STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
A KÖZMÚVI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE A FÖVÁROSBAN
1995-ben a főváros közművi hálózata összességében kisebb mértékben gyarapodott, mint az előző évben.
Jelentősebb fejlesztésre csak a csatorna— és a gázcsőhálózat esetében került sor; hosszúságuk 82 illetve 30 ki—
lométerrel nőtt. Az ivóvízcső—hálózat 15 kilométerrel bővült, a távfűtőhálőzat pedig —— az előző évi 1 kilomé—
teres csökkenéssel szemben — csupán 2 kilométerre! növekedett, A közmüvi hálózat gyarapodásának mérsék—
lődésében közrejátszott a lakosság anyagi lehetőségeinek szűkülése is; így 1995 végén a magánerős gázcsőhálózati fejlesztés kevesebb mint fele volt az előző évinek, s az új létesítésen belüli aránya is 5 százalék—
ponttal, 86 százalékra esett vissza.
A közművi hálózat hosszának alakulása
É lvóvízcsó—' Csatoma- Gázcsó- Távfűtő—
JV
hálózat (kilométer)
A hálózat hossza az év végén
1995 43529 1 42283 1 45724 1 4512
A hálózat hosszának válto7ása
1994 12,3 1372 508 —1.1
1995 149 81,7 302 2,0
' A Fővárosi Vízművek Rt által nem aktivált ivóvízcső-hálóuttal együtt.
A .,víz—csatoma olló" tovább javult, 1995. december végén egy kilométer ivóvízcső—hálózatra 971 méter
csatornahossz jutott, 15 kilométerrel több, mint egy évvel korábban. A csatomaellátottságban a kerületek kö-
zött meglévő jelentős különbségek továbbra is fennállnak. 1995 végén —— a korábbiakhoz hasonlóan —— a XXII.kerületben a legkevesebb az egy kilométer ivóvízcső—hálózatra jutó csatornahálózat hossza, 535 méter, de jó—
val az átlag alatti, 601-800 méter közötti még a XVIL, XVIII. és XXI. kerületben is.
A vízcsőhálózati bekötések száma — az előző évihez képest -— 1670—nel, 188 347-re, a csatornahálózati bekötéseké pedig 3451—gye1, 122 59 1 -re emelkedett. A bővülés a vízcsőnél szinte egészében, a csatornánál pedig döntő többségében, 85 százalékban a házi bekötések számának növekedéséből adódott.
Budapest kömüvi hálózatának nagy része elavult. Jelentősebb mértékü felújítást az elmúlt évben csak az ivóvízcső—hálózatban volt tapasztalható, ahol 272 kilométer hálózathossz cseréjére került sor. 1995—ben a csatornahálózatban 52 kilométert, a gázcsőhálózatban 10,6, a távfűtőhálózalban pedig 2,6 kilométert cserél — tek ki. A felújított hálózatszakaszok hossza nem tért el lényegesen az előző évitől.
Az elmúlt évben az ívóvízcső-hálózatban 1246 csőtörés volt, jóval (255—tel) kevesebb, mint egy évvel ko—
rábban. A hibák nem okoztak különösebb gondot az ellátásban, a helyreállítást sikerült viszonylag gyorsan el—
végezni.
1995—ben a fővárosi háztartások részére ivóvízből lényegesen kevesebbet, távfűtési hőenergiából és gáz—
ból pedig valamivel többet értékesítettek, mint az előző évben.
Az elmúlt év folyamán a háztartások összes vízfogyasztása 8 százalékkal, 143,6 millió köbméterre esett vissza, egy fővárosi lakos pedig havonta átlagosan 6,2 köbméter vizet használt el, O,4 köbméterre! (ó,l száza—
STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK" 261
lékkal) kevesebbet, mint 1994-ben. A viszonylag számottevőnek mondható csökkenés mögött feltehetően — a víz- és csatornadíjak évek óta tartó nagymértékű növekedése következtében - az egyre jobban előtérbe kert)—
lő takarékossági törekvések állnak. A főváros napi ivóvíz—csúcsfogyasztása az elmúlt évben júliusban volt, s ez az egy évvel korábbinál mintegy 1 1 százalékkal kevesebb. l millió köbméter.
A budapesti háztartások részére értékesített gáz mennyisége 1995—ben 737,3 millió köbméter volt, 29 százalékkal több, mint az előző évben. A növekedés közel fele azonban a fogyasztók körének mintegy 8 ezer- rel (l,l százalékkal), 693,6 ezerre történő bővüléséből adódott. A fővárosi háztartások havi fajlagos gázfo—
gyasztása — az előző évihez képest — 17 százalékkal, 89 köbméterre nőtt. Egy lakás távfűtésére és melegvíz—
ellátására 42 százalékkal több hőenergiát használtak fel, mint 1994—ben. A gáz és a távfűtési hőenergia fogyasztásának kismértékű emelkedésében az időjárási viszonyok alakulása jelentős szerepet játszott. l995—
ben a fűtési szezon idején, de főként a januári, novemberi és decemberi hónapokban számottevően alacso—
nyabb volt a hőmérséklet havi középértéke, mint 1 994-ben.
Az ivóvíz, a gáz és a távfűtési—hőenergia fogyasztás
M és 1994 1995- 1995. év az 1994.
*an évben év százalékában
A háztartások részére szolgáltatott ivóvíz:
összes mennyisége (millió köbméter) 1 562 l43,6 91 ,9
egy lakosra jutó havi átlagos mennyisége
(köbméter) 66 6.2 9 3,9
gáz:
összes mennyisége (millió köbméter) 7168 7373 1 029
egy fogyasztóra jutó havi átlagos mennyisége
(köbméter) 87,6 89,1 10 l ,7
A lakóépületek távfűtésére és melegvízellátására felhasznált hőenergia:
összes mennyisége (teraloule) ] 3 5502 14 1 329 1043
egy lakásra jutó havi átlagos mennyisége'
(megaloule) 4 690,3 4 8862 1042
'A Budapesti Távhőszolgáltató Rt által üzemeltetett lakások átlagos száma és a lakóépületek hőfelhasználása alapján számítva.
1995—ben tovább folytatódott a fővárosi fürdők látogatottságának csökkenése. Szolgáltatásaikat — az utóbbi két évben megfigyelt egységek adatai alapján —— 5,1 millió fő, mintegy 12 százalékkal kevesebb vette igénybe, mint l994—ben. A forgalom—visszaesés nagyobbik fele az uszodáknál jelentkezett, amelyek — az el- őző évinél —- mintegy 15 százalékkal kevesebb vendéget fogadtak. de hasonló arányú csökkenés jellemezte a
strandrészlegeket is.l995—ben a budapesti fürdők közül a gyógyfürdőket 3,l millió fő látogatta, 71 százalékkal kevesebb, mint
egy évvel korábban. A gyógyfürdők forgalmának mérséklődését is döntő részben az uszodai részlegekbe járók számának 1 1 százalékos visszaesése okozta. Emellett a gőz— és termál, valamint a strandrészlegek látogatói—nak száma is valamelyest. 6.9, illetve 2.8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az elmúlt évben a gyógykádon
kívül már az iszap— és súlyfilrdőket is számottevően többen vették igénybe, mint a megelőző évben. Ez utóbbi- ak vendégforgalma 1 5,illetve 14 százalékkal, a gyógykádaké pedig 53 százalékkal nőtt.
F. L-né
MAGYARORSZÁG HELYE EURÓPÁBAN
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz beérkező legújabb kiadványokban fellelhető adatok
