Széprl Nemzeti

Teljes szövegt

(1)A MAGYAR. Nemzeti Széprl — .A. MAGYAR OÉN1USZ ESZTÉTIKÁJA. IRTA. D". ;. ,. —. v. PÉKÁR KÁROLY (210. KéPPEL). MÁSODIK KIADÁS.. BUDAPEST KIADJA A. „MODERN TUDOMÁNY" 1907. CÍM. VÁLLALAT.

(2)

(3) D& PÉKÁR KÁROLYTÓL MEGJELENT: Az. aesthetikai érzések psyhologiája. (A kir.. Egyetem. által. jutalmazott. pályamunkából.). m.. Tudomány-. Különlenyomat a. Philosophiai Szemlébl. Budapest, Pallas, 1891.. Le Dantee új. elmélete az életrl.. Különlenyomat az Athe-. naeumból. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadásában, 1896. Positiv Aesthetika. Physiologiai és psychologiai aesthetika.. A. Magyar Tudományos Akadémia és a m.. oktatásügyi Minisztérium. Tudományos Akadémia ki.. A. m.. kir.. kir.. Vallás- és Köz-. támogatásával. 1898-ban. Magyar. a. a Marczibányi mellékjutalommal tüntette. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az összes. középiskoláknak beszerzésre (1898) ajánlotta. Megjelent a szerz kiadásában, Budapest, Hornyánszky Viktor könyvsajtóján, 1897.. Ára 8 korona, kötve 10 korona. Darivin és Spencer. Kép az emberi gondolkodás. történeté-. bl. Különlenyomat a Magyar Filozófiai Társaság közleményei-. bl. 1902.. A pest,. filozófia története.. Az emberi gondolkodás. története.. Buda-. Athenaeum, 1902. Ara 6 korona, kötve 8 korona.. Spencer Herbert életrajza, a „Spencer Herbert filozófiájának kivonata* cimü miiben, Budapest, Politzer, 12 korona.. Modern. ember. világfel fog ásunk és az. könyvtár. Budapest, 1905. Ára 50. A. könyvrl Különlenyomat. pest, 1905.. a. világhelyzete.. Uránia-. fillér.. Magyar Könyvészetbl. Buda-.

(4) II. Históriás ének a kenyérmezei viadalról 1588-ból. Kéziratból. Különlenyomat a VII. kér. küls m. Fgimnázium Értesítjébl. Budapest, 1905. Ostwald általános érdek eladásai. Különkiadás közzétéve.. ból.. kir.. állami. az Urániá-. Arcképpel. Budapest, 1906. Ára 1 korona.. A magyar. díszít motívumokról.. A. müipar iránt. érdekld. nagyközönség számára. Külön kiadás az Iparvédelembl. Budapest, 1906.. Ara. 1. korona 80. fillér..

(5) A MAGYAR NEMZETI SZÉPRL..

(6) A. MODERN TUDOMÁNY CÍM. VÁLLALAT. NAGYOBB KIADVÁNYAI. a. Magyar. Nemzeti Széprl IRTA. D*. PÉKÁR KÁROLY. •sV. «sV». II. II. o. o. «sV II. o. BUDAPEST KIADJA A. „MODERN TUDOMÁNY" 1907. CÍM. VÁLLALAT.

(7) a Magyar. Nemzeti Széprl —. A MAGYAR GÉNIUSZ ESZTÉTIKÁJA. VONÁSOK MVÉSZETÜNKBEN, ZENÉNKKÖLTÉSZETÜNKBEN, IRODALMUNKBAN). (NEMZETI BEN,. IRTA. D R PÉKÁR KÁROLY *. (210. KÉPPEL). MÁSODIK KIADÁS. BUDAPEST KIADJA A. „MODERN TUDOMÁNY" 1907. CÍM. VÁLLALAT.

(8) Aki nemcsak belém oltá e nemmotívumok különös szeretetét.. zeti. hanem. annyi,. názatlan. még. anyagot. részben. is. kiak-. halmozott. számomra, megboldogult. id.. fel. Pékár. Károlynak, életemet vezérl nemes emlékének ajánlom szeret hálával ezt a könyvet.. A. Posit'iv. Aesthetika. szerzje.. Hornyánszky Viktor. cs. és kir.. udvari könyvnyomdája..

(9) ELSZÓ.. P. OSITIV AESTHETIKA cím munkám fiziológiai és pszichológiai. nek. ott feldolgozását. adtam, a néprajzi és történeti. kutatást jelöltem. meg. Ennek. feldolgozása. általános. elején a. kutatás mellett, mely-. a pozitiv esztétika másik ágául.. nvira tágkör, másrészt. azonban egyrészt any-. a magyar géniusz esztétikai. alkotásainak ilyetén vizsgálata természetszerleg any-. közelebbrl érdekel mindnyájunkat, hogy az elbbi munkámban adott fiziológiai és pszichológiai kutatás után azonnal elhatároztam a magyar géniusz nyira. esztétikai alkotásainak, vagyis röviden szólva, a. Magyar. feldolgozását, melynek els megfogalmazása még elbb történt. Ez alapgondolat megfogalmazása a maga nagy perspektívájával az. nemzeti szép- nek ilyetén. ifjúság messze kilátást adó merész bérceire visz vissza s. azóta vagy két évtizeden keresztül elkisért e gondolat.. A jelen munka merben pszichológiai tanulmány. A magyar nép pszichológiája az esztétikai tevékenység terén.. „magyar. A Magyar lélek. nemzeti szép rövid cím tehát a. esztétikai. lógiáját “ hivatva jelezni.. tevékenységének. A mai. incluktiv pszichológia. elvei szerint készülvén, a régi frázisok. tények. egész. tömege. pszicho-. halmozódott. fel.. helyett így a. A. felhalmo-.

(10) VIII. dott anyagot fáradságos. indukcióval feldolgozva, az-. is népszer elnépszer hírlapi közleményekben. A végleges átdolgozással már 1902 tavaszán elkészül tem Lcsén. 1902 július havában már benyújtottam az „ Athén aeuin“ -hoz, s midn minden elismer bírá1 sem ott, sem másutt megmellett sajnos lat felelen illusztrálva kiadatni sok fáradozás után sem tárgyára, a szerz hazafias sikerült, tekintettel a kötelességének ismerte, hogy áldozatokat hozzon s amennyire lehet, gazdagon illusztrálva, mert csak így felelhet meg céljának, a munkát kiadja. Most már a Magyar Közönség támogatását kéri, nem mondva egye-. után többször átdolgoztam élszóval. adásokon, írásban. is. —. —. m. mint azt. bet,. van, a. :. mirl. ismerjük. támogassuk e munkát, szól,. meg. s. becsüljük. becsüljük. nemzeti géniuszunk. kat,. kivéve. seit. itt. —. tehát. esztétikai alkotásainak e. —. elért. faji. jelenik. változatlanul. kincseket. Legyen. meg 1902-ben. mentsége az némely újabb eredményekkel szemben. viszont azonban kéziratban. pszichológiai. nemzeti,. f. a VI. fejezet némi bvíté-. megírt végleges alakjában. azóta. ami benne. meg ezeket a dolgokat, meg ezeket a motívumo-. sajátságait, ezeket az igazi. A munka. azért,. hatások. munka. több helyen forogván,. természeti. szükségképen hatása eddig. ez. is. a. fogva. törvényénél. érvényesülhetett.. összes magyar nemzeti jellembl, mint a magyar úgy malkotásokból összegyjtve és feldolgozva, amenynyire ily terjedelm munkában lehetséges. Mint ilyen. Jelen. 1. az. felöleli. szép motívumokat. a. „Magas színvonalú irodalmi. tékben sajnálatos volna, ha. könyv napvilágot nem látna. ezen stb.“. m. .... a legnagyobb mér-. gyönyör eszmén (Athenaeum. felépült. bírálata.).

(11) IX. minden magyar ember érdekldésére számot tarthat amennyiben oly nemzeti motivumokról szól, melyeket megismernünk úgyszólván kötelességünk. Elször kisérlem meg itt tehát szükségképen nemzeti jellemünk teljes és tudományos képét adni, legalább egy bizonyos irányban, a mvészi, költi, irodalmi tevékenység terén. Az eddigi elszórt apróbb megjegyzések és inkább csak irodalmi érdek észretehát ,. nem valami könny. vételek után. célomhoz. A. feladat vala kitzött. jutni.. mi magyar nemzeti szép motivumra akadtunk,. könyvben s ezért jó lélekkel ajánlhatjuk a nagy közönség kezébe tájékoztatóul olyasmikrl, amiket minden magyar embernek. igaz. lélekkel. összehordtuk. ismernie úgyszólván fenkölt. kötelessége, különösen egyrészt. szellem hölgyvilágunknak a. motivumai,. meg. vidékeknek. ily. régi. hímzések. egyáltalán a lakásbeli tárgyak díszí-. tése miatt, másrészt. leg,. e. a magyar turistáknak az egyes. szempontból. de az alkotó. fontos látnivalóit illet-. mvészemberek kezébe. is,. akik a. jöv alkotásait szövöget ábrándjuk közepette tán nem egy támasztó pontot, megindító lökést, vagy gondolatmozdító eszmét találhatnak e könyvecske lapjain. Végül kedves kötelességet kell teljesítenem, mikor méltóságos. dr.. Hampel József udvari tanácsos úrnak,. tudomány-egyetemi tanárnak, a Magyar Nemzeti Mú-. zeum. régiségi osztálya igazgató-rének, Spányi. festmvész úrnak. s. a. „. Magyar. Iparmvészet “. Béla igen. Szerkesztségének igaz és hálás köszönetét mondok a munka számára, az ügy érdekében telje-. tisztelt. sen díjtalanul,. a. legnagyobb. készséggel. átengedett. különféle felvételek sajtólapjaiért.. Iparkodtunk a magyar nemzeti szép motívumokat II.

(12) X illetleg összegyjteni minden jellemzt s. most már. annak, ami magyar építésben, ornamentikában, kben, fában, vasban és anyagban, bútorban és ruhában, szo-. borban és festményben, faragott és. írott. képben, tánc-. ban és zenében, költészetben, irodalomban, igaz magyar szere tétével ajánlja a. Magyar. mely a nemzeti. hivatva van ápolni, terjeszteni,. ízlést. nemzeti szép. e. könyvét. ,. ahol kell, öntudatra ébreszreni,. Budapesten, 1906 nyarán, a Positiv Aesthetika szerzje..

(13) TARTALOM JEGYZÉK. Oldal. Bevezetés I.. II.. Az. 1. magyarság lakóhelye Magyar jellemvonások a képzetmködésekben, a gonAlföld, a. 45. dolkodásban. A. magyar érzés IV. Az akaratmködések. A magyar jellem V. Magyar épitésmotivumok. Magyar ház VI. Magyar díszít mvészet. Sujtás. Székely kapu VII. Népviselet. Bútorzat. Edénymvesség. Vasalások, III.. VIII.. 62. 72 99 .. .. 128. vas-. mvesség. 185. Magyar ötvösség. 207. IX. Képfaragás,. szobrászat, egyéb plasztikai. mvészet. A. magyar. 225 254. X. Festészet XI.. 9. tánc, a. XII. Költészet, nyelv,. magyar nóta irodalom, színmvészet magyar. zene, a. .. ..... 317 393.

(14) ..

(15) MAGYAR NEMZETI SZÉPRL.. A. BEVEZETES. Én. azzal kezdeném, amivel régebben a pszicho-. is. lógiában szokták: ha bepillanthatnék a nyájas közönség lelki. kis. világába. munkánk. .. .. Mert sietek. .. elre bocsátani, jelen. tisztán pszichológiai lesz.. A. pszichológia. körébe fog tartozni, lévén az egész esztétika csak alkal-. meggyzdésünk tekintenünk. Ha esztétikai. mazott pszichológia. Mai tudományos. ennek. szerint legalább. jelenségeket Írunk. akkor csak a. le,. lelki. kell. ha esztétikai törvényeket adunk, törvényeit. élet. adjuk,. ezeknek. nyilvánulását ismertetjük.. Nos régebben azzal szokták kezdeni a pszichológiában. Én. is. :. ha bepillanthatnánk az egyesek. azzal. közönség. A. kezdem. lelki. :. ha bepillanthatnék a nyájas. világába. .. .. .. Kis. munkánknak címe. magyar nemzeti széprl két nagyon ,. keltett. sajnos. lev. fel. —. lelki világába.. bizonyára benne.. A. ellentétes érzést. cím elvont volta. —. sokakat egyrészt elrettenthet, míg a benne. szép és nemzeti szavak másrészt sajátságos varázs-. P ekár: A magyar. nemzeti széprl.. 1.

(16) BEVEZETÉS. 2. szer. vannak mindenkire, ami már maga. sugalattal. különös vonzalmat gyakorol.. széprl. ,. els. fejezhetjük. szabatosak. A. cím. :. A. magyar nemzeti. hallásra talán kissé furcsa, ki s. máskép,. ezt. rövidek. úgy hogy mégis ilyen. maradjunk.. megkezdenék, tisztában. kell. de hát alig. Mieltt tárgyunkat. lennünk ezzel a címmel.. tlünk telhetleg megmagyarázni. Iparkodni fogunk mit értsünk rajta.. Címünk a széprl, a szép jelenségeirl. Csak-. szól.. hogy a szépet nagyon sokan próbálták meghatározni, de hát úgy jártak vele,. mint a gyermek,. aki,. ha a. nap besüt a szobába, meg akarja fogni a napfényt, és. nem. bírja.. Úgy. képzeljük, hogy a szép a tárgyakban. van, vagy hogy a tárgyakkal szorosabban van össze-. kapcsolva, mint ahogy tényleg van, pedig nagy része. nem. a tárgyakban,. Ha. hanem bennünk, felfogásunkban. valamit szépnek találunk, az lehet esetleg olyan,. hogy mások nem. találják annak.. S ebben nemcsak. egyéni különbségeket állapíthatunk meg. a. van.. vad népeket (sioux-indiánokat. színeket szeretik,. Vegyük. pl.. akik a rikító. stb.),. különösen a vöröset.. A mveltebb. népeknél a különböz finomabb színárnyéklatok iránt fejldött ki az érzék, egyáltalán iránt,. melyekkel. nem a. szemben ellenszenvvel. Mert ha valamire azt mondjuk. :. rikító,. rikító színek. viseltetünk. el is ítéljük,. különösen egyes, népies díszítéseket.. A. zene a vad. néhány hangból. népeknél áll. roppant. az egész,. s. monoton, csak. igen lármás,. ahogy.

(17) BEVEZETKS. a fvárosi. például. áliatkertben. ha ilyen vad törzsek mulatságuk,. az. minél. több. zenéjük.. tapasztalni,. milyen éktelen lárma. szemben a mvelt. Ezzel. egészen. a. ahol a. zenét,. álló. tizenhatodik számú. rezgésektl a legmagasabbig. hanem. :. hangszerbl. skálából,. hangterjedelem. voltak. ott. lehetett. nagyobb hangterjedelmet találunk,. minél. osztálynál. 3. tart. s. nem. a. lég-. lárma,. a finomság, az átmenetek, az árnyalatok a fk.. Hogy mennyire egyéni a de olyan esetbl felfogásban,. pl.. is,. nemcsak. szép,. látjuk,. itt. ahol hiányok vannak az érzéki. azoknál, a kiket régebben szinvakok-. manapság helyesebben színtévesztknek neveznek,. nak,. akik a zöld. és vörös. aránylag többen. ha erdbe. színnek. szint. látják.. Ilyenek. vannak, mintsem gondolnék.. mennek,. a. lombot. vörösbarnának. :. egynek. látják.. Ezek,. kérgét egy-. és a fa. Hogy ilyenek sokan. vannak, azt a vasúti statisztika mutatta. ki,. ahol a. piros és fehér jelztárcsa közt különbséget kell tenni s. ahol végzetes szerencsétlenséget okozhat e tévedés.. a. tehát. Itt. külszolgálatra. rendelt. egyéneket orvosi. vizsgálat alá vetik a színes látás fogyatékossága tekin-. tetében. s. ép ez mutatta ki ezeknek bizonyos százalék-. arányát. Látjuk, láttuk,. hogy egyénenként. egyes fajoknál, népeknél. is. is,. s. mint fennebb. különböz a szép a. színes érzésben.. De ezek gondoljuk,. nem. Ne. rendellenes hiányok, fogyatékosságok.. hogy a rendes, normális határokon belül. léteznek megfelel fogyatékosságok viszont. más 1*.

(18) 4. BEVEZETÉS. irányban megfelel nagyobb fejlettséggel. így a színek. érzékenyebb tehetség esetleg kevesebb hajlamot. iránt. mutat a zene iránt és fordítva. Az. ily. különféle lelki. típuszok természetesen mást és mást fognak szépnek,. szebbnek is. ugyanazt a malkotást. találni s e szerint. máskép. és. máskép fogják. Látjuk tehát,. élvezni.. hogy egyénenként mennyire különböz lehet már most. maga. a szép s. ennek megítélése, élvezése.. A mvészetek. körében,. pl.. mvészet. épít. az. díszít részében, az ornamentikában, az egyiptomiak-. különböz elemeket. találtak az illet. Az egyiptomiaknál a a. hogy mily. asszíroktól kezdve napjainkig érdekes,. tól,. papirusznád. lótuszvirág,. voltak. Ezekbl kerekedtek. az. a. népek szépnek.. tlevel. virág és. ornamentika fmotivumai.. továbbá. ki az oszlopfej-diszítések,. a párkányzatok futódiszítményei. Ezek mellett fontos. ornamentikái elem volt náluk a karvalyszárnyú napkorong, a felkel nap jelképe és a szent scarabaeusbogár, amelyet szárnyakkal ábrázoltak. s. az örök élet. jelképének tartották.. Ha meg széles,. asszírokat. kövér palmettát,. tekintjük,. ott. melyet Indiában. találjuk a is. megtalá-. mely ersen különbözik a görög karcsú palmet-. lunk, tától. az. ;. továbbá az aranyvirágot, chrysanthéme-et, mind. a kettt nagyon kedvelt párkánydísznek használták, ép. úgy harmadik kedvelt virágukat, a. lótuszt,. az egyiptominál sokkal hosszabb. Jellemz. mely náluk. még. rájuk a. szárnyas emberfej bika, oroszlán és az emberfej sas..

(19) BEVEZETÉS. Az s. indiai. mint. ornamentikára jellemz, hogy csupa virág díszítmény oly gazdag, akárcsak Indiá-. florális. nak buja növényzete. amelyeket az. ú.. n.. Jellemz az. indiai. pálmaág,. kasmiri sálakon láthatunk,. és az. szintén széles, de az assziriaitól mégis külön-. indiai,. böz. 5. palmetta, amelyre vizsgálódásaink folyamán. még. ismételten rá fogunk térni.. A. perzsa ornamentika. lemz pávaszemes. is. fkép. virágokból. Jel-. áll.. szegfit újra fogjuk. virágait, rózsáit,. bár bizonyos mértékben megváltozott alakban a. látni,. mi ornamentikánkban.. A kány,. sínai. ornamentikát jellemzi a teavirág,. a szent. nevezett. madár. ló,. Fó kutyája, a Fong-Hoangnak. és a sínai meander.. diszítmény, jellemzi. A. a. a sár-. fkép. A. a szegf.. japáni. is. virág-. •. görög ornamentikát els sorban jellemzi a görög. palmetta, mely sokkal karcsúbb az eddigieknél és a. ketts csigavonalos görbe, melyet kacskaringóiból stilizáltak volna, az ágak. mindig mint érint. s. állítólag a loncvirág. mely csigavonalból. görbék indulnak ki és. végre az akantusz-levél, melyet els alkalmazója tólag. egy sírk körül. mintául.. Úgy a. látott. kinni. s. állí-. onnan vette. palmetta, mint a ketts csigavonal és. az akantusz gazdag és a lehet legszebb kifejlesztésre jutott a ú. n.. görög szellemben. Jellemz azonban. még. az. tojászdisz, ez az annyiszor elforduló párkányzat,. úgyszintén a szivpárkányzat, a csatornadisz, a gyöngysordísz, a hajfonadék, a szalagfonadék és az annyira.

(20) BEVEZETÉS. 6. gyakori. s ezért a la. Grecque-nek. is. nevezett meander. minden alakjában, kezdve az egyszer habmeandertl, mely a tenger hullámzásának. Érdekes e. pl.,. hogy a régi. habmeandert csakis. stilizálása.. görög edényeken. festett. alul találjuk,. mintegy éreztetve. a diszitmény ábrázolásának eredetét, míg az utánzók e tényt. már nem. tartották. tiszteletben.. E habmean-. derek legeredetibb alakját a régi egyiptomiaknál találjuk. meg, ahogy. k az egyszer. párhuzamos cik-cak vona-. lakkal a vizet ábrázolták. Meandereket különben majd-. nem minden nép ornamentikájában kesek a mexikói fazekakon. talált. találunk.. Érde-. amerikai meanderek,. amelyek nagyon hasonlítanak a görögökre. ;. különösen. szépek a yucatani meanderek.. Az arab. és. mór ornamentikára jellemz az a káp-. ráztatóan bonyolult szalagfonadékkal körített salamoni csillag és a szalagdísz. közé vegyül. honnan az arabeszk nevét. még. a. kapta.. Ép. mór palmetta, a mór meander,. dísz és a. A. is. sr levélfonadék,. mór csigavonalas. oly. jellemz. az arábiai. toll-. tolldísz.. reneszánsz idejében lép. fel. a felelevenített görög. motívumok mellett a csigavonalas lécfonadék és a groteszknek nevezett csigavonalas virágfonadék.. Láttuk a különféle ornamentikákat,. s. míg az egyik. népnél ezek voltak a fmotivumai, addig azok helyében. más népnél másokat. találtunk.. Az. ilyesmi. az illet. népnek, nemzetnek,. kornak jellemz szép-motivuma.. Hogy mennyire mást. és mást találnak az egyes fajok.

(21) BEVEZETÉS. szépnek, gondoljunk csak. — hogy más térrl. is. vegyünk. példát — a magyar nótára. Valami angol, vagy amerikai. bizonyára. Neki. is. nem. fogja. azt. annak. aminek mi.. hallani,. meg szebb. szép lehet, de nekünk szebb, neki. az övé.. Ép úgy a sínai nyára mi nem fogjuk. sárkányt, a. F. kutyáját bizo-. olyan szépnek tartani és. fogjuk olyan vallásos áhítattal tekinteni, mint. De ha komor. k.. a költészet körébl veszünk példát,. Arany János hsérl. ezt találjuk.. bikáé, olyan a járása-. A. mondja:. azt. nem. ott is. Mint. perzsa költ Rusztemet. elefánthoz hasonlítja, pilten-nek, elefánttestnek nevezi.. Nekünk. ez. hasonlítás,. nem. lesz olyan szép, mint a. ami bizonyos. az alföldi pusztán. él nép. bikához való. imponáló energiát fejez ki eltt. ;. az elefánt inkább a. lomhaság jelképe nálunk. És bizonyára nem. lesz egy-. forma a hatása a két hasonlatnak, mikor Arany János azt. mondja: „Mint komor bikáé, olyan a járása" és mikor. a perzsa költ azt mondja: „Mint ádáz elefánt ordít. Az utóbbi inkább mosolyt. szakadatlan".. csal ajkunkra.. Vagy pedig a görög költ, Homér, Héra. isten-. asszonyról azt mondja, hogy ökörszemü. Ez nálunk viszszatetszést fog kelteni, de az ó-görög felfogás szerint a. nagy szem, ökörszem a nyugodt, parancsoló fejezi ki. íme, Itt. az éles. azt mutatja,. nálunk,. ami nekik szép, az nekünk nem szép.. példa. tehát e tekintetben,. hogy más. ami nemcsak. volt a szép a görögöknél, mint. hanem egyáltalában, ami. visszatetsz,. lelki fölényt. ott. st ellenkez benyomást. szép, az nálunk szül..

(22) BEVEZETÉS. 8. Ép. ily. furcsa hatása lesz ránk a mexikóiak ifjúság-. istenének, Teckalipulának, akit rút, bozontos alaknak. ábrázolnak. visszás. hatása. istenének.. más. Mi. lesz. a. Apollo. belvederi. az indusok. és bikakultusz egé-. szen érthetetlen elttünk az els hallásra.. ilyen ábrázolások. is. oly. sokfej és sokkarú. Az egyiptomi macska-. tomiak a halált madárfejü. Ép. !. Az egyip-. embernek képzelték. Az. rendkívül jellemzk és különfélék. lehetnek.. Azt hiszem, sikerült megértetni dolog. az,. vannak turális. amit szépnek nevezünk.. mennyire. relativ. Nagy különbségek. e tekintetben egyének, népfajok, népek, kul-. csoportok. szerint.. Most már természetesnek. fog látszani, hogy ez nálunk. tethet,. :. is. élesen megkülönböz-. hogy vannak olyan motívumok,. amelyeket. szépnek találunk, amelyek más népeknél mások. Ezek a nemzeti jellemmel többé-kevésbbé szoros összefüg-. gésben vannak. s. ezeket értjük a magyar nemzeti szép. összefoglaló cím alatt..

(23) I.. Az. A. Alföld, a. magyarság lakóhelye.. fajunkra nézve jellemz szép motívumokról óhaj-. tunk szólani. Hogyan lehet már. Az osztályozásnak. most ezeket osztá-. módja lehetséges: a pszichológiai és azután a mvészeti ágak szerint.. lyozni?. A. kétféle. pszihologiai osztályozás sorra fogja venni a psziho-. vagy az akaratmködéseket meghatározó jellem terén kutatja fajunknak mi a szép, szemben más nemzeteknek, fajoknak ezen a téren más szép tényezivel? A mvészeti ágak szerint való osztályozás pedig: az építé-. logiai jelenségeket és a gondolkodás, érzés. szet,. ornamentika, szobrászat,. szet szerint.. festészet,. zene, költé-. Elször rövid áttekintését szeretném adni. a pszichológiai osztályozásnak. mvészeti ágak. s. azután. szerint áttekinteni a. a. különféle. magyar nemzeti. szép motívumokat.. Els fordulni.. sorban tehát a pszichológiai elemzéshez fogunk. A modern. pszichológiának egyik igen érdekes. ága a nép-pszichológia vagy a hogyan a franciáknál szokásosabb elnevezéssel jelölik meg e tudományágat: az egyes népfajták pszichológiája, a race-pszichologia.. Csakhogy. e téren. még. édes-kevés történt.. A néme-.

(24) ELS. 10. FEJEZET. teknél Wunclt tárgyalja az általános nép-pszichologia kérdéseit vaskos kötetekben.. A. franciáknál. meg. leg-. utóbb Fouillée adott érdekes kisérletet a francia nép pszichológiájára vonatkozólag.. A következkben. 1. a magyar nép pszichológiájának. rövid feldolgozását óhajtanok megkísérlem, természe-. tesen amennyire eddigi adataink alapján ez egyáltalán lehetséges.. jellemz. a. maga. kollektív. lélek. Tárgyunk tehát a magyar. megnyilatkozásaiban,. ez. a. lélek. épp a fajt jellemz sajátos vonásaival. Mieltt az els kutató lépést tennk ez irányban, az általános pszichológiának. egyik fontos. egyik elemi tényét kell újból. Régen ismert. elé. igazságát,. idéznünk.. pszichológiai igazság ugyanis. e pszichológiai elemzésnél. is,. magunk. tekintetbe vennünk,. is,. hogy egész. s. els sorban. lelki. így. itt. ezt kell. világunk minden. — jóllehet. els pillanatra talán mind kívülrl kapjuk. Már a józan angol gondolkodó, Locke megmondta, hogy „semmi sincs értelmünkben, ami ne lett volna elébb érzéki elemét, adatát. nem. is. így látszik. —. érzékeinkben". Igen, összes benyomásainkat kívülrl. kapjuk. s. ezekbl. építjük fel azután egész lelki vilá-. gunkat. Sollier francia kutató. még. azt. is. kimutatta,. hogy küls benyomások nélkül felindulásaink sincsenek, hogy tehát még felindulásaink, indulataink, érzelmi állapotaink. nek. is. fel lelki. múlt benyomásokkal kapcsolatban épülvilágunk sajátos jelenség-szövedékében.. Összes benyomásainkat. ezekbl. tehát. kívülrl. kapjuk. s. építjük fel egész lelki világunkat. Természe-. most már, ha valaki más környezetben van, más benyomásokat nyer s egész lelki világa más lesz. Az. tes. 1. Fouillée : „Psychologie de peuple frangais 1898“..

(25) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. alföldi. magyar nép nem sokat tud az. 11. elefántról. s. mikor a hires perzsa költ kedvelt hsét, Rusztémet hatalmas elefánthoz hasonlítja, ez visszhangra. találni. fog. visszatetszést. népünk szülni,. fiainál,. nem fog megfelel st valószínleg. a. holott. haragvó. Toldit. „komor birkádhoz hasonlító Arany verse meg fogja lelkk mélyéhez és visszhangzani fog. találni az utat. benne.. Ha. tehát a. akarunk. magyar lélekrl, a magyar jellemrl ha igazán behatóan akarjuk. szólni s. vizs-. els sormilyen magyar szemügyre vennünk: a ban azt kell föld ahol a magyar nép él. milyen ez a természeti környezet, mely a magyar léleknek nemcsak eredeti benyomásait adta, hanem amely rá állandóan és szükgálni az. itt. nekünk. feltoluló kérdéseket,. is. ,. ségképpen, bizonyos kikerülhetetlen természeti kény-. szerséggel rá állandóan hatással van.. Vessünk. egy. csak. ország térképére. s. futólagos. pillantást. mindjárt látjuk, hogy. Magyar-. nagyjában. síkság, a felsmagyarországi és az erdélyi hegyvidék. S tekintetbe véve azt az ethnográfiai tényt, hogy a magyarság éppen a síkságon lakik, a hegyvidéknek fajunk pszichológiájának meghatározákivételével.. sában alig tulajdoníthatunk fontosságot.. Ha. ugyanis a különféle vidék-típuszokat tekintjük,. így els sorban a. hogy bármily szeszélyesen szépek is bércei, különösen a MagasTátra vidékén, itt-ott hófoltos kékell csúcsaival és a turistáknak bármily kellemes legyen is, mikor azonban azokat a benyomásokat kutatjuk, melyek fajunkra hatnak: a magyar nép zöme az Alföldön lakván, az ily vidék típusz szóba nem jöhet. Népies nemzeti felvidéket,. úgy. találjuk,. -. költészetünkben. is. tényleg. nem. igen. szerepel,. lég-.

(26) ELS. 12. FEJEZET. nevével, a „Tátra", a „KárpáPetfinek ugyan van róla egy szép hasonlata: „A Kárpát vagy (t. i. kedvese), s én ott a felh s mennydörgéssel ostromlom szived". Csak feljebb csak puszta. tok" hegysége.. újabb és nem kelte. meg. népiesen nemzeti költészetünk éne-. is. többszörösen. Tátra- vidék. a. szépségeit,. cím. mint ahogy Bartóknak „Kárpáti emlékek". köte-. tében látjuk.. Annál jellemzbb azonban a következ két vidéktypus: a balatoni dombvidék, de leginkább az Alföld, az Alföld a. maga. méreteivel, ahol. egyenességével, szélességével,. a szemnek szabadon esik. tág. tekintete. végesvégig. Ez olyan képzeteket fejleszt ki az ember-. magyar fajban nagyon meglátszik s meg volt e hatása nem is csupán abban az ezer évben, amit itt töltöttünk, hanem már az azeltti ben, amelyek hatása a. lakóhelyeken. is.. s. idktl kezdve. ván, megszoktuk a síkságot. olyan helyt lak-. hogy. és. szabad a. tág,. kilátásunk.. Ezek. a. mvészetünkben,. jellemvonások. munkban sok helyen meglátszanak: világával, az Alföld. érzik. egész. állat-. és. mvészetünkön. irodal-. a puszta a. maga. növényvilágával. meg-. költészetünkön.. s. arany kalászszal ékes rónaság", a vetés,. „Az. a virágok,. a mérsékelt földöv idjárásbeli viszonyait tíikröztetik vissza.. nagyon meglátszik: hogyan négy évszak. Nem mindenütt vál-. Költészetünkön. változik rendesen a tozik ez így.. A. régi. egyiptomiak teljes joggal. csak. három évszakot különböztettek meg; a kezd szak az áradás évszaka volt, a sza a második a vetés ,. évszaka, a pre és az aratás ideje, a sze-mu,. A négy évszaknak. rendes. szetet új életre ébreszt, a. váltakozása:. a termé-. „mezket zdít",. virágo-.

(27) Ignáctól.. Roskovics. puszta.. alföldi. Az.

(28) ELS. 14. FEJEZET. kát fakasztó tavasz, kikelet; a gabonát érlel, forró,. perzsel. nyár. a. maga aranysárgára érlelt rekken hségével;. kalász-. a gyü-. tengerével, délibábjával,. szlt. sz, a szüret idejével, a fák levelének lehullásával, a mindent elborító szomorú novemberi köddel, mely a természet elmúlását, vagy álombamerülését példázza; a kemény, esikorgós havií, mölcsöt,. 2.. zuzmarás. tél. érlel. Alföldi. tél.. Ujváry Ignáctól.. jellemz egész. lelki. világunkra. s. hatá-. sát látjuk egész költészetünkön.. Minden évszakhoz nemcsak megfelel képzeteket kapcsol állandóan a nép gondolatvilága, hanem megfelel hangulatot. is.. A. az új életre ébredés, az. tavasz, a kikelet,. ertl duzzadó. az. élet,. öröm,. a virulás. örömének hangulatát kelti, kapcsolódik a szerelem vidám hangulataival úgy, ahogy a nyár is. A régi.

(29) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. kuruc énekekben. a. télen. 15. hadviselés. szünetelt. megkezdésével volt kapcsolatos a tavasz. jötte.. újra. Az. sz. ellenben a bánat, a szomorúság hangulataival kapcsolódik.. A. levélhullás, a. madarak elköltözése végtelenül. bánatos hangulatokat csal a nép leikébe: Száll a madár, hull a levél,. itt. sz ..... az. A. Kell-e bánatosabb, szomorúbb melódia?. amely lehull. s. sárga levél,. annyi és annyi párhuzamot szolgáltatott. az elmúlás lehangoló gondolatára, ezzel szorosan össze-. 3.. függ.. A. Tájkép. Spányi Bélától.. Szepességen például hol a sárga levél? Az. a néhány lombos fa s. nem. igen gyakorol nagyobb hatást,. amennyire részemrl az ottani. belepillanthattam,. hanem a rideg. nem. is. telet, azt. tót. népköltészetbe. találunk. ott. emlegetik. és. jut nekik a felvidéken. Ilyen. ilyesmit,. abból. ki. különbségeket hoz. is. létre. a különféle vidék-tipusz. Ily is. benyomások hatottak már seinkre. is.. seink. a mocsaras puszták lakói voltak, a legújabb kuta-.

(30) ELS. 16. tások. mutatnak. erre. is. A. hangsúlyozni.. FEJEZET. s. ezt. nem gyzzük. itt. eléggé. mocsaras pusztaságok e népe ván-. dorlásaiban igy mindig halász- és vadászzsákmánjban. gazdag helyet ványai közé. dája ezt fent e. monda. így jutott a Meótisz ingomint a csodaszarvas ismeretes mon-. keresett.. is,. Újabban Jankó oda értelmezi tartalmát, hogy a húnok a szarvas-. is tartotta.. történeti. disz sisakos alánokat követték igy a krimiai mocsaras pusztaságokra.. Mikor a mai hazába jutottak, akkor sem állapod-. meg. tak. a hegyvidékben, hanem a mocsaras Alföldre. Az Alföld sok helyen még ma is mocsaras, de kimutathatólag sokkal mocsarasabb volt. Csak egy pillantást vessünk régebbi történeti térképre pl. Magyarország 1606-ban Acsádytól, vagy Magyarország Mátyás száliának.. király halálakor s rögtön. A. Tisza,. mocsaras útja. is. a. volt,. nagyrészt. ilyen volt,. zett Berettyó, a. körüli kis. tekintetben. felfogás,. még ma. alföld,. magyar. a. temesi. alföld és a. alföldi. neve-. alföld,. st. a. Hanság, a Bala-. mind egy mocsár.. érdekes az. az. hogy az Alföld valamikor. újabb. tudományos. víz alatt volt és a. visszahúzódása lassan történhetett. víz. Duna. a. is,. Krös, a Béga, a Temes, a Duna-. ton környéke, a Sárrét. E. e tényrl.. a Dráva, Száva, a Túrnak. Tisza köze, a békési. Fert. meggyzdhetünk. legmagyarabb folyó egész lefolyásában. busz szerint, 1 hogy a lápok, mocsarak. s. jellemz. nem. Czir-. a középen,. hanem az Alföld szélein maradtak meg, és hogy a TiszaDuna szabályozás s efféle kulturális munkálatok eltt sokkal több volt a láp; néhol aztán máig megmaradt.. 1. Czirbusz Géza dr.:. „A Nagy magyar. Földr. Közi. 1900. Ili— IV.. f.. alföld keletkezése"..

(31) Gézától.. Mészöly. alkonyaikor.. füzes. Tiszaparti. .. Pékár: A magyar nemzeti. széprl.. 2.

(32) ELS. 18. És csakugyan. FEJEZET. e tekintetben. nagyon érdekes ada-. tokra akadunk, ha az alföldi városok, községek mono-. gráfiákban feldolgozott történetén végig tekintünk. Ves-. sünk csak egy pillantást Szabolcsmegyére. Nyíregyháza. Ma. úgyszólván mocsarak közé épült.. is. azért legkes-. kenyebb a közepén, míg az „alvég" és a „felvég". is. sokkal szélesebb, mert délnyugati és északkeleti oldalán két hatalmas mocsár terült. véggel. el. az alvéget a. s. keskeny dombhát kötötte. csak. 5.. össze,. fel-. ezen. Tájkép. Spányi Bélától.. épült a Nyirség Egyháza. Innen a város neve. Egész építkezését,. „Bujtos", mellette. utcáinak. a mai. lev. irányát. épp. Széchenyi-liget. kertekkel. s. még. e. és. két. a. mocsár. mai. a felvégen. a. „Ér" a található. kisebb mocsarak, a nagy és kis „sirák", a „csincsa“. szabták meg.. Vagy vessünk egy kállai vár régi. pillantást a. mai Nagy-Kálló, a. egykorú német térképére. Csupa mocsár-.

(33) 19. AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE viz (Mórást) veszi körül. a. mind a négy. Kis-Várda épült.. eredetileg óriási láp szomszédságában. is. Valamikor egész vidéke. tele volt láppal, ingo-. itt-ott emelkedett melybl egy-egy dombhát. Az slakóknak szinte foglalniok. csak. ványnyal, mocsárral, ki. oldalról, kivéve. feltöltött bejárót.. kellett. a földeket.. András. „vég-. halastavaival, a darvak, a. gdé-. Jól jellemzi az ily vidéket. nélküli nádasaival,. 6.. Kállay. Tájkép. Spányi Bélától.. nyék, hattyúk és a kócsagok ez stanyáival, a magas árvizek által. amelyekre. ide-oda. nézve. a. hányt és vetett úszólápjaival tulajdonjogot. a. szél. ,. változatos. szeszélye gyakran kérdésessé teszi, birtoklásukat pedig ideig-óráig csak kicövekelés,. 1. vagy kikötés. biztosítja. 1 .. Kállay András Elszava a ,, Magyarország Vármegyéi és „Szabolcs vármegyéd hez A többi adatok is e. városai*'. V. kötet.:. kötetbl. 2*.

(34) ELS. 20. Nagyon érdekes erre nézve. és tanulságos. adatokat találunk. épp a szabolcsmegyei régi,. 7.. közt.. FEJEZET. si dlnevek. Tájkép. Spányi Bélától.. A dlnevek tudvalevleg. érdekes letéteményesei. sokszor rég elmúlt állapotoknak. így a szepesi németség nyomát sok, ma már egészen tót vidéken ezek. 8.. Tájkép. Spányi Bélától.. tartották fenn. így Szabolcsban a. mai. jó,. kövér szántó-. földek nevei mutatják, hogy valaha mocsarak, lápok..

(35) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. tavak voltak. ott.. Ilyenek például: Tice-láp,. 21. Úr-tava,. Ecse*tava, Szörény-tava, Vilom-érhát, Tacsa-tó, nálos-tó, Józsa-kátyú. Csa-. stb.. De nemcsak jelen lakóhelyünk múltja mutat erre, hanem más érdekes nyomok is és pedig a néprajzi kutatás terén. Amint ugyanis kimutatták, hogy pusztai. 9.. nép voltunk,. Hermán. ecsedi láp.. kiderült az. sokáig laktunk, halász- élet,. Az. —. s. így az. is,. ú.. hogy mocsaras helyen pákász élet, mocsári. n.. mely sfoglalkozás tanulmányozásával s ennek külön-. Ottó 1 behatóan foglalkozott. —. féle szerszámai rendkívül fejlettek nálunk. Amint újab1. Hermán. pest, 1887.. Ottó:. „A magyar. halászat könyve“. 2 kötet. Buda-.

(36) ELS. 22. FEJEZET. bán kiváló etnográfusunk, Jankó 1 kimutatta a Káma, Ural-, Volga-. és a Kaspi-tó. bezárta. vidékre. viszen. vissza e halászszerszámok eredete.. a hazában sokkal virágzóbb lehetett régebben. Itt. A biharmegyei Komádiban (Nagyvárad közelében) még szól a hagyomány, hogy cigánynyal tartott több vármegyére szóló nagy a halász-élet, a pákász-élet.. mulatság volt a csikászat, mint Hermán Ottó megírta szép könyvében.. Természetesen több volt akkor a. mocsár, a láp.. A tont. fentebbi elmélet értelmében a Fertt s a Balais. úgy foghatjuk. mint a lassú. fel,. Mészöly Gézától.. 10. Árvízi kép.. maradékait.. Maga. a. lecsapolódás. Fert. is,. a név mocsarat jelent,. hasonló név a Sárréthez, de a szláv Balaton azt:. 1. „. „sárosát" jelent.. Jankó János. dr.. Épp. a Zichy. A magyar halászat eredeted. is. ugyan-. úgy, ahogy a láp, a mocsár-. Jen gróf harmadik. Budapest— Lipcse,. utazásá-ban:. 1890.. I. —. II.. köt..

(37) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. 23. a Balatonvidék is jellemz magyar vidéktypus. E lápok emlékeinek nyoma maradt egész mvészetünkön, költészetünkön. Bemutatunk itt egy párat ezekbl az Alföldre oly jellemz mocsaras,. vidék, a tiszai füzesek,. tájképekbl,. vizes. közülök. több. tájképfestészetünk. java alkotásai közé tartozik, mi már magában. jellemz. Az. Alföldrl. mocsaras, vizes kép része az.. kön. Még. s. itt. is. elég ilyen. adott egész sorozat java-. a mocsár.. jellemz egész feligy költészetünkre. Gondoljunk csak a. állatvilág,. fogásunkra. az. is. a Csonka-toronyról adott utolsó képün-. ott. (12.) is. Az. s. els képünk. adott. a helyi fauna. 11. Balatoni part.. is. Mészöly Gézától.. népdaloknak „pej paripám", „fakó lovam" stb. sokféle kifejezésére; milyen gazdag jelzi vannak a nóta-. szerznek. arra,. hogyan fejezze. ki kedvelt lova színét.. zeket a benyomásokat az Alföld adja a. szer. maga nagy-. méneseivel. Az állatvilág többi tagjai. is. szere-. pelnek: „Cserebogár, sárga cserebogár", „Káka tövén.

(38) ELS. 24. költ a ruca”. PEJEZET. Különösen érdekes a madarak gaz-. stb.. dag és kedvelt szerepeltetése népköltészetünkben.. Népünk legkedveltebb madarai: a gólya, daru, Vadmaga a nemes kócsag is, éppen a lápok madarai. Ez nem véletlennek a dolga, hanem éppen a nagy magyar Alföldnek nagyon mocsaras volta az elbbi korokban az oka. Ezért mondja egyik legkedveltebb. ruca,. nótánk:. Káka tövén. költ a ruca,. Jó földben terem a búza s. .. .. .. a búzatermel Alföl-. e két sorával élesen jellemzi. melyet helyenként lápok borítanak.. det,. De különösen. érdekes a darumadár a magyar nép-. ma már úgyszólván kihalt. Idvel majd csak a népköltészetben találjuk nyomát: költészetben. Pedig a daru. mit tartott róla a nép, milyen okosnak tartotta. Mert feljegyezték róluk, hogyha csoportban vannak,. mindig rt állítanak;. közül. aludjék, tart,. féllábon. hogyha. a. állva. elalszik,. kiejti. ez. pedig,. hogy. maguk el. ne. másik lábával kövecskét a. kövecskét. s. e. zajra. És népköltészetünk sokszorosan megrizte az okos madár emlékét, jóllehet már-már kipusztult. De a hagyomány mindig tovább fentartja az újra felébred.. eltnt, az elmúlt dolgokat.. Hazai madárvilágunk nagyon sok tekintetben hatott. jellemz és maradandó nyomokat hagyott költészetén is A nép képzeletében saját életével szoros kapcsolatban látja a madarak. a nép képzeletvilágára. életét.. hatását. És. itt. megint a természeti viszonyoknak ers. láthatjuk. gondolkodására. hazába. s. s. a. gondolatvilágra,. A madarak si. népünk egész. vándorlása melegebb. örömet szerz visszatérésük tavaszszal, sok. nótának adta alaphangját. Sok nóta beszél. arról,. hogy.

(39) Bélától.. Spányi. torony.. csonka. A 12..

(40) ELS. 26. vándor madár", „visszatért a. „visszajött a stb.. FEJEZET. ebben a nép. Látni fogjuk, hogy. hazai föld szeretetét. az. fészkire" otthon,. cím. Chernél István „Magyarország madarai". munkájában sorra vevén hazánk madárvilágának érdekesen terjeszkedik való szerepükre. nép képzeletében, dalaiban. ki a. hanem szépségét. madár. Azért hordja „. Daruszr "-nek. összeállította, a. is.. a. daru;. Tekereg, mint szszel a daru; darut! íme, mennyi. A. ván kihalt madár. Petfi. sz. fia. nyomán. okosságát. daliás, a. délceg. a süvege mellett.. hívja a vasderes lovat. Mint Chernél. közmondásokban. hordja nyakát, mint. ben az. Ez a. a nép. tollát. mint cigány a. Hírét hallotta,. nagy. tagjait,. Mi csak röviden érintjük a legjellem-. is.. zbb madarak ilyetén szerepét, jobbára az A daruról szóltunk. A darunak nemcsak ismerik,. a. látja.. is. bven. szerepel:. darutojásnak;. Görbén. Nagyon darvadozunk;. 0. is látott. darut; Láss. közmondásban él a már úgyszóldarvak szi vándorlását Y bet-. hangulatához kötötték. így énekel róluk. is.. Pejem. felett az. Vándordaruid. Még jobban. szi légen. V betje. át. szállt.. kiegészítette ezt az. szi hangulatot. a darvaknak szszel szokásos méla kurrogása, amely. igazán „szép a magyar fülnek", mikor messzirl panaa nóta: „Magasan Vagy a költnél: „A levegmagasan repültek". Vagy Tom-. szosan krúgatnak. Azért mondja repül a daru, szépen szól".. eget darvak hasították, pánál.. sz ebb az, ha rónák s tavak Átvonuló daru egyet-egyet krúgat.. A darvak ez a. madár. táncáról. is. tud. népünk.. felett. lelki világába.. A. nép. fia. hogy magyarság. Látjuk,. nagyon befészkelte magát a. pörge kalapjához, süvegéhez.

(41) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. leng bodros. darutollat. hordott,. 27. ahogy a nemesek vagy a kere-. kalpagjához a kócsagforgó, a sastoll, csenyszárny. Nem A. régi. illett.. kevésbbé kedves madara népünknek a gólya. falusi. házak kémény tetejének hagyományos. lakója a vidáman kelepelget gólya madár.. 13.. Tájkép. Spányi Bélától.. Máskor meg féllábát fölhúzva mélázva tekint szét része ilyenkor a jellemzen s jellemz kiegészít magyar melankolikus mocsaras tájnak. így szól róla Petfi hasonlata. is:. Hegyen. ülök,. búsan nézek. le róla.. Mint a boglya tetejérl a gólya..

(42) ELS. 28. A. FEJEZET. gólya különben igazán a nép madara, legalább. régebben, mikor. magyar. még mocsarasabb. parasztgazda. ékessége. volt. a. volt az. házikójának. kémény. tetejében. család. így beszél róla Petfi. is,. Alföld, a. elmaradhatatlan. fészkel. gólya-. mint a nép madaráról. Kis házikókra száll lelkem, mint a gólya,. S egyszer nótákat kerepöl. le róla.. Gólya és fecske a nyár búcsúztatója és a tavasz hirdetje. mazott,. A. gólya visszatérése nemcsak népdalt sugal-. hanem Tompa több. versét. is;. az egyikben így. énekel: Visszatér ez elveszett múlt, Visszatér a régi fecske,. Ügy illik a boldog kunyhó Kéményébe nagy fecsegve.. Egyik legszebb hazafias allegóriánkat, Tompának .,A. gólyához". cím. versét. is. a gólya madár vándor-. lása és az akkori politikai viszonyok sugallták.. A. nép általában hajlandó a vándor madarak tavaszi. visszatérésében a hazaszeretet, az „otthon" szereteté-. nek a megnyilatkozását. látni.. Azért mondja. a. nóta. oly szépen:. Kés De. szszel. száll a fecske messzire,. tavaszszal újra megjö fészkire;. Messze eljár hegyen, völgyön és síkon, Hej! de mégis azt csevegi: jobb itthon.. Éppen a lápok, a mocsaras vidék madarai azok, amelyek legjobban befészkelték magukat a magyar nép lelki világába. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy mily jellemz népünk természeti környezetére vonatkozólag a régi, ó-zamatú nóta: ruca". talán a. Nem. „Káka tövén. költ a. lehetetlen, hogy ez a nóta a híres bihari, komádi csikászaton termett, melynek emlékét.

(43) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. oly szépen írja le. Hermán. 29. „Magyar halászat. Ottó a. De. amily jellemz az els sora, ép olyan mikor a búzaterm jó Alföldet festi. második, a. könyvében".. Nagyon kedvelt madara népünknek a. villás farkú,. villámröpt, vígan csicserg fecske. Éppen. kitn röpte,. gyorsasága folytán hírviv, postás madara. lett. nek. Rája bízza üzenetét a nép. kezddik. így:. Vidd. el fecske,. vidd. népünk-. Számtalan. fia.. el. az én. met; Fecském, fecském, édes fecském, vidd. nóta. leveleel. az én. levelecském; vagy a székely népballada: Fecskécském, fecskécském, Vidd el a levelem. Gyöngyvári Jánosnak, Kedves galambomnak.. Ha ágyában éred, Tedd a vánkosára, Ha sétálva éred, Tedd a jobb vállára.. Vagy egy másik: Madárka, madárka,. Csicserg madárka. Vidd el az én levelemet Szép Magyarországba.. cím. Ide tartozik a „Repülj fecském". nóta. is.. Meg titkot,. aztán a fecskére jól. mert népünk azt. is. tartja,. ges, megbízható levélviv, aki. rá lehet bízni az édes. hogy a fecske hséa titkot. aki befogja a száját, ha kell, míg. ki,. annyira ismert. nem pl.. fecsegi. a rigó „ki-. fütyörészi" a titkot.. Chernél 1 szépen 1. tel. Cliernel István:. feltünteti. a. sok. közmondással,. „Magyarország madarai, különös. gazdasági jelentségükre*.. tekintet-.

(44) ELS. 30. FEJEZET. hogy a fecske mennyire fontos tagja népünk képzelet-. szkor a. világának: Annyi, mint szel a fecske,. fecske.. Elmegy sz-. de tet a veréb nem követi. Hirmondó. még házadra. fecske tavaszt énekel. Idvel a fecske. Nem. szerencsés lehetsz).. szállhat (annyi mint:. sirat. egy fecskét egy nyár. Nekiszokott, mint fecske a repdeséshez. Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske (annyi mint: a háladatosságnak. Leghangosabb deákságú a. fecske.. is. van határa).. Csacsog,. mint. a. fecske. Ritka, mint a fecske a kalitkában.. A. fecske különben. is. meghitt barátja népünknek. „Eresz alatt fészkel a fecske", Szálldogál a fecske". Elköltözése szomorú szi hangulattal kapcsolatos. „Száll. a madár, hull a a fecske. levél,. messzire",. szép nyár. is. Viszont. szre. itt. „Kés. az sz",. sszel. „Fecske madár útnak. is. indul, a. vál".. visszaérkezése. szeplt hányok".. Az els. tavasz hirdetje.. fecske látása különös jelentéssel kapcsolatos látok,. száll. Az els. :. „Fecskét. fecskepár látásából. jósol a leány.. Ezek voltak népünk legnépszerbb madarai. Kedves madara azonban még a pacsirta mely ép úgy oda,. tartozik az Alföld világába, mint a daru,. és a fecske.. A. „kis pacsirta", a kikelet. meg. a gólya. enyhébb nap-. sugarában víg énekkel pár után néz. Énekét „a magasba fúrja". s. mondója,. „hallgat s. leesben".. így énekel a. költ. 0. is. a tavasznak. hír-. róla. Kis pacsirta, ég madara Száll fölöttem,. zeng a. dala,. Párja vígan száll elébe, Le-lecsapja a fészkébe.. Nagyon kedves madara népünknek még a galamb és különösen a vadgalamb, a „bús gerlice",. „gerle",.

(45) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. ..bús gilice. 31. madárka". A nép, mikor a szerelem bol-. dogságára keres képet, a búgó gerléhez fordul. :. Gerlice a búzát. A. párjának hordja,. Mint a lányt a legény. Csókjával. Érdekesnek tartom görög felfogás. itatja.. itt. megjegyezni,. hogy a. régi. a szerelem madarának tekintette a. is. galambot. Vénusz szekerét galambok húzzák. Egészen. más a keresztény. felfogás,. mely a hség, ártatlanság,. a szentlélek jelképeid tekintette.. A. párjavesztett gerlice fájdalma a szerelmi bánat,. a vesztett boldogság kifejezje népünknél. így találjuk régi népies poétánknál, Gyöngyösinél a „Poraiból megéledett. Fnix“ cím, Keményrl. kájában.. Én vagyok egy bús. A. ki párját. szóló. gerlice,. elvesztette.. A legbánatosabb hangulatok kifejezje Monostori zöld. erdben. mun-. epikai. sirva fakadt. lesz ilyenkor. egy vadgalamb. .. .. Hogy milyen szomorú nép. fiára,. az éneke és hogy hat a jellemzen mondja a nóta. Amott egy nagy cserfa zöldül, Tetejében vadgalamb ül Ott ül, ott. Hogy Hozzájárul. az. ül,. oly búsan szól,. a levél hull az ágról.. erd. visszhangzó csendje,. mely a. magányos vadgalamb búgását még szomorúbbá Kedves madara népünknek a fülemile is, a szerelem madara. Ó, hogy fülemile Madár nem lehetek,. Kis kertedbe, rózsám,. Fészket. nem. verhetek.. teszi.. tiszta.

(46) ELS. A. FEJEZET. szerelmi bánat kifejezje Füleinile. nem. is. hiába kesereg,. Fáj a szívnek, ha megcsalja, kit szeret.. Olykor levélviv. a. is. fülemile,. mint. a. keserg. szerelem madara .. Odajött egy fülemile danolni,. .. .. Hozott nekem körme között. levelet,. nem. A’ van benne, hogy a rózsám. szeret.. Ritkábban találkozunk a mindig szomorú üzenetet viv, vagy gyászt jelent hollóval. ban. Egyik régi nótánk-. .. így halljuk. is. Amott kerekedik egy fekete felh, Abban tollászkodik egy fekete holló. Szállj le holló, szállj le. .. .. .. Üzenjek apámnak és édes anyámnak Jegybeli mátkámnak. Repülj udvarára,. Ha. szállj. le. ablakára.. hogy vagyok, Mondjad, hogy rab vagyok. kérdi. :. Ez a legszebb és legrégibb rabénekünk. Nem hagyhatom szó nélkül a turul madarat. Mai szerepe. neve. nem. sem.. látszik oly. A. még. a. ejtend,. s. sinek, mint hisszük,. szó valószínleg. kurul-nak. eredeti török szó, amely karoly, karvaly néven ismeretes. nyelvünkben.. így. a. karvaly. volna a nemzeti. madár, mint az er, a hatalom kifejezje. Csak véletlen találkozásul. jegyzem meg, hogy a régi egyiptomiak. Napistenének jelképe a karvaly szárnyú napkorong Láttuk tehát, hogy az Alföld a. maga. volt.. sajátos állat-,. különösen madárvilágával milyen gazdag benyomásokat, képzeteket szuggerált, azaz keltett. fel. népünk. lelki vilá-. gában. Vessünk egy rövid pillantást most a növényvilágra. Itt. az. els sorban az acélos bilza az „aranykalász", a jellemz. Az „aranykalásszal ékes róna-. „élet". ,.

(47) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. ság“-ról dalol az Alföld énekes is. fia.. 33. Elkeseredésében. kiált fel:. úgy. Miért. nem termettem búzának. !. Aratás van, most levágnának.. Ez a legfbb emellett a növények közül minden más eltörpül jelentségére nézve az Alföld fiának ;. lelkében, kivéve a virágokat. Ainily. jellemz például a. régi egyiptomiak lelki világára a lótusz és a papirusz,. olyan. nálunk. az. aranykalász.. Amint. az. egyiptomi. ornamentika a lótuszt és a papiruszt használta. úgy az szokat mellett. A. alföldi. ornamentikában. megtaláljuk. fel,. a kalá-. Az alföldi hímzéseken az si motívumok jellemzen lép föl a kalászdísz.. is.. kalászdíszhez. hasonlóan. megtaláljuk az orna-. mentikánkban a dohánylevelet, akár hímzéseken, akár a zsinórdíszítés vitézkötéseiben.. A fák közül kedvelt fája népünknek a cserfa és jellemz dísz a cser-ág. Az Alföld fája tulajdonképen [az akácfa. Manapság csakugyan rászolgált már erre a névre. Költészetünk azonban azt mutatja, hogy még nem férkzött be eléggé a népiélekbe, hiszen tudvalevleg nem si növénye az Alföldnek, csak úgy került ide idegenbl. Alig akad nóta, mely róla szólna. Tépegetem az akácfa-levelet, Azt kérdezem szeret-e, vagy nem szeret Azt susogja minden egyes falevél Téged szeret, érted dobog, érted él. :. ?. Ez is müdalnak látszik. De a mköltészet sem nagyon emlegeti. Igen szépen szól róla Szabolcska. mikor hazavágyódik a tiszaháti falucskába, ahol „Bólingató akácfa-lombok. Vernék. ki a ritmust körülem“.. Pékár: A magyar nemzeti széprl..

(48) o o4. ELS. 1. FEJEZET. magát alföldi népünk Minden udvarnak úgyszólván. Sokkal jobban befészkelte világába az eperfa. lelki. ékessége. elmaradhatatlan leány ha. elbúcsúzik. búcsúzik. hazulról, a. a nótában,. el. „vén. a. s. eperfa".. Legény,. vén eperfától külön. ha mások ellene törnek, a. vén eperfa igaz barátja marad mindig. „Isten veled, vén eperfa,. Boldogságom. —. mondja a. mit hagy. fejfája". nóta, mintegy az utolsó szóval éreztetve,. a búcsúzó.. itt. Kedvelt disze népünknek a puszták jellemz növénye, mely az egész pontuszi növényterületet jellemzi: az. árvaleányhaj fészkel. a júniusban virágzó Stipa pennata. „Ott. ,. bús. a. árvalányhaj “. mondja. ,. Petfi. Alföl-. dünkrl. Délibábos Alföldünknek e jellemz fféléje talán sehol sincs annyi változatban, mint nálunk. Jó leirását. Hanusz. adja. jellemképeiben s. „A Nagy-Magyar-Alföld“-rl írt találó 1 „A Stipa pennata a síkot kedveli,. mint büszke kócsagforgó úgy bocsátja 31 cm. hosszú hatalmas bugában és hasonlíthatatlan szép. kalászait. amidn. tekintetet ad a tájnak, felülete a. szellk hatása. alatt. az árvaleányhaj-óceán. reng. hullámzást mutatja." Árvalány hajjal ját a. A. nép. s. a legfölségesebb. díszíti. pörge kalap-. fia.. virágok közül kedvelt virág a rózsa, az ifjúság,. a szerelem virága. Kedvelt virág az aranyvirág, vagy Katalin- virág, a. santhéme-je. ;. mvelt. osztályok Margit-virágja, chry-. továbbá a szegf; a. ártatlanság jelképe.. A. liliom,. szép székely nóta a. a tisztaság, fiatal. leány. koporsójáról azt mondja 1. Hanusz István. :. „A Nagymagyar-Alföld. képekben“. Kecskemét.. földrajzi jellem-.

(49) AZ ALFÖLD, A MAGYARSÁG LAKÓHELYE. 35. Liliommal festették a koporsót,. Olyan fényes, olyan sárig azér. Kedvelt virág a szagos. hogy mit ültessenek a. viola,. sírjára,. volt.. mint a nóta mondja,. hogy a nevét. Kivirítja valaha. Piros rózsa, viola.. A hség. és a bánat virága a rozmaring.. fentemlitett fiatal székely leánynak. Rozmaringot ültettek a. Ügy. Annak a. is. sírjára,. zokogott alatta a babája.. Jellemz képe a nép lelki világának a „zöld erd“. A „zöld“ jelznek itt tisztán sznggesztiv, azt a kellemes. szint felkelt szerepe van,. mert tulajdonképen. pleonazmus.. Ha. az Alföld állat- és növényvilágához,. s. az év-. szakok változásaihoz, amelyekrl már szólottunk, még. 14.. Háborgó Balaton. Valentiny Jánostól..