_, STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KU'LFÖLDI STATISZTIKAI IRODAILOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
BARTELS, H.:
A STATISZTIKA MllINT A KÖRNYEZETVÉDELEM SEGEDESZKÓZE
(Statistik als Hilfsmittel der Umweltpolitik.) — Allgemeines Statistísches Archiv. 1975. 1. sz. 11—24.
p.
A gazdasági növekedés ésa civilizáció lej—
Iődése nemcsak előnyökkel jár, hanem jelen- tős hatást gyakorol fizikai és társadalmi környezetünkne. Az utóbbi időben ennek megfelelően nőtt az érdeklődés a társa—
dalomra és a környezetre vonatkozó adatok iránt.
Annak, aki környezetsta-t'isztikiával kíván foglalkozni, először is tisztában kell lennie a környezet fog-almával és a könnyezetvé- del—em tárgyával. Szerző szerint elsősorban a természetes könnyezettel kell foglalkozni és nem az ember által kialakított gazdasági _ és társadalmi könny—ezettel.
A környezetvédelmi statisztika szempont- jából a vizsgálat tárgyát a levegő. a víz és a föld allkotjiálk. Ez utóbbinál azonban már nem egészen egyértelmű, hogy csak a talaj felszíne tartozik—e a témakörhöz vagy a föld—
ben rejlő kincsek és lehetséges kriaknuázás'uxk is. A környezet további részei—nek tekinten- dő'k a növények és az állatok, függetlenül attól. hogy vadon tenyésznek—e vagy az em—
ber gondozásában.
A környezetpolitilkával kapcsolatban gyak- ran említik a táj fogalmát is. Kérdés, hogy e fogalom alant csak a természetes tajat kell—e éntenii, vagy emellett az emberi települése- ket, beleértve a munkahelyeket, közlekedési utakat és egyéb építménye—ket is. Úgy tűnik, hogy itt elim'osódnak a határok a szűkebb értelemben vett környezetvédelem és a vá- rosiépitiés, településrendezés között. Szerző más elihatáiroluási problémáikra is utal, így például megemliti, hogy a zajártalom terü-
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően ::
letiéin nagy szerepet játszik a munka zaja.
A munka vílógia azonban lehetséges fizikai és pszichikai ártalm—aival nem tekinthető a környezetvédelem részterüiletének, ugyanúgy nem, mint a gazdasági élet vagy a társa- dalmi élet a maga egészében.
A környezetvédelmi statisztika vizsgálatá- nak tárgyát ezek után. a következőkben fo- galmazza meg:
1. a levegő. illetve az atmoszféra;
2. a víz, beleértve a felszíni vizeket (tengerek.
folyók, tavak) és a felszín alatti vizeket;
3. a földfelület. beleértve a tengerek fenekét is;
4. a talaj kincsei;
5. a növények és állatok;
ó. a természeti táj.
A környezetvédelmi statisztika célja és feladata — szerző szerint -—, hogy informá—
ciót nyújtson a környezetről és annak válto- zásairól, nevezetesen
a) a környezetre ható emberi tevékenység fajtái- ról és méreteiről,
b) a környezeti mairól,
c) ezeknek az ártalmaknak az emberre történő hatásáról.
d) a környezeti ártalmak elkerülésének, csökken- tésének és megszüntetésének érdekében tett intéz- kedésekről,
e) az ilyen intézkedések és egyéb közötti konfliktuso'kró'l.
elemek, illetve területek ártal-
intézkedések
Melyek azok a tényezők, amelyek a kör—
nyezetet káros—an befolyásolják? Szerző a teljesség igénye nélkül áttekintést ad a kör- nyezeti ántalmaik fontosabb példáiról:
a) szennyező gázok és porok. amelyek a levegőt károsítják (mindenekelőtt kéndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxid, szénhidrogén, intenziv szagú gázok és nehézfém tartalmú porok);
b) szeninwizeik, amelyek különféle anyagokat (mo- sószerek, műtrágyák, kőolajtermékek. ipari szenny—
vizek) tartalmaznak. por tartalmú csa—padékok és a hőszennyezés (az erőművek hűtővízének hatása a felszíni vizek hőmérsékletére);
,,Statisztíkai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcíldkek ismemetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általa-ban könyv— és folyóiratoiiklk- ismentetésekre tagolódik.
7—
(Ezekert * választja el egymástól!.) Az iusmrertete'sek szerzők, nincs. a címek betűrenidjében következnek egymas umán.
illetve ahol szerző
548 STATlSZT—lKAI lRODALMl FIGYELÓ
c) szilárd hulladékok, amelyek a talajvizet és a felületi vizeket szabálytalan elhelyezésük követ- keztében veszélyeztetik. a levegőt szagokka—l, füsttel és porral szennyezik, a talaj használatát jelentősen konlátozzák, illetve a természeti tájat rontják (ház—
tartási szemét, ipari hulladékok, amelyek között van- naik károsak. veszélyesek és rendkívül veszélyezte- tők, például mérgezők, tűz- és nobbanásveszélye—
sek, illatárasztók és a vizeket veszélyeztetők);
d) sugárzások, amelyek között vannak rádioaktív tulajdonságúak;
e) zaj (közlekedési, zajártalom) ;
f) a vegyi
lakáterü leti és munkahelyi anyagok használata az élelmiszerek termelésénél és feldolgozásánál, valamint elosz- tásánál, elsősorban a mezőgazdasági termelés fo- kozását és javítását előmozdító vegyi anyagok ma—
radványai. (növényvédőszerek, állatgyógyszerek, ái- latitakairmány—adalékok, az élelmiszerek adalékanya- gai mint konzerváló anyagok, festékek stb.), továb- bá a levegő, a talaj és a viz közvetítésével az élelmiszerekbe kerülő kárt okozó anyagok mint pél- dául a nehézfémek és nitrátok, amelyek műtrá- gyák—bál származnak, valamint az élelmiszereket káro- sító hők. füstök, rozsdák, sugárzások és az élel- miszerek szennyezése a csomagolóanyagok, meg- munkáló gépek stb. által;
9) a talaj kincseivel folytatott raublőgazdál-kodás;
h) a táj károsítása, amelynek formái a zöld—
felületek. üdülő— és pihenő területek csökkenése. tala—j- kincsek folyamatos kiaknázása rekultiválás nélkül, a megnövekedett hétvégi és üdülési forgalom stb.
A továbbiakban szerző áttekinti a környe- zeti ártalmakat okozó gazdaság-i ágazato—
kat, megemlítve, hogy a magánh—áztantások is okozói a környezet károsításának.
Egyes kérdések környezetvédelmi szem—
pontból történő vizsgálatához számos sta- tisztikai adatot kell felhasználni. Törekedni kell azonban nagyobb kérdvéscsopor'tok ösz- szefoglaló mutatószámainak képzésére is.
Ezt például úin. könnyezetvédelmi index szá- mításával lehetne elérni. amely az időbeli fejlődést mutatná. A végcél a környezeti statisztika átfogó rendszerének kialakítása, hasonlóan a népgazdasági mérlegszámítá—
sokhoz vagy az egész társadalomra vonat—
kozó demográfiai és szociális mutatószá- mokhoz. A körny—ezetvédelmi indexszel a
szerző nem foglalkozik részletesebben, az
összefoglaló mutatókról pedig csak annyit emlit, hogy azokat az egyéb népgazdasági makro szintű mut—atószám-rendszereklkel koor- dívn—áltan kellene kialakítani. mivel számos
pontjuk találkozik.
A tanulmány következő részében szerző ismerteti a rendelkezésre álló és a tervezett statisztikai megfigyeléseket. Jelentős ered- mény az üzemi vízellátásra és a szennyvizei—
vezetésre von-atkozó adatgyűjtés, amelyet az új környezetvédelmi statisztikai törvény alap- ján továbbfejlesztettek. Teljesen újonnan vezették be a hulladékok eltávolítására, il- letve ártalmatlanítására vonatkozó statiszti—
kai megtigyelést. Ezt az új adatgyűjtést je—
lentős módszertani munka előzte meg (a fogalmak kialakítása, a hulladékok kataló- gusának összeállítása, a számbavétel szint- jének meghatározása és a hulladékok kü- lönféle osztályozás—ásnak kidolgozása).
Figyelemre méltó a környezetvédelmi bef ruházásokra, valamint a könnyezetvéclelimi berendezések üzemeltetésére forditott össze- gek számbavételét célzó megfigyelés. A ta—
pasztalataik szerint itt az okoz problémát, hogy a kizárólag környezeti ártalmak elke—
rülésére vagy csökkentésére szolgáló műsza- ki megoldáso—k mellett számos olyan beren- dezés is létezik. amelyek a tenmelési folya- mathoz szükségesek, egyidejűleg azonban környezetvédelmi feladatokat is ellátnak. Az elhatárolás megkönnyítésére összeál-lítottá'ka speciális környezetvédelmi berendezéseket tartalmazó katalógust.
Az újonnan rendszeresített statisztikai meg- figyelések jelentős mértékben segítik a kör- nyezetvédelmi feladatok ellátását, nem je- lentik azonban az egyetlen forrást a kör—
nyezettel kapcsolatos statisztikai információk területén. Számos egyéb - eredetileg más célra gyűjtött —- statisztikát többé-kevésbé közvetlenül fel lehet használni a környezet—
védelmi problémáik vizsgálatához. A levegő szennyeződése—hez adalékokat lehet nyerni többek között a következő statisztikákból:
— egyes iparágak termelési statisztikái,
-—oz ipar tüzelőanyag' és energiaifelhasznáilásá-
nak adatai, '
— az ásványolaj—fogyasztás adatai,
—az ipar anyag- és árubeszerzési
— a behozatali statisztikák.
-— a közlekedési statisztikák,
k* a személygépkocsi-állomáxnyra vonatkozá ado- to .
— a háztairtáisstatlsztikából a üzemeltetési adatai.
— a mlkrocenzusokból a
stutiszti kájo,
személygépkocsi szabad idő—felhasználás adatai.
— a népszámlálásból az inwgázákra vonatkozó adatok,
— a mezőgazdasági üzemek vontató- és kombájn- állománya,
— :: lakásstatisztiká'kból a lakások fűtésére vonat—
kozó adatok.
- a mezőgazdasági állotszámlálási számlálási eredmények stb.
és ba romf—l—
Hasonlóiképipen felsorolja a tanulmány azokat a statisztikai adatgyűjtéseket, ame- lyekből kiegészítő információik nyerhetők
— a víz szennyeződése're és ennek okaira,
—a szilárd hulladékok keletkezési helyeire, il- letve okozóira,
— a zajártalom okozáira,
—az élelmiszerek szennyeződésének forrásaira,
— a természeti kincsekkel folytatott roblógazdól—
kodási-a. valamint a táj károsadására
vonatkozóan.
A közvetlenül vagy közvetve rendelke- zésre álló adatok körének viszonylag-os gaz—
dagsága megtévesztő lehet. Sokkal inkább ismeretesek ugyanis a környezeti ártalma- kat okozó jelenségek adatai, mint a környe-
zet tényleges ikáxrosodásá'ra. elsősorban a növény— és állatwilágra, valamint az emberre
gyakorolt hatásokra vonatkozó információk.
(ism.: Arányi Emil)
