1926 —101— 2. szám
A rádióvevő berendezések engedélyeseínek megoszlása ' Magyarországon.
Répartition des concessionnaires de la téléphont'e sans i'il en Hongrie.
Re'sume'. Mise en exploitation en novembre 1923, le premier établissement de téléphonie sans fil ne fournissait des nouveltos gue pour cing villes de province. La station de broad—
casting fut onverte deux ans plus tarol, au début de décembre 1925. De tableau el'-joint montre le nombre des abonnés du premier mois, ainsi gue leur répartition dans le pays.
Két éve mult annak, hogy a m. kir. posta [az országban az első rádiótávbeszélőt üzembe
helyezte. A távbeszélő működését 1923. év
november havában kezdte meg s a rajta továb- bított híranyagot öt vidéki város —— Debre- cen, Miskolc. Pécs, Szeged és Szombathely—— vevőállomása vette fel. Ez volt a rádió- távbeszélő tulajdonképeni kezdete Magyar—
országon.
A magyar rádiómozgalom 1925. év novem- ber havában indult meg, amikor a m. kir.
kereskedelemügyi miniszter kiadta a rádió- távíró- , és távbeszélőberendezések üzembe- helyezésének és fenntartásának szabályait magában foglaló rendeletét. A rendelet meg—
jelenésével egyidejűleg megkezdődött a rádió—
hírmondő adóállomásnak az ú.n. broadcasting—
adónak a szolgálata is, amennyiben a m. kir.
posta a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe tartozó Telefon-Hírmondó részvénytársaságnak ideiglenesen megbízást adott a szórakoztató müsor leadására.
A magyar broadcasting híranyagának le—
adására, valamint a különböző ismeretterjesztő és szórakoztató előadások megtartására egy bent a városban külön erre a célra speciáli—
san berendezett helyiség, az ú. n. ,,Studió"
szolgál. A műszaki leadőberendezés viszont
Csepelen van elhelyezve, ahonnan a Studió- ból leadott és megfelelően megerősített hang- hullámok fémvezetéken kerülnek a Csepelen levő leadókészüle'kbe, hogy azután azokat az ugyanott felállított antenna a levegőbe sugá-
rozza szerte.
Közléseinek vételére szolgáló vevőberen-
dezések rendes használati díja címén 80.000
korona havidíj fizetendő.
A broadcastinghállomás rendszeres leadá—
sait mult év december elsejével kezdte meg s működésének első hónapjában 17.072 elő-
tizetóje volt. tehát az országban minden 10.000 lélekre 214 rádiókészíilék esett. A vevőberen- dezések létesítésére szolgáló engedélyeknek több, mint fele a fővárosban került kiadásra, ahol minden 10.000 ember közül kereken 97 szerzett magának jogot a broadcasting szó- rakoztató előadásainak a hallgatására. A fő—
város mellett a dunántúli városokban volt sok híve a rádiónak. E városi törvényhatóságok közül azonban természetesen egy sincs, mely a rádióhírmondó előfizetőinek számával csak meg is közelítené Budapestet, mert hiszen a főváros után következő Sopronnak 5536, Győr városának pedig 302 volt az aránya, mig a sor legvégén levő Hódmezővásárhely minden 10. 000 lakosából mindössze 3 kért rádió—
vevőberendezés felállítására engedélyt.
A vármegyei törvényhatóságok között Pest vármegye áll első helyen. Erre a várme(rgyére esett az országban kiadott engedélyeknek
30 0 0/-o a s az egyes vármegyékben levő beren-
dezéseknek 709/o—aa; vagyis minden 10.000 lélekre 44'1 rádióvevőberendezés jutott. Pest mellett a vármegyék között is a dunántúli részek állanak első helyen. A közvetlenül Pest vár- megye után sorakozó Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegyének a 10.000 lakoshoz viszonvított aránya 107, Fejér vármegyéé 10'4, Komárom és Esztergom egyesitett vár- megyéké 101 volt; Sopron megye is csaknem eléri ezek arányát (93), a többiek már jóval alatta maradnak s a sor legvégén levő Abaúj- Torna, valamint Szatmár Ugocsa és Bereg egyeAsített vármegye aránya már csak 06.Arádióhírmondó előfizetőinek az egyes városi és vármegyei törvényhatóságok közötti megoszlásánák részletes adatait külön táblá- zatba foglalva is bemutatjuk.
A részletes kimutatásból láthatjuk, hogy a városi törvényhatóságokban 10.000 lélekre csaknem hatszor annyi broadcasting-előfizető esett, mint a vármegyei törvényhatóságokban.
A városok és vármegyék arányszáma között mutatkozó nagy eltérés a városnak a faluval szemben fennálló kultúrfölény ében leli mangya- rázatát, ami kifejezésre jut még a főváros tőszomszédságában fekvő községek arányszá- mánál is, melyeknek lakossága jórészt szin- tén hivatásuk által a fővároshoz kötött városi elemből áll.
2. szám. ——102-—— 1926
A főváros s annak környékén fekvő hely- ségek magas arányszámának kialakulásánál azonban nagy szerepet játszik egy másik körülmény is. A fővárosi rádióleadóállomástől egy bizonyos távolságon belül ugyanis a broadcasting előadásainak vételéhez egyszerű vevőberendezés is elegendő, melynek beszer—
zése nagyobb anyagi áldozatba nem kerül, üzembetartása pedig alig számbavehető ter—
het jelent. Viszont a leadóállomástól távolabb fekvő részeken a vételhez komplikáltabb s így jóval nagyobb befektetést igénylő vevő-
készülékek szükségesek, melyeknek üzemben—
tartása is, ugyan nem valami súlyos, de azért mégis nagyobb anyagi megterhelést jelent, mintarádiöadóhoz közelebb eső vidéken hasz- nálható készülék fenntartása. A m.kir. posta különben azzal a tervvel foglalkozik, hogy a radiőhírmondő közléseít a jelenlegi 2 kilowatt- nál nagyobb energiával adja le, mely azután lehetővé tenné az ország egész területén az egyszerű és olcsó készülékek használatát A terv megvalósulása esetén az előfizetők számának tetemes növekedésére számíthatunk.
A magyar rádióhirmondó előfizetőinek megoszlása törvényhatóságönkint 1925. évi dec. 31-én..
Répartt'tion, par comitats et villes munícipales, des abormés du service hongrois de téle'phonie sans fil au 31 décembre 1925.
A rádióhirmondóv A rádióhirmondó
előfizetők eloíizetők
,. me-z— ,. vasas
.. . , . ;— E 32 %a; to a !) NN
Torvenyhatosag Égi Égg—ÉÉÉ Városok ÉÉ . Ég§§§3
' g. az * _ §; N
Comitats et vállas muníci- I ÉR ggg-Ég §; _ _ , ! §§4 $$$-gya
d gm- ;"? n.o thles mumczpales 305 -;"§§"s_§
pales o m§§§gü ág .uggSgg—s
%% . 0-1: ge—wg s 3 ' 5ch§£§§
; % mee—sg sw sereg:
rím Hasse msr "5 s§§
s—P §§l§$u 353 33333
zgwa gyros—'n: g—sa ÉmvS—Uüv
Vármegyék .— Comitats ; "
AbaújTorna . . . . 5 ; 0'6 Baja . 23 11'9
Arad, Csanád és Torontál . 35 ; 2'1 .
Báes- Bodrog. . . 8 ' 08 Budapest ' ' 8979 96 7
Baranya . . . . . . . . 57 § 24 Debrecen . . 126 122
Békés . . . . . . . . . 122 ' 3'9 ,, _
Bihar . . . 16 1-0 Gyor 151 302
Borsod, Gömör és Kishont . 28 11 Hódmezővásárhely . . . . . 19 31
gggggrád' ' ' ' ' ' ' 23); 13.29; Kecskemét 40 5—5
Győr Moson és Pozsony 155 107 Miskolc. 70 123
Hajdu . . 19 11 , _
Heves . . 112 3-8 Pecs - 71 149
Jász- Nagykun—Szolnok 159 , 4'1 Sopron . . . . . . . 196 556
Komárom és Esztergom . . . 169 10'1 ,
Nógrád és Hont . . . . . 91 4-5 SZEged ' - - - — - ' ' - 77 60
Pest-Pilis-Solt-Kisknn. 5126 441 Székesfehérvár . . . . . . 86 221)
gomogy 33 33 Városi törvényhatóságok össze-
Sggbglbs ég Ung ' ' ' ' ' 57 ' E1'7 sen — Villes munícip., total 9838 641 Szatmár, Ugocsa és Bereg. . 8 0'6
Tolna . . . . . . 7; t 2;
V 17 3 , 6"
VÉZZmém _ 103 1 4-4 Összesen _ Total 17072 21-4
Zala. . . . . . . . . . 141 451
Zemplén , . . . . . . . l] 18 13
Vármegyei törvényhatóságok !! *
összesen — Comitats, total 7234 ! 11'2 !
V. J. dr.
