A tudományos folyóirat. Áttekintés a jelenlegi irányzatokról és jövőbeni kilátásokról megtekintése

K. Subramanyam

Pittsburgh-i Egyetem Könyvtártudományi és Tájékoztatástudományi Tanszék

B E V E Z E T É S

A t u d o m á n y o s újságírás k e z d e t é t — mai ismereteink szerint - általánosságban az 1665. esztendőre teszik, - ekkor született meg h á r o m , még ma is megjelenő folyóirat: a Phibsophical Transactions of the Royal Society, a London Gazette és a Le Journal des Scavans [ 1 ] . A folyóiratok megjelenése előtti időkben a t u d ó s o k k ö z ö t t i k o m m u n i k á c i ó fő eszközét a személyes levelezés jelentette. A t u d ó s o k hosszú leveleket írtak azoknak, akikről t u d t á k , hogy azonos vagy rokon t u d o m á n y á g a k ­ ban t e v é k e n y k e d n e k és e levelekben i s m e r t e t t é k kutatá­

saikat és e r e d m é n y e i k e t . A c í m z e t t e k ezeket a személyes közléseket megvitatták közvetlen munkatársaikkal és az ilyen levélváltások és eszmecserék alapján felmerült elgondolásokat - a k u t a t á s o k b ó l származó adatokkal együtt, - esetenként monográfiák formájában t e t t é k közzé.

A primer folyóirat h á r o m s z á z esztendővel ezelőtti létrejötte ó t a , a t u d o m á n y o s információk formális kom­

munikációjának legfontosabb csatornája lett. A folyóira­

t o k h á r o m fontos funkciót t ö l t e n e k be [2]:

1. a folyóirat a tudománynak hivatalos, nyilvános írásbeli dokumentuma. Formális megerősítést foglal ma­

gába (szakmai bírálat, „ l e k t o r á l á s " ) , a t u d o m á n y archivá- lis d o k u m e n t u m á u l szolgál és hozzásegít a t u d o m á n y o s munka prioritásának megerősítéséhez;

2. a folyóirat mind a primer, mind a szekunder információk terjesztésének eszköze;

3. a folyóirat társadalmi jelentőségű, s a szerzőknek, a szerkesztőknek, a lektoroknak, a társszerzőknek és a k i a d ó k n a k egyaránt t e k i n t é l y t és elismerést szerez.

BROWN és m u n k a t á r s a i n a k jellemzése szerint a pri­

mer folyóirat a t u d ó s o k k ö z ö t t i k o m m u n i k á c i ó formális.

Az UNESCO Bulletin for Libraries, 29. k. 4. sz. 1975.

júl.-aug, számának 192-201. oldalain megjelent cikk fordí­

tását az UNESCO hozzájárulásával közöljük.

nyilvános és szabályos csatornája [ 3 ] . Formális, mert a folyóiratokban k ö z z é t e t t cikkek egyedülálló m ó d o n a z o n o s í t h a t ó k és i d é z h e t ö k , - nyilvános, mert a folyó­

iratokhoz bárki b e n y ú j t h a t cikket k ö z z é t é t e l r e és előfi­

zetéses alapon a folyóiratokat bárki megkaphatja;szaW- lyos mert a folyóirathoz b e k ü l d ö t t anyagot - é r d e m i tartalma alapján - a t u d o m á n y o s közösség elfogadhatja vagy visszautasíthatja.

P R O B L É M Á K

Gyakorta kérdésessé t e t t é k m á r , hogy a primer folyóirat milyen mértékig h a t é k o n y k o m m u n i k á c i ó s csatornája a t u d o m á n y o s információknak. Alábbiakban n é h á n y , a bírálatokat kiváltó p r o b l é m á k k ö z ü l :

Proliferáció ( t ú l z o t t elszaporodás)

A folyóiratok, a k o m m u n i k á c i ó s c s a t o r n a k é n t való alkalmatlanságukra v o n a t k o z ó gyakori panaszok ellenére is egyre jobban szaporodnak. K ü l ö n b ö z ő becslések a létező t u d o m á n y o s és műszaki folyóiratok számát 30 000 és 100 000 k ö z ö t t i r e teszik [ 4 ] . A World List of Scientífic Periodicals (a világ t u d o m á n y o s periodikumai- nak j e g y z é k e ) 4 . kiadása 59 961 címet sorol fel. A t u d o m á n y o s p e r í o d i k u m o k száma egy i d ő ó t a exponen­

ciálisan növekszik. Derek J. de Solla PR1CE megfigyelé­

sei alapján, ötven évenként tízszeres növekedést tapasz­

talt: 1750-ben 10, 1800-ban 100, 1850-ben 1000 és 1900-ban 10 000.

E séma alapján PRICE azt jósolja, hogy , j ó ú t o n haladunk az ilyen folyóiratok legközelebbi, 100 000-es mérföldkövének elérése felé" [ 5 ] .

Subramanyam, K.: A tudományos folyóirat.

A World List of Scientific Periodicals egymást követő kiadásaiban szereplő felsorolások alapján, BROWN becslése szerint 1979-re a t u d o m á n y o s é s műszaki folyóiratok száma eléri a 100 000-et [ 6 ] .

Nem valószínű, hogy ez a két előrejelzés beteljesül. A t u d o m á n y o s folyóiratok exponenciális szaporodása — amitől sokszor rettegtek — nem olyan súlyosan fenyege­

t ő veszély és sok más társadalmi jelenséghez hasonlóan a t u d o m á n y o s folyóiratok számbeli gyarapodásának ü t e m e is kezdi megközelíteni a nyugalmi állapotot. E feltétele­

zést a World List Scientific Periodicals négy kiadásának közelebbi tanulmányozására alapozzák ( 1 , t á b l á z a t ) .

!. lábláza t Az új folyóiratok szaporodásának mértéke,

a World List of Scientific Periodicals alapján A „World List"

^a (j ^s a első második harmadik negyedik A felölelt időszak 1900-21 1900-33 1900-50 1900-60

24 028 36 000 50 000 59 961 A felsorolt

címek száma A címek számának növekedése Az évek száma Tjj címek évi átlagos száma

11 972 14 000 9 961 12 17 10

998 824 996

Fenti elemzésből világossá válik, hogy az újabb folyóiratok szaporodásának mértéke m á r nem növekvő (azaz t ö b b é már nem exponenciális), hanem állandósult.

A szaporodás m é r t é k e jelenleg már közelithet ahhoz az inflexiós ponthoz, ahol exponenciális függvényből logisz­

tikai függvénybe megy á t . Ez a megfigyelés egyezést mutat PRICE nézetével, amelyet korábbi - a t u d o m á ­ nyos folyóiratok számának rövidesen b e k ö v e t k e z ő , meg­

h ö k k e n t ő e n nagy 100 000 számának elérésére v o n a t k o z ó

— előrejelzését követően fejezett k i [ 7 ] .

A primer folyóiratok t ú l z o t t elszaporodása különbö­

ző okoknak t u d h a t ó be:

1. Növekszik a kutatási és fejlesztési tevékenység, mint a honvédelem, az ű r k u t a t á s , az iparosítás és a gazdasági fejlesztés bázisa.

2. Növekszik a k u t a t á s b a n és publikálásban tevéke­

nyen részt vevő tudósok és műszaki szakemberek száma, PRICE azt állítja, hogy az emberiség t ö r t é n e t é b e n valaha is publikáló t u d ó s o k 80-90%-a ma él m é g [ 8 ] .

3. A publikációknak egyre i n k á b b olyan jelentőséget tulajdonítanak, hogy ez a t u d ó s o k szellemi képességei­

nek m é r t é k é ü l szolgál. Ezt a jelenséget gyakorta Publi­

kálj, vagy elvesztél! /Publish or perisb syndrome) szind­

r ó m á n a k nevezik. A National Academy of Sciences biológus-tudósokra v o n a t k o z ó , 1967-ben végzett felmé­

rése szerint átlagban minden t u d ó s , évente négy külön­

b ö z ő k ö z l e m é n n y e l járul hozzá a t u d o m á n y o s irodalom növekvő á l l o m á n y á h o z [9J.

4. Fokozódik a tudomány és a technika szakosodása és tagolódása.

5. Fejlődik a gyors és olcsó nyomtatási technológia.

A t u d o m á n y fragmentálódását nemcsak az egyre kisebb és kisebb t u d o m á n y o s részterületeknek szentelt új folyóiratok születése kiséri, hanem egyes folyóiratok t ö b b részre szakosodása is, aminek során a részek esetleg önálló folyóiratokká is válnak. Például a Transactions of the American Socíety of Mechanical Engineers című kiadvány, amely 1878-ban egyetlen lapként indult, 1959-ben m á r az alábbi h é t , negyedévenként megjelenő primer folyóirattá és egy szemlévé bővült k i : SeriesA.:

Journal of Engineering for Power, Series B . : Journal of Engineering for Industry, Series C : Journal of Heat Transfer, Series D . : Journal of Basic Engineering, Series E.: Journal of Applied Mechanics, Series F . : Journal of Lubrication, Series G.: Journal of Dynamic Systems, Measurement and Control, - Applied Me­

chanics Review.

1971-ben a Nature című folyóirat háromféle kiadásra t a g o l ó d o t t : a hétfői számok a fizikai t u d o m á n y o k k a l , a szerdai számok a biológiával foglalkoznak, p é n t e k e n k é n t pedig egy általános t é m a k ö r ű szám jelenik meg.

A folyóiratok t ú l z o t t elszaporodásának problémáját még t o v á b b súlyosbította a kereskedelmi kiadóvállalatok által alapított újabb tudományos folyóiratok t ö m e g e .

Ezeket a kiadókat felbátorította részint a t u d ó s o k n a k és m u n k a a d ó i k n a k „Publikálj, vagy elvesztél!" állásfoglalá­

sa, részint az a k ö r ü l m é n y , hogy sok k ö n y v t á r o s túlbuz­

góságból kényszerítve érzi magát arra, hogy beszerezzen j ó f o r m á n mindent, ami megjelenik, tekintet nélkül an­

nak minőségére, vagy az iránta m u t a t k o z ó igényekre. A z ilyen folyóiratok minőségét a t u d ó s o k megkérdőjelezik, mert szakmai ellenőrzésük állítólag felületes és laza. A k ö z e l m ú l t b a n tizenegy tagú, e kérdésben érintett nem­

zetközi tudóscsoport nyílt levelet intézett a viiág tudo­

m á n y o s közvéleményéhez, sürgetve, hogy ne támogassák az ilyen ú j , kereskedelmi folyóiratokat, illetve ne publi­

káljanak azokban [ 1 0 ] .

A folyóiratok számbeli növekedésével terjedelmük növekedése is együtt járt. Például a Journal of Organic Chemistry című lapban a cikkek átlagos terjedelme

1964- ben 4 oldal volt, az 1968-ban 4,4 oldalra, 1972-ben pedig 4,7 oldalra n ö v e k e d e t t . A cikkek átlagterjedelmé­

nek növekedését nem a bőbeszédűségnek tulajdonítják, hanem annak, hogy az igen finom és alapos kísérletek révén t ö b b adat keletkezik [ 1 1 ] .

Az évek folyamán a cikkek számában is h a s o n l ó növekedés mutatkozott. PASTERNACK becslése szerint az egész világon k ö z z é t e t t . j e l e n t ő s " t u d o m á n y o s és műszaki dokumentumok száma 1961-ben 600 000, 1965- ben pedig 900 000 volt. Előrejelzett becslése 1970-re 1 200 000 dokumentum [ 1 2 ] .

148

A f o l y ó i r a t o k t ú l z o t t m é r t é k ű elszaporodása veszé­

lyezteti azt a képességüket, hogy az információkat gyorsan é s h a t é k o n y a n közvetítsék. A t u d ó s o k n a k egyre nagyobb t ö m e g ű irodalmi anyagon kell átrágniuk magu­

kat ahhoz, hogy lépést tarthassanak s z a k t e r ü l e t ü k és a h a t á r t e r ü l e t e k fejlődésével.

A szerepek sokrétűsége

A folyóirat ma m á r túlságosan „átlagos csomag"-%i vált, mert arra törekszik, hogy minden t u d ó s n a k min­

dent megadjon, s egyidejűleg számos eltérő szerepet is b e t ö l t s ö n :

1. Új i n f o r m á c i ó k folyamatos tájékoztatási eszköze.

2. K i p r ó b á l t és bevált ismeretanyag archiváló tára.

3. Eszköz a tudósok szakmai hírnevének kialakításá­

hoz.

4. Könyvszemlét adó eszköz, mely segíti a könyvtá­

rosokat k ö n y v á l l o m á n y u k kialakításában.

5. Sokféle kereskedelmi, műszaki, személyi és vegyes ínformáció folyamatos terjesztésére szolgáló csatorna.

E s z e r e p k ö r ö k k ö z ö t t vannak összeférhetetlenek is.

Például az archív-tárolási szerepkör betöltéséhez alapos - é s időigényes - szerkesztési, lektorálási és értékelési folyamatok szükségesek, ugyanakkor a (minimális szer­

kesztési m u n k á l a t o k k a l j á r ó ) gyors k ö z z é t é t e l a lényeges feltétele annak, hogy a folyóirat a folyamatos (jeladó) t á j é k o z t a t á s h a t é k o n y eszköze legyen. Miután a folyóira­

t o k arra t ö r e k e d n e k , hogy ilyen s o k r é t ű és n é m e l y k o r k ö l c s ö n ö s e l l e n t m o n d á s b a n álló funkciókat t ö l t s e n e k be, végül is egyik s z e r e p k ö r ü k b e n sem lesznek eléggé haté­

konyak. ROSSMASSLER szerint „a rendszer j ó k o r a m u n k á t fektet abba, hogy az ismereteket olyan csoma­

gokba foglalja össze, amelyek hozzávetőleg 90%-ban nem fedik a felhasználók i g é n y e i t " [ 1 3 ] . Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak egyre t ö b b és t ö b b anyagot kell átfutni­

uk ahhoz, hogy mennyiségileg ugyanannyi (vagy éppen kevesebb) olyan információra tehessenek szert, ami végül is hasznavehető lesz számukra.

A t u d ó s o k egyre s z ű k e b b s z a k t e r ü l e t e k b e n való speci­

alizálódása é s a f o l y ó i r a t o k általános jellege következté­

ben a szaklapok t a r t a l m á n a k csak kicsiny h á n y a d a h a s z n o s í t h a t ó . Egy, a Journal of Organic Chemistry című folyóirat olvasóira v o n a t k o z ó felmérés során K U N E Y é s WEISSGERBER azt t a p a s z t a l t á k , hogy az átlagos előfi­

z e t ő k a cikkeknek legfeljebb 17%-át, az olvasók fele vagy m é g nagyobb hányada pedig csak 10%-át olvassa el [ 1 4 ] .

S z ó r ó d á s

Az idézett t a n u l m á n y o k megállapításai szerint b á r m e ­ l y i k adott t é m a k ö r t tekintjük is, a cikkek lényeges hányada viszonylag kisszámú folyóiratban koncentráló'

dik. A f e n n m a r a d ó h á n y a d viszont igen n a g y s z á m ú , a t é m a k ö r ö n kívül eső, vagy ahhoz képest h a t á r t e r ü l e t i folyóiratban, szóródva jelenik meg. Ezt a szóródási jelenséget elsőként S. C. B R A D F O R D vizsgálta [ 1 5 , 1 6 ] . Megfigyelhető például, hogy k ö n y v t á r t u d o m á n y és infor­

m á c i ó t u d o m á n y kérdéseivel foglalkozó cikkek igen nagy h á n y a d a a fizika, a kémia, a biológia, a műszaki t u d o m á n y o k , a pszichológia és általános t u d o m á n y o s szakterületek folyóirataiban található meg.

M A R T Y N és GILCHRIST brit f o l y ó i r a t o k a t t a n u l m á ­ nyozva megállapították, hogy az irodalmi hivatkozások 94%-a a brit t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t o k n a k csupán 9%-ából származott [ 1 7 ] . Ez azt jelenti, hogy a cikkek fennmara­

dó 6%-a igen nagyszámú folyóiratban elszórtan fordult elő. Ugyanez a t a n u l m á n y 2 3 0 0 - 3 2 0 0 k ö z ö t t i r e becsüli azoknak a lényeges t u d o m á n y o s folyóiratoknak a számát világszerte, amelyek elegendők a szakirodalmi igények hozzávetőleg 95%-ban való kielégítéséhez.

Azt mondják, hogy a t e k n ő s b é k á k r a v o n a t k o z ó a n 600 féle folyóiratban jelenik meg irodalmi anyag [ 1 8 ] . Ennélfogva azoknak a bibliográfusoknak, akik kimentő irodalomkutatásra törekednek, „félárnyékba eső" és

„idegen" szakterületek igen nagyszámú folyóiratát is át kell lapozniuk ahhoz, hogy a t é m á t átfoghassák.

Lassú információátvitel

A gondosan k i m u n k á l t kiadói, szerkesztési és lektorá­

lási folyamatok n é m e l y k o r a k é z i r a t o k b e h a t ó és ismétlő­

dő átnézésével j á r n a k és így az első kéziratleadástói szá­

mítva a cikknek valamelyik folyóiratban való esetleges megjelenéséig felmerülő időeltolódás h á r o m h ó n a p t ó l akár évekig is terjedhet.

A közzétételi k é s e d e l m e k h e z hozzájárul a feldol­

g o z a n d ó k é z i r a t o k s z á m á n a k növekedése is. A Physical Review című folyóirat 1965-ben 2600 kéziratot kapott,

s e b b ő l hozzávetőleg 2100-at {mintegy 80%-ot) fogadtak el közlésre. A z elfogadott cikkek közül mintegy 1000 volt olyan, amit a lektorok a p r ó b b k o r r e k c i ó k k a l fogad­

tak el é s nem volt szükség a k é z i r a t o k n a k a szerzőkhöz való visszaküldésére, további, közel 700 cikket fogadtak el kisebb-nagyobb szerzői k o r r e k c i ó u t á n , ami nem tette szükségessé a lektor által t ö r t é n ő újabb á t t a n u l m á n y o ­ zást, 300 cikket a lektoroknak újból át kellett olvasniuk ahhoz, hogy véglegesen elfogadhatók legyenek, s végül kb. 70 cikket t ö b b lektorhoz is el kellett j u t t a t n i az elfogadás előtt [ 1 9 ] .

G A R V E Y és munkatársai k i m u t a t t á k , hogy a folyó­

iratcikkekben ismertetésre kerülő m u n k á k átlagosan 15 h ó n a p p a l a közzététel e l ő t t fejeződtek be és 8 h ó n a p p a l a közzététel előtt kerültek leírásra és benyújtásra [ 2 0 ] .

Subramanyam, K.: A tudományos folyóirat.

Bibliográfiai számbavétel

A folyóirat-irodalom bibliográfiai számbavételének h a g y o m á n y o s eszközei az indexelő és referáló szolgálta­

tások voltak. A z indexelő és referáló szolgáltatásokkal kapcsolatosan a fő problémák a figyelésbe bevont terület nagyságával é s a gyorsasággal állnak összefüggésben. A referáló folyóiratokra v o n a t k o z ó egyik t a n u l m á n y u k során M A R T Y N és S L A T E R arra a felismerésre j u t o t t a k , hogy egy 3420 referátumból álló mintaanyagnak 47%-át t e t t é k k i az olyan cikkek, amelyek egynél t ö b b s z ö r is referálásra k e r ü l t e k , — bizonyos t é m a k ö r ö k b e n az anyag 22%-a négy ízben is referálást nyert [ 2 1 ] . Míg egyes folyóiratcikkek a szekunder szolgáltatás keretében t ö b b figyelési területbe is bekerülnek, addig nagyszámú cikk egyetlen indexelő vagy referáló szolgáltatás keretében sem kerül feltárásra. A z egyik, 1962-ből származó becslés szerint a „biológiai irodalom"-ban k ö z z é t e t t anyagoknak kevesebb mint a negyede került csak referá­

lásra é s indexelésre [ 2 2 ] .

A figyelésbe bevont terület nagysága és a feldolgozás gyorsasága között fordított arány mutatkozik. Minden olyan kísérlet, amely a szekunder szolgáltatások figyelési t e r ü l e t é n e k kiterjesztésére törekszik, a közzétételi sebes­

ség csökkenését eredményezi, holott ez u t ó b b i is igen fontos kívánalom lenne. Ha az indexelő szolgáltatás nem azonnali, akkor veszélyben van a „folyamatos informálá- si funkció"-ja. A figyelt t e r ü l e t n e k az idegen nyelvű irodalomra való kiterjesztése szintén lassúbbodásra, de emellett egyidejűleg a teljesség hiányára is vezethet. A z azonnali közzététel biztosítása érdekében a szekunder szolgáltatások kiadói megkísérelték azt, hogy a primer folyóiratok é r d e m i anyagot t a r t a l m a z ó oldalait kefelevo­

nat formájában megkaphassák és így az indexelő szolgá­

latban ez az anyag a primer folyóiratok megjelenésével egyidejűleg, vagy közvetlenül azt k ö v e t ő e n , de minden­

esetre j ó f o r m á n azonos i d ő p o n t b a n megjelenhessék.

Ha figyelés alá vont terület nagyon átfogó, akkor a szekunder szolgálat hatósugara o l y mértékig kiszélesed­

het, hogy emiatt m á r csökken a speciális felhasználók szempontjából vett hasznavehet őségé.

A z u t ó b b i időben h a t á r o z o t t m e g k ü l ö n b ö z t e t é s tör­

tént a szekunder szolgáltatások k é t fő funkciója: a

„folyamatos (feladó) tájékoztatás" és a „retrospektív visszakeresés" k ö z ö t t . A gyorstájékoztató szolgáltatások újabb típusai és a számítógépre alapozott SDI-szolgálta- tások (Selective Dissemination of Information = Szelek­

tív információterjesztés) a folyamatos tájékoztatás funk­

cióját szolgálják, míg a referáló szolgáltatásokat i n k á b b a retrospektív visszakeresés eszközéül használják. Vannak azonban olyan integrált információs rendszerek is, - például az Institute for Scientific Information és az INSPEC (Information Service in Physics, Electro-

technology, Computers and Control - Fizikai, Elektro­

technikai, Elektronikai, Számítástechnikai és Automati­

zálási Tájékoztatási Szolgálat), az Institution o f Elec- trical Engineers (London) szolgáltatása, amelyek a t u d ó ­ soknak mind a folyamatos (jeladó) tájékoztatás, mind a retrospektív i r o d a l o m k u t a t á s iránti igényeit kielégítik.

N ö v e k v ő költségek

A folyóiratok egyre fokozódó mértékben drágulnak.

A kiadási költségek folyamatosan emelkednek, az előfi­

zetési árak úgyszintén. A z Egyesült Államokban a folyóiratok előfizetési ára évente átlagosan 13%-kal növekszik. Legnagyobb a r á n y ú a kémiai, fizikai és műszaki folyóiratok előfizetési árának növekedése, 1971-ről 1972-re átlagosan 20%-ot tett k i [ 2 3 ] . 1973-ban a periodikumok előfizetési ára 22%-kal múlta felül az

1972. évit, továbbra is a kémiai és fizikai periodikumok a legdrágábbak (átlagos áruk 65,47 d o l l á r ) , ezeket követik a m é r n ö k i t u d o m á n y o k területén publikált folyóiratok (ezek átlagos ára 24,38 dollár) [ 2 4 ] . A kereskedelmi kiadók által megjelentetett folyóiratok ötször-tizenötször annyiba kerülnek, mint a testületi kiadványok, és így erősen apasztják a k ö n y v t á r a k pénz­

ügyi forrásait [ 2 5 ] .

JELENLEGI I R Á N Y Z A T O K

A fentiekben tárgyalt problémák megoldására számos újítást javasoltak, illetve próbáltak k i , változó sikerrel.

Kétszintes közzététel

Az American Chemical Society kísérletezett a Journal of Organic Chemistry című folyóiratának kétféle kiadás­

ban t ö r t é n ő közzétételével: az egyik kiadás a teljes anyagot és az összes adatokat tartalmazta, ezt könyvtá­

raknak és speciális egyéni előfizetőknek, a másik, tömö­

ritett változatot pedig általános terjesztésre szánták, s ebben csupán a legfontosabb e r e d m é n y e k e t és informáci­

ókat közölték, k o r l á t o z o t t számú, csak lényegesebb adatokkal. A kísérletet k ö v e t ő felmérés során k i t ű n t , hogy a k é m i k u s o k többsége nem kedveli a kétszintes közzététel koncepcióját [ 2 6 ] .

Kiegészítő anyagok letéti tárolása

A közzétételre kerülő anyagok terjedelem-növekedé­

sének problémáját egy másik elgondolás alapján úgy kívánták megoldani, hogy a folyóiratban csak a cikkek szövegének fö részeit nyomtatták ki és az összes kiegészí­

tő anyagot (így a nyers adatokat, a számítógépi progra-

150

mokat, a számítógépi memória-kiiratásokat, a matemati­

kai levezetéseket, a bibliográfiákat stb.) egy letéti tárban őrizték, a speciális felhasználók számára t ö r t é n ő retro­

spektív információszolgáltatás céljára. Erre az irányzatra példaként h o z h a t ó fel az American Society for Informa­

tion Science National Auxiliary Publications Service szolgálata. H a s o n l ó lehetőségekről gondoskodtak a kiegé­

szítő anyagok tárolására t ö b b e k k ö z ö t t az American Chemical Society, az American Psychological Associ- ation, a British Lending Library és a Canadian Research Council.

Újdonságtájékoztató

L é t r e j ö t t a f o l y ó i r a t o k n a k egy teljesen ú j , csak rövid k ö z l e m é n y e k e t t a r t a l m a z ó válfaja az ú n . újdonságtájé­

koztató (letters journalsj, amely kizárólagosan a kutatási e r e d m é n y e k r ő l szóló előzetes ismertetések gyors terjesz­

tését szolgálja. A z ilyen folyóiratokban megjelenő cikkek rendszerint rövidek, azokra szerkesztési m u n k á t csak minimális m é r t é k b e n , vagy egyáltalán nem fordítanak.

Egyes újdonságtájékoztatók (például a Tetrahedron Letters) magát a szerzői kézirat példányt használják fel a n y o m t a t á s h o z , ilyenformán j e l e n t ő s e n felgyorsítják az előállítási folyamatot. A rövid-közieményes folyóiratok bevezetését k ö v e t ő e n ugrásszerűen megnőtt a teljes terjedelmű cikkeket közlő szokványos primer folyóira­

tokban is az ilyen rövid, előzetes k ö z l e m é n y e k a r á n y a . Az előzetes k ö z l e m é n y e k n e k a teljes terjedelmű cikkek­

hez v i s z o n y í t o t t h á n y a d a az 1972 e l ő t t i hat e s z t e n d ő b e n 40%-kal n ö v e k e d e t t meg a Journal of the American Chemical Society c. lapban és 200%-kal a Journal of the Chemical Society ( L o n d o n ) című folyóiratban [ 2 7 ] . A z eredeti elgondolás az volt, hogy ezeket a rövid-közlemé- nyes folyóiratokat kizárólag a t u d o m á n y o s világ körei számára kimagasló jelentőségű t u d o m á n y o s felfedezések előzetes ismertetése, bejelentése érdekében használják fel, azzal a hallgatólagos, de magától é r t e t ő d ő megegye­

zéssel, hogy e bejelentéseket a k é s ő b b i e k b e n teljes terjedelmű cikkek követik majd, amelyek a kutatási t é m á t teljes részletességgel magukba foglalják. Ezt a célt azonban ú g y látszik nem sikerült elérni. K E A N és R O N A Y N E vizsgálódásai azt m u t a t t á k , hogy az újdon­

ságtájékoztatókban k ö z z é t e t t cikkek nagy része i n k á b b csak holtpontra j u t o t t k u t a t á s o k r ó l szóló rövid, végleges számadás volt, a későbbi nyomon követésnek csekély vagy semmi lehetőségével, semmint általános érdeklődés­

re számot t a r t ó , vagy kimagasló jelentőségű előzetes köz­

l e m é n y . A Chemical Communications című folyóiratban megjelent cikkeknek csupán 29%-ánál, a Tetrahedron Letters-ben megjelent cikkeknek pedig 20%-ánál bizo­

nyosodott be, hogy nyomon k ö v e t h e t ő e k voltak és ké­

sőbbi i d ő p o n t b a n azokat teljes terjedelmű cikkek követ­

ték [ 2 8 ] . A Physical Review Letters című folyóiratban

k ö z z é t e t t b e s z á m o l ó k hozzávetőleg 50%-áról jelent meg k é s ő b b i e k b e n teljes beszámoló jellegű cikk.

Mindazonáltal az újdonságtájékoztatók é r t é k e l h e t ő e n felgyorsították a kutatási e r e d m é n y e k r ő l szóló informá­

ciók terjesztését, azáltal, hogy c s ö k k e n t e t t é k vagy kikü­

szöbölték a szerkesztőségi munkafolyamatokat é s gyor­

sabb r e p r o d u k c i ó s m ó d s z e r e k e t alkalmaztak. A Physical Review Letters-ben való k ö z z é t é t e l átfutási ideje a közlések szerint 14 nap. A Tetrahedron Letters-ben és az Analytical Letters-ben való közzététel átlagos átfutási

ideje pedig hozzávetőleg négy h é t . Ilyenformán ú g y t ű n i k , hogy a kutatási e r e d m é n y e k r e v o n a t k o z ó előzetes információk terjesztésére ez az új típusú folyóirat sokkal h a t é k o n y a b b eszköz, mint a h a g y o m á n y o s primer folyó­

irat.

Gyorsabb sokszorosítás

A szedésnek és a n y o m t a t á s n a k a számítógépekkel egyre növekvő m é r t é k b e n segített korszerű módszerei révén j e l e n t é k e n y e n felgyorsult a folyóiratok kiadása. A m a g a s n y o m ó eljárást t ú l h a l a d o t t á tette a gyorsabb és gazdaságosabb o f s z e t n y o m t a t á s i eljárás. A monotype szedést egyre i n k á b b kiszorítják az újabb szedési módsze­

rek: az írógépes szedés (melyhez „ v a r i t y p e r " ,

„ j u s t o w r i t e r " és egyéb h a s o n l ó berendezéseket használ­

nak), továbbá a számítógépesített fényszedés és a COM rendszer (számítógéppel k i n y o m t a t o t t m i k r o f i l m ) beve­

zetése [ 2 9 ] . A COM rendszer megjelenése óriási mérték­

ben felgyorsította mind a mikrofilmnek, mind az ofszet nyomóformáknak közvetlenül a számítógépről történő előállítását, ilyenformán kiküszöbölhetővé vált az ofszet n y o m ó f o r m á k elkészítésének számos időigényes, köz­

benső fázisa.

M i k r o f o r m á t u m o s kiadások

Számos folyóiratkiadó, így t ö b b e k k ö z ö t t az Amer­

ican Chemical Society, az Institute o f Electrical and Electronic Engineers, valamint az American Medical Society is, mikroformátum kiadásokat bocsát ki a normál m é r e t ű ú n . papírmásolat kiadások kiegészítése­

k é n t , vagy azok helyettesítésére. A z American Institute o f Physics összes primer folyóiratai megjelennek Current Physics Microform gyűjtőcím alatt k ö z ö s , mikrofilmes kiadásban is. A Wildlife Diseases folyóirat kizárólag rnikrofilmlapon jelenik meg. A Honeywell Journal min­

den egyes számával a b o r í t ó l a p h á t s ó oldalán lévő tasakban az adott szám mikro fii mlap-másolata is megér­

kezik az előfizetőkhöz. Jóllehet, ezek a mikroformátum kiadások olcsóbbak, tömörebbek és könnyebben szállít­

hatók, mégis, a felhasználók csak lassan barátkoznak meg velük. G A N N E T T egy felmérésben arról számol be,

Subramanyam, K.: A tudományos folyóirat.

hogy a Society o f Automotive Engineers és az Institute of Electrical and Electronic Engineers tagjainak csupán 1%-a részesíti e l ő n y b e n a mikrofdmlap formát a nyomta­

tott kiadással szemben [ 3 0 ] . A felhasználók kedvezőb­

ben fogadták a mikrofilmkazetiákat és a gépesített olvasó ( m á s o l ó ) b e r e n d e z é s e k e t , amelyek révén gyorsabb a visszakeresés és a papírmásolatok készítése [31 ] .

Szerzői térítés

Annak é r d e k é b e n , hogy megbirkózhassanak a n ö ­ vekvő kiadási költségekkel, egyes kiadók „Önkéntes"

hozzájárulást kérnek a közlemények megjelentetéséhez - a koncepció úttörője az American Institute o f Physics volt [32, 33] és ezt követően támogatta az elgondolást az US. Federal Council for Science and Technology, ajánlva azt aSATCOM Report című kiadványában [34. 35]. Ez a t é n y annak az elgondolásnak elismerését jelentette, hogy az információátadás a kutatási-fejlesztési törekvéseknek szerves része, és a k u t a t á s nem válik teljessé mindaddig, amíg a kutatási e r e d m é n y e k alkalmas k o m m u n i k á c i ó s csatornákon keresztül nyilvánosságra nem kerültek.

A becslések szerint a szerzői térítés az Egyesült Államokban létező összes t u d o m á n y o s folyóiratoknak durva közelítéssel a felénél a teljes kiadási költségnek hozzávetőleg 25—50%-át fedezi [ 3 6 ] . Egymaga az USAEC (United States Atomic Energy Commission - Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága) t ö b b mint évi 400 ezer dollár térítést ad az AlP-hez (American Institute o f Physics = Amerikai Fizikai Intézet^folyóira- tok megjelentetésére [37],

M A T A R A Z Z O 20 fizikai folyóiratra kiterjedő tanul­

m á n y á b ó l k i t ű n i k , hogy a szerzői térítést élvező folyóira­

toknak kisebb az előfizetési ára, és hogy ezeknek az előfizetési áraknak az oldal terjedelemhez viszonyított emelkedése, - aránylag - szintén mérsékeltebb volt [38].

Jóllehet ez a térítés ö n k é n t e s , mindazonáltal például az American Institute o f Physics, kiadási ü t e m t e r v é b e n fokozott e l ő n y b e n részesiti azokat a cikkeket, melyek megjelentetését térítéssel fedezik, szemben azokkal, ame­

lyeket nem, s ilyenformán közvetett nyomást gyakorol a cikkírókra hozzájárulás fizetése érdekében [ 3 9 ] .

Primer és szekunder folyóiratok egybeolvasztása

Egyes társaságok, nevezetesen az American Institute of Physics és az American Chemical Society megkísérel­

ték primer és szekunder folyóirataik előállításának ötvö­

zését, mégpedig o l y k é p p e n , hogy az input költségek c s ö k k e n t é s é n e k és az előállítás gyorsításának érdekében segítségül hívták az elektronikus számítógépet [40, 4 1 ,

42], A z i n d e x e l ő és referáló folyóiratok gyorsasága és figyelt t e r ü l e t ü k szélesítése terén j e l e n t k e z ő javulás nagymértékben könnyíteni fog a folyóiratcikkek biblio­

gráfiai számbavételének problémáin.

Cikkek előzetes bejelentése

Számos folyóirat — főként az i n t é z m é n y e k folyóira­

tai - a cikkek címét, tartalmi kivonattal vagy anélkül már előre, még a cikkek megjelenése előtt közli. A Biochemica et Biophysica Acta című folyóirat a cikkek megjelenése előtt t ö b b h ó n a p p a l közzéteszi a soron következő cikkek címét é s azok tartalmi k i v o n a t á t . Ezeknek az előzetes összefoglalásoknak a g y ű j t e m é n y é t külön is árusítják, Biochemica et Biophysica Acta Previews címmel. A Physics Teacher című havi folyóirat

állandó rovatot tart fenn, Read in AJP címmel és ebben felsorolja az American Journal of Physics legutóbbi számaiban megjelent cikkeket, rövid annotációval. A Journal of the Sciences of Food and Agrkutture című

folyóiratban t ö r t é n ő közzétételre elfogadott cikkeket rendszeresen felsorolja a Chemistry and Industry cimű lap. A z American Institute of Physics jövőben megjele­

nésre kerülő cikkeiről előzetes kivonatokat k ö z ö l n e k a Current Physics Advanee Abstracts című kiadványban.

Az American Institute o f Physics k ü l ö n l e n y o m a t szolgá­

latot is tart fenn, ennek címe Current Physics Reprints.

és e szolgálaton keresztül a fizikusok k ü l ö n l e n y o m a t o k a t rendelhetnek a Current Physics Advanee Abstracts című kiadványban ismertetett cikkekről.

Figyelőszolgálatok

A primer folyóiratok folyamatos (jeladó) tájékozta­

tási funkcióját számos újabb típusú figyelőszolgálat is bővíti. Ezek közé tartozik a számitógéppel készülő KWIC-index (mely szövegkörnyezetei kulcsszavak for­

májában kémiai szakirodalmi címek kigyűjtését tartal­

mazza), a primer folyóiratok tartalomjegyzék-oldaláról készült g y o r s m á s o l a t o k a t terjesztő Current Contents című kiadvány, mely ma már hét sorozatban jelenik meg, továbbá a számítógépesített SDI-szoIgálat (az Institute for Scientific Information a u t o m a t i z á l t , t é m a k ö r szerinti szelektív figyelőszolgálata), valamint az integrált primer- szekunder kiadási rendszerekből létrejött figyelőszolgála­

tok /Current Physics Títlesj.

A PRIMER F O L Y Ö I R A T O K J Ö V Ő J E

Azóta, hogy J. D. B E R N A L javasolta a k ü l ö n l e n y o ­ matoknak országos elosztó i n t é z m é n y e k útján t ö r t é n ő központi elosztását [ 4 3 ] , számos alternatívát dolgoztak

152

k i már a primer folyóiratok helyettesítésére, vagy pótlá­

sára. A z alábbiakban i s m e r t e t ü n k n é h á n y a t az ajánlott alternatívák k ö z ü l :

1. Információs csere-csoportok megszervezése, prep- rintek ( e l ö n y o m a t o k ) általános terjesztése céljából [ 4 4 ] . 2. A szerzők által készített tartalmi összefoglalások­

nak, vagy akár a teljes cikkeknek szelektív terjesztése o l y k é p p e n , hogy a szerzők által a cikkeikhez fűzött, a t é m á r a u t a l ó címszavak alapján számitógéppel válogatják k i a felhasználók érdeklődési profiljához illő tételeket [ 4 5 ] .

3. Szerzői kivonatok közzététele „lényegére tömö­

rítő folyóirat"-ban, vagy „szinopszis-folyóirat"-ban, amelynek alapján a felhasználók kérésre vagy előjegyzés alapján szolgáltatásként kapják a teljes cikkek szövegét [ 4 6 , 4 7 ] .

4. A primer folyóiratok a n y a g á n a k , sajátos felhasz­

nálói csoportok számára t ö r t é n ő „átcsomagolása" (átcso­

portosítása) „felhasználói folyóiratok"-ba vagy „szuper­

folyóiratok"-ba [ 4 8 , 4 9 ] .

Ezek k ö z ü l az elgondolások közül t ö b b e t k i is próbáltak, de egyik sem talált széles körű elfogadásra. A National Institute of Health számos kísérleti információ­

csere-csoportot hozott létre a cikkek e l ő n y o m a t a i r ó l készült m á s o l a t o k nyilvános cseréje é r d e k é b e n . E mecha­

nizmus v i t a t h a t ó n a k bizonyult és fel is kellett hagyni vele [ 5 0 ] . H a s o n l ó , szintén előny ómat-másolat cserén alapuló programot javasolt Michael M O R A V C I K a nagy­

energiájú elméleti fizika területére. A fizikai információk cseréjére v o n a t k o z ó egyik vita során Simon PASTERNACK azzal érvelt, hogy az ilyen információs mechanizmus veszélyeztetné a t u d o m á n y o s információk

„rendszeres és s z a b á l y o s " k o m m u n i k á c i ó j á t , és nem teszi lehetővé a szakmai bírálatot, lektorálást, holott e folya­

mat rendkívül lényeges a közzétételre kerülő cikkek minőségének javítása s z e m p o n t j á b ó l , mert kiküszöbölhe­

tővé teszi a cikkekben előforduló tényleges koncepcioná­

lis és stilisztikai h i b á k a t . T o v á b b m e n ö l e g az e l ő n y o m a t - m á s o l a t o k cseréjének programja a pioritási p r o b l é m á t is súlyosbítaná [ 5 1 ] .

H1LLS á t t e k i n t e t t számos egyéb javaslatot, ezek némelyike irreálisan fantasztikus, mások kifejezetten megvalósíthatatlanok [ 5 2 ] , Például: a t u d o m á n y o s cik­

kek csupán „ t i s z t a , ( s z á m i t ó g é p b e n ) t á r o l h a t ó adatokat"

tartalmazzanak, intellektuális introspekció nélkül, - vagy: a t u d ó s o k magnetofonon rögzítsék beszámolóikat és a szalagmásolatokat küldjék meg é r d e k l ő d ő kollégáik­

nak stb.

Dacára a helyettesítésére vagy pótlására v o n a t k o z ó ilyen és ezekhez h a s o n l ó javaslatoknak, mégis a primer folyóirat maradt a t u d o m á n y o s információk terjesztésé­

nek legjelentősebb formája. Mindezek mellett a folyóirat érzékeny a szerzők és a felhasználók kifogásaira és igényeire, s ennek hatására — amint az az előző fejezetekből is k i t ű n i k - számos változáson ment már át.

A legjelentősebb egyedi e r ő , amely teljes bizonysággal befolyást gyakorol a primer folyóiratok alapstruktúrájá­

ra: az elektronikus számitógép. A z American Chemical Society és az American Institute o f Physics kifejlesztet­

tek számítógépre alapozott eljárásmódokat a k é z i r a t o k betáplálására, a kiíratásra, a mikro f o r m á t u m ú kiadvá­

nyokra, — a COM-rendszer és az indexkészítés útján [53, 54]. A számítógép azonban nem annyira alapjaiban változtatta meg a primer folyóiratot, - a számítógépet főként bizonyos olyan műveletek (például a gépi szedés) végrehajtására használják, amelyeket azelőtt manuálisan végeztek el. Vannak viszont jelei annak, hogy a primer folyóiratok ma ismert formáját - a nem is túlságosan távoli j ö v ő b e n - teljes egészében számítógépesített k ö z p o n t i t á r o l ó fogja helyettesíteni, s ez megfelelő terminál-hálózat útján fogja kiszolgálni a felhasználók k ü l ö n b ö z ő csoportjait: a szerzőket, k i a d ó k a t , szerkesztő­

ket, referálókat, i n f o r m á c i ó e l e m z ő k e t , é r t é k e l ő k e t és az olvasókat [ 5 5 ] , Nemrégiben a National Academy o f Sciences egyik bizottsága előrejelzést adott k i , mely szerint hozzávetőleg h á r o m évtizeden belül a primer folyóiratokat fölöslegessé fogja tenni a terminál-hálózat, amely meg fogja k ö n n y í t e n i a kontinensek k ö z ö t t i interaktív k o m m u n i k á c i ó t [ 5 6 ] . Ezek azonban futurisz­

tikus elképzelések és biztosabbnak látszik az a feltétele­

zés, hogy mindaddig, amíg ezek az előrejelzések megvaló­

sulnak és talán még ezt követően is, a primer folyóirat továbbra is megmarad jelenlegi formájában.

F o r d í t o t t a : Kevey J á n o s n é

F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M

p | KRON1CK, D. A.: A history of scientific and techmcal periodicals. The origins and devclopmenl of the scientific and technological press, 1665-1790. New York, Scarecrow Press, 1962. S. p.

| 2 | HERSCHMAN, A.: The primary journal: pasi, present and future. - Journal of Chemical Documentation, 10. k.

1970, febr. p. 37-42.

131 BROWN.W. S. - PIERCE, J.R. - TRAUB,!. F.: The future of scientific journals. = Science, 158. k, 1967.

dec. 1. p. 1153.

141 BROWN.Ch. P.: The world's technical journal literature;

an estimate of volume, origin, language, fjeid, indexing and abslracling. = American Documcnlatíon, 13. k. 1962.

júl. p. 159-168.

]5] PRICE, D. J. de Solla: Science sincc Babylon. New Haven, Yale Univ. Press, 1961. 95. p.

| 6 | BROWN, Ch. H.: Scientific serials; characteristics and lists of most ciled publications in mathematics, physics, chemistry, geology, physiology, botany, zoology and enlomology. Chicago, Association of Coilcgc and Re­

search Libraries, 1956. 1. p. (ACRL monograph No. 16.)

Subramanyam, K.: A tudományos folyóirat.

(7) PRICE, D. J. de Solla: Little science big science. New York, Columbia Univ. Press, 1963. 20-21. p.

181 uo. 1. p.

[9] Demise of scientific journals. = Nature, 228. k. 1970.

dec 12. p. 1025-1026.

|10| Too many chemistry journals. = Chemical and Engineering News, 51. k. 1973. dec. 10. p. 44.

[ 1 1 | MOORE.J.A.: An ínquiry on new forms of primary publications, = Journal of Chemical Documentation, 12. k. 1972. máj. p. 75-78.

|12| PASTERNACK, S.: Is journal publication obsolescent? = Physics Today, 19. k. 1966. máj. p. 38-43.

1131 ROSSMASSLER, St. A.: Scientific litcrature in policy decision making, = Journal of Chemical Documentation, 10. k. 1970, aug. p. 163-167.

1141 KUNEY,J. H. - WE1SSGERBER, W. H.: System require- ments for primary journal systems. Utilization of the Journal of Organic Chemistry. = Journal of Chemical Documentation, 10. k. 1970. aug. p. 150-157.

115| BRADFORD, S. C : Documentation. 2. kiad. London, Crosby Lockwood, 1953. 18. p.

(161 VICKERY, B. C : Bradford's law of scattering. = Journal of Documentation, 4. k. 1948. dec. p. 198-203.

|171 GROGAN, D, J,: Science and technology: an introduction to the literature. 2. ed. Hamden, Linnét Books, Shoestring Press, 1973. 120. p.

|18; ua. 147. p.

1191 PASTERNACK, id. m. 4 0 - 4 1 . p.

|201 GARVEY, W. D. stb.: Somé comparisons of communi- cation activities in the physical and social sciences.

(Szerk.: Nelson. C. E„ Pollock, D. K.): Communicatíon among scientists and engineers, Lexington, Heath, 1970, 63. p.)

[211 MARTYN, J. - SLATER, M.: Tests on abstract journals. = Journal of Documentation, 20. k. 1964. p. 212-235;

23. k. 1967. p. 45-70.

(221 GROGAN, D. J.: id. m. 146. p.

|231 BROWN, N. B.i Price indexes for 1972 - TJ. S. periodicals and serial services. ^; Library Journal, 97. k. 1972, júl.

p. 2355-2357.

(24) - Price indexes for 1974. = Library Journal, 99. k. 1974.

jul. p. 1775-1779.

[2S| MOORE, id. m. p. 75.

[26) uo. p. 76-77.

[27] uo. p. 77.

[28| KEAN, P. - RONAYNE, J.: Preliminary Communications in chemistry. = Journal of Chemical Documentation, 12. k. 1972. nov. p. 218-220.

[29] AIP in 1973 - a yeai of publishing: annual report of the American Institute of Physics. = Physics Today, 27. k.

1974. aug. p. 38.

[30j GANNETT, E. K.: Primary publication systems and serv- ices. = Annual Review of Information Science and Technology, 8. k. 1973. p. 261.

|31] STARKER, L. N.: User experiences with primary journals on 16 mm microíílm. - Journal of Chemical Documen- tation, 10. k. 1970. febr. p. 5-6.

|32] BARTON, H. A.: The pubücation charge ptan in physics journals. = Physics Today, 16. k. 1963. jun. p. 45-57.

|33] KOCH, H. W.: Publication charges and financial solvency.

• Physics Today, 21. k. 1968. dec. p. 126-127.

|34] Scientific and technical communication. A report by the Committee on Scientific and Technical Communication of the National Academy of Sciences - National Acad- emy of Engineering. (SATCOM Rcporti, Washington, National Academy of Sciences, 1969. 121. p.

|35] uo. Recommendation C8, 66. p.

[36] GANETT, id.m.,262. p.

[37] uo. 263. p.

[38| MATARAZZO, J. M.: Scientific journals; page or price explosion? = Special Libraries, 63. k. 1972, febr.

p. 53-58.

[39[ GANNETT, id. m, 263. p.

[40J HERSCHMAN, A.: Keeping up with what's going on in physics. • Physics Today, 24. k. 1971. nov. p. 23-29.

[41J KOCH, H. W.; A national information system for physics.

= Physics Today, 21. k. 1968. ápr. p. 41-49.

[42] ROWLETT, R. J„ ifj. stb.: Relationships between primary publications and secondary information services. = Journal of Chemical Documentation, 10. k. 1970. febr. p. 32-37.

[431 BERNAL, J. D.: Provisional scheme for centrai distribu- tion of scientific papers. Royal Society of London.

Scientific Information Conference, 1948, p. 253-258.

[44| A debate on preprint exchange. = Physics Today, 19. k.

1966.jun. p. 60-73.

[45] BROWN, W. S. stb.: id, m. p. 1157-1159.

|46] SINGH, A. stb.; SPEEDI - a better information system. = Journal of Chemical Documentation, 14. k, 1974, febr.

p. 36-38.

147] SOMERVILLE, B. F.; Abstract journal concept being reexamined. = Chemical and Engineering News, 50. k.

1972, jun. 12. p. 16-17,

[48] CAROLL, K. D,: Development of a national information system for physics, = Special Libraries, 61. k. 1970, ápr.

p. 171-179.

[49| GROGAN, id. m. 129, p,

[50| BROWN, W. S. stb, id. m. p. 1153-1159.

[51[ A debate on preprint exchange, id. m. p. 60-73.

|52] H1LLS, J.: Review of the literature on primary com- munication in science and technology. London, Aslib, 1972. 10-11. p.

[53] KUNEY, J. H.: New developments in primary journal publication. = Journal of Chemical Documentation, 10. k.

1970. febr. p. 42-46.

[54] HERSCHMAN, A,: Keeping up with what's going on in physics, id. m. p. 23-29.

[55] - The primary journal: past, present and future, id. m.

p. 41.

[56] Demise of scientific journals, id. m. p. 1025.

154

SUBRAMANYAM. K.: A tudományos folyóirat.

Áttekintés a jelenlegi irányzatokról és jövőbeni kilátásokról

A cikk rövid á t t e k i n t é s t ad a t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t o k fejlődéséről és egyre nagyobb m é r t é k ű elszaporodásáról.

K i t é r a legújabb i r á n y z a t o k r a , amelyeknek célja az i n f o r m á c i ó k minél gyorsabb terjesztése é r d e k é b e n új sokszorosítási eljárások alkalmazása, újfajta k i a d v á n y o k - ú n . g y o r s t á j é k o z t a t ó k - mikroforma-lriadványok stb.

előállítása. A szerző megállapítja, hogy számos próbál­

k o z á s t ö r t é n t ugyan az elmúlt évek során a primer f o l y ó i r a t o k h e l y e t t e s í t é s é r e , mégis ezek megmaradtak a t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó terjesztése legfontosabb eszkö­

zének.

* • *

SUBRAMANYAM, K.: The scientific periodical.

Survey of present trends and future perspectives

The article offers a brief survey of the development o f scientific periodicals. The most recent trends are the adoption o f new reprographic techniques, the produc- tion o f new types o f publications (so-called quick information services), microform publications etc. in order t o promote the dissemination of information.

During the last years several attempts were made to substitute other média to periodicals, nevertheless they remained the most important means o f the dissemi­

nation of scientific information.

111YEPAMAHflM, K.^: Hay^tiü xypnaA: o6sop o HOCTORW,UX HanpaeAeHustx u o 6y4yu£ux nepcneK- Tuoax

B craTbe KOpOTKo n p e a c T a B A S K ) T c n p a 3 B H T n e H ÖoAbujoe yBeAHHerrne H H C A S H a y i H w x J t í y p H a A o B . ToBopHTca o HOBeiimHX H a n p e B A e m i n x , y e , \ b i o K O - Topwx HBAHeTca ece ö o A e e u m p o K o e pacnocrpaHe- HHe H H t p o p M a r r n i t c npMMeHCHHeM H O B M X M C T O A O B pa3MHOJ«eHHfl, n p o H 3 B o a c T B o MsaaHiiH HOBoro T H - na

—

* * *

SUBRAMANYAM, K.: Die wissenschaftliche Zeitschrift. Übersicht der gegenwártigen

Trends und der Zukunftsaussichten

Nach einer kurzen Übersicht über die Entwicklung der wissenschaftlichen Zeitschriften und ihrer zuneh- menden Anzahl werden einige der neuesten Tendenzen e r ö r t e r t , derén Zweck es ist, ím Interessé der schnellen Verbreitung der Informationen neue reprographische Verfahren anzuwenden, neuartige Publikationen — sog.

Schnellinformationen — und Mikroformpublikationen usw. herzustellen. I m Laufe der vergangenen Jahren wurden viele Versuche unternommen, um die Zeit- schriften durch andere I n formát ions mit te! zu ersetzen.

Trotzdem sind die wissenschaftlichen Zeitschriften die wichtigsten Mittel der Verbreitung wissenschaftlicher Informationen geblieben.

• i i i i i i B i H i i i i E c a t n c Q t í j c o f f l t H i i n i i