Dr. GYÖRFFY ISTVÁN

KIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI OSZTÁLYA

X., HUNGÁRIA KÖRÚT 347.

BUDAPEST, 1925.

ALAPÁR 15 KORONA

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET

NAGYKUN SZŰRHÍMZÉSEK

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

Dr. GYÖRFFY ISTVÁN

NEMZETI MÚZEUMI IGAZGATÓ-ŐR

HARMINCKÉT TÁBLÁVAL

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET

XI

NAGYKUN SZŰR HÍ MZ ÉS EK.

í.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

D

. GYÖRFFY ISTVÁN

NEMZETI MÚZEUMI IGAZGATÓ-ÓR.

HARMINCKÉT TÁBLÁVAL

KIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI OSZTÁLYA

X., HUNGÁRIA-KÖRÚT 347.

BUDAPEST, 1925.

V

NAGYKUN SZÜRHÍMZÉSEK.

A szűr egyike a legjellegzetesebb és legősibb magyar férfi-ruhadaraboknak. Voltaképen bő fel­

öltőféle, melyet azonban a nép felöltve ritkán visel, inkább csak vállravetve hordja, mint a subát, sőt ujját többnyire be is varrja.

A szűr anyaga a magyar juh gyapjából, a szűrtakácsok vagy csapók szőtte, durva, fehér, aba- vagy darócposztó, melyet kallók-ban megványol-nak, aztán keményre összesajtolnak. Valamikor a csapó­

mesterség országszerte elterjedt iparág volt, ma.

már szűrposztót csak Veszprémben és Erdélyben készítenek. Erdélyben híres a nagydisznód! (Nagy­ szeben mellett) szűrposztó.

A szűrposztót a szűrszabó dolgozza fel szűrré.

A szűr szabása igen egyszerű, minden darabja négyszög, görbevonalú szabás nincs benne. A szűr­

szabó tudománya azonban nem ebben az egyszerű kiszabásban és összevarrásban merül ki, hanem az egyes darabok kihímezésében. A kihímezett szűrt áfraszúr-пёк nevezik. A szűrhímzést a szűcs­

hímzéssel együtt a magyarság legeredetibb és leg­ sajátosabb hímzésének tekinthetjük.

A szűrt színes gyapjúfonallal hímezik ki. Az egyszerűbb nagykun szűrökön a következő hímzés­ foltok vannak: legelterjedtebb a szűr két oldalába betoldott ú. n. aszaj. Ez még a legszegényesebb szűrön is ki van hímezve. Díszesebb szűröknél 2—2 aszajt iktatnak be a szűr oldalába s az össze- toldásokba gyapjúfonalsodrással lefogatott, fekete- piros-zöld posztócsipkét foglalnak be. Aposztócsipkék mintegy keretei a szűrhímzéseknek. Kétpár-aszajos szűrnél az aszaj és ujj közötti részt, az ú. n. pálhát s az aszaj alatti oldalt is kihímezik, miáltal az aszaj felfelé és lefelé megnövekedik. A toldások

.

* Az Előszót lásd a Magyar Népművészet I. füzetében.

** A Nagykunság Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti oldalán van. Mindössze 8 népes helységből áll, ezek között leg­

nagyobbak Karcag, Kisújszállás, Turkeve városok. A Nagykunok TV. Béla király idejében a mongolok elől bemenekült kunok utódai, megkülönböztetendők a Duna—Tisza közén lakó kiskunoktól, kik­

nél inkább a szűcsipar virágzott.

végein bojtok, vagy galambkosár-пак nevezett kerek horgolások fejezik be a csipkézéseket.

A nagykún szűr másik elmaradhatatlan hím­

zésfoltja a szűr hátán lecsüngő gallér két sarká­ ban van. Ez lényegében többnyire hajlottszárú rózsaág.***

A szűr elején végighúzódó két kihajtáson, a válltól lefelé és a szűr aljától felfelé, szintén szoktak egy-egy hullámos száron bimbós vagy rózsás virágfűzért elhelyezni. A felső, a vállon át a gallérral is kapcsolatba jut. Díszesebb cifraszűrök­

nek az alját is körülhímezik, ezek a koszorúsaljú szűrök. A még cifrább szűröknél a pálhahímzés- nek megfelelő hímzéstoldalékot is megtaláljuk, Az aljakoszorúja felett, mely a függőleges irányban haladó összetoldások mellett felfelé is ki ágamig ezek az ú. n. féleresztések. (11. T. c), A koszorúaljat felül is, alul is, hármas csipke szegélyezi. Egy a felélesztésekbe is ágat bocsát s itt bojtban vagy galambkosárban végződik. A kun szűr ujja végein hímzett hajtóka is szokott lenni.

A további fejlődés folyamán az itt felsorolt alapfoltokat bimbós rozmaringleveles ággal össze­ kötik s előáll a körülkoszorús cifraszűr. Ez a koszorú a szűr elején, alján, gallérján megszakítás nélkül körülmegy, csak az aszaj hímzése nincs hozzá­

kapcsolva. A körülkoszorús szűr a Nagykunság sajátja, — nem számítva a nagykunok közvetlen szomszédjait —, egyebütt nem ismeretes. Főképen Kisújszálláson csinálták, Karcagon inkább a fol­ tokban való hímzést kedvelték.

A szűr szélét — az alját kivéve — keskeny, fekete posztószegés fogta körül; alája a hímzés felől keskeny, zöld vagy piros csipkét fogtak.

A szűr gallérjának két sarkán, a színes posztókból

*** A szűrszabó legfőbb díszítőeleme a hullámos szár mentén elhelyezett rózsa, rózsabimbó, tulipán, szegfű; ezeket az elemeket rozmaringleveles kitöltés foglalja össze egy tömör foltba. A szűr­

szabó az irodalom útján a köztudatba bevitt pávaszem-motávúmról mit sem tud, díszítőelemei kizárólag növényi eredetűek.

csavart vastag, vagy szűrposztóból szabott lapos, kérek csücskő arra szolgált, hogy esőben ezek összekötésével a szűrgallérból csuklyát csináltak.

A szűrt elől nem lehet összegombolni, mindössze egy többé-kevésbé díszes szűrszíj fogja össze, me­

lyet a szíjgyártó csinál. A szűrszíjhoz díszül olykor lecsüngő sallangok vagy hátravethető ú. n. áMvetők járulnak.

A szűrszabó nemcsak szűrt hímzett, hanem más egyéb használati tárgyakat is, mint pl. nyereg­ takarókat; hímes topánkákat, papucsokat; hímes fésű-, kefe-, borotva-, gyufatartókat. Ők készítet­ ték a lányok számára a hímes, bojtos labdákat, a menyasszonyi hímes harisnyakötőket. Kihímez­

ték a varráskor, hímzéskor nélkülözhetetlen húzó- koloncot, a homokkal vagy kaviccsal töltött, miská­ nak nevezett szűrzacskót is.

A szűrhímzés fénykora a kiegyezés utáni évtized volt. Ezután a szűr tarka színpompájából egyre veszített, végül teljesen elszíntelenedett.

Majd a hímzést lassanként színes posztófoltokkal helyettesítették. Míg a múlt század 70-es éveiben a Nagykunságon mintegy száz szűrszabó dolgozott,

ma már csak két öreg mester tengődik, azok is munka nélkül. Ezek halálával ez a legszebb ma­

gyar iparág a Nagykunságon teljesen megszűnik.

Szűrszabóinast az ipartestületekben már 30 év óta nem szegődtettek. A mai kun ember a szűrt már szégyenli felvenni, a pásztorok — akik még itt-ott viselik — szűrüket Debrecen vagy Berettyóújfalu vásárain szerzik be.

Megölte a cifraszűrt az újabb divat s a trianoni határ. A kitűnő minőségű erdélyi szűr­

posztót a nép a nagy vám és szállítási költségek miatt nem tudja megfizetni; az olcsóbb, de marha­ szőrrel hamisított, silány cseh posztóból készült munka pedig ott is lejáratta a szűrt, ahol a nép még hajlandó lett volna viselni.

Derék szürszabó-iparművészeink közül e he­ lyen külön is ki kell emelnem néhai Dézsy János karcagi szűrszabót, aki az 1873—74. években a Nagykunságon használatos összes szűr virágokat összegyűjtötte és lerajzolta. Füzetünk anyagának tekintélyes részét, főleg a színezetleneket (melye­

ket fekete nyomásban közöltünk)* az ő páratlanul gazdag mintakönyvéből vettük.

A TÁBLÁK MAGYARÁZATA.

.1. Szűrgallér. Karcag. Szabó László munkája 1880 tájáról. A karcagi Nagykun Múzeum tulajdonában levő cifraszűrről.

2.a) szűrujj hajtókája; b) szűrgallér csücskője(össze­ csavart és elmetszett posztóból); c) elejvirág (alsó); d) elejvirág' (felső), ugyanazon szűrről.

3. a) szűraszaj, ugyanazon szűrről; b) borotva­ tartó. Kisújszállás. Nagy Károly munkája 1890 tájáról. Szerző tulajdona.

4. Szűrgallér. Kisújszállás. Pardi János munkája 1870 tájáról. A debreceni Déri-Múzeum tulaj­

donában levő cifraszűrről.

5. a) szűralján körülfutó koszorú ugyanazon szűr­

ről; b) elejvirág (felső) ugyanazon szűrről.

6. Szűraszaj ugyanazon szűrről.

7. c) elejvirág (alsó); d) ujja hajtókája; mind­ kettő ugyanazon szűrről; a) elejvirág (felső);

b) elejvirág (alsó). Karcag. Györffy István

munkája 1885 tájáról. A N. Múz. Néprajzi Osztálya tulajdonában levő cifraszűrről. (L. sz.

125.143.)

8. Szűraszaj, ugyanazon szűrről.

9. c) gallérvirág, ugyanazon szűrről; a) szűraszaj; bi) elejvirág felső —, hí) elejvirág alsó része.

Karcag. Dézsy János mintakönyvéből 1873.

10. a) szűrgallér. Kisújszállás. Pardi János remeke 1870 tájáról. Szerző tulajdona, b) borotvatartó.

Kisújszállás. Nagy Károly munkája 1890 tájá­ ról. Szerző tulajdona.

11. a), b) posztóból csavart és keresztülmetszett csücskök. Karcag. Id. Györffy Ferenc műhe­

lyéből 1870 tájáról. Szerző tulajdona, c) szűr­

alja koszorúja. Karcag. Dézsy János minta­ könyvéből 1873.

* Ezek a valóságban sokszínű hímzések voltak, de a gyűjtő a színeket nem jelezte.

12. Szűraszaj, ugyanonnan.

13. a), b) szűrgallérok középső részlete; ugyan­

onnan.

14. a\), ai) szűraszaj kettévágva; ugyanonnan;

b) könyvesbakó (= tarisznya) fedele. Kun­

madaras. Nagy József munkája 1918. Szerző tulajdona.

15. a) harisnyakötő. Karcag. Dézsy János minta­

könyvéből 1873. b) szűrujja hajtókája. Karcag.

G-yörffy István munkája; a 7—9. lapokon bemutatott szűrről; c) harisnyakötő 1880 tájá­ ról. Túrkeve. Erdélyi Károly munkája. A N.Húz.

Néprajzi Osztálya tulajdona. (L. sz. 71.521.) 16. Topánkahímzés. Karcag. Dézsy János minta­

könyvéből 1873.

17. 1. Elejvirág (alsó); 3. szűrujj hajtókája. Püspök­ ladány. Mindkettő Baranyi Lajos munkája.

Szerző rajza. 2. Elejvirág (alsó). Karcag. Dézsy János mintakönyvéből. 4. Fésűtartó. Karcag.

Id. Györfty Ferenc munkája 1872. A N. Húz.

Néprajzi Osztálya tulajdona. (L. sz. 71.520.) 18. 1. Elejvirág (felső); 2. aszaj; 3. elejvirág (alsó).

Karcag. Dézsy János mintakönyvéből 1873.

(9. 1. Elejvirág (felső); 2. ugyanaz (alsó); 3.

ugyanaz; 4. nyeregtakaró hímzése; 5. elej­ virág (felső). Ugyanonnan.

20; 1-4.Különböző gallérsarokvirágok.Ugyanonnan.

21. 1. Elejvirág farkasfogas öltéssel; 2. papucs­

hímzés. Ugyanonnan.

22. 1., 3. Gallérsarokvirágok. Ugyanonnan. 2. Szűr­

ujja hajtókája. Karcag.Györffy István szűrszabó rajza.

23. 1. Szűraszaj; 2. szűrgallér virága; 3. elejvirág (két darabban). Karcag. Dézsy János minta­

könyvéből.

24. Fésűtartó. Ugyanonnan.

25. L, 3. Elejvirág (felső); 2. miskahímzés. Ugyan­

onnan.

26. 1. Szűrgallér-sarokvirág; 2. sarokvirág; 3.

papucshímzés. Ugyanonnan.

27. 1., 4. Szűrgallér-sarokvirág; 2. gallérközép- virág; 3. elejvirág (felső). Ugyanonnan.

28. 1. Szűrgallér bal-, 3. szűrgallér jobboldala; 2. elejvirág (alsó). Ugyanonnan.

29. 1., 2. Grallérsarokvirág; 3. miskahímzés. Ugyan­

onnan.

30. L Elejvirág (felső); 2. papucshímzés. Ugyan­

onnan.

31. 1. Nyeregtakaró; 2. gallérsarokvirág. Ugyan­

onnan.

32. 1., 3. Grallérsarokvirág; 2. szűrujjavége hím­

zése. Ugyanonnan.

►

LX ,,

:^Л/

í-'Z/- ' /z: '. aüLIíi

<

6)-■

A. Wk

# ххл

-XX

f V ¥

А Ж

V I

/М

•Г:

>

'/ -U

г--<

Л\Л

гш /У

.

_____

7

ФЖЕЦ

тшм

л %

\

и

—ч%\1

1Л ъ

г ,

w\J /'.

4//\

V/y'

i m

ш

- и

. ТГ7

-а,

< X

а'

X-

'VI

- Л

>

шш

'^{- - .}

■::'v:V

7М1

srí

К-.

ж

! / %

/ ^,

к \ к

ж

х' г

. Ш к-

V • %

- Ж : í>

• л

ак

z z у;

\Z V

17

ЩШжтт»

~ттш

IBs

шхх

19

20

23

ятт

чгл~

24

Д8 73

наш

25

К M

26

шттт

ши

мшит

29

mm

m

I ⁱ

31

Ä

шШЩЩтЩщ тшт