T M T 3 4 . é v f . 1987. 2. S Í .
A F I D HÍREI
Ülések, konferenciák
A F I D 1986. szeptember 14. és 18. között tartotta 43. kongresszusát Montrealban. ( A kongresszusról szóló részletesebb beszámolót lásd ebben a szám
ban, p. 5 9 - 6 6 . ) A tudományos ülésszakot meg
előzően — a korábban kialakult gyakorlatnak m e g felelően — ülésezett a F I D Tanácsa, és megtartották a közgyűlést is. T ö b b F I D Bizottság - így a F I D / I I , a F I D / Í M , a F I D / S D , a F I D / C R és a F I D / L D - tariott kongresszushoz kapcsolódó rendezvényeket a helyszínen. A F 1 D / E T - az U N E S C O támogatá
sával — nemzetközi szemináriumot szervezett a kongresszus előtti napokban.
A F I D Társadalom tudományi Dokumentációs Bi
zottsága (FID/SD) M o n t r e a l b a n is megrendezte i m máron rendszeressé váló fórumát (Biannual F o r u m o n Social Science I n f o r m a t i o n and D o c u m e n t a t i o n ) . A tanácskozást szeptember 13-án tartották a techni
katranszfer, valamint a társadalomtudományi infor
máció és dokumentáció összefüggéseiről. A fórum résztvevői Kanadából, Magyarországról, Nagy- Britanniából, az N S Z K - b ó ! és az USA-ból érkeztek.
Egyebek között az alábbi dolgozatokat és m u n k a anyagokat vitatták meg: a sarki régiókra vonatkozó bibliográfiai adatbázisok létrehozásának terve; az i n formációs technika felhasználása a társadalomtudo
mány információs és dokumentációs tevékenységé
ben a kelet-európai lapasztalatok alapján; a nyugat
német szövetségi kormány programja a társadalom
tudományi információra és dokumentációra. Beszá
moló hangzott el a kanadai társadalomtudományi kutatások és kutatók nyilvántartását szolgáló számi
tógépes adatbázisról, v a l a m i n t a brit Capital Plan- ning I n f o r m a t i o n elnevezésű vállalkozás könyvtá
rakkal és információs intézményekkel kapcsolatos tevékenységéről.
Új stratégiai terv
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a F I D új stra
tégiai tervét ("Participation i n progress"). A küldöt
tek közül többen - így a F I D Magyar N e m z e t i B i zottság jelenlevő megbízottjai is — üdvözölték a tervet, s annak mielőbbi, maradéktalan végrehajtá
sára szólították fel a szövetség illetékeseit. A terv főbb elemei:
• a szövetség új tudományos és egyéb programjai
ban a célok világos, jól körülhatárolt megfogal
mazására való törekvés;
• a tagság m i n d szélesebb körű bevonása a folyó és az új programok végrehajtásába;
• a tagok körének további bővítése;
• az ún. technikai (szak-) bizottságok feladatainak újradefiniálása, illetve a szövetség céljainak m e g valósításában informálisabb eszközökként megje
lenő ún. speciális érdekcsoportok vagy szakcso
portok (special interest groups — SIG) intézmé
nyének bevezetése;
• új bevételi források feltárása és kiaknázása;
• az adminisztrációs háttér továbbfejlesztése és megváltoztatása (beleértve a szövetség ügyeit érintő döntéshozatali jogkörök szélesebb körben való delegálását i s ) .
A terv öt fő programirányt határoz meg:
1. az információs erőforrások hozzáférhetőségének és alkalmazhatóságának fejlesztése;
2. az információs szolgáltatások maximális igénybe
vételének elérése (azaz a dokumentációs m u n k a termékeit felvevő piac kiszélesítése);
3. az információs m u n k a — intellektuális és elekt
ronikus — eszközeinek fejlesztése;
4. az információ alapvető tulajdonságainak, j e l l e m zőinek j o b b megismerése és megértése;
5. a szakmai fejlődés támogatása, egyebek között a dokumentációs szakemberek oktatása és továbbkép
zése, valamint a szakmai eredmények népszerűsí
tése, illetve a dokumentációs-információs szakma hírnevének öregbítése útján.
A stratégiai elképzelések része a mainál jóval ha
tékonyabb kiadói tevékenység is, ennek azonban rövid távon — ahogy azt a t e r v d o k u m e n t u m is le
szögezi — csak csekély hatása lehet a szövetség be
vételeire. A javaslatok szerint nagyobb lehetőséget kell adni a nemzetközi és a társult tagoknak a F I D tevékenységét befolyásoló véleményük kifejtésére.
A terv szerint a társult tagok (affiliated m e m b e r s ) új kategóriáját képeznék az ún. üzleti affiliált tagok, amelyek az információs tevékenység iránt jelentős
- ám n e m feltétlenül szakmai - érdeklődést mutató szervezetek, intézmények, csoportok vagy vállalatok közül kerülnének k i .
A terv további fontos vonása, hogy hangsúlyozza a szövetség és a tagok közötti kölcsönös k o m m u n i káció hatékonyabbá tételének jelentőségét. A F I D bevételeinek növelésére irányuló program szüksé
gességének elismerése mellett nyilvánvalóan azt is el kell i s m e r n i , hogy a szövetségnek csak korlátozott lehetőségei vannak új kutatási projektek finanszíro
zására. A z esetleges többletbevételeket elsősorban a
87
Beszámolók, szemlék, referátumok
fejlődő országok részvételi feltételeinek javítására és a stratégiai terv céljainak mielőbbi és m i n d haté
konyabb megvalósítására kell fordítani. A nemzet
közi tanácskozásokat — mindezekkel összhangban és a gazdasági realizmus diktálta szükségszerűség következtében — önfinanszírozóvá kell t e n n i . Olyan méretű és jelentőségű programokat kell kiala
kítani, amelyekhez megfelelő támogatást lehet nyerni a tekintélyes finanszírozó intézményektől is.
M i n d e z e k fényében szükség van a F I D tevékenysé
gének szélesebb körű propagálására is.
Új elnevezés
A montreali közgyűlés elfogadta a F I D új h i v a talos nevére vonatkozó javaslatot. E szerint a F I D új hivatalos neve — a korábbi betűszó megtartása m e l lett — franciául és angolul: FID, la Fédération Inter
nationale pour rinformation et la Documentaiion, i l letve FID, the International Federation for Informa
tion and Documentaiion, azaz Nemzetközi Információs és Dokumentációs Szövetség.
Új tagok és tisztségviselők
Szenegál - a közgyűlés határozata értelmében
— tagja lett a szövetségnek. Új intézmény képviseli a spanyol és a bril nemzeti tagot: az előbbi a T u d o mányos és Műszaki Információs és Dokumentációs Intézet (Institute de Információn y D o c u m e n t a c i o n en Cíenca y Technológia, I C Y T — M a d r i d ) , az utóbbi pedig a Brit N e m z e t i Könyvtár Kutatási és Fejlesztési Osztálya (Research and D e v e l o p m e n t D e p a r t m e n t , the British Library - L o n d o n ) lett.
Új tagok jelentkezését fogadta el a szövetség a nemzetközi szervezetek köréből is: a montreali ülésen taggá nyilvánították a Centre Africaín de For- m a t i o n et de Recherce Administratives pour le D e - veloppment ( C A F R A D - Tanger, Marokkó) elne
vezésű, 1964-ben alapított szervezet.
A közgyűlés ismét alelnökké választotta A. I. Mi- hajlov professzort (Szovjetunió). A z új pénztáros P. Canisius professzor ( N S Z K ) lett. Új tanácstagok:
M. Rodrigues Hermes de Aranjo (Brazília), R.
Ogwang-Ameny ( U g a n d a ) , dr. R. P. Alvarez-Ossorio (Spanyolország), dr. W. L . Renaud ( H o l l a n d i a ) , M.
Ristic (Jugoszlávia), E. V. Smith (Kanada) és M.
Thomas (Franciaország). Új belga taggá J. E. Humb- let professzort választották.
A tanács meghosszabbította egyebek között Földi Tamás megbízatását a F I D / S D elnöki tisztségében.
Kizárás
A közgyűlés megszüntette Bangladesit és Ecua
dor tagságát. A megszüntetésekkel kapcsolatban a szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti tagsági viszony bármikor újrakezdhető, ha az arra illetékes nemzeti szerv ismét felvételét kéri a szövetségbe.
E T O
1 9 8 5 - 8 6 - b a n több m i n t 40 revíziós programban folytak munkálatok olyan területeken, m i n t pl. a tár
sadalomtudományban alkalmazott módszerek, a sport, az alkalmazott kémia és a háztartás-gazdaság
tan.
A z E T O bővített és javítót! kiadásai folyamatosan jelentek meg. A z angol, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a német és az olasz kiadásokban új vagy re
videált fejezeteket adtak k i .
Továbbra is nagy hangsúlyt kaptak az E T O irányí
tási kérdései: ideiglenes szakértői-irányítói csopor
tot (temporary management group) hoztak létre, hogy a szakmai és a közgazdasági szakértelem páro
sításával biztosítani lehessen az E T O további élet
képes fejlődését. Munkacsoportot hoztak létre az E T O - v a l kapcsolatos munkák számítógépesítési kér
déseinek a megoldására.
Új csoportok
A M o n t r e a l b a n elfogadott stratégiai terv célkitű
zéseivel összhangban új szakcsoportok is alakultak.
Vásárhelyi Pál vezetésével (és javaslatára) hozták létre az információs marketing munkacsoportot (Task Force on I n f o r m a t i o n M a r k e t i n g ) , amely az információs termékek, szolgáltatások és fejlesztési tevékenységek marketingmódszereinek tanulmá
nyozását tűzte k i célul munkaanyagok, esettanulmá
nyok készítése és publikálása, valamint szemináriu
m o k — s a későbbiekben tanácsadó szolgáltatások, regionális tanácskozások - szervezése útján.
A mikroszámítógépes szoftverek értékelésére is szakcsoportot hoztak létre. A mikroszámítógépes programokkal kapcsolatos tapasztalatcsere a szak
csoportban n e m csupán magukkal a programokkal, de a teljes dokumentációval, a karbantartással és az üzemeltetéssel összefüggő megfontolásokra is kiter
jed. A szakcsoport koordinátora Z. Levy (Izrael).
88
T M T 3 4 . évf. 1987. 2. sí.
Évforduló
A z elmúlt időszakban világszerte megemlékeztek a F I D alapításának 90. évfordulójáról. T ö b b m i n t 15 fejlett és fejlődő, szocialista és tőkés országban tar
tottak rendezvényeket (ünnepi ülések, szakmai sze
mináriumok s t b . ) , s j e l e n t e k m e g publikációk az év
forduló kapcsán. A rendezvények sorozatába jól i l lettek a Magyarországon szervezett tanácskozás, i l letve a különböző publikációk (lásd T M T , 1985.12.
sz.), amelyekről elismerőleg emlékeztek m e g a 43.
kongresszuson.
augusztus 28. és szeptember 1. között. Címe: Infor
máció — ismeretek ~ evolúció. A szervezők az alábbi témakörökben várnak előadásokat: lingvisztika az információfeldolgozásban; az ember m i n t informá
ciófeldolgozó; mesterséges intelligencia; a külön
böző tudományterületek információs rendszerei; a szervezeti értékek és a vezetés változásai; az infor
mációátadás új módszerei; nemzeti és nemzetközi információs politikánk. A közgyűlés M o n t r e a l b a n előzetesen elfogadta K u b a nemzeti tagjának meghí
vását, hogy az 1990-es konferenciát és kongresszust Havannában rendezzék meg.
A 44. és 45. konferencia és kongresszus
A F I D 44. konferenciáját és kongresszusát Hel
sinkiben (Finnország) rendezik meg 1988. Összeállította: Hegedűs Péter
KÍNAI K Ö N Y V T Á R Ü G Y ÉS T Á J É K O Z T A T Á S
A Kínai Tudományos Akadémia Könyvtári és Információs Rendszere
A Kínai Tudományos A kadémia Könyvtári és Infor
mációs Rendszere (The Library and Information System of the Chineses Academy of Sciences = LISCAS) az országban a legnagyobbak és a legjelen
tősebbek közé tartozik. FŐ feladatkörében az akadé
mia vezetőit és kutatóit látja el releváns döntés- előkészítő, illetve tudományos információkkal. Fe
lelőssége az alábbiakra terjed k i :
• az akadémia irányvonalának megfelelő hazai és külföldi információk gyűjtése, feldolgozása, táro
lása és terjesztése;
• számítógépes információkereső hálózatok kiépí
tése az akadémia területén és az információkhoz való hozzáférés megjavítása országos szinten;
• a tervezéshez, a tervvariánsok kiválasztásához és az eredmények értékeléséhez szükséges informá
ciópolitikai d o k u m e n t u m o k kimunkálása és azok eljuttatása az akadémia felelős személyeihez;
• az információtudomány elméleti, módszertani és tapasztalati eredményeinek áramoltatása, s ezáltal
az akadémikusok könyvtár- és információtudo
mányi kompetenciájának magasabb szintre e m e lése;
• az együttműködés és személyzetcsere lehetősé
geinek felkutatása, szorgalmazása az országon belül és külföldön.
Szervezet
A L I S C A S három adminisztratív szintre oszlik.
Pekingben a Kínai Tudományos Akadémia Könyvtára áll, amelyet 1985 decembere óta a Kínai Tudomá
nyos Akadémia Dokumentációs és Információs Köz
pontjaként (Dokumentation and Information Centre of the Chinese Academy of Sciences = DICCAS) e m l e getnek. A következő szinthez a négy regionális könyvtár (Sanghaj, L a n z h o u , V u h a n , Csengdu) tar
tozik, míg a harmadik szint az országban szétszórtan működő 117 intézeti, k b . 20 gyári és egyetemi
S9
