A statisztikai rendszer és az iparvállalati stratégia

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A STATISZTIKAI RENDSZER;

ÉS AZ lPARVÁLLALATl STRATEGIN

DR. CSIKÓS-NAGY BÉLA

Olyan kérdést szeretnék érinteni, amelyet a gazdasági kibontakozás szem- pontjából kulcskérdésnek tekintek. Ez az ipari termelés dinamizáláSa. Nincs ki- bontakozás az ipari termelés dinamizálása nélkül, és nincs ipari termelés dinami—

zálása racionális vállalati magatartás nélkül.

Nagy érdeklődéssel olvastam a napokban Demján Sándornak a Heti Világ—

gazdaságban megjelent interjúját. Azt. hogy mit kell konkrétan termelni — mint mondja — nem a kormánynak. hanem a vállalatnak kell megmondania. Ehhez kap- csolódóan utalt egy német szövetségi köztársaságbeli vizsgálat bizottsági jelen- tésére. amelyben az olvasható, hogy a válsághoz vezető út kormányprogramokkal van kikövezve. Természetesen nem hiszem, hogy ez így a magyar népgazdaságra teljes egészében érvényes, de azért nagyon figyelemre méltónak találom. és pél- dák egész sorozatát lehetne adni, amelyből legalábbis az mutatható ki, hogy amit ma strukturális válságnak tekintünk. az szorosan kapcsolódik a népgazdaság ól—

lami tervezéséhez. a kormányzati döntések rendszeréhez. Úgy hiszem, ezt ma minden felelős vezető világosan látja. Abban viszont már nem vagyok annyira bizonyos. vajon egyformán gondolkozunk-e a válságból kivezető út tekintetében.

E bonyolult, sokrétű problémából most csak az információs rendszert kivánom érin—

teni.

A kormányzat és a vállalat kapcsolatában vizsgálva. a statisztikai rendszer számomra úgy merül fel, mint a horizontális és a vertikális információáramlás egyeztetése, amely akkor jó, hogyha megfelelően igazodik a döntési hatáskörök- höz. Ha lent kell döntéseket hozni, ha a racionális vállalati magatartásra akarunk épiteni, akkor igen nagy jelentősége van a horizontális információáramlásnak. Ha mindent fönn akarunk eldönteni, akkor a vertikális információáramlásnak kell meghatároznia a statisztikai rendszert.

Az 1968. évi gazdasági reform során szembe kerültünk ezzel a problémával.

Hiszen -— ismétlem —. amikor vállalati önállóságról beszélünk, egész más statisz—

tikai rendszerre van szükségünk. Mikor mindent tervutasítás alapján akartunk rén- dezni, abból indultunk ki. hogy az állam képes problémamentessé tenni a gazda—

ságot. Ehhez pontosan informálódnio kell a vállalat belső életéről. Ennek rendel alá mindent. Ha viszont belátjuk e hipotézis torthatatlanságát, a dolgok rendezé-

'* Hozzászólás Nyitrai Ferencné dr. ..A statisztikai rendszer korszerűsítése a változó gazdaság és társadalom szolgálatában" (Statisztikai Szemle. 1987, évi 11. sz. 1077—1086. old.) cimű vitaindító eiőadó- sához. Elhangzott a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Budapesten.,1987. október '2-án tartott konferenciája plenáris ülésén.

1 18 ' DR. CSIKOS—NAGY BELA

sének alapja csak a vállalati önállóság lehet. Ez esetben a vállalat és a külvilág kapcsolata kerül a figyelem előterébe. Vagyis ilyenkor a vállalat vezetőségének kell informálva lennie helyzetéről. a világ egészében és a nemzetközi versenyké—

pességről való informálódás aspektusából kell kialakítani az információs rend—

szert.

Ha szembesítem a jelenlegi helyzetet az 1968—es vitával. és arra a kérdésre

keresek választ. levontuk-e az ebből adódó következtetéseket, akkor azt kell mon- danom, hogy nem. És most szándékosan olyan sikra viszem a fejtegetésemet.

amely közelebb állt az én munkámhoz. az én felelősségemhez. A számvitelre és a

kalkulációra gondolok. A számvitelben létre kellett volna hozni egy olyan fordu—

latot, a ráfordítás szemléletű számvitelt, amely a régi, az 1968 előtti állapotnak felelt meg, marketing orientált. realizálás orientált számvitellé alakítja át. Ezt a fordulatot mind a mai napig nem sikerült létrehozni. Állandó vita folyt a Pénz—

ügyminisztériummal. Mindig az volt a válasz, hogy a vállalatokat senki sem alca- dályozza meg abban, hogy egy másik számviteli rendszert is felépítsenek.

Még közelebb hozva magamhoz a kérdést: egész más az a kalkulációs rend- szer, amely egy hatósági rendszer árszabályozása számára teremt normatív adat- bázist, és az, amelyet a vállalat a maga számára alakít ki. éspedig az áralku

számára. mondjuk azért, mert nemzetközi kiíráson, versenyen kíván részt venni. és

ismerni kívánja azt a minimális árat, amelyen még mindig érdemes vállalnia va-

lamely munkát. Nem sikerült elérni ezt a fordulatot. Kimondtuk például azt. hogy

a vállalatnak joga van a rezsiköltséget költségviselő képesség szerint elosztani.

Mégis az árellenőrzés mindig vissza-visszahozta a régi, úgynevezett központilag

diktált rezsielosztási szabályokat.

Miért akarom ezeket a dolgokat hangsúlyozni? Azért, mert a bürokráciának

kegyetlen játékszabályai vannak, és nyilván a vezetés képtelen azokon úgy úrrá lenni, ha magát az intézményi rendet nem változtatja meg. Még csak rossz néven sem lehet venni, hogy az államigazgatás eleget kíván tenni a neki szegezett elvá—

rásoknak. De ha ezek az elvárások irracionálisak, akkor fennmaradnak és megho-

nosodnak az ezekkel adekvát magatartási normák és azok az információs elvárá-

sok, amelyek az íróasztal számára készülnek. és nem a népgazdasági optimum

megközelítésének szolgálatában állnak.

Ha az ember ennyi önkritikát mond. akkor másokról is mondhat valamit. Ami a statisztikai rendszer egészét illeti, számomra nagy meglepetést okozott az a kon-

ferencia. amelyet 1987 júniusában a Világbankkal közösen az ipari Minisztérium

rendezett az úgynevezett struktúraátalakitási hitelprogramokban való vállalati köz- reműködés érdekében. A konferenciát a Világbank azért kezdeményezte, mert az volt a megítélése, hogy a vállalatok tartózkodók a világbanki hitelek tekintetében.

Megkérdeztem a világbanki szakembereket. hol a határa ezeknek a hiteleknek.

Azt mondták, messze túl azon, mint a készség a magyar ipar részéről a világbanki

hitelek elfogadására.

A konferencia egyik előadója volt Tatai Ilona, 0 TAURUS Gumiipari Vállalat

vezérigazgatója. Beszámolt a hitelfelvételben megjelölt követelményekről. illetve arról, mennyire nehéz volt azoknak megfelelni. Dehát miről is van szó? A dolog- nak az egyik oldala az, hogy a világbanki hitelhez olyan elvárások kapcsolódnak.

amelyekhez a magyar vállalatok nincsenek hozzászokva. Vegyük a Nemzeti Bank exportelőmozdító hitelét. Ha a feltétel hét éves megtérülés volt, a vállalatok ezt az igérvény rovatában szépen visszafelé számítva beírták. Ma már tudjuk, ezeknek az igérvényeknek a fele sem teljesült. de egyetlen esetről sem tudok, hogy ennek súlyos konzekvenciája lett volna. Ezzel szemben a világbanki hitel a tőkés piacgaz—

A STATISZTIKA ÉS AZ lPARVÁLLALATl STRATÉGlA 119

daságban kialakult hitelezési rendszer normáit tartja szem előtt. ltt a beruházás

a hardware (épület, gép. műszer. jármű), a software (szellemi tőke) és a mar—

keting rendszer komplex értékelésének függvényében. a nemzetközi versenyképes-

ség kritériumai alapján kerül megítélésre. Ettől függően bírálják el a hitelképes- séget és azt is. hogy a beruházás a gazdálkodás mely szegmensében hozhatja a

legtöbb eredményt.

A TAURUS egy bostoni szervező irodával készült fel a hitelkérelem elbírá-

lására. Közel egy évig dolgoztak rajta. Ezt követően pedig elhatározták, hogy

egy másik nyugati szervező irodával belső információs rendszerüket újra felépítik.

Tűnjön bármennyire különösnek: érvényben levő információs rendszerünk egysze- rűen nem volt használható. Az információs rendszer ma a vállalati szervezeti struktúrára. a gazdálkodási funkciókra és a tervteljesítésre épül fel. A tervteljesí-

tés tekintetében csak az a különbség. hogy régebben a központilag diktált terv, ma

pedig a vállalati terv teljesítését mérik. Az az információ—rendszer viszont. amely alapján hitelhez lehet jutni, a termék és a piac összefüggéseiről informál. Ez egé-

szen más információs, számviteli. kalkulációs, statisztikai rendszer.

Ezeket azért kívántam megemlíteni. hogy világossá tegyem, amig monetáris rendszerünk nem áll át új alapokra. amíg statisztikai. információs. számviteli rend- szerünk nem a vállalati racionális stratégia szolgálatában áll, addig nagyon nehéz elképzelni egészséges struktúrapolitikát. Természetesen ehhez még sok minden más is kell. Például olyan vezető. aki tudja mit jelent ipart vezetni; olyan munka- társakkal rendelkezik, akik képesek arra, hogy megfelelő információk birtokában racionális döntéseket hozzanak. akik tudják, mi a nyereségmaximálás. tudják mi- képpen lehet a határköltség alapján áralkut folytatni. akik ismerik a piac játék- szabályait stb.

Összegzésként annyit hangsúlyoznék: voltam trösztigazgató. voltam a helyi iparban. voltam a Könnyűipari Minisztériumban. Különböző oldalakról volt kap—

csolatom az iparral. Megtanultam. hogy amikor az irányító szervek permanens mozgósításban tartják a vállalatokat kérdéseket kérdésekre halmozva. akkor a vállalatok elvesztik a fogékonyságukat saját felelősségük iránt. A statisztikai rend- szernek meg kell újulnia. Minimálissá kell tenni a központi igényekre szabott spe- cifikus adatszolgáltatást. A vállalatoktól egyszerűen nem várható, hogy széles bá- zison kettős információs rendszert tartsanak működésben. Ez a logika, ez a filozó- fia megbukik, nem működőképes. De nem is kell lemenni a vállalatok szintjére.

Az lpari Minisztériumban is azt látom, hogy a funkcionális szervek olyan mérték-

ben veszik igénybe az Ipari Minisztérium apparátusát, hogy a minisztérium veze- tése szinte képtelen autonóm iparpolitikai elképzeléseit az apparátusi munka szerves részévé tenni. Egyébként ebből fakad információs rendszerünknek az a sajátossága is, miszerint sokkal nagyobb súlyt helyez az ellenőrzésre, mint a raci—

anális döntések előkészítésére. Egyszer igazából végig kellene gondolni. hogy a statisztikai rendszer miként segítheti leghatékonyabban a vállalatokat a változó körülmények változó követelményei között.

TÁRGVSZÓ: Vállalatpalitika. Információ.

PE3lOME

Hacronman crarbs conepmur sucrynnenne europa Ha nneuapHOM sacenauuu coc'ron- meiicn 2 onmőpn 1987 l'OAa : ByAaneun'e Kempepeuuuu Cra'mcrnuecnoro ennellel—ma Beu- repcxoro BKOHOMHHeCKOTO oőuecraa, npoueuecem-ioe HM : canau : AOKnaAOM npeAce-

7120 DR. CSIKÓS-NAGV: A*tSíATfSZTIKAÉSg AZ.JPARVÁLtALA'EiÉSIRATEGiA

,garena- Hempansnoro; wcxamcmuecnoror ynpaaneunn,_g—pa CDepeHuHe Harper: nagysagu).- _aueM ,,Mogepunsauua craructnuecggü cucu—emu Ha,.ycnymóefmenmpummcn amount—tunk oőmecrsy" CM. Ne 11 mypuana'NC'i-amcmúecxoe oőo'ap'enue" aa 1987 ron, em; 1077—

'1086.).' _ , 4 !

SU'MMARY

The study is a_ contribution m,, Dr; Vera Nyitrai'sLPresident of the CentroLSthistical Office. lecture entitled ,,Updotiri§ th'e system of statistics to 'serve the eltet-ing eco'nOmy und society" (See Stöt'isti'cdl "Reiiiew 1987; Noi 11.'pp. 1077—1086.) made at me plenoi'y sessiún ')of the conference of the Statisti—cdl Section of the Hungarian Economic Society heid' in

Budapest—, 2 October 1987; — .- . _ 4 V '