Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám 994
hozatal az átdolgozások körére és a technikai kérdésekre;
– a regionális és más szakértői tanácskozá- sok dokumentumainak, határozatoknak továb- bítása a tagországokhoz és/vagy a nemzetközi szervezetekhez;
– az AEG-vel lefolytatott konzultáció alap- ján a tagországoktól és/vagy a nemzetközi szervezetektől beérkező javaslatok megvála- szolása.
A szakértői csoport további teendői közé tartozott a kapcsolattartás a „szerkesztővel”, az AEG-vel és az egyéb szakértői csoportokkal, a módosított SNA belső konzisztenciájának megállapítása, valamint a módosítások más makroökonomiai statisztikai standardokkal történő harmonizációja.
Az AEG3 kulcsszerepet játszott a projekt átláthatóságának biztosításában, világméretű megvalósításában, és a felülvizsgálatok során különös figyelmet fordított arra, hogy folya- matosan tájékoztassa a munka előrehaladásáról az érintett országokat, lehetőséget biztosított számukra a különböző tanácskozásokon való részvételre, véleménynyilvánításra. Az ISWGNA rendkívül elégedett volt – mind az iparosodott, mind a feltörekvő vagy a fejlődő csoportba tartozó – országok aktivitásával.
A korszerűsítési folyamat nagyon költsé- ges. A teljes befejezésig összesen hét évre van szükség. A folyamat közelmúltbeli fontos ele- me az UNSC által 2008-ra összehívott „Felső- szintű Csoport” vitafóruma volt, ahol az SNA- számítások javasolt változásainak a globális
3 Az AEG tagjait szakmai tapasztalatok alapján választották ki, a projektben nem munkáltatójuk, il- letve küldő országuk képviselőiként vettek részt. A tagok egyébként a következő országok nemzeti in- tézményeiben dolgoznak: Ausztrália, Brazília, Ka- nada, Costa Rica, Csehország, Dánia, Etiópia, Fran- ciaország, Németország, India, Jordánia, Litvánia, Malajzia, Hollandia, Fülöp-szigetek, Oroszország, Dél-Afrikai Köztársaság, Trinidad és Tobago, Egye- sült Királyság és az Egyesült Államok.
gazdaságra gyakorolt hosszú távú hatásáról; a felhasználói igényekről, a primeradatok meg- szerzésének elméleti és gyakorlati problémái- ról; a tranzakciók imputálásáról, illetve méré- séről; a szatellit számlák szerepéről tanácskoz- tak.
A szerző véleménye szerint az SNA- felülvizsgálat előbbiekben leírt folyamata szervezési és módszertani példaként szolgálhat más statisztikai standardok kialakításához, korszerűsítéséhez.
Vogel, F. A.:
A nemzetközi összehasonlító programból eredô, a globális statisztikai rendszerre vonatkozó következtetések
(Lessons Learned About Global Statistical Initiatives from the International Comparison Prog- ram.) 63–68. old.
A Nemzetközi Összehasonlító Program (International Comparison Program –ICP) ke- retében 2005-ben végrehajtott árstatisztikai adatgyűjtés 146 ország több mint 1 000 termé- kére terjedt ki. A világ legátfogóbb statisztikai kezdeményezésének célja a vásárlóerő-paritás (Purchasing Power Parities – PPP) vizsgálata, a GDP-országok közötti összehasonlításánál alkalmazandó valutaátváltási kulcsok megha- tározása volt.
Miközben a fogyasztói árindexet (Consumer Price Index –CPI) az egyes orszá- gok az általuk kialakított fogyasztói kosár alapján saját maguk számítják ki, s a mutatót teljes felelősséggel alkalmazzák, az ICP a fo- lyamatot más szintre helyezi. A számításoknál a felelősség más országokkal közös, azt a regi- onális koordinátorral, majd az ICP Központi Irodájával egyeztetik. A vásárlóerő-paritást az országok közötti összehasonlítással állapítják meg; valamennyi országnak – függetlenül
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám
995
nagyságától, általános kultúrájától, az általa előállított javak és szolgáltatások jellegétől, volumenétől – el kell fogadnia az adatgyűjtés- re és a kiszámítás módszerére kidolgozott eljá- rásokat. A CPI az egyes országok statisztikai rendszerének integráns részét képezi. Ezzel szemben a kormányok a PPP-re elsősorban a nemzetközi szervezetek számára fontos muta- tóként tekintenek. Ebből következően anyagi- lag nem nagy örömmel támogatják az ICP ke- retében végzett pótlólagos adatgyűjtést.
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága „Friends of Chair” munkacsoportban értékelte a 2005- ös ICP-t. A munkacsoport megállapította, hogy „A 2005. évi ICP jelentős volt a globális szintű vásárlóerő-paritás mutatórendszerének kialakításában. Az új irányítási struktúra és az irányítási elvek az ICP-t olyan hatékony globá- lis rendszerré tették, ami a továbbiakban is biz- tosítja a jelentkező kihívások kezelését…
Ugyanakkor, mint minden más nagy és komp- lex rendszernél, további tökéletesítésekre lehet szükség”.
Vogel konkrét példákkal mutatja be a pro- jekt működését, és javaslatokat tesz az ICP jö- vőbeni munkálataira:
– olyan irányítási struktúrára van szükség, amely a témakörök, a munkamennyiség, a munkaterv és ütemterv megfelelő kialakításá- val biztosítja, hogy a résztvevők a programot sajátjuknak tekintsék;
– nem elégséges a statisztikai standardok és módszerek konzisztens alkalmazása, alap- vető, hogy azokat a résztvevők elfogadják és legjobb megoldásként alkalmazzák;
– a koordinációs munkának biztosítania kell, hogy az országok és a nemzetközi szerve- zetek betartsák a kialakított munkarendet, ütemtervet és módszertant;
– megfelelő forrásokat kell biztosítani úgy, hogy a megfelelő irányítás mellett azok a felada- tok finomhangolására is fedezetet nyújtsanak;
– alapvető a jó kommunikáció és az átlát- hatóság mind a prioritások meghatározásában, mind a munkatervek, ütemtervek és a költ- ségmegosztás vonatkozásában.
Az irányítási struktúra hatékony volt, de még van javítanivaló. Néhány javaslat:
– a résztvevő felek közötti megállapodás- nak tartalmaznia kell, hogy az egyes országok a régióknak, az utóbbiak a Központi Irodának (Global Office) továbbítják az adatokat, utalni kell a javítások végrehajtására is;
– az együttműködési megállapodásnak meg kell határoznia a módszertant, illetve azo- kat a minimális elvárásokat, amelyek teljesíté- se nélkül nem lehet a programban részt venni, valamint tartalmaznia kell az adatgyűjtés terü- leti (városi-falusi) megoszlását és gyakorisá- gát;
– az ICP, az Eurostat és az OECD közötti munkakapcsolatot erősíteni kell, például a re- gionális munkaértekezletek, workshopok szer- vezése útján;
– már kezdetben eldöntendő a volt szovjet köztársaságok részvételének kérdése, neveze- tesen az, hogy az OECD-tagállamok közé tar- toznak-e, és így az ICP összehasonlításban szerepelnek-e?
Alapvető fontosságú, hogy a résztvevők összehasonlítható adatokat eredményező sta- tisztikai standardokat és módszereket alkal- mazzanak. Ez annyit tesz, hogy a háztartások, a kormányzati szektor és a PPP-becslés mód- szerének felülvizsgálata keretében valamennyi régió, beleértve az Eurostat–OECD kört is, ugyanazokat az eljárásokat alkalmazza. Nem kell ezer és egy különleges követelménynek eleget tenni, s ezzel túlterhelni a statisztikai hivatalokat; a terhelés csökkenthető, ha a munkát összehangolják a fogyasztóárindex- számításhoz kapcsolódó adatgyűjtéssel. Az ún.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 9. szám 996
Ring-módszertan4 alapos elemzést igényel, ennek során szükséges megvizsgálni, hogy an- nak alkalmazása mely termékekre, illetve or- szágokra terjedjen ki. Az ICP következő for- dulóját megelőzően valamennyi régió és nem- zetközi szervezet meg kell, hogy állapodjon a módszertani kérdésekben.
A koordinációt a Központi Iroda és a regi- onális összekötők biztosítják, és nekik megál- lapodásra kell jutniuk a régiók közötti össze- hasonlíthatóság kérdéseiben;
A kommunikációt az ICP önálló weboldala segítette, az anyagok itt kaptak nyilvánosságot.
A későbbiekben nagyobb energiát kell fordíta- ni a termékspecifikációk és a kutatási anyagok fordítására, így kiküszöbölhetők a nyelvi kü- lönbözőségből adódó problémák.
Az (anyagi) forrásokat minden szinten biztosítani kell. A Ring-program hatékony ko- ordinálásához hiányoztak a források, ez még egyszer nem következhet be. A program sike- rét az adta, hogy az érintett országok árstatisz- tikusai partnernek tekintették egymást és a módszertan fejlesztése jobban megfelelt a fej- lődő országok igényeinek.
Habermann, H.:
A nemzeti statisztikai hivatalok szerepe a globális statisztikai rendszerben
The Role of National Statistical Offices in Glo- bal Statistical Systems.) 69–71. old.
A szerző cikkében a közösség tagjainak globális statisztikai rendszeren belüli termé- szetével és felelősségével foglalkozik. 1994- ben az Olasz Statisztikai Hivatalban tartott előadásában kifejtette, hogy a globális statisz-
4 A módszer lényege, hogy az adott mutatót nem országonként, hanem az egyes országcsoportba tar- tozó országok meghatározott körének átlagában ha- tározzák meg.
tikai rendszer fő meghatározó tényezői a nem- zeti statisztikai hivatalok, a nemzetközi szer- vek, szervezetek e hálózathoz képest kiegészí- tő szerepet töltenek be, illetve kell betölteniük.
A Statistical Journal of the IAOS című folyó- irat itt ismertetett cikkei azt a benyomást kel- tik, hogy a nemzetközi ügynökségek szerepe az akkori elképzeléssel ellentétben erőtelje- sebb. Fontos, hogy minden, a témával össze- függő véleménycserénél külön kell választani az Eurostatot, hiszen ez egy nemzetek fölött álló (szupranacionális) intézmény, amely a ta- gok által felhatalmazva olyan szabályozó erő- vel, eszközökkel rendelkezik, amilyenek a többi nemzetközi szervezet részére nem adot- tak. Amennyiben a szerző ma tartaná meg elő- adását – írja – annak egyik fejezete az Eurostat globális statisztikai rendszeren belüli szerepé- nek fontossága lenne.
Mielőtt az Eurostat szerepét taglalja a nemzeti statisztikai szervezeteknek a globális rendszerben betöltött szerepéről ír. Wallman és Evinger találóan összegzi, hogy az országok azért motiváltak a nemzetközi standardok el- fogadásában, mert azok
– segítik a saját standardjaik kialakítását;
– a politikai befolyással szemben védelmet biztosítanak;
– lehetővé teszik a más országokkal törté- nő összehasonlítást;
– biztosítják a külső követelményeknek (mint például az IMF-beszámoltatás) megfele- lő adatszolgáltatást.
Az előbbieknél a szerző fontosabbnak tart- ja a nemzeti statisztikai hivatalok azonos er- kölcsi felfogását és azt, hogy a döntéshozók a nyelvi és kulturális megosztottságuk ellenére higgyenek a tudományosan megalapozott in- formációkban, illetve ezt tartsák a széles kö- zönség számára elfogadható közjónak. Közös hitvallásuk ellenére azonban léteznek nemzeti
