4. szám —— 247 — 1937
Relazioni statistiche italo-ungheresi.
I eonfronti danno rilievo ai risultati delle osservazíoní statistiche e infondono vita ne] mortomateriale numerieo a cui eonducono le rilevazioni guantitative dei di- versi fenomenií Soltanto i confronti internazionali danno un*idea chiara delle con-*
dizioni economico-sociali dei singoli paesi e dei mutamenti che caratterizzano la loro evoluzione ne] corso del tempo. Cosicché essi costituiscono Punico modo per giudi- care il liv-ello culturale dei paesi e per constatare la grandezza e Fimportanza dei risultati conseguiti nel progresso dellktmanita.
Guesto breve richiamo prova la grande ímportanza della statistica inter—
nazionale. Con ció si spiega anche guella forte tendenza che ha caratterizzato Sin dai suo inizi Fattivitá statistica e piü si (? affermata nelFepoca attuale, intesa a rendere possibili e agevolí i confronti internazionali mediante l'introduzione di pro—
cedimenti uniformi da usarsi in ispecie nella raccolta e nella pubblicazione dei (lati.
B* evidente, infatti, che la possibilita dei confronti internazionali non puö essere assicurata sulla base dei soli criteri di rilevazione, prestabiliti nei singoli paesi:
ma nella loro applicazione e assolutamente necessaria la perfetta armonia e la reci- proca fiducia stabilita fra i diversi organi nazionali di rilevazione dei (lati. Nelle relazioni internazionali e appunto guesta űducia ehe supplisce a una indispensabíle ed importante operazione della raccolta dei (lati statistici: la revisione ed il controllo del materiale di osservazione, che (lel resto nella statistica internazionale sarebbero impossibili.
La fiducia e dungue l'elemento spirituale della statistica internazionale. Ma la fiducia non puö essere suscitata eselusivamente per mezzo (li decreti scritti. Un reguisito indispensabile della fiducia % la conoseenza reciproca _ anche per mezzo di contatti personali — del modo di pensare e di concepire le cose da parte di coloro che nei singoli paesi provvedono alla effettiva esecuzíone delle rilevazioni statistiche.
()uesta eoncezione porto allo sviluppo della statistiea internazionale e all7ap- profondimenlo delle relazioni personali tra i capi degli uffici statistici e tra i teoretici della statistica.
Parlando (mindi di relazioni statistiche italo-ungheresí devono esser rilevale speclialcmente le istiluzioni e le relazi'oni personalí che uni'scono i due pacsi sul campo della statistiea internazionale.
Le istituzioni che, rispetto alla collabomzione italo-ungherese, possono es—
ser considerate, da parte dell'Ungheria,mno le seguenti:
l. Congre'ssi Internazionali di Stati'stiea.
2. Lalstituto Internazionale di Stalistica.
3. L7Istitulo Internazionale di Agrieollura.
4. La Societa Ungherese di Stalistica.
§. ll Regio Uíficio Centrale Ungherese di Statistica.
Per ció che riguarda le relazioni italo-ungheresi, il piü importante Con—
gresso Internazionale di Statistíca e stato (melle de] 1876 in Budape-st, dover.
20
WM_a_,mwhgdg-mww%,_,___el;_
4. szám —— 248 ——-— 1937
l'Italia e stata rnppresentata da 14 membrí. Cesare Correnti e Luigi Bodio, rap- presenlanti del governo italiiano, furono i vice-presidenti onorari del Congresso.
Al congresso dove eceelsero pure i due rinomati statistici ungvheresi: Carlo Keleti e Giueseppe Kőrösi, Correntí il rappresentante del Governo Italiano fini il suo discorso ' in lingua latina, con le seguenti parole di grande importanza:
,,HINC PATEBIT, OUALIS OUANTUSOUE SIT HUMANITATIS APOSTOLA- TUS CORONAE HUNGARICAE SORTITUS: PER OUEM NATIO VESTRA, SUBOLE ET IDIOMATE INTER OMNES SINGULARIS, ADLECTA ET CONSTITUTA VIDE—
TUR MINORUM ET DISIECTARUM IN MEDIA EUROPA GENTIUM FIRMISSIMA TUTRIX ET SOSPITA.
ET IN HOC SIGNO, (;),UOD IUSTAM ET AEGUAM PACEM OMNIUM POPU—
LORUM PERTENTAT ET PRAENUNTIAT, LICEAT MIHI AUGURIUM AGER'E DE PERPETUA HUNGARIAE FELIClTATE".
(E manifesto gwale e guanto grande fosse llapostolato che da parte delruma- nitá toccö alla corona ungherese: per cui la vostra nazione, singolare nella razza e nella lingua, tra le altre, e stata assegnata e destinata (Iu'nle piú potente tutrice e sostenitrice delle genti mínori sparpagliate nel centro dell'Enropn. E in guesto segno che augura e prenunzia la giusta ed egua pace di tutti i popoli, mi si-a lecito
pr'e'dire ln perpetua felícitá dell'Ungheria).
Ouale classica definizione —— pronnnciatn piü di 60 anni or sono —— della missione de] popolo magiaro nel bacino del Dnnubio!
Elstituto Internazionale di Statistíca, costítuito nel 1885 si assunse llorganizza—
zione dei Congressi lnt-ernazionalá di Statistica. Da allora in poi gli statistioi del mondo si incontrnno alle sessioni dell'Lstituto, il guale riusci cosi nd approfondire mag—
giormente le relazioni statistiche internazionali. Dal punto di vista delle relazioní italo-unglheresi hanno importanza i congressi ehe sono stati organizzati dall'lsti- tuto in Ungheria e in Italia. L'Italia ospitö due volte-i membri dellllstituto, l'Ungheria uno volta sola.
In Italia il primo congresso ebbe luogo nel 1887 a Roma. Fu guesta una delle prime sessioni dellllstiltuto Internazionale di Statistica allom di reeente costitu- zione. I partecipanti ungheresi furono guattro sotto la direzíone di C. Keleti e G. Kőrösi. La delegazione, i cui capi presero parte alle discussioni con potevoli studi venne :accolta, specialmente dag—lí Itxali'ani, con affettuosa amicizia.
Dopo il congresso di Roma, l'VIII sessione dellllstituto ebbe luogo a Buda pest nell aautunno del 1901. A guesta sessione gli lltaliani si presen'tarono in sette sotto la direzíone di L. Bodio, rappresentante del sgoverno italiano e segretario generale dello stesso Istituto Internazionale di Statistica.
Vari c—apitoli dei grossi volumi del resocont—o pubblicato dallllstituto a Buda—
pest, parlano della commune attívitá svolta dai delegatí ítaliani e unghe-resi per lo sviluppo della statistica internazionale. Sono da ricordare nuovamente le calde parole pronunciate dal rappresentante del governo italiano sull'amicizia con YUngheria e sulla comune sorte dei due pae-sin )
,,Guü'l me soit permis de rappeler, gue Fhístoire contemporaine de I'Italie et de la Hongrie, s'est déuleloppée avec un parallélísme gui les unit dans les sen—
4. szám —-— 249 —— 1937
líments de la plus vive sympa'thie. Une commune oppression les plongeait dans les mémes donleurs, les ranímiait aux mémes espe'rances, les faisail offrir en—
semble leurs martyrs () Pide'e dlinde'pendance. Elles eurent en méme temps le prix de la souffrance et de Fendumnce; elles eurent Ie bonheur d*acgue'rir en méme temps Punite' et la liberté. LYtalz'e et la Hongrie ont les mémes couleurs dans leurs dmpeaux: egest lá un symbole permanent de fraternité."
(Mi- sia lecito ricordare che la storia contemporanoa dell'Italia e dell'Unghe- ria si e svolta con un parallelismo che le unisce nei senxtiinenti della piü Viva sim- patia. Una comune oppressione le immergava negli stessi dolori, le rianimava alle steswse spemnze, le faceva ofTrire insieme í loro martiri all'idea dewlYíndipendenza.
Elhbero allo stesse tempo il pre'mio della sofferenza e della costanza; ebbero ia foruma di conguistare nello stesso tempo l'unitá e la libertá. LTtalia e l'Ungheria hanno gli stessi colori nelle loro bandiere; e guesfé simbolo eterno di fraternitá.)
Ricordammo con trístezza (meste suggestive parole, guando dopo cingue lustri alla XVI sessione internazionale restituimmo la Visita agli statistici italiani, .a Roma nella Capitaleb del grande stato fascista che creö l'unitá spiritumle della nazione. Erano presenti sei statistici ungzheresi sotto la direzione di Federico Fellner, Luigi Kovács e Gustavo Thirring. Dopo la grande catastrofe della nazione ungherese ci colmö di vera gioia la simpatia e la sincern amieizia che l'Italia e i suoi statistici dímostmrono all'Ungheria.
(guesti signifiva'ntissími íncontrí rinlarranno pel'enni ricordi degli statistici ungheresi.
I/Istítuto Internazionale dí Agricoltum, con sede a Roma, contribuisce
molto allhpprofondimento delle relazionipermanenti. L'Istituto e YUfficio Centrale di Statistica Ungherese sono in relazioni permanenti. IJIstitut—o incaricö il Sig.
Giulio Konkoly Thege di ;crinere su ,,Liorganizzazione della statistica agrícol'a dell'- Ungwheria", che fu pubblicata dalFIstituto nel 1928. Alie assemhlee generali dell'Istituto, che si occupavano della guestione de] censxiinento agricolo inter- nazuionale, l'attuale presidente dell'Ufficio Centrale di Statistica rappresentava la stn- listica unagherese. Ne] fissare il piano del censimento agricolo, l'Istituto prese in con'sider'azione lo, proposte dell'UfTicio ungherese di statistica come pure guelle del suo rappresentante.
La Societá Ungherese di Statistica costituiha dopo la guerra, %: un altro im- portante organo delle relazioni internazionali. La Societá assumendo, tra i suoi membri, vari soci onornri stranieri, coltiva le relazioni internazionáli. La Societá elesse 11 membri onorarí italiani dei guali 8 sono ancora in Vita. I membri italiani seguono con vivo intenesse il lavoro della Soci'etá, partecipzmo con pi'ontezza ad ogni movi- mento iniziato dalla Societá; svolgono un'attivitá preziosa negli interezssi della causa ungherese. Serbano in parte relazioni perso—nali con gli statistici ungheresi. Oltracciö si sono— sviluppate relazioni piü strette tra i membri italiani e ungheresi della Societá, anche in occasione dellielezione dei soci dell7Istituto Internazionale di Statistica.
La pubhlicazione ufficiale della SOCietá, il periodico ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue" e apprezzatis'simo dai soci ilaliani che spesso si riferi- scowno ai suoi articoli e finom ne inviarono anch'essi. parecchi dei loro.
20'
4. szám W ) —— 250 _ , _ 133,"ng
Ma e da rilevare anche 10 scambio continue di periodici e pubblicazioni che sussiste tra la Societá e circa 30 istituzioni italiane.
11 R. Ufficio Centrale Ungherese di Startistica e un altro organo— delle relazieni statistiche italo-ungheresi che merita di essere menzie—nato, il (male e state ce—
stituito contemporaneamente allbrgano centrale della statistica italiana. guest'uf—
ficio favorisce, per via diretta e indiretta, gli intenti della statistica int'emazienale, ('ercando sempre di approfondire le relazioni statistiche italo-ungheresi.
Mi sia lecito notare ínoltre che la rinaseita e l'uudace organizzaziune della statistica uffíciale italiana, dovuta a Benito Mussolini ebbe in Ungheria una eco vivacíssima, la cui conseguenza fu, ne] 1929, la riforma —— regolata dalla legge w—
dell'organizzazione della statistica ungherese. (Ne rende conto un artícola appusito della Rassegna).
Ritengo necessario di rilevare, infine, dopo aver tracciato con peche parole
gli aspetti piü notevoli delle relazioni statistiche italo-ungheresi, che un ben inteso interesse della statistica ungherese richiede altresi un"attiva partecipazione ai pro—- blemi che riguardano la statistica internazionale. Oggi che la Vita in tutti i suoi aSpetti'i
%, divenuta molto piü complessa di guella delfanteguerra —— e le prospettive future
sono, probabilmente, per un ulteriore aumento di tale complessitá _ la statistica dei singoli p'aesi non potrá raggiungere il grade di eíficienza e utilítá che oggídi e:
assolutamente necessario, gualora non manténga stretti rapporti con la statistica in- ternazionale. I fenomenti rigüardo la vita di un paese possono essere giudicati gius-r tamente soltanto mediante il confronto tra i dati statistici attuali e guelli precedenti, e tra i corísplond—enti dati d'altri paesi. Oggi possono essere considerate sicure, sotto ogni aspetto soltano le statistiche adeguate a raffronti internazionali. Ogni paese ha assolumtamente bisogno di statistiche precise e sicure, perchez senza liaiuto della statistica non si possono governure ne grandi comzmitá sociali modeme, ne stati, ne imprese private! (Mussolini)
Dott. Giulio de Konkoly Thege,
Presidente del R. Ufficio Centrale Ungherese di Statisticm
4. szám N _ 251 — 1937
Olasz-magyar kapcsolatok a statisztika terén.
A statisztikai eredmények holt számanyagába az összehasonlítás önti a lel—
két, s azokat az összehasonlítás kelti életre. Az egyes országok közállapotairól és azoknak módosulásairól pedig csak nemzetközi összehasonlítással nyerhető tiszta kép. Csak ezen a módon értékelhető az országok kultúrszínvonala és csak így határozható meg az emberiség haladása terén elért eredmények nagysága é jelentősége.
Ebben a vázlatos megállapításban rejlik a nemzetközi statisztikának nagy fontossága. Ezzel magyarázható a mai értelemben vett statisztikai tevékenységet kezdettől fogva jellemző az az erőteljes törekvés is, hogy a statisztikai adatoknak nemzetközi összehasonlíthatóságát elsősorban az adatok összegyüjtésénél és közzé- tételénél alkalmazott egyöntetű eljárással kell előmozdítani.
A nemzetközi összehasonlítást azonban egyedül az még nem biztosítja. ha az országok egyöntetű gyakorlati eljárásokban állapodnak meg. Feltétlenül szükséges, hogy azoknak alkalmazása tekintetében is meg legyen a teljes összhang és ezen felépülve a kölcsönös bizalom. Nemzetközi viszonylatban ugyanis ez a bizalom pótolja a statisztikai adatgyiijtéseknek egyik nélkülözhetetlen és nagyfontossz'gi'x műveletét: a revíziót, amelyre a nemzetközi statisztikában egyébként lehetőség nincsen.
A nemzetközi statisztikának lelki eleme tehát a bizalom. A bizalom érzését azonban kizárólag írásba foglalt határozatokkal megteremteni nem lehet. A biza- lom érzésének elengedhetetlen kelléke, hogy a gyakorlati eljárásokban megegyező felek egymás gondolkodását, felfogását személyes érintkezés útján is minél jobban
megismerjék.
Ez az elgondolás vezetett arra, hogy a nemzetközi statisztika fejlesztésére irá—
nyuló törekvés mindenkor párosult azzal az igyekezettel, hogy a statisztikai hiva- talok vezetői és a statisztikának elméleti mivelői lehetőleg minél szorosabb szemé—
lyes érintkezésbe jussanak. (
Amikor tehát a statisztika terén olaszlmagyar kapcsolatokról van szó, termé—
szetszerűleg különösen azokat az intézményeket és személyi vonatkozásokat kell kiemelni, amelyek Olaszországnak és Magyarországnak működését a nemzetközi sta—
tisztika terén egybefűzik.
Az intézmények, amelyek az olasz—magyar statisztikai együttműködés tekin- tetében számításba jöhetnek, magyar részről eddigelé főleg a következők:
a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok;
a Nemzetközi Statisztikai Intézet;
a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet;
P P P — *
a Magyar Statisztikai Társaság;
a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
CH
4. szám -— 252 — 1937
A Nemzetközi Statisztikai Kongresszusa]: közül a magyar—olasz kapcsolatok szenipontjábók legjelentőségteljesebb az 1876—ban Budapesten tartott kongresszus volt?
amelyen Olaszország 14 taggal volt képviselve. Ez alkalommal Correnti Cesare és Bodio Luigi, akik az olasz kormányt is képviselték, a kongresszus tiszteletbeli al- elnökei voltak. A kongresszuson, ame—lyen Magyarország részéről a két nagynevű magyar statisztikus: Keleti Károly és Kőrösi József játszott kiváló szerepet, az olasz kormányt képviselő Correnti latin nyelven tartott záróbeszédét a következő nagyje—
lentőségű szavakkal fejezte be:
,,HINC PATEBIT, ()UALIS GUANTUSOUE SlT HUMANITATIS APOSTOLA- TUS CORONAE HUNGARICAE SORTITUS: PER gUEM NATIO VESTRA, SUB—
OLE ET IDIOMATE INTER OMNES SINGULARIS, ADLECTA ET CONSTITUTA VIDETUR MINORUM ET DISIECTARUM IN MEDIA EUROPA GENTIUM FIR—
MISSIMA TUTRIX ET SOSPITA.
ET IN HOC SIGNO, OUOD IUSTAM ET AEGUAM PACEM OMNIUM PO—
PULORUM PERTENTAT ET PRAENUNTIAT, LICEAT MIHI AUGURIUM AGERE DE PERPETUA HUNGARIAE FELICITATE."
(,,Kitűnik ebből, hogy milyen és mily nagy küldetés jutott az emberiség részé—
ről a magyar koronának osztályrészül, s hogy ez a küldetés az önök nemzetét, amely faj és nyelv tekintetében egyedül áll a többi között, nyilván arra rendelte s jelölte ki, hogy az az Európa közepén szétszórt kisebb népeknek legerősebb gyámolítója és oltalimazója legyen.
S ennek jegyében, amely valamennyi népnek igazságos és méltányos békéjét hirdeti és kívánja megvalósítani, legyen szabad megjósolnom Magyarország örökké—
tartó boldogságát.")
E néhány — immár több mint 60 éve elhangzott —— szó mily klasszikus meg—
határozása a magyarság missziójának a Duna völgyében!
1885-ben az akkor megalakult Nemzetközi Statisztikai Intézet vette át a Nem—
zetközi Statisztikai Kongresszusok szerepét. Ez időponttól kezdve a világ statiszti—
kusai már az Intézet ülésszakain találkoznak. Annak felállításával a nemzetközi kap—
esolatok a statisztika terén még jobban kimélyültek és a gyakori ülésszakok a statisz—
tikusokat még közelebb hozták egymáshoz, mint a multban. Az Intézet által rende—
zett, kongresszusok sorából az olasz—magyar kapcsolatok szempontjából különösen.
azoknak van jelentősége, amelyeket Olaszországban és Magyarországban tartottak.
Olaszország két ízben, Magyarország pedig egyszer látta az Intézet tagjait vendégül.
Olaszországban az első kongresszust 1887—ben Rómában tartották. Az akkor "
újonnan alakult Nemzetközi Statisztikai Intézetnek ez volt az elsö ülésszaka. Az ülésszakon magyar részről Keleti és Kőrösi vezetésével négyen vettek részt. A küldött- séget, amelynek vezetői a tárgyalások során tanulmányokkal is szerepeltek, különö—
sen olasz részről szeretetteljes barátsággal üdvözölték.
A Rómában tartott kongresszus után az Intézetnek VIII—ik ülésszakát 1901. év őszén Budapesten tartották, Ezen az ülésszakon az olasz kormány képviselőjének, Bodíonak, a Nemzetközi Statisztikai Intézet akkori főtitkárának vezetésével olasz
részről heten jelentek meg.
4. szám _ 253 _— ' 1937
Az Intézet kiadásában Budapesten megjelent terjedelmes beszámoló kötetek—
nek számos fejezete szól az olasz és a magyar delegátusoknak a nemzetközi statisz- tika kiépítésére irányuló vállvetett tevékenységéről. Ez alkalommal is különösen azokat a meleg szavakat kell kiemelni, amelyeket az olasz kormány képviselője a Magyarországgal való barátságról és sorsközösségről mondott.
,,(Juiíl me soit permis de rappeler, gue Phistoire contemporaine de liltalie et de la Hongrie, s,est développée avec un parallélisme (]lli les unit dans les sentiments de la plus vive sympathíe. Une commune oppression les plongeaii dans les mémes douleurs, les ranimait aux mémes espérances, les faisait offrir ensemble leurs martyrs á liide'e dyindépendance. Elles eurent en méme temps le prix de la souifrance et de liendurance; elles eurent le bonheur diacgue'rir en méme temps Punite' et la liber-té.
L,Ita*lie et la Hongrie ont les mémes couleurs dans leurs drapeaux: dest lá un sym- bole permanent de iraternite'."
(,,Legyen szabad emlékeztetnem arra, hogy Olaszország és Magyarország jelen—
kori történelmének alakulása annyira párhuzamos, hogy az a két országot a legben- sőbb rokonszenvben egyesíti. Közös elnyomatás alatt együtt szenvedtek, együtt re- ménykedtek és együtt áldozták vértanuikat is a függetlenség eszméjéért. Szenvedé—
sük és kitartásuk jutalmát is egyidőben nyerték el és amikor a szerencse feléjük fordult, egyidőben szerezték meg egységüket és szabadságukat is. Olaszország és Ma—
gyarország zászlait egyforma szinek ékesítik: ez a két nemzet testvériségének állandó jelképe").
Fájdalmasan emlékeztünk vissza ezekre a gyönyörű szavakra, amikor 25 év—
vel később ismét Rómában, a nemzet lelki egységét megszerzett hatalmas fasiszta állam fővárosában tartott XVI. nemzetközi ülésszakon víszonoztuk az olasz statisz- tikusok látogatását. Ezen az ülésszakon Fellner Frigyes, Kovács Alajos és Thir- ring Gusztáv vezetésével hat magyar statisztikus vett részt. A magyar nemzet nagy katasztrófája után különösen jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy Olasz—
ország rokonszenve, statisztikusainak mel-eg barátsága Magyarországgal szemben
nem változott. _
Mindezek a nagyjelentőségű találkozások a mindenkori magyar statisztiku—
soknak örök emlékei maradnak.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet már azáltal is, hogy székhelye olasz földön, Rómában van, az olasz—magyar kapcsolatok kimélyítését szintén nagyon elősegíti. Az Intézet és a Központi Statisztikai Hivatal között állandó kapcsolat áll fenn. Az Intézet megbízásából Konkoly Thege Gyula megírta ,,Magyaroszág mezőgazdasági statisztikájának szervezete" című munkáját, amelyet az Intézet 1928—
ban tett közzé. Az Intézetnek azokon a közgyűlésein, amelyek a nemzetközi mező- gazdasági összeírás kérdésével foglalkoztak, a Központi Statisztikai Hivatalnak jelenlegi elnöke személyében a magyar statisztika is képviselve volt. A mezőgaz—
dasági felvétel tervezetének megállapításánál pedig az Intézet a magyar statiszti—
kai hivatalnak, valamint képviselőjének javaslatait is figyelembe vette.
A nemzetközi érintkezésnek kiváló szerve a háború után alakult Magyar Statisztikai Társaság is. A Társaság a nemzetközi érintkezés ápolására való tö-
4. szám ' _ 254 —— 1937
rekvését különösen azzal igazolja, hogy tiszteletbeli tagjai közé számos külföldi tagot soroz. Olasz részről a Társaság 11 tiszteletbeli tagot Választott, akik közül 8 ma is életbe-n van. Az olasz tagok a Társaság munkája iránt élénken érdeklődnek A Társaság által kezdeményezett akciókban készséggel vesznek részt. A magyar ügy érdekében értékes munkásságot fejtenek ki. A magyar statisztikusok'kal rész—
ben személyes baráti kapcsolatokat tartanak fenn. Ezenfelül pedig szorosabb kap—
csolat léte—sült a Társaság olasz és magyar tagjai között a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagválasztásai alkalmával is.
A Társaság hivatalos kiadványát a ,,Journal de la Société Hongroise de Sta—
tistigue" című folyóiratot az olasz tagok nagyra értékelik, cikkeire sokszor hivat- koznak s azt már eddig is több cikkel keresték fel.
De ki kell emelni azt is, hogy a Társaság és körülbelül 30 olasz intézmény között állandó folyóirat— és kiadványcsere áll fenn.
Végül kiválóan fontos szerve az olasz—magyar statisztikai kapcsolatoknak a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal is, amely az olasz statisztika központi sze—r- ve'vel egyidőben alakult. E hivatal minden arra alkalmasnak vélt közvetlen vagy közvetett úton igyekszik elősegíteni a nemzetközi statisztika célkitűzéseit. Az olasz—
magyar statisztikai kapcsolatok kimélyítesén pedig állandóan fáradozik.
S legyen szabad ezen a helyen arra is utalnom, hogy az olasz hivatalos sta- tisztikának Mussolini nevéhez fűződő nagyszerű újjáalakítása és úttörő merészség—
gel való megszervezése Magyarországon annyira élénk visszhangot keltett, hogy ennek hatásaként 1929-ben a magyar statisztika szervezetének törvénnyel szabá- lyozott átalakítása következett be. (Erről a Szemlének külön fejezete számol be.)
Amint így e pár szóval, nagy vonásokkal megrajzolni igyekeztem az olasz- magyar statisztikai kapcsolatok legkiválóbb mozzanatait, szükségesnek tartom is- mételten hangsúlyozni, hogy a nemzetközi statisztikának ápolását a magyar sta- tisztikának jól felfogott érdekei is megkívánják. Ma, amikor az élet minden vonat—
kozásaiban a Világháború előtti békés időkhöz képest rendkívül bonyolulttá vált és amikor ennek a bonyolultságnak csakis fokozódása várható, a nemzetközi sta- tisztika ápolása nélkül egy ország statisztikája sem iitheti meg azt a mértéket, amelyre napjainkban feltétlenül szükség van. Azok a jelenségek ugyanis, amelyek bármely tére-n valamely országban mutatkoznak. ma már helyesen csak akkor ítélhetők meg, ha a reájuk vonatkozó statisztikai adatok a multra vonatkozó hasonló adatokhoz való viszonyítás mellett más országok megfelelő adataival is összehasonlíttatnak. Min- den tekintetben megbízható és helyes statisztikáknak tehát ma már tulajdon-képen csak azok tekinthetők, amelyek nemzetközi összehasonlitásokra is alkalmasak. Márpedig megbízható és helyes statisztikára minden országnak feltétlenül szüksége van, mert -— amint azt Olaszország legnagyobb állam—férfia, Mussolini mondja: ,,A nagy mo—
dem társadalmi közösségeket, államokat épúgy, mint a magánvállalatokat a statisztika segítsége nélkül vezetni nem lehet."
Konkoly Thege Gyula dr.
a M'. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke.
