• Nem Talált Eredményt

V´alasz Tuza Zsolt b´ır´alat´ara

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "V´alasz Tuza Zsolt b´ır´alat´ara"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

V´alasz Tuza Zsolt b´ır´alat´ara

K¨osz¨on¨om Tuza Zsoltnak a doktori m˝u elolvas´as´ara ford´ıtott id˝ot ´es f´aradts´agot, az alapos b´ır´alatot,

´es a dics´er˝o szavakat. Rendkiv¨ul gondos olvas´asa ut´an nagyon sajn´alom, hogy nem a dolgozat bead´asa el˝ott l´attam az ´eszrev´eteleit, ´es nem haszn´alhattam fel azokat a dolgozatban, ´es a t´ezis f¨uzetben sem.

Nagyon sajn´alom, hogy a latex is megtr´ef´alt, csak a dolgozat bead´asa ut´an vettem ´eszre, hogy a lapsz´amoz´as er˝osen hi´anyos.

A b´ır´alat k¨ozben megfogalmazott kritik´akkal egyet´ertek, al´abbiakban a b´ır´alat k¨ozben megfogal- mazott felvet´eseire, k´erd´eseire szeretn´ek v´alaszolni:

A kapcsol´od´o publik´aci´ok:

A dolgozatban [5], [6], [30] sorsz´am´u cikkek m´ar megjelentek, [31] id´en meg fog jelenni; [25]-t a Random Structures and Algorithm id´en janu´arban elfogadta, [26]-t a J. of Combinatorial Theory B most febru´arban fogadta el, a [28]-as cikkr˝ol m´eg nem ´erkezett visszajelz´es, [32]-t tavaly a Transac- tions of AMS elfogadta.

A magyar nyelv ˝u t´ezisf ¨uzet:

A [31]-es cikkben az 1. t´etel egy speci´alis eset´et bizony´ıtottuk, amikor s = t, ´es a teljes ´all´ıt´as bi- zony´ıt´asa a [32]-es cikkben szerepel.

V´alaszok a “K´erd´esek a szerz˝oh¨oz” r´eszre:

1. Morris ´es Saxton [101] megmutatta, hogy (1) hamis C6-mentes gr´afok eset´en. Azt, hogy a helyzet p´aros gr´afokra k¨ul¨onb¨oz˝o, igaz´ab´ol arra ´ertettem, hogy kev´es p´aros gr´af extrem´alis f¨uggv´e- ny´enek ismert a nagys´agrendje, ´es a bizony´ıt´asi m´odszerek amelyek nem p´aros gr´afok eset´en haszn´ala- tosak voltak, p´aros gr´afokra nem m˝uk¨odnek.

2. Egy Erd˝os–S´os sejt´es (Ajtai-Koml´os- Simonovits-Szemer´edi bejelentette, hogy ezt a sejt´est megoldott´ak) azt mondja, hogyha egyncs´ucs´u gr´af nem tartalmaz egy adottkcs´ucs´u f´at, akkor annak legfeljebb(k−2)n/2´ele lehet. Ha egy adottkcs´ucs´u fa mentesncs´ucs´u gr´afokat sz´amolunk, akkor egyncs´ucs´u gr´af cs´ucsai cimk´ez´eseinek sz´aman!(ezek ´altal´aban k¨ul¨onb¨oz˝o gr´afok), ami domin´alja az extrem´alis sz´amot, teh´at az (1) formula t´avol ´all az igazs´agt´ol. A helyzet egyszer˝ubb p´eld´aul a k cs´ucs´u csillag eset´en: a (k −1)-regul´aris gr´afok sz´ama n(1−o(1))(k−1)n/2, egyik se tartalmazza ak cs´ucs´u csillagot mint r´eszgr´af. Itt is lehet ´erdekes k´erd´eseket tal´alni, de ezek t´avol ´allnak a disszert´aci´o t´em´aj´at´ol, ´es r´eszletesen nem vizsg´altam ezt a probl´emak¨ort.

3. P´ar cikket felsorolok, amelyekr˝ol a dolgozat bead´asa el˝ott tudom´asom volt, de k´ezirat m´eg nem volt el´erhet˝o.:

(i) Schacht az Erd˝os Centennial 2013 konferenci´an jelentette be, hogy R¨odl ´es Rucinskivel k¨oz¨osen a Folkman sz´amokra adtak fels˝o korl´atot, ahol a [31]-es cikk f˝o eredm´eny´et haszn´alt´ak. Az´ota a cikket le´ırt´ak, egy ´ujs´agba publik´al´as c´elj´ab´ol elk¨uldt´ek, ´es ´en is l´attam a cikket, sajnos az az interneten m´eg nem el´erhet˝o.

(ii) Friedgut az Erd˝os Centennial 2013 konferenci´an “A sharp threshold for Ramsey properties of random sets of integers”’ c´ımmel tartott egy el˝oad´ast, a k¨ovetkez˝o mondatot az absztrakj´ab´ol id´ezem (28. oldal: http://www.renyi.hu/conferences/erdos100/ecabs.pdf): “An additional result, that turns out to be crucial in the proof, is a recent powerful theorem of Balogh-Morris-Samotij which offers a better understanding of the independent sets in hypergraphs.”

(iii) Deryk Osthus, Daniela K¨uhn, Timothy Townsend, Yi Zhao: “On the structure of oriented graphs and digraphs with forbidden tournaments or cycles” cikke az´ota el´erhet˝o az interneten: http://

arxiv.org/abs/1404.6178. Id´ezet az absztraktb´ol: “Our approach is based on the recent ‘hypergraph

1

(2)

containers’ method, developed independently by Saxton and Thomason as well as by Balogh, Morris and Samotij.“

(iv) Frank Mousset, Rajko Nenadov, Angelika Steger: “On the number of graphs without large cliques” cikke az´ota el´erhet˝o az interneten: http://arxiv.org/ abs/1312.1143. Id´ezet az absztraktb´ol:

“Our proof is based on the recent hypergraph container theorems of Saxton, Thomason and Balogh, Morris, Samotij”.

(v) Rajko Nenadov, Angelika Steger, Milos Stojakovic: “On the threshold for the Maker-Breaker H-game” cikke az´ota el´erhet˝o az interneten: http://arxiv.org/abs/1401.4384, ´es a Random Structure and Algorithm ´ujs´agban fog megjelenni.

(vi) Rajko Nenadov, Angelika Steger: A short proof of the Random Ramsey theorem, http://www.

cadmo.ethz.ch/as/people/members/rnenadov/publications/random ramsey.pdf, a Combinatorics, Prob- ability, and Computing ´ujs´agban fog megjelenni. Id´ezet az absztraktb´ol: “The proof of the1-statement is based on the recent beautiful hypergraph container theorems by Saxton/Thomason and Balogh/ Mor- ris/Samotij.”

V´eg¨ul m´eg egyszer megk¨osz¨on¨om opponensemnek a pozit´ıv hangv´etel˝u, r´eszletes ´es alapos b´ır´alat´at.

Tisztelettel,

Szeged, 2015. M´arcius 20. J´ozsef Balogh

2

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

B´ır´alat´aban nem tett fel k´erd´eseket; a b´ır´alat k¨ozben megfogalmazott kritik´akkal egyet´ertek: sajnos a k¨ul¨on´all´o cikkek ¨osszef˝uz´ese, egys´eges´ıt´ese

”A 7.1-7.2 fejezetekben le´ırt kutat´asok motiv´aci´ojak´ent els˝osorban azt eml´ıti, hogy a k´ıs´erletekben ´ertelemszer˝ uen nem val´os´ıthat´o meg tiszt´an sem

”Hab´ ar a Szerz˝ o egy´ ertelm˝ uen ´ırta, hogy a numerikus szimul´ aci´ ok k¨ ulf¨ oldi koll´ eg´ ai munk´ aihoz k¨ othet˝ ok, a numerikus ´ es analitikus eredm´ enyek

A 2 × 2-es Floquet-reprezent´aci´o val´oban csak az egy fotonos folyam- atokat veszi figyelembe, azonban cirkul´arisan polariz´alt elektrom´agneses t´er eset´en csak ezek

A lek´ epez´ es tulajdons´ agai lehet˝ ov´ e tett´ ek, hogy a k´ erd´ eses egyenlet vizs´ alata – kiss´ e szokat- lan m´ odon – egy k´ et egyenletb˝ ol ´ all´ o

Az eredm´enyt k´es˝obb de Saxc´e [7] kiterjesztette tetsz˝oleges tetsz˝oleges egyszer˝ u Lie csoportra: itt is minden s˝ ur˝ u Borel-m´erhet˝o val´odi r´eszcsoport

Az egyik ok, hogy a v´eges geom´etereknek ,,kellett” kidolgozniuk az al- gebrai (ill. algebrai g¨ orb´es) eszk¨oz¨ok j´o r´esz´et az, hogy a v´eges testek feletti algebrai

(ii) az ir´ anyok eset´en mi volna a ,,leghasznosabb” megfogalmaz´ as arra, hogy ,,n´eh´ any pont h´ıj´ an egy s´ıknyi affin pont ´ altal meghat´ arozott/nemmeg- hat´