Vállalati statisztikánk a termelési kapacitás felmérésének és a kapacitáskihasználás tervezésének szolgálatában

BERECZKY ISTVÁN: ,

VÁLLALATI STATISZTIKÁNK A TERMELÉSI KAPACITÁS FELMÉRÉSÉNEK És, A KAPACITÁS—

KIHASZNÁLÁS TERVEZÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN

A szocialista tervgazdálkodás magában foglalja a termelőberendezések—

kel való tervszerű gazdálkodást is. Hazánkban la termelési kapacitásokkal való tervszerű gazdálkodás kiindulópontja a Minisztertanács 1952 januári 2003/ 1/ 1952. M. T. sz. határozata. E határozat megjelenése után felmérték a nehézipar kijelölt iparágainak termelési kapacitását; 1952. év végéig felméri-k az egész nehézipar termelési kapacitását; ugyancsak 1952—ben a nehézipar—

nak el kellett készítenie az 1953. évi kapacitáskihasználási tervét. '

A termelési kapacitás állandóan növekszik, nemcsak azáltal, hogy állan- dóan újabb és újabb termelőberendezéseket állítunk munkába, hanem azáltal is, hogy a technikai és technológiai fejlődés révén, a dolgozó szaktudásának emelkedése révén, emelkedik az élenjárók időegységre eső termelése. (T. i.

a'bermelési kapacitást .az élenjáró dolgozók teljesítménye alapján számítjuk.) Ugyanekkor növekszik a kapacitáskihasználás is. Egyrészt új tenmelőberendef

zések beállításával, technikai és technológiai szervezéssel megszüntetik a szűk

keresztmetSzeteket, másrészt a dolgozók szaktudásának emelkedésével együtt emelkedik az átlagteljesitmény minden keresztmetszeten. A kihasználás emel—

kedésének irányában hat a dolgozók növekvő öntudata, megszilárduló munka-

fegyelme, valamint az anyagellátás jobb szervezése, az anyagok minőségé—

nek javulása és választékának bővülése is.

Mindez azt jelenti, hogy a termelési kapacitás felmérésének adatuait időn- ként (rendszerint évente) helyesbítenünk kell és évről évre meg kell tervez—

nünk a kapacitáskihasználási színvonalat.

Ebben 'a munkában számítunk a vállalati statisztika támogatására.

A szocialista gazdaságstatisztika egyik feladata, hogy a tervező szervek szá—

mára olyan adatokat adjon és olyan csoportosításban, hogy azok a tervezés egyik kiindulópontjául szolgáljanak. 1952-ben tervmunkánk új munkaterülettel bővült, időszerű tehát megvizsgálnunk, hogy vállalati statiszti-kánk hogyan szolgálja ezt az új munkaterületet, illetőleg milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy fentnevezett feladatot ezen új munkaterületen maradéktalanul betö tse.

I.

A termelési kapacitás tel-méréséhez három alapvető adatra van szüksé- günk. Ezek: a gépek (termelőberendezések) száma, hasznos időalapja és a

rajtuk jelenleg tartósan elért (nem alkalomszerű) élenjáró teljesítmény.

394 aznaczxv [STVAN

a) A gyakorlatban e három adat közül a gépek száma az, amely a leg—

könnyebben megkapható: a vállalatbk gépkataszteréből. Itt csak annyit kell

megj-egyeznünk, hogy nemcsak arra van szükségünk, hogy egy bizonyos iű- pontban hány gépe van a vállalatnak, hanem a gépek évi átlagos számára is.- Ezt az adatot úgy számítjuk, hogy az évközben be- és kilépő gépeket súlyozva vesszük számításba: az átlagolásnál a napok száma a súly. Az évi átlagos

gépszámra azért van szükségünk, mert a kapacitáskihasználás számítása és

tervezése egy időpontra felmért kapacitás alapján nem hozható összhangba egy egész időszakra vonatkozó termeléssel.

b) Közel sem ilyen egyszerű a dolgunk a hasznos időalappal.

Az évi törvényes munkanapok számát eg yszerű kivonással (365 —— tör—

vényes munkaszüneti napok száma) megkapjuk, Azokban az iparágakban, melyek megszakítás nélkül dolgoznak (pl. kohászat), még ezt a kiVOnást sem kell elvégeznünkaa az így kapott napok számát 24-gyel szorozzuk, meg—

kapjuk a naptári időalapot órában. Ebből még le kell vonnunk a tervszerű megelőző karbantartás miatt kieső órákat, hogy a hasznos időalapot meg—

kapjuk. Itt már komoly szerep jut a statisztikának: a TMK—ra vonatkozó

adatokat kell szolgáltatnia. *

Sajnálatos tény, hogy vállalati kimutatásainkban a TMK-idő az állás—

idők közt szerepel. Általában nem találunk külön "FMK—kimutatást, melyből meg tudnánk állapítani, vagy ki tudnánk számítani, hogy az élenjáró dolgo- zók teljesítménye alapján mennyi volna a tervbevett TMK-hoz szükséges állásidő. A TMK-terv viszont csak a TMK—hoz szükséges munkaórákat tartal—

mazza. Kettős ellentét van tehát a tervezés és a nyilvántartás közt ezen a ponton. Az egyik az, hogy a statisztika mást tart nyilván, mint a terv, vagyis

a nyilvántartással nem ellenőrizhető a terv teljesítése. A másik az —— ami

ebből származik w, hogy a TMK tervszerűségét sem lehet ellenőrizni a nyil—

vántartásból. Egyaránt megtörténik vállalatainknál mind az, hogy a műhely nem adja át a tervbevett gépet TMK—ra, mind pedig az, hogy a TMK—ra szét—

szedett gép a műhelyben hever, mert egy másik gép javítása sürgőssé vált.

így a nyilvántartás egyrészéről kimutatja azt, hogy a TMK-ra előirányzott munkaórákat igánybevették—e és milyen mértékben, másfelől kimutatja, hogy

a TMK miatt hány gépóra esett 'ki a termelésből, de ezt a két adatot mind egymással, mind az utóbbit a TMK-tervvel összevetni igen nehéz. Az sem derül ki minden esetben a nyilvántartásokból, hogy mely gépek mennyit áll—

tak TMK miatt. , .

Ez a helyzet főleg a kapacitáskihasználás tervezésénél vet fel problémá- kat —— melyeket a későbbiekben megtárgy-alunk, Most azt vizsgáljuk meg, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan kapjuk meg ra naptári időalapból levonandó TMK-időt.

- Kiindu—lunkaTMK-tervből. Egy biZOnyos gép nagy (és rendszerint kö- zép) javítására előirányzott órákat osztjuk a gép javításán egyidőben dol- gozó munkások számával. Az így kapott órát úgy számítjuk át élenjáró tel—

jesítményre, hogy szorozzuk a tervezett átlagteljesítményszázalékkal és osztjuk az élenjáró teljesítményszázalékkal (azon a munkánl). Az így kapott órát a TMK munkarendje (pl. két műszak) szerint átszámitjuk napra (oszt- juk lö—tal). A napok számát 24—gyel szorozva kapjuk meg a gép TMK miatt kieső óráit. (A napok számát csak akkor nem szorozzuk 24—gyel, ha a naptári időalapot sem három műszakra számítjuk. Ebben a —— meglehetősen ritka ——

esetben a TMK-napokat ugyanannyi órával szorozzuk, mint a naptári idő—

A STATISZTIKA A reamamsr KAPACITÁS mutassanak SZOLGALATABAN 395

alap számításánál.) A megegyező TMK-n áteső egynemű (homogén) gépek TMK idejét .szorzással kapjuk meg. Például:

Műszak Teljesítmény % Egyidőben dolgozók

Terv-

Javitott gép szerinti egy egy e

* norm. ó. TMK. Műh. Átlag Élenjáró fő 22? fő §? fő is?

óra óra óra _

Eszterga.... ! [200 ;; 2 3 ; 110 ' 130 l 6 ! 15 ! 4 l 20 l 3 ! 10

_ , (154—201L10) x110x24 ,

TMK 1do : "***—M : 57,1 ora.

130 X 16

Amelyik vállalatnál a TMK dolgozói időbérben dolgoznak, ott nem Émilunk élenjáró teljesítményre átszámítani. Ma még sok vállalatnál ez a

e yzet. *

Az így kapott órákhoz hozzá kell adnunk az olyan kis javítások óra—

szükségletét, amelyeket külön nem terveznek meg, mert magában a műhely- ben végzik. Ide tartoznak még a rendszeres géptisztogatásra, kenésre stb.

fordított órák is. *

Hangsúlyoznunk kell, hogy a TMK-időbe csak a valóban TMK-ra fordí- tott időtszabad beszámítani. A szervezetlenség és egyéb okok miatt a TMK- val kapcsolatosan kieső időket figyelmen kívül kell hagynunk a felmérésnél

— csak a kihasználás számításánál és tervezésénél vesszük figyelembe. Hogy

hogyan, arról alább lesz szó. —

c) Az élenjárók teljesítménye is felvet problémákat. Az élenjáró teljesít—

mény nagyságát a nyilvántartásból megkapjuk. Külön ki kell gyűjteni min- den homogén gépcsoportra. Ezután az ,:a feladat hárul ránk, hogy megvizs—

gáljuk: milyen körülm-ények között érték el ezeket az élenjáró teljesítmé-

n eket. *

y Nem vehetjük figyelembe azt a teljesítményt, amely alkalomszerű

rekordot jelent. Ugyancsak nem vehetjük figyelembe az olyan tel—3

jesítményt, melyet kivételesen jóminőségű (méretű) anyaggal értek el, abban az esetben, ha ez az anyag jelen körülmények között évente csak néhány napra biztosítható. Erre példa a nagyolvasz—tó, mely az év két—

három napján —— az összegyűjtött vashulladékot adagolva — kiugróan magas Fe tartalmú adagokat olvaszt. Az ilyenkor elért teljesítményt nem vehetjük -— mint élenjáró teljesítményt —— figyelembe a felmérésnél. Ugyancsak figyel—

men kívül hagyandó az olyan magas teljesítmény, amelynek ,,eredménye"

nagyrészt selejt vagy csökkent értékű termék (pl. hóvégi rohammunkánál).

Ezeket a körülményeket a napi nyilvántartásokból megtudhatjuk. Tám- pontul szolgál még ehhez a kiérték-eléshez a dekádösszesítő és a pótidőnyilván-v

tartás. '

Végezetül még azt kell eldöntenünk, hogy az egyes munkákon a válla- latnálielért élenjáró teljesítmények országosan is élenjárónak számítanak-e?

Ennek az eldöntése nagyon bonyolult feladatot jelent, úgyhogy ettől a legtöbb iparágban —- egyelőre —— eltekintünk és a Vállalati élenjáró teljesítmény alapján mérjük fel a vállalat kapacitását.

d) A fenti adatokon kívül még a vállalat'által termelt gyártmányok ter—

vezett mennyiségét kell ismernünk, és akkor a gyártmányok tervezett ará- nyára mérjük fel a kapacitást úgy, hogy az egyes keresztmetszetek hasznos

396 BERECZKY rsrvan

időalapját szétosztjuk a gyártmányokra azok mennyiségének és egységének

—— a szóbanforgó keresztmetszeten — élenjáró időszü—kséglete'nek arányában,

és az egyes gyártmányokra jutó hasznos időalapot osztjuk az egység élen-

járó előállítási ídőszükségletével (mindkét adat ugyanabban az időegység—

benl). Az így kapott mennyiségek jelentik a —— meghatározott keresztmetszet termelési kapacitását az adott választékban. Ha a mért keresztmetszet ia vál— ' lalat alapvető keresztmetszete, akkor annak az adott választékra felmért kapacitásával egyenlő a vállalat termelési kapacitása is.

A számítás menete a következő:

Gyártmányok

M e g n e v e z é s —————————————————————————————— Osszesen

A I B a .

1. A vállalat terve *) ... 6 400 l * 4 800 8 000 2. A gyártmányok aránya ... 4 3 5 3. Egy egység élenjáró óraszükséglete

a keresztmetszetet?) ... 3 2 4

4. 2. X 3. ... 12 6 20 38

5. A keresztmetszet időalapja (óra) . 76 000

6. Szétosztás (S.: 4 össz. X 4.) ... 24000 12000 40000 7. A keresztmetszet kapacitása A. B,

C termékben kifejezve (6/3) ... 8 000 6 000 10 000

)) Természetes mértékegységben.

') U. az a mértékegység, mint az 1. sor.

II.

A termelési kapacitás kihasználásának mértékét egyrészt az határozza meg, hogy a rendelkezésre álló termelőberendezést és hasznos időalap—ot mekkora mértékben használják ki és hogy mennyire alkalmazzák az élenjáró technológiát, szervezést, munkamódszert, másrészt az, hogy egyes kereszt—

metszetek kihasználási színvonala mennyivel marad az alapvető kenesztmet—

szet kihasználhatósági szinvonala alatt. '

A termelési kapacitás kihasználásán a vállalat által tényhegesen előállí—

tott te—rmékmennyi-séiget, illetőleg ennek a termelési kapacitásához viszonyí—

tott százalékos arányát értjük.

A termelési kapacitás kihasználhatóságán azt a termékmennyiséget ért—

jük, amit a vállalat a legszűkebb keresztmetszete'ről —— haladó átlagú teljesít- ményszázalékkal számítva —— ki tud bocsátani (ugyanazokban a termékekben kifejezve, mint a termelési kapacitás), hozzáadva azt a termékmennyiséget, melynek elkészültét az alapvető keresztmetszeten kooperáció biztosítja.

A kihasználási terv kiindulópontja a termelési terv; a kihasználási terv egyúttal összekötő kapcsot képez egyfelől a termelési, másfelől a műszaki—

fejlesztési, beruházási és munkaügyi tervek között. Közvetve az anyagtervhez

is kapcsolódik. a

A kihasználási terv feladata, hogy a termelési terv teljesítését és túltelje- ei'tését a feltárt tartalékok m—unkábaállításával segítse elő..

Elkészítése előtt és közben gondosan kell elemeznünk az előző évi kihasz—

nálási színvonalat és azokat az okokat, melyek alakulását befolyásolták.

A STATISZTIKA A TERMELÉS! KAPACITÁS EELMÉRESÉNEK SZOLGALATABAN 397

a) A termelési kapacitás mértékét a meglévő gépek száma határozza

meg (a fentebb leírt többi tényezővel együtt), ebből következik az, hogy a kapacitáskihasználás színvonalának egyik meghatározója az, hogy milyen mértékben használta fel a vállalat meglévő gépeit.

A felmérésnél meghatározott időpont a'datait vesszük figyelembe (rend-- szerint január 1, 0 óra). A kihasználást viszont hosszabb időszakra (évre) mérjük, ill. tervezzük, mert a hosszabb időszak a hullámzásokat kiegyenlíti.

Ez ugyan egyúttal a kihasználási szín—vonal meghatározása módszerének a, hibája is, de tervezési szempontból helyes, mert ha a szélső értékeket a napijelentésekből hozzávesszük —— többet mutat mint egy rövid időszak (nap, dekád) elemzése, mely rövid időszak egy hullámvonal egy-egy szakaszát jelentheti csak.

Minthogy egy évre mért, ill. tervezett kihasználást nem lehet egy idő-

ponti kapacitással összehasonlítani —— ki kell számítanunk az évi átlagos kapacitást. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a kapacitás képletében a gépek (egy időponti) számát helyettesítjük a gépek évi átlagos számával. .

A gépek évi átlagos szám—ával összevetjük .a valóban működő gépek évi átlagos, számát. (Itt meg kell jegyezni azt, hogy a TMK-n lévő gépeket műkö—r dőnek számítjuk — ebben az esetben —, mert a TMK-ra eső időt a hasznos ídőalap számításánál, figyelembe vettük, tehát kétszer nem számíthatjuk be.)

Az így kapott százalékos arányszámnak legalább 90—95 felett kell lennie;

ha ennél alacsonyabb, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani, de általában azon kell lennie a vállalat vezetőségének, hogy ez a szám mind- ' inkább megközelítse a lOO-at.

Ha az előző évi tényszámok —— melyeket csak a műhelyek napi nyilván- tartásának adataiból számíthatunk —— a kivá—ntnál alacsonyabbat mutatnak, az okok közt szerepelhet: szakmunkáshiány, anyaghiány, rendeléshiány —— ezek a nyilvántartásokból megállapíthatók: de szerepelhet az okok közt gondat—

lanság, felelőtlenség is, amelyekre rendszerint csak következtetni tudunk és amit alaposan ki kell vizsgálni akkor is, ha a következő évi tervteljesítéshez nem volna éppen szükség a nem működő gépekre. A feleslegesnek bizonyuló

gépeket ? a fennálló rendelkez-ések szerint —— fel kell ajánlani,

Ha a tervteljesítéshez szükség volna a meglévő, de nem működő gépekre, akkor a felderített okok szerint —— ezeknek a gépeknek a mu—nkábaállítását a munkaügyi, müszaki fejlesztési stb. (meg—felelő) tervek elkészítésekor figye—

lembe .kell venni (pl. megfelelő számú szakmunkás kiképzését tervezzük meg).

b) A következőkben azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan gazdálkod—

tunk az elmúlt évben a hasznos időalappal és a vizsgálat után meg kell ter-—

veznünk, hogy a jövő évben hogyan kell gazdálkodnunk vele.

b/a) A TMK—val kapcsolatos kérdésekről fentebb már volt szó. Most azt kell megvizsgálnunk, hogy a nyilvántartásban szereplő időből mennyi vlolt valóban szükséges a TMK—ra és mennyi a TMK miatti veszteségidő. Ezt a

meglévő nyilvántartásokból nem tudjuk meg. A feltétlenül szükséges nyilván-

tartás formájára az alábbi megoldást javaslom:

Minden gép kap év elején egy-egy TMK kartont. A karton fejlécén tart—

juk nyilván a rendszenes TMK-k időszükségletét és az egyéb TMK-k terv-

számait. Ha a gép TMK—ra megy (a TMK műhelybe), akkor vele megy a kai'tonja is. A kartonra napról-napra átírással vezetik rá az adatokat. Az átírásnál használt napló és gyűjtő beosztása megegyezik a karton-éva! (fejléc nélkül). A gyííjtőket a TMK—fajták szerint nyitjuk. .

398 BERECZKY isrv,

A kartonok adatainak össze—sítésére javaslóm egy "Befejezett javítások naplójá"—nak ia felfektetését, A gép kartonján a javítás utolsó napja alatti

sorban — két piros vonal közt —— összesítjük a javítás adatait. Az alkalma—

zott gyűjtők-et homogén gépcsoportokra fektetjük fel.

a sz. éP TMK—la ]'a I!!

A j a v i t á s o k Rendszeres javítás, tisztítás

terkvezett' tényleges

Egyszeri megnevezése kezdete vége kezdete vége , Megnevezés ldököz időtóartam.

ra hó lnap hó ]nap hó [nap hó lnap

1 2[3 445 617 sjg 10 11 12

, b

Nem dolgoztak a javításon. okok szerint órában Ajaxáitiá-

son o—

Igazo— Igazolt hiányzás szabad— - t "

gozom latlan ság, létszámhiány h ' á " y z " t % §

. no 'a : 'Za'

M "

D- P- w : e '; 59 u , E ;.

'ONfőórátumwa "'— ádeüan És)

"32 2s§f§e᧠gát-"sat? HU

123 4 5 ! e 7 s 910111213l14151617181920121

: , l ; l

a— a alatt : gyűjtő b— b alatt :: napló

a kartonon csak az 1—20 rovat van.

Az így vezetett adminisztráció az eddigivel szemben nem jelent számba—

jövő pluszmunkát, viszont olyan adatokat szolgáltat, melyeket eddig —— kellő biztonsággal —— nem kaphattak meg.

Minden gép TMK miatti állásídeje'ből el tudjuk különíteni a valóban szük- séges időt a veszteségidőktől. Ugyanezt kapjuk meg homogén gépcsoportokra összesítve is.

Ezáltal rendelkezésre áll:

1. telmére'skor a naptári időalapból levonható TMK—idő, _ 2, a kihasználás színvonalának elemzéséhez a TMK miatti veszteség- idök összege és részletezése okok szerint; és ezáltal a kihasználás tervezé—

sénél a TMK miatti veszteségidők lerövidítésének módjait a megfelelő ter- vekbe be tudjuk állítani.

b/b)—A hasznos időalap teljes kihasználását egyéb állás— és veszteség—

idők is akadályozzák.

Ezeket négy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba azokat a veszteség—

időket soroljuk, melyek a vállalatvezetés hibájából következtek be, mint pl.:

szerszámhiány, anyaghiány (részben), rajz hiánya Az ilyen veszteségi'dők

,

A STATISZTIKA A TERMELÉSI KAPACITAS FELMERESÉNEK SZOLGALATABAN' 399

eltüntetése, illetve minimálisra csökkentése a programmozás feladata, illető—

leg ha segédmunkáshiányról van szó (anyagmozgatáson), a munkaerőtervben tervezendő a szükséges létszám beállítása.

A dolgozók hibájából bekövetkező veszteségidők tartoznak a második

csoportba. Ezek oka az igazolatlan hiányzás. Az igazolatlan hiányzások fel- számolása jelenleg vállalati vezetőink, párt- és tömegszervezeteink egyik legfontosabb politikai feladata.

A harmadik csoportban a dolgozók igazolt hiányzásaí miatti állásidők vannak. Ezek közül a tervezés szempontjából ki kell emelnünk a fizetett sza- badságot. A fizetett szabadság időtartama évente növekszik, a dolgozók szol—

gálati ideje szerint. Ezért úgy kell elkészítenünk a fizetett szabadságok tervét, hogy a szabadságosok hiányzása miatti állásidő a minimálisra csökkenjen.

Végül beszélnünk kell azokról a veszteségidőkről, amelyek oka a válla—

latvezetésen, illetve a dolgozókon kívül esik. Ilyenek: az energiaszolgáltatás

szünetelése, anyaghiány (a szállító hibájából), rendeléshiány stb. Ezeknek a

csökkentése nem tervezhető, de a vállalat vezetőségének meg kell beszélnie

az illetékesekkel, hogy hogyan tudnak a jövőben változtatni rajta. ilyen intéz- kedések közé tartoznak a különböző szerződések.

b/c) Az állás— és veszteségidőkön kívül a pótidők is süllyesztik a kihasz-

nálási színvonalat. Pótidőt olyankor kapnak a dolgozók, ha egy, vagy több munkafeltétel nem egyezik a normában számítottakkal. Leggyakoribb az anyag miatti pótidő: ha az anyag az előírtnál nagyobb méretű, vagy kemé- nyebb (forgácsolásnál), vagy gyengébb minőségű. Pótidőt kap a dolgozó, ha nem áll rendelkezésére az előirt minőségű szerszám, ha hiányos a gépek fel- szerszámozása, vagy ha nem az előírt gépen dólgozik, illetve többgépes munkánál kevesebb gépen dolgozik. -

A vállalat a pótidőket okok szerint nyilvántartja. Csökkentése csak akkor tervezhető, ha a megfelelő tervekben (anyag, műszaki fejlesztési stb.) a meg- felelő inte'zkedések lmegtervezthetők, illetve ha nem szerepel a vállalat tervé- benkaktechnológia megváltoztatása. (T. i. ez utóbbi esetben a pótidő fel-

szö i .) ,

b/a') A-hasznos időalapot három műszakra számítjuk. Azonban a gya—

korlat az, hogy a háromműszakos vállalatoknál sem dolgozik minden beren—

dezés három muűszakon át. Ez kiderül a statisztikából, mely az ü. n_ műszak—

terhelési együtthatót számítja és nyilvántartja. Ha három helyett a műszak—

terhelési együtthatóval— számítjuk az időalapot. akkor a Imunkaanend szerinti időalapot kapjuk meg. Helyes a műszakterhelési együtthatót keresztmetsze-

tenként nyilvántartani és tervezni. .

Mi lehet az oka, ha a műszakterhele'si együttható kevesebb háromnál?

Lehet az, hogy nincs is szükség a terv teljesítéséhez a teljes három műszakra

(pl. bő keresztmetszetekenl. De okozhatja szakmunkáshiány is. Ha a kereszt -

metszet bő és nincs akadálya a keresztmetszet teljes három műszakna való felfutásának, akkor kooperációt kell felajánlani, mert nem lehetetlen, hogy az egyik vállalat bő keresztmetszete más vállalatnál, vagy éppen az egész iparágban szűk keresztmetszetet jelent. Szükség esetén az is megtehető, hogy

a rendelkezésre álló szakmunkásokat három műszakra állítjuk be és az így

felszabaduló gépeket felajánljuk.

Ha szakmunkáshiány miatt alacsony a műszakterhelési együttható, akkor vagy ú j szakmunkások képzését tervezzük a munkaügyi tervben, vagy a meg- lévő létszámmal teljes három műszakra állítunk annyi gépet, amennyit a lét-

BERECZKY, rs'rvm*

400

szám enged és a felszabaduló gépeket felajánljuk —— aszerint, hogy milyen

mértékben van szükség a nevezett keresztmetszetre. ) '

; Mindez —— természetesen — csak olya-n vállalatra (műhelyre, gépre) vonatkozik, amely technológiailag alkalmas a három műszakban való működ—

tetésre. Egyéb vállalatoknál (műhelyeknél, gépeknél) arra kell törekednünk, ' hogy a műszakilag megengedhető legmagasabb műszakterhele'st érjük el.

c)* A kihasználási színvonal magasságát határozza meg az élenjárók

teljesitményszázaléka és az átlag teljesitményszázalék közti különbség is.

Azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan jött létre ez az átlag (a mért időszak—

ban) és hogyan lehet magasabb átlagot elérni (a következő időszakban).

A statisztikai átlagokból csak akkor lehet helyes következtetést levonni,

ha az átlagon kívül legalább a szélső értékeket ismerjük. A teljesítmény—

százalék esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy —— ha akar- juk —- az összes dolgozó teljesítményszázalékát is könnyen megkapjuk a bér- listából. A vállalat statisztikusa havonta jelenti a vállalati átlagot és a darab—

be'res munkások megoszlását teljesitményszázalék szerint. Ennek a kimuta-

tásnak az a hibája, hogy ezt az adatot egy sorban, a vállalat egészére adja meg és nem keresztmetszetenként (IV/b. lap. 14. sor). A teljesítményszázalé—

kok keresztmetszetenkénti kimutatására már csak azért is szükség volna, mert az élenjárók teljesítményszázaléka is más minden keresztmetszeten.

Vannak gépek, melyeken 120—1300/0 már sztahanovista szintnek számít (pl.

gyűrűsfonó), másokon ennél jóval magasabb (ISO—20005) a sztahanovista szint.

A legtöbb vállalatnál megoldható, hogy a teljesítményszázalékokat keresztmetszetenként adják meg. U. i. a bérlistában műhelyenként csoporta sítják a dolgozókat és egy-egy műhely — általában —— egy—egy keresztmet- szetet is jelent. Egyedül a gépgyártás okoz ezen a téren gondot. Egyrészt azzal, hogy nagyon nagyszámú homogén gépcsoporttal dolgoznak (pl. szer- számgépgyárak 30—40-nel) és a különböző homogén gépeken elért teljesít—

ményszázalékok nem. hasonlíthatók össze, másrészt azzal, hogy a legtöbb gép- gyárban egy—egy műhelyben több keresztmetszet van és —— rendszerint ——

egy-egy keresztmetszetet jelentő homogén gépek több műhelyben vannak.

így a gépgyártásban a teljesítményszázalékoknak ezen bontása csak akkor lesz — némiképp —— lehetséges, ha gépgyárainkban olyan belső profilozás—

félét fognak végrehajtani, mint 1953. év elején az RM Szerszámgépgyárbian.

A tervezésnél arra kell ügyelnünk, hogy —— elsősorban —— a norm—át nem teljesítők legalább a normát elérjék. Ezért nem tervezünk 100% alatti telje—

sítménnyel. Ugyanekkor a —— megfelelő tervekben — biztosítanunk kell annak a lehetőségét, hogy minden dolgozó emelni tudja teljesítményét (Sztahanov- iskolák, módszerátadás stb.).

d) A kihasználás mérésének és tervezésének egyik hatékony eszköze a

műszaki-gazdasági mutatószámok rendszere. Ebben a rendszerben a mutatók

/ jól kezelhető számjeleket kapnak. A számjel három számesoportból áll: az első az iparágat jelenti, a második az iparágombelüli sorszám. A harmadik csoport két számjegyből áll, közülük az első a mutató jellegét jelenti, a máso- dik a fontosságát. Minket most azok a. mutatók érdekelnek, melyek számjelé- ben az utolsó csoport első számjegye ], 2 vagy 4. s

d/a) Azok a mutatók, melyek számjelében az utolsó csoport l-gyel kez—"

dődik, a berendezés technikai színvonalára, az új technikai eljárásokra vonata kozik. Ilyenek pl.: a gépgyártásban a sorozatgyártásra, ill. keményfémszer—

számra alkalmas gépek részaránya, könnyűiparban a futószalagon gyártott

itt _

A STATISZTIKA A TERMELÉSI KAPACITÁS FELMÉRÉSENEK SZOLGALATÁBAN 401

cipők részaránya. Ebbe a csoportba tartoznak a nehéz testi munkák gépesíté—

sére és az automatizálásra vonatkozó mutatók is. '

Ezeknek a mutatóknak a tényleges alakulása támpontot ad a kihaszná—

lási színvonal alakulásának az elemzéséhez, tervezett alakulásukat — bizo—

nyos mértékig —— a tervezett kihasználási színvonal befolyásolja: további

feszítéseket tesz szükségessé.

Meg kell jegyezni azt, hogy ezek közül a mutatók közül néhány nem használható a mi szempontunkból, csak közvetve. Ilyenek pl. a gépgyáirtásban

a 130—01—18 és 130—02—13 jelű mutatók. Az első a kifejezetten; sorozat—

gyártásra alkalmas forgácsológépek részaránya. Utasítás írja elő, hogy mely gépek állítandók be a számlálóba (a nevezőben e két mutatónál egyformán az összes forgácsológépek száma van). A mutiatójból nem derül ki, hogy a számlálóban szereplő gépekyvalóban sorozatgyártásra vannak-e beállítva.

A második mutató a keményfémszerszámmal dolgozó gépek részaránya. Az

utasítás azt mondja, hogy mindazok a gépek beveendők a- számlálób—a, melyek

munkaidejüknek több, mint felében keményfémszerszámlmal dolgoznak. Ebből

a mutatóból nem derül ki, hogy a szerelőgépek üzemidejüknek mekkora részében dolgoznak keményfémszerszámmal. Tehát mindkét mutató szám—

lálója további elemzésre szorul ahhoz, hogy a kihasználás tervezésében fel

lehessen használni.

Ebbe :a csoportba tartozó mutatók nagyobbik része közvetlenül használ-

ható a kihasználás elemzéséhez és tervezéséhez.

d/b) A termelési eszközök fajlagos termelésére vonatkozó mutatók (me—

lyek számjelének utolsó csoportja 2-ve1 kezdődik) szintén nélkülözhetetlenek a kihasználás elemzéséhez és tervezéséhez. Ilyenek pl.: a timföldgyártásban az ülepítési felületre eső fajlagos termelés (kg/mZ/ó), a fajlagos kohóteljesít—

mény és a medenceterhelés (az előbbi a kohó egy mg-ére, az utóbbi a fúvósík egy mZ-ére eső nyersvaskihozatal. Általában egyirányban mozognak, de nem

egyforma arányban) a Martin-kemence egy fenélmégyzetméterére eső acél- kihozatal, a kénsavkontakt fajlagos termelése, az orsók, szövőgépek óratelje- sitménye, stb. Ezek a mutatók az átlagteljesítményt mutatják, amit össze lehet hasonlítani az élenjáró teljesítménnyel. A mutatók további elemzése után megtervezhetők azok az intézkedések, melyek segítségével az átlag tovább emelhető.

d/c) A munkaidő felhasználására vonatkoznak azok a mutatók, melyek számjelében az utolsó csoport 4—gyel kezdődik. Ilyenek pl.: az egy műszakra eső szenelőteljesítmény, a cement- és mésztermelés fajlagos m—un-kaerőszük- séglete, húsiparban a vörösáru munkaóraszükséglete. Ilyen jellegű mutató- kat csak a bánya-, mész-, oement- és élelmiszeriparbtan terveznek és tartanak nyilván. A kihasználás elemzéséhez és tervezéséhez ugyanúgy használjuk

fel, mint a 2es jelű mutatókat. -

Az említett mutatókat évenként és évre tervezik; legtöbbjét havonta.

kisebb részét negyed-, ill. félévenként számítják és jelentik. A *kapacitáskihasz nálás elemzése szem-pontjából az aa jelentőségük, hogy jelenlegi statisztikai rendszerünkben egyedül ezek révén lehetséges a kapacitáskihasználás köz- ponti elemzése és egyes vállalatok kihasználási színvonalának összehasonli;

tása. 1952-ben a tervezett mutatóknak csak kis részét jelentették időszakon- ként —— mert több, mint 2000 volt. Az 1953—ra tervezendő mutatók száma mintegy 400 volt és ezeket a Központi Statisztikai Hivatal mind megfigyeli.

402 * BERECZKY; A STATISZTIKA P.s A TERMELÉS! KAPACiTAS , : _

111.

A termelési kapacitás méréséhez, a kihasználási szinvonal méréséhez, elemzéséhez és tervezéséhez —— a jelenlegi statisztikai rendszerünk mellett ——

a havi és negyedévi beszámolójelentések (a műszaki-gazdasági mutatók ki—

vételével) nem kielégítőek. Egyelőre nagyrészt az elsődleges bizonylatokat és a bérlistát kelljhasználni. A bérlistát azért vagyunk kénytelenek használni, mert a teljesitményeknek a munkautalványok alapján való feldolgozása egy-

egy vizsgálatnál megoldhatatlan feladat, már méretnél fogva is; inkább

elnézzük a bérlistabeli teljesítményszázaléknak azt a hibáját, hogy a fizetés '

alapján számították és így a fizetett állásidők és a pótidők befolyásolhatták mértékét. Rendes körülmények közt a ditferencia'elenyésző.

Azért is rá vagyunk utalva az elsődleges bizonylatokra, mert a kimuta—

tásokba kerülő adatok kisebb-nagyobb mértékben szépitettek, Jellemző, példa erre az OT Kapacitásellenőrzési Főosztálya által végrehajtott kohászati kapa—

citásielmérés tanulsága. Ennek során kiderült, hogy pl.: a mérlegelési adato—

kat úgy vezetik be a vállalatnál a raktárkönyvbe, hogy 18 mérlegjegy adatá—

hoz bizonyos — nem meghatározott —— biztonsági mennyiséget adnak hozzá, ahelyett, hogy az adatokat havonta —— norma szerint — helyesbítenék. Ilyen és hasonló esetek ma még egyáltalán nem ritkák.

A fennálló hiányosságok kiküszöböléséhez az első lépés a vállalati ter—

melési és műszaki törzskönyv (paszport) bevezetése volt; évenkénti helyes- bitése és továbbfejlesztése révén a termelési kapacitással kapcsolatos vizsgá—

latok fő bizonylata lesz. Feladat még egy beszámolótáblázat elkészitése.

melynek révén a kihasználási szinvonal alakulását jellemző adatok ipar—

áganként összesíthetők és időszakonként összehasonlithatók lesznek. Ezt a beszámolólapot —— előreláthatólag —— még ez évben elkészíti a Központi Sta—

tisztikai Hivatal és 1953-ban már fel is használjuk.

A paszport és a nevezett beszámolótáblázat elkészítésével statisztikai rendszerünk a termelési kapacitással kapcsolatos vizsgálati és tervezési mun—

kálatok által irányában támasztott követelményeknek a jelenleginél nagyobb

mértékben fog megfelelni.

' l— —- I __ '

Megialent a

i STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

1953. évi 1. száma

Részletesen beszámol felemelt ötéves tervünk 1952. évi eredményeiről és szemléltető grafikonokon keresztül mutatja be a Szovjetunió hatalmas arányú

gazdasági és kulturális fellendülését, valamint a kapitalista országok vál- ságtól terhes háborús gazdaságát és dolgozóinak nyomorát.

l Ára: 7;_. Ft

Kapható IBUSZ-pavilonokban és a Posta Központi Hirlapirodánál

' (V, József nádor-tér 1.)