást szenved. E fájdalmat az egész ország osztja és velünk együtt forró részt vesz a „Házi kincstár" azon buzgó óhajtásában, hogy a Mindenható őrködjék a közszeretetü költő drága szemevilága fölött, mert ez egyszersmind a nemzeté is.
2 Arany János: Összes művei XII. I7
39.
- Sellner budapesti hajótulajdonos a Pest és Baja közti közlekedésre uj magán gőzöst építtet, melynek neve Petőfi lesz.
Suhanjon oly büszkén végig a Duna örvényes hullámai fölött, mint a minő felemelt fővel és merész lángelmével haladt végig az eszmék varázs-világába az, kinek nagy nevét Sellner ur hajója homlokára
tűzte.
40.
Mint a „Nefelejts" írja, tehetséges fiatal költőnk Szabados János, kinek nem-rég megjelent versgyűjteményét épen most ismertetjük olvasóinkkal - az ínség martalékául veszélyes hagy- mázban fekszik a helybeli egyetemi kórodában. A „Nefelejts" fel- használja ez alkalmat az írói segélypénztár égető kérdésének ujbóli felelevenítésére; mi pedig, addig is míg ez megtörténnék, az egyetemi kórház szakavatott és emberszerető orvosaitól jól indult ifju pálya- társunk egészségére nézve a legjobbat reméljük és várjuk.
r4. sz. 41.
A szegedi Dugonics-szobor bizottmányának jan. 28-án tartott ülésében kitünvén, miszerint e jeles irónk összes műveire oly csekély számmal gyűltek előfizetők, hogy ezekkel a kiadás megkezdése még lehetetlen: határozattá lőn uj előfizetési felhívás kibocsájtása Szeged és az egész haza irodalompártoló közönségéhez, melynek gyámolitó részvéte által a Dugonicsnak szülővárosában
állítandó emlék regényirodalmunk nagy érdemű uttörő bajnokának kegyelt nevéhez méltó alakban létesülhessen. A mily kívánatos lenne ez, ép oly óhajtandó másfelől, hogy ily, osztatlanabb figyelmet és kitartóbb részvétet igénylő inditványok megpenditése és kivi- tele majd akkorra maradjon, midőn a közéleti légkör nem lesz saturálva mindent elnyelő politicai életkérdésekkel.
r5. sz. 42.
Biró Imre előfizetést hirdet „Korány" cimű zsebkönyvre.
„Ha az ember a mai időben előfizetési ivet akar kibocsátani, min- denek előtt szdmolnia kell önmagdval, hogy aztán a közönség- nek is számolhasson." Igy kezdi Biró ur hirdetését. Nagyon jó!
eddig is ezt ohajtottuk minden szerző vagy szerkesztő részéről.
De lássuk, hogyan számolt Biró Imre magával. „Valóban nem csodálhatni - folytatja - hogy jelenleg több szépirodalmi vállalat,
aránylag mérve a külföld termékeihez, oly csekély, mondhatni - siralmas pártolásban részesül. S mi lehetne ennek oka más, mint az előfizetési határidőnek rendesen e vagy amaz állítólagos elhárit- hatlan akadályok ( !) miatt történt halogatása, jobbra balra csürés- csavarása által a t. közönségnek minden ily áldozattól lett elidege- nitése, vagy épen maga az irodalmi termék gyönge volta!" Igy számolt magával Biró ur. Ennek következtében „egyelőre tudat- hatja, hogy ezt (felhívását a zsebkönyvre) évről évre folytatni szándédozik; [ !] s a mint egyrészről könyvének beltartalma által bármely tulzott igénynek is eleget akar tenni, egyszersmind meg- szüntetni akarja (meg akarja szüntetni) a mű rendetlen megjele- néséhez kötött szokásos kifogásokat." - Továbbá: „tartalmát (a zsebkönyvnek) jelesb iróink korszellemben irt költeményei s kötet- len dolgozatai teendik." Mindazonáltal Biró Imre szerint: „Valakit pártolásra erőltetni vagy kényszeríteni (ugyan, próbálja meg!) sze- rénytelenség lenne." Ime közöltük a felhívást majdnem egész terje- delmében. Megtanultuk belőle, hogy irói szerénység az, ha az illető nem kiált a közönségre: „la bourse, ou la vie !" - Megtanultuk, hogy „korszellemben irt" költeményeket kell adni (mert az a divat) s akkor a bel tartalom által bármely tulzott igényt ki lehet elégíteni.
stb. stb. De minek bántanók mi Biró Imrét. Nem ő hozta be iro- dalmunkba a vásári hangot, az ő felhivása még szerénynek mond- ható; az a csekély gyanusitás, melylyel az egész irói kart illeti (mintha t. i. nem lehettek volna valóban elhárithatlan akadályok) számba sem jöhet, csakhogy az ő könyve keljen. Tisztelt közönség, fizess elő 1 Mi a tulzott igényeket illeti, annak idejében ott leszünk mi, ha éliink.
43.
Vahot Imre felszólitja a volt honvédeket, miszerint azon táborozást, hadjáratot és csatákat, melyekben részt vettek, saját tapasztalásaik nyomán s az ellenfél haditetteinek igazságos mél- tánylásával leirni s hozzá, ki azt az egyes részletes adatok halmazá- ból nagy egészszé szándékozik összeszerkeszteni, beküldeni szives- kedjenek. - A szándék jó, de kivánt sikerét a gyüjtésnek csak annyiban reméljük:, mennyiben az által a gyűjtő egykoru naplók s jegyzetek birtokába juthat, mert abból, hogy az illetők most, annyi év után emlékezetből irják le a strategiai momentumokat, oly egymástól elütő adatok és mondák halmazát véljük keletkezni,
melyből Vahot Imre sem lesz képes valami jóravaló egészet szer- keszteni össze. Pedig ő már gyakorlott szerkesztő.
44.
- A Petőfi-mythos még most kezd ábrándos fordulatokat venni. Véleményiink szerint mindez nem tanusit egyebet, mint a nemzet cultusát nagy költője iránt. Ha az őskorban élnénk, azóta füstölögnének oltáraink . Sis felix, atque propitius tuis !
45.
- Bohó-lapjaink száma ijesztő módon szaporodik. Csak most foglalták le a Virág Lajos által szerkesztett „Bohóc" 1-ső számát, s már az „Alföldi Mório" hazájából Debrecenből tudósit- nak, miszerint ott f. hó 1-én kezdve „Repülő lapok" cimű „humo- risticus" folyóirat indult meg, Mészáros Károly szerkesztése mellett.
46.
Az ujkor egyik legnagyobb költőjének, Pitskin Sándornak a pétervári cári iskola növendékei Zarskoe-Seloban, a cár megegye- zése mellett diszes emlékszobrot akarnak emelni, mely a „Bakcsi- s:.i:eráji forrás" (vagy „Könyforrás") és „Onyégin Jenő" halhatatlan
szerzőjéhez méltó legyen.
I6. sz. 47.
- A gr. Ráday-féle könyvtár megszerzésére szépen foly az adakozás. B. Baldacci közelebbről 500 ftot adományozott. Annál szebb ez, mivel a báró katholikus, a könyvtárt pedig a pesti helvét hitvallásu tanintézet számára akarják megvenni. Már alig lehet két- ségünk, hogy e szép könyvtár nem lesz Pécelen véka alá rejtett gyertya, sem külföldre nem vándorol, hanem az ország fővárosában
a negyedik nagy és gazdag könyvtár lesz a muzeumi, egyetemi és akadémiai könyvtár után.
48.
- Az olvasó egyletek hatalmas előmozdítói lehetnek irodal- munknak s a közfelvilágosodásnak, mint már azok külföldön, különösen Angliában és Franciaországban. Ha csak 1000 olvasó- egylet állana fön, mindjárt biztosítva van akármely közhasznu vagy érdekes műnek 1000 vevő, - a mit mai nap nem mondhatunk el. Sajnos, hogy kaszinóink egy részét nem nevezhetjük egyszer- smind olvasóegyletnek. Van olyan is, melynek nincs bármi szegény könyvtára, csak nehány lapja. Tudjuk, pedig, hogy a lapok bár- mily jók legyenek is, az ismereteket nem terjeszthetik oly törne-
20
gesen, mint a jó könyvek, - a lapok ugyszólván csak töredé- keket nyujtanak s ismereteknek többnyire csak a felilleten uszó curiosumait szedik föl. E részben igen kivánatos volna a gyökeres reform. Ha eddig a minden mozgalomnak s igy a szellemi mozga- lomnak is ellensége, a saját tehetetlenségében kimult kormány- rendszer, e részben is gáncsokat vetett, most már azok el vannak hárítva. A kaszinók a könyvszerzésben a leggazdaságosabb mód- dal kinálkoznak. Ha csak filléreket teszünk is össze, sok fillér forintokra megy, melyekkel szellemi kincsek birtokába juthatunk.
- Örömmel olvassuk a „Vasárnapi Ujság"-ban, hogy Mező-Turon
már a második olvasóegylet alakul. A befizetés negyedévre csak 50 kr. Van már 60 db. könyve s járat IO hirlapot. Házbért nem fizet, mert turi lakos Tóth József ur ingyen engedi át a helyiséget.
- Nem kevésbbé örvendetes, ha létesill, hogy a bécsi magyar tanulók is olvasóegyletet terveznek. Folyamodtak is felsőbb helyre az engedelemért.
49.
- Igen szembetünő, hogy mind nálunk, mind a németeknél leginkább francia drámákat fordítanak le, s angol uj művek oly gyéren fordulnak meg a szinpadon. Egyik oka kétségkivűl az, hogy a francia genie sokkal termékenyebb színművek dolgában, mint más nemzeté, sőt tulajdon irodalmukban is ez ág ereszt leggazda- gabban, ugy hogy minden héten nem egy, hanem több uj dráma és vígjáték próbál szerencsét a párisi szinpadokon. - E termékeny- séggel az angol, Londonnak oly sok színháza mellett sem állja ki a versenyt. B színpadok számára is igen sokat kölcsönöznek Párisból, hogy uj művel mulattassák a közönséget. Azonban az angol színpad sem oly szegény, mint az idegen földre átültetett
művek csekély számából itélnők. A fő ok az, hogy míg a franciák- nál az uj művek csakhamar nyomtatásban is megjelennek s uton- utfélen árulják Párisban, a londoni színházak egészen a színpadi hatás elevensége számára gazdálkodják meg, a mi ujat kapnak.
Élő példája ennek „A nő titka" (The wife's secret) cimű dráma, mely rendkivűli tetszésben részesül már régóta, s Kean közelebbi föllépésével a „Drury Lane" színházban uj érdeket nyert. E nép-
szerű dráma még maig is csak kéziratban van. Tudjuk, hogy Shakespaere műveinek nagyobb része is sokáig csak a színpadról volt ismeretes.
I7. SZ. 50.
Emlegetik a lapok, hogy a „három pipa utcát", melyben
szerkesztőségünk ideigvaló sátorát felütötte, Kisfaludy-utcának
2!
keresztelték. Mi ugyan e változásnak legkisebb nyomát sem vettük észre; mindazáltal ugy megörülénk e tragicomicus pipák remény- beli távozásán, hogy tüstént az itt alább olvasható verset rögtön-
zők, mely keveset ér ugyan, de elég jó a „hárompipa" mellé:
Kisfaludy egy pipdról Monda elmés pipadalt : Méltó, hogy a „hdrom-pipa"
Nyújtson érte diadalt.
Éljen hdt az ő utcája/
S a magyarnak, „nagy pipdja"
(Mint a régi példa jdr), Legyen egyszer tömve már I
51.
A sárospataki iskolára hirdetett aláirásnak csak kezdete is mutatja, hogy ép oly jól értjük most, mint bármikor, hogy a
művelődés eszközeiben rejlik leginkább nemzetünk sorsa. Ab. Vay családon kivül örömmel szemléljük különösen b. Sina Simont az első adakozók sorában. A hazafiság nem ismer felekezetiséget, egy felekezet művelődése a~ egész ország javát mozdítja elő! - A Ráday-könyvtár megszerzésére is, mint a „Prot. L."-ból látjuk, folyton gyűlnek az adományok.
52.
- Az irói segélypénztár részére „Családi kör" laptársunk
szerkesztőségéhez már 454 ft. 60 kr. gyűlt be, többnyire igen csekély egyes adományokból. Mi becsesebbnek tartjuk minél számosbaknak, habár kis áldozatát, mint keveseknek nagyszerű adományát. Amaz világosabban mutatja a közrészvétet. Ez ado- mányok annyival méltóbbak figyelemre, mivel nagyobbára hazánk leányai gyűjtötték és tették össze.
53.
- A Lombard-Velencéből haza száműzött s most köztünk mulató irótársunk Helfy Ignác urtól értesülünk, hogy a magyar költészetnek számos terméke ismeretes már forditásban az ola- szok előtt is. Különösen Petőfi dalai s ezek közt főleg a „Rongyos vitézek" általános lelkesedéssel fogadtattak. E költőnktől mint- egy 50 vers van leforditva. Vörösmartytól a „Szózat" -on kivűl
22
számos más. Le van fordítva Eötvös „Falu jegyzője", mely egy lap tárcájában jelent meg először, s azután önállólag is ki.adatván az utolsó példányig elkelt még két évvel ezelőtt, s igy föltehetjük, hogy e szép regényünknek Olaszországban csaknem annyi olvasója van, mint hazánkban. Mily üdvös volna irodalmunkra nézve, ha kölcsönben mi meg az olasz nemzet világhirű és örökbecsű mííveit fordítnók le méltán és élvezhetőleg, a mint ezt minden más európai nemzet már megtevé. Vannak ugyan ldsérleteink, dc épen csak kisérletek.
I9. SZ. 54.
Az irói nyugdijintézet, ily cim alatt: „A magyar irók segély- egylete" valósággá lett, annyi esztendei hátráltatás után. Mintegy hat évvel ezelőtt fogant meg az eszme. Gr. Teleky József, b. Eötvös József és gr. Károlyi István akarák életbeléptetni; de az akkori kormány e csupán csak jótékony célu intézetet betiltotta. Elfe-
lejtők, mi csekély, mellékes s csupán a külső formát illető volt az
ürűgy; de a betiltással egyebet nem mondott az akkori „magas"
kormány, mint „hadd vesszen nyomorban a magyar iró, csak azért, mivel magyar". Mert később a kormány megengedé, hogy Bécsben német irók segélyezésére egy nyugdíj-egylet alakuljon
„Concordia" cim alatt. A „Concordia" megalapításával a tények logikája bármennyire kimutatta a kormány gondolkodását, a
„Concordia" megerősítése után bajos lett volna a magyar egylettől ujra megtagadni az engedélyt. Ekkor azok, kik az ügyet leginkább szivökön viselék, a Concordia nyomán késziték el a magyar egylet alapszabályait. De a fölterjesztés ekkor azért halasztatott el, mivel a közönség más szép célokra tett adakozásokkal volt elfog- lalva. - Csak most I86I-ben lépett ki az egylet, s mindjárt első kilépése egyik legszebb példája, hogy hazánkban nem hiányzanak a nagy és nemes célokért önzéstelenül áldozni tudók. A legteljesebb, s még csak hozzávetőleg sem gyanitható titok pecséte alattküldé be egy nevét elhallgató hazafi azon egész összeget, melyet a horvá- tok javára rendezett sorsjátékban nyert volt. - [Ezután az alap- szabályok rövid bemutatása következik.]
Ezek röviden a főbb vonások az alapszabályok tervében; - mert mindez csak terv, - s az annak idejében összehívandó köz-
gyűlés határoz fölötte véglegesen. - Reméljük, hogy sem a sajtó 11em fog tartózkodni alaptalan álszeméremből e tárgyat vitatni;
mert az irók magok is tehetségök szerint tagjai lesznek az egylet- 11ek; sem a közönségnek nem lesz szüksége buzditgatásra ez ember- haráti s egyszersmind hazafias cél előmozdítására. Ha Angliában
23
s Franciaországban oly üdvös működésű és hatalmas ilynemű egyletekre volt szükség a nyomorban szenvedő irók segélyezésére, mennyivel inkább van a mi, anyagilag is sokkal szegényebb iro- dalmunkban!
55.
A kecskeméti temetőben nyugvó legelső magyar drámairó sirja, kinek a magyar drámairodalom gyémántját képező „Bánk bán" -ja, ez oly sokáig ismeretlenül hevert műve, közelebbről két kiadást ért, kinek besülyedett sirhalmára közelebbről Gyulai Pál a nálunk eddigelő legszebb irodalmi ismertetésben s életrajzban oly méltóan és „teljes marokkal hintette a liliomokat", a késő elismerésnek egy újabb engesztelő áldozatával fog körülvétetni.
April 16-ikán lepleztetik le azon emlékszobor, mely Horváth Dömének, „Bánk bán" két uj kiadása eszközlőjének fáradozásá- ból elkészült. - Ninc.~ magyar író, ki jobban megérdemelné,hogy emlékét fentartsuk. 0 nemcsak korát előzte meg, hanem a mi korunkat is. Drámairodalmunk maig sem érte el azon magasságot, melyen maradandó műve áll !
2I. SZ. 56.
April 2-ikán kezdi meg Molnár magyar szintársulata az
előadásokat a budai színkörben, hol eddig csak német szó hango- zott. Üdvözöljük tehetséges és buzgó szinészünket a szép és életre- való eszméért! - Nemcsak a fővárosi közönség nyer vele, hanem alkalmasint szinészetünk is. A nemes vetélkedés egyik nevezetes rugója a jeleségre törekvésnek!
22. sz. 57.
Folyó hó 1-je óta Vachott Sándorné szerkesztése alat
„Anyák hetilapja" fogott megjelenni. Előfizetési ára évnegyedrt 1 ft. 50 kr; három évnegyedre 4 ft. 50 kr. Ha valaminek hijáe érezzük, az a növelés-, gyermek-, családi irodalom; igy annát melegebben üdvözöljük a lap megjelentét. ·
58.
Lauka Gusztáv „élc és gunyoros heti közlönyt" fog szer- keszteni: „Ördög naplója" cim alatt. Mutatvány-száma már köz kézen forog. Arra törekszik, hogy a létező humoros lapoktól
különböző színezet által nyerje meg az olvasók figyelmét. Egy kis
változatosság e szakban nem is ártana, miután azt tapasztaltuk, hogy a gyorsan felbukkant s részben már ujra letűnt bohó lapok egyebet sem tudtak, mint másolni a nevető múzsa elsőszülötteit.
59.
„Ábránd és Való" cim alatt Huszt Jenő két kötet beszélyre nyit aláirást. Körülbelül két éve, ugymond, hogy beszélyeit kiadni óhajtván, előfizetésre hívta fel a közönséget. Az előfizetők csekély száma miatt az ígért munka akkor világot nem láthatván, nehogy
szerző akarathiánnyal, vagy a mi ennél semmivel sem előnyösb, rosz akarattal vádoltassék: elhatározá magát összes beszélyeinek kiadására. - Mi nem vádoljuk szerzőt akarathiánnyal (melyik fiatal iró nem akarná kiadni műveit?) - de lehetlen az irodalmi hitel érdekében megjegyzést nem tennünk eljárására. Ha a rendelt
határidőre elég számos előfizetője nem jelentkezett, kötelessége lett volna azon kevés előfizető pénzét vissza téríteni, nempedig
„körülbelül két évig" várakoztatni; föltéve hogy azok egyenkint e várakozásban belé nem egyeztek.
60.
- Szabó Richárdtól szintén megrendelési ívet veszünk Atala költeményeire. Ajánljuk a közönségnek. Itt nem csak
betűket, hanem a betűkben lelket is talál. Atala hangjai, némi formabeli hiányokat leszámítva, a legnemesbek közé tartoznak, mit a közelebbi nehány év folytán hallottunk.
23. sz. 61.
P. Szathmáry Károly nevezetes szolgálatot tesz történelmi irodalmunknak, ha, a miben fáradoz, II. Rákóczy Ferenc levelezé- seinek teljes gyűjteményét közrebocsájtja.
62.
Nem tartozik ugyan lapunk körébe de még sem hagyhat- juk szó nélkül azon hirt, mely több magyar lapban fel volt már említve, miszerint Pesten „angol követség" létezik, mely e cim alatt kapná leveleit. Mi is láttunk egy folyóiratot, azon tisztelt külföldi ur nevére címezve, de a cím egyszerűen igy szólt:
„Mr. Dunlop. British Legation. Pesth." mi koránsem jelenti, hogy Pesten angol követség van, hanem csak azt, hogy a Pesten tartóz-
25
kotló ur az angol követség tagja. Ne rovassuk meg magunkat ily szalmaszálhoz kapkodás által. Ennyit a forditásról.
24. sz. 63.
A lapok több uj könyv megjelentét emliték. [Ezután mintegy tucat könyv cimének felsorolása következik.] (Hozzánk csak elvétve kerül egy-egy; mert hiszen mi kritikai lap vagyunk!)
64.
- Van Pesten egy uj lap, neve „Csatár", szerkeszti Vajda János. - Ez a „Csatár" egyik közelebbi (3.) számában a Figyelő kritikusait, a miért szerinte nem elég szigoruan birálják a költe- ményeket, (pedig dehogy ez a baj! dehogy!) in corpore őrültnek mondja. Figyelmeztetjük a „Csatárt", hogy az őrültség nem a higgadt mérsékletben, hanem épen az oktalan dühöngésben szokott legtöbbször nyilatkozni. S ez a „Csatárhoz" első és utolsó szavunk.
65.
Uj lapok megjelenéséről olvasunk. Debrecenben a „Köz- lönynek" két vetélytársát is emlegetnek; a mi nem volna sok, ha Debrecen amérikai város; de így? [ ... ] - Valóban örülnénk, ha e pezsgő lapírodalom egyszersmind a közönség, s nem csupán a
szerkesztők „szükségleteinek" volna fokmérője.
66.
- Debrecennek tehát szinháza lesz. Ezzei nem mondjuk, hogy eddig is nem volt. Ismertük a ceglédutcai rozzant sarokházat, s a későbbi csinosabb magánépületet. De egyik sem volt méltó a nagy Debrecenhez. Most állandó szinházi bizottmány működik, s juniusban az épitéshez is hozzáfogat, Ybl terve szerint. A szinház mintegy ezer nézőre van számítva, s helye ugyanazon utcában lesz (csakhogy kiebb), hol a régi „theatrum" disztelenkedett.
67.
Molnár szintársulata nagy sikerrel folytatja előadásait a budai nyári szinházban. Szombaton april 13-ikán a „Peleskei Nótarius" került szinre, melyet a pesti közönség oly sok év óta nem látott. - Ezen „énekes bohózat" -nak nem csekély érdeme a
Thern zenéjében áll, mely nem ugy, mint többi népszinműveink,
csak beerőltet egy-egy ismert dallamot a szövegbe, hanem éppen az előforduló jelenethez van alkalmazva dal és zene. - Magában a színműben vannak érdekes jelenetek, Gaal sok ügyességgel állitá össze; különösen a notarius alakja, melyhez a feledhetetlen Megyeri emléke van hozzánőve, mindig kedves marad; de az egész mégis inkább elbeszélésnek, mint drámának való tárgy. - Azonban igen sok tett nagy hatást a mulatni egybe gyült közönségre, külö- nösen a notarius színházi kalandja. - A szintársulatban ismét jól voltak kiosztva a szerepek, s az előadás kielégítő volt, habár néhol kevesebbet ohajtottunk volna a mulattatóból. Igy, hogy egyebet
mellőzzünk, a vasas németek tánca kissé tul ment a határon,
midőn végre a lovardai fogásokat kezdették utánozni. - A közönség rendkívül nagy számmal tódult a szinkörbe, mely egészen megtelt.
25. sz. 68.
- A magyar Akadémia philosophiai és történelmi osztályá- nak tegnap előtt (22-én) tartott ülésében a jegyző Csengery Antal olvasta Brassai Sámuel értekezését, melynek cime: „Az exact tudományok követelései a philosophia irányában." Értekező csípő
sen elbánik az ugynevezett exact tudományok némely apostolai- val - „mert ha van evangeliumok, ugymond, ők annak apos- toli" - kik az anyagon kivűl és felül mindent tagadnak; s az egy öntudat fogalmának fejtegetése által megmutatja nekik, hogy van biz ott az emberben oly nemesebb rész, a világegyetemben oly magasabb lény, mit nem lehet mérni, vegybontani stb. Az előadás több helye derűltségbe hozta a hallgatókat. - Ez után Knauz Nándor értekezett az „arany hulláról" - egyszersmind bemutat- ván e. hires okiratnak a prímási levéltárban létező - nem ugyan eredetijét - hanem legrégibb transsumptumát, továbbá egy saját- képi arany bullát, azaz arany pecsétet épen II. Endre korából, mely csak egy évvel korábbi keltű okiraton függ, mint a híres diploma, s igy igen valószínű, hogy ez utóbbinak pecséte egészen hasonló volt ahhoz. A pecsét finom aranyból van, tallérnál jóval nagyobb, majdnem kisujnyi vastag, de belül üres, vagyis arany
lemezekből van összeillesztve. Egyik oldalán II. Endre képe, ülő helyzetben; másikon az ország paizsa szívek s a hét oroszlánnal kereszt szalagjain, miről emlékezik a Toldi Estéje:
I m az országcimert négyes szalagjával Négy ezüst szalagján hét oroszlánjával Egy bitang kalandor játékban nyeré el.
Némelyek nyusztnak gondolák a hét fekvő állatot. [ ... ]
27
69.
Irodalmi botrányról akaránk szólani, s lőn belőle irodalmi trafika. A lapok egy visszaélést emlegetnek, miszerint Korányi Viktor a „Honvédek napló jegyzeteiben" más ember munkáját magáé helyett adta ki. Azonban olvasva Kovács Ágoston, a „jegy- zetek" irójának, nyilatkozatát, más szinben tűnik fel a dolog.
Kovács ur, ki e jegyzeteket Szilágyi S. „Emléklapjai" számára írta volt, később beleegyezett, hogy Korányi, ki azokat Szilágyitól pénzen megvásárolta, napfényre bocsássa, s igy jelent meg az első kiadás, mely a rendőrség által lefoglaltatott. Most a szerző, nyilat- kozatában, azért rója meg Korányit, hogy hire és tudta nélkűl második kiadást rendezett, holott némi javitások szükségét már
előbb közösen elismerték volt. Azt is fölemliti, hogy e cim: „A leg-
első honvéd naplójegyzetei" - nem az igazsághoz hiven van bigyesztve a munka fölé, hogy az első kiadás tele volt önkényes elforgatásokkal. - Korányi ur tehát a nyilatkozat szerént ferditett és nem tartá kellő tiszteletben a szerző jogait, mint kiadó; de tulajdon képeni plagiumról szó annál kevésbbé lehet, mivel a könyv főcíme igy hangzik: „Honvédek naplójegyzetei. Összegyűjté
(és igy nem: irta) Korányi Viktor." Hanem ohajtandó minden esetre, hogy efféle mismás ne gyakran ismétlődjék irodalmunkban.
26. sz. 70.
A gr. Keglevich Béla elnöklete alatt álló „Magyar képző
művészeti társulat" programmja következő S pontból áll: I. Fest- mények-, épitészeti tervekre stb. pályadijak tűzetnek ki. 2. Művé
szet s egyéb széptani tárgyak felett felolvasások tartatnak s a fel- olvasott jelesb művek kinyomatnak. 3. A társulat tagjainak
művei kiállíttatnak. 4. Kiképzés végett külföldre utazó szegény- sorsu tehetségesb művészek és - 5. betegség vagy a sors csa- pása által inségre jutott művészek segélyeztetnek. A társulat tagjai alapitó és rendes tagok. Alapitó tagok, kik az évi részvény- dij tőkéjét: 200 ftot előfizetik. Rendes tagok, kik három évre kötelezik magokat az évenkinti ro ftot lefizetni. A társulat éven- kint műlapot, vagy képes albumot ad ki. Részvényjegyeket a tár- sulat pénztárnokánál Pietsch Gyula urnát (Kigyó-utca 3. sz.) lehet kapni. - A mi örömünket ez uj társulat keletkeztén csak az mér- sékli némileg, miért nem tudott összeolvadni a régibb műegylettel,
vagy ez utóbbi miért nem járt el ugy, hogy ujabb társulat kelet- kezése ne mutatkozzék szükségesnek. Vagy oly sokan volnánk, és oly sokunk volna, hogy az ilyetén szabad verseny a művészet 28
virágzását, nem pedig az erők szétforgácsolását vonná maga után? Kivánunk jó sikert az uj társulatnak.
71.
- Thaly Kálmán a P. Naplóban óvást tesz a debreceni
„Tárogató" cimű füzet kiadói ellen, kik egy költeményét hire, tudta, megegyezése nélkül, elrontva és névtelenül a mondott füzetbe fölvették. Debrecenben, ugy látszik, némely ember igen szereti a névtelen költeményeket. Fog bitang verset, s kiálltja vásárra. Igy a Debreceni Közlöny, april 20-ki számában, nem elég hogy közöl egy „Koldus-ének" cimű verset „névtelentől" hanem sans gene odateszi csillag alatt, hogy „külön lenyomatban is kap- ható, kiadóhivatalában 3 uj krért." Mi körülbelül tudjuk, hogy az a költemény még sem egészen „névtelentől" való és talán alkal- munk is lesz ezt az illető urnak nyomosan bebizonyitani.
27. sz. 72.
Hanthó Lajos előfizetést hirdet: „Évtan" cimű történelmi munkára, mely a legrégibb eseményektől fogva 1860-ig lesz le- hozva. A cim: Évtan, ha jól vetünk hozzá, olyasmit akar jelenteni:
chronologia, chronicon, vagy annalis: de sehogy sem jól fejezi ki.
Mert ha nyelvtan, a nyelvről, hittan a hitről tanit: évtan alatt oly munka értetnék, mely az évet, annak például fogalmát, felosztását, a különböző nemzeteknél s időkben szokásos esztendőnek, vala- mint az évszámlálásnak történetét adná; szóval a mi az évvel foglalkoznék, nem a benne történt eseményekkel. De hagyjuk is el már szaporitni e tin-tanféle könyvcimeket, oda is alkalmazván, hova nem illenek.
73.
- A Pesti Napló egyik közelebbi száma „könyvészeti és irodalmi" rovatot kezd. Eddig ugyan még kevesebbet hoz az iro- dalomból, mint a könyvészetből; de terjedelmesb politikai lapjaink.
minden esetre jól teszik, ha az irodalomnak is áldoznak valami tért, nehogy a politika mellett egészen megfeledkezzünk. a „tran- quilla potestas" érdekeiről.
74.
Molnár szinigazgató mindent elkövet a magyar szinészet meghonositására Budán. Hallomás szerint a városi hatóság karol- ván fel az ügyet, ideiglenes magyar népszinház épitése volna terv-
ben, részvények utján. Kell is, mert Corvin Mátyás e dicső hirű fővárosában csak a minap láttuk az utcai magyar uj feliratot sárral becsapkodva. „Még leng a szellem tőletek!"
28. sz. 75.
Előttünk áll: „Q. Horatius Flaccus, értelmezve" (azaz forditva) „Szenthmártony József által." A saját kijelentése szerint
„már hetvenre bukott évkoru" forditó jobban teszi vala, ha üres óráinak e szüleményét nem bocsátja közönség elé. Már a cimlapra bigyesztett chronostichon eleve kétségbe ejt a forditó izlése iránt.
„Két pengő Vj-pénz, FLaCCVs ! beCseD a Magyarok közt." Ludas Matyi boritékán olvassuk hasonló vásári kiáltását a kalmárkodó muzsának. Mi a forditást nézi: nem mondjuk, hogy itt-ott egy sor, egy mondat nincs eltalálva, a forditó vérré vált tősgyökeres ma- gyarsága itt-ott kiüti magát a latinismus és soloecismus erőszakolt özönéből; de általában zordon az. - „Seculum Pyrrhae nova monstra questae" = „Pyrrha ujszörnyről panaszolt veszélyes év."
Ki érti ezt? Pyrrha
=
az uj szörny? vagy Pyrrha=
ujszörnyrőlpanaszolt veszélyes év? S a seculum: év? - Vidimus Flavum Tiberim retortis Litore Etrusco violenter und.is etc." - Láttam a szőkés Tiberis kanyargva tenger ágyától haza mint tolonga." S az uxorius amnis = „Simonbiró folyam!" - Magán mulatságnak megjárja az efféle: de ki a közönség elé hozza forditmányát, attól megvárjuk, hogy az eddigieknél jobbat adjon. Mi fájdalommal érezzük irodalmunk hanyatlását e szakban, t. i. klasszikai művek áttételében; mert ez minden művelt irodalomnak soha el nem szá- radó, mindig uj-uj lombot hajtó ágát teszi: de az utóbb jövő, kell, hogy elhomályositsa elődjét, máskint bizony megkérdik tőle, mit keres. Szenthmártony ur Flaccusa olyan, mint ha nem Virág után, hanem előtte, s leszámitva uj szavait - körülbelül Fábchich nyel- vén s izlésében született volna meg.
29. sz. 76.
Megjelent Lampelnál: „Nemzeti Dalkönyvecske. Harma- dik, népdalokkal bővitett kiadás." E Nemzeti dalkönyvecske, melyet még (a cigány adoma szerint) pisztoly korából ismerünk, igen szépen kinőtte magát, ugy hogy most már dalkönyvnek is beillik. 504 lapra terjedő, apró nyomatu diszkiadása igen csinos;
a költemények beválasztása ellen sem igen lehet panasz aesthetikai tekintetben. De két oldala van a dolognak. Az ily anthológiák kiadói csak látszóan terjesztik az irodalmat. A közönség annál 30
