Dolgozatok az Országos Műszaki Könyvtár műhelyéből IV.
Futala T i b o r - Varga Péter
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.
A könyvállomány iránti olvasói igények
A kölcsönzés és a helyben olvasás jellemzői
Üdvös dolog, ha egy-egy könyvtár időnként megvizsgálja tevékenységének valamelyik Össze
tevőjét. E vizsgálatok eredményeiből sokféle fontos következtetést vonhat le munkájára nézve.
Az Országos Műszaki Könyvtár sorozatosan él ezzel a lehetőséggel. Ezúttal könyvállományának használati sajátosságaira volt kíváncsi. A kimutatott sajátosságok annyiban nem tekinthetők
"belügynek", amennyiben adalékul szolgálnak a műszaki könyvek életgörbéjének jobb megis
meréséhez, illetve a hazai érdeklődés tematikai hangsúlyainak megállapításához.
Az 1988 áprilisa és júniusa közötti negyedévben a kölcsönző és a könyvolvasótermi szolgálat munkatár
s a i ' összesen 8 3 1 1 , túlnyomórészt kielégített, kisebb, de el nem hanyagolható részben kielégítetlen olvasói könyvigényt regisztráltak, és a majdani feldol
gozás szempontjainak megfelelően különféle jelze
tekkel láttak el. Kielégített igényt jelentett minden visszaadott - a kölcsönzésbe visszahozott vagy az olvasótermi felügyelőnek visszaszolgáltatott - könyv a maga forgalmi bizonylatával. Kielégítetlen igénynek számított minden azonnal szolgáltatni nem tudott könyv kérőlapja.
A fentiekből következik: a vizsgálatba nem vontuk be a belső kölcsönzést és a kölcsönzéshosszabbítási tranzakciókat. Ezek ui. csak a kölcsönzőforgalmat növelték (mégpedig igen jelentős, 60%-ot meghaladó mértékben), figyelembevételük azonban eltorzította volna a beiratkozott olvasók eleve-igényeinek meg
oszlásával kapcsolatos eredményeket.
Az előkészített bizonylatokat Varga Péfer olvasó
szolgálati osztályvezető IBM/AT mikroszámítógépen dBASE III Plus programnyelv segítségével dolgozta fel, azaz szervezte a bennük található adatokat az igénystruktúrát különféle szempontok szerint bemu
tatótáblázatokká.
A táblázati anyagból itt csak a legfontosabb, mond
hatni a szakmai közérdeklődésre számot tartó részle
teket közöljük, a teljes anyag tanulmányozása a gyűjtési gyakorlat finomítása céljából az OMK állománygyarapítóira vár.
"Az adatgyűjtés be n és az inputok előkészítésében a követ
kezők vettek részt: Kecskés Anikó, Lányi Kinga, Nóvák Erika, Robb Irén és Szergényi Istvánné az olvasószolgálati osztályról, Czinege Judit, Horváth Judit, Katona Alla, Tóth
Gábor és Újházi Péter a könyvolvasótermi és raktári szol
gálattól.
Az igények megoszlása a müvek nyelve szerint
A kért müvek 69%-a magyar nyelvű volt. Ezt követően az angol nyelvűek szerepeltek a leg
nagyobb, nevezetesen 22,1 %-os arányban az igények között. A németek 5,7%-os, az oroszok pedig 2,3%-os részesedést értek el. Az összes többi nyelv részesedése minimálisnak (0,9%) bizonyult.
A magyar nyelvű művek iránt megnyilvánult érdeklődés túlsúlya természetszerűen adódik "eho- niságunkból". Ezenkívül abból is, hogy állományunk
ban ezek választéka a legnagyobb; 1987-ben a be
szerzések 66%-a volt anyanyelvű, 1980 és 1986 között átlagosan 58%-a.
Az angol nyelvű könyvek iránti érdeklődés is magasabb, mint beszerzési arányuk, amely 1987-ben 19%-ot, 1980 és 1986 között évi 17—17%-ot tett ki. A német nyelvű müvek része
sedése az 1987. évi gyarapodásból 3,7%-os az 1980 és 1986 közöttiből 6,5%-os, tehát az igényekkel nagyjából arányos volt.
Orosz nyelvű könyvek az 1987. évi gyarapodá
sunkban 4,3%-kal szerepeltek, az 1980 és 1986 közöttiben, tehát akkor, amikor még az ideológiai szempontok is számításba jöttek, átlagosan 12%-kal.
A rájuk vonatkozó érdeklődés az 1987. évi beszerzési arányhoz képest is alacsony részesedést mutatott.
Az egyéb nyelvű művek iránti olvasói igény telje
sen esetleges, ezen belül főként referenszmüvekre irányult.
A müvek életkorának szerepe az igényszerkezetben
Az 1. táblázat a vizsgálat keretében igényelt müvek százalékosan kifejezett életkori megoszlását mutatja be a három legpreferáltabb nyelv vonatkozá-
•
1. táblázat
Az igények százalékos megoszlása a kiadás/beszerzés éve szerint
A megjelenés/beszerzés éve"
A müvek nyelve 1987 1980-86 1961-79 1960 között előtt
Magyar 16,0 55.6 26,3 2,1
Angol 7,4 63.5 28,4 0,7
Német 5.7 49,8 40,1 4,4
• AkettöazOMK szinte kizárólagosan az újdonságokra kon
centráló gyarapítási gyakorlatéban - némi időbeli eltolódá
soktól eltekintve - egybeesik.
sában. (Az orosz és az egyéb nyelvű minta kis szá
mossága miatt a további megoszlásokat nem számí
tottuk ki.)
Az első megállapítás a szóban forgó táblázattal kapcsolatban: az évek múltával a könyvek iránti érdeklődés is jelentősen csökken, s ez a csökkenés a műszaki gyűjteményekben lényegesen gyorsabb fo
lyamat, mint a nem műszaki jellegűekben. Pl. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a mi vizsgálatunk
kal kb. azonos időben elemezték a ki nem elégített kérések korösszetételét, s úgy találták, hogy közülük 23% az 1966 és 1975 között, 2 1 % az 1952 és 1965 között, 13% pedig az 1952 előtti kiadott müvekre vonatkozott [1).
A második: a műszaki könyvek iránti érdeklődés csökkenése lassúbb, mint a szakfolyóiratok iránti, így 1985. évi felmérésünk tanúsága szerint a külföldi időszaki kiadványok különféle kategóriáiban az 1979-nél régebbi évfolyamokra csak 1,7 és 17,5%
közötti intervallumban mutatkozott igény, miközben a 14 különféle kategóriában mért igény nyolcban nem érte el a 10%-ot sem [2].
Az iménti különbség magyarázata a szakfolyóirat és a szakkönyv (lexikális mű) funkcióinak megle
hetősen közismert eltéréseiből adódik: míg az előbbi közleményei révén általában friss keletű, sőt vado
natúj ismereteket közöl, s ezért elsősorban kutatói
fejlesztői-gyártásirányitói igényeket elégít ki, addig az utóbbi ágazatonként-tudományágakként már stan
dard ismereteket rögzít, tehát ismeretelsajátítási és ismeretverifikálási célú.
Forgási sebesség az igények szintjén
Ha negyedéven át tartó felmérésünk adatait többé- kevésbé reprezentatívnak fogjuk fel (s a felmérés időbeli kiterjedése, illetve nagyságrendje következté
ben miért ne fognánk fel ilyennek), mód van annak kiszámitására, hogy meghatározott időben kiadott/ál
talunk beszerzett müveknek a regisztrált igények szintjén milyen a hozzávetőleges forgási sebessége.
A forgási sebességre vonatkozó számításainkat a magyar nyelvű és a három legismertebb világnyelven írt műveket illetően végeztük el, az igények kb.
70%-át indukáló 1987. évi és 1 9 8 0 - 1986 közötti be
szerzéseket alapul véve. Erről a 2. táblázat tájé
koztat.
A táblázat adatai köznyelven azt jelentik, hogy pl.
1988 folyamán minden előző évben beszerzett magyar nyelvű mű 0,71 és minden 1980 ós 1986 között beszerzett 0,36 kérésre számíthatott.
Figyelemre méltó az angol nyelvű müvek igen magas, a magyar nyelvüekét is jócskán megelőző forgási sebessége, illetve az orosz nyelvű müvek e szempontból is megnyilvánuló súlyos elmaradása.
2. táblázat
Az 1988. évi forgási sebesség az igények szintjén Az 1987. évi Az 1960 és
1966 közötti gyarapodást tekintve Magyar nyelvű műveknél 0,71 0,36 Angol nyelvű müveknél 0,94 0.45 Német nyelvű müveknél 0,42 0.24 Orosz nyelvű müveknél 0.12 0.02
Az igények megoszlása az ETO főosztályai között
Az ETO főosztályai szerint bemutatott igónystruk- túra (vö. a 3. táblázattal) arról tanúskodik, hogy nevünk (Országos Műszaki Könyvtár) és szolgáltatá
saink, ezúttal az olvasóknak nyújtott kölcsönző és ol
vasótermi szolgáltatások között nagymérvű a temati
kai összhang, hiszen a könyvigények 86,8%-a egyér
telműen műszaki és természettudományi tárgyú volt.
További 5 - 6%-ra tehető az az igény, amelynek műszaki természete "rejtetten" nyilvánul meg (köz
gazdasági, építőművészeti, programnyelvi irodalom).
Nyilvántartási fogyatékosságok miatt az esetek kb. 1%-ánál meghatárózatlan maradt a szak szerinti hovatartozás. Ez azonban indifferens a kép egésze szempontjából.
A továbbiakban csak az 5 és a 6 főosztályon belüli megoszlásokkal fogunk foglalkozni.
3. táblázat
Az igények megoszlása az ETO főosztályai szerint A kérések Az összes
száma igény
%-ában
0 Általános müvek 151 1.8
1 Filozófia 40 0.5
2 Vallás 2 0,0
3 Társadalomtudományok 343 4,1 5 Természettudományok 1643 19.7 6 Alkalmazott tudományok 5586 67.1
7 Művészetek 149 1.8
8 Nyelv és irodalom 315 3.8 9 Történelem. Földrajz 19 0,2
TMT 37.évf. 1990.1.sz.
Az 5 főosztályba tartozó müvek iránti igény
Az összes olvasói igény majdnem egyötöde vonat
kozott természettudományi müvekre (4. táblázat).
Miközben a természettudományi igények arányát - a "műszaki tudományok a természettudományi ered
mények alkalmazásai", többé-kevésbé helytálló szlo
gen nevében — lényegében megfelelőnek minősíthet
j ü k , meg kell vele kapcsolatban jegyeznünk az alábbiakat:
• 1985. évi folyóirat-használati felmérésünk azon megállapításához képest, hogy matematikai folyó
irataink használtsági mutatói igen alacsonyak, az első ránézésre meglepetésként hat, hogy a mate
matikai monográfiák iránti igény az összesnek több mint a 10%-át teszi ki. Ám ha a hozzátesszük, hogy a matematikai művek iránti érdeklődés 72%-a a számítástechnikával összefüggő 519 alosztályra esik, mindjárt kiderül: matematikai könyvállományunknak csak egy speciális "tar
tománya" tekinthető különösen népszerűnek.
• A vegyészeti monográfiák (lexikális művek) iránti igények alakulása az 1985. évi folyóirat-használati felmérésünk alapján vártnál jóval mérsékeltebb. Itt a szakfolyóirat és a szakkönyv funkcióinak már említett különbségei szolgálnak valószínűleg ma
gyarázatul.
4 . t á b l á z a t
Az S főosztályba tartozó müvek iránti igény
A k é r é s e k A z ö s s z e s s z á m a i g é n y
% - á b a n 5 0 T e r m é s z e t t u d o m á n y o k
á l t a l á b a n 3 0 0 , 3 6
5 1 M a t e m a t i k a 8 7 7 1 0 , 5 3
5 2 C s i l l a g á s z a t . G e o d é z i a 3 0 0 . 3 6
5 3 F i z i k a 3 9 8 4 . 7 8
5 4 K é m i a . V e g y t a n 2 2 0 2 , 6 4
5 5 G e o l ó g i a . F ö l d t a n é s r o k o n t u d o m á n y o k .
M e t e o r o l ó g i a 4 4 0 , 5 3
5 6 P a l e o n t o l ó g i a .
Ő s l é n y t a n 2 0 , 0 2
5 7 B i o l ó g i a 4 0 0 , 4 8
5 8 B o t a n i k a . N ö v é n y t a n 2 0 , 0 2
5 9 Z o o l ó g i a . Á l l a t t a n 0 0 , 0 0
Összesen 1643 19,72
Természetes, hogy e táblázatunknak sem minden sorát kívánjuk a továbbiakban elemezni. Mind állományunkban, mind az iránta megnyilvánuló érdeklődésben csak marginális és/vagy "műszaki vonatkozási" jelentőségük van az általános (60), az orvostudományi (61), a mezőgazdasági (63) és a házi gazdasági—háztartási műveknek (64). És tovább
menve: a különféle könnyűipari ágazatok (67) és az építőipar-építőanyag-ipar (69) szakirodalmi ellátá
sáért sem mi vagyunk elsődlegesen a felelősek a könyvtárközi munkamegosztás értelmében.
Az üzemszervezés és szervezés irodalma (65) iránt megnyilvánult érdeklődést az adott állományi és népgazdasági helyzetben az igényhalmazon belül arányosnak tartjuk.
A vegyipari irodalom (66) által kiváltott lanyha érdeklődést ugyanazon okokkal magyarázzuk, mint a kémiai szakirodalom (54) irántit. Söt: azt is meg
kockáztatjuk, hogy e két rokon, sokféle szimbiózist mutató szakirodalom-csoport iránti érdeklődés összevonásával (ami az összes igény 6,39%-át teszi
ki), még szemléletesebbé válik a szakkönyv és a szakfolyóirat használatának különbségével kapcso
latos korábbi megállapításunk. Ez másként fogalmaz
va azt is jelenti: vegyész olvasóink túlnyomó része a folyóirat-irodalmat felettébb intenzíven használó ku
tató-fejlesztő-gyártásirányító kategóriába tartozik.
5. t á b l á z a t
A 6 főosztályba tartozó müvek iránti igény
A k é r é s e k A z ö s s z e s s z á m a i g é n y
% - á b a n 6 0 Á l t a l á n o s m ü v e k az
a l k a l m a z o t t
t u d o m á n y o k r ó l 6 0 . 0 7
6 1 O r v o s t u d o m á n y 6 6 0 , 7 9
62 M é r n ö k i t u d o m á n y o k 2 5 9 0 3 1 , 0 9
6 3 M e z ő g a z d a s á g 4 6 0 , 5 5
6 4 H á z i g a z d a s á g .
H á z t a r t á s 1 2 0 . 1 4
6 5 Ü z e m s z e r v e z é s é s
s z e r v e z é s 3 8 7 4 , 6 5
6 6 V e g y i p a r . K é m i a i
t e c h n o l ó g i a 3 1 2 3 , 7 5
6 7 K ü l ö n b ö z ő i p a r á g a k 1 0 7 1 , 2 8 6 8 T o v á b b t e l d o l g o z ó
i p a r o k 1 7 4 0 2 0 , 3 9
6 9 É p í t ő i p a r 3 2 0 3 , 8 4
Összesen 5586 67,05
A 6 főosztályba tartozó müvek iránti igény
Az összesen regisztrált igények zöme, konkrétan 67,1%-a esik a számunkra leginkább adekvát főosz
tályra, mégpedig az 5. táblázat mutatta megoszlás
ban.
A "mérnöki tudományokra" (62) vonatkozó igények megoszlása
A 6. táblázat tanúsága szerint az olvasói igények majdnem egyharmada esik az ETO 62, mérnöki tudományoknak nevezett osztályára.
5
A 6. táblázat felsorolta alosztályok közül csupán a kiugró érdeklődéssel büszkélkedő 621 -et kell a 7.
táblázatban "tovább szeletelnünk".
Itt jutottunk el a könyvállományunk iránti olvasói érdeklődés első csúcsához, az elektrotechnikához, s ez e témakör gyarapításának további kiemelt kezelésére kötelez bennünket.
6 . t á b l á z a t
A "mérnöki tudományokra'' (62) vonatkozó igények megoszlása
A k é r é s e k s z á m a
7. t á b l á z a t
Igénymegoszlás a 621 -en belül
A z ö s s z e s i g é n y
% - á b a n 6 2 0 A n y a g v i z s g á l a t , e n e r
g i a g a z d á l k o d á s 6 1 0 . 6 1
6 2 1 Á l t a l á n o s g é p t a n .
E l e k t r o t e c h n i k a 1 7 8 1 2 1 , 3 8
6 2 2 B á n y á s z a t 4 4 0 , 5 3
6 2 3 H a d i t e c h n i k a 2 5 0 , 3 0
6 2 4 M é l y é p í t é s .
m a g a s é p í t é s 1 1 1 1 , 3 3
6 2 5 S z á r a z f ö l d i k ö z l e
k e d é s i t e c h n i k a 4 8 0 , 5 8
6 2 6 Á l t a l á n o s v í z é p í t é s g 0 . 1 1
6 2 7 K i k ö t ő , v í z t á r o l ó 4 0 , 0 5
6 2 8 V í z e l l á t á s , c s a t o r n á
z á s , v i l á g í t á s 1 4 3 1,72
6 2 9 K ö z l e k e d é s t e c h n i k a i e s z k ö z ö k a s i n j á r ó -
m ü v e k k i v é t e l é v e l 3 1 0 3 . 7 2
Összesen 2526 30,33
A "továbbfeldolgozó iparok" (68) osztályához tartozó igények
Ide tartozik az összes regisztrált igény jó egyötöde (8. táblázat). Mielőtt még az ebben az osztályban ta
lálható második érdeklődési csúcsról beszélnénk, a finommechanikai irodalom (681) iránti igényeket kell tovább bontanunk (9. táblázat).
íme: a 681.3 keretében megleltük a második érdeklődési csúcsot, ami a számítógépesítés és a számítógép hazai karrierjének köszönheti létét és szüntelen "magasodását".
Ez a csúcs az elektrotechnikainál is magasabb, s annál is, mint amennyit itt megmértünk belőle. Ha ui.
az 519 alatt regisztrált igényeket (7,6%) és az itt külön elemezni nem kívánt 8 főosztályból a 800.9 alatt kimutatott igényt (3,2% - programnyelvek) is hozzászámítjuk e magassághoz, akkor a számítás
technika a maga különféle vonatkozásaival 28,35%-os csúcsot reprezentál az összes igényen belül.
8. l á b l á z a t
A "továbbfeldolgozó iparok* (66) osztályhoz tartozó igények megoszlása
A k é r é s e k s z á m a
A z ö s s z e s i g é n y
% - á b a n
A k é r é s e k s z á m a
A z ö s s z e s i g é n y
% - á b a n 6 8 1 F i n o m m e c h a n i k a 1 6 4 9 1 9 , 7 9
6 8 2 K o v á c s i k a r o k 7 0 , 0 8
6 8 3 V a s á r u k 8 0 . 1 0
6 8 4 B ú t o r g y á r t á s 8 0 . 1 0
6 8 5 B ő r i p a r ,
s p o r t e s z k ö z ö k 3 0 , 0 4
6 8 6 K ö n y v k ö t é s 8 0 , 1 0
6 8 7 R u h á z a t i I p a r o k 7 0 . 0 8
6 8 8 J á t é k i p a r 2 4 0 . 2 9
6 8 9 B a r k á c s o l á s 2 6 0 . 3 1
Összesen 1740 20,69
6 2 1 . 0 A g é p é s z e t e l m é l e t e 1 9 0 . 2 3
6 2 1 . 1 G ő z g é p e k 2 3 0 , 2 8
6 2 1 . 2 V í z i e r ö g é p e k 7 0 , 0 8
6 2 1 . 3 E l e k t r o t e c h n i k a 1 2 3 1 1 4 , 7 8 6 2 1 . 4 E g y é b h ő e r ő g é p e k 5 4 0 . 6 5
6 2 1 . 5 H ű t ő t e c h n i k a 3 6 0 , 4 3
6 2 1 . 6 B e r e n d e z é s e k g á z o k é s
f o l y a d é k o k
s z á l l í t á s á r a 2 2 0 , 2 6
6 2 1 . 7 F o r g á c s m e n t e s m e g m u n k á l á s
á l t a l á b a n 1 4 2 1,70
6 2 1 . 8 G é p e l e m e k 1 4 8 1 , 7 8
6 2 1 . 9 F o r g á c s o l ó
m e g m u n k á l á s 7 9 0 , 9 5
Összesen 1761 21,14
Igénytoplista a négyjegyű ETO-jelzetek szintjén
Mivel az ETO főosztályainak és osztályainak, időnként még alosztályainak megnevezése sem ad egyértelmű, pl. gyűjtőköri gyakorlatban hasznosítható tárgyszót, a 10. táblázaton a négyjegyű ETO-jelzetek szintjén adjuk meg mindazokat a tárgyszavakat, amelyekre vonatkozóan legalább 50 igényt regisztrál
tunk. Ez a táblázat az olvasói érdeklődés tematikai hangsúlyait adja meg.
Egyébként az igények e négyjegyű szintig össze
sen 62 esetben differenciálódnak, de csak a táblázat
ban szereplő 14-ben haladják meg a legalább 50-es gyakoriságot. (A 11. táblázata 100-as gyakoriságig
TMT 37.évf.1990.1.sz.
9. táblázat
Igény megoszlás a finommechanikai Irodalmon belül A kérések Az összes
száma igény
%-ában
681.0 Általában 2 0,02
681.1 Kerekesés hajtó
műves finomme
chanikai
szerkezetek 16 0,19
681.2 Műszerészet 14 0,17
681.3 Adatfeldolgozó gépek
és berendezések.
Számitógépek 1462 17,55
681.4 Látszerészét 2 0,02
681.5 1 rá nyitástechnika 90 1,08 681.6 Sokszorosító és
nyom dal pari gépek 1 0,01 681.7 Optikai műszerek 16 0,19 681.8 Hangszerkészítés 41 0.49 681.9 Szobrászati-
vésnöki
szerszámok 1 0,01
Összesen 1645 19,73
differenciálja az igényeket.) E "tizennégyekre" össze
sen 4489 megkeresés esik, ami az általunk regisztrált igény 54%-a.
Botorság volna persze, ha toplistánkból azt a következtetést vonnánk le, hogy a beszerzést csak a bennük található "tárgyszavakra" kellene a további
akban koncentrálnunk. E lista sugallatát annyiban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, amennyiben többespéldány-gyüjtési gyakorlatunkat kívánjuk fino
mítani.
Az igények kielégítésének mértéke és módja
A magyar nyelvű müvek iránt megnyilvánult kérések 23,2%-át nem tudtuk azonnal kielégíteni. Az angol nyelvű művek esetén ez 20%, a németek esetén 15,8%, az oroszokén pedig 3.1 %.
Ha előrebocsátjuk, hogy a "kötészeten van",
"szállítás alatt", "még nem érkezett meg a feldolgo
zásból", "kallódik" típusú elutasítások elemzett hal
mazunkban ugyancsak törpe minoritást képeznek (27 eset, a teljes halmaz 0,3%-a), akkor az idegen nyelvű művek esetén a szolgáltatás elmaradásának meghatározó oka a kérések időpontjában való kiköl- csönzöttség. Ezen egy példányos beszerzés mellett nincs mit csodálkozni.
Az általában több ( 2 - 8 ) példányban gyűjtött magyar nyelvű művek nem szolgáltatásának oka összetettebb. A 23,2%-ból mindenesetre 8,6%-ot ki-
kölcsönzöttség címén eleve le kell számítani. 1075 esetben (e címen a 23,2%-ból további 12,9% vonandó le) "nem kölcsönözhető mü, illetve törzspéldány"- hivatkozással hiúsult meg a kérések kielégítése. Azt sajnos nem regisztráltuk, hogy a fenti elutasításokból mennyi változott át az olvasótermi használat pozitív esetévé.
Nem dicsekvésként, csupán ténymegállapításként írjuk le, hogy az adott pillanatban ki nem elégíthető kérések aránya - informálisan szerzett adataink tanúskodnak róla - másutt sokkal magasabb, nem egy budapesti nagykönyvtárban az 50%-ot is megha
ladja. Mi magunk az OMK ebbéli adatát is megle
hetősen kellemetlennek tartjuk, s beszerzési gyakor
latunk korrekcióival megpróbálunk segíteni rajta.
A vizsgálat tanúsága szerint az olvasói igények 67%-át a kölcsönzőben, 33%-át pedig a könyvolvasó
ban elégítettük ki. (Az 1988-ra vonatkozó éves adatok ezzel nagymértékben kvadrálnak, minthogy 68:32%-os arányt mutatnak ki.)
Tanulságok és tennivalók
E dolgozatból - reméljük - mindenekelőtt az tet
szik ki, hogy a mikroszámítógépek alkalmazása révén milyen nagy adathalmazok sok szempontú "tanúsítvá
nyokká" rendezésére nyílik lehetőség, illetve hogy e
10. táblázat
A legnépszerűbb szakterületek toplistája
A kérések Az összes száma igény
%-ában 514.1 Sikháromszögtan 71 0,85 519.2 Valószínűség-
számítás 91 1,09
519.6 Számítógép
tudomány 448 5,38
621.3 Elektrotechnika 1231 14.78 621.4 Hőerőgépek a gőz
gépek kivételével 54 0,65 621.7 Forgácsmentes
megmunkálás 142 1,70
621.8 Gépelemek 148 1,78
621.9 Forgácsoló
megmunkálás 79 0.95
624.0 Építmények építő
anyag szerint 71 0,85
629.1 Közlekedési eszkö
zök sinjárómuvek
kivételével 234 2.81
658.5 Gyártásszervezés, -tervezés, ellen
őrzés. Konstrukció 99 1,19 681.3 Számítástechnika 1462 17,55 681.5 Irányítástechnika 90 1,08 800.9 Programnyelvek 269 3,20
Összesen 4489 53,86
7
1 1 . t á b l á z a t
A könyvigények ETO szerinti differenciálódása 10O-as nagyságrendig
I - 000...00* (061
•514.0
- S t l . i l -514.16(69) -5141*
171) Stl.60 51*11(3141
•S1».6»
r- STMW r _ I - 519 6)3(1001—~
, _ J - 5 H 1 M I 9 3 1 — ' T — 519.60*
51*1*3.0 519 613.411(1)) 515.6 H l
11211
519 6110 ...51*604) 13)
J
i— 611.3.04)01—6213.0**7(11*1 471.3.040 \— 62U04*.*
6213.04*-1 in*l
tmi
621 3.049.70 r-6113-**
411.3.0 ( ».771»5)—1— 621.3 0H.
í i u o n . i t ón
m
Í-Í21.39131U—i— 6213M
(9*0) —tztMnu
— (.21.397(991
1—621.399 (203) 621.711611 62170... 421.79 (9Í1 Í21W4I) — 121.00... 621.1* 114)1 6íl»
min
-624I1D] — 424.0 . . .6249 ittn -12HH3I — OÉM...OU (1431
621.396 0
621.397.0 621396.9 I M ) 611.397.9 IMI
L-62K310I
IÍS26)
T
629.0 6».m 629.) |—62*10—65(307)
—6*0721
T
-67IH71 -
-wimoi
-601.1*491- -601.3(1462)-
1—
I31Í1
650 l—ÍSOfl
6511112 - r -6 5 1 . 5 1 r-tSO.9
65) 1 Ilii)
(2511
66.04... lí.O* (57) 66 iO . . . )t IS]
660 .. . 669 1246) ÍTO.... 07) (tOÍ!
610 p M l O
*TÍ"*I—I—6Z9.TK195]
1—62*19 1234)
1—679.110 _y~ 429.1W11
-Í2Í.119 11)2)
13*)—E
629 1140 629.114.6(19) 671114.)
(1211
5 I W I - F 651.50 65J.59 ItSl
—611.30
—60132(1123)-
I — 61132-0 611.32-UtSI-
-E
—491320) 15516)
6H 11740)
m...
4-611.9 I164S1
-6(1.39 11142)
611S2-9 115)
—M13ZMI7071 - Í I U 1 0 *
1715) -611.320 -601.325(103) -
<— 601 32*
(227)
611.37-101.40 U1.32-H44I 14*1 61132-111.49
14*1
Ut.32.00* i - * « 3 Z M » »
«l32.0O»tt»« -4-61132.00* 5(6441 [7071 L-6013Z009.9
t«0) 601325.0 ... 611.325.9 (06)
***I202) 11491 7
•JH-M
1315)
*I19) 1)2411
70 . . . 7 * 1142) SOI3031 —r- ttDI27!)
-109 13031
r—Í00.0 _ i — 000.917691
1270)
_E
W0.*O — 000.92.0 (21 r—1 0M.92IKI1-4— 000.92ÍASIC (27) 100*4 f— 000.92 PASCAL1411 (2(01 0OO.*2f. (61) (3151TMT 37. évf. 1990.1. sz.
"tanúsítványok" értelmezése milyen sokféle helyzet
tudatosító haszonnal jár.
A vizsgálat eredményei teljes mértékben igazolták annak a néhány éve hozott gyarapításpolitikai döntésünknek a helyességét, amelynek értelmében a magyar nyelvű müveken kívül tömegesen tulaj
donképpen csak angol nyelvű, "félig tömegesen"
pedig csak német nyelvű műveket szabad beszerezni.
Más idegen nyelveken megjelent művek beszerzése legfeljebb esetileg léphet túl a referenszművek körén.
Noha az orosz nyelvű művek beszerzésében az utóbbi években igencsak felhagytunk az ideológiai hátterű gyakorlattal, esetükben a beszerzés és az érdeklődés között még így is igen nagy a distancia.
Ebben szerepet játszik a szovjet könyvterjesztés azon furcsasága, hogy külföldre csak a kóvediális ki
adványokat juttatja el, miközben a valóban érdeklő
désre számot tartó müvek nem kerülnek be a nemzet
közi forgalomba. (Hogy vannak ilyen művek, arról időnként bibliográfiai hivatkozásokból lehet tudomást szerezni.) Szeretnénk remélni, hogy a nyíltság általá
nossá válása ezt a rossz szokást is megváltoztatja.
Az itt bemutatott forgásisebesség-adatokon kívül az elkészült listák alapján tematikai vonatkozásokban is ki lehet számítani a forgási sebességeket. Erre
főként a magyar nyelvű állomány esetében van szükség. Ennek alapján meghatározott témákban pl.
vissza lehet fogni a többespéldányok gyűjtését, másokban pedig kibővíteni. (Az ilyen vonatkozású elemzéshez mindenesetre még le kell kérni a számító
gépes könyvkatalógusból a témánkénti szer
zeményezési adatokat, amelyek az itt kellő bontással az éves beszámolókban nem állnak rendelkezésre.)
Különös figyelemmel kell lenni a toplistában sze
replő szakok irodalmának további beszerzésére. Ez részint beszerzési példányszámbővítést jelenthet, részint pedig a beszerzett címek további bővítését.
Irodalom
[ t ] P A P P I s t v á n : A F ő v á r o s t S z a b ó E r v i n K ö n y v t á r K ö z p o n t i K ö n y v t á r á n a k a l a p f u n k c i ó i r ó l . V i t a a n y a g . B u d a p e s t , 1 9 8 8 . h á z i s o k s z . 1 7 p.
[ 2 ] K ü l f ö l d i i d ő s z a k i k i a d v á n y o k h a s z n á l a t a az O r s z á g o s M ű s z a k i K ö n y v t á r b a n . 1 - 2 . k ö z i . = T u d o m á n y o s é s M ű s z a k i T á j é k o z t a t á s . 3 4 . k ö t . 5 - 6 . s z . 1 9 8 7 . p.
2 0 7 - 2 1 4 . , 2 6 8 - 2 8 0 . ( D o l g o z a t o k az O r s z á g o s M ű s z a k i K ö n y v t á r m ű h e l y é b ő l , III.)
B e é r k e z e t t : 1 9 8 9 . V I . 5 - é n . •
Elektronikus könyvtár
Az Egyesült Államokban az OCLCés a Carnegie Mellon University (Pittsburgh) közös vállalkozásba kezdett egy Mercurynak elnevezett tudományos, tel
jesen elektronizált könyvtár kifejlesztése és elterjesz
tése érdekében. A projekt három fő célja: egy nagyméretű, korszerű technikán alapuló, megosztott könyvtár kifejleszthetőségének bebizonyítása; elekt
ronikus könyvtári szolgáltatások nyújtása egy kutatói közösségnek; laboratórium létrehozása az elektroni
kus információszolgáltatás tanulmányozásához.
A rendszer üzembe állítása után a használók író
asztaluknál elhelyezett munkaállomásoktól fognak hozzáférni a Mercuryhoz. A terminálként szolgáló számítógépek segítségével távoli adatbázisokkal is kapcsolatba léphetnek. A használók által lehívott in
formációt ún. server számítógépek tárolják. A rend
szer minden elemét egy kiterjedt ós gyors kommu
nikációs hálózat köti össze.
A Mercury rendszert az egész campust átfogó számítógép-hálózatra alapozzák, amelyet az IBM-mel együtt fejlesztettek ki, s három fő összetevőből áll:
kommunikációs hálózat, adogató számítógépek és elektronikus munkaállomások.
A Mercury szabványos protokollokat fog használni a nyílt rendszerek összekapcsolása referenciamodel- lel (Open Systems Interconnection Reference Model) való kompatibilitás érdekében.
A rendszer segítségével hozzáférhető Információt a hálózat különböző helyein különféle hordozókon fogják tárolni. A munkaállomásokon lesznek diszke
ken vagy CD-ROM-on elhelyezve például olyan adat
bázisok, mint szótárak, referenszművek, folyóiratcik
kek, személyes nyilvántartások. Más adatokat a mun
kaállomásoktól távol eső adatbázisokban tárolnak.
Egy külön server (reference assistant) fogja segí
teni a használókat abban, hogy kiválasszák a megfe
lelő adatbázist. A reference assistant végső kifejlesz
tésében szakértő rendszerként működik.
A Mercuryt mint nagyméretű elektronikus könyvtári laboratóriumot fogják használni elsősorban számítógépes szakemberek. Megegyezés született már a különböző, számitógépes szakirodalmat tartal
mazó adatbázisok rendelkezésre bocsátásáról az Association for Computing Machlneryvel és az Insti- tute of Electrical and Electronics Engineersszel.
A Mercury rendszer egyéb lehetőségeket is magában foglal. Igy például olyan adogató számítógé
pek is lesznek a Carnegie Mellon University hálózatá
ban, amelyek lehetővé teszik a szabadszöveges keresést, és kapcsolatban állnak a reference assis- tanttel és a munkaállomásokkal; az adatokat és in
dexeket pedig mágneslemezeken tárolják.
A Mercury projekt első szakaszát 1989 nyarán ter
vezik üzembe állítani a Carnegie Mellon University campusán.
/OCLC, Carnegie Mellon Jóin to produce electronic library.
= Advanced Technology Libraries. 17. köt. 12. sz. 1989.
p. 4 - 5./
(Papp István)
