A telemedicina lehetőségei és veszélyei a gyermekellátásban Mit tehet a gyermekorvos, ha bántalmazás jeleit észleli? Betegjogok gyermeki aspektusból KÜLÖNSZÁM

(1)

12. ÉVFOLYAM | 2021. december | KÜLÖNSZÁM

Betegjogok gyermeki aspektusból

2. oldal

Mit tehet a gyermekorvos, ha bántalmazás jeleit észleli?

9. oldal

A telemedicina lehetőségei és veszélyei a gyermekellátásban

16. oldal

KÜLÖNSZÁM

(2)

Fenntartható megoldás az infekciók kezelésére

KLAVULÁNSAV INSPIRÁCIÓ

a természet megóvására

SZOLUBILIS, azaz vízben oldódó AMOXICILLIN

Aksolin® 400 mg/57 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=

show_details&item=151093 A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2020.11.19.

Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj:

(1x35ml üvegben): 662 Ft/ 158 Ft/ 504 Ft; Eü. 50%: 662 Ft/ 316 Ft/ 346 Ft, (1x70ml üvegben): 1264 Ft/ 316 Ft/ 948 Ft; Eü. 50%: 1264 Ft/ 632 Ft/ 632 Ft

Aksolin® 875 mg/125 mg fi lmtabletta https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=s

how_details&item=143120 A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2020.11.15.

Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: 1948 Ft/ 487 Ft/ 1461 Ft Aksolin® 875 mg/125 mg por belsőleges szuszpenzióhoz tasakban

https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=

show_details&item=143122 A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2020.11.29.

Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: 1948 Ft/ 487 Ft/ 1461 Ft

Richter Gedeon Nyrt., székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., www.gedeonrichter.com Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!

Mellékhatás / Nemkívánatos esemény bejelentése és orvosszakmai kérdés esetén elérhetőség: +36 1 505 7032; medinfo@richter.hu.

A termék alkalmazásával kapcsolatos információkról a termekinformacio@richter.hu címen érdeklődhet.

Document ID: KEDP/DAD79Z, Lezárás dátuma: 2021.10.29.

Aksolin_210x274_202110_M_J_Haziorvos.indd 1

Aksolin_210x274_202110_M_J_Haziorvos.indd 1 2021. 11. 02. 7:34:422021. 11. 02. 7:34:42

(3)

1

impresszum

MED. Et JUR.

ISSN 2061-6619 Alapító tulajdonos:

Egészség Joga Alapítvány Kiadja:

Egészség Joga Alapítvány 1142 Budapest,

Erzsébet királyné útja 112.

Szerkesztőség:

4026 Debrecen, Csemete u. 20.

Telefon: 06 (52) 785 013 E-mail: info@medetjur.hu http://www.medetjur.hu Főszerkesztő:

Dr. Szabados György Főszerkesztő-helyettes:

Dr. Boda-Balogh Éva Szerkesztőbizottság:

Dr. Kovács Gábor Dr. Őri Adrienne Dr. Pribula László Dr. Szabó András Dr. Zákány Judit Dr. Németh Kinga Lapterv, tördelés:

Farkas-Borics Virág Értékesítés és előfizetés info@medetjur.hu Nyomdai kivitelezés:

Printorg Produkció Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Terjesztés:

Magyar Posta Zrt.

Fotók: dreamstime.com, 123rf.com, freepik.com és www.thinkstockphotos.com A MED. Et JUR. név és a hozzá kapcsolódó logó jogvédelem alatt állnak.

A lapban megjelenő írások és képek felhasználása csak a kiadó írásos engedélyével lehetséges. Az újságban közölt hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.

Jelen különszámunkat elsősorban a gyermekorvosok figyel- mébe ajánljuk.

A betegjogok az egészégügyi ellátás minden területén kiemelt je- lentőségűek. Különösen fontos a beteg gyermekek jogaira, illetve azok gyakorlására figyelmet fordítani, hiszen ők nem tudnak ön- állóan dönteni az őket érintő egészségügyi beavatkozásokról. Dr.

Sárkány Bence az erre vonatkozó hazai szabályozást foglalja össze a beteg gyermekekre vonatkozó speciális szabályok kiemelésével.

A gyermekorvosok Magyarországon gyakran észlelik bántalma- zás jeleit a pácienseiken. Dr. Visontai-Szabó Katalin bemutatja a gyermekbántalmazás tipikus eseteit, a gyermekek védelméről szó- ló szabályozást, illetve a házi gyermekorvsok kötelezettségeit a sé- rülékeny helyzetben lévő gyermekek segítése érdekében.

Napjainkban a technológiai fejlődés lehetővé, a kialakult járvá- nyügyi helyzet pedig gyakran szükségessé teszi a telemedicina, azaz az egészségügyi távellátás különböző formáinak alkalmazá- sát. Dr. Sztrilich András, Dr. Maráczi Ferenc és Kedves Krisztina

az ide kapcsolódó fogalmakat tisztázzák, sorra veszik a telemedicina előnyeit és hátrányait különös tekintettel a gyerme- kellátásra.

Főszerkesztői előszó

DR. SZABADOS GYÖRGY főszerkesztő,

az Egészség Joga Alapítvány kuratóriumának elnöke

Ez a kiadvány a Richter Gedeon együttműködésével valósult meg.

(4)

7

Summarium

A gyermekjogok tehát a betegjogok keretrendszerében érvényre jutó speciális halmazként funkcio- nálnak. Mind az alap-, mind pedig a fekvőbeteg-ellátást átható jogok tekintetében számos szűkítő jel- legű szabállyal találkozhatunk a gyermekek vonatkozásában.⁵ Az eltérő normák s a többletszabályo- zás mögött kikristályosodó jog- alkotói megfontolás alappillére, hogy a gyermekek belátási képes- ségük korlátozottsága miatt nem képesek előre látni cselekedeteik következményeit, érdekeiket nem képesek a felnőttekével azonos erővel képviselni.

A csoport sajátos helyzete tehát az érett és felelősségteljes döntés- hozatalra való képesség hiányá- ban vagy annak korlátozottságá- ban áll. A jog nyelvére a tudatos döntéshozatalra való képesség a cselekvőképesség jogintézménye révén transzformálható át. A tör- vényhozó feltehető akarata meg- látásom szerint legteljesebben az Alkotmánybíróság 36/2000.

(X.27.) számú határozatában ér- hető tetten. Az Alkotmánybíróság

a következőképp ragadja meg a kérdéskör magvát:

„A polgári jogi cselekvőképtelen- ség és korlátozott cselekvőképesség ugyan elsősorban az ügyleti forga- lom biztonságát védi, de a kiskorút is óvja a meggondolatlan vesztesé- gektől és általában a kockázattól.

Egyes intézmények optimális mű- ködése érdekében is a cselekvési sza- badság korlátozható. Önmagának mindenki árthat, s vállalhat kocká- zatot, de csak akkor, ha képes a sza- bad, tájékozott és felelős döntésre.

Az állam korlátozó „gyámkodása”

csak a határesetekben lehet alkot- mányossági viták tárgya.”

A hatályos szabályozási környe- zetben a beteg gyermekeket meg- illető jogokat a törvényhozó ta- xatív felsorolás útján deklarálja.

A beteg gyermekek érdekeit védő szabályok azonban a gyermekeket nevelő cselekvőképes személyek mögöttes felelősségében, illetve az állam ún. intézményvédelmi kötelezettségében is tetten érhe- tők. Az egészségügyi vonatkozású gyermekjogi jogviszonyok ugyan- is három pólusra épülnek. Szerep- lője egyfelől jogosulti pozícióban

maga a gyermek, valamint a jogot nevében gyakorló törvényes vagy egyéb képviselő, illetőleg résztve- vőként jelenik meg az állam mint a jövő nemzedékek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének intézmé- nyes védelmére hivatott entitás.

A fenti hasábokban ismertetett szabályozási környezet hűen tükrö- zi, hogy hogyan kívánja a törvény- hozó megteremteni a szükséges keretrendszert eme hárompólusú jogviszonyok stabilitásához. Össz- hangban a bemutatott normák kö- zött érzékelhető koherens jogpoli- tikai szemlélettel, meggyőződésem, hogy a jogalkotó felismerte a Juhász Gyula gondolatiban rejlő igazságot, s mind direkt, mind pedig indirekt eszközökkel arra törekszik, hogy a gyermekek egészsége sajátos igénye- iknek megfelelő jogérvényesítési lehetőséggel és állami védelemmel legyen körülbástyázva, hiszen „A beteg gyermek megtört tekintetében egy jövendő haldoklik.”

1. DR. FEITH Helga Judit – DR. GRADVOHL Edina – DR. BALÁZS Péter: Betegjogok a régmúltban? Normativitás az orvosi munkában a XIX. századig, különös tekintettel az első átfogó magyar egészségügyi uralkodói rendeletre, Orvosi Hetilap, 2014. 155. évfolyam 34. szám, 1361-1362.

2. DR. FEITH – DR. GRADVOHL – DR. BALÁZS: i.m. 1363-1364.

3. SÁRI János – SOMODY Bernadette: Alapjogok, Alkotmánytan II. 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 328.

4. HIDVÉGINÉ DR. ADORJÁN Lívia - SÁRINÉ DR. SIMKÓ Ágnes: Az ápolás és gondozás jogi alapjai, Medicina, Budapest, 2020. 42.

5. SÁRI – SOMODY: i.m. 343.

JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK:

Dr. Sárkány Bence jogász

(5)

10 mg filmtabletta: feln tteknek és serdül korúaknak 15 éves kor felett 5 mg rágótabletta: 6-14 év közötti gyermekek részére

4 mg rágótabletta: 2-5 év közötti gyermekek részére

Richter Gedeon Nyrt., székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., www.gedeonrichter.com Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!

Mellékhatás / Nemkívánatos esemény bejelentése és orvosszakmai kérdés esetén elérhetőség: +36 1 505 7032; medinfo@richter.hu.

A termék alkalmazásával kapcsolatos információkról a termekinformacio@richter.hu címen érdeklődhet.

Document ID: KEDP/DAD9UI, Lezárás dátuma: 2021.11.03.

Eonic® 10 mg filmtabletta (28x)

https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=31560 A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2020.11.24.

Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: 1409 Ft/1150 Ft/259 Ft

Eonic® 4 mg rágótabletta (28x)

Eonic® 5 mg rágótabletta (28x)

T Á R S A Z A S Z T M Á B A N

(6)

9

Mit tehet a gyermekorvos, ha bántalmazás jeleit észleli?

Magyarországon évente nagyjából 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyago- lás következtében, mely magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód,

a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, a kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen,

bizalmon vagy hatalmon alapul.

¹

A gyermek maga csak nagyon ritkán kér segítséget, a szülők pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bántalmazásra, elha- nyagolásra ne derüljön fény, így a gyermekkel rendszeres időközönként kapcsolatban kerülő gyermekorvosnak komoly szerepe van abban, hogy az áldozat időben segítséget

kapjon, sőt a beavatkozás törvényi kötelezettsége is.

ANALYSIS

A gyermekbántalmazás

A fizikai erőszak körébe tarto- zik mindenfajta szándékos fizikai bántalmazás. A megrázás különö- sen csecsemők esetében veszélyes, egy közepes erősségű rázás kö- vetkeztében is kialakulhat súlyos agykárosodás, akár halál is bekö- vetkezhet.²1962-ben egy amerikai gyermekorvos, Henry Kempe írta le először a bántalmazott gyermek szindrómát (Battered child synd- rome). Ezt követően arra is hamar fény derült, hogy az elkövetők az esetek 90 %-ában a szülők.³A ko- ponyaűri sérülések és combcsont- törések szinte kizárólag bántalma- zás következtében alakulnak ki.⁴

Annak ellenére, hogy Magyar- országon törvény tiltja⁵a gyer- mekekkel szemben a testi fenyítés minden formáját, a tettlegesség a mai napig sok helyen elfogadott.

Sokan úgy gondolják, hogy egy

„atyai pofon” vagy egy kis „anyai elfenekelés” még nem családon belüli erőszak, belefér a nevelés- be.⁶Előfordulnak esetek, amikor mindkét szülő bántalmazza a gyermeket, de többnyire csak az egyik, a másik passzívan hagyja, hogy ez megtörténjen. A gyermekek a tétlenül szemlélő szülőre általában mégsem haragszanak, mindig találnak valami ésszerű magyarázatot arra, hogy miért is nem tudott rajtuk segíteni.⁷

Vannak jelek a szülők magatar- tásában, melyeket mindenképpen komolyan kell venni, mert bántal- mazásra utalnak: italos, drogos ál- lapot, a gyermekről való gondos- kodás hárítása, türelmetlenség, agresszivitás, a gyermeket indokolatlanul rossznak, butának, ügyet- lennek, tehernek tartja. Gyanús lehet továbbá az apatikus, gyerme- kével szemkontaktust nem tartó szülő, az indokolatlanul gyakran orvoshoz forduló szülő (Münc- hausen Syndrome by Proxy), pszi- chésen terhelt szülő, valamint, ha a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel, az orvos tanácsait nem tartja be, az ottho- nába nem engedi be.

(7)

10

A pszichikai erőszak körébe tar- tozik a rendszeresen ismétlődő kötekedés, sértegetés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás, megszégye- nítés, gúnyolás, kritizálás, érzelmi zsarolás. A gyermekben az érték- telenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és hasznavehetetlenség érzésének keltése, az életkornak vagy fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztása, állandó fé- lelemérzet vagy szorongás keltése, erőszakos, kegyetlen neve-

lés, bizarr büntetésmódok alkalmazása, érzelmileg ki- számíthatatlan magatartás, szociális izoláció, erkölcsi megrontás, deviáns viselke- désre tanítás, kényszerítés.⁸ A megalázás, szándékos és tartós pszichológiai kínzás azért különösen megrendí- tő gyermekek esetén, mert súlyosan kihat a személyi- ségfejlődésükre. Legsúlyo- sabb következményekkel a szeretetmegvonással való büntetés, a gyermek ügyes- ségének, rátermettségének, értelmi képességének folya- matos kétségbe vonása jár.

A gyermekkel szemben megva- lósuló szexuális erőszak esetén nem feltétlenül szükséges fizikai erőszakot alkalmazni, egy kisgyer- mek már a verbális agressziótól is eléggé megretten ahhoz, hogy a felnőtt azt csináljon vele, amit akar. Továbbá sok esetben a csá- bítás is működik, akár szép sza- vakkal, ígéretekkel és ajándékok- kal is rá lehet venni a gyermeket

a szexuális játékokra, hiszen nem tudja, hogy mi történik vele. Az elkövetők gyakran igyekeznek rá- venni a gyermeket, hogy ne mond- ja el senkinek mi történt köztük, mert az egy nagy „Titok”. A szexu- ális bűncselekmények többségét nem idegenek, hanem rokonok, ismerősök követik el a gyermekek ellen, tehát olyan személyek, akik- ben a gyermek megbízik, akiket szeret.⁹A gyermek ellen elkövetett

erőszak legtöbbször titokban ma- rad, hiszen egy gyermeket köny- nyű megfélemlíteni és rettegésben tartani. A félelmét tovább fokoz- za, hogy az elkövetőnek – több- nyire – teljesen kiszolgáltatott. A gyermek molesztálásakor az áldo- zatban megjelenik az irracionális bűntudat, amely szintén meggá- tolja, hogy a dolgok kiderüljenek.

A szexuális abúzus titkával terhelt család általában visszavonultan él saját zárt világában, a külvilággal

csak kevés kapcsolatot tart, hiszen a titkot meg kell őrizni, ezért nagyon fontos, hogy a környezet felfigyeljen a gyermek magatartá- sában mutatkozó egyértelmű je- lekre, úgy, mint fizikai és pszichés kimerültség, az evés visszautasí- tása, szomorúság, közömbösség, a felnőttektől való félelem vagy intenzíven kihívó viselkedés, ero- tikus mozdulatok ismételgetése.¹⁰

Az elhanyagolás általá- ban a gondozás, gondos- kodás, védelem, táplálás elmulasztásával valósul meg, például az alapvető testi-egészségügyi szük- ségletek kielégítésének elhanyagolása (pl. etetés, gyógyszerezés, mosda- tás), az ellenőrzés hiánya (a gyermeket őrizetlenül hagyja, nem járatja iskolá- ba), emocionális elhanya- golás (érzelmi szükségletek figyelmen kívül hagyása, közöny, szeretethiány), ignorálás, semmibe vétel.

A gyermeknek szeretetre, gondoskodásra, érzelmi biztonság- ra és szoros kötődésre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ameny- nyiben ezt nem kapja meg, annak súlyos következményei lesznek rö- vid és hosszútávon is. A gyermek- kori elhanyagolás következtében rendkívüli módon megnő a szemé- lyiségzavarok kialakulásának koc- kázata, a depresszióra, szorongásra, agresszióra és a betegségekre való hajlam, továbbá az önértékelés és az énkép súlyosan sérül.¹¹

„Vannak jelek a szülők magatartásában, melyeket mindenképpen komolyan kell

venni, mert bántalmazásra utalnak: italos, drogos állapot, a gyermekről való gondoskodás

hárítása, türelmetlenség, agresszivitás, a gyermeket indokolatlanul rossznak, butának,

ügyetlennek, tehernek tartja. ”

(8)

11

A gyermeknek joga van a bántalmazással szembeni védelemre

Az 1989. november 20. napján New Yorkban kelt, a Gyermek Jo- gairól szóló Egyezmény¹²19. cik- kének 1. és 2. pontjai szerint az Egyezményben részes államok (te- hát Magyarország is) megtesznek minden intézkedést, hogy meg- védjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmá- nyolás bármilyen formájától. A vé- delmi intézkedések olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban, amelyek a rossz bánásmód esete- iben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásá- hoz, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez.

A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. § (5) bekezdése nevesíti a gyermeknek az Alaptörvényből levezethető jo- gát az emberi méltósága tisztelet- ben tartásához, a bántalmazással, az elhanyagolással és az informá- ciós ártalommal szembeni véde- lemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bá- násmódnak. Ugyanezen törvény 17. §-a határozza meg azon szemé- lyek körét, akik a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaiként kötelesek az illetékes hatóságok felé jelezni, ha gyermekbántalmazásra utaló

jeleket észlelnek. A 17.§ (1) be- kezdésének a.) pontja szerint ebbe a körbe tartoznak az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különö- sen a védőnői szolgálat, a házior- vos, a házi gyermekorvos, aki a tör- vény értelmében köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, valamint ha- tósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve sú- lyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető ma- gatartása esetén.¹³

A házi gyermekorvos

kötelezettségei bántalmazás gyanúja esetén

¹⁴

A házi gyermekorvosok nyilván- valóan tisztában vannak fenti kö-

telezettségükkel, mégis jellemzően nem élnek jelzéssel a hatóságok felé, csak akkor, amikor már nagyon súlyos a helyzet, pedig min- denképpen az szolgálná a gyermek érdekét, ha a bántalmazásokra idő- ben fény derülne.¹⁵Az orvosokat leginkább három dolog tartja visz- sza. Egyrészt sokszor nem teljesen egyértelműek a jelek, a doktor nem lehet biztos abban, hogy valóban bántalmazás áll a tünetek hátteré- ben és nem akarja a családot bajba keverni, a szülőket megrágalmazni.

Ebben az esetben javasolt egy vagy több kollégát bevonni, velük kon- zultálni, hogy a kételyek eloszlatás- ra kerülhessenek, továbbá érdemes bizonyosság hiányában felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik kö- zelebbi kapcsolatban vannak a családdal (pl. óvónő, a gyermek iskolatársainak szülei) és körük- ben tájékozódni. További oka a jel- zés elmaradásának, hogy az orvos

„...a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, aki a törvény értelmében köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a

gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása

vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos

veszélyeztető magatartása esetén.”

(9)

12

tart a család bosszújától, fél, hogy rajta fogják megtorolni a követ- kezményeket. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántal- mazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intéz- mény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli, azaz a bántalmazó szülők nem fognak értesülni róla, hogy ki tette a bejelentést. Valamint vissza- tartó erő lehet, hogy az orvos nem szeretne belefolyni a gyermekvé- delmi eljárásba. Ezen félelem való-

ban jogos, hiszen a bejelentő orvos és a hatóságok kötelesek egymással együttműködni és egymást köl- csönösen tájékoztatni, azaz lehet, hogy személyesen is nyilatkoznia kell az általa tapasztaltakról, illetve szorosabban figyelemmel kell kísérnie a gyermek fejlődését.

Ez természetesen többletfeladatot és nagyobb terheket jelent, azonban ez nem csak erkölcsi, hanem törvényi kötelessége is, melynek elmulasztását szankcionálni is lehet. Amennyiben a gyermekorvos a jelzési vagy együttműködési kö- telezettségének nem tesz eleget, a

gyámhatóság – jelzésre vagy hiva- talból – értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érin- tett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására.¹⁶ A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kez- deményez, hiszen ezáltal megvaló- sul a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is. Nemcsak a jelzés elmaradása alapozza meg a fegyelmi felelősségre vonást, hanem az is, ha a jelzőrendszeri tag nem vesz részt a jelzőrendszer munkájában (pl. eset- konferencián való részvétel).¹⁷