VÁLTOZIK-E A SZARVASMARHA TESTMÉRETEINEK NÖVEKEDÉSI INTENZITÁSA FEJLŐDÉSE FOLYAMÁN?
ISTÓK BARNABÁS
Az állattenyésztési tan- és szakkönyvekben, s a fejlődésre vonat- kozó szakcikkekben évtizedek óta olvasható és tanított tétel, hogy az állat először magasságban, m a j d hosszúságban, mélységben, s végül szé- lességben növekedik intenzívebben (4., 6.). Ez a testméretek változá- nak időben eltérő növekedési intenzitását jelenti.
Miután a szarvasmarha élősúlyát és méreteinek korrelációját vizs- gáló dolgozatomban a vizsgált 10 méretet logarléptékben ábrázolva, azok az élősúly változása szerint egyenes vonalat adtak, és az élősúly is a kifejlettkori súly 85—90%-áig ugyancsak egyenes vonalat mutat, fel- vetődik a kérdés, helytálló-e a szarvasmarhánál is a méretbeli növeke- dés fejlődés közbeni intenzitásának változásáról beszélni, s a testará- nyokat eszerint értékelni. E kérdés annyival is inkább vizsgálatra szo- rul, mert némely szerző (Esskuchen 1931., Cicvárek 1956.) a méretbeli fejlődés intenzitásváltozását nem is az említett sorrend szerint jelöli meg.
A kérdés megközelítéséhez e szempont szerint értékelni kell a mé- henbelüli fejlődés irodalmát. Ezután a méhenkívüli testméretalakulás irodalma k e r ü l h e t sorra, melyeket saját adatokkal egybevetve a testsúly és a testméret alakulás összefüggését kívánom vizsgálat tárgyává tenni.
A testméretek születés előtti (praenatalis) alakulására vonatkozó irodalmi adatok értékelése
A szarvasmarha méhenbelüli fejlődésére vonatkozó irodalom a szű- kös gyakorlati használhatóság miatt maga is kevés. Régebben Essku- chen (5), ú j a b b a n Cicvárek (2., 3.) foglalkozott e kérdéssel. Mindketten a méreteket aszerint vizsgálták, hogy az eredeti méretek hányszorosára növekedtek bizonyos idő alatt. Cicvárek kiindulásként a megterméke- nyítés utáni 2 hónap méretadatait 100%-nak veszi, s ehhez viszonyítja a későbbi méretalakulást. A jellegzetes és törvényszerűség szerinti m é - retalakulás bizonyítja, hogy bár Esskuchen és Cicvárek adatai két k ü - lönböző f a j t á r a vonatkozók, a megtermékenyítés utáni 2 hónaphoz vi- szonyított méretalakulás csaknem ugyanazokat a szorzószámokat m u - tatja (1. táblázat).
37"
579
1. táblázat Testméretek alakulásának mértéke az ellés időszakára
Farszélesség
M a r" . Torzshossz Mellkas- Mellkas- k ü l s ő csípőizületek Megnevezés m^gassag mélység szelesseg csípőszögletek között
s z á z a l é k Ellés utáni 2.
hónapban 100 100 100 100 100 100 Vöröstarkáknál
Cicvárek szerint 1797 1396 1173 1216 1266 1485 Holsteini
m a r h á k n á l
Esskuchen szerint 1784 1399 1227 1267 1348 1510 Különbség %-ban
Cicvárek adataihoz
viszonyítva —0,73 +0.21 +4,6 +4,2 + 6 , 5 + 1 , 7
Az 1. számú t á b l á z a t felsorolásából láthatóan a két adatsor közötti eltérés h á r o m m é r e t n é l (50%) n e m éri el a 2 % - o t , s csak egynél 5 % f e - letti. í g y az eltérés gyakorlatilag m i n i m á l i s n a k mondható.
Cicvárek a s z a r v a s m a r h a praenatális fejlődésére vonatkozó végső következtetésként leszögezi, hogy az embrionális szakasz 2. hónapjá-
ban viszonylag fejlettebbek a szélességi méretek (4. hónapig intenzíven növekedve), azután a hosszméretek (5—7. hónapig legintenzívebben), s végül a magasságiak (legintenzívebben a 8—9. hónapban).
M i u t á n az e m l í t e t t adatok v é l e m é n y e m szerint téves k ö v e t k e z t e - tés lehetőségét v o n j á k m a g u k u t á n , Cicvárek adatait (lásd 2. sz. t á b l á - zat) logarlapra f e k t e t t e m ( lásd 1—4. sz. ábra).
2. táblázat Szarvasmarha testméreteinek alakulása a praenatális időszakban. (Cicvárek adatai)
Termékenyítés utáni életkor
Testsúly kg
Farszélesség Mar- Mellkas- Gerinc- Törzs- Mellkas- csípőszögi csípő magasság mélység hossz, hossz, szélesség között Ízület
c m c m c m c m c m c m
1 2 3 4 5 6 7 3 9
2 hónap 0.0103 3,95 2,3 8,1 4,8 1,3 1,35 1,3 3 hónap 0,1494 8,95 5,2 16,5 11,0 3,0 3,05 3,3 4 hónap 0,6873 15,65 8,4 25,9 18,2 4,7 4,8 4,1 5 hónap 2,0020 21,75 11,6 36,15 24,9 6,35 6,5 7,0 6 hónap 5,6255 30,50 16,3 47,15 34,5 8,25 8,7 9,3 7 hónap 9,609 40,85 18,65 58,85 42,5 9,25 10,2 11,10 o hónap 16,324 48,65 20,10 68,80 53,2 10,30 11,80 13,7
születéskor 40,000 71,00 27;, 10 — 67,0 17,00 17,10 20,80
•580
1. ábra.
Szarvasmarhák testméreteinek élősúlyukhoz viszonyított alakulása vörstarka szarvasmarhákon logarlépték szerint.
2. ábra.
Szarvasmarha magasságnövekedési méretadatainak logarlépték sze- rinti ábrázolása.
•583
3. ábra.
Szarvasmarha hosszúságnövekedési méretadatainak ábrázolása logar- léptékben.
4. ábra.
Szarvasmarha szélességi méretnövekedésének ábrázolása logarléptékben.
-82
Az 1—4. számú ábrákból láthatóan a testméretek növekedésének hatvány szerinti ábrázolása esetén nyoma sincs a Cicvárek által emlí- tetet szélesség-, hosszúság-, magassági szakaszok szerinti méretalakulás- nak, m i u t á n a legtöbb méret az extrapolált vonalhoz viszonyítva cse- kély, nem számottevő és nem tendenciózus eltérést m u t a t , s közel egye- nes vonalat képező számsorozatot ad.
Az egyes méretek növekedésének vonala azonban, ha a méret ala- kulása hatványszerinti értelemben egyenletes is, nem egyenlő intenzi- tású, mint azt a következő felsorolás is m u t a t j a .
Méret megnevezése
Korhoz viszonyított növekedési intenzitás hatványa (Cicvárek adatai alapján) Élősúlyhoz viszo- nyított növ.
intenzitás hatványa Eltérés az extrapo- lálttól az életkorhoz, az élősúlyhoz viszonyítva
Farszélesség Mar- Mellkas- Gerinc- Törzs- Mellkas- külső csípő magasság mélység hossz, hosszúság szélesség csípő- izület-
szögletben ben
1.9
0,35
1,6
0,3 1,5
0,29 1,75
0,31 1,6
0,3
1.6
0,3
1,75
0,32 nincs inga- mini- mini- kisebb kisebb mini-
dozó mális mális mális kisebb min. min. min. ingadozó kisebb ingadozó
A felsorolt adatokból láthatóan, legnagyobb intenzitású végig egyenletesen a marmagasság (1,9 hatvány), m a j d a törzshosszúság és a tomporszéleség növekedése, kisebb a mellkasszélesség és csípőszögle- tek közötti szélesség, s legkisebb a melikasmélység és gerinchosszúságé.
Hogy a törzshosszúság és gerinchosszúság növekedési intenzitása nem egyezik egymással ennek oka az lehet, hogy a gerinchosszúságban a nyakcsigolyák növekedése igen korlátozott, a törzshosszúságéhoz viszo- nyítva. A mellkasmélység és marmagasság növekedési intenzitása sem egyezik, aminek oka lehet, hogy a lábnövekedés intenzitása a praenatális időszakban sokkal fokozottabb lehet, mint a mellkasmélységéé.
Mindezekből láthatóan annak a jellegzetességnek olyan f o r m á b a n , ahogy Cicvárek említi (eleinte szélességi, m a j d hosszúsági, a születés felé magassági fokozott növekedés) legkisebb nyoma sincs a h a t v á n y sze- rinti értékelés viszonylatában, m i n t azt, az 1., 2., 3., 4. számú á b r á k bi- zonyítják. Az extrapolált vonalhoz viszonyítva mindössze a mellkas- mélység, meilkasszélesség, külső csípőszögletek közötti szélesség m u t a t tendencia nélküli ingadozásokat. Ezek azonban feltehetően m é r e t f e l v é - teli szóródásból eredők.
A méretnövekedés tehát a szarvasmarha praenatális időszakában egyenletes, az egyes méretek egymástól eltérő, de végig egyenletes in- tenzitásával, mind az életkor, mind az élősúly viszonylatában. Feltűnő, hogy a marmagasság mindkét viszonylatban a Legnagyobb növekedési intenzitást m u t a t j a .
•583
A születés utáni méretalakulás vizsgálata
A s z a r v a s m a r h a születés Utáni méretalakulásának iránya Cicvárek szerint hasonlít a születés előttihez: előbb szélességben, majd hosszú- ságban, végül magasságban intenzívebb. A különbség a szélességi nö- vekedés intenzitásának lefolyási irányában van. Ez a születés előtti idő- szakban cranio-caudális irányban csökken, amikoris a legkisebb növeke- dést m u t a t j a a külső csípőszögletek közötti szélesség. A születés utáni időszakban a növekedés intenzitása caudo-craniális irányban csökken és a külső csípőszögletek közötti növekedés intenzitása a legnagyobb.
A szülés u t á n i időszakra vonatkozó tételek értékeléséhez a hazai szarvasmarha f a j t á k r a vonatkozó adatokra támaszkodom (8., 9.) Well- mann, Schandl, Czakó stb. szerzők adatai alapján, saját adataimmal ki- egészítve. Mindezeket a 3., 4., 5. számú táblázatban g y ű j t ö t t e m össze.
/ 3. táblázat Szarvasmarha fajtacsoportok magassági testméreteinek
alakulása a születés utáni időben.
Életkor
Marmagasság m a g y a r - szimen-
t a r k a táli cm
borz- deres
Mellkasmélység cm m a g y a r t a r k a „ „í r r,P n
irodalmi saját szimen- a d a t o k t a l 1
borz- deres
1 2 3 4 5 6 7 8
Ú j s z ü l ö t t 78 79 78 29 28 30 30
2 hónapra 89 89 87 36 36 38 35
4 hónapra 98 99 93 42 42 45 40
6 hónapra 105 107 98 47 46 50 43
8 hónapra — 112 — — — 54 —
12 hónapra 119 121 110 57 57 58 51
18 hónapra 127 129 120 63 64 64 57
24 hónapra 133 136 126 67 69 70 62
k i f e j l ő d é s r e 136 138 128 68 72 72 68
4. táblázat Szarvasmarha fajtacsoportok szélességi méreteinek alakulása a születés
utáni időben
m a g y a r t a r k a m a g y a r t a r k a m a g y a r t a r k a irodalmi s a j á t irodalmi s a j á t _ irodalmi s a j á t a d a t o k a d a t o k EietKor a d a t o k farszélesség a farszélesség csí-
mellkas szélesség külső esípöszög- pőizületek letek között cm között cm
1 2 3 4 5 6 7
Ü j szülött _ 17 17 — — —
2 hónapra 22 22 23 22 — 25
4 hónapra 26 26 27 27 29 29
6 hónapra 29,5 29 30 31 32 32,5
8 hónapra — — — — — —
12 hónapra 35 36 40 40,5 40 41
18 hónapra 40 40 45,5 47,5 — 47
24 hónapra 42 44 — 53 — 50,5
kifejlődésre — 46 56,5 48 —
•584
5. táblázat Szarvasmarha f a j t a c s o p o r t o k törzshosszúságának, övméretének. t e s t s ú l y á n a k
alakulása a születés u t á n i időben.
magyartarka szim- magyartarka szim- m.-tarka szim- borz- irod. saját men- borz- irocj. saját men- oorz- irod. men- deres Életkor adatok táli deres adatok táli deres aciat0k táli
törzshosszúság c m övméret c m testsúly kg
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Újszülött 72 70 76 77 80 — 88 84 42 44 36
2 hónapra 88 83 92 89 98 — 106 100 90 98 84
4 h ó n a p r a 99 95,5 105 98 114 112 120 111 138 152 129
G hónapra 109 106 118 105 127 126,5 132 118 186 205 170
8 hónapra — — 126 — — — 140 — — 253 —
12 hónapra 131 130 139 122 153 156 156 138 312 337 270
18 hónapra 146 144 151 134 172 175 173 152 417 449 324 .
24 hónapra 155 156 158 146 184 188 184 166 525 557 400
kifejlődve 164 162 168 156 195 196 200 187 600 650 500
Következtetések: Pia a 2., 3., 4., 5. táblázatokban felsorolt adatokat h a t v á n y szerinti megoldásban logarléptékben ábrázoljuk (mint az az 1., 2., 3., 4. ábrákból látható a praenatális és postnatalis korszak adatai együttesen), az adatok azt m u t a t j á k , hogy:
1. a születés előtti időszak méretnövekedési intezitása szarvasmar- hánál lényegesen különbözik a születés utáni időszakétól.
Ezeket hatványalakban kifejezve a 6. táblézatból l á t h a t j u k .
6. táblázat A testméretek növekedési intenzitásának h a t v á n y a i s z a r v a s m a r h á n á l .
Mar- Mellkas- Gerinc Törzs Mellkas- Farszélesség n , Megnevezes magasság mélység hossz szélesség csípősz. tompor J v m e r e t
A z életkorhoz visz.
növ. intenzitás a
prenatális időszakban 1,86 1,63 1,53 1,73 1,63 1,61 1,78 —
kerekítve 1,9 1,6 1,5 1,75 1,6 1,6 1,75 —
a postnatális időszakban 0,155 0,255 0,269 0.257 0,265 0,-322 0,287 0,283
kerekítve 0,16 0,26 0,27 0,26 0,27 0,32 0,29 0,28
a z élősúlyhoz
viszonyított növekedési intenzitás a p r a e n a t á -
lis időszakban 0,349 0,302 0,288 0,311 0,305 0,305 0,319 —
kerekítve 0,35 0,30 0,29 0,31 0,30 0,30 0,32 —
a postnatális
időszakban 0,218 0,367 0,365 0,326 0,392 0,468 0,375 0,367
kerekítve 0,22 0,37 0,37 0,33 0,39 0,47 0,37 0,37
A 6. táblázat felsorolt adataiból kivehetően' a postnatális idő- szak megindultával a borjú növekedési intenzitása az életkor viszonyla- tában a praenatális időszakhoz viszonyítva hihetetlen mértékben lecsök -
•585
kentett. Az élősúly viszonylatában azonban a marmagasság' kivételével fordított a helyzet: a postnatális időszakban intenzívebb a méretnöve- kedés. Éppen a m a r m a g a s s á g az a méret, amelyik minden viszonylat- ban csökkentett növekedésű a születés után.
2. a méretalakulás és a testarány-változás egyenetlenségéről semmi- lyen formában nem lehet beszélni sem a praenatális, sem a postna- tális időszakban. Mint ahogy a növekedés a postnatális időszakban a tel- jes fejlettségi súly 85—88%-áig lineáris vonalat ad (7), ugyanígy a nö- vekedési idő 50%-áig (szarvasmarhánál 24—27 hónapos korig) a születés utáni méretalakulás vonala is lineáris. Azonban a két időszakban egy- máshoz viszonyítva, s egy-egy időszakon belül is az egyes méretek nö- vekedésének intenzitása kissé eltér egymástól. A praenatális időszakban az életkornak megfelelően végig legintenzívebb a marmagasság, ezt meg- közelítően a törzshosszúság és tomporszélesség.
A postnatális időszakban a külső csípőszögletek szélességének nö- vekedése a legintenzívebb. A marmagasság növekedési intenzitása a postnatális időszakban végig a legkisebb.
Ugyanez mutatkozik az élősúlyhoz viszonyított méretnövekedés- nél is.
A prae és postnatális időszakban tehát a marmagasságnál és csípő- szélességnél egymással ellentétees irányú kompenzálódás mutatkozik.
Ez nyilván az elléssel kapcsolatos naturális szelekció következménye lehet.
3. a postnatális időszakban a növekedés caudó-cranialis irányú csök- kenéséről a törzs viszonylatában nem lehet beszélni, m i n t azt Cicvárek állítja, miután a 6. számú táblázatból láthatóan a mellkasszélesség és tomporszélesség növekedési intenzitásának adatai közel egyformák, sőt a mellkasszélesség intenzitása a valamivel nagyobb. Az időszakon belül sem látható semmi ilyen irányú jellegzetesség, — mint az a 4. számú á b - rával bizonyítható.
4. Ha a lineáris testméret alakulás eltéréséről egyáltalán beszélni le- hetne, akkor legfeljebb a praenatális időszak feléig fellépő azon kis po- zitív irányú eltérést említhetnénk meg, mely ezen időszak 3—5 hónapja között jön létre. Ez azonban m i n d e n méretnél egyforma jellegű és irányú.
5. Mindezek a l a p j á n valamely kiindulási m é r e t e t ismerve, a mega- dott h a t v á n y alapján k i lehet számítani a kor, vagy élősúly után várható méretet.
Képlete: P | = Pq , ahol P | a keresett, Po az ismert (kiindulási) méret, V| a kérdéses, Vq a kiindulási élősúly.
Pl. a 2 hónapos b o r j ú tényleges marmagassága 90 cm. Az éves korra várható marmagasság ebből 0,16 marmagasság növekedési intenzitás mellett: P, = 90 • = 90 • 1,336 - 120 cm. (Az adatok szerint 119 cm körüli az 1 éves üszőborjú marmagassága.)
-586
Természetesen a méretadatokból kiszámítható a vonatkozó hat- vány nagysága is (lásd 6. táblázat hatványai) a következő képletek ú t j á n :
az élősúlyhoz viszonyítva: v ,
y
p,V0j p , p .
t J
p»a növekedési időhöz viszonyítva:
Pl.: T j -= 12 hónap, To = 2 hónap. P | = 120 cm marmagasság, PQ 90 cm;
. 12V1 120 A vonatkozó hatvány nagysága:
2 / 90 n = 0,161
Az eddigiekből láthatóan a szarvasmarha növekedésének adatait értékelni lehet a számtani sor szerinti abszolút számokkal, vagy hat- ványértékekkel. Különböző nagyságú testméretek növekedésének szám- tani értékelése az oka annak, hogy a testméretek alakulásáról ellentétes elméletek jöttek létre, melyeket évtizedek óta t a n í t u n k is. A különböző kezdőnagyságú méretek növekedésének abszolút értékű összehasonlí- tása nem ad reális képet, a méretek különböző intenzitása és nagysága miatt. A relatív hatványszerinti értékelésből kivehetően a praenatális növekedés időszakának egynegyedétől a postantális növekedés idősza- kának feléig lineárisnak mondható a növekedés, az élősúly növekedésé- hez hasonlóan, ha az egyes méretek növekedésének intenzitása külön- böző is.
Ö S S Z E F O G L A L Á S
Szerző a rendelkezésre álló világirodalmi,' hazai és saját adatai alapján ele- mezte a testméretek változásának elméletét. Megállapította, hogy a testalakulás növekedési időszakon belüli intenzitás változásának hiedelme, amivel a praenatá- lis időszakra vonatkozóan Esskuchen, Cicvárek foglalkozott behatóan, s amit a postnatális időszakról általában olvashatunk, nem fedi a valóságot. A meretalaku- lás a szám saját hatványa szerinti egyetlen reális értelmezésben a szarvasmarha fogamzásától számított 2 hónapjától a születés utáni 24 hónapjáig minden mérei- nél lineáris vonalat mutat, de méretenként eltérő növekedési intenzitással. Szüle- tés előtt legnagyobb intenzitást végig a marmagasság mutat, születés után a far- szélesség a külső csípőszögletek között.
A születés előtti és utáni méretnövekedés intenzitása minden méretnél éle- sen különbözik egymástól. Az életkorhoz viszonyítva a születés előtti méretalaku- lás-hatványok 1,5—1.9 közöttiek. Ezek a születés utántól 0,32.—0,16-ra csökkennek.
Az élősúlyhoz viszonyított méretalakulás-hatványok a születés előtti 0,29—
0,35-ről 0,33—0,47-re emelkednek, — a marmagasság kivételével —, amely 0,35- ről 0,22-re csökken.
A prae és postnatális időszakban a marmagasságnál és csípőszélességnél — a többi mérettől eltérően — egymással ellentétes irányú részleges kompenzálódás mutatkozik.
Szerző véleménye szerint az állattípusok megítélésénél a méretek hatvány- szerinti alakulását kellene az értékelés alapjául venni. A marmagasság száza- lékában kifejezett méret-értékelés helyett így az élősúlynak és kornak megfelelő méretalakulás intenzitása alapján lehetne a testalakulást is elbírálni.
•587
BARNABAS ISTÓK
Ä N D E R T SICH DIE WACHSTUMSINTENSITÄT DER KÖRPERABMESSUNGEN DES RINDES WÄHREND DER ENTWICKELUNG
A u f g r u n d der z u r V e r f ü g u n g s t e h e n d e n w e l t l i t e r a r i s c h e n u n d e i n h e i m i s c h e n e i g e n e r Daten, stelle d e r V e r f a s s e r d i e T h e o r i e d e r V e r ä n d e r u n g d e r K ö r p e r a b - m e s s u n g e n u n t e r e i n g e h e n d e Analyse.
Es w u r d e f e s t g e s t e l l t , d a ß d i e V e r m u t u n g ü b e r e i n e I n t e n s i t ä t s v e r ä n d e r u n g d e r K ö r p e r g e s t a l t u n g i n n e r h a l b s e i n e r E n t w i c k e l u n g s p e r i o d e , m i t w e l c h e r sich b e s o n d e r s in der p r ä n a t a l e n Z e i t s p a n n e E s s k u c h e n u n d C i c v á r e k b e f a ß - ten, u n d w a s a u s d e r p o s t n a t a l e n P e r i o d e im a l l g e m e i n e n zu lesen ist, m i t d e r W i r k l i c h k e i t n i c h t d e c k t .
Die M a ß g e s t a l t u n g i n seiner einzigen realen D e u t u n g zeigt, n a c h d e r eigenen P o t e n z d e r Zahlen, a n g e f a n g e n v o m 2. M o n a t n a c h d e r E m p f ä n g n i s bis z u m 24.
M o n a t n a c h d e r G e b u r t gerechnet, bei allen A b m e s s u n g e n eine s t e t e l i n e a r e E r - h ö h u n g , a b e r bei j e d e r A b m e s s u n g e i n e a b w e i c h e n d e I n t e n s i t ä t .
V o r d e r G e b u r t zeigt die R ü s t h ö h e , n a c h d e r G e b u r t a b e r die zwischen den b e i d e n H ü f t w i n k e l n g e m e s s e n e Breite, die d u r c h w e g g r ö ß t e I n t e n s i t ä t .
D i e I n t e n s i t ä t des M e ß w a c h s t m u s v o r u n d n a c h d e r G e b u r t ist s e h r u n t e r s c h i - edlich.
In Bezug zum L e b e n s a l t e r liegen d i e P o t e n z e n d e r Maßgestaltung, v o r der Ge- b u r t zwischen 1,5—1,9. Diese v e r r i n g e r n sich von d e r G e b u r t b e g i n n e n d auf 0 . 3 2 . 0 , 1 6 .
D e m g e g e n ü b e r e r h ö h e n sich die auf das L e b e n d g e w i c h t bezogenen P o t e n z e n v o n d e m S t a n d v o r d e r G e b u r t von 0,29—0,35 auf 0,33—0,47.
E i n e A u s n a h m e z e i g t die R ü s t h ö h e , dessen P o t e n z von 0.35 auf 0.22 h e r a b - s i n k t .
In der p r a e - u n d p o s t n a t a l e n P e r i o d e zeigen sich v o n den a n d e r e n M a ß e n a b - w e i c h e n d e , in g e g e n s ä t z l i c h e R i c h t u n g w i r k e n d e T e i l k o m p e n s a t i o n e n .
N a c h d e r M e i n u n g des V e r f a s s e r s sollte bei d e r B e u r t e i l u n g d e r einzelnen T i e r t y p e n die p o t e n z i e l l e G e s t a l t u n g d e r M a ß e als G r u n d l a g e f ü r die B e w e r t u n g g e n o m m e n w e r d e n .
S t a t t der in d e n P o t e n z e n d e r R ü s t h ö h e z u m A u s d r u c k g e b r a c h t e n M a ß b e - w e r t u n g k o n n t e so d i e K ö r p e r g e s t a l t u n g einer d e m L e b e n d g e w i c h t u n d A l t e r e n t s p r e c h e n d e M a ß g e s t a l t u n g s i n t e n s i t ä t b e u r t e i l t w e r d e n .
I R O D A L O M
1. Brody S.: B r o w t h a n d d e v e l o p m e n t (Növekedés és f e j l ő d é s III. rész). University of Missouri. A r g . Exp. Sta. R e s e a r c h Bull 97. sz. Columbia, Missouri 1927.
j a n . (OMgK),
2. Cicvárek A,: P r i s p e v e k k e s t u d i u zákonitosti r u s t u a v y v i n u c e r v e n o s t r a k a t e h o skotu. I. V á h o v y r u s t c e r v e n o s t r a k a t e h o skotu e m b r y o n á l n i m udobi. (Ada- lék a v ö r ö s t a r k a m a r h a n ö v e k e d é s e és f e j l ő d é s e t ö r v é n y s z e r ű s é g é n e k t a n u l - mányozásához. I. A v ö r ö s t a r k a m a r h a súlybeli g y a r a p o d á s a az e m b r i o n á l i s időszakban). S b o r n i k CSAZV, P r a h a , 1955. X X V I I I . c. 3.
3. Cicvárek A.: P r i s p e v e k k e s t u d i u z á k o n i t o s t i r u s t u a v y v i n u c e r v e n o s t r a k a t é h o skotu. III. T v a r o v y vyvin c e r v e n o s t r a k a t é h o s k o t u v p r a e n a t á l n i m udobi.
(Adalék a v ö r ö s t a r k a . m a r h a n ö v e k e d é s e és f e j l ő d é s e t ö r v é n y s z e r ű s é g é n e k t a - n u l m á n y o z á s á h o z . III. A v ö r ö s t a r k a m a r h a a l a k f e j l ő d é s e a születés előtti idő- szakban). Z i v o c i s n á vyroba, P r a h a , 1956. 3. sz. m á r c .
4. Dobrohotov: R é s z l e t e s állattenyésztés. Budapest, 1950.
5. Esskuchen: Uber d i e I n t r a u t e r i n e E n t w i c k l u n g des Rindes. (A s z a r v a s m a r h a m é h e n b e l ü l i f e j l ő d é s é r ő l ) . A r c h . f. T i e r e r n ä h r u n g u. Tierzucht. 1931. B 5.
6. Horn A.: Á l t a l á n o s állattenyésztés. B u d a p e s t , 1955.
7. Istók B.: G a z d a s á g i á l l a t a i n k n ö v e k e d é s - f e j l ő d é s é n e k jellegzetességei s ezek fel- h a s z n á l á s a az á l l a t t e n y é s z t é s i i s m e r e t e k o k t a t á s á b a n . Egri P e d a g ó g i a i Főis- kola Évkönyve. Eger, 1961.
8. Schandl J.: S z a r v a s m a r h a t e n y é s z t é s . B u d a p e s t , 1955.
9. Wellman—Czakó: A b o r j ú f e l n e v e l é s e . B u d a p e s t , 1956.
•688
