a­magyar­szaknyelvkutatás­múltja­és­jeleneszlovákiában H oboTH k aTalIn

H ^oboTH k ^aTalIn a­magyar­szaknyelvkutatás­múltja­és­jelene szlovákiában

kaTalInHoboTH 81`373.46

research­of­language­for­specific­Purposes­in­slovakia:­Past­and­Present 811.511.141`373.46 keywords:­research­of­language­for­specific­purposes,­evaluation­of­textbooks­and­periodicals,­specific­lan- guage­planning.

bevezetés

kiss­jenő­szerint­a­„szakszókincsek­ma­már­a­magyar­szókészletnek­nagyobb­részét alkotják,­mint­a­közmagyar­szavak...”­(kiss­1995,­83.­p.).­az­új­fogalmakat­megnevező szakkifejezések­létrehozása,­idegen­nyelvű­terminusok­magyarítása,­a­szaknyelvek­fej- lesztése,­a­szaknyelvi­tervezés­a­nyelvtudomány­fontos­feladata.­kisebbségi­kétnyelvű- ségi­helyzetben,­ahol­a­többségi­nyelv­hatása­a­standard­magyar­nyelv­határon­túli­vál- tozatainak­szaknyelvi­regisztereiben­is­megfigyelhető,­a­szaknyelvi­tervezés­különösen jelentős.

írásom­a­szaknyelv­fogalmának­meghatározása,­értelmezései­és­a­kezdeti­kutatá- sok­jellemzése­után­–­a­teljesség­igénye­nélkül­–­összegezi­az­eddigi,­szaknyelvekre­irá- nyuló­szlovákiai­magyar­kutatásokat,­eredményeket.­célom,­hogy­betekintést­nyújtsak a­magyar­szaknyelv­jelenlegi­szlovákiai­helyzetébe,­az­aktuális­problémákba,­a­megol- dandó­feladatokba.

1.­a­szaknyelv­fogalma,­értelmezései,­kutatása

a­szaknyelv­fogalma­különböző­szempontok­alapján­definiálható.­a­Magyar értelmező kéziszótár meghatározása­ alapján­ ’valamely­ tudomány(ág),­ szakma­ csoportnyelve’

(éksz.­2003,­1215.­p.).­értelmezhető­mint­csoportnyelv,­nyelvváltozat,­regiszter.

a­szaknyelvet­csoportnyelvként­meghatározó­irányzat­szerint­a­köznyelvi­és­a­terü- leti­változatok­mellett­a­szaknyelv­a­rétegnyelvekkel­együtt­külön­kategóriát­alkot,­mivel bizonyos­ szakmai­ csoportokhoz­ köthető­ kommunikáció­ megvalósulását­ segíti­ elő (kurtán­2003,­39.­p.).

1. köszönetet­mondok­lanstyák­István­tanár­úrnak­és­sándor­anna­tanárnőnek­munkám­előző változatához­fűzött­észrevételeiért.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

a­szak-­és­csoportnyelveket­társadalmi­nyelvváltozatnak­tekintő­felfogás­abból­indul ki,­hogy­e­nyelvváltozatok­nem­a­nyelvközösség­egészéhez,­hanem­csupán­meghatáro- zott­részéhez­kötődnek.­a­szaknyelvek­tehát­a­társadalmi­nyelvváltozatokhoz­sorolan- dók,­melyek­a­területi­és­köznyelvi­változatokkal­együtt­alkotják­a­nemzeti­nyelv­rend- szerét­(kiss­2001,­26–27.­p.,­kurtán­2003,­42.­p.).

a­szaknyelvek­értelmezhetők­regiszterként²is,­mint­a­tudomány­sajátos­nyelvhasz- nálata.­a­nemzeti­nyelvre­jellemző­függőleges­rétegződés­egy­adott­szakterület­nyelvé- ben­is­megfigyelhető.­a­szaknyelv­felső­rétege­a­fogalmilag­rendszerezett­és­szabályo- zott­terminológiával­rendelkező­tudományos­nyelvi­réteg.­a­már­nem­tudományos,­de még­ bizonyos­ mértékig­ feszes­ rétege­ a­ műhelynyelv.­ alsó­ rétegét­ a­ lazább­ szakmai nyelvhasználat,­a­műhelyzsargon­alkotja­(Pusztai­1975,­399.­p.).

a­szaknyelvek­kialakulása­az­ember­táplálékszerzéséhez,­a­kézműipar­kialakulásá- hoz­kapcsolódik­(kurtán­2006,­932.­p.).­Fejlődését­a­nemzeti­nyelvek­rendszerében akadályozta,­hogy­a­tudomány­nyelve­hosszú­időn­keresztül­a­latin­volt.­az­egyes­fogal- mak,­ jelenségek,­ folyamatok­ megnevezésének­ igénye­ irányította­ a­ figyelmet­ a­ szak- nyelvkutatás­fontosságára.­a­szaknyelvkutatás­olyan­alkalmazott­nyelvészeti­irányzat, amely­ kapcsolatban­ áll­ a­ lexikográfiával,­ kontrasztív­ nyelvészettel,­ fordítástudomány- nyal,­szocio-­és­pszicholingvisztikával,­nyelvpedagógiával­(kurtán­2003,­54–55.­p.).

a­ szaknyelvek­ vizsgálata­ kezdetben­ a­ terminológiára­ összpontosult:­ terminológiai szótárak,­ szógyűjtemények­ létrehozására,­ a­ terminusok­ szerkezetének­ vizsgálatára.­ a terminológiafejlesztés­máig­legfontosabb­területei­közé­tartozik­a­standardizálás,­új­ter- minusok­létrehozása,­nemzetközi­egységesítés,­ugyanis­a­tudomány,­technika­rohamos fejlődésének­következtében­folyamatos­az­új­fogalmak,­tárgyak,­folyamatok­megneve- zésének­az­igénye.­mészáros­Tímea­a­szakszavak­legfontosabb­tulajdonságai­között­a motiváltságot,­ egyértelműséget,­ állandóságot,­ rendszerszerűséget,­ rövidséget,­ hajlé- konyságot,­ adekvátságot,­ lefordíthatóságot­ említi­ (mészáros­ 2005,­ 166–170.­ p.).­ a szaknyelvkutatás­fokozatosan­kiterjedt­a­szintaktikai­szerkezetek­vizsgálatára,­szöveg- szintű­kutatásokra,­s­a­szakszavak,­szintaktikai­szerkezetek­előfordulási­gyakoriságának mérését­a­funkcionális­megközelítésű­elemzések­váltották­fel­(kurtán­2003,­58–73.­p.).

magyarországon­a­kezdeti­szaknyelvi­kutatások­szintén­a­hiányzó­szakkifejezések létrehozásához­kapcsolódnak,­hogy­a­magyar­nyelv­alkalmassá­váljon­a­(folyamatosan bővülő)­ szakmai­ ismeretek­ közvetítésére.­ a­ főbb­ kutatási­ területek­ közé­ a­ szaknyelv leírása,­a­szaknyelv­kialakulása­és­története,­a­szaknyelvoktatás­elméleti­és­gyakorlati kérdései­tartoznak­(kurtán­2003,­69.­p.).

2.­magyar­szaknyelvi­regiszterek­szlovákiában

a­ szaknyelvek­ határon­ túli­ helyzetével,­ a­ kétnyelvű­ szakemberek­ nyelvhasználatával, terminológiaismeretével,­a­szakmai­kommunikáció­jellemzőivel­(pl.­kontaktusjelensé-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

2. „az­egyazon­beszélő­által­különféle­beszédhelyzetekben,­különféle­célokra­használt­nyelv- változatokat­ (például­ mindennapi­ beszélt­ nyelv,­ szaknyelv)­ regiszternek­ nevezzük,­ amely magában­foglalja­a­beszédhelyzet­formalitása­alapján­elkülönülő­úgynevezett­stílusváltoza- tokat­is.”­(kurtán­2006,­935.­p.).

gek­megléte,­kódváltás,­nyelvi­hiány)­már­több­nyelvész­is­foglalkozott.­Többek­között misad­katalin,­lanstyák­István,­szabómihály­Gizella­is­felhívták­a­figyelmet­a­standard magyar­nyelv­határon­túli­változatainak­szaknyelvi­regisztereiben­felmerülő­problémák- ra,­a­szaknyelvi­tervezés­fontosságára.­a­szaknyelvi­tervezés,­a­terminológia­kodifiká- lása,­a­kétnyelvű­szakszótárak­és­szakszójegyzékek­létrehozása,­a­hiányzó­szaknyelvi regiszterek­kialakítása­égető­probléma,­s­mégis­szlovákiai­magyar­viszonylatban­kevés adat­áll­a­nyelvészek­és­az­érintett­szakterület­művelőinek­rendelkezésére.­Több­szak- terület­nyelvhasználatáról­még­nem­készült­átfogó­felmérés,­s­így­a­szaknyelvi­tervezés és­ a­ szakkifejezések­ kodifikálásának­ folyamata­ még­ várat­ magára.­ a­ feldolgozandó anyag­mennyisége­miatt­az­e­témával,­problematikával­foglalkozó­nyelvészek­kénytele- nek­szelektálni,­s­elsőként­azokra­a­területekre­összpontosítani,­melyekben­a­hiány³a legnagyobb,­s­a­regiszterek­megteremtésének­igénye­a­legsürgetőbb.

a­ szlovákiai­ magyar­ szakemberek­ nagy­ része­ nem­ ismeri­ saját­ szakterületének magyar­szaknyelvi­regisztereit,­a­pontos­magyar­szakkifejezéseket.­E­nyelvi­hiány­követ- keztében­ a­ kétnyelvű­ szakemberekkel­ folytatott­ kommunikáció­ során­ gyakran­ kódot váltanak,⁴ illetőleg­ tükörfordítás­ révén­ a­ magyarországitól­ eltérő­ (szak)kifejezéseket hoznak­létre.­a­fennálló­helyzet­több­okra­vezethető­vissza.­meghatározó­tényező­töb- bek­között­az­oktatás­nyelve,­ugyanis­a­diákok­az­anyanyelvű­oktatás­révén­sajátítják el­anyanyelvük­változatait,­például­a­szépirodalmi­stílust,­a­beszélt­köznyelvet,­a­diák- nyelvet,­a­szlenget­és­a­szaknyelv­regisztereit­is.

szlovákiában­azonban­sok­magyar­tannyelvű­szakközépiskolában­a­szaktantárgyak oktatása­államnyelvű,­így­a­diákok­nem­ismerik­meg­a­magyar­nyelv­szaknyelvi­regisz- tereit,­nem­sajátítják­el­a­magyar­szakszókincset.­a­szaktantárgyak­magyar­nyelven­tör- ténő­oktatása­során­elengedhetetlen,­hogy­felhívjuk­a­figyelmet­a­tankönyvekkel­kap- csolatban­felmerülő­problémákra,­ugyanis­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­középiskolák- ban­a­szaktantárgyak­oktatása­során­használatos­tankönyvek­többsége­fordítás.­E­for- dított­ tankönyvek­ sok­ kontaktusjelenséget⁵ tartalmaznak,­ terminológiahasználatuk gyakran­nem­következetes,­a­magyarországitól­eltérő­terminusok­jelennek­meg­bennük (l.­bergendi­2002,­Hoboth­2009,­92.­p.,­2010a,­37–38.­p.,­2010b,­2010c,­lanstyák 1998a,­ 26–27.­ p.,­ 2000,­ 156–157.­ p.,­ misad­ 2009,­ 19.­ p.,­ szabómihály­ 2010, 207–210.­p.).

a­ felsőfokú­ oktatás­ szintén­ államnyelvű.­ Ez­ alól­ csupán­ a­ nyitrai­ konstantin­ Filo­- zófus­Egyetem­közép-európai­Tanulmányok­kara­és­a­komáromi­selye­jános­Egyetem, valamint­a­magyar­szakos­pedagógusképzés­kivétel.­az­egyetemi­hallgatók­sem­sajá-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

3. „nyelvi­ hiányon­ a­ szükséges­ szó,­ szerkezet,­ nyelvtani­ forma­ nem­ ismerését­ értjük.”

(lanstyák­ 2000,­ 161.­ p.).­ megnyilvánulhat­ a­ beszélők­ nyelvében,­ illetve­ az­ egyes­ nyelvi regiszterekben­is­(l.­lanstyák­2000,­176–177.­p.).

4. „kódváltásnak,­illetve­kódváltogatásnak­a­kétnyelvű­kommunikáció­olyan­válfajait­nevezzük, melyekben­a­beszélők­egyetlen­diskurzuson­belül­két­különböző­nyelvet,­pontosabban:­két különböző­nyelvhez­tartozó­elemeket­használnak,­mégpedig­anélkül,­hogy­az­eltérő­nyelvek- hez­tartotó­szekvenciák­tartalmilag­megfelelnének­egymásnak.”­(lanstyák­2006,­107.­p.).

5. a­kontaktusjelenség­„az­átvevő­nyelvi­diskurzusoknak,­ill.­az­átvevő­nyelveknek­olyan­eleme vagy­elemsora,­amely­hangalakjában­és/vagy­jelentésszerkezetében,­és/vagy­nyelvi­felépí- tésében­hasonlít­az­átadó­nyelvi­megfelelőjére...”­(lanstyák­2002,­80.­p.).

títják­ el­ intézményes­ keretek­ között­ a­ magyar­ szaknyelvet,­ különösen,­ ha­ középfokú tanulmányaikat­gimnáziumban­végezték,­illetőleg­a­szaktantárgyak­oktatása­a­szakkö- zépiskolában­államnyelvű­volt.­a­szlovákiai­felsőfokú­intézményekben­oktató­tanárok elsősorban­ szintén­ szlovák­ nyelven­ publikálnak.­ az­ oktatás­ során­ további­ problémát jelent­a­megfelelő­szakszótárak,­kétnyelvű­szakszójegyzékek­hiánya,­illetőleg­a­létező, hozzáférhető­szakszótárakkal­és­szójegyzékekkel­kapcsolatban­is­merülnek­fel­problé- mák­(l.­misad­2009,­29–70.­p.).

a­fenti­tények­is­alátámasztják­a­szaknyelvi­tervezés­fontosságát.­a­nyelvtervezési feladatok­első­lépéseként­fontosnak­tartom­a­szaknyelvek,­a­szakmai­nyelvhasználat helyzetének­ felmérését,­ melyhez­ támpontként­ szolgálhatnak­ a­ már­ ismert­ kutatási eredmények,­illetve­a­még­feltérképezetlen­területek­további­kutatásokra­ösztönözhet- nek.­Összegző­jellegű­írásom­első­része­a­szaknyelvekkel­kapcsolatos­általános­prob- lémákat­tárgyalja,­ezt­követően­mutatja­be­az­eddig­megvalósult­s­a­folyamatban­lévő kutatásokat.

3.­kezdeti­kutatások,­nyelvművelő­jellegű­írások

a­határon­túli­szakmai­nyelvhasználat­problémáit­a­nyelvészek­már­korán­felismerték;

1967-ben­a­csemadok­mellett­alakult­nyelvi­szakbizottság­keretében­működött­egy­ter- minológiai­szakcsoport,­mely­e­kérdéseket­volt­hivatott­vizsgálni.­a­terminológiai­szak- csoportban­ csuka­ Gyula­ irányításával­ megkezdődött­ egy­ szlovák–magyar­ és magyar–szlovák­mezőgazdasági­szakszótár­előkészítése,­valamint­a­szakcsoport­intéz- ménynevek­ magyar­ fordítását­ tartalmazó­ szójegyzéket­ is­ összeállított­ (jakab­ 1976, 154.­p.,­1983,­244–245.­p.,­simon­2009,­102.­p.).­a­szójegyzék­a­csemadok­központi bizottsága­Titkárságának­sokszorosításában­jelent­meg­1989-ben,­s­betűrendben­tar- talmazza­a­különféle­intézmények­–­például­intézetek,­egyetemi­karok,­üzemek,­válla- latok,­hivatalok,­társaságok,­minisztériumok­–­szlovák­megnevezése­magyar­megfele- lőjét­(Ij­1989).

a­ comenius­ Egyetem­ magyar­ nyelv­ és­ Irodalom­ Tanszékének­ vendégtanáraként Pozsonyban­tartózkodó­deme­lászló­rámutatott­a­szakmai­és­társadalmi-államigazga- tási­rétegek­nyelvhasználati­problémáira,­valamint­a­70-es­években­jakab­István­szin- tén­felhívta­a­figyelmet­a­tényre,­hogy­a­nyelvművelés­számára­leginkább­a­terminoló- giai­ kérdések­ megoldása­ okoz­ gondot.­ a­ csehszlovákiai,­ majd­ szlovákiai­ magyarok anyanyelvi­Társaságának­terminológiai­szakcsoportja­végzett­előkészítő­munkálatokat, ám­egy­átfogó,­a­szaknyelvi­tervezést­előkészítő­vizsgálat­ekkor­még­nem­kezdődött­el (l.­jakab­1976,­154–155.­p.,­misad­2009,­12–13.­p.).

a­kezdeti,­elsősorban­nyelvművelő­jellegű­írások­egy-egy­szó­használatával,­fordítá- si­ nehézségeivel­ foglalkoznak,­ s­ a­ szlovák­ szakkifejezés­ magyarítására­ vonatkozóan adnak­tanácsot.­Főként­jakab­István,­mayer­judit,­kapás­Ferenc­ilyen­jellegű­írásaiban találhatóak­ egyes­ szakkifejezések­ használatával­ kapcsolatos­ útmutatók­ is­ (l.­ jakab 1976,­mayer­1976,­kapás­1976).

jakab­István­a­horgászat­és­a­vadászat­nyelvével­foglalkozik,­utal­arra,­hogy­a­hor- gászfelszerelési­ tárgyak­ fejlődésével­ a­ szókészlet­ nem­ tart­ lépést,­ valamint­ említi néhány­ halfajta­ hivatalos­ és­ népies­ megnevezését­ (l.­ jakab­ 1998,­ 150–152., 152–155.­p.).

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

6. a­szóválasztást­szabómihály­Gizella­tanulmánya­ösztönzi­(l.­szabómihály­2008b,­19–36.­p.).

mayer­judit­veti­fel,­hogy­a­tanulmányaikat­szlovák­felsőoktatási­intézményekben végző­szakembereknek­nehézséget­okoz­a­megfelelő­magyar­szakkifejezések,­műsza- vak­használata.­ám­mindennapi­életünknek­az­is­szintén­gyakori­jelensége,­hogy­bizo- nyos­fogalmak,­tárgyak,­például­élelmiszerek,­ételek,­ruházati­cikkek­stb.­közmagyar megnevezését­sem­ismerik­a­szlovákiai­magyar­beszélők­(mayer­1976,­17–18.­p.).

a­kezdeti­kutatások­tehát­elsősorban­a­lexikális­hiány­vizsgálatára­összpontosultak.

a­hivatkozott­írások,­azon­túl,­hogy­felhívják­a­figyelmet­a­nyelvi­hiány­következtében felmerülő­problémákra,­foglalkoznak­egy-egy­szó,­szakkifejezés­használatával,­fordítá- sával.­ mayer­ judit­ az­ egyes­ szavakat­ érintő­ fordítási­ problémák­ mellett­ tárgyalja­ az egészségügyi­szakkifejezések­használata­közben­elkövetett­hibákat,­melyeket­három csoportba­sorol.­az­első­csoportot­azon­kifejezések­alkotják,­melyeket­a­beszélő­nem tud­magyarul­megnevezni.­a­második­csoportba­a­tükörkifejezéseket­sorolja,­a­harma- dikba­ a­ helytelenül­ használt­ idegen­ szavakat­ (mayer­ 1990,­ 17–18.­ p.).­ Foglalkozik továbbá­néhány­a­könyvkiadással­kapcsolatos­„hibás”­szakszóval,­illetve­a­„helytelen mezőgazdasági­kifejezésekkel”­(mayer­1990,­19–26.­p.).

az­ említett­ szerzők­ elsősorban­ az­ interferenciahatás­ következtében­ létrejövő­ köl- csönszavak­használatával­kapcsolatban­tárgyalják­egy-egy­szakkifejezés­helyes­válto- zatát.­ E­ nyelvművelő­ írások­ „hasznos­ nyersanyagául”­ szolgáltak­ az­ 1990-ben­ induló kétnyelvűségi­kutatásoknak­(l.­lanstyák­1998b,­170.­p.).

4.­a­fordítottság

jeleinek­vizsgálata­folyóiratokban­és­tankönyvekben

a­szaknyelvi­regiszterek­szlovákiai­magyar­változatainak­kutatására­irányuló­első­vizs- gálatok­között­említendő­zeman­lászló­nyelvi­tallózás­a­Természet­és­Társadalom­lap- ján­c.­írása,­melyben­a­Természet­és­Társadalom­c.­lap­tíz­számának­hibáit­veszi­gór- cső­alá.­Összehasonlítási­alapja­az­élet­és­Tudomány­c.­folyóirat.­sorra­veszi­az­ilyen­jel- legű­hiányosságokat:­helyesírási­hibák,­nyelvtani­inkongruencia­esetei,­szókincset­érin- tő­ hibák­ (mint­ például­ rendhagyó­ szóhasználat,­ köznyelvi­ szó­ használata­ szakszó helyett,­helytelen­szakkifejezések),­a­mondatok­szerkezetét­érintő­hibák.­érdeme,­hogy nemcsak­ egy-egy­ szó­ használatát,­ helyes­ formáját­ tárgyalja,­ hanem­ a­ lap­ stílusbeli hibáit­is­rendszerezi.­a­szaknyelvet­nem­csupán­a­terminológiára,­a­szlovákiai­magyar szakmai­nyelvhasználat­hiányosságait­a­magyarországitól­eltérő­tükörkifejezésekre­kor- látozza,­ hanem­ megállapításait­ a­ szintaktikai­ szintre­ is­ kiterjeszti­ (zeman­ 1976, 113–121.­p.).

a­szabad­Földműves­hetilap­nyelvhelyességi,­szaknyelvhasználati­szempontból­kifo- gásolható­megoldásait­mayer­judit­összegzi.­rámutat­a­lapban­előforduló­tárgyi-szak- mai­helytelenségekre,­melyek­a­fordításokon­kívül­az­eredeti­magyar­cikkekben­is­meg- jelennek.­a­dagályos­stílust,­a­tükörfordításokat,­a­„zavaros”­mondatokat,­az­idegen- szerű­mondatszerkesztést,­valamint­a­pontatlan,­következetlen­szakkifejezés-haszná- latot­kifogásolja.­a­szakstílus­helyességét­tehát­nemcsak­a­szakkifejezésekre­korlátoz- za,­hanem­a­fordítás­következtében­a­szintaktikai­szinten­megjelenő­hibákra­is­felhívja a­figyelmet­(mayer­1976,­122–130.­p.).

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

Fordításproblémák­a­folyóiratokon­kívül­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­szakközépis- kolákban­ használatos­ tankönyvekben­ is­ megfigyelhetők­ (l.­ szabómihály­ 2008a, 84–101.­p.,­2010,­207–210.­p.).

a­katedra­folyóiratban­Horváth­Géza­matematika-tankönyvről­szóló­értékelésében a­leggyakoribb­fordítási­hibák­között­a­helytelen­szóhasználatot,­szórendi­és­nyelvhe- lyességi­hibákat,­eltérő­gondolkodásmódot­említi,­melynek­egyik­okát­az­idő­és­alkal- mas­fordítók­hiányában­látja­(Horváth­2003,­22–23.­p.).

a­miből­készül­a­méhpempő­–­avagy­tankönyv­hibákkal­című­írás­szerzői­az­alapis- kolák­ 4.­ osztálya­ számára­ készült­ Természetismeret-tankönyvet­ értékelik­ (balla, bundsuch,­csuka,­urbán­2003,­26–28.­p.).­csuka­Gyula­a­tankönyv­hibáira­mutat­rá, mint­például­helytelen­definíciók,­hiányzó­ábramegnevezések,­tárgyi­tévedések,­termi- nusismeret­hiánya­(csuka­2003,­26.­p.).­balla­István­leginkább­a­rossz­megfogalma- zást,­ helytelen­ fordítást­ kifogásolta­ (balla­ 2003,­ 26–28.­ p.).­ bundsuch­ Gabriella­ és urbán­anikó­a­pozitívumok­kiemelésén­túl­szintén­említést­tesznek­a­tankönyv­hibáiról (bunsuch­ 2003,­ 28.­ p.,­ urbán­ 2003,­ 28.­ p.).­ bergendi­ mónika­ az­ 1920-as­ években használatban­ lévő­ földrajzkönyveket­ vizsgálta,­ ugyanis­ a­ földrajzi­ és­ tulajdonnevek használata­ ebben­ az­ időszakban­ is­ nyelvpolitikai­ kérdés­ volt­ (bergendi­ 2002, 117–127.­p.).

a­fenti­munkák­a­szaknyelvekkel­kapcsolatos­problémák­néhány­részterületét­érin- tik,­ rámutatnak­ a­ szaknyelv­ és­ a­ tankönyvírás­ pontatlanságaira,­ hiányosságaira, viszont­csak­néhány­esetben­nyújtanak­útmutatót­a­hibák­kiküszöbölésére­vonatkozó- an.­a­folyóiratok­és­tankönyvek­bírálatai­azonban­az­egyes­szakterületek­vizsgálatára irányuló­komplex­kutatások­kiindulópontjai­lehetnek.

5.­a­kétnyelvűség­(szak)nyelvhasználati­megnyilvánulásainak­vizsgálata

Egy-egy­ szakterület­ nyelvhasználatának­ vizsgálatából­ szakdolgozatok­ is­ születtek, melyek­a­szaknyelvi­regiszterek­szókincsbeli­sajátosságainak­vizsgálatán­kívül­foglal- koznak­kódválasztással,­kódváltással.­béhr­Erzsébet­a­sütőipar,­debnár­klára­a­posta- forgalom,­krcsek­mária­az­egészségügy,­mojzes­Tímea­az­iskolai­és­munkahelyi­szak- nyelvi­regisztereket,­szakmai­nyelvhasználatot,­katona­Henrietta­a­könyvviteli­termino- lógiát,­krajczár­veronika­magyar­tannyelvű­ipari­középiskolák­diákjainak­terminológia- ismeretét,­nyelvhasználati­szokásait­vizsgálták.­a­szerzők­a­kétnyelvűség­s­a­többségi nyelv­nyelvhasználati­következményeit­is­jellemezték.

béhr­Erzsébet­a­sütőiparban­dolgozó­négy­adatközlő­nyelvhasználatában­megjele- nő­nyelvjárási­jelenségeket,­kontaktusjelenségeket,­kódváltások­típusait,­okait,­jelzé- sének­módját­és­a­kölcsönszavakat­veszi­sorra­szakdolgozatában­(béhrová­1994.­p.).

debnár­klára­szakdolgozata­a­beszélt­és­írásbeli­nyelvi­megnyilvánulásokat,­két­két- nyelvű­postaalkalmazott­nyelvhasználati­szokásait,­valamint­a­hivatalos­feliratokat,­a postai­ küldemények­ címzéseire­ vonatkozó­ adatokat­ vizsgálja.­ a­ beszélt­ nyelvi­ anyag vizsgálatát­kiterjeszti­a­nyelvjárási­jelenségek,­kontaktusjelenségek­és­nyelvválasztási stratégiák­elemzésére.­az­adatközlők­terminológiaismereteit,­a­szakkifejezések­stan- dard­magyarban­használatos­megfelelőinek­ismeretét­fordításteszt­segítségével­méri fel.­az­adatközlők­a­szakkifejezések­egy­részét­a­magyarországi­standardnak­megfele- lően­ fordították,­ egy­ rész­ fordításával­ meg­ sem­ próbálkoztak,­ illetőleg­ a­ magyar­-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

országon­ használatos­ formáktól­ eltérő­ megoldások­ is­ születtek,­ s­ ezeket­ ma­- gyarországi­postai­dolgozók­is­értékelték.­Ezenkívül­a­dolgozat­az­adatközlők­helység-, utca-­és­földrajzinév-ismereteit­is­felméri.­megállapítja,­hogy­a­szakmai­regiszterekhez kapcsolódó­nyelvi­kommunikációt­a­kódváltáson­és­gyakori­kölcsönzéseken­túl­a­nyel- vi­„bizonytalankodás”­is­jellemzi­(debnár­1994,­123.­p.).

krcsek­mária­szakdolgozatában­az­egészségügyi­nyelvhasználatot­vizsgálja,­mely- hez­a­dunaszerdahelyi­Egészségügyi­középiskolában­és­a­dunaszerdahelyi­kórházban végzett­felméréseket,­valamint­három­egészségügyi­nővérrel­rögzített­magnófelvételes beszélgetést.­ a­ szakközépiskolában­ végzett­ vizsgálat­ eredményei­ alapján­ rámutat­ a szaktantárgyak­oktatásával­kapcsolatos­problémákra,­többek­között­a­megfelelő­tan- könyvek­és­az­anyanyelvű­szaknyelvi­oktatás­hiányára,­s­magyarázatot­keres­a­tanítási órákon­megfigyelt­kódváltás­okaira.­a­dunaszerdahelyi­kórházban­folytatott­vizsgálatok a­ kórház­ legnagyobb­ kétnyelvű­ információs­ táblaanyagának­ elemzésére­ irányultak, amely­ során­ rámutat­ a­ standard­ szakkifejezésektől­ eltérő­ jelenségekre,­ formákra.­ a Győri­megyei­kórházban­gyűjtött­szakkifejezéseket­tekinti­a­magyarországi­szaknyelvi standardba­ tartozónak.­ az­ adatközlők­ szókincsét­ kérdőíves­ módszerrel­ vizsgálja (krcse­ková­1994).

Említést­ érdemel­ katona­ Henrietta­ a­ magyar­ és­ szlovák­ könyvviteli­ terminológiát összevető­munkája.­a­szakdolgozat­az­adatközlők­nyelvhasználati­szokásait­és­termi- nológiaismereteit­feltérképező­kérdőíves­gyűjtés­eredményein­túl­összeveti­a­haszná- latban­lévő­tankönyvek­alapján­összegyűjtött­szlovák­szakszókincset­a­magyarországi tankönyvekben­található­megfelelőkkel.­a­vizsgálatot­szótárak­szóállományának­elem- zésére­ is­ kiterjeszti.­ a­ felmérésben­ a­ nagymegyeri­ kereskedelmi­ akadémia­ diákjain kívül­a­gazdasági­élet­különböző­területein­tevékenykedő­könyvelők­is­részt­vettek.­a magyarországi­ és­ a­ szlovák­ könyvviteli­ tankönyv­ magyar­ fordításának­ terminológia- anyagát­is­összehasonlítja.­a­tartalmi­szempontból­teljes­mértékben­megegyező­kifeje- zések­esetében­a­magyarországi­változat­átvételét,­a­szlovákiai­gyakorlatnak­megfele- lő­fogalmaknál­új­terminus­megalkotását­javasolja­(katonová­1995,­74.­p.).

mojzes­Tímea­felméréséket­végzett­a­nagysurányi­kereskedelmi­akadémia­diákjai körében,­ s­ az­ adatközlők­ terminológiaismereteit­ összehasonlította­ katona­ Henriet­tá­- nak­a­nagymegyerei­kereskedelmi­akadémián­végzett­kutatási­eredményeivel.­Ezen­- kívül­beszélgetéseket­is­rögzített­a­könyvelőkkel,­s­vizsgálta­a­felvételeken­előforduló kódváltásokat,­illetőleg­a­beszédtempót­(mojzesová­1996.).

krajczár­ veronika­ szakdolgozatában­ az­ érsekújvári­ jedlik­ ányos­ Elektrotechnikai szakközépiskola­ és­ a­ komáromi­ Ipari­ szakközépiskola­ műszaki­ és­ informatikai­ szol- gáltatások­a­gépiparban­(mIsz)­szakirány­harmadik­évfolyamának­diákjai­körében­vég- zett­ felmérést.­ a­ terepmunka­ során­ tanítási­ órákat­ figyelt­ meg,­ kérdőíves­ felmérést, valamint­irányított­beszélgetéseket­is­folytatott.­a­kérdőív­tartalmazott­az­adatközlőkre vonatkozó­szociolingvisztikai­adatokat,­nyelvhasználati­szokásokat,­nyelvi­attitűddel­és a­kódváltással­kapcsolatos­véleményeket,­valamint­terminológiai­ismereteket­vizsgáló kérdéseket.­a­terminológiai­ismeretek­mérése­különböző­típusú­feladatokkal­történt:

az­ adatközlőknek­ fel­ kellett­ tüntetniük­ a­ megadott­ szlovák­ szakkifejezések­ magyar megfelelőit,­ illetőleg­ formanyomtatványokban­ a­ bekarikázott­ szlovák­ szavak­ magyar ekvivalenseit­kellett­meghatározniuk.­a­feladatok­értékelésének­lényeges­szempontja, hogy­a­felmérés­idején­a­komáromi­középiskolában­a­tantárgyak­oktatása­magyar­nyel-

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

vű,­míg­az­érsekújvári­középiskolában­a­szaktantárgyak­oktatása­államnyelvű­volt.­az eredményeket­összevetve­elmondható,­hogy­a­komáromi­iskola­diákjai­teljesítettek­job- ban­(krajczárová­2004).

E­szakdolgozatok­elsősorban­a­szakemberek­nyelvhasználati­szokásait­vizsgálják, rámutatnak­a­szakmai­kommunikáció­során­megjelenő­kontaktusjelenségekre­és­kód- váltásokra,­illetőleg­azok­okaira,­e­regiszterek­hiányosságaira.

mészáros­ Tímea­ a­ tejipari­ szakterminológia­ vizsgálatára­ vállalkozott.­ a­ kutatást 2002-ben­végezte.­a­terepmunka­során­összegyűjtötte­a­szabványokban­és­a­termé- keken­előforduló­megnevezéseket.­a­tejipari­szakterminológia­elemeit­három­csoport- ba­osztotta:

–­csak­szakmai­megnyilatkozásokban­előforduló­műszavak;

–­hivatalos­forrásokban­és­a­termékeken­azonos­módon­megjelenő­megnevezések;

–­konkrét­termékeken­előforduló­termékmegnevezés.

míg­a­szabványokban­és­hivatalos­forrásokban­a­pontosság­és­egyértelműség­a­leg- fontosabb­követelmény,­addig­a­termékmegnevezésekkor­egyéb­szempontokat­is­figye- lembe­kell­vennünk,­például­a­vásárlót,­s­e­tényező­indukálja­a­termékmegnevezések fenti­elkülönítését­(mészáros­2005,­185.­p.).­rámutatva­a­megfigyelt­eltérésekre,­pár- huzamba­állította­a­magyar­és­szlovák­terminusokat.­a­vizsgálat­során­összehasonlí- totta­ a­ megnevezések­ formai­ felépítését­ a­ motiváció,­ rendszerszerűség­ alapján,­ ki­- emelve­a­különbségeket­s­a­hátravetett­jelzős­szerkezetek­fordítási­problémáit.

az­egészségügy­nyelvének­bemutatását­tűzte­ki­céljául­molnár­andrea.­Elsősorban azt­vizsgálta,­hogy­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­egészségügyi­szakközépiskolákban­a szaktantárgyak­szlovák,­illetve­vegyes­magyar–szlovák­nyelvű­oktatása­következtében milyen­ kontaktusjelenségek­ figyelhetők­ meg­ a­ diákok­ nyelvhasználatában,­ valamint hogy­ milyen­ megoldásokat­ alkalmaznak­ a­ tanulók­ a­ nyelvi­ hiány­ kiküszöbölésére­ az iskolában,­ az­ egymás­ közti,­ illetőleg­ a­ betegekkel­ folytatott­ kommunikáció­ során.

További­vizsgálatai­a­diákok­nyelvválasztási­stratégiáinak­feltérképezésére­irányultak.

a­felmérés­eredménye­alapján­intézményes­keretek­között­csupán­a­szlovák­szaknyel- vet­elsajátító­diákoknál­a­nyelvi­hiány­nagyobb­mértékű,­míg­azok­a­diákok,­akik­a­szak- tantárgyakat­vagy­legalábbis­egy­részüket­anyanyelvükön­tanulták,­biztosabban­hasz- nálják­a­magyar­szakkifejezéseket­(molnár­2007,­357.­p.).

E­munkák­nagy­erénye,­hogy­rámutatnak­a­szaknyelvekkel,­a­szaknyelvek­oktatá- sával­kapcsolatos­problémákra,­jellemzik­a­szakemberek­nyelvhasználatát­a­szakmai kommunikáció­ során,­ s­ felhívják­ a­ figyelmet­ a­ szaknyelvi­ tervezés­ fontosságára.

rámutatnak,­hogy­mely­területeken­tapasztalhatók­hiányosságok.­Elsősorban­leíró­jel- legűek,­a­felmerült­problémák­megoldására­elméleti­szinten­próbálnak­választ­keresni.

E­dolgozatok­nem­nyújtottak­elegendő­teret­a­terminológiai­kérdések­megoldásához, azonban­további­kutatások,­szaknyelvtervező­munkálatok­hasznos­kiindulópontjai,­for- rásai­lehetnek.

6.­szaknyelvi­tervezés

a­szaknyelvek­kutatásában,­kodifikálásában,­a­hiányzó­szaknyelvi­regiszterek­kialakí- tásában­fontos­szerepet­tölt­be­a­2001-ben­alakult­Gramma­Egyesület­belső­szerveze- ti­egysége,­az­mTa­kutatóállomásaként­működő­dunaszerdahelyi­Gramma­nyelvi­Iroda

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

munkatársainak­tevékenysége.­az­iroda­munkatársainak­célja­többek­között­elméleti és­empirikus­kutatások­végzése,­nyelvi­adatbázisok­építése,­nyelvtervezés,­nyelvi­szol- gáltatás,­elektronikus­könyvtár­építése,­publikációs­tevékenység,­kutatásszervezés­és szakértői­tevékenység­megvalósítása­(misad­2009,­217–218.­p.).­az­iroda­munkatár- sai­ elsődleges­ célként­ tűzték­ ki­ a­ közigazgatási­ és­ jogi­ szaknyelv­ terminológiájának kodifikálását,­mivel­e­területek­legégetőbb­problémája­a­hiány­pótlása.­Hasznos­segít- séget,­ útmutatót­ nyújtanak­ szakemberek­ számára­ az­ iroda­ honlapján­ hozzáférhető egy-­és­kétnyelvű­szójegyzékek.­az­egynyelvű­szójegyzék­a­Magyar Értelmező Kéziszó - tár szlovákiai­ magyar­ vonatkozású­ szócikkeit­ tartalmazza.­ a­ kétnyelvű­ szójegyzékek különösen­hasznosak,­ugyanis­segítséget­nyújtanak­az­egyes­szakkifejezések­pontos magyar­megfelelőit­illetően.­az­iroda­munkatársai­a­következő­területek­szakkifejezé- seit­ dolgozták­ fel:­ papír-írószer,­ bank­ és­ pénzügy,­ a­ régióban­ honos­ madarak­ szlo- vák–latin–magyar­szójegyzéke,­közigazgatási­és­jogi­szójegyzék,­dísznövények­és­kerti növények­szójegyzéke,­valamint­foglalkozásnevek­szójegyzéke­(www.gramma.sk).

a­ szaknyelvek­ kutatása,­ illetve­ a­ szaknyelvi­ tervezés­ területén­ kiemelkedő­ szabó­- mihály­Gizella­munkássága,­különösen­a­szakkifejezések­kodifikálása,­szakszójegyzékek összeállítása­és­fordításelmélet­terén­tett­jelentős­előrelépést.­Elsősorban­jogi-közigazga- tási­ és­ oktatási­ terminológiával,­ valamint­ a­ tulajdonnevek­ (helynevek,­ földrajzi­ nevek, intézménynevek)­fordításával,­használati­módjával­foglalkozik,­illetve­az­alábbi­szószede- tek­összeállításában­tevékenykedett:­Eu-szójegyzék,­szlovák–magyar­helységnévjegyzék, szlovák–magyar­és­magyar–szlovák­területfejlesztési­szószedet.­Ezenkívül­többek­között tankönyvekkel,­a­tankönyvek­fordításával­kapcsolatos­problémákkal,­a­tankönyvek­érté- kelésével,­a­fordítás­problémáival­és­a­fordítottság­jeleivel,­nyelvi­jogokkal,­hivatali­két- nyelvűséggel­–­szlovák­hivatalos­szövegek­magyarításának­kérdéseivel­–,­a­szakfordítá- sok­minőségjavításának­módjaival­is­foglalkozik­(misad­2009,­213–247.­p.).

a­ szaknyelvek­ kutatása­ terén­ jelentős­ még­ misad­ katalin­ munkássága.­ kutatási területei­közé­tartoznak­többek­között­a­magyar­szaknyelvi­regiszterek­fejlesztésének problémái,­ a­ terminologizálás­ elméleti-módszertani­ elvei.­ Említésre­ méltó­ a­ szlo- vák–magyar,­illetőleg­magyar–szlovák­szakszótárakat­és­szakkifejezés-gyűjteményeket értékelő­ tanulmánya,­ melyben­ kiemeli­ a­ meglévő­ és­ hozzáférhető­ szakszótárak­ és -gyűjtemények­pozitívumait,­azonban­a­hiányosságaikra­is­rámutat.­nevéhez­fűződik­a magyar­ nyelvhasználat­ vizsgálata­ a­ hivatalos­ érintkezésben,­ mely­ az­ önkormányzati dolgozók,­illetve­a­szóbeli­és­írásbeli­ügyintézés­nyelvhasználatának­megfigyelésére­irá- nyul(t).­Ezenkívül­vizsgálja­az­élelmiszer-ipari­termékek­szlovák­és­magyar­megnevezé- seit­(misad­2009,­29–70.,­71–90.­p.).

mivel­az­építőipar­nyelve­még­feltérképezetlen­területnek­számít,­ezért­célomul­tűz- tem­ki­ennek­vizsgálatát.­Eddigi­kutatásaim­során­a­losonci­Winkler­oszkár­építőipari szakközépiskola­diákjai,­valamint­kétnyelvű­építészhallgatók­körében­végeztem­kérdő- íves­felmérést,­melynek­során­a­diákok­nyelvhasználati­szokásaira­és­terminológiais- mereteire­összpontosítottam.­a­felmérés­eredményei­is­alátámasztották­a­tényt,­hogy­a szlovákiai­magyar­diákok­gyakran­nem­ismerik­a­magyar­szaknyelvi­regisztereket,­illet- ve­a­magyarországitól­eltérő­kifejezéseket­használnak,­sőt­a­diákok­egy­része­nem­is tarja­ fontosnak­ a­ magyar­ szaknyelv,­ terminológia­ ismeretét­ (Hoboth­ 2009,­ 2010a, 2010b,­2010c).­További­kutatási­célom­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­építőipari­szak- középiskolákban­használatos­tankönyvek­vizsgálata,­valamint­a­szaknyelv­oktatásával

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

kapcsolatos­további­felmérések­a­szlovákiai­magyar­tannyelvű­építőipari­szakközépis- kolákban.­ E­ vizsgálatok­ elvégzésével­ kétnyelvű­ szakszójegyzék­ összeállításához­ sze- retnék­hozzájárulni.

Összegzés

írásom­rövid­összegzést­nyújt­a­standard­magyar­nyelv­határon­túli­változatainak­szak- nyelvi­regisztereit­érintő­eddigi­kutatásokról.­rámutat­a­kezdeti­vizsgálatokra,­a­nyelv- művelő­jellegű­írásoktól,­melyek­egy-egy­terminus­használati­problémáit­voltak­hivatot- tak­megoldani,­a­komplexebb,­egy-egy­terület­szakembereinek­nyelvhasználatát­bemu- tató­szociolingvisztikai­felmérésekre.­Ezt­követően­foglalkozik­az­aktuális,­folyamatban lévő­kutatásokkal,­szaknyelvi­tervezéssel,­a­még­megoldásra­váró­kérdésekkel,­melyek közül­kiemelt­szerepű­a­kétnyelvű­szakszótárak,­szakszójegyzékek­összeállítása,­vala- mint­a­szakmai­és­nyelvhasználati­szempontból­is­a­szakstílus­igényeinek­eleget­tevő tankönyvek­írása.

a­szaknyelvi­tervezés­tehát­nem­csupán­a­nyelvészeket,­tanárokat,­hanem­az­egyes szakterületek­művelőit­is­érintő­nyelvészeti­tevékenység.­a­szakterületek­terminológia- problémáinak­feldolgozása­folyamatos,­körültekintő­felméréseket,­gyakran­szavankén- ti­mérlegelést­igényel,­valamint­a­nyelvészek­és­szakterületek­művelőinek­együttműkö- dését­(misad­2009,­16–18.­p.).

Felhasznált­irodalom

balla­István­2003.­az­átnedvesedett­gyerek.­Katedra,­10.­évf.­5.­sz.­26–28.­p.

béhrová­alžbeta­1994.­Kétnyelvűség a sütőiparban.­szociolingvisztikai­vizsgálatok­Ipolyságon.

bratislava,­FF­uk.­(szakdolgozat.)

bergendi­ mónika­ 2002.­ Földrajzkönyveink­ nyelvezete­ az­ 1920-as­ években.­ In­ Gyurgyík lászló–kocsis­aranka­(szerk.):­Társadalom – Tudomány.­Tanulmányok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport műhelyéből.­Pozsony,­kalligram­kiadó,­73–95.­p.

bundsuch­Gabriella­2003.­a­szellőrózsa­színe.­Katedra,10.­évf.­5.­sz.­28.­p.

csuka­Gyula­2003.­a­minőség­felé­tartunk?­Katedra,­10.­évf.­5.­sz.­26.­p.

debnár­klára­1994.­Kétnyelvűség a postaforgalomban.­szociolingvisztikai­vizsgálatok­Feleden.

bratislava,­FF­uk.­(szakdolgozat.)

éksz.­2003.­Pusztai­Ferenc­(szerk.):­Magyar értelmező kéziszótár.­budapest,­akadémiai­kiadó.

(2.,­átdolgozott­kiadás)

Hoboth­katalin­2009.­A szakterminológia oktatásának vizsgálata a losonci Winkler Oszkár Épí- tőipari Szakközépiskolában.­ nyitra,­ közép-európai­ Tanulmányok­ kara.­ (rigorózus doktori­dolgozat.)

Hoboth­katalin­2010a.­a­szakterminológia­oktatásának­vizsgálata­a­losonci­Winkler­oszkár­épí- tőipari­szakközépiskolában.­In­bauko­jános­(szerk.):­Bilingvizmus és fordítás.­Nyelvé - szeti tanulmányok Arany A. László születése 100. évfordulójának tiszteletére.­nyitra.

Hoboth­ katalin­ 2010b.­Kétnyelvűség a szaknyelvhasználatban és –oktatásban.­ 6.­ Félúton konferencián­elhangzott­előadás.­budapest,­ElTE­bTk.

Hoboth­ katalin­ 2010c.­Szaknyelv – kétnyelvűség – fordítás.­ a­ balassi­ Intézet­ márton­ áron szakkollégiuma­által­szervezett­konferencián­elhangzott­előadás.­budapest.

Horváth­Géza­2003.­matematikai­tankönyvek.­Katedra, 10.­évf.­8.­sz.­22–23.­p.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a

Ij­1989.­Intézménynevek szlovák–magyar jegyzéke. csemadok­központi­bizottsága.

jakab­István­1976.­a­szlovák­szavak­mankóján.­In­uő­(szerk.):­Hogy is mondjuk? Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­Pozsony,­madách­kiadó,­15–16.­p.

jakab­István­1976.­Fordításaink­szereplői.­In­uő­(szerk.):­Hogy is mondjuk? Nemzetiségi nyelv- használatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­Pozsony,­madách­kiadó,­25–29.­p.

jakab­István­1976.­sajátos­helyzet:­sajátos­nyelvi­problémák.­In­uő­(szerk.):­Hogy is mondjuk?

Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.Pozsony,­ madách kiadó,­30–31.­p.

jakab­István­1976.­„anyasági­szabadság”.­In­uő­(szerk.):­Hogy is mondjuk? Nemzetiségi nyelv- használatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­Pozsony,­madách­kiadó,­37–38.­p.

jakab­István­szerk.­1976.­Hogy is mondjuk? Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelv- művelésünk.­Pozsony,­madách­kiadó.

jakab­István­1983.­Nyelvünk és mi.­Pozsony,­madách­kiadó.

jakab­István­1998.­nyelvünkről­–­önmagunkért.­Pozsony,­kalligram­kiadó.

kapás­ Ferenc­ 1976.­ Főiskola­ és­ „magasiskola”.­ In­ jakab­ István­ (szerk.):­Hogy is mondjuk?

Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­ Pozsony,­ madách kiadó,­35–36.­p.

katonová­Henrieta­1995.­A szlovák és a magyar könyvviteli terminológia összevető vizsgálata.

bratislava,­FF­uk.­(szakdolgozat.)

kiss­jenő­1995.­Társadalom és nyelvhasználat.budapest,­nemzeti­Tankönyvkiadó.

kiss­jenő­2001.­Magyar dialektológia.­budapest,­osiris­kiadó.

krajczárová­ veronika­ 2004.­ Kétnyelvű középiskolás diákok szakszókincséről. nitra.

(szakdolgozat.)

krcseková­ mária­ 1994.­Kétnyelvűség az egészségügyben a Dunaszerdahelyi járásban.

bratislava,­FF­uk.­(szakdolgozat.)

kurtán­zsuzsa­2003.­Szakmai nyelvhasználat.­budapest,­nemzeti­Tankönyvkiadó.

kurtán­zsuzsa­2006.­szaknyelv.­In­kiefer­Ferenc­(szerk.):­Magyar Nyelv.­budapest,­akadémiai kiadó,­932–957.­p.

lanstyák­István­1998a.­A magyar nyelv szlovákiai változásainak sajátosságai.­dunaszerdahely, lilium­aurum.

lanstyák­ István­ 1998b.­ a­ magyar­ nyelv­ szlovákiai­ változatainak­ kutatásáról.­ In­ lanstyák István–simon­ szabolcs­ (szerk.):­Tanulmányok a magyar–szlovák kétnyelvűségről.

Pozsony,­kalligram­könyvkiadó,­150–190.­p.

lanstyák­István­2000.­A magyar nyelv Szlovákiában.­budapest–Pozsony,­osiris­kiadó–kalligram könyvkiadó–mTa­kisebbségkutatói­műhely.

lanstyák­István­2002.­a­nyelvérintkezés­szakszókincséről.­száz­fogalom­a­kontaktológia­tárgy- köréből.­In­Gyurgyík­lászló–kocsis­aranka­(szerk.):­Társadalom– Tudomány. Pozsony, kalligram­könyvkiadó.­73–95.­p.

lanstyák­István­2006.­a­kódváltás­nyelvtani­típusai­a­szlovákdomináns­kétnyelvű­beszélők­nyelv- használatában.­In.­Nyelvből nyelvbe. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról.Pozsony,­kalligram­kiadó,­105–146.­p.

mayer­judit­1976.­a­„výražkový­kenyér­és­egyebek”.­In­jakab­István­(szerk.):­Hogy is mondjuk?

Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­ Pozsony,­ madách kiadó,­17–18.­p.

mayer­ judit­ 1976.­ a­ szabad­ Földműves­ nyelvéről.­ In­ jakab­ István­ (szerk.):­Hogy is mondjuk?

Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.­ Pozsony.­ madách kiadó,­122–130.­p.

mayer­judit­1990.­Anyanyelvi hibanapló.­Pozsony,­madách­kiadó.

mészáros­Tímea­2005.­a­szaknyelvi­tervezés­főbb­kérdései.­In­lanstyák­István–menyhárt­józsef (szerk.):­Tanulmányok a kétnyelvűségről III.­Pozsony,­kalligram­kiadó,­159–201.­p.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X III . é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rja

misad­katalin­2009.­Nyelvi kontaktusok.­dunaszerdahely,­lilium­aurum.

mojzesová­ Tímea­ 1996.­Kétnyelvűség és nyelvhasználat.­ az­ iskolai­ és­ munkahelyi­ szaknyelvi regiszterek­közvelegessége.­bratislava,­FF­uk.­(szakdolgozat.)

molnár­andrea­2007.­„szívhangzavar”­–­avagy­létezik-e­magyar­nyelvű­egészségügyi­szakoktatás szlovákiában?­In­zelliger­Erzsébet­(szerk.):­Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Élő- nyelvi Konferencia (Bük, 2006. október 9–11.) előadásai.­ budapest,­ magyar nyelvtudományi­Társaság,­348–358.­p.

Pusztai­István­1975.­szaknyelv­és­műhelyzsargon.­Magyar Nyelvőr,99.­395–405.­p.

simon­attila­2009.­1968­szerepe­a­szlovákiai­magyar­tudományos­intézményrendszer­fejlődé- sében.­Fórum Társadalomtudományi Szemle, 11.­ évf.­ 2.­ sz,­ 95–108.­ p.­ http://

www.foruminst.sk/publ/szemle/2009_2/szemle_2009_2_simon-attila.pdf­ 2011.

05.­28.­p.

szabómihály­ Gizella­ 2003.­ a­ szlovákiai­ magyar­ szakfordítások­ minőségének­ javításáról­ és­ az objektív­fordításkritika­megteremtésének­feltételeiről.­Fórum Társadalomtudományi Szemle, 5.­ évf.­ 4.­ sz.­ 56–68.­ p.­ http://www.foruminst.sk/publ/szemle/2003_4/

szemle_2003_4_szabomihaly.pdf­2011.­4.­21.

szabómihály­Gizella­2008a.­a­tankönyvfordításról­és­a­tankönyvek­értékeléséről.­In­Fazekas­jó­- zsef­(szerk.):­Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára.­dunaszerdahely,­lilium aurum.

szabómihály­Gizella­2008b.­a­fordítottság­jelei­szlovákiai­magyar­szövegekben.­In­bárczi­zsófia–

vančoné­ kremmer­ Ildikó­ (szerk.):­Fordítás – nyelv – irodalom –társadalom.nyitra, Europica­varietas.

szabómihály­ Gizella­ 2010.­ a­ magyar­ szaknyelv­ és­ szakstílus­ magyarország­ határain­ túl.­ In.

dobos­ csilla­ (szerk.):­Szaknyelvi kommunikáció.­ budapest,­ Tinta­ könyvkiadó, 205–215.­p.

urbán­anikó­2003.­miből­készül­a­szirup?­Katedra,­10.­évf.­5.­sz.­28.­p.

zeman­lászló­1976.­nyelvi­tallózás­a­Természet­és­Társadalom­lapjain.­In­jakab­István­(szerk.):

Hogy is mondjuk? Nemzetiségi nyelvhasználatunk – nemzetiségi nyelvművelésünk.

Pozsony,­madách­kiadó,­113–121.­p.

Internet:­www.gramma.sk

kaTalInHoboTH

research­of­language­for­specific­Purposes­in­slovakia:­Past­and­Present The­ aim­ of­ this­ paper­ is­ to­ give­ a­ short­ summary­ of­ recent­ specific­ language research­works­on­registers­of­the­standard­Hungarian­language­variations­used in­ slovakia.­ besides­ explaining­ the­ meaning­ of­ the­ special­ language­ and presenting­ the­ first­ researches,­ the­ study­ deals­ with­ the­ problems­ of­ the Hungarian­ language­ use­ for­ specific­ purposes­ in­ slovakia.­ It­ characterizes­ the first­researches­focusing­on­the­use­of­specific­terms­and­difficulties­with­their translation.­The­paper­makes­some­evaluating­investigation­into­periodicals­and textbooks.­It­also­gives­a­picture­of­a­sociolinguistic­presentation­on­the­language use­ by­ some­ users­ of­ the­ specific-purpose­ language.­ The­ last­ part­ of­ the presentation­ is­ devoted­ to­ the­ issue­ of­ specific­ language­ planning­ and­ the ongoing­researches.

F ó r u m T á rs a d a lo m tu d o m á n yi S ze m le , X II I. é vf o ly a m 2 0 1 1 / 2 , S o m o rj a