Beszámolók, íiemlék, referátumok
• kutató központ,
• a helyi közösség információs központja,
• az egyetemi hallgatók információs központja.
Könyvtárhasználati o k t a t á s fejlesztése J a p á n b a n
A hagyományos japán egyetemi könyvtár csak kis használói csoportnak szolpáltat. és keveset tesz a nem- használók becsalogatásáért a könyvtárba. A világ sok részén aktív könyvtárért folyik a harc, a potenciális használók megnyeréséért. A könyvtárhasználati oktatás
A Keh Egyetemen folyó oktatás 200 diákot vonz.
évente. Az egyetem könyvtára számos útmutatót és röplapot jelentetett meg az új olvasóknak. A Tojó Egyetemen kísérleti információkereső tanfolyamot ve
zettek be a társadalomtudományi fakultáson. Az első
éves hallgatóknak vezették he ezt a tanfolyamot, de úgy tűnik, hogy nem sok sikerrel, mivel a hallgatók tanul
mányai főleg kötelező irodalmon alapultak. A tokiói Yamawaki-Gakum főiskolán irodalomkutatási tanfolya
mot szerveztek. Az Otsuma Leány Főiskolán a könyvtár
tudományt a múzeológiai tanfolyamon belül oktatják. A könyvtárhasználati oktatást a Technológiai Könyvtári Központ Kanazawa Intézete nagyon fontos feladatnak tartja. Minden első éves hallgató kötelező könyvtári és információs technika tárgyú tanfolyamon vesz részt.
amely tizenöt hétig tart. Az egyéni tanulást segíti elő a számítógéppel támogatott oktató csomag. A tanfolya
mon megismerkednek a hallgatók az. intézet könyvtárá
val, az információs rendszerekkel, az osztályozási rend
szerekkel, a manuális és számítógépes információkere
séssel, az olvasás, a dolgozatírás és az előadás tartás technikájával.
1982-ben a Japán Magánegyetemek Egyesületének égisze alatt szemináriumot tartollak a könyvtárhasz
nálati oktatásról. Az ott elhangzottakból kiderült, hogy a japán diákok a könyvtárakat barátságtalan és unalmas helynek tekintik, és az alábbi sorrendben jutnak infor
mációhoz: otthoni könyvek, könyvesboltok, barátok, könyvtárak. A könyvtárakban inkább a polcokon keres
gélnek a katalógus használata helyeit. Ezért fordítanak ma Japánhan egyre több figyelmei a felhasználók képzé
sére, amelynek eredményességéi az elkövetkező években elsősorban az fogja eldönleni, hogy sikerült-e az egye
temi oktatásba szervesen beépíteni.
/FJÁI.I.BRANT, N,: Library-user education in Japán:
recent trends in higher-education institution • Unesco Journal of Information Science, Lib- rarianship and Archives Administration. 5. köt. 4.
sz. 1983. p. 243-241
(Palotai Mária)
A r u b r i k á t o r o k f e j l ő d é s i p e r s p e k t í v á i
A r u b r i k á t o r n a k mint dokumentum rendszerező és -keresőeszköznek a fejlődési perspektívái a k ö v e t k e z ő területek fejlődési perspektíváitól függnek: bibliográfia, információs tevékenység, információkereső nyelvek és részben a hierarchikus o s z t á l y o z ó rendszerek.
Ma az információt nemcsak mint egy információs rendszer bemeneti folyamát vagy a társadalom intellek
tuális tartalékát vizsgáljuk, hanem mint azon környezet
nek egy e l e m é t , amelyben végbemegy a társadalmi fejlődés, akkor el kell i s m e r n ü n k , hogy az információ
tömeg növekedési üteme nemhogy lassulna, hanem állandóan gyorsul Ezt az ü t e m e t csak az információter
jesztés h a g y o m á n y o s módszerei által m e g h a t á r o z o t t ma
teriális t é n y e z ő k lassítják ( p l . papír). Ezeket a k o r l á t o k a t az információ azonban sikerrel küzdi le, m i n d e n e k e l ő t t az audiovizuális eszközök és a géppel olvasható informá
cióhordozók fejlődése révén.
Az információkereső nyelvek - mesterséges nyelvek lévén - megőrzik a nyelvek n é h á n y fontos vonását. Ezen vonások egyike a szélsőséges konzervativizmus. A t ö b b száz éve létező nagyszámú és jól kialakított információ
kereső nyelv e g y ü t t hierarchikus osztályozó rendszert alkot. A deszkriptoros nyelvek mindössze néhány évtize
des múltra tekinthetnek vissza.
Az egyes információkereső nyelvek fejlődését vizsgál
va azt tapasztaljuk, hogy fejlődésükben ellentétes ten
denciák nyilvánulnak meg. Egyfelől, minden nyelv bo
nyolultabbá igyekszik válni, egyre több feladatot akar ellátni. így p l . az ETO-t vannak, akik gépesített rendszer
ben kívánják használni. Másfelől, minden nyelvi rend
szert, minden információkereső nyelvet m e g h a t á r o z o t t feladatok k o n k r é t k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t i elvégzése céljá
ból h o z z á k létre. Más feladatokra való, más k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t t ö r t é n ő alkalmazásuk általában gyengíti ő k e t , aminek ellenállni igyekeznek (ebben is megnyilvánul konzervativizmusuk). Az ETO-t például egyes kurrens bibliográfiákban r u b r i k á t o r k é n t alkalmazzák, de csak fő táblázatait, amelyek igen archaikusak és nem felelnek meg a t u d o m á n y jelenlegi állásának. Ez esetben az ETO rugalmassága, fogalom kapcsoló képessege - amely leg
főbb e r é n y é t jelenti - szükségtelennek bizonyul.
76
TMT 32. évf. 1985/1-2.
Az ETO-t természetcsen lehet a u t o m a t i z á l t rendszer
ben használni de é r t e l m e t l e n , mivel a keresési költségek jelentősen m e g n ő n e k , ugyanakkor a keresés h a t é k o n y s á ga nem javul. És megfordítva: lehet deszkriploros nyelvet manuális rendszerben is használni, de ez esetben nem kínálja mindazt a lehetőséget, amit a u t o m a t i z á l t rendszerben.
Az információkereső nyelvek és részben a hierar
chikus o s z t á l y o z ó r e n d s z e r e k fejlődése - amelyek k e r e t é ben a rubrika tort is vizsgáljuk - tehát két, dialektikusan ellentétes tendencia hatása alatt megy végbe:
• törekvés a saját funkciók kiterjesztésére és más nyelvek funkcióinak kiszorítására,
• törekvés a saját közvetlen funkciók szűk körének teljesítésére és más nyelvekkel való e g y ü t t m ű k ö d é s r e egy rendszer keretei k ö z ö t t .
Az elsn tendencia esetén a r u b r i k á t o r t a hivatkozási rendszer bonyolultabbá tételével, a hierarchia elmélyíté
sével lehet tökéletesíteni. Ezeket a változtatásokat azon
ban csak szigorú szabályok szerint lehet végrehajtani, hogy a rubrikálorral témafigyelést lehessen folytatni és retrospektív keresést végezni. Az ilyen r u b r i k á t o r t számí
tógépre lehet vinni. A r u b r i k á t o r o k b o n y o l u l t a b b á tétele azonban közvetlen feladataik (a kurrens d o k u m e n t á ü s információk rendszerezése) végrehajtását n e h e z í t i .
A második tendencia esetén a nagy rendszerek céljait kell szem előtt tartani. Ez jelentős intellektuális ráfordí
tásokat igényel. A retrospektív keresés és a témafigyelés automatikusan folyik. Az információkeresés funkcionális h a t é k o n y s á g á n a k növelése céljából a publikációkat kulcs
szavakkal és deszkriptorokkal kell indexelni. Az szüksé
ges, hogy a rendszer a kérdésre bármely keresési ismérv- k o m b i n á c i ó esetén válaszoljon.
Nyilvánvaló, hogy m i n d k é t tendencia erőteljesen érvé
nyesül napjainkban. Ezért a r u b r i k á t o r o k mélységükben és szélességükben is fejlődni fognak. Továbbra is nem
csak t u l a j d o n k é p p e n i rendeltetésük szerint (dokumentu
mok rendszerezése és keresése, valamint információs kiadványok kialakítása), hanem referensz-állományok létrehozására, információs igények nyilvántartására, témafigyeléshez stb. is fogják ő k e t használni. Ugyan
akkor, ha egy információs szolgálat a felhasználók optimális kiszolgálására törekszik, akkor végülis arra fog t ö r e k e d n i , hogy optimális nyelvi eszközrendszere legyen, amelyben minden egyes nyelv csak a számára legsajáto
sabb funkciókat látja el és e g y ü t t m ű k ö d i k az összes t ö b b i használatos nyelvvel. Másként fogalmazva: végső soron az információkereső nyelvek fejlődésének rend
szerelméleti megközelítése lesz a m e g h a t á r o z ó .
Ami a Szovjetuniót illeti, az e l k ö v e t k e z ő két évtized
ben a r u b r i k á t o r o k száma várhatóan n ő n i fog. Elvben minden össz-szövetségi és k ö z p o n t i ágazati információs
rendszer, amely önálló k i a d v á n y o k a t jelentet meg, saját rubrikátor kidolgozására fog t ö r e k e d n i . A különféle r u b r i k á t o r o k egységesítését a szovjet állami a u t o m a t i z á l t t u d o m á n y o s - m ű s z a k i információs rendszer r u b r i k á t o r á - nak és az információs kiadványok r u b r i k á t a r a i n a k egye
sítésével fogják elérni. Az egyes információs szervek rubrikálorai k ö z ö t t i kompromisszum k ö v e t k e z t é b e n ki fog alakulni egy egységes osztályozási rendszer, egysége
síteni fogják az egyes rubrikák megnevezéseit és szabvá
nyosítani a rubrikátor építési módját.
Az információs kiadványok rubrikatora egyre inkább refereitsz célokat szolgál majd. Az információs kiadvá
nyok számának növekedésével a r u b r i k á t o r o k rubrikáto- rának terjedelme n ő n i fog és bonyolultsága f o k o z ó d n i . Nem kizárt, hogy a jövőben külföldi kiadványok olvad
nak majd bele. aminek következtében nemzetközivé válik. Az sem kizárt, hogy ez n e m z e t k ö z i szervezetek ( p l . az UNISIST) k ö z r e m ű k ö d é s é v e l megy majd végbe.
Elég problematikusnak t ű n i k s z á m u n k r a azoknak a r u b r i k á t o r o k n a k a sorsa, amelyeket o p e r a t í v tájékoztatá
si célokra hoztak létre (témafigyelés, r e t r o s p e k t í v keresés stb.). Ezek az úgynevezett „kiszolgálási rubrikátorok".
Az e l m o n d o t t a k b ó l k ö v e t k e z i k , hogy csaknem min
den nagy információs szolgálat r u b r i k á t o r a ilyen m i n ő ségben szerepel és fog is szerepelni. De vajon kap-e ez a rubrika tort ipits önálló státuszt, perspektivikus-e? Ez sokban függ az Átfogó Osztályozási Rendszertől (Broad System o f Ordering, BSO). Ha ilyen rendszerként egy bizonyos speciálisan kifejlesztett n e m z e t k ö z i r u b r i k á t o r t fogunk használni, akkor az kétségtelenül kiszolgáló rendszeri rubrikátor lesz ds akkor ennek a típusnak lesznek perspektívái a továbbfejlődés szempontjából. A BSO elé t o r n y o s u l ó feladatok meghatározatlansága és nagy száma azonban arra késztet b e n n ü n k e t , hogy kételkedjünk e projekt realitásában.
Ily m ó d o n , úgy véljük, hogy bár a r u b r i k á t o r o k fejlődési tendenciái meglehetősen e l l e n t m o n d á s o s a k , fő perspektívájuk világos. A rubrikátor mint a tudomá
nyos-műszaki információ rendszerező és kereső eszköze tökéletesedni fog és továbbra is vezető helyet fog betölteni az információs szolgáltatások nyelvi eszközei
nek rendszerében. A r u b r i k á t o r o k száma és sokfélesége növekedni fog. felépítési módszereik pedig fokozatosan egységesebbé válnak. A rubrikátorokat egyaránt használ
ni fogják a manuális és az automatizált információs rendszerekben.
/KOOINA, L . I.: Perspektivy razv'ttia rubrikatorov = NTI, Ser, 1. 12, sz, 1983. p. 26-27./
(Viráglialmy Ferenc)
77
