• Nem Talált Eredményt

V´alasz Csirmaz L´aszl´o b´ır´alat´ara

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "V´alasz Csirmaz L´aszl´o b´ır´alat´ara"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

V´alasz Csirmaz L´aszl´o b´ır´alat´ara

Nagyon k¨osz¨on¨om azt a munk´at ´es id˝ot, amit Csirmaz L´aszl´o a dol- gozat gondos ´attanulm´anyoz´as´ara ford´ıtott, s k¨ul¨on k¨osz¨on¨om a d´ıcs´er˝o szavakat.

A b´ır´al´o k´et k´erd´est fogalmaz meg.

Az els˝o k´erd´ese az, hogy a 1.10 ´es a 1.11 fejezetek bizony´ıt´asaiban haszn´alt kombinatorikus meggondol´asb´ol vajon lehets´eges-e l´etrehozni egy olyan kombinatorikus elvet, amelyet azt´an “black box” t´etelk´ent alkalmazhatn´ank.

V´elem´enyem szerint egy ilyen v´allalkoz´as rem´enytelen. Egyszer˝uen t´ul bonyolultak a k´et fejezetben le´ırt m´odszer feltev´esei ahhoz, hogy azokat ´esszer˝u m´odon egyetlen ´all´ıt´asba lehessen ¨osszefoglalni. A k´et fejezet elj´ar´as´at ink´abb egy m´odszernek kell elk´epzelni, amely lehet˝ov´e teszi k´enyszerk´epzetek elemeinek finomhangol´as´at.

Csirmaz L´aszl´o m´asodik k´erd´ese arra vonatkozik, hogy a¬CH+Cohen modellekben ´erv´enyes kombinatorikus elvek vajon f¨uggetlenek-e egym´as- t´ol, illetve milyen implik´aci´ok ´allnak fel k¨ozt¨uk.

A disszert´aci´oban ismertetett elvek mellett J¨org Brendle ´es Saka´e Fuchino vezetett be tov´abbi axi´om´akat ´es a kombinatorikus elvek k¨oz¨otti kapcsolatokr´ol sz´ol´o ismert eredm´enyeket az ˝o al´abbi cikk¨uk tekinti ´at:

J¨org Brendle and Saka´e Fuchino, Coloring ordinals by reals, Funda- menta Mathematicae, 196, No.2 (2007), 151-195.

Csak n´eh´any eredm´eny eml´ıten´ek:

• Fs(κ)-b´ol k¨ovetkezik ˆCs(κ).

• W F N-b˝ol k¨ovetkezik ˆCs(κ) ´es ˆCs(κ).

• Cˆs(κ)-b´ol nem k¨ovetkezik W F N.

A b´ır´al´o konkr´et k´erd´es´ere v´alaszolva: tudjuk, hogy a W F N tulaj- dons´ag nem k¨ovetkezik C(κ)-b´ol vagy ˆC(κ)-b´ol. A C(κ), Cs(κ), ˆC(κ)

´es F(κ) tulajdons´agok sz´etv´alaszt´asa jelenleg egyr´eszt rem´enytelen, m´asr´eszt a HP elv, amit Brendle ´es Fuchino vezetett be, a fenti 4 axi´oma k¨oz¨os er˝os´ıt´ese, ´ıgy imm´ar az axi´om´ak napi alkalmaz´as sor´an sem k´enyszer¨ul¨unk arra, hogy a 4 elv k¨oz¨ul v´alogassunk.

Megragadn´am az alkalmat, hogy a Cohen modellekel kapcsolatban a sz´amomra leg´erdekesebb nyitott sz´etv´alaszt´asi probl´em´at megemlit- sem. Nem tudjuk, hogy ekvivalens-e az al´abbi k´et ´all´ıt´as:

• Egy LCS t´er nem tartalmazhat ω2 megsz´aml´alhat´o Cantor- Bendixson szintet.

• Egy LCS t´er els˝oω2 Cantor-Bendixson szintje k¨oz¨ott van meg- sz´aml´alhat´o.

1

(2)

2

Az els˝o, nyilv´anval´oan er˝osebb ´all´ıt´ast nem is tudjuk semmilyen kombi- natorikus elvb˝ol levezetni, csak direkt, a forszol´as tuljadons´agait haszn´al´o bizony´ıt´as mutatja, hogy igaz a Cohen modellben.

V´eg¨ul megjegyzem, hogy a fenti id´ezett cikk tartalmazza az al´abbi

´abr´at, amelyen a 8 szaggatott vonal mutatja, hogy mely tulajdons´agokat tudunk egym´ast´ol modellel elk¨ul¨on´ıteni.

do=ℵ1 HP(ℵ2)

bh =ℵ1 b =ℵ1

b=ℵ1 b =ℵ1

WFN

Cs(ℵ2)

d=ℵ1 (1)

(2) (3)

(6) (5) (4)

(7) IP(ℵ2,ℵ2)

IP(ℵ2,ℵ1) (8)

Budapest, 2012 m´arcius 25

Soukup Lajos

Magyar Tudom´anyos Akad´emia

R´enyi Alfr´ed Matematikai Kutat´o Int´ezet

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A 2 × 2-es Floquet-reprezent´aci´o val´oban csak az egy fotonos folyam- atokat veszi figyelembe, azonban cirkul´arisan polariz´alt elektrom´agneses t´er eset´en csak ezek

A B´ ır´ al´ o k´ erd´ ese (3.a): Jel¨ olt ´ erdeme, hogy a m´ agneses t´ ersz´ am´ıt´ asba illesztett hiszter´ ezis- modell a gyakorl´ o m´ ern¨ ok sz´ am´ ara lehet˝

Vagyis abb´ ol, hogy G–nek csak egy maxim´ alis t´orusza van, mi´ert k¨ovetkezik, hogy nilpotens.. A sz´obanforg´o G egy ¨ osszef¨ ugg˝ o line´ aris

Az egyik ok, hogy a v´eges geom´etereknek ,,kellett” kidolgozniuk az al- gebrai (ill. algebrai g¨ orb´es) eszk¨oz¨ok j´o r´esz´et az, hogy a v´eges testek feletti algebrai

(ii) az ir´ anyok eset´en mi volna a ,,leghasznosabb” megfogalmaz´ as arra, hogy ,,n´eh´ any pont h´ıj´ an egy s´ıknyi affin pont ´ altal meghat´ arozott/nemmeg- hat´

Mit lehet tudni az ´ ertekez´ esben haszn´ alt ´ uj, ´ es a v´ eges geometriai k´ erd´ esekre kihegyezett polinomos technik´ aknak a matematika egy´ eb ter¨ uletein val´ o

Itt egyben v´ alaszoln´ ek a b´ır´ alat v´ eg´ en feltett, de a megjegyz´ eshez kapcsol´ od´ o 1. A [J5] cikk eredm´ enyei b˝ ovebb termodinamikai kontextusban szerepelnek

Megjegyzem, hogy a [4] dolgo- zatban szint´en a kompatibilit´asi felt´etel mellett mutattam meg a pontonk´enti ´ertelemben vett param´eter szerinti differenci´alhat´os´agot (olyan