Társadalomstatisztikai rendszerezési törekvések

TÁRSADALOMSTATISZTIKA! R'ENDSZEREZESI TÓREKVÉSEW

DR. ANDORKA RUDOLF -— ILLÉS JÁNOS

A közgazdaságtudomány egzaktabbá tételében és gyakorlati felhaszná—lható—

sógónak növelésében a 'matematizálás és a kvantifikálás bevezetése lényeges

előrelépést jelentett. A matematizáluás következtében:

1. világosabbá válnak a leirt összefüggések;

2. határozottan kitűnnek azok az alapfeltételezések, amelyekre az elméletek támasz- kodnak, és amelyeknek helyességétől a kérdéses elmélet érvénye függ;

3. könnyebbé válik az elméleti hipotézisek verifikálása a valósággal való összehason- lítás útján;

h 4. számszerűen ki lehet mutatni különböző folyamatok és intézkedések továbbgyűrűző

atósait. '

A tórsadalomtudományok közül a közgazdaságtan indult el leghamarabb és ha—

ladt előre leginkább a matematizálás és ukvantifikálás útján. Ebben lényeges lépés volt az ágazati kapcsolatok mérlegének kidolgozása. A közelmúltban a szociológia területén is jelentkeztek olyan törekvések, hogy a vizsgált társadalmi folyamatokat

matematikai alakban fogalmazzák meg (1)—-(ó).

TARSADALMI—DEMOGRÁFlAl MODELLRENDSZER

A társadalmi folyamatok matematikai modellezésének egyik irányzata a gazda—

sági input—output táblákkal már korábban foglalkozó közgazdászok köréből indult ki. és abból a gyakorlati felismerésből és igényből eredt, hogy a gazdasági ága—

zatok termelése és a népesség között a munkaerő és a fogyasztás révén meglevő kapcsolatokat az ágazatok közötti kapcsolatokhoz hasonlóan írják le. illetve tervez-

zék, előrebecsüljék. Az első ilyen kisérletek. amelyek Tinbergen (11) és Correa (12)

nevéhez fűződnek, nagyon jellemzően az oktatási és szakképzési szükségletet ki—

sérelték meg előrebecsülni a gazdasági ágazatok várható fejlődése alapján.

Az ilyen típusú ..társadalmi—demográfiai" input-output táblákat Stone (7)—

(10) a legkülönfélébb társadalmi és népesedési folyamatokra terjesztette ki. Ezek—

nek az ágazati kapcsolati mérlegeknek analógiájára készült táblá'knak az alap—

eszméje igen egyszerű: az inputokhoz hasonlóan kezelik a vizsgált népesség (a tel-

jes népesség vagy az iskolaköteles korú népesség vagy a munkaképes korú né—

pesség stb.) különböző népességkategóriák (például foglalkozási vagy lakóhely.

vagy iskolai végzettség szerinti csoportok) közötti megoszlását a megfigyelési idő-

' Az 1971. október 18—20 között Siklóson megrendezett ll. Magyar ÁKM Konferencia ,,Az ágazati kap- csolati mérlegek tervezési célú felhasználásával kapcsolatos statisztikai problémák" tárgykörű ülésén el- hangzott előadás kibővített valtozata.

DR. ANDORKA—ILLES: TÁRSADALOMSTATISZTIKA

413

szaik (legtöbbször egy adott év) elején, az outputokhoz hasonlóan ugyanennek a népességnek ugyanazon kategóriák közötti megoszlását a megfigyelési időszak vé- gén. A tábla jobbszárnyo, amelyben az ágazati kapcsolatok mérlegében a ..végső kereslet" tételei szerepelnek. itt kimutatja az adott népességből valamilyen ok miatt kilépőwket (*meghaltakat, elvándoroltakat. nyugdijba vonulókat stb.). Az alsó szárny pedig, amelyben az ágazati kapcsolatok mérlegében az ..elsődleges ráfordítások"

szerepelnek. kimutatja a népességbe újonnan belépőket (újszülötteket, bevándorló—

kat, (munkaképes korba lépőket stb.). Ily módon a tábla belső matrixa a vizsgált népesség áramlását ábrázolja a különböző kategóriák között a megfigyelési idő—.

szakban.

Leegyszerűsítve tehát a következő tipusú matematikai modellt használja:

Ál") Y : Ay —l— X /1/

ahol:

y -— az endogén változók vektora,

AG) — egy lag—operátor. (") az időt jelöli; ha — mint gyakran szokás —- egy évet né—

zünk, akkor ("J :: 1 ; tehát Awyü) :: y(t —l— 0),

— az exogén változók változása a megfigyelési időszakban, x

A - a paraméterek matrixa: a paraméterek a különböző kategóriák közötti áramlá- sok intenzitását fejezik ki, és lehetnek az időben konstansok és változók egyaránt.

A népesedésre alkalmazva a modell a következő konkrét alakot kapja:

a női népesség változása:

A"! : A; "i %B; "; /2/

ahol:

n; -— vektor. amely megadja a női népességet korcsoportonként a megfigyelt idő—

szak elejé.

An; -— vektor. amely megadja a női népességet korcsoportonként a megfigyelt idő—

szak végén,

A; — a női népesség öregedését kifejező matrix, amely végrehajtja a koreltolást. és amely a főátló fölötti átlóban a halandósági táblából vett továbbélési arány- számokot, másutt zérusokat tartalmaz,

B; — .a korspecifikus női termékenységi arányszámok matrixa. főátlója mentén kor—

specifikus termékenységi arányszámok helyezkednek el (csak a leányszületésekre vonatkozóan); így B; n; egy oszlopvektort ad, amelyet összeadva megkapjuk a 0 évesek számát An; -ben;

a férfi népesség változása:

Anm :: Am nm—l—Bm nf /3/

ahol az m alsó indexek a férfi népességre, n; a fiúszületésekre utalnak. különben a jelölések értelme ugyanaz, mint /2/—ben.

A demográfiai folyamatoknak ilyen matrixmódszerrel való elemzését Keyfitz már korábban kidolgozta (13). (14). Ez a módszer lényegében csupán más formába önti azt az eljárást. amellyel a népességelőreszámításakat szokták végezni. többek között a KSH Népességtudományi Kutató Intézetében is (15). A modellt finomitani

lehet egyrészt a házasságkötések és megszűnések figyelembevételével, és így a házas

és nem házas termékenységi arányszámok alkalmazásával, másrészt a korábban szült gyermekek számának figyelembevételével.

414 DR. ANDORKA RUDOLF—lLLES JÁNOS

A belső vándorlásra vonatkoztatva a paraméterek matrixa bonyolultabbá válik;

Ha három régiót, területegységet vagy településfajtát különböztetünk meg (ezeket a p, a és r alsó indexekkel jelezzük), és _— az előbbiből eltérően — nem választjuk szét a férfi és a női népességet. akkor a modellt így írhatjuk fel:

olnp mpp mpg mpr Cpp O 0 M;:

Ana : map maci mar 0 Csia O "a /4/

zinr mrp mra mgg O O Crr "! '

ahol:

ma, ng, nr — a népesség korösszetételét kifejező vektor régiónként,

Cpp ,ng ,Cn — a továbbélési és termékenységi arányszámok matrixblokkjai régión- ként. C : A —l— B, vagyis a teljes népességre vonatkozóan A n 3 (In.

m;,- (i, i : p, a, r)— a különböző régiók közötti vándorlási arányszámokat fejezik ki (ha i 75 i) olyan módon. hogy a kiindulási (i) régió népességéhez viSzo- nyitják az érkezési (i) régiókba elvándorlókat, illetve az egyes régi- ' ókban maradók. nem vándorlók arányszámait fejezik ki (ha ixi):

mpp : 1 —- mpg -— mpr stb. (vektorok).

Az 1. tábla alapul szolgálhat ilyen jellegű vándorlási együtthatók kiszámítá—

sához.1 *

A három telepwülésfajta (,.régió" a modell szóhasználata szerint), amelyek-

nek egymás közötti vándorlását kifejezi: Budapest, a többi város és a községek. Ki—

számíthatók az elvándorlási együtthatók. amelyek valamely településfajtából a töb—

bibe elvándorló'k arányát fejezik ki az év eleji népességhez viszonyítva.

1. tábla

A népesség állandó és ideiglenes vándorlása Budapest, a többi város és a községek között 1968 folyamán*

_ , ,, , ._._.,___ , (emlő)

1969. január 1.

Budapest Városok Községek Meghaltak Összesen

1968. január 1. _____

Bgdapest ... l 1826 31 l 109 l 24 l 1990 V0r0§0k ... 35 2334 125 26 2570

Közsegek ..._ ... 1 26 159 5329 l 66 ' 5680

Születtek ... 23 41 91

Összesen 2010 2615 5654

Forrás: Demográfiai évkönyv 1968. Magyarország népesedése. Központi Statisztikai Hivatal. Buda- pest. 1969. 19.. 26. és 22. old.

' A tábla nem veszi figyelembe az 1968. év folyamán történt államigazgatási változásokat. A kere—

kitések miatt az 1969. évi születések. valamint az összesen sor adatai kissé módosultak.

Ha nem fordulnának elő születése—k és halálozások, vagyis ha a népességet zártnak tekinthetnénk (a külső vándorlásdktól eltekintünk). akkor felfoghatnánk a

kapott vándorlási együtthatók motrixát a Morkov—lánc modell átmeneti valószinű-

ségi együtthatóinak matrixaként, és 'kiszámithatnánk, hogy milyen helyzetben (tele- pülésfajták szerinti) megoszlásban és mennyi idő múlva stabilizálódik a népesség

1 Mind a három közölt tábla tényleges statisztikai. adatokon alapszik. de hipotetikus jellegű. mert a forrásul használt adatfelvételek nem egy társadalamstatisztikai modellrendszer kidolgozására szolgáltak. így az ahhoz szükséges adatok részben hiányoztak belőlük, a hiányzó adatokat becsülni kellett.

TÁRSADALOMSTATISZTIKA 41 5

megoszlása, vagyis egyenlítik :ki egymást a szemben haladó áramlások. Esetünkben azonban egy ilyen modell erősen irreális lenne, mert egyrészt a három település- fajta természetes szaporodása erősen eltérő és ez a belső vándorlás állandó hajtóereje, másrészt az elmúlt évek adatai szerint az elvándorlási arányszámok vál- tozási tendenciákat mutatnaik (bizonyos fokig csökken a vándorlás), ezért nem foghatók fel stabil átmeneti valószínűségi együtthatókként.

Hasonló modell segitségével elemezhetjük a gazdasági aktivitás és inaktivitás változását. valamint az aktív keresők mozgását a különböző ágazatok között:

elna . Naa na; Caa 0 "aa

: /5/

A n i nia nii O Cíí Hii

ahol:

na, ni — az aktiv. illetve az inaktiv népesség korösszetételét kifejező vektor, Cao, C"—— a továbbélési arányszámok matrixblokkjai,

nai —— az inaktivvá váló aktívák aránya az aktívaknak a megfigyelési időszak eleji számához viszonyítva,

nia —— az aktívvá váló inaktívak aránya az inaktívak számához viszonyítva.

naa. nii— az aktív, illetve inaktív állapotban megmaradók aránya (vektorok).

Az ilyen típusú modell értéke nyilvánvalóan nagymértékben nő, ha részletes koréves bontásban és nemenként külön—külön közli az ..átmeneti" arányokat. lndo- kolt az a feltételezés, hogy ezek az arányok (például a koréves nyugdíjbavonulási arányszámok) időben meglehetősen stabilak, illetve lassú és határozott tendencia szerint változnak. Ennek a modellnek kiterjesztésével le lehet írni az aktív népesség mozgását a különböző népgazdasági ágazatok között. Az átmeneti együtthatók ebben az esetben az egyes ágazatokból más ágazatokba átlépők arányát fejezik ki a kiinduló ágazat teljes létszámához viszonyítva. Ezen a ponton a társadalom—

statisztikai modellrendszer közvetlenül érintkezik az ágazati kapcsolati mérleggel.

A 2. tábla olyan statisztikai táblát mutat be, amelyből az aktivitás és inaktivitás közötti. valamint az ágazatok közötti átmeneti együtthatókat ki lehet számítani.

(A tábla nem teljes, mert nem tartalmazza a meghaltakiat. valamint születetteket.) Az ágazatok közötti áramlásdkkal analóg módon írható le a társadalmi cso—

portok közötti mozgás. vagyis a nemzedéken belüli társadalmi mobilitás. Ha három társadalmi réteget különböztetünk meg (u, w, 1), és csak az aktív népességet nézzük, akkor a modell a következő:

Áku guu 9uw 9uw Duu O O ku

Akv : Gvu gvv ng O va O kv /6/

Akw Gwu 9wv gww O O wa kw

ahol:

ku , kv , kW — a különböző társadalmi csoportokba tartozó aktív keresők korössze-

tételének vektora, ,

Duu: DW, wa —- a különböző társadalmi csoportba tartozók továbbélését. az aktiv állapotból az inaktivba való átmenetét és az aktív állapotba való belépését kifejező matrixblokkok,

gi," (i,/:: u, v,w) —— a különböző társadalmi csoportok közötti átlépési arányszámokat fejezik ki (ha iái) olyan módon, hogy a valamely csoport felé ..kílépők" számát viszonyítják a kiindulási (származási) csoport lét- számához, illetve az egyes társadalmi csoportokban megmaradók arányát fejezik ki (ha i: i); guu : 1 "'guv -— guw stb. (vektorok).

416

DR. ANDORKA Ruoorr-uussamcrs

2. tábla ,

A népesség' mozgása a gazdaságilag aktív kereső, inaktív kereső és eltartott kategóriák , között, valamint három nagy népgazdasági ág között, 1960—1963

.__ . _ _

x_X 1963 Mezőgazdu— IRL-",bfm' Egyeb nep—

! ' d 6

;

xx__ sagban igrsrlőcőn gaőggőng' Nyugdíjas Eltartott Összesen

1960 xxx aktiv kereső *;

Fő

Férfi i

Mezőgazdaságban aktív I

kereső 661 300 51 250 36 650 ; 100 200 10 050 859 450

Iparban, építőiparban ak- :

tív kereső 35 500 619 850 53 600 ; 49 400 2 600 760 950

Egyéb népgazdasági ág— I _

ban aktív kereső . "34.129- __ _5_5_ sea __3_8_2__4_o_o__; 31 150 3300 496 500

Inaktív kereső . 2 600 2 600 2 650 145 100 700 153 650

Eltartott . __ _ _ _ __ 34 950 62 300 35 650 8 800 849 200 990 900 _

Összesen 758 450 791 550 510 950 334 650 865 850 3 261 450 Megoszlás (százalék) '

Mezőgazdaságban aktív :

kereső 7ó,9 6.0 4.3 ; 11.6 1.2 100,0

Iparban, építőiparban ak- :

tív kereső . 4.7 81 ,5 7.0 : 6.5 0.3 100.0

Egyéb népgazdasági ág- ! !

ban aktív kereső . ____4,§_ __ _1_1_._2____ 77.1 ; 6.3 0.6 100.0

Inaktív kereső . 1,7 1,7 1 ,7 94,5 ' 0.4 1000

Eltartott 3.5 6.3 3, 6 0.9 85,7 100,0

Fő

Nő I

Mezőgazdaságban aktív I

kereső 252 450 11 300 13 700 I 61 050 208 200 546 700

lparban, építőiparban ak- ;

tív kereső . 3 150 254 050 23 550 I 17 550 27 850 326 150

Egyéb népgazdasági ág- ;

ban aktív kereső . _ 5 300 __ _2_2_§99_ __282 600 ; 21 950 22 800 354 950

Inaktív kereső 2 300 2 000 4350 134 850 14 250 157 750

___Eltartott 222 300 91 350 94 250 75 350 1 901 200 2 384 450 Összesen 485 500 381 000 418 450 310 750 2 174 300 3 770 000

Megoszlás (százalék)

Mezogazdaság ban aktiv j

kereső 462 2.1 2.5 ! 11.1 38.1 100,0

lparban, építőiparban ak— :

tív kereső . 1.0 779 7.2 1 5.4 8.5 1oo,o

Egyéb népgazdasági ág- ;

ban aktív kereső . ___]íőum ...,—61?_______ 7_9_,ó _____ 1 6.2 ó,4 100.0

Inaktív kereső 1.5 1.3 2.8 85.11 9.0 100,0

Eltartott 9.3 3.8 4.0 3.2 79.7 100,0

' Az ország népességének az a része. amelyet az 1963. évi mikrocenzus alkalmával ugyanabban a lakásban találtak, mint ahol az 1960. évi népszámláláskor összeírták (Forrás: (26) 28—37. old )

A nemzedéken belüli mobilitásról alkotott képet finomítjuk, ha megkülönböztet- jük :: férfiak és a nők mobilitását, és az egyes korcsoportok mobilitását külön nézzük.

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

417

A nemzedéken belüli mobilitásnál még érdekesebb a nemzedékek közötti mo- bilitás figyelemmel kísérése. Itt azonban új problémák merülnek fel: az apák és gyermekeik nemzedékei nem váltják egymást szabályosan a társadalomban, mert

egyes családokban hosszabb, másokban rövidebb a két nemzedék közötti távolság.

Ezenkívül egyes családokban több. másokban egyetlen vagy egy fiúgyermek sem jut az apára, tehát az átlagosan egy nemzedék távolságban levő társadalmi struk- túrákat nem lehet úgy felfogni. mint ha egy apának (a korábbi struktúrából) egy fia (a későbbi struktúrában) szerepelne bennük. Nagyon erős leegyszerűsítésekkel ——

feltételezve, hogy a társadalmi rétegek közötti gyermekszám-differenciák elhanya—

golhatók — lkiterjeszthetőnek látjuk ezt a modellt az intergenerációs mobilitásra is.

A társadalmi mobilitást egyes szerzők (16) megkísérelték ilyen mobilitási mat- rixo—k alapján Markov—féle folyamatként értelmezni. Bizonyítható azonban, hogy a nemzedékek közötti mobilitás elemzésében a Markov-láncok alkalmazásának fel—

tételei — lényegében a fent felsorolt okok miatt — nem teljesülnek (17). A differen—

ciális termékenység és a foglalkozási struktúra változásai, valamint a mobilitás összefüggéseinek kimutatására azonban fel lehet a modellt használni (18), (19),

a nemzedéken belüli mobilitás elemzésében pedig a Mankov-láncokon alapuló megközelítés használhatónak látszik (20). Arra a kérdésre mindenképpen választ

adhatnak az ilyen modellek: hogy—an alakulna a társadalmi struktúra, ha a múltban megfigyelt kilépési mobilitási arányszámok fennmaradnak, és hogyan változnak meg a belépési mobilitási arányszámok — pusztán a foglalkozási struktúra változása kö- vetkeztében —— állandó kilépési arányszámok mellett.

3. tábla

A felnőtt férfi népesség társadalmi csoportok közötti áramlása, 1949—1963

. ,, (ezer fő) , ,79, fű,",M_,,,_,,,,,,,——,__

X 1963 _ .,. . :;

§ "? 3 3 § .; :

1949 § 3 3?) %i: ? % § %% 3 3 :? "g 5

m "; B a sz:; m" m e (n e 2 % szo a

Értelmiségi, vezető 84 12 8 2 2 2 7 120

Egyéb szellemi . . . 34 118 4 15 8 6 2 15 202

Kisiparos, ktsz—tag 3 12 82 41 13 10 26 19 187

Szakmunkás 11 42 26 3611 16 19 15 30 493

Betanított munkás 4 9 —— 31 150 17 9 15 220

Segédmunkás . . . 5 16 3 56 43 146 25 20 294

Mezőgazdasági . . . . 12 16 9 , És 95 169 , 792 195 ._JÉÉL

Beléeéji99e,e9,e90_rt9g9,l 48 39 10— , 44 68 6,,,9 __ ,,,,_

Összesen

201 264 137 713 371 437

937

Megjegyzés. A tábla úgy készült. hogy az 1963. évi mikrocenzusban megállapított társadalmi csoport szerinti összetételre az 1962—1964. évi társadalmi mobilitási vizsgálatban megállapított társadalmi csoporton—

kénti belépési mobilitási arányszámokat alkalmaztuk. A kilépők számát becsültük. A táblából kiolvasható 1949.

évi társadalmi összetétel nem egyezik pontosan az 1949. évi népszámlálás alkalmával megállapított társadalmi összetétellel. Ennek oka — definíciós eltéréseken kívül -— az lehet, hogy az 1962—1964. évi mobilitási vizs- gálatban (: háztartásfő férfiak adatait dolgoztuk fel. (Forrás: (27) 23.. 26. és 39. old.)

A 3. tábla egy ilyen mobilitási tábla felépítését mutatja be: leírja a férfi

népesség társadalmi csoportok közötti mozgását az 1949-es és az 1962—1964-es tár- sadalmi mobilitási felvétel között. Hiányossága ennek a táblának, hogy figyelmen

kívül maradnak a fenti két időpont közötti többszöri társadalmicsoport-változások,

6 Statisztikai Szemle

418 DR. ANDORKA RUDOLF—ILLÉS JÁNOS

mert a tábla csak a kezdő és a végállapotot tükrözi. Minél közelebb kerül egymásé

hoz a kezdő és a befejező időpont — például ha egymást követő éveket hasonlítunk össze —, annál teljesebben fel tudjuk mérni (: mobilitási folyamatokat, valamint azoknak változási tendenciáit.

Valamennyi társadalmi-demográfiai modell közül a legrészletesebben az ok—

tatási folyamatok modelljét dolgozták ki. Tinbergen és Correa alapvető munkái után (11). (12) Stone (9) és Thonstad írt le ilyen modellt (21). Az utóbbiban két—

féle paraméter szerepel, amelyeket Thonstad a Markov—lánco—k átmeneti valószinű—

ségi együtthuatóihoz hasonlóan értelmez. Ezek:

ghk — az adott évben a h tevékenységet folytató (meghatározott iskolatípusban és osztályban tanuló) diákok azon részének aránya. akik a következő évben k tevé- kenységet folytatnak (h, k : 1, . . . , S).

rhe -— az adott évben h tevékenységet folytató diákok azon részének aránya, akik az adott év végén 6 iskolai végzettséggel elhagyják az iskolarendszert

(h:1, ..., 5; 921, ..., E).

Ezek alkotják a G és az R átmenet valószínűségi matrixakat. A sorok kombinált összege természetesen 1-gyel egyenlő. (A halálozást a modell figyelmen kívül hagyja-)

A modell segítségével többek között a következő fajta problémá—kra kapha—

tunk választ. .

1. A jelenleg h tevékenységet folytató (például az általános iskola negyedik osztályába járó) tanulóknak mekkora része lesz t év múlva a k tevékenységben (pél- dául 3 év múlva az általános iskola nyolcadik osztályában vagy négy év múlva

a gimnázium első osztályában)?

Ennek megválaszolásához definiáljuk a következő átmeneti arányt:

azt; — azon diákok aránya a jelenleg h tevékenységet folytatók között, akik t év múlva k tevékenységet fognak végezni.

E definíció alapján a?! : 1. ha h : k. más-különben zérus:

1

(ik/ln %k

$ (33

Cím; 3510," Clsk

/7/

s

'i '1 2

(r): 2 a(hg ask

ai?!

2

természetesen a 02 matrix (h, 5) eleme stb.

2. Mi az az átlagos időtartam, amelyet a h tevékenységbe (például a gimná—

zium utolsó osztályába) belépők a jövőben k tevékenységben fognak tölteni?

Ezt az időtartamot th -val jelöl—jük. Az első évben egy évet töltenek. ha h : k.

máskülönben zérus évet. A második évben af)? , a harmadik évben am

hk

évet töl—

tenek stb. A teljes ott töltött időtartamra a következőt kapjuk:

WM: (3533 ju c,,(l'k) 4- gfj) 4— (h, k::1,..., 5) /s/

Bebizonyitható, hogy bizonyos feltevések mellett (amelyek itt teljesülnek), aki

konvergens sor, és hogy th a W : (E — (?)—1 matrixnak (h, k)—adik eleme. Tehát

az inverz megadja a h-ba belépőknek k tevékenységben töltött idejét.

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

_,j'fí?

3. A jelenleg h tevékenységbe belépő tanulóknak mekkora része fogja t év múlva ezt az iskolai végzettséget (például gimnáziumi érettségit) megszerezni?

Ezt az arányt rlz—vel jelöljük.

Meghatározzuk, hogy t—l év múlva milyen arányokban folytatnak külön- böző tevékenységeket, és megszorozzuk ezeket az arányokat a megfelelő iskolai—

végzettség—szerzési együtthatókkal:

m s

fhe ; § gain—l) rse (1212... ; li:1,.... S; e:1...., E) /9/

S

rá;) az R") :: G 1—1 R matrixnak (h, e)-edik eleme.

4. A jelenleg h tevékenységbe belépő tanulóknak mekkora része fogja x éven belül elérni ezt az iskolai végzettséget?

Ezt úgy kapjuk meg, hogy a /9/—ben szereplő rá'; üket összegezzük:

X

W

X

:: Rf"

t—r-i

5. A jelenleg h tevékenységbe belépő tanulóknak mekkora része fogja előbb—

utóbb ezt az iskolai végzettséget elérni? Ezt az arányt rfgszes jelöléssel jelöljük.

A kérdés megválaszolásához össze kell adnunk a /9/ együtthatókat:

Ez lesz a matrix (h, e)—ediik eleme.

., oo 5 oo

72777 : Z'fi'; .. ( : ali—" ) /11/

17—71 531 txt

.. 5

,osszes __ xv

[he '" * th [50 /12/

s :: 1

Ezért rifzes a következő matrixnak (h, e)-edik eleme:

Rösszes

.—.— WR : (E - (a)—1 R.

AZ iNTEGRÁLT TÁRSADALOMSTATISZTIKAI RENDSZER

A leírt modellrendszerből, ahhoz szorosan kapcsolódva indult meg a statisz- tikai hivatalok és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó Európai Statisz—

tikusok Értekezlete keretében az a törekvés, hogy létrehozzanak olyan integrált (és lehetőleg nemzetközileg összehasonlítható) társadalomsta'tisztikai rendszert, amely adatokkal tölti ki a modelleket (ZD—(25).

Az integrálás lényege. hogy a különböző fajta társadalomstatisztiukai adatokat azonos osztályozások szerint csoportosítva közlik. Ezáltal a különböző társadalmi folyamatokat leíró adatok összekapcsolhatók, az egyik ismérv (például a foglal—

kozási csoport vagy a lakóhely) szerinti csoportositásból közvetlenül át lehet menni más ismérvek (például a jövedelem vagy társadalmi mobilitás) szerinti csoportosí-

tásba. így egyszerre, mintegy szintetikusan figyelhető meg a társadalom megoszlása

a különböző társadalmi ismérvek szerint. valamint mozgása az azon ismérvek sze—

rint képzett kategóriák között. *

ós

420 DR. ANDORKA RUDOLF—iLLÉS jANOS

A társadalomstatisztikai rendszer megfigyelési egysége egyes táblákban az

egyén, másokban a háztartás lenne. Bármilyen társadalomstatisztikai vagy demog—

ráfiai adatot figyelnek meg, azt a következő négy alapvető ismérv szerinti bontás- ban közölték?

-— nem,

— életkor (korcsoportonként).

-— társadalmi csoport.

— lakóhely (város-"falu bontásban, esetleg régiók szerint).

A társadalomstatisztikai rendszer kétféle adatot tartalmazna:

1. állapotadatokat, vagyis a népességnek egy adott időpontbani (a megfigyelési idő—

szak elején vagy végén megállapított) megoszlását kifejező adatokat; ilyen például a népes- ség megoszlása egyéni foglalkozás vagy ágazatok szerint vagy a háztartások megoszlása az egy főre jutó jövedelem szerint:

2. áramlásadatokat, vagyis a népesség mozgását az alkalmazott ismérvek szerint meg—

különböztetett kategóriák között a megfigyelési időszak folyamán (egy év alatt vagy egy több- éves periódusban); ilyenek például a népesség foglalkozásának változásai az időszak elejétől az időszak végéig vagy a háztartások átlépése magasabb vagy alacsonyabb egy főre jutó jövedelemkategóriákba az év folyamán.

A javasolt társadalomstatisztirkai rendszer nyolc alrendszerből állana.

1. Népesedési (természetes szaporodási) alrendszer. Kimutatja a népesség megoszlását az alapvető osztályozási ismérvek, valamint családi állapot szerint a

megfigyelési időszak kezdetén és végén (állapotadatok), valamint a népesség vál-

tozásait. tehát a születéseket. halálozásolkat, házasságkötéseket—válásokat, vala- mint a népesség mozgását a korcsoportok között, vagyis az öregedést (áramlás—

adatok).

2. Szorosan kapcsolódik a természetes szaporodáshoz a vándorlási alrendszer.

amely a népesség területi megoszlását (állapotadatok) és az abban bekövetkező

mozgásokat (áramlásadatok) mutatja ki.

3. Oktatási alrendszer. Kimutatja a népesség iskolai végzettségét az alapvető ismérvek szerint (állapotadotok). valamint mozgását az iskolarendszeren belül, tehát a továbbtanulást, átlépést más iskolatípusokba, azonos iskolatípus felsőbb osztá- lyaiba és a népesség (elsősorban az iskolaköteles korba kerülők) belépését az is—

kolarendszerbe és kilépését (legtöbbször a mun—kaerőbe) onnan (áramlásaclatok).

Javasolták a háztartási jövedelemnek járulékos ismérvként való figyelembevételét

a továbbtanulás elemzésénél (25). Ugyanilyen célszerűnek látjuk a háztartásfő

társadalmi csoportjának megfigyelését is, hogy a különböző jövedelmi helyzetű és különböző társadalmi csoportokhoz tartozó családokból származó fiatalok to- vábbtanulását mint társadalmi mobilitásuk egyik fő meghatározó tényezőjét nyomon tudjuk követni.

4. Gazdasági aktivitás—inaktivitás alrendszer vagy munkaerő alrendszer. Ki- mutatja a népesség megoszlását az alapvető ismérvek szerinti bontásban gazda- ságilag aktivak és inaktívak között. valamint az aktívak megoszlását egyéni foglal—

kozási csoport, foglalkozási viszony és ágazat szerint (áll—apotadatok), valamint az

inaektr'vból aktívvá válókat (a munkaerő'be belépő fiatalok stb.) és az inaktívvá váló

alk—tivaikat (nyugdíjba vonulókat stb.), valamint az aktív keresők mozgását foglalkozási csoportok, foglalkozási viszonyok és ágazatok között (áramlásadatoxk). Javasol'tárk továbbá a legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség szintjének és tipusá-

2 A négy ismérv mellett javasolták :: nemzetiségnek hasonló alapvető kategóriakénti alkalmazását is (25).

Társadalomstatisztikai adatok Gazdaságstatísztikai adatok:nemzeti jövedelem,AKM Gazdasógstatisztikai adatok:költség— vetés

. 4 4 4 4 4 4 4 l 4 1 l 4 4 4 4 4 4 l 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 I 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 l 4 4 4 4 4 4 4 l 4 I 4 4 4 l 4 4 4 l 4 4 4 4

D

Egyelképzeltintegrálttársadalomstatísztikairendszersémáia (azalrendszerekkapcsolódásaegymáshozés::gazdaságstatisztikaiadatokhoz) EMOGRÁFIAIALAP? Természetes népesedési folyamatok

ALAPVETÖTÁRSADALOMSTATISZTIKAIALRENDSZEREK ——Oktatás

l 4

Belsől vándorlásAAAAAAAA l l l Területi AKM

KIEGÉSZITÖALRENDSZEREK MunkaerőM_— Társadalmi mobilitás

Egyéniés háztartási jövedelem— eloszlás 1 l l _{————;}

4—M——-- ————)

AKMNemzeti jövedelem Aköltség- vetésokta— tásikiadásai

4.—

Egészség Lakás

Szabadidő__— Lakásépítés Aköltségvetésből származótársa— dalmijuttatások

Aköltségvetés egészségügyi kiadásai Aköltségvetés művelődési kiadásai

4.._A

TÁRSADALOMSTATISZTlKA

421

422 DR. ANDORKA RUDOLF—ILLÉS JÁNOS

nak figyelembevétel'ét járulékos osztá-lyozási isamérvként (25). Ez az alrendszer egyben képeit adna a vizsgált időszakban lezajlott nemzedéken belüli társadalmi mobilitási folyamatokról. Célszerűnek látjuk az apa társadalmi csoportjának fi—

gyelembevételét is, hogy a kapott lképet kiegészítsük a nemzedékek közötti imo- bilitással. Ezeknek az adatoknak birtokában évről évre figyelemmel lehet kísérni a társadalmi mobilitás alakulását és annak összefüggését az iskolai végzettséggel,

a belső vándorl'ással, a jövedelemváltozásokkal stb.

5. A jövedelemeloszlás, fogyasztás és vagyoni helyzet alrendszere. Kimutatja az egyéni keresetek és a háztartási jövedelmek megoszlását az alapvető ismérvek

szerint (állapotadatok). valamint az egyének és háztartások jövedelmének változását.

átlépésüket más kereset— és jövedelemcso—portokba (áromlásadatok). Ennek az al—

rendszernek adatai alapján nyomon lehet követni a különböző társadalmi csopor—

tok jövedelmének (az átlagos jövedelemnek és a szóródásnak) alakulását és a jö—

vedelemváltozásokat befolyásoló tényezőket (a háztartás demográfiai és aktivitási összetételének változását, a foglalfkozásváltozásokat, valamint az egyes foglalkozási csoportok egyéni jövedelmének változásait). Ugyanez az alrendszer a háztartási

jövedelem és a háztartás nagysága szerint csoportosítva kimutatja az összes fo-

gyasztási kiadásokat és azok egyes legfontosabb elemeit (például az élemiszer—

fogyasztási kiadásokat), valaminta háztartások felszereltségét különböző tartós

fogyasztási java—kkal. ;

Ez az öt alapvető alrendszer szorosan összekapcsolódik egymással. A népe—

sedési alrendszer képezi az alapját az oktatási alrendszernek. mert az utóbbiban alapvető megfigyelési szempont az egyes korcsoportok elhelyezkedése az iskola—

rendszerben. Kézenfekvő a népesedés (a természetes szaporodás) és a belső ván- dorlás közötti kapcsolódás: az utóbbi területekre lebontva adja meg a népesség

fejlődését. Az oktatási alrendszer ,.végső kibocsátása" a munkaerő alrendszer ,.el-

sőclleges ráfordítása", mert az iskolarendszerből kibocsátották (: munkaerőpiacon jelentkeznek. A belső vándorlás összefügg a munkaerő—felhasználás területi meg—

oszlásával, valamint sok esetben a társadalmi mobilitássol. Végül a munkaerőnek

egyéni foglalkozások, foglalkozási viszonyok és ágazatok közötti megoszlása össze—

függ a jövedelmeloszlással.

A nemzetközi szakirodalomban előforduló javaslatok szerint a társadalom- statisztikai rendszer még további alrendszereket tartalmazhat, amelyek azonban már kevésbé szorosan kapcsolódnának a rendszer törzsét alkotó és szorosan integ- rált fenti alrendszerekhez. Ilyenek például:

6. Egészségi alrendszer. Kimutatja a haláloki halandóságot. a tartós vagy át- meneti munkaképtelenséget okozó megbetegedéseket, a kórházi ápolást, a rak- kantak-at és a mentálisan hátramaradottaikat az alapvető osztályozási ismérvek, vala—

mint a háztartási jövedelem szerint. ( _,

7. Szabadidő alrendszer. Kimutatja a tényleges szabadidőt. valamint annak felhasználását egyes kiemelt ,.szabadidő—tevékenységek" szerint, valamint a szabad—

idővel kapcsolatos kiadásokat.

8. Lakás alrendszer. Kimutatja a különböző társadalmi csoportokba tartozó háztartások megoszlását lakásuk használatának jogcíme, az épület típusa, a lakás

szobáinak száma, világítása, vízellátása, fürdőszobával és WC—vel való felszereltsége

stb. szerint, valamint a lakásállomány változásait.

A népesség állapotát és áramlásait bemutató táblákat kiegészíteni javasolják (25) az egyes alrendszerekhez kapcsolódó, azoknak területén felhasznált emberi és tárgyi erőforrások kimutatásával. Például az oktatási alrendszer mellett kimutatnák a tanárok számát és a tanár—tanuló arányokat, az osztályterimek és más iskolai

TÁRSADALOMSTATISZTIKA 423

felszerelések (laboratórium. könyvtár stb.) számát. valamint az oktatásügyre for—

dított évi költségvetési kiadásokat. Az egészségi alrendszert kiegészítené az egész- ségügyi személyzet és a kórházi berendezések kimutatása, Mindezen adatokat egy—

részt az intézmény típusa szerinti. valamint területi bontásban közölnék. Ezeknek segítségével össze lehet mérni a különféle társadalmi juttatások. szociálpolitikai kiadások összegét és a velük elért eredményeket (például az elme-ideg kórházak és osztályok állományát és kiadásait és a bennük kezelt és az elbocsátott betegek

számát).

Mivel egy ilyen teljes társadalmi—demográfiai rendszer kifejlesztése hosszú időt vesz igénybe, az Európai Statisztikusok Értekezletének keretében végzett elő- készítő munkák során javasoltáik egy szűkebb körű program végrehajtását is (25).

Ebben évről évre társadalmi jelzőszámokat (social indicators) dolgoznak ki, ame- lyek a társadalmi élet egy-egy részének különösen jellemző és lényeges elemeit.

folyamatait mutatják ki, és ezáltal jelzik a változási tendenciákat.

A társadalmi jelzőszámok kidolgozására való törekvés abból a felismerésből származik. hogy a népesség életkörülményei ,,minőségének" jellemzéséhez nem elég az egy főre jutó nemzeti jövedelmet és általában a gazdaságstatisztivkai adato—

kat figyelembe venni, hanem az életkörülmények egyéb vonatkozásait is, mint az egészségügyi viszonyokat (amelyek korántsem egyértelmű függvényei az egészség- ügyi kiadásoknak), a természeti környezetet (az elszennyeződést stb.), a közbizton- ságot, a kultúrát stb. (37), (38). (39).

A társadalomstatisztikai táablázotrendszerhez úgyfkapcsolódnánaik a jelzőszámok, hogy egy-egy alrendszer legjellemzőbb mutatószámait választanák :ki. Példaiképpen bemutatunk néhány társadalmi jelzőszámot az oktatási alrendszer területéről:

1. az iskolaköteles korba való belépéskor az iskolában töltött időtartam vár- ható hossza és a várható legmagasabb iskolai végzettség (a továbbélőknél) nem, társadalmi csoport és lakóhely (város—falu) szerint felbontva:

2. azoknak a személyeknek aránya, akik az általános iskolai oktatás befejezése után középfokon továbbtanulna'k, és akik a középfokú oktatás befejezése után felsőfokon továbbtanulnak nem. társadalmi csoport és lakóhely szerint;

3. átlagos tanulmányi eredmények nem. társadalmi csoport, lakóhely és régió szerint;

4. tanár—tanuló arányok iskolaszintenként városban és falvakban és régió sze- rint

MAGYARORSZÁG! T'OREKVÉSEK

A magyar szakirodalomban is találunk olyan törekvéseket. amelyek egyrészt a társadalomstatisztikai adatok integrált rendszerbe foglalását javasolták,3 más- részt hasonló matrixmodellekkel írták le az egyes társadalmi folyamatokat.

Egy matrixokból álló. öt folyamatot jellemző modellrendszert írt le Frigyes Ervin (29). A folyamatok: 1. az élveszületések (a korspecifikus termékenységi arány—

számok alapján), 2. a koreltolódás. vagyis a továbbélés és a halálozás (a halandó- sági tábla alapján). 3. a 7 éves és fiatalabb gyermekek nappali gondozása (a böl- csődében. óvodában gondozott gyermekek aránya alapján), 4. az intézményes is- kolarendszerben való előrehaladás (a továbbtanulási arányszámok alapján) és az iskolarendszerből különböző képzettséggel kilépők száma, 5. a szakképzett munka—

erő állományának alakulása.

3 Dr. Bene Laios adott összefoglaló áttekintést az ilyen jellegű magyar munkákról (30).

424 DR. ANDORKA RUDOLF—iLLES JÁNOS

Oktatási—szakképzési modellt írt le Kovács János az iskolatípusok közötti ót-

meneti együtthatók alapján (31). E modell segítségével a várható szakemberszük—

ségletből kiindulva tervezni lehetne a különböző iskolatípusokban oktatandó tanulók számát.

A magyarországi belső vándorlásokat elemezte Paul Compton Markov—láncok segítségével. Megvizsgálta. hogy mi történne abban a hipotetikus esetben, ha a megyék közötti vándorlási átmeneti együtthatók változatlanok maradnának. hogyan alakulna évről évre a vándorlás, és milyen területi eloszlás stabilizálódik idővel (32), (33).

A társadalmi—demográfiai modellrendszerhez hasonló elveken alapuló módszert

javasolt Cseh—Szombathy László és Surányi Bálint a nyugdíjak összegének előre-

számításához: egyrészt az egymást követő évek nyugdíjasainak létszámát az elha—

lálozási valószínűségek szerint csökkentették, másrészt a nyugdíjba vonulók számú- val növelték. Az utóbbiaknál tigyelembe vették, hogy milyen foglalkozási csoport—

ból kerülnek ki. és mekkora lesz a beszámított szolgálati évek száma, valamint ezeknek megfelelően milyen lesz nyugdíjuk összege szerinti megoszlásuk (35).

A tórsadalomstatísztikai rendszer demográfiai alrendszerével foglalkozó sze—

minárium számára beküldött tanulmányában dr. Szabady Egon leírta a népesség továbbvezetésének jelenlegi és tervezett magyar gyakorlatát, amely a népmozgal-

mi statisztikán. valamint a népszámlálásokon, mikrocenzusokon és egyéb adat-.

forrásokon alapszik (34). Foglalkozik a népesség iskolai végzettség szerinti meg- oszlásának továbbvezetésével is. amelynek módszerét a Központi Statisztikai Hi- vatalban (az Ok'tatásstatisztikai osztályon) dolgozták ki.

A társadalomstatisztikai rendszer kiépítésének és a gazdaságstatisztikai rend—

szerrel való összekapcsolásánalk fontosságára mutatott rá dr. Mód Aladárné (36).

A népgazdasági mérlegrendszer mellett, ahhoz kapcsolódva két rendszert java—

solt és mutatott be: 1. a társadalmi számlarendszert, amely makroszinten kapcsolja össze a lakossági jövedelmeket, a fogyasztási színvonalat és szerkezetet, a társa—

dalmi gondoskod—ásra fordított összegeket, az egészségügyi és közoktatási ellátás

költségeit. valamint a lakásviszonyokat; 2. a társadalmi statisztikai rendszert. amely mikroszinten mutatja be a háztartások jövedelmének megoszlását, a gazdasági aktivitást, az egyéni foglalkozást stb, Az előbbi a nemzeti jövedelem adataiból levezetett adatokra, az utóbbi a reprezentatív jövedelmi és más felvételek ered- ményeire támaszkodna.

El lehet tehát mondani. hogy -— mint Mód Aladárné megállapította -— a magyar

Központi Statisztikai Hivatal már korábban ösztönösen abban az irányban haladt, amelyben a legutóbbi években az ENSZ statisztikai szerveinek koordináló mun- kája nyomán nemzetközi erőfeszítések indultak meg.

KULFÖLD! KISÉRLETEK A TARSADALOMSTATISZTIKAl RENDSZER EGYES RÉSZElNEK KlDOLGOZÁSÁRA

Két kísérletet isi—merünk a külföldi szakirodalomból a leírt tórsaclalomstatisztikai

rendszer oktatási alrendszerének kidolgozására. Stone az angliai és walesi népes—

ségnek az is—kolarendszerben való áramlásait írta le a rendelkezésre álló teljes körű -— nem külön erre a célra kidolgozott - statisztikai adatok alapján (8). (9).

Mivel az alapadatok csak azt tüntették fel. hogy az egymást követő években az iskolás korú népesség egyes évjáratai hogyan oszlottak meg a különböző iskola- típusok között, de nem jelölték meg, hogy a kérdéses tanulók egy évvel korábban milyen iskolatípusban tanultak, becsléseket kellett végezni abból kiindulva. hogy vannak _az iskolai előmenetelnek ,,normális útjai". Ezek a becslések természete—

TARSADALOMSTATiSZTiKA 425

sen csak a "nettó" áramlásokat adhatták meg, mivel a ..normális út" irányával ellentétes mozgások becslésére semmilyen támpont sem állt rendelkezésre. így például a 14. életév elérése után csak kétféle áramlás fordul elő a becsült ada- tokban: továbbtanulás és kiválás az isikolarendszerből (vagy a kereső munkába vagy a háztartásba). nem szerepel viszont a nyilvánvalóan viszonylag ritka vissza- térés (a háztartásból) a rendszeres oktatásba. Ez a modell még hangsúlyozottan kísérleti jellegű volt, a fogalmak és az adatszükséglet tisztázására szolgált.

Lényegesen közelebb áll a valóságos folyamatokhoz és ezáltal a gyakorlati fel- használhatósóghoz Thonstad munkája. amely speciális norvég iskolai adatfelvé- tel eredményeit dolgozta fel, ahol a tanulóktól megkérdezték az egy évvel korábbi pozíciójukat az iskolarendszerben (21). így csak az iskolarendszerből való kilépést kellett becsülni, a többi továbbtanulási áramlásra vonatkozóan adatok álltak rendelkezésre. A kapott matrix nem tartalmazza az általános iskolai osztályokat.

de így is 13 iskolatípusnak 54 osztályát különbözteti meg a közép— és felsőfokú is- koláikban. Ez az igen részletes bontás lehetővé teszi, hogy az oktatási folyamato-' kat összekapcsolja a jövőbeli munkaerővel, mert a különböző iskolatípusok végző tanulóinak foglalkozási pályája kisebb-nagyobb mértékben meg van határozva.

Feltételezve az iskolatípusok közötti, valamint az iskolatípusok és a foglalkozási csoportok közötti átmeneti együtthatók állandóságát (mint a Markov—láncokon alapuló modellekben) hipotetikus számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt iskolai népesség a jövőben milyen összetételű munkaerőt fog adni, illetve hogy meghatározott (várható) munkaerő-struktúrához milyen összetételű is- kolai népesség szükséges. így a modell bizonyos segítséget nyújthat az oktatás—

tervezéshez.

A TÁRSADALOMSTATlSZTlKAl RENDSZER ADATSZUKSÉGLETE

Az állapotod—atok elvileg rendelkezésre állnak a teljes kivánt részletességgel a legutóbbi magyar népszámlálások, mi'krocenzusok alapján, így a népesedési, ván—

clorlási. oktatási és munkaerő—alrendszerekhez csupán az egyének és háztartások társadalmi csoportosításának bizonyos átrendezése látszik célszerűnek. A repre- zentatív mintán alapuló jövedelemeloszlási vizsgál—atok hasonló keresztmetszeti ké- pet adnak a háztartások jövedelméről.

A legfontosabb demográfiai jellemzőkről, a népesség számáról, nem. életkor, családi állapot és lakóhely szerinti megoszlásról ,,állapot" jellegű adataink van- nak nemcsak a népszámlások és mikrocenzusok éveiben, hanem minden évben, a népesség továbbvezetése alapján (34).

Az áramlásadatok közül ugyancsak az alapvető demográfiai folyamatokról.

a születésekről, a halálozásokról, a házasságkötésekről és a válásokról, valamint a belső vándorl—ásokróil (továbbá a népesség öregedése'ről) vannak évente pontos adataink. Az 1. tábla példát mutat be egy ,,mérleg" megszerkesztése're ezeknek az adatoknak alapján. E tábla valamennyi számadata konkrét statisztikai adatokon alapszik.

A Központi Statisztikai Hivatalban megindult a népesség iskolai végzettsé- gének továbbvezetése és a továbbtanulási folyamatoknak, vagyis az iskolarend—

szeren belüli mozgásoknak folyamatos megfigyelése. Ez az oktatási alrendszer vak lamennyi szü—kséges adatát adni fogja.

Nincsenek jelenleg hasonló áramlási adataink a munkaerő és a jövedelmi al—

rendszer területéről. Az ilyen jellegű adatok megszerzésének több útja képzel—

hető el.

426 DR. ANDORKA RUDOLF—lLLÉS JÁNOS

Az egyik lehetőség a retrospektív adatokon alapuló rekonstrukció: egyszeri vizsgálat alkalmával megkérdezzük az elmúlt évek foglalkozástörténetét, lakóhely—

változásait, az iskolai végzettség változásait. a családi eseményeket stb. Az ilyen vizsgálati program megvalósithatóságát bizonyította a KSH NépességtudOr mányi Kutató Intézet társadalmimobilitás-vizsgálata (26), (27). Felvételi lapjai alap—

ján évről évre össze lehet állítani a vizsgált népesség mobilitási matrixát, és meg lehet állapítani a mobilitási lépések összefüggését a belső vándorlással, az :is—

kolai végzettség emelkedésével, a házasságkötéssel, a gyermekek születésével. Az ezen vizsgálat eredményeiből szerkesztett 3. tábla mutatja a feldolgozás lehető-

ségét, de egyben egyik lényeges hiányosságát is: a tábla jobbszárnyán a kilépők (meghaltak stb.) adatait becsülni kellett, mert aki a vizsgálat időpontjában nem

volt jelen a vizsgált népességben, annak korábbi élettörténetéről nem tudunk ada-

taikat kapni/*. '

Egy másik lehetséges adatforrás azonos népességnek, a háztartások egy rep—

rezentativ mintájának megismételt megfigyelése és a két megfigyelési időpont között végbement változások, "áramlások" feljegyzése. Lényegében ezt. a mód—

szert alkalmazta Bencze Béla az 1963. évi mikrocenzus foglalkozási adatainak az 1960. évi népszámlálás adataival való összepárositásakor (28). A 2. tábla mutatja az ilyen feldolgozás lehetőségét, de egyben jelzi annak alapvető nehézségeit is:

a tábla csak azokat tartalmazza, akiket 1960-ban és 1963-ban ugyanabban a la- kásban találtak meg, a lakást változtatok felvételi lapjainak összepiárosítása rend- kívül nagy munkát jelent.

Hasonló jellegű adatoknak (a kívánt további bontásokban, tehát lakóhely, iskolai végzettség stb. szerint) megszerzésére módot nyújtana egy reprezentatív né- pességminta évenkénti folyamatos megfigyelése, például egy elképzelt egységes személyi és háztartási adatfelvételi rendszer, amely a népszámlálások és mikro- cenzusok közötti években félszázalékos és kisebb mintákon (amely részben azonos háztartásokból állna. részben fokozatosan cserélődne) alapulna, követné nyomon az alapvető társadalmi folyamatokat.

Ahol a teljes körű népességnyilvántartást megvalósították. például Svédor-

szágban és Norvégiában, ott annak adatait is fel lehet használni a társadalom- statisztikai rendszer felépítéséhez, de az utóbbinak adotszükséglete sokkal szé- lesebb körű. mint amilyen adatokat a jelenlegi népességnyilvántartások tartal—

maznak (24).

A TÁRSADALOMSTATlSZTlKAl RENDSZER FELHASZNÁLÁSI TERULETEl

A bemutatott társadalomstatisztikai rendszerben megfigyelt társadalmi folya- matokat külön—külön eddig is megfigyelte a magyar Központi Statisztikai Hivatal.

A rendszer azért lenne több, mint az egyes részterületek, alrendszerek megfigyelé- seinek összegezése, mert in'tegrálná azokat: kölcsönös összefüggésükben mutatná ki őket. lgy választ adhatna többek között a következő tipusú kérdésekre:

— a Szabolcs—Szatmár megyéből Budapestre vándorlók milyen életkorúak, iskolai végzett- ségűek, mekkora volt a jövedelmük a vándorlás előtt és után (korcsoportonként, az iskolai végzettségtől függően). milyen foglalkozási csoportokban helyezkedtek el a vándorlás előtt és után?

— milyen különbségek vannak a különböző társadalmi csoportokból származó és külön- böző jövedelmű háztartásokban élő fiatalok továbbtanulási arányszámaí között Budapesten, a vidéki városokban, a községekben, az egyes országrészekben?

" További problémát okoz a megkérdezettek visszaemlékezésének pontossága. Különösen nagy nehéz- ségek merülnének fel. ha a jövedelmet próbálnánk retrospektív módon megtudni.

TÁRSADALOMSTATISZTl KA 427

—- milyen demográfiai összetételűek, milyen foglalkozási csoportba tartoznak, milyen társadalmi csoportból származnak, milyen országrészekben laknak és születtek a legala—

csonyabb jövedelmű családok, milyen valószínűséggel (gyakorisággal) lépnek ki a különböző foglalkozású, iskolai végzettségű, demográfiai összetételű (öregekből álló, sokgyermekes stb.) családok a legalacsonyabb jövedelmű rétegből, és milyen tényezök hatására következik be a jövedelemomelkedés (csökken az eltartottak és nő a keresők száma, emelkedik a keresők bére, ennek összefüggése más foglalkozásba való átlépéssel, magasabb szakképzettség szer—

zésével, belső vándorlással)?

Egy ilyen részletes kérdésekre válaszolni tudó integrált társadalomstatisztikai rendszer felépítése nyilvánvalóan sok munkát és időt igényel, ezért csak fokozato—

san valósítható meg. A belőle kapott adatokat három területen lehet felhasználni.

1. Módot nyújtana a társadalom alapvető folyamatainak, a továbbtanulás—

nak, a gazdasági aktivitás—inaktivitás változásainak, a társadalmi mobilitásnak és a migrációnak évről évre történő figyelemmel kísérésére. A ,.naprakész" — helye- sebben: ,,évrekész" — statisztikai kép az ezekben megfigyelhető tendenciákról (például a társadalmi mobilitás vagy a továbbtanulás vagy a jövedelemeloszlás változásairól) lehetővé tenné a társadalompolitikai beavatkozás szükségességének gyors felmérését.

2. Empirikus alapot adna a magyar társadalomtudományok továbbfejlődése- hez. elsősorban a társadalmi struiktúra átalakulásának vizsgálatához. amely első- rendű helyet foglal el az országos hosszú és középtávú tudományos kutatási ter- vekben. Különös jelentősége lehet annak, hogy így egyszerre több nézőpontból (a foglalkozási csoportok, a foglalkozási viszony, a jövedelem szerinti rétegeződés stb.) lehet a társadalmi struktúrát tanulmányozni, és az egyik szempont szerint megállapított struktúrából közvetlenül ,,át lehet lépni" a másik szempont szerinti struktúrába (például a foglalkozási struktúrából a jövedelmi struktúrába).

3. Az integrált társadalomstatisztikai rendszer adatai alapján kidolgozott mo—

delleket fel lehetne használni a hosszú távú gazdasági terveik társadalmi előfeltéte- leinek és hatásainak megbecslésére és előrejelzésére. tehát a társadalmi folya- matok tervezésére. Például elképzelhető a következők meghatározása:

— hogyan kell az iskolarendszert fejleszteni ahhoz, hogy a jövőbeli munkaerő-szükség- letet képzettségi szint és szakma szerinti összetételben fedezni lehessen?

— várhatóan hogyan befolyásolja a társadalmi mobilitási folyamatoknak, a belépési és kilépési mobilitási orányszámoknak alakulását a foglalkozási struktúra tervezett változása, amely a gazdasági fejlődésnek függvénye?

Az integrált társadalomstatisztikai rendszernek tervezési és elemzési célokra való felhasználását elősegíti, hogy a benne alkalmazott ágazati bontás meg—

egyezhet az összevont ágazati kapcsolatok mérlegének ágazati bontásával, így a gazdasági és a társadalmi 'mérlegrendszer a munkaerő ágazati és azon belül foglalkozási és szakképzettségi megoszlása révén összekapcsolódik egymással. To—

vábbi kapcsolódási pontok a népgazdasági mérlegrendszerrel: a nemzeti jövede- lemből oktatásra fordított összegek, az egészségügyi kiadások, a társadalmi jut—

tatások (amelyek a jövedelmi alrendszerben szerepelnek) stb. igy a társadalom—

statisztikai rendszer a gazdaságstatisztikai rendszerre épül rá, azt kiegészíti, ki- mutatja a gazdasági döntések és folyamatok társadalmi előfeltételeit és hatásait.

lRODALOM

(1) Coleman, I. S.: Introduction to Mathematical Sociology. The Free Press of Glencoe. Glencoe. 1964.

(2) Kemény, !. G. — Shell, !. L. —- Thompson, G.: Introduction into Finite Mathematics. Vol. l—ll. Pren- line—Hall. Englewood Cliffs. 1966.