Polgári, gazdasági és munkajogi ügyek

POLGÁRI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAJOGI UGYEK '

DR. VAVRÓ ISTVÁN

A jogalkalmazó szervek, közöttük a bíróságok tevékenységéről a társadalom elsősorban azokon a jogterületeken rendelkezik némi ismerettel, melyek az em- bereket egyébként is foglalkoztató problémákat ölelik fel. Ide tartoznak a büntető eljárások és a házassági bontóperek bizonyos adatai. Az igazsághoz tartozik, hogy az e területekre vonatkozó ismeretek is meglehetősen hiányosak. nagyságrendjük—

ben és arányaikban téves képzeteket takarnak. A többi jogterületről azonban a

közvéleményben csak meglehetősen homályos kép él. és úgy tűnik. a jogalkal—

mazói munka egészéről és tényleges arányairól a társadalom nem rendelkezik megfelelő áttekintéssel. Lehet, hogy ennek nemcsak az érdeklődés hiánya az oka, hanem legalább ilyen mértékben a jogi tájékoztatás visszafogottsága is. Az igaz—

ságügyi tevékenység egészét átfogó adatokat ugyanis szélesebb kör számára hoz-r

záférhető módon nem publikálnak, s így az esetleg érdeklődők a részadatokból-

kényszerülnek képet alkotni maguknak. Ez a kép értelemszerűen nem lehet egyen- értékű egy átfogó áttekintést nyújtó adatösszeállítással. és nem alkalmas arra, hogy a jogalkalmazói munka nagyságrendjét, tényleges arányait helyesen tükrözze.

Megjegyzendő, hogy a teljes körű áttekintés igényével a jogi szakma is csak rit—

kán lép fel. Ennek oka az. hogy az elméleti szakemberek érdeklődési körüknek. a gyakorlati jogalkalmazók pedig társadalmi feladatuknak megfelelően elsősorban az egyedi esetek megoldását tartják szem előtt, s így általános kérdésekkel, meny—

nyiségi problémákkal vagy a jelenségek arányaival csak akkor és annyiban fog- lalkoznak, amikor és amennyiben ezt jogdogmatikai. jogalkotói vagy gyakorlati jog- alkalmazási feladatok megoldása nélkülözhetetlenné teszi. Az igazságügyi statisz- tikai összeállítások és elemzések ezért szinte kizárólag csak egy—egy jogterületről adnak pontos és részletes tájékoztatást. a jogalkalmazói tevékenység egészének

bemutatására ritkán vagy egyáltalán nem vállalkoznak.

A sajátos tájékoztatási helyzet következménye. hogy a gyakrabban vagy rész—

letesebben elemzett jogterületek arányai az érdeklődők tudatában a ténylegesnél nagyobbnak tűnhetnek, míg más jogterületek háttérbe szorulnak. Ebben a tanul- mányban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintést adjunk az egyes jogterületek jogalkalmazási munkáinak tényleges arányairól, ezen belül is a peres ügyekről.

A bűnözés mint társadalmi jelenség eléggé ismert. ezért a peres ügyek elem-

zése során a büntető perek adatainak ismertetésétől eltekintünk, inkább a kevés—

bé ismert területek, a polgári, a gazdasági és a munkaügyi bíráskodás volume- néről és tényleges arányairól igyekszünk áttekintést nyújtani.

A bíróságokhoz 1981-ben (ide értve a közjegyzői irodákat is) 853000 ügy ér- kezett. A beérkezett ügyek száma fokozatosan emelkedett. 1984-ben már túllépte

DR. VAVRÓ: POLGÁRi, GAZDASÁGI ÉS MUNKMOGI UGYEK 1007

az egymilliót. és azóta (néhány tízezerrel) egymillió fölött van. Az érkezett ügyek-

nek átlagosan körülbelül egyharmada peres. kétharmada peren kívüli ügy. Ez az arány a megfigyelt időszakban csak lényegtelen mértékben ingadozott.

Az ún. nem peres ügyek legnagyobb csoportját a közjegyzői ügyek alkotják.

Számuk évente BOD—400 000. 1981 óta emelkedő tendenciát mutat. Évente mintegy

százezer (ugyancsak emelkedő számú) végrehajtási ügy, valamint az ugyancsak

százezer körüli polgári és gazdasági nem peres ügy érkezik a helyi (korábbi el-

nevezésükkel járás-, illetőleg városi) bíróságokhoz.

Az arányokból tehát látható, hogy az igazságügyi szervek ügyforgalmán be- lül a peres ügyek kisebb hányadot képeznek. mint a nem peresek, bár társadalmi jelentőségük arányaikon kétségkívül túlnő.

A PERES UGYEK

A peres ügyek száma évente 320—350 000. Számuk emelkedik. Jogterületek sze-

rinti megoszlásuk bizonyos mértékig eltér attól. amit általában feltételeznek. A

társadalom számára a peres ügy elsősorban a büntető pereket, valamint a házas—

sági bontópereket jelenti.

Természetesen ismert. hogy szép számmal vannak egyéb perek is. tényleges mennyiségüket és arányaik megítélését illetően azonban némi bizonytalanság ta- pasztalható. Célszerű ezért a peres ügyek jogterület szerinti arányait összefog-

lalóan áttekinteni.

1. tábla

A peres ügyek száma az eljárás tárgya szerint

] Büntető Polgári Gazdasági ! Munkaügyi

Év ' Összesen

% perek száma j

1981 . . . . . . .; 108 429 179 686 15 616 25 795 329 526

1982 . . . . . . .j 107 838 179 393 16154 23 833 327 218

1983 . . . § 112 504 184 545 18 387 24 051 339 487

1984 . ; 112 539 185 751 20 561 24 053 342 904

1985 . . . . . . . l 112 490 187 341 22 837 M 23 926 346 594

1981—1985. átlaga . 110 760 183 343 18 711 l 24 332 337 146

1986 . . . . . 118184 188 910 22 853 ; 23 865 353 812

l

A perek számával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ügyek egy részé—

ben az ítélet már első fokon jogerőre emelkedik. az ügyek kisebb hányadában azonban fellebbezést jelentenek be. Ilyenkor másodfokú eljárásra kerül sor.1 Min- den bíróság valamennyi hozzá érkezett ügyet külön regisztrál. Ezért azok a perek.

amelyekben fellebbezés folytán másodfokú eljárásra is sor kerül. az ügyek szá- mában kétszer szerepelnek. A közölt adatok tehát nem a jogsértések vagy jogsér-

tők (büntető ügy) vagy a jogviták (polgári. gazdasági, munkaügyi perek) tényle—

ges számát, hanem az első vagy másodfokon eljáró bíróságokhoz érkezett ügyek számát tartalmazzák.

A táblában foglalt ügyeken kívül a Legfelsőbb Bíróság (törvényességi óvás foly- tán) további mintegy 1200—1400 ügyet tárgyal. Ezek között átlagosan minden má—

1 Az első fokon helyi bíróság által tárgyalt ügyekben másodfokon a megyei. illetve a Fővárosi Bíró- ság, míg az első fokon megyei vagy Fővárosi Bíróság által tárgyalt ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el.

Az egyszerűség kedvéért megyei bíróságon a továbbiakban az azonos hatáskörű. Budapest területén ille- tékes Fővárosi Bíróságot is értjük.

1008 DR. VAVRÓ iSTVAN

sodik polgári ügy. (A büntető ügyek aránya 26—29, a gazdasági ügyeké 3—4, a munkajogi ügyeke' 19—23 százalék.) A törvényességi óvás során tárgyalt ügyek meg- oszlása némiképpen eltér tehát a rendes eljárásban tárgyalt ügyek megoszlásától.

A törvényességi óvás azonban rendkívüli perorvoslat. így ezeknek az ügyeknek a vizsgálata külön téma, elemzésünk szempontjából nem bír jelentőséggel.

A polgári perek

A bíróságokhoz évente átlagosan mintegy 160000 első fokú polgári per érke- zik. A megyei bíróságokhoz fellebbezés folytán kerülő ügyek száma évi 22—24 000.

Az első fokon megyei szinten tárgyalt ügyek száma 500—900, míg a Legfelsőbb Bíróság áltolt tárgyalt fellebbezett polgári perek száma kevesebb mint 300.

2. tábla

A bíróságokhoz érkezett első fokú poigári perek száma

E

Helyi . Megyei

Év bírósághoz ] bírósághoz Összesen

! érkezett ügyek száma i

* i !

1931 . . . . . . ! 154418 1 533 E 154951

1982. . . . . . .g 154588 j 477 ; 155065

1983 . ; 159 933 1 548 ! 160 481

1984 1 ; 161920 % 695 ; 162615

1985. . . . . . 163371 ! 796 ; 164167 1981—1985. átlaga [ 158 846 ! 610 159 456

1986 . . . ' 164548 ; 916 . 165464

i

A polgári perek több mint 99 százaléka helyi bíróság előtt indult. A polgári perek tárgyuk szerinti megoszlását ezért a helyi bíróságok előtt indult ügyek össze-

tétele határozza meg.

A helyi bíróságok előtt induló évi 154—163000 polgári pernek mintegy 60 szá—

zaléka családjogi ügy. (Ide tartoznak a házassági bontóperek, az apaság és szár- mazás megállapítása iránti. a személyállapotra vonatkozó egyéb perek. a házas- sági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igények. a házastársi és a gyer- mektartási, valamint a törvényen aiapuló egyéb tartási perek.) A családjogi ügyek- nek mintegy fele (tehát a helyi bíróság előtt indult összes per egyharmada) házas—

sági bontóper. Ezek az arányok — bár az egyes perek száma és aránya természe- tesen évről évre módosult -— az elmúlt években nagy stabilitást mutattak.

A házassági bontóperek jelentős része -— más perektől eltérően — ítélet nél- kül fejeződik be. (Ennek hatására még visszatérünk.) A gyermektartási perek döntő többsége — 26—27 000 ügy —- házasságból származó, kisebb része — évi 3600—3800

ügy — házasságon kívül született gyermek tartása iránti per.

Az egyéb családjogi ügyek közül a házastárs tartása iránti perek száma évi 1100—1500, a törvényen alapuló egyéb tartási pereké 600—700 között változik. Érde-

kes, hogy a társadalom egyik legjelentősebb problémája. a lakáskérdés gazda—

sági és nem jogi probléma jellegét bizonyítja. hogy a lakáshasználattal összefüggő perek száma évente átlagosan mintegy 8500. ami a polgári perek számához viszo- nyitva nem túl jelentős. Viszonylag alacsony (évi 1200—1600) az államigazgatási határozat megtámadása iránti perek száma is.2

2 A tapasztalatok szerint ezeknek a határozatoknak a jelentős része is lakásokra vonatkozik.

POLGÁRI. GAZDASÁGI ÉS MUNKAJOGI ÚGYEK

1009

A lakásperek alacsony számával kapcsolatban nem hallgathatjuk el azonban azt a gyanúnkat, mely szerint az ügyek számában szerepe lehet az ítéletek végre- hajtása körülí nehézségeknek. (Ezek a nehézségek nem ritkán gyakorlatilag ki—

látástalanságot jelentenek.) Ezért valószínű, hogy a lakásperek szóma nem any—

nyira az e téren fennálló problémák tényleges arányait, mint inkább azok számát tükrözi, akik a kialakult helyzetet sem megoldani, sem tovább elviselni nem tud—

ják.

3. tábla

A helyi bíróságokhoz érkezett polgári perek

l Az ügyek

6

t ,

leg-, l le_gmago- l

alacso- l sabb ] , aránya

W/Obb l szama (százalék)

A per tárgya l ,,____.-

% aránya (százalék)

l

l i

l

..f __ _,_.—

az 198l—1985. évek i az 1986, évben

között ;

l Hz, ?

Összesen . . . . . . i . 164548; 1oo,o

Ebből: " ! *

házasság felbontás 317; _ 32,7 53708' 326

apaság és származás

megállapitása . . 2,0 * 2,5 % 3358 20

házassági peren ki— E '

vül érvényesített

házassági vagyon-

§

jogi igény . 28 ! 3,0 ; 5023 ! 3,l

gyermektartás . . . 3 189 ; 199 — 30 798 18,7

egyéb családjogi ' ?

igény . . . . . 3.1 4,0 ; 5681 35

lakásügy . . 5.1 ; 5.5 j 8 565 5.2

öröklés . . 1.7 ; 1.9 : 2961 1,8

államigazgatási hai l l

tározat megtáma— ; ',

dása . . . . . 0.8 § 1.0 3 1847 1.1

A fellebbezés folytán megyei bíróságok által tárgyalt polgári perek száma évi 22—24 000. A per tárgya szerinti megoszlásuk lényegesen eltér az első fokon indult perek hasonló ismérv szerinti megoszlásától. így a családjogi perek száma az első fokú ügyeknél megfigyelt 60 százalék feletti arányról 40 százalék alá csökkent. En—

nek elsődleges oka a házassági bontóperekben bejelentett fellebbezések, illető- leg a házassági bontóperek közül ítélet nélkül befejezett ügyek rendkívül magas aránya. Mig ugyanis a helyi bíróság előtt indult ügyek 60 százaléka családjogi per (egyharmada házassági bontóper), addig a fellebbezett ügyek között a családjogi perek aránya 33. a házassági bontópereké ezen belül csupán 13—14 százalék.

A házassági bontóperekben a fellebbezések alacsony aránya nyilvánvaló ösz- szefüggésben áll azzal a körülménnyel, hogy az ítélettel befejezett bontóperek kö—

zött 1981—1983-ban 66—67 százalék, 1984 óta mintegy 70 százalék azoknak az ügyeknek az aránya. ahol a házasság felbontására a felek egyező akaratnyilváni—

tása (általánosan használt kifejezéssel: közös megegyezés) alapján került sor.

Egyező akaratnyilvánítás esetén ugyanis a házasságot felbontó itélet mindkét fél szándékaival megegyezik, érthető tehát, hogy fellebbezést nem jelentenek be. Erre

5 Statisztikai Szemie

1 010 ' DR. VAVRÓ lSTVAN

inkább azokban az esetekben kerül sor, amikor a bontás nem egyező akaratnyil-

vánítás alapján történt. A bontás kérdésében hozott ítéletek elleni fellebbezések aránya átlagosan alig több mint 5 százalék. ami azt jelenti, hogy a házassági

bontóperek és az egyéb perek fellebbe zési aránya közötti különbség mintegy 3—8—

szoros.

4. tábla

A családjogi és a házassági perek arónya'

(százalék)

A helyi bíróságokhoz A fellebbezett érkezett

Év

családjogi házassági családjogi házassági

ügyek bontó- ügyek bontó-

összeseln perek összesen perek l

1981 . . . . . . . 60.9 31.7 33.1 13.8

1982 . . . . . . . 60.7 32.1 32,5 13.7

1983 . . . . . . . 599 32,3 32,9 142

1984 . . . . . . . 602 ; 32,7 32,5 14.0

1985 . . . 59.6 l 32,3 32,8 13.0

1986 . . . 59.9 l 32.6 31.0 12,7

% l

' Az összes érkezeu ügyek számának százalékában.

Az első fokon megyei bíróság előtt indult polgári perek aránya az összes pol- gári pernek kevesebb mint fél százaléka. Az elmúlt fél évtizedben az ilyen ügyek

száma csaknem kétszeresére nőtt ugyan, arányuk azonban változatlanul nem je—

lentős. Ezeket az ügyeket fellebbezés során. másodfokon már a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Az ügyek tárgya szerint vizsgálva megállapítható. hogy közöttük a sajtó—

helyreigazitási perek száma. valamint a kisajátítási kártalanítási perek száma vi- szonylag csekély. és jelentősen ingadozik.

5. tábla

Első fokú polgári peres ügyek a megyei bíróságoknál

Ebből : Első

ÉV pgeges' _helyre- kártalani- egyéb

ügyek rgantásl tási

összesen _a_—_____W___.MÁ___"__—___, per

1981 . . . . . . . 533 35 1 4 484

1 982 . . . . . . . 477 40 10 427

1983 . . . . . . . 548 23 14 51 1

1984 . . . . . . . 695 39 4 652

1985 . . . . . . . 796 47 2 747

1981—1985. átlaga . 610 37 9 564

1 986 . . . . 91 6 ' k 50 1 865

Az ún. .,egyéb perek" kategóriájába azok az ügyek tartoznak, amelyeknek tár—- gya szabadalmi vagy szerzői jogi vita, valamint —— néhány kivételtől eltekintve —- azok a perek, amelyekben a pertárgy értéke azegymillió forintot meghaladja.——.

POLGÁRi, GAZDASÁG! ÉS MUNKAJOGI ÚGYEK

1011

Az első fokon megyei bíróság előtt indult polgári perekből fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság 1981 és 1985 között évente átlagosan 280, 1986—ban 352 ügyet tárgyalt.

A gazdasági perek

A bíróságokhoz 1981-ben valamivel több mint 15000 gazdasági per érkezett.

Számuk fokozatosan emelkedett. és 1985-ben már megközelítette a 23 OOO-et. 1986- ban közel az 1985. évivel azonos számú ügy érkezett. A gazdasági perek aránya a peres ügyek között 5—7 százalék.

A gazdasági pereknek — a polgári perektől eltérően — kisebb hányada indult helyi bíróság előtt. és arányuk a megfigyelt időszak folyamán csökkent: 1981-ben még 20.3. 1986-ban azonban már csak 139 százalék volt. A helyi bíróság előtt in—

dult ügyek abszolút szóma gyakorlatilag változatlannak tekinthető. arányuk csök- kenését az első fokon megyei bíróság előtt indult ügyek számának erőteljes emel- tkedése okozta: 1981 és 1986 között a megyei bíróság előtt indult gazdasági perek

száma 70 százalékkal emelkedett.

6. tábla

Az érkezett gazdasági perek száma

Ebből:

megyei bírósághoz Legfel-

Érkezetl helyi sőbb

É gazdasági bíráság- Bíróság-

V perek hoz felleb- ,, , hoz

összesen érkezett bezett elso foku felleb- belet!

ügy

1981 . . . . . . . . 15 616 3164 630 10 241 1581

1982 . . . . . . . . 16154 2 815 556 11308 1475

1983 . . . . . . . . 18387 3181 680 12 935 1 591

1984 . . . . . . . . 20 561 3026 603 15211 1721

1985 . . . . . . . . 22 837 3 123 539 17 299 1 876

1981—1985. átlaga . . 18 711 3 062 602 13 399 1 649

1986 . . . . . . . .

22 853 3175 595 17 065 2 018

Az ügyérkezés arónyaiból következik, hogy a gazdasági perek tárgy szerinti

megoszlását — az ilyen ügyek több mint kétharmadát kitevő — a megyei bíróság előtt indult ügyek megoszlása határozza meg.

A gazdasági perek több mint egynegyedének tárgya ellenszolgáltatás iránti kö- vetelés, ezt megközelíti a kártérítési ügyek mennyisége. A perek valamivel több mint egyötöde szavatossági. jótállási per. A kötbérügyek aránya nem éri el a 10 száza—

lékot.

Az egyes ügycsoportokban az ügyek számát illetően némiképpen eltérő ten-

dencia érvényesül. igy a szerződéses ügyek3 aránya az 1981. évi 285-ről 1986—ig

96-ra csökkent. A szavatossági, jótállási ügyek száma 1981-től 1985-ig 2272-ről 4084-re emelkedett, majd 1986-ban valamelyest csökkent. A kötbérügyek száma lé-

3 Ide tartoznak a szerződés megkötésére, módosítására és felbontására irányuló ügyek. A felbontásra irányuló kérelmek száma viszonylag alacsony, lényegesen gyakoribbak azok a perek. amelyeknek tárgya a

feltételek módositása.

.

s.

1012

DR. VAVRÓ zsrvm

nyegesen nem valtozott. Jelentős az emelkedés a kártérítési pereknél, amelyeknek

szóma 1981-től 2567—ről -— az 1984. évi lényegtelen csökkenéstől eltekintve w—1986- ig 4097-re nőtt. Erőteljesen emelkedett 1981 és 1985 között azoknak a pereknek a

"száma, amelyeknek tárgya ellenszolgóltatós iránti követelés: 1981-ben 2029. 1985—

ben már 5107 ilyen ügy indult. (Az ilyen perek száma 1986—ban 4455 volt.)

7, tábla

A gazdasági perek száma a per tárgya szerint

Az ügyek száma az

A per tárgya 1961—1985. 1986.

években évben átlagosan

Szerződési ügy, . . . 205 § 96 Szavatossóg, jótóllós . . . 2883 1 3889

Kötbér . . . . . . . . 1202 * 1249

Kártérítés . . . 2769 ! 4097 Vóllalkozósból eredő díjvita . 1674 2043 Ellenszolgóltatós irónti köve— '

telés . . . . . . . . 3609 5 4455

Gazdasági birság . . . . 31 § 67 Egyéb jogvitás ügy. . . . 1026 l 1169 Összesen 13 399 § 17 065

Az igazságügyi statisztika adatai között a gazdasagi peres ügyek perértékére vonatkozó adatok is szerepelnek. Eszerint a megyei bíróságok előtt indult gazda- sógi peres ügyekben az összes perérték 1981—ben 13 milliard forint volt. Ez az ősz—

szeg 1982-ben valamivel több mint 6 milliárd forintra csökkent, ezután fokozatosan emelkedett. és 1985—ben túllépte a 17 milliárd forintot. Ezutón 1986-ban :: perérték összege ismét csökkent. Az egy ügyre számított perérték atlagos összege így 1982 és 1985 között csaknem kétszeresére. félmillió forintról közel egymillió forintra emel-

kedett. majd 1986-ban 614000 forintra csökkent.

8. tábla

Perérték (: megyei bíróságok előtt induió gazdaságiperekben

, , Az egy ügyre

§ A perertek jutó perérték

O I e "

É" § (marizíírmm (aggya!)

! ;

1981 . § 13209 ! 1290 .

1982 . 1 6179 ; 546

1983...§ 9689 § 749

1934. . . . . . . § 11296 1 743

1985. . . . . . . 17210 § 995

1986. . . . . . . § 10490 § 615

Az 1981. évi perértéklcel kapcsolatban meg kell jegyezni. hogy az—összeg egyet-

len kategórióban. a szerződési viták kate góriájában megfigyelhető kiugróan maga s

perérték következménye. Az ilyen ügyek száma ebben az évben csupán 20 volt ugyan. együttes perértékük azonban megközelítette a 8 milliárd forintot. Amennyi-

FOLGÁRl, GAZDASAGl ÉS MUNKAJOGI UGYEK 1013

ben ezt a 20 ügyet -— egyébként kivételként előforduló — magas perértékével együtt figyelmen kívül hagyjuk. akkor a gazdasági ügyek perértéke 1981-ben 13,2 milliárd forintról 53 milliárd forintra. az egy ügyre jutó átlagos perérték 516000 forintra csökken.

9. tábla

Az első és másodfokú ügyek száma

A me ' A .,

bírósági? 35335,

fel.!ebbfzeíyügvek,

ÉV _ a megyei

0 Nem bíróság

bírósághoz előtt érkezett indult ügyek százalékában

l l

1981 . . . . a 19.9 ' 15,4

1982 . . . . * 19.8 13.0

1983 . . . . 21.4 _ 12,3

1984 . . . . § 19.9 11.3 1985 . . . . 17,3 i 10.8 1986 . . . . ! 18.7 ! 11,8

Az első és másodfokú ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát — a pol-

gári perekéhez hasonlóan _ vizsgálva, azt állapíthatjuk meg, hogy a fellebbezési

arány valamivel alacsonyabb, mint -— a házassági pereket nem számítva — a— pol- gári pereknél volt. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy ez az arány az időszak folyamán viszonylag stabil volt. Megállapítható az is, hogy a helyi bíróságok előtt indult perekben" a fellebbezett ügyek aránya magasabb, mint azokban, amelyek megyei bíróság előtt indultak. és amelyekben fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bí—

róság járt el.

A munkaügyi perek

A bírósághoz évente átlagosan 24 000 munkaügyi per érkezett.

10. tábla

Az érkezett munkaügyi perek száma

Fellebbezés folytán a A '—————'7—*********A

k .. . _ L _

Év $$$];ch bíráicgilgehlaz felggbb Összesen Bírósághoz

érkezett munkaügyi perek szóma ,

í ' 1

1951 . . . . . . . 22091 3701 l 3 25795

1982 . . . . . . . 20570 3260 § 3 23833

1983 . . . . . . . 20867 3183 ; 1 24051

1984 . . . . . . . 20874 3178 1 24053

1985 . . . 20914 3012 — 23926

1981—1985. átlaga . 21063 3267 l 2 24 332

1986 . . . . . 20629 3236 — 23 865

l

1014 — DR. VAVRÓ. iSTVÁN

Az összes munkaügyi perből az első fokon eljáró munkaügyi bíróságokhoz f érkező ügyek száma a vizsgált időszakban valamivel több mint 20 000. és az évek során — az 1981. évi magasabb. a 22 OOO-et is meghaladó esetszámtól eltekintve -- szinte teljesen kiegyenlítetten alakult. Az összes peres ügynek egyébként átla—

gosan 7 százaléka volt munkaügyi per.

A perek tárgyuk szerinti megoszlása elég nagy stabilitást mutat.

A leggyakrabban előforduló per —- az ügyeknek mintegy egyötöde — :!

társadalombiztosítási jogviszonyból eredő jogvita. (Nem számítva ide a nyugdij- pereket, amelyeknek aránya további 8-10 százalék.) Ezt követi gyakorisógban a

dolgozó fegyelmi felelősségével kapcsolatos per, valamint a dolgozó anyagi fele—

lősségével kapcsolatos jogvita.

11. tábla

A munkaügyi perek legalacsonyabb és legmagasabb aránya, illetve megoszlása a per tárgya szerint

(százalék)

Az ügyek

1981 és 1985 közötti

A per tárgya legala- legmaga- 1986. évi

csonyabb sabb ma,?

oszlasa aránya

Munkaszerződés keletkezése és

módosítása . . . 1.4 1.7 1.4

Munkaviszony megszüntetése . . 42 4.8 4.9 Szabadság és a tanulmányi ked-

vezmények . 1.6 2.0 1,8

Munkabér és egyéb anyagi jut-

tatások. . . 8.8 9, 9 T1,0

Fegyelmi felelősség , . . . . 137 164 13.7 Dolgozó anyagi felelőssége . . 10,5 13,0 10,4 Leltárhiányért, raktárhiányért

fennálló felelősség . . . . 4.4 6.0 4,6

Vállalat anyagi felelőssége . . 7.3 8,1 7.2

Egyéb munkaügyi perek . . 3,8 4,4 4.3

Mezőgazdasági fermelőszövetke—

zeti tagsági viszonyból eredő -

per . . . . . . . . . . 6,7 9.4 10,3

Egyéb szövetkezeti tagsági

viszonyból származó per. . . 1.4 3.3 3.2

Nyugdíjper . . 85 10.1 7.8

Tórsadalombiztosi'tósi jogviszony-

ból származó egyéb per . . . 18,2 21,3 19,4

* Peres ügyek összesen 100,0

A másodfokon megyei bíróság által tárgyalt munkaügyi perek számával kap—

csolatban megjegyezzük, hogy az a munkaügyi bíróság előtt indult perekéhez vi—

szonyitva alacsony, csupán 14—17 százalékot tesz ki. A másodfokú perek alacsony arányának azonban az az oka. hogy a jogszabály számos esetben nem teszi lehe-

tővé a fellebbezést.

A részletesebb tárgyalás, a jogi indokok ismertetése meghaladná e tanulmány

kereteit. és nem is illeszkedik a témába. Ezért a fentieket csupán az adatok eset-

leges értékeléséhez, kiegészítésként említettük.

POLGÁRI. GAZDASÁGl ES MUNKAJOGI UGYEK 1015

A PEREN KlVULl ELJÁRÁSOK

A bírósági ügyforgalom mennyiségileg jelentősebb részét. mint erre már utal- tunk, azok az eljárások teszik ki. amelyeket a biróság peren kivüli eljárásban intéz.

Ezek száma 1981 és 1985 között évente átlagosan több mint 600000 volt. Az ügyek száma az időszak folyamán jelentősen emelkedett: 1981-ben 523000 ún.,nem peres ügy érkezett a bíróságokhoz, és számuk 198449 687 OOO-re emelkedett, majd 1985-

ben 678 OOO-re csökkent. 1986—ban azonban újabb erőteljes emelkedés követke—

zett be. Ebben az évben már több mint 725000 nem peres ügy érkezett (: bírósá—

gokhoz. A nem peres ügyek aránya 1981 és 1985 között 61 százalékról 66 száza—

lékra emelkedett, 1986—ban pedig már túllépte a 67 százalékot. Az ügyszám emel-

kedésének mértéke 1981 és 1986 között 38 százalék volt.

A peren kívüli ügyek közül minden második közjegyzői ügy volt. Az ilyen ügyek száma 1981 óta emelkedik.

12. tábla

A közjegyzői ügyek száma és aránya

A közjegyzői ügyek

* aránya a

Év nem peres

száma ügyek

, százaléká-

j ban

1981 . . . . .. . . 312491 59.7

1982 . . . . . . . 329885 57.3

1983 . . . . . . . 346285 559

1984 . . . . . 379505 55.2

1985 . . . . . . . 358 892 529

1981—1985. átlaga . 345 412 56.0

1986 . . . . . 395428 54.5

A közjegyzői ügyek között a hagyatéki ügyek és az ún. végrehajtási ügyek al- kotják a legjelentősebb részt. A hagyatéki ügyek száma az 1981—1985. években 129 000 és 139 000. a végrehajtási ügyeké4 118 000 és 145 000 között változott. 1986-

ban 131000 hagyatéki és 171000 végrehajtási ügy érkezett. Okirat és értékpapír

semmissé nyilvánítása érdekében a közjegyzők évente 2500—3000 ügyben, míg köz—

jegyzői okiratok kiállitása tárgyában 13—20 000, 1986-ban 21 000 ügyben intézked—

tek.

Viszonylag mérsékelten emelkedett a helyi bíróságok előtt indult polgári és

gazdasági nem peres ügyek száma. Az emelkedés 1981 és 1985 között folyamatos volt: az ügyek száma 92 562-ről 115 521—re emelkedett. Az ügyérkezés 1986-ban némiképp mérséklődött. a helyi bíróságok 109 704 ügyet vettek nyilvántartásba.

A büntető ügyszakban érkező nem peres ügyek közül a helyi bíróságokhoz ér—

kezett ügyek száma évente átlagosan 1500 körüli, míg a megyei bíróságokhoz ér-

kezett hasonló ügyeké 320—370 között van.

A megyei bíróságok évente mintegy 4000 fellebbezett polgári nem peres ügy- gyel foglalkoznak. Emellett évente néhány száz első fokú polgári nem peres ügy is

érkezik.

' Döntő részük különféle állami szervek. vállalatok követeléseinek behajtására irányult. Ezeket nem előzi meg sem per. sem fizetési meghagyás. Alaptalan végrehajtássai szemben annak megszüntetése vagy

korlátozása iránt per indítható. '

1016 — DR. wwno iSTVAN

A gazdasági élet változásainak és bizonyos mértékben a szabályozás hatásá- nak tükröződése mutatható ki a megyei bíróságokhoz érkező gazdasági nem peres ügyek számának változásában. valamint a cégügyekben érkezett beadványok szá-

mának emelkedésében. Mindkét ügyszakban rendkívül erős emelkedés figyelhető

meg az 1981—1985. években. és a cégügyekben érkezett beadványok száma 1986- ban is változatlanul nőtt.

13. tábla

Gazdasági nem peres ügyekben és cégügyekben érkezel! beadványok száma

A megyei bíróságokhoz érkezett

ÉV gazdasági % cégügyekben

nem peres beadványok ugyek '

száma

1981 . . . . . . . 9797 1010

1982 . . . . . . . 17117 l 7951

1983 . . . . . . . 31105 ; 17312

1984 . . . . . . . 40 719 ; 25 388

1985 . . . . . . . 39 858 ; 26 467

1981—1985. átlaga , 27 719 E 15 625

1986 . . . . . 26 904 33 226

A bíróságokhoz 1981 és 1985 között évente átlagosan 113000 — 1981—ben 100 000, 1986-ban 152000 — végrehajtási ügy érkezett. Az átlagérték azonban — az 1981. és az 1985. évi adatok ezt jól jelzik —— erőteljesen emelkedő tendenciát takar. Ez az emelkedés 1986-ban is folytatódott.

A jelenség magyarázata minden részletében nem ismert, de nem kizárható, hogy összefüggésben van az állampolgári fegyelem és a gazdálkodási fegyelem utóbbi időben esetenként tapasztalható romlásával.

!

A bírósági statisztika iránt érdeklődőkben az ügyforgalmi adatok áttekintése után — legalábbis a polgári ügyszak adatait illetően — joggal keletkezhet bizonyos hiányérzet. A perek tárgy szerinti megoszlásán túl kívánatos lenne ugyanis meg- ismerni a perek eredményét és ismereteket szerezni a peres telekről is. A jelenlegi

(lajstromos) adatgyűjtés erre nem ad módot. (Ez alól csak az önálló rendszert ké—

pező, gépi teldolgozású házassági bontóperek jelentenek kivételt.) A kézi adatfel—

dolgozási rendszer azonban a mostaninál több információ feldolgozását, az ügyek nagy mennyiségére tekintettel, nem teszi lehetővé. A társadalmi—gazdasági szem- pontból egyaránt lényegesnek tekinthető adatok gyűjtése és feldolgozása ezért .egyes részterületekre vonatkozóan csak speciális. külön e célra (is) szervezett adot- gyűjtésekkel, a polgári ügyszak egészére pedig az adatfeldolgozási rendszer gé—

pesítésével lenne biztosítható. Erre azonban — úgy tűnik — a közeljövőben még nem kerülhet sor.

TÁRGYSZÓ : lgozságügy.

POLGÁRi. GAZDASÁGI ES MUNKAJOGI UGYEK 1017

PE3lOME

B csoeü cva'rse aerop npowsaonn'r oőaop umeeweü mee-ro s nepnop, c WM no 1986 rag Aenrenbnocm aeHrepcm—ix opraHoB npaaonpumeHel—mn, B nepayro ouepenb cona, B onuoü na óanhumx oőnacreü npaaa, oxearusaiomeü rpamnaucxue, xosaücraennbie " 'rpy- Aoaue Aena.

Hcrounmom nanuux Ana cramcmuecxoro anannaa nanserca cygeőnbrű perucrp, conepmamuü unmopmaumo, Hanpumep, o amcne, xapanrepe, npemere, mecre " ypoaue (creneHi—i) cyneőnbix paaőuparenbcm.

SUMMARY

The author reviews a large field of activities of Hungarian legislative organs, primarily of law courts, namely civil, economic and labour—right affaires covering the period between 1981—1986.

The data source for statistical analysis is the data collection of law courts, based on manually processed files. lt informs for instance about the number, character, subject, place and level (degree etc.) ol the actions at law.