Clopper, Almon: A módosított Leontief dinamikus rendszer numerikus megoldása konzisztens előrejelzésre és indikatív tervezésre

656

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

nemzetközi szervek által javasolt rend-

szerrel.

A lényeges eltéréseket részletesen le—

írja a szerző a legjellemzőbb agregátu—

mok (például a nemzeti termék és jö-

vedelem, fogyasztás, beruházás stb.) tartalma, a gazdasági szektorok (agents économigues) jellege és a számlaveze—

tés természete (például egyszerű kettős

könyvvitel stb.) szerint csoportosítva. A

tanulmány kitér az alapvető közgazda—

.sági fogalmak értelmezésében, a legfon—

tosabb gazdasági műveletek fajtáiban, a becslési módokban és az adatforrá—

:sokban, illetve az utóbbiak feltárásá—

ban rejlő különbségekre is, e téren azonban nem foglalkozik minden rész—

letkérdéssel.

Megemlíti a szerző, hogy az Amerikai Egyesült Államokban két vezető hiva—

talos szerv: a Department of Commerce és a Board of Directors of the Federal Reserve System is foglalkozik a nemzet—

gazdasági számvitellel. Az első a Survey

of Current Business e. havi kiadvány—

ban és a nemzeti jövedelmmel foglal—

kozó éves mellékletében, az utóbbi pe—

dig a Federal Reserve Bulletin c.

ugyancsak havi kiadványban teszi közzé számítási eredményeit. E két intézmény elszámolásainak egyeztetése azonban

nagyon nehéz feladat.

Szerző az Egyesült Királyság és az

Egyesült Államok nemzetgazdasági el—

számolásainak fő jellemvonásait, majd a

két rendszer különbségeit elemzi rész—

"letesen. Az angol és az amerikai elszá- molások rendszerét bírálva azt a véle-

ményt hangoztatja, hogy az angol eljá-

rás statisztikailag megalapozottabb, mint az amerikai — melynek kidolgozásánál nem gondoskodtak előre a szükséges adatszolgáltatások megszervezéséről —,

mégis az utóbbinak előnye viszont, hogy

"bizonyos évekre vonatkozólag az Egye—

fsült Államok összes államainak számla—

sorozatát tartalmazza, míg az angol rendszerben alig található területi vo—

natkozású tájékoztatás.

Mindenesetre lényeges különbségek vannak a két ország nemzetgazdasági

számvitelének módszere és statisztikai

adatforrásai között olyannyira, hogy ez a körülmény még az elvi hasonlóság

eseteiben is nehézzé teszi az összeha—

sonlítást, nem szólva arról, hogy sok esetben az angol és az amerikai szó- használat azonos fogalmak megnevezé—

sében is eltér egymástól.

A tanulmány függeléke részletesen

leírja az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban használatos nem—

'zetgazdasági számlarendszer legfőbb

számláinak tartalmát, továbbá bizonyos

magyarázatot is ad az egyes rovatok 'ki—

töltéséhez; nem foglalkozik azonban a tanulmány a nemzeti vagyonszámlák—

kal, sem az ágazati kapcsolatok mérle-

gével.

(Ism.: Juhász László)

CLOPPER, ALMON :

A MóDosíTO'r'r LEONTlEF

DINAMiKUS RENDSZER

NUMERIKUS MEGOLDÁSA

Konzwzrens ELÓREJELZÉSRE

És INDIKATI'V TERVEZÉSRE" —

(Numerical solution of a modified Leonti'e!

dynamic system for consistent forecasting or indicative planning.) —- Econometricn.1m.4.

sz. 665—678: p.

A cikk a Leontief—féle dinamikus

input—output rendszer egyik módosított

alakját mutatja be, egy olyan módszert, amely alkalmas a rendszer számszerű megoldására.

A *módosított input-output rendszer

az eredetitől a következőkben tér el:

1. A folyó együtthatók nem állandók,

de lehetnek lineáris trendjeik, amelye—

ket előre ismertnek tételeznek fel.

2. A fogyasztói keresletek a népesség

és a reálbérek rátájától függnek. '

3. A munkának értékben való kifeje- zése' (tőkehelyettesítés) a Cobb-Douglas függvénnyel minden iparágban megen—

gedett. E függvények szerint az ,,új"

tőke termelékenysége exponenciálisan

no.

4. Nemcsak a kiszállítás növekedésé—

ből, hanem a munkatőke helyettesíté- séből is keletkezik beruházás, mivel a

bérek növekedésével nő az új tőke ter—

melékenysége is.

5. A bérek emelkedése növeli a ki—

bocsátást is. Az árváltozások hatása

nincs figyelembe véve.

A rendszert eredetileg csupán egy

helytálló előrejelzésnek szánták, azaz ezen előrejelzés figyelembevétele alapján tel- jesítették a termelési, beruházási és fog—

lalkoztatottsági előirányzatokat. Szerző

úgy véli, hogy a rendszer felhasznál—

ható a tervezéshez is, mint ahogy az

Franciaországban már meg is történt.

Szerző részletesen ismerteti a modellt

és induktív úton jut el a következő egyenlethez:

xm : A (t)eBG1(t,w)X(t) .;

a BG, (:, w) DX (t) Jr F (t. w)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

.ahol

A(t) —— az A input—output hatók statikus

időtől függő vénye,

X (5) —— a kibocsátás (output), (G; hw) — két egymástól különböző

diagonális matrix,

B —— állandó,

együtt- matrixának

lineáris függ-

D —— az időszerinti differenciál—

hányados,

F (% w) —— pedig a végső kereslet

függvénye,

Minden egyes tényező további bonyo- lult függvénykapcsolatot fejez ki.

A következőkben az egyenletrendszer megoldásának módszerét tárgyalja az

(I—Cl)"1 :: 1 -l-U _*_ U2 __!_ U3 'l—

összefüggés alapján, ahol 1 a beruházás értéke változatlan árakon, U pedig a

differenciál operator.

A tanulmány végül egy tíz szektoros modellt mutat be az amerikai népgaz—

daság 1953. július és 1962. április kö—

zötti 8 és háromnegyed évi adatai alap- ján, mint a módosított Leontief—rend—

szer egy alkalmazását. Azt kívánták

megvizsgálni, hogy a módszer alkalma—

zása milyen pontossággal igazolja az 1953.

utáni évek valóságos gazdasági helyzetét,

'vajon a modellből kiolvashatók—e a gazda—

sági élet fő jellemvonásai, felhasználha—

tó—e konzisztens előrejelzésre és indikatív tervezésre? A becsült és a tényleges fel—

futás tendenciájában azonos képet mu—

tat minden ágazatban, csupán annak

mértéke különbözik egymástól. Legna—

'gyobb eltérés a szállításoknál jelentke—

zik. Ez szerző szerint a tényleges index nem helyes számítási módszeréből szár—

mazik.

(Ism.: Gyöngyösi György)

LOMBARDINI, S. :

, GAZDASÁGI ELEMZÉSEK

REGIONÁLIS TERV KÉSZíTÉSE SZÁMÁRA

, (Les analyses économioues pour la prepa—

iration d'un plan régional.) —- Revue d'Eco—

"nomie Politigue. 1964. 1. sz. 45—64. p.

A dolgozat a decentralizált gazdaság- fejlesztési politika elemző eszközeinek és módszereinek tökéletesítése'vel foglalko—

'zik. Kiemeli a (regionális programok részletes kidolgozásának és az országos

tervekkel való egyeztetésének, valamint a közöttük kívánatos kapcsolat létesíté—

;sének szükségeSségét. Hangsúlyozza a

gazdasági tájak meghatározásának ne—

Thézségeit és a különböző tájak gazda—

7 Statisztikai Szemle

657

sági programja készítésénél felmerülő problémák sajátosságait aszerint, hogy

visszafejlődött, elmaradt vagy már fejlett

tájakról van szó. Ismerteti azt a statisz-

tikai adatanyag—szükségletet, mely nélkü—

lözhetetlen a tájak gazdasági elemzésé-

nek továbbfejlesztéséhez.

Véleménye szerint a gazdasági terve—

zésnek három alapvető követelményt kell kielégítenie, mégpedig:

a) a gazdasági célok meghatározását, b) a termelés hatékonyabbá tételét,

c) a termelés szerkezetének racionalizálását.

Szerző elgondolásainak kifejtését 11 fő kérdés szerint csoportosítja; ezek:

1. a gazdasági tervezés célja és módszere, 2. a gazdasági programozás tagolása, 3. a gazdasági tájak meghatározása, 4. az országos és regionális modellek, 5. a különböző fejlettségi fokon levő tájak gazdasági programkészítésének sajátosságai,

6. a regionális elemzések függő helyzete, 7. a fejlődésben elmaradt tájak elemzésé—

nek modellje,

8. a visszafejlődött tájak elemzésének mo—

dellje,

9—10. a fejlődő tájak problémáinak elemzése, program készítése és a gazdasági előrejelzés, 11. a regionális elemzés fejlesztéséhez szük- séges statisztikai tájékozódás.

A regionális programkészítés elsőrendű

feladatának a tájak közti egyensúlyhiány

kiküszöbölését tekinti a szerző.

(Ism.: Juhász László)

SZUHAREVSZKIJ, B.:

A SZOLGÁLTATÁSOK SZFÉRÁJÁNAK FEJLÖDÉSE És A KOMMUNIZMUS ÉPITÉSE

(Razvitie szférü obszluzsivanija i sztroitel—

sztvo kommunizma.) -— Voproszü Ékonomiki.

1964. 10. sz. 3—14. pl

A szolgáltatások területének fejlődését

elemezve szerző rámutat arra, hogy a szolgáltatási szféra a munkafeltételek, a

dolgozók képzettsége és a tevékenység

jellege tekintetében különböző, számos gazdasági és kulturális ágazat kapcsola—

tát jelenti. Ide tartoznak egyrészt olyan

ágazatok, amelyek a termelés, valamint

a nem termelő ágazatok intézményei és szervezetei, másrészt, amelyek közvetle—

nül a lakosság részére nyújtanak szolgál—

tatásokat.

A lakosság részére szolgáltatást nyújtó ágazatokat szerző két alapvető csoportra osztja: 1. Főként anyagi javak, termékek személyes fogyasztását szolgáló ágazatok

(kereskedelem, közétkeztetés, lakás— és

kommunális gazdálkodás, szociális ellátás

különböző formái). 2. Főként szellemi és más nem anyagi, javak személyes fo-

gyasztását szolgáló ágazatok (oktatás,

egészségügy, kultúra, művészet stb.)