STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ 563
lemzésére felhasználható adatok: a bruttó és a nettó társadalmi termék, () magánháztar- tások jövedelme, fogyasztása és megtakarí-
tásai. .
A társadalmi termék azonban. bármennyi-
re jól használható a termelési teljesítmények mérésére, a gazdasági jólét tekintetében nem bizonyul tökéletes jelzőszámnak. Ennek okai a következők:
1. a társadalmi termék nem tartalmazza a magán—
háztartások termelő tevékenységét; az időbeni ten—
denciák megfigyelésekor figyelembe kell azt is venni, hogy a magánháztartások tevékenységének határa eltolódhat (a háztartások tevékenységét a jólét mé—
résénél feltétlenül figyelembe kell venni. éspedig nem a költség oldaláról — (időráfordítás).-—hanem a ha- szonérték oldaláról (például a táplálék minősége);
2. a népgazdasági elszámolásokban az állami szol—
gáltatásokat a költségek alapján értékelik, holott eredményüket kellene mérni;
3. nem szerepelnek a népgazdasági elszámolá- sokban a termelési és fogyasztási tevékenységek tár- sadaimi költségei és hozamai'
4. nem szerepel a társadalmi termékben a szabad javak használata és állományuk változása (a tiszta
levegő, tiszta víz, erdők stb.);
5. nem mutatják ki a népgazdasági efszámolások a népesség időfelhasználását (például a munkaidőt, :: munkahelyre és a hazautazásra forditott időt stb.);
6. a népgazdasági elszámolások piaci árakon tör- ténnek, pedig a társadalmi jólét mérésénél a hasz—
nálati értéket kellene figyelembe venni:
7. a társadalmi termék és az abból levezethető jövedelemadatok nem mutatják ki. hogy a jövedelem- eloszlás és vagyoneloszlás változása hogyan befolyá—
solja a jólét alakulását.
A szerzőnek az a véleménye, hogy az éves népgazdasági elszámolások készítésénél meg kell maradni a jelenlegi alapkoncepcionál, mert még nem dolgozták ki a felsorolt prob.
lémák megnyugtató megoldásának módszer—
tanát. Ugyanakkor -- főképpen a hosszú távú összehasonlítások céljára -— kell kidolgozni egy olyan módszert. amelynek segítségével a népgazdasági elszámolásokra támaszkodva ki lehet mutatni a társadalom anyagi jole- tének alakulását. Szükségesnek tartja a nép- gazdasági elszámolások. a mérlegek össze—
kapcsolását a tervezett társadalmi—demográ- fiai elszámolási rendszerrel, valamint a 'tár- sadalmi jelzőszámok rendszerével. E téren a kiegészítő elszámolások kidolgozása lát- szik járható útnak.
(Ism.: Andorka Rudolf)
DEMOGRÁFIA
HELCZMANOVSZKI. H.:
A LAKÓNÉPESSEG FOGALMA
(Der Begriff der Wohnbevölkerung.) — Mitteí—
Iungsblatt der Österreichischen Gesellschaft für Statistik und Iniormatik. 1974. 14. sz. 83—88. p.
Az Ausztriában érvényben levő 1950. évi népszámlálási törvény szerint a népszámlálás tárgya .,A lakónépesség számának és össze- tételének közlése a szövetségi területen." A törvény azt is előírja, hogy ,,Minden község- ben meg kell számlálni a jelenlevő szemé- lyeket. külön kiemelve a csak átmenetileg jelenlevő, valamint az átmenetileg távollevő személyeket".
A ,,lakónépesség" fogalmát az osztrák népszámlálásba az 1869. évi osztrák birodal- mi népszámlálási törvény 1930-ban hozott ki—
egészitő rendelete vezette be. amely előírta, hogy .,A számlálásnak a lakónépességre kell vonatkoznia." A lakónépesség fogalmát elő—
ször az 1934. évi népszámlálásnál alkalmazták.
E népszámlálás eredményeinek közlésénél megállapították, hogy mivel a lakónépesség összeírásakor kiküszöbölődneka népesség üz- leti és üdülési célból történt utazásaiból szár—
mazó átmeneti változások, az átmeneti csa- patmozgások stb., a lakónépesség lényegesen helyesebb képet ad a népesség megoszlásá- ról. mint a jelenlevő népesség. Ezért az 1934.
évi népszámlálás a jelenlevő népességnek csak a számát közölte, az egész további fel- dolgozás kizárólag a lakónépességre vonat- kozott. Ugyanez történt az 1951.. 1961. és
1971. évi népszámlálásnál is. Ezzel — az 1971.
évi népszámlálás esetében — eleget tettek az EGB az 1970. évi népszámlálásokra vonatkozó európai országokat érintő ajánlásainak is.
amely felhívta az országokat a lakónépesség számának összeállítására a fogalom nemzeti definíciója szerint és arra, hogy a részletes táblákat általában ezen az alapon készítsék.
A népszámlálásnak a lehető legpontosabb definíciókra és előírásokra van szüksége. Ez—
zel kapcsolatban nehézséget okoz. hogy
1. a népszámlálás során a népességet nemcsak az állam területére. hanem a kisebb közigazgatási egy—
ségekhez (egészen a községi szintig és a helyszinig) való hovatartozása szerint is. számát és összetételét tekintve helyesen kell figyelembe venni; ez jelentős
feldolgozástechnikaí problémákat okoz;
2. a népszámlálásnak azonkívül. hogy statisztikai segédeszközül kell szolgálnia a közigazgatás és a tudományos kutatások részére. az is feladata. hogy formális alapot adjon az államnak a jogi vonatko—
zású döntésekhez; ezzel kapcsolatban konfliktusokhoz vezethet az. hogy a számlálásban részt vevő hatá—
ságok is érdekeltekké válnak az eredményekben;
3. problémát okoz a két lakással (nyaraló) rendel—
kezők és a két lakóhellyel rendelkező dolgozók és tanulók községi hovatartozásának megállapítása is.
A szerző a lakónépesség fogalmával kap- csolatos problémákat tárgyalva a következő
kérdéseket veti fel:
a) helyettesiteni kellene—e a lakónépesség fogalmát egy másik, különböző követelményeknek inkább meg-
felelő fogalommal?
eb) kidolgozható-e a lakónépesség jobb definíció—
10.
c) lehetséges—e a kérdések feltevésének és a fel- dolgozási módszereknek megváltoztatása útján a né-
564
pesség mobilitásában és megoszlásában történt vál- tozásokat jobban figyelembe venni?
d) lehetséges-e a lakónépességnek a jogi vonat- kozású döntéseknél való alkalmazásával kapcsolat- ban fellépő problémákat más módon leküzdeni, vagy ezek még élesedni fognak?
Mérlegelve a felmerült kérdések megoldá—
sát, szerző megállapitja: Ausztriában a lakónépesség fogalmán kívül ismert és már régóta használatos a ,,jelenlevő népesség:
és a ,.jogi népesség" fogalma. A jelenlevo népesség fogalmának alkalmazása ellen szólna a népesség nagy mobilitása a foglal- kozás és a szabadidő terén. a jogi népesség fogalmának használata ellen szól az a tény, hogy már nem létezik a bizonyitható, köz- séghez kötött ..illetőségi, honossági jog". E népességi fogalmakon kívül az ingavándorlá- si, illetve a lakásstatisztikák segítségével to—
vábbi fogalmak is alkalmazhatók: például az 1961. évi népszámlálásnál kimutatott .,dolgo- zó népesség" (valamely területi egység ott- lakó foglalkoztatott népessége, levonva ebből a területi egységből kiáramló ingázókat és hozzáadva az oda áramló ingázókat), vagy az először az 1971. évi népszámlálásnál al—
kalmazott ,,éjszakai népesség" (valamely te- rületi egység lakónépessége a dolgozók és a tanulók nem naponta történő ingaforgal- mának figyelembevételével).
Ennek ellenére a gyakorlatban a jövőben is elkerülhetetlen lesz. hogy a feldolgozás csak egy népességi fogalomra vonatkozzék, és ez —- a szakemberek meggyőződése sze- rint — változatlanul a lakónépesség lesz. Ez nem zárja ki azt, hogy bizonyos feldolgozá- sok más fogalmakra is vonatkozzanak.
Az 1971. évi osztrák népszámlálás során alkalmazott definíció szerint ..A lakónépesség magában foglalja mindazokat a személyeket.
akik a népszámlálás eszmei időpontjában Ausztriában laktak. akkor is, ha a számlálás idején átmenetileg távol voltak." Kétes ese- tekben, különösen a két vagy több lakással rendelkező személyek esetében, a következő
rendelkezéseket alkalmazták:
egy városi és egy vidéki lakással rendelkező sze- mély esetében lakóhelynek az a lakás számított. a—
melyben az év túlnyomó részében lakott;
a nem naponta ingázó dolgozók esetében (akiknek családi és munkahelyi lakóhelyük is volt), ha fele- ségük, illetve gyermekük volt, azok lakóhelyét (a családi lakóhelyet) vették számitásba, egyébként a munkahelyi lakóhelyet;
a 21 éven aluli tanulók esetében a családi lakó—
helyet. egyébként az oktatás helyét:
a tényleges katonai szolgálatot teljesitőknél a ma-' gánlakást, amennyiben ezt feladták. az állomáshe- lyet;
a kórházakban, üdülőkben. gyógyintézetekben vagy fegyintézetekben levőknél a magánlakást, ha oda visszatérni szándékoztak. egyébként az intézetet:
STATlSZTlKAl IRODALMl FlGYELÓ
a külföldi munkaerőknél ugyanúgy jártak el, mint a nem naponta ingázó doigozókna'l;
az állandó lakóhely nélküli személyeket ahhoz a helységhez sorolták, ahol az összeírás eszmei időpont—
jában tartózkodtak;
a külföldi diplomáciai testületek tagjait nem sze- repeltették az összeírásban.
A két lakással rendelkező személyeknél al- kalmazott eljárás — a népszámlálási tömény adta lehetőségeken belül — kompromisszum volt a ,.Iakóközösségi" és ,,munkaközösségi"
szempontok között. A szerző negatív példa- ként hozza fel azt a megoldást. amit a Né—
met Szövetségi Köztársaságban alkalmaztak,
amely szerint a lakosságot azon a helyen ir-
ták össze, ahonnan naponta munkába men- nek.ami példáulaz olyan foglalkoztatott sze- mélyeknél. akik második lakással rendelkez- tek, a problémát nem oldotta meg, és a háztartási statisztikánál további nehézséget jelentett.
A szerző szükségesnek látja a direkt mó- don történő kérdésfeltevést a főlakóhelyet illetően a népszámlálásnál. Foglalkozik az- zal a kérdéssel. amely olykor felvetődik a népszámlálások feleslegességéről például a népességnyilvántartás bevezetése esetén. Rá- mutat arra, hogy bár a népességnyilvántartás kapcsán adódnak módosítások a népszámlá- lás végrehajtásánál, valamennyi olyan ország tapasztalata, amelynek már van népességi regisztere, egyértelműen azt mutatja, hogy feltétlenül szükség van az időről időre történő népszámlálásokra a nyilvántartás pontosabbá tétele céljából.
A lakónépesség számának jogi vonatkozá- sú döntéseknél való alkalmazásával kapcso- latban felmerül a községek részére nyújtott anyagi juttatások kérdése. Kétségtelen, hogy például a nagyvárosok hatósugarába eső, sok hétvégi házzal és nyaralóval rendelkező köz- ségek lakónépességük alapján hátrányos helyzetbe kerülnek az anyagi juttatás szem—
pontjából, holott nagy kommunális beruházá- sok terhelik őket. Helyesebb lenne a közsé—
geknek adott anyagi juttatások elbírálásánál más népességi fogalmat: például az éjszakai népesség fogalmát használni, amely (: máso—
dik lakások lakóinak bizonyos kategóriáit is magában foglalja.
A szerző végül utal arra, hogy az olyan alapvető fogalmak. mint a lakónépesség. a lakóhely vagy a tartózkodási hely a célnak megfelelő meghatározásánál figyelembe kell venni az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által e fogalmak egységesítésére hozott aján-
lásokat. *
(ism.: Kármán Tamásné)
