3-/ A kötet alapfokú tankönyv könyvtárosok számára

I S M E R T E T É S E K

025:681.31 L i b r a r y use o f oomputers.

/Számítógépek könyvtári használata./

An i n t r o d u c t i o n . Ed. by G.L. Smith, /and/ R.3. tóeyer. New York, S p e c i a l L i b r a r i e s A s s o c i a t i o n , / I 9 6 9 / . V I , 114, / V P*

/SLA Monograph No. 3-/

A kötet alapfokú tankönyv könyvtárosok számára. Vázolja, hogyan működik a számitógép és e l v i l e g m i l y e n kimenetek nyerhetők könyvtári célokra.

A számítógépet o l y a n újdonsült könyvtári tisztviselőként l e h e t f e l f o g n i , a k i semmit sem t u d a könyvtárosságból. Ahogy az i l y e n ember számára részletes utasítások szükségesek, ugyanúgy részletes utasítá­

s o k a t k e l l a d n i a számítógépnek Í B, hogy a könyvtári munkát végezze.

Egy i r o t t ügyrendi utasítás tanulmányozása és néhány n a p i t a p a s z t a l a t után az u j tisztviselő már szakszerűen és g y o r u a n t u d d o l g o z n i .

Az ügyrendi utasítást a,számitógép esetében a program pótolja, a k i a programot Írja, az a személy a programozó. A program tehát o l y a n részletes "ügyrend", amelynek n y e l v e a számítógép számára ért­

hető.

A számítógép csak pár e l e m i műveletre képes, de e z e k e t i g e n g y o r ­ san végzi /összeadás, kivonás, összehasonlítás/. A számitógépbe b e v i ­ hetjük a könyvtári adatfeldolgozási p r o g r a m o t , majd a konkrét a d a t o ­ k a t , amelyeket a program segítségével f e l d o l g o z . Uj programmal u j , egészen másfajta munkára hasraálható. Ha most ismét könyvtári munkát akarunk végeztetni, a d j u k be ismét a könyvtári adatfeldolgozási p r o g ­ ramot és a számitógép o l y változatlanul végzi ugyanazt a könyvtári feldolgozást, akárcsak az ember, a K i ugyanannak az Hugyrend"-nek az alapján d o l g o z i k .

693

A számitógépek nem értik a mi nyelvünket. Hegvan a saját nyelvük, a "gépi n y e l v " , ügy i s l e h e t azonban programozni, hogy az emberi n y e l ­ ven i r t programot a számítógép maga fordítsa l e gépi n y e l v r e . Az i l y e n programnyelvek a gyorsírásra emlékeztetnek.

A különféle "nyelvek" feloszthatók "probléma-orientált" és "gép- orientált" n y e l v e k r e . A gép-orientált l e h e t "abszolút" /más néven gé­

p i n y e l v / , l e h e t "assembly t i p u a u " n y e l v vagy " c o m p i l e r " n y e l v . A probléma-orientált n y e l v m i n d i g " c o m p i l e r " n y e l v . A különböző t i p u s u n y e l v e k e t a szerző az alábbi módon Írja körül.

Az abszolút /vagy gépi/ n y e l v a számitógép n y e l v e . Nehéz hasz­

nálni, mert mnemotechnikai könnyítés n i n c s , minden mozzanatot táblá­

zatokból k e l l k i k e r e s n i , leírni.

Az assembly /összeállító vagy illesztő/ program mellőzhetővé t e ­ s z i a gépi n y e l v hasznaTatát, a program irható mnemotechnikailag jól memorizálható rövidités-nyelven. A programnak azonban szintén minden részletét f e l k e l l j e g y e z n i , a programlépések száma éppoly nagy, m i n t a gépi n y e l v e n i r t programé. Példa az assembly n y e l v e k r e az SPS /Sym- b o l i c Programming System = s z i m b o l i k u s programozó r e n d s z e r / és Auto- coder /ezek az IBM 1401-nól használhatók/, az Easycoder /Honeywell- 200/, FAP /az IBM 7094-hez/, az OSAS /a CDC 160A-aoz/. Ma már minden számitógépnek van saját assembly n y e l v e .

A c o m p i l e r n y e l v e k az assembly n y e l v e k tökéletesebb változatai.

I t t a programozd nem gépi utasításokat fogalmaz meg, hanem általáno­

sabb utasításokat / s t a t e m e n t / , amelyek a sok előregyárott alprograro / s u b r u t i n / behívásával és felhasználásával állitják Össze a szüksé­

ges programot. A c o m p i l e r e k r e n d s z e r i n t probléma-orientált n y e l v e k , m i n t a tudományos számitásokra alkalmas FOHTRAN, a k e r e s k e d e l m i a d a t ­ feldolgozás COBOL n y e l v e , az általános tudományos ALGOL, végül a l i s ­ tafeldolgozó IPL-V és LISP n y e l v e k . A c o m p i l e r n y e l v e k e t tulajdonkép­

pen minden számitógépnek egyformán k e l l e n e k e z e l n i e , de ez még nem oldható meg minden gépnél.

A generátor program o l y a n s o f t w a r e / s o f t w a r e - n e k a számitógép­

hez vásárolható programokat, programismertetőket, tananyagokat neve­

z i k , szemben a h a r d w a r e - r e l , ami gépet, készüléket j e l e n t , p l . s o r - nyomtatót, szalaglyukasztót e t b . / , amely más programokat generál a programozó utasitásai s z e r i n t . Tulajdonképpen egy rendkívül gazdag háttér-programból szed k i részleteket, hogy a konkrét célnak megfe­

lelő programmá állítsa össze. Könyvtári alkalmazása egyelőre n i n c s . A számítógépes eljárások tervezése a f o l y a m a t l o g i k a i tervezésé­

v e l , v a g y i s a folyamatábra megrajzolásával kezdődik. A folyamatábra összeállításánál használatos szimbólumok:

műveletek szimbólumai:

Feldolgozás: általában bármilyen feldolgozási mun­

k a f o l y a m a t o t j e l e n t h e t

TMT 18.óvf. 11-12.szám 1971.november-december

I n p u t vagy o u t p u t ; f e l i r a t j e l z i , hogy a művelet i n p u t - e vagy o u t p u t /bemenet-e vagy k i m e n e t /

Döntéa; minden r e n d s z e r b e n több döntés f o r d u l elő, tehát g y a k o r i J e l

Lyukasztás: adatrögzítés kézi művelete p l . kártya­

lyukasztó vagy szalaglyukasztó Írógéppel, a s z t a l i számológéppel a t b . I d e t a r t o z i k a lyukasztáaellen- órző billentyűzés l e

Rendezés, válogatási akár lyukkártyán, akár mágnes- szalagon vannak r e o o r d o k /feljegyzések/, akár Írá­

sos dokumentumokról, katalógualapokról v a n sző, mindezek computeres, a z o r t e r e s vagy kollátoros, aőt kézi rendezése és válogatása jelölhető a kör­

r e l

O f f - l i n e tárolás /az o f f - l i n e üzem v a l a m i külső, i d e g e n , tulajdonképpen "számítógéptől elválasztott"

vonatkozást Jelöl, szemben az o n - l i n e megoldással, ami "számítógéphez k a p c s o l t " üzemet j e l e n t / j v a l a ­ mely a feldolgozásban s z e r e p e l t könyv lerakása a p o l c o n vagy katalóguslap lerakása a katalógusba, tehát tároláe, de nem a számítógép memóriájában Program módosulat; réazletes programoknál haaznála-

t o a , nem a rendszertervezés folyamatábráinál, ame­

l y e k k e l e könyv f o g l a l k o z i k

Előre definiált f o l y a m a t ; a tervezés vége o l y k o r agy másik f o l y a m a t , amelyet már más l a p o n k i d o l g o z ­ t a k , tehát azárnoa ismétlőddJ elkerülhető egy i l y e n szimbólum alkalmazásával

Tárgyak szimbólumai:

Dokumentum; bármely papír dokumentum, p l . könyv, számitógéppel n y o m t a t o t t szöveg, 7,5 * 12,5 ca mé­

retű katalóguslap s t b .

Lyukkárt?a:

895

4i 75 db lyukkártya;

Lyukkártya-sorozat;

LyukBzalafi; kb. 25,4 mm / l hüvelyk/ széles papír­

s z a l a g , a m i l y e t a l y u k s z a l a g o s Írógépek /vagy a telexgépele/ l y u k a s z t a n a k

Mágnesazalagj egy orsó j e l e , amelyen a l u l a l e f u ¬ tó s z a l a g o t jelölik

Mágnestárcsa - mágneadob, közvetlen hozzáférésű tárolók; a mágnesszalag közepén lévő információ caak akkor érhető e l , ha a s z a l a g o t félig átcaé- véljilk; egy mágneedobon vagy mágnestárcsákón lé­

vő információ v i s z o n t "közvetlenül elérhető", Így az i l y e n memóriák elérési i d e j e s o k k a l rövidebb, s o k k a l kedvezőbb, m i n t a mágneeszalagé

O n - l i n e billentyűzet; a computer saját beavatkozó /bemeneti/ iróbillentyüzetét /és Írógépét i s / j e ­ l e n t i

Megjelenítő / d i s p l a y / ; ez tv-Bzerü képcső, amely a d o t t esetben kimenetként használható

( ^

Osszeadógép s z a l a g j a ; a bankok ügyvitelében van szerepe

Egyéb szimbólumok:

Végállomás; a f o l y a m a t elején éB végén a l k a l m a z ­ zák. Kgy f o l y a m a t n a k egy e l e j e van, de feltételek­

től függően több vége i s l e h e t

O

löl, tehát mindenkor párosával áll, j e l e z v e , hogy h o v a megy a z összeköttetés

I =

O <• ID.

H O.

H > *

<+ I t t

•a

•*

o

*<

o>

B

r t H j CD >

W Q i - i - E + I ^ r t t » ) - " O. 5T (6,

B b <*

«•«< o.

O O <R rt B CD.

r f - a C3* (D

• < n r

- o:

0 p m.

H B CD H H- H-

(C O p •V O: M rt rt »

1 B I

O O V o.

3 >

«5

O O V o.

ű) ro CD a ^ p .

H B <J c N N H H

n s fo. rt CD rt

rt O B i O K N 5 3 o- 3 o. N m 1 (i.

*< CM ( 0 . N V

O CD*

B V ^CD_{C H} ^CD 3 ^o

rt

( 0 Sí­ a PD. 3

rt o: U S N S>

H ^{O Ón rt 1 0}

•y. H •!«< 3 i •< N » . CD. o P- c t a

B - t *

f t

1

O. O

Oj M

O M

N • CD.

a CD.

* |

H

rt re

QS.

O"

*1 Ctk

Éh _a

a 0

•

rt

O.

1

a N K

a 1 H Í V

•. •: o

B rt H - M

o í fo^i*

B 9>> H •»

rt rt O - r t

V o.

rt B MOH O . V n > . « .

B o UJ * j B t»

rt •- •;

ff *1

rt a w N

P> P í r t o o

» i i i

CD. B i O

a a a m rt o. • M

H p p.

H - M B

1 » . » 0) N rt

H- O.

(0 09 B a e . - .• -o

B ío H

O. rt B.

Dl I

e B H

1 n *

3 H

O. CD.

A [ű

H H -

D l M |

I ;

ff ff

H rt

E3

i

•«

ID N

pl CD. B CD e<

n i c Ci-O 1 JT

O . O . t7* CO

rt a a

ÍJ- !-• 3¹ 3 («

3 f B . a « t Mi I H rt«-^

O ID.>4 DVDt.

rt« H f!

B * CD o

co, ir M p>

CJ I * H- rt

H- H r t 1 O. M ffl. ÍJ- <D rt I I D 3 3

rt Í > H O.

0 rt O I

0) H

I

c •« >

CD ED

^, 7^R- • •.

H Ö.

CD.K I CD a. p- rt a rt _{» o .} B e.00

•< í» f i . O B B

rt 1->

CD a

* rt r t ?

rt

rt l-J CD O >

cu.0 rn m

O rt CD tí N M p . r t H

^ Ci CDs

• P - H CD P (J- Dl pq- o . t i rt M)íjq

6

CD • D>

S ?r

H o :

(d 01 m ftrl h a

"CD dI"Cd"C0 W < H 4> H

"o Mm

- f - H J j 4 10 H i - I CO i~o h cn

1 « -HSO r - t S ' i CD . U PH [H

cn a> co H Í

7fT

r - t Vl *»

CD a

l - t - r t +*

CbrH O H H H l <0 >1

W-tí 0 -o oi f D t >

• r t H I CO

• M <m

-a) to a CD

•< >

t

1 N

« _{o o} ca

J4 -M

S rt * H

a r - t ni• m • a

4> M - t O • * » •

1 q -e t

3 c ^B a ⁼

- — - • - e o o

e >>

S DC e = 5 3 S > = X > ->

• • •

TJ J< rt M

H , rt - H E - < M -rt »>

>

S >1 HM <D

•a 13 ^{a «•» B} N d a

*•

• Jd a M -rt

• - r t O > i

= 0 0 * * TJ

s có i 3

N D - H +>

k r i * i i CB i - t i - H -o a a i - t o -•o >, i - J * - CO C

3 o> n Jd +>

» H 3 CD CO VD 10 t , Ü

öfl >> S í CD

•O M l H S

at M I H3

• H •*-» (3 CO

1 0 1 > ,

•3 i - i co tű M í i CO CD o> C n

I f i d>

CT) a) H>

J3 M - « n a o

•rt -a »

b 4* M H +• *> - ' " i M 9 -n

a) O h - n t , >.-a to

a *>

O. i r t +*

• « 4 > t g c M CO i r t « - t - O Ü a l i +> o <-id 0)

•rt o a co H1 S o >- ^D

i -o ni a CD r-t - U - f l i

CO « o n i co

<fl F N I * 01

• a aJ

•< Cd T> Cl +>

CO -o

•rt U •rt

CÜ o to q CD - r t

I CO

•rt -CD Hl 5J

u cg

• « r í

•P O 0 ) - O

•0) - r t

a Í J

•cO t I H I I O

rt rí

-a3 - r t

« ^{1 0}

a ca •«!

•p -a •

•rt-p,

CO n

cd

^ ED

•» l - l i r t cd cd ni

M > o

c -aj

1 n

<>> r H - f l l 1

cd O 01

J3 _c ^{TJ *• T3}

O ^{r-t cg ű}

a x « k i-

•a ^{+ * ' Í}

cd -M o. a CD

td • » « a

- r t - n DC a m <r> -O -H

•41 H +> (0 CD l - l 01 -H cd-«B u

cg cd B H -rt

•S a r t a 3 8 N - t ) "

CD > . 01 CO D CD

OSrt o-cd-o

OSrt

< » r r t

CDrH »cd H » r

I D t i K ) 0JH1 o, CD m I D A I CD rt a - d )

01 CO

•a uirtí a c r t 0J cd Cd'o r l S D ed + » i - t T I

rt ű rrt -W O CD H l

•cd >• oi o T I > , +> cdrt M

•rt -rt >rt ^ 01 O

1

rt ^{a)i cd i f}

N - a 01

*• fa»

CD *• -rt cd •íi 3 Q J C h

•cd co >. ül •M ^{• r t}

J3 a-, u rt : 0 •rt - r t r - l •O

t i i^Jlo o h ID | r i > I

TJ h a <H : 0 +> Hl Cd 01 rt

TJ h a <H

ü cd e

• r t M rt ^ + J : 0 » •M

S i r t 3

*o d) co

P i Q

•dl o ^ +• •

cd PI

O, CO Ml

•dl t-t C0 B / ^{M > ,}

•o^+> a

?

•af I I W - Í C e •rt *» B dl *» a a +* m ^{•H -03}

•rt i — 1 C0 Cv| •cd > ~Ü . H a ^

B i r t 03 ru e-- N i - l a - " - r t •a

•cO dl aj oi ^ED CD is g -o - r t

s>> M Hl S , C 10 1 C0r-l ^ 0 0 05 < c <n - M —0 +3

•o >>o o < ! CD ( H •rt o 03

TMT 18.évf. 1 1 - 1 2 . szám 1971.november-december

Káe l a p r a vonatkozó kapcsolójel;] ua. m i n t a nap- csolójel, de az összeköttetése egy másik l a p r a v o ­ n a t k o z i k /amelynek lapszamát f e l k e l l tüntetni/.

Ha a könyvtári munkafolyamatok számítógépes feldolgozásának a tervét a k a r j u k összeállítani, a k k o r először vázlatot k e l l készíteni, majd részletes folyamatábrát, végül az egész program részletéé leírá­

sát / l . ábra/.

Az alkalmazás könyvtári szempontból főleg a szerzeményezési, k a ­ talogizálási és a kölcsönzési munkaterületeken, nem kevésbé a folyó­

i r a t o k k a l k a p c s o l a t o s munkák területén lehetséges. E l v , hogy az egy­

ezer v a l a m i l y e n formában gépi információhordozóra /lyukkártyéra, l y u k s z a l a g r a , mágnesfilmre/ v i t t a d a t o t a müvek minden feldolgozási éa forgalmazási fázisában újra és újra f e l lehessen használni, b i z ­ tosítva ezáltal az egységek megnevezésének állandóságát, a z t i s , hogy u j a b b sajtóhibák ne k e l e t k e z z e n e k , végül számos szolgáltatás gyökeres megváltoztatását, megjavításét.

A kötet a gépesítésre valő átállás, v a l a m i n t a távolabbi Jövő irányzatainak ismertetésével zárul.

Dezső László

897

R E F E R Á T U M O K

K Ö N Y V E K 2 1 /K/7]

001.8.651.926

MAILLÓT, Jean:

La t r a d u c t i o n s c l e n t i f i q u e e t t e c h n i g u e . /A tudományos éa a műszaki fordítás./

Pária, E d i t i o n s E y r o l l e s , 1969. 253 p.

A t e l j e s e n g y a k o r l a t i irányú könyv gondosan kerüli az e l v o n t de­

finíciókat ás általánosításokat, ás a legkonkrátabb vonatkozásaiban tárgyalja a szakfordítást. A fordítás mechanizmusa ebben a szemlélet­

ben lényegesen leegyszerűsödik: f e l k e l l b o n t a n i a lefordítandó szőve get alkotóelemeire,, tiaztázni k e l l az egyes elemek szerepét, majd a célnyelv szókészletének elemeiből k e l l most már Összerakni a f u n k c i o ­ nális szempontból t e l j e s e n megfelelő u j szöveget, m i n t ahogyan az a gyár jár e l , amely azétszerel egy i d e g e n gyártmányt, megvizsgálja min den egyes géprész működését, hogy azután a saját alkatrészeiből állit hasson össze egy u g y a n i l y e n s z e r k e z e t e t . A legegyszerűbb esetekben megvan a raktárban a pontosan egyenértékű alkatrész /a szavak egyér­

telműek és a fogalmak megegyeznek/, más esetekben több elemből k e l l összeállítani egy alszerelvónyt /körülirés/, de az i s előfordul, hogy előregyártott szerelvényeket k e l l összeegyeztetni /idiómák/. Ugyanez­

z e l a h a s o n l a t t a l élve a mérettürés a forditás hűségének mértékét f o g j a k i f e j e z n i , az alkatrészkatalőgus p e d i g a szótárnak f e l e l meg. A ha s o n l a t r e n d s z e r e s továbbfejlesztésével egy egész fordításelméletet l e hetne k i d o l g o z n i , de a könyv nem e r r e törekszik, hanem konkrét vála­

s z o k a t akar a d n i a forditások során felvetődő g y a k o r l a t i kérdésekre.

A forditásnak és megtanulásának e g y i k legnagyobb nehézsége az, hogy a legkülönbözőbb problémák e g y s z e r r e j e l e n t k e z n e k , és a kezdő forditő nehezen i s m e r i f e l v i s z o n y l a g o s Jelentőségüket, kölcsönös kap c s o l a t a i k a t . A könyv első öt f e j e z e t e elsősorban ehhez nyújt eegitsé- get azáltal, hogy részletesen tárgyalja a szakkifejezések és a f o g a l ­ mak egyezését és eltéréseit, a különböző nyelvekben előforduló s z i n o ­ nimák és változatok kérdését, a félrevezető a l a k i hasonlatosságokat, az egymást csak részben fedő fogalmakból származó nehézségek kikerü­

lését és a z o k a t az e s e t e k e t , amikor nem egyeznek a két n y e l v b e n a f o ­ galmak. Ezek a kérdések lényegileg a szótárhaaználatra vonatkoznak.

A következő négy f e j e z e t általánosabb kérdésekkel, a n y e l v strukturá­

l i s felépítésével, a szóképzéssel, az Összetett kifejezésekkel ős a stílussal f o g l a l k o z i k , és az ezeket követő 10. és 1 1 . f e j e z e t tárgya a n y e l v és a nemzet közötti k a p c s o l a t , a n y e l v i sajátságok komplexu­

ma.

TliT 18.éví. 11-12.szám 1971.november-december

A szakfordító szoros k a p c s o l a t b a n van a tájékoztatással és a do­

kumentációval, és I l y e n irányú igényelt igyekeznek kielégíteni a kö­

vetkező f e j e z e t e k , amelyek a szótárakat és a kézikönyveket, a t e r m i ­ nológiai kérdéseket, a szabványosítást és a dokumentációt, az átírá­

s i e l v e k e t és szabályokat tárgyalják.

Az utolsó öt f e j e z e t i g e n hasznos felvilágosításokat ad a mér­

tékegységekről, a különböző jelölésekről, rövidítésekről, a f r a n c i a és a nemzetközi s z e r v e z e t e k nevének rövidítéséről, a tipográfiával k a p c s o l a t o s kérdésekről, a forditáBok külalakjáról és végül a kémiai elnevezésekről.

Minden egyes f e j e z e t b e n f r a n c i a , a n g o l A r i t és a m e r i k a i / , német ŐB o r o s z nyelvű példák érzékeltetik a tárgyalt kérdéseket.

/Szabó György/

2 2 / K / 7 1 022.433 GAWRECKI, DrahoBlav:

Gompact l l b r a r y s h e l v i n g .

Chicago, American L i b r a r y Assöciation, / I 9 6 8 . / I I I I , 185 p.

/ I I P P u b l i c a t i o n s . No.14./

A tömör raktározás, tehát a rendkívül értékéé könyvtári raktári tér minél gazdaságosabb felhasználása - érthető okokból - világszerte a szakmai érdeklődés előterében áll és v i s z o n y l a g gazdag s z a k i r o d a l o m ­ mal r e n d e l k e z i k . A sokrétű, b o n y o l u l t kérdéssel k a p c s o l a t o s elsÖ, igé­

nyes rendszerezést a szerző a d t a 1960-ban,szlovák n y e l v e n m e g j e l e n t háromrészes tanulmányéban.* E r r e f i g y e l t e k f e l az USA-ban, s angol n y e l v e n publikálták 1968-ban.

A kötet érdekessége még, hogy függelékben közli P.H. PASCSENKO, Ake JÜiOkHOV, BJörn TELL, F.J. HILL ós R.H. MÜLLER szakíróknak a könyv megjelenése előtt a különböző könyvtartudományi folyóiratokban a tö­

mör raktározás lényegéről, e l v i , g y a k o r l a t i kérdéseiről, típusairól, s e tároláei r e n d s z e r gazdaságosságéról szóló első leírásait és f e j ­ tegetéseit.

* Növő regélővé z a f i z e n i v zahranlŐních knihovnách. 1-3- M a r t i n , Ma- t i c a Slovenská, 1960. 3 db. /Prírucky pre vjfetavbu a zaíiadenie kniínic./

899

GAWRECKI nem törekszik a r r a , hogy a tömör raktározás minden v o - natkozáeát f e l f e d j e . E r r e ez idő s z e r i n t talán n i n c s i s lehetőség, h i s z e n egy most alakuló, fejlődésben lévő kérdésről van szó, amely­

nek jelentősége a maga részleteiben országonként más és más. Éppen ezért elsősorban a tömör raktározás e l v i kérdéseit kívánja tisztázni.

Gondosan felméri a szerző a tömör raktározás általános jellemzőit, majd a legfőbb típusokat i e m e r t e t i a gördülő állványok, i l l e t v e szek­

rények mozgatási iránya és módja s z e r i n t . Külön f e j e z e t b e n f o g l a l k o ­ z i k a forgópántoe r e n d s z e r e k k e l , m i n t amilyen a három párhuzamos áll- ványrendszerü Snead and Co.-féle, 3 1951-ben a chicagói Midwest I n t e r - l i b r a r y Centerben /Középnyugati Könyvtárközi Központ/ léteBitett be­

rendezés vagy az A r t Metál Co. négy párhuzamos állványsorral r e n d e l ­ kező megoldása. Leírja a fiókos r e n d s z e r e k e t / H a m i l t o n Comp.. Ames Stor-líor s t b . / , továbbá a síneken a tárolóhelyről az állványok /szek­

rények/ tengelyének h o s s z a n t i irányában, i l l e t v e az állványok tenge­

lyére merőlegesen kimozdítható típusokat / " p a r a l l e l and p e r p e n d i c u l a r s l i d i n g caees"/, v a l a m i n t ezeknek a típusoknak gépi- és kézierővel m o z g a t o t t változatait /Compactus I n g o l d e t b . / .

GAWRECKI minden esetben rámutat az egyes rendszerek előnyeire, hátrányaira és összehasonlítja az u j típusokat a hagyományos állvány­

elrendezésekkel, k i m u t a t v a azonos területen az u j r e n d s z e r különböző változatai révén elérhető tárolási kapacitás-növskedést. Mondanivaló­

ját e számításokon kivül érdekes r a j z o k k a l , sémákkal, vázlatokkal, ké­

p e k k e l egészíti k i a könnyebb megérthetőség kedvéért. A kiadvány kü­

lön érdeme a bibliográfiai utalások gazdagsága és pontossága.

A tanulmány utolsó f e j e z e t e a Szovjetunióban és Csehszlovákiá­

ban a tömör raktározással k a p c s o l a t o s u j u t a k a t , törekvéseket ée meg­

valósításokat - G.V. MEYENDORÍ, H. HAYERHCÍEH, D. GAWRECKI és mások elgondolásait i s m e r t e t i .

ÖBszegezve az e l m o n d o t t a k a t : GAWRECKI f o n t o s , érdekes könyvvel gazdagította a s z a k i r o d a l m a t . Leírásai, vizsgálódásai, mérései, egy­

bevetései alkalmasak a r r a , hogy tömör raktározási kérdésekben döntés­

r e h i v a t o t t könyvtárosokban a szakmai állásfoglalás kialakítását a l ­ kotó módon előmozdítsák.

/Tombor T i b o r /

900

TMT 18.évf. 11-12.szám 1971.nov ember-deoember

F O L Y Ó I R A T C I K K E K

A M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i cimü folyóirat t e m a t i k u e azáoiot s z e n t e l a tájékoztatási szakem­

berek képzésének. C i k k e i t most a 127/71 - 133/71

számú referátumok i s m e r t e t i k .

1 2 7 / 7 1 007:659.2t378.4/437/

Bevezető a M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i c. folyóirat t e m a t i k u s uzámához, amely a tá.iékaztatáfii munkatársak képzésével f o g l a l k o z n i . /Dvodem k tematickémü őíslu MTI o vychové informaőnlch pracovnikÜ./

- MERTA, A. » M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 12.k. 3.ez. 1970. p.1-2.

Nem véletlen, hogy a folyóirat szerkesztősége t e m a t i k u s számot s z e n t e l a tájékoztatási szakemberek - kutatók, operatív dolgozók és könyvtárosok - képzésének. Ma minden f e j l e t t államnak szüksége van a r e k o g n o s z k a t l v - tudományos, mtlszaki, szakmai -, a kultúrál!s-eaztá­

tikái és a közéleti információk optimális kommunikálására. E z z e l szem­

ben a könyvtáros- és a tájékoztatási szakemberképzés t a n t e r v e i világ­

s z e r t e és Csehszlovákiában egyaránt korszerűtlenné váltak. A humán képzettségű könyvtárosok és tájékoztatási szakemberek g y a k r a n tanács­

t a l a n u l állnak a k i b e r n e t i k u s tájékoztatási r e n d s z e r e k r e való átté­

rés kényszere előtt. Nincsenek meg a szükséges m a t e m a t i k a i , s t a t i s z ­ t i k a i , információelméleti, m a t e m a t i k a i nyelvészeti, szociológiai éa szociálpszichológiai i s m e r e t e i k . Könnyen belátható, hogy a h e l y z e t javításához a képzés korszerűsítésén keresztül v e z e t az u t . Csakhogy az i n f o r m a t i k a u j , még m i n d i g a születés állapotában lévő tudományág.

Nem v o l t még i d e j e átmenni az un. k o n s t i t u c i d s időszakon. Viták z a j ­ l a n a k létjogosultsága. J e l l e g e tekintetében. Mindez a képzés terüle­

tén óriási nehézségeket okoz. Várni mégsem szabad. A t e m a t i k u s szám­

ban közzétett tanulmányok a képzés problematikáján ik megoldására a l ­ ternatív J a v a s l a t o k a t t e s z n e k , s a szerző reméli, aogy a képzés nyo­

masztó kérdéseinek megoldásét g y a k o r l a t i l a g előrevivő v i t a a l a k u l majd k i .

/ F u t a l a T./

1 2 8 / 7 ] 007:659.2!378.4/437/

A tájékoztatási szakembereit képzésének kérdései C a eh szlováki á-

b a J 1- /Otézky vychovy informaönich p r a c o v n i k i l v CSSH./ - KOFNOVEC";^-L.

- M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 12.k. 3.sz. 1970. p.3-14.

A szerző a tájékoztatási szakemberek képzésének csehszlovákiai rendszerét az alábbi k e r e t e k b e n látja mego1dandónakt

általános és szakosított i n f o r m a t i k a i t a n f o l y a m o k ;

általános és szakosított középiskolai szintű i n f o r m a t i k a i kép­

zés;

egyszakos, kétszakos és szakosított, posztgraduális egyetemi szintű i n f o r m a t i k a i képzés;

kutatóképzéa / a s p i r a n t u r a / .

A felső szintű képzésen belül a kétszakos képzés megoldása a l e g ­ sürgetőbb. Ellentétben egyéb szakemberekkel, h i t e t teáz a " t i s z t a " , azaz egyszakos egyetemi képzés fenntartásának szükségessége m e l l e t t , bár e l i s m e r i , hogy i l y e n képzettségű szakemberekből v i s z o n y l a g kevés­

r e van szükség.

Ezután számításokat végez a kiképzendők számára és szintjére v o ­ natkozóan, a különféle t i p u s u tájékoztatási intézmények optimális lét­

számából éa a létazámok optimális képzettségi összetételéből k i i n d u l ­ v a , /így p l . az ágazati tájékoztatási intézményben 50, a szakmaiban 10, a vállalatiban 3 dolgozóval számol./

Véleménye s z e r i n t J e l e n l e g 514 /ebből a Cseh SzK-ban 410/ egysza­

kos, 1344 /ebből a Cseh SzK-ban 1080/ kétszakos felsőfokú, v a l a m i n t 743 /ebből a Cseh SzK-ban 590/ középfokú végzettségű munkatársra l e n ­ ne i n d o k o l t a n szűkség a tájékoztatási intézményekben.

Ha ehhez hozzászámítjuk a kieBŐk f o l y a m a t o s utánpótlásából k e l e t ­ kező ezükségletek kielégítését i s , akkor csupán a Cseh SzK-ban 1975¬

1985 között évente kb. 60 egyszakos, k b . 130 kétszakos egyetemi vég- zetteógü és k b . 70 középiskolai végzettségű munkatársat k e l l e n e kiké­

p e z n i . /KéeŐbb a beiskolázást természetesen csökkenteni k e l l . / A valóság e z z e l szemben az, hogy a prágai egyetem évente k b . 20 egyszakos hallgatót bocsát k i , és a j e l e n l e g rendelkezésre álló kapa­

citás nem t e s z i lehetővé több hallgató felvételét.

/ F u t a l a T,/

TMT lS.évf. 11-12.szám 1971.november-december

1 2 9 / 7 1 007:659.2:378.4/437/

Tájékoztatási szakemberek egyetemi képzése. /K vysokoakolskému vzdélávání informacních pracovníka./ - CEJPEK, J . = Metodika a t e c h ­ n i k a i n f o r m a c i , 12.k. 3.ez. 1970. p.15-34.

Az egyetemi tájékoztatási szakemberképzés megszervezésénél, i l ­ l e t v e továbbfejlesztésénél - a szerző s z e r i n t - az alábbi elméleti meggondolásokbél k e l l k i i n d u l n i :

1. A képzést az információs kommunikáció területén végzett szak­

m a i l a g kvalifikált g y a k o r l a t i munkához szükséges tudományos módszerek elsajátításaként, sokféle i s m e r e t , g y a k o r l a t i készség és jártasság megszerzéseként k e l l f e l f o g n i .

2. Az információs kommunikáció a társadalmi kommunikációnak a dokumentumgréfiai információs forrásokat közvetltó része. Ha az i n ­ formációs kommunikációban elő i s f o r d u l a szóbeli kommunikáció, az közvetlenül azokon a dokumentumokon a l a p o z i k , amelyek az információk meghatározott időre, változatlan formában való megőrzésére ée sokszo­

r o s felhasználására szolgálnak.

3. A képzés "kristályosodási magja" az i n f o r m a t i k a i képzés. Az i n f o r m a t i k a körülhatárolása a j a v a s o l t képzés szempontjából a követ­

kező: o l y a n társadalomtudományi diszciplína, amely abból a célból t a ­ nulmányozza a dokumentumgráfiai információk társadalmi cseréjének és közvetítésének tulajdonságait /nem a t a r t a l m u k a t ! / , struktúráját és törvényszerűségeit, hogy a társadalom információs megismerési szük­

ségleteivel összhangban álló optimális információs-kommunikációs r e n d s z e r t hozzon létre.

Ez a z t j e l e n t i , hogy az i n f o r m a t i k a az információk keletkezésé­

nek, terjedésének, biztosításának, beszerzésének, a n a l i t i k u s - s z i s z t e ­ m a t i k u s feldolgozásának, tárolásának, megőrzésének és közvetítésének kérdéseit tanulmányozza, i l l e t v e e z z e l k a p c s o l a t b a n e tevékenységek irányítását, szervezését, módszertanét, technikáját és történetét. Az i n f o r m a t i k a szorosan kapcsolódik a társadalmi kommunikáció elméletei­

hez, amelyek a társadalmi kommunikáció folyamatát a legkülönbözőbb a s ­ pektusokból tanulmányozzák.

4. A társadalom megismerési folyamatának típusait t e k i n t v e , az i n f o r m a t i k a egyaránt f o g l a l k o z i k a tudományos és a kulturális i n f o r ­ mációs kommunikációval, annak különféle tevékenységeivel és r e n d s z e ­ rével. E két szféra kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, noha r e l a t i - ven önálló egészet i s képez, amelyet a társadalmi munkamegosztás tör­

ténetileg alakított k i . A kettő egyensúlyának biztoBitásét a s o k o l d a ­ lú emberi személyiség kialakításénak szükségessége k c v e t e l i meg.

5* A csehszlovákiai körülmények közepette különösen f o n t o s : meg k e l l szüntetni a s z u b j e k t i v - o b j e k t i v e l l e n t e t e k e t a hagyományos könyvtári és bibliográfiai, i l l e t v e a s z a k i r o d a l m i tájékoztatási t e ­ vékenység között, nem szabad megengedni, hogy e két tevékenység elmé­

l e t e és g y a k o r l a t a külön-külön vágányon fusson.

903

A tájékoztatási szakemberek képzésének három alapvető összetevő­

j e van, nevezetesen az i n f o r m a t i k a i , a szakterületi őa a n y e l v i öez- szetevŐ.

Az I n f o r m a t i k a i összetevő korszerű oktatása megkövetelné a ha­

gyományos könyvtároBképzéai programok és az i n f o r m a t i k a legújabb eredményeinek integrálódásét. / E h e l y e t t a legtöbb felsőoktatási i n ­ tézmény vagy i n f o r m a t i k a i réfejelóseel vagy pórhuzamos i n f o r m a t i k a i etudiummal kísérletezik a hagyományos programok többé-kevésbé való megtartása m e l l e t t , ami zsákutca./ A korszerű I n f o r m a t i k a i oktatási program az alábbiak érvényesítését követeli meg:

1. Már a stúdium elején meg k e l l i s m e r t e t n i a hallgatót a társa­

d a l m i kommunikáció elméleteivel, a társadalom megismerő tevékenységé­

v e l foglalkozó tudományágakkal, hogy problémaérzékeléee k i a l a k u l j o n . 2. E z t követően k e l l kialakítani benne az i n f o r m a t i k a i s z a k t u ­ dást. A szaktárgyak azonban nem vállalkozhatnak az i n f o r m a t i k a e g y i k - másik területének t e l j e s bemutatására és elsajátíttatáséra, inkább csak annak a h e l y n e k megértetésére, amelyet a dokumentumgráfiai informá­

lás folyamatában betöltenek. Nem szabad eközben m e g f e l e d k e z n i a kap­

c s o l a t o k felvázolásáról és a d i d a k t i k a i követelményekről.

3- A sajátos i n f o r m a t i k a i tárgyak két többé-kevésbé önálló t a n ­ tárgy-csoportra bonthatók. Az e g y i k c s o p o r t a bevezető tárgyak f o l y ­ tatásaként és elmélyítéseként fogandó f e l . Elméleti és módszertani biztonságot ad a hallgatónak a másik, részben-egészében a l k a l m a z o t t

és technológiai jellegű tantárgycsoport elsajátításához.

4. Ehhez járul még a szabadon választható ós a fakultatív tár­

gyak c s o p o r t j a , amely a specializálódás utján indítja e l a hallgatót.

A s z a k i s m e r e t i összetevő biztoBitésa nagyon b o n y o l u l t kérdés.

Nemcsak a képzés megszervezése szempontjából az, hanem a szociológiai mobilitás szempontjóból i s , kivált ha a s z a k i s m e r e t i összetevő - ér­

téke, alapossága, elmélyültsége folytén - meghaladja az i n f o r m a t i k a ­ i t . A különféle lehetőségek előnyeit, hátrányait és az információs munka szempontjából való realitásait t e k i n t v e , a kétszakos és a k i ­ egészítő képzés létezik Csehszlovákiában a legjárhatóbb útnak. /A kü­

lönféle lehetaéges kombinációkat a tanulmány részletesen t a g l a l j a . / A n y e l v i összetevő fontossága és s z i n t j e az információs munkakö­

rök függvénye. Annyi b i z o n y o s , hogy az u j a b b nemzedékek nyelvtudásá­

v a l komoly problémák vannak. Hogy miként k e l l a Jövendő tájékoztatá­

s i munkatársak i d e g e n nyelvtudását elősegíteni, a r r a vonatkozólag t o ­ vábbi felméréseket k e l l végezni.

Végűi sző e s i k még - az e d d i g f e l s o r o l t e l v e k n e k a képzésben történő realizálásával k a p c s o l a t b a n - a tanulmányok differenciálásá­

ról, a differenciálás szükséges és lehetséges mértékéről s t b .

\ / F u t a l a T./

TMT 18.évi. 11-12.szám 1971.november-december

1 3 0 / 7 1 007.659-2*378.2/437/

Az i n f o r m a t i k a oktatásának aspiráns p r o g r a m j a . /Aáplrantaky program vyuky i n f o r m a t i k y . / - CIGANIK, M. = M e t o d i k a a t e c h n i k a i n ­ f o r m a c i , 12.k. 3.sz. 1970. p.35-44.

Csehszlovákiában e d d i g nem a l a k u l t k i a s z a k i r o d a l m i tájékozta­

tás l e g f e j l e t t e b b válfaja, amelyet a n a l i t i k u s tájékoztatásnak l e h e t n e v e z n i . /Ennek termékei a következik l e h e t n e k : egy-egy problémakör p i l l a n a t n y i helyzetéről készített tanulmányok, tanulmányok a megisme­

rés "fehér foltjairól", trendtanulmányok, tanulmányok a döntések elő­

készítéséhez, a legújabb i s m e r e t e k e t és fejlődési t r e n d e k e t általáno­

sító tanulmányok, az információkat a közvetlen felhasználás és a táv­

l a t i fejlődés szempontjából osztályozó tanulmányok./

Az i l y e n tevékenység megszervezésére, szélesebb körű oktatására, i l l e t v e magának a tevékenységnek az elvégzésére megfelelő szakembere­

k e t k e l l kiképezni. E célra az a s p i r a n t u r a bevezetése létszik a l e g ­ alkalmasabbnak. A csehszlovákiai v i s z o n y o k 15 év távlatában e képzé­

sen belül

1 . az elméleti /kutató/;

2. a számítógépi /computeres tájékoztatási r e n d s z e r e k / ; 3. az a l k a l m a z o t t i n f o r m a t i k a i /tájékoztatási r e n d s z e r e k / ; 4. az irányítási /tájékoztatási központok vezetése/

apecializáolót kívánnak meg. /A tanulmány a továbbiakban részletezi az egyes specializációk tartalmát és megadja a z t a s z a k i r o d a l m a t , amely alapját képezhetné az aspiránsok tanulmányi programjának./

A képzés J e l l e g e megköveteli, hogy e z t a e t u d i u m o t a természet­

tudományi k a r r a telepítsék, s abban több természettudományi tanszék, a táreadalomtudományi k a r több tanszéke, i g y - p l . Prágában - minde­

nekelőtt a K a t e d r a knihovedy a vedeck^ch i n f o r m a c i /Könyvtártudomá­

n y i és I n f o r m a t i k a i Tanszék/, v a l a m i n t - szükség s z e r i n t - műszaki, természet- és társadalomtudományi kutatóintézetek vegyenek részt. Po­

zsonyban fennáll a lehetőség az aspiránsképzés, i l l e t v e annak e g y i k ­ másik specializációja gyors megindításéra, minthogy a természettudo­

mányi k a r o n K a b i n e t i n f o r m a t i k y / I n f o r m a t i k a i K a b i n e t , később Inté­

z e t / felállítását t e r v e z i k .

Speciális i n f o r m a t i k a i posztgraduális stúdium. /Specializovaná poetgraduální vyuka v i n f o r m a t i c e . / - #1ESENBEKGEÍÍ, I . - M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 12.k. 3.sz. 1970. p.45-55.

A posztgraduális stúdium fogalma alá tulajdonképpen háromféle e t u d i u m o t s z o k t a k b e s o r o l n i , um.

/ P u t a l a T./

1 3 1 / 7 1 - 007:6^9.2:378.046.4/437/

a ráfejelő képzést, amely másféle vagy r o k o n felsőfokú képzett- Bégre ópiti rá az u j a b b s z a k i s m e r e t e k e t j

a szorosan v e t t posztgraduális képzést, amely a m e g s z e r z e t t f e l ­ sőfokú képesítést f e j l e s z t i tovább, mégpedig vagy általános vagy spe­

ciális j e l l e g g e l . Ez a specializálódás történhet munkakör vagy tárgy s z e r i n t , e e e t l e g a kettő kombinálásával;

a tudományos képzést / d o k t o r i stúdiumok, a s p i r a n t u r a , k a n d i d a t u ­ r a / .

A szorosan v e t t posztgraduális képzést Csehszlovákiában m i n i s z ­ t e r i utasítás szabályozza /49/1967/. I l y e n posztgraduális stúdiumot e d d i g az orvosok, a vegyészek, a mezőgazdászok ée a közgazdászok szá­

mára s z e r v e z t e k .

A prágai Karlová U n i v e r s i t a /Károly Egyetem/ K a t e d r a knihovedy a vedeckyoh informáci /Könyvtártudományi ós I n f o r m a t i k a i Tanszék/

mindeddig csupán a ráfejelő képzést honosította meg. Ennek keretében e d d i g egy könyvtaros /1964-65/, két i n f o r m a t i k a i /1966-67 és 1967-68/

és egy vegyes /1969-70/ ráfejelő t a n f o l y a m o t s z e r v e z t e k . E kétéves tanfolyamoknak nem v o l t túlságosan nagy vonzóerejük. Részben, mert t u l hosszúak v o l t a k , részben mert különféle előképzettséggel r e n d e l ­ kezők n y e r h e t t e k felvételt, ami egyesek szamára e z e k e t , mások számá­

r a meg azokat a tárgyakat t e t t e t u l nehézzé, vagy megfordítva) t u l könnyűvé, semmi u j a t nem mondóvá.

A szükségletek a z t j e l z i k , hogy az informatikában i s teljeskörü posztgraduális képzési r e n d s z e r t k e l l kialakítani. Az e d d i g i ráfeje­

lő képzés idejét l e k e l l e n e szállítani egy évre, és a felvételeknél ügyelni k e l l e n e a r r a , hogy legalábbis rokon előképzettséggel r e n d e l ­ kezőkből álljanak az egyes évfolyamok. A szorosan v e t t általános j e l ­ legű posztgraduális kápzést a korábban végzett i n f o r m a t i k u s o k r e n d ­ szeres továbbképzésévé k e l l e n e f e j l e s z t e n i . A speciális jellegű p o s z t ­ graduális képzés lehetőségei közül mindenekelőtt a munkakör s z e r i n t szakosodé stúdium vár meghonosításra / p l . a különféle Iskolatípusok informatika-oktatói szamára/. A kombinált t i p u s u posztgraduális kép­

zési formát a szakember-utánpótlás biztosítására lenne kívánatos f e l ­ használni, nevezetesen ugy, hogy a különböző felsőfokú tantintézetek utolsóéves hallgatói - társadalomtudományi, i l l e t v e természettudomá­

nyi-műszaki csoportosításban - Jelentkezhetnének e etudium elvégzé­

sére, amelyet a diplomájuk megszerzése utáni egy óv a l a t t e l i s vé­

geznének. További, bevezetésre j a v a s o l t lehetőség a meghatározott i n ­ tézménycsoportok s z e r i n t i /könyvtárak, tájékoztatási intézmények, k i ­ adók, továbbá publicisták, muzeológusok/, v a l a m i n t meghatározott irányzatok s z e r i n t i /pedagógiai, elméleti-kutatási, számítástechni­

k a i , rendszerelemzési s t b . / specializált posztgraduális képzés. A tárgy s z e r i n t i epeclalizéciő, minthogy egy k i s országban egy-egy szűk tárgykörben m e g h i r d e t e t t t a n f o l y a m r a kevés jelentkező akadna, nemzet­

közi megoldásra vár. Hészben e hiányok pótlására, részben a kutatók és az oktatók utánpótlására k e l l az Önálló tudományos képzést meg­

s z e r v e z n i .

/ P u t a l a T./

TMT lö.ővf. 11-12.szám 1971.november-december

132/71 007:002:377.6/437/

Tudományos és műszaki információk oktatása könyvtáros közőpisko- lábanT /Vjíuka védeckych a technickích i n f o r m a c i na s t f e d n i k n i h o v - nické s k o l e . / - EROUPOVA, Z. - GUBISOVi, B. • M e t o d i k a a t e c h n i k a i n ­ f o r m a c i , 12.k. 3-sz. 1970. p.57-64.

Az 1967 óta tartó előkészületek után az 1969/70-es tanévben Prá­

gában a könyvtáros középiskolán kiegészítő jellegű képzést indítottak a tudományos-műszaki információk témaköréből. A kétéves t a n f o l y a m r a középiskolai és szakközépiskolai érettségizettek j e l e n t k e z h e t t e k . A felvételi v i z s g a idegen n y e l v i Írásbeliből, i n t e l l i g e n c i a tesztből és a felvételi bizottsággal f o l y t a t o t t beszélgetésből állt. A felvételi vizsgákon maximálisan 135 p o n t o t l e h e t e t t elérni. E z t a pontszámot 8 pályázó közelitette meg. 19 pályázó 70-100 p o n t o t őrt e l , 25 pályázó 70 pont a l a t t maradt. Különösen a választott i d e g e n n y e l v /ez l e h e ­ t e t t a n g o l , f r a n c i a vagy német/ lemeretőnek színvonala v o l t a l a c s o ­ nyabb a feltételezettnél. /Az orosz n y e l v legalábbis közepes szintű tudását Csehszlovákiában minden érettségizettnél a d o t t n a k v e s z i k . / Vógülis a t a n f o l y a m r a 32 hallgatót v e t t e k f e l .

Az előkészítő munkák azért húzódtak e l , m i v e l előzetesen k i k e l ­ l e t t d o l g o z n i az i l y e n t i p u s u végzettség hozzávetőleges pályaképét, i l l e t v e ezek alapján a t a n t e r v e k e t . Továbbá h e l y e t k e l l e t t biztosíta­

n i a végzettek számára a bértáblázatokban i s . A t a n f o l y a m t a n t e r v e a következő:

Tantárgy I.évf. Il.ővf. összesen

1. Az információs források

i s m e r e t e 6 5 11

2. A tudományos-műszaki tájékoztatás

s z e r v e z e t e 2 2 4

3. Az információé f o l y a m a t o k r a c i o n a ­

lizálása 4 3 7

4. Bibliográfia és dokumentáció 2 5 7

5. Tanulmányi és elemző tevékenyeég

-

2 2

6. A tudomány és a t e c h n i k a fejlődése 2

-

2 7. A középiskolában t a n u l t idegen

n y e l v - m i n t elBŐ élő n y e l v - t o ­ vábbtanulása /e n y e l v e k között már természetszerűen s z e r e p e l az o r o s z

i s / 3 3 6

8. A második élő idegen n y e l v /válasz­

t o t t n y e l v / 5 5 10

9. Gépírás 2 2 4

907

Tantárgy I.éVf. II.évi. összesen

10. Testnevelés 2 1 3

1 1 . Szakmai g y a k o r l a t 4 4 e

üeezesen 32 32 64

Nem kötelező tárgyak:

Idegen nyelvű társalgás 2 2 4

Matematika 2 2 4

A t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a hallgatóság tanulmányai kezdetén i g e n nehezen értette meg a szakmai tárgyakat, nehezen érzékelte a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás célját és lényegét. Ez a z t m u t a t j a , hogy a közép­

iskolákban i l y e n vonatkozásban a diákok egyáltalán nem kapnak e l i g a ­ zítást, indítást. Valójában a véletlen, i l l e t v e a szülők előzetes ér tesülései következtében j e l e n t k e z t e k a későbbi hallgatók e r r e a pá­

lyára. A tanári k a r - lévén ez kísérleti vállalkozás - különös gond­

d a l fáradozott a nehézségek áthidalásán. A s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k a t i s f i g y e l e m b e véve. a szükségesnek bizonyuló t a n t e r v i módosítások végrehajtása után 1970/71-től u j a b b évfolyamokat indítanak.

A szerzők véleménye s z e r i n t e z t a képzést át k e l l e n e telepíteni a n a p p a l i középiskolai k e r e t e k b e , m i v e l a ráfejelő t a n f o l y a m o k k a l nem l e h e t kielégíteni a fokozódó - elsősorban mennyiségi - szükségle­

t e k e t .

/ F u t a l a T./

133/71 007:659.2:378.4/437/

Okozhatnak-e katasztrófát a képzés problémái a s z a k i r o d a l m i tá­

jékoztatásban? /Mohou problém.y vjrchovy z a v i n i t k a t a s t r o f u ve VTEI?/

- TOMAN, J . " M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 12.k. 3.ez. 1970. p.65- 76.

Kb. 1 9 6 0 - i g a tájékoztatási Intézmények személyzeti politikájá­

ban a kiválasztás első ismérve az Idegen nyelvtudás v o l t . Az i n f o r m a ­ t i k a i és az ellátandó területre vonatkozó i s m e r e t e k elsajátítását leginkább a gyakorlattól remélték. Az a k k o r i idők körülményeinek ösz- szejátezása folytán /nevezetesen: v i s z o n y l a g bőséges kínálat az i d e ­ gen nyelvtudással rendelkezőkből, az a l k a l m a z o t t dokumentációs t e c h ­ n i k a egyszerűsége e t b . / a tájékoztatási intézményekben f e l a d a t a i k n a k többé-kevésbé színvonalasan megfelelő munkatársi kollektívákat l e h e ­ t e t t kialakítani.

Azóta azonban az i n f o r m a t i k a komplex tudományággá fejlődött, a g y a k o r l a t i s u j a l a p o k r a kezd helyeződni. Számos poszton az ellátan­

dó területnek megfelelő közép-, sőt felsőszintű szaktudós k e l l .

TMT le.óvf. 11-12.szám 1971.november-december

A tájékoztatási intézmények mind több nehézséggel küzdenek a személyzeti politikában. Az idegen n y e l v e k e t jól tudó munkatársak l a s ­ san nyugdíjba mennek, a közép- és f i a t a l generáció nyelvtudása szeré­

nyebb, s a k i közülük t u d i s n y e l v e k e t , másutt nagyobb k a r r i e r t f u t h a t be. A felsőfokú könyvtáros- és tájékoztatási ezakemberképzés rendkí­

vül kevés u j szakembert produkál. Ezek felkészültsége i s korszerűt­

l e n , ráadásul egyszakos. A képzés hibáit mindenki látja, birálja, ám e d d i g a l i g történt v a l a m i a r e f o r m érdekében.

A "nyelvtudás - i n f o r m a t i k a1' és a "szakismeretek - i n f o r m a t i k a "

t l p u s u felsőfokú képzettség megszerzésének lehetővé tétele b i z t o s k i ­ u t a t J e l e n t e n e . A "szakismeretek - i n f o r m a t i k a " t l p u s u képzettséghez hozzáértendő az idegen n y e l v e k v a l a m i módon és meghatározott f o k o n való elsajátítása i s .

A "nyelvtudás - i n f o r m a t i k a " típus megvalósítását az egyetem máris vállalhatná, ugy, hogy t a n t e r v i korszerűsítést és tömörítést h a j t végre, s e z z e l k b . 2 és fél év lenne felszabadítható két idegen n y e l v színvonalas elsajátításéra.

A képzési problémák megoldásával egy p i l l a n a t o t sem szabad vár­

n i . Sőt: kérdés, hogy nem késó-e máris, m i v e l a mai intézkedések t u ­ lajdonképpen csak 1977-ben hozzák meg az első eredményeket.

/Fatála T./

134/71 02:577.6

A könyvtárosok részidős oktatása - állandó szükséglet. / P a r t - t i m e e d u c a t i o n i n l i b r a r i a n e h i p - a c o n t i n u i n g need./ - STANDLEY, A.E.

= L i b r a r y Associatíon Record, 72.k. 3-sz. 1970. p.91-92.

A könyvtárosok képzésének, továbbképzésének e g y i k lehetséges f o r ­ mája - a n a p p a l i , un. t e l j e e képzés /= f u l l - t i m e e d u c a t i o n / m e l l e t t - a rövidebb időtartamú, un. réezidős /= p a r t - t i m e e d u c a t i o n / t a n f o l y a m ­ rendszerű képzés. A részidős könyvtárosképzés állandó, f o l y a m a t o s szükséglet, különösen a nem közművelődési könyvtárakban. Az'oktatás megvalósítása érdekében célszerű lenne könyvtérügyi részidős oktatási központokat létesíteni, melyeket a n a p p a l i t a g o z a t o s könyvtárosképzó Intézmények és egyéb könyvtárügyi s z e r v e z e t e k támogatnának. A részidős továbbképzés rövid t a n f o l y a m a i t r e n d s z e r e s e n , korlátozott számban a sürün l a k o t t területek központjaiban k e l l e n e megszervezni.

A részidős könyvtáros tanfolyamok - mindenkor az a n g l i a i v i s z o ­ nyokat véve f i g y e l e m b e - a következő lehetőségeket nyújthatnák a könyvtárosok részére:

könyvtáros vizsgára való előkészítés olyanok szamara, a k i k bár­

m i l y e n okból nem tudnak a n a p p a l i oktatásban résztvenni; természetesen i t t a v i z s g a követelménye és a tananyag ugyanaz, m i n t a n a p p a l i kép­

zésnél ;

909

tervszerű, r e n d s z e r e s rövid kurzusok szervezése v a l a m i l y e n könyvtárosi képzettséggel már rendelkező, bármilyen t i p u a u könyvtár­

ban dolgozó könyvtárosok számára;

könyvtáros t a n f o l y a m o k olyanok számára, a k i k v a l a m i l y e n más - r e n d s z e r i n t műszaki - magasabb képesítéssel már r e n d e l k e z n e k )

az ASIIB / A s s o c i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Bu- reauz = Szakkönyvtárak ős Tájékoztató Irodák Szövetsége/ által rende­

z e t t bevezető kurzusokhoz hasonló t a n f o l y a m o k rendezése;

ad hoc, tehát alkalomszerű, például hétvégi konferenciák o l y a n témákról, amelyek iránt éppen érdeklődés állapítható meg;

tájékoztatás nyújtása a könyvtárügy egyes kérdéseiről például k i B iparvállalatok képviselői számára.

/Korévek L./

135/71 021778.1 A könyvtári fotómásolatok költségeivel foglalkozó bizottság be­

számolója. /Report o f t h e p h o t o c o p y i n g c o s t s i n L i b r a r i e s Committe'eT/

- SULLIVAtJ, R.O. = L i b r a r y Resources and T e c h n i c a l S e r v i c e s , 14.k.

2.BZ. 1970. p.279-28g.

Az ALÁ /American l i b r a r y A s s o c i a t i o n = A m e r i k a i Könyvtári Szö­

vetség/ bizottságot h o z o t t létre a fotómásolatok költségeinek megvizs­

gálására, a könyvtári fotólaboratóriumok árkalkulációs tevékenységé­

nek tanulmányozására. E bizottság célul tűzte k i nemcsak a műszaki költségek számbavételét, hanem a kapceolódó ügyviteli munka és más szolgáltatások költségeinek vizsgálatát i s . A fotómásolatok költsé­

g e i v e l foglalkozó bizottság kérdőiveB adatgyűjtéssel kezdte munkáját:

az 1966-ban m e g j e l e n t p i r e c t o r y o f L i b r a r y F h o t o d u p l l c a t i o n S e r v i c e s c. kézikönyvben szereplő 124 könyvtártól kért be a d a t o k a t az alábbi kérdésekre:

1 . Ingyenes-e az árkalkuláció?

2. Felszámitja-e a könyvtár ügyfeleinek a dokumentum azonosítá­

sának és fotólaboratóriumba való szállításának költségeit?

3. M i l y e n költségtényezőket vesznek f i g y e l e m b e a fotómásolatok árának megállapításánál?

109 könyvtár válaszolt a kérdésekre. Az első kérdésre túlnyomó­

részt igenlő válasz érkezett, csupán három könyvtár számit f e l külön d i j a t az árkalkulációért, A második kérdés válaszai nem v o l t a k i l y e n egyértelműek. 89 könyvtár felszámit, 20 nem számit f e l azonosítási vagy szállitási költséget. Egyes könyvtárak kötetenként 20-25 c e n t e t , mások 10-30)6 kezelési költséget számítanak a fotómásolat árához, s vannak munkaidőt / p l . óránként 5 dollárt/ számlázó könyvtárak i s . A könyvtárak nagysága és J e l l e g e , olvasókörük és szolgáltatásaik külön­

bözősége következtében a harmadik kérdésre a d o t t válaszok mutatták a legnagyobb változatosságot. A kérdőiven f e l s o r o l t 11 költségösszete-

TMT lS.óvf. 11-12.szám 1971.november-december

vő közül a következők f o r d u l n a k elő a legnagyobb százalékban:

munkabér 5 5 $ anyagok 66jí felszerelés beszerzési, kölcsönzési d i j a

és értékcsökkenése 44; i

karbantartás Xerox 914 vagy hasonló máso­

lógépek esetében 2 5 Í postaköltség 19°6 egyéb költség 179É gyakorisággal s z e r e p e l a megkérdezett könyvtárak árkalkulációiban.

A könyvtáraknak kevesebb m i n t f e l e képes bevételeiből f e d e z n i a szolgáltatások költségeit. Ez m e g f e l e l a tárgyban korábban készített felmérések a d a t a i n a k . Xerox 914 és hasonló másolókészülékek esetében r e n d s z e r i n t felszámítják a m u n k a d i j a t és az anyag kikeresésének költ­

ségeit, a könyvelési költségeket azonban nem. Ilinél nagyobb egy könyv­

tár és használóinak köre, annál nagyobb az igénybevétele, s e z z e l arányban törekednek a valóságos költségek érvényesítésére a fotomáso- lási árakban. A fotomásolás árával foglalkozó, korábban m e g j e l e n t köz­

lemények i s feltárták, hogy a fotómásolatok előállítása o l y a n i n d i ­ r e k t , r e j t e t t költségeket i s j e l e n t , amelyeket a nagyközönség nem I s ­ mer / p l . ügyvitel, érdeklődőknek válaszadás, könyvek kikeresése a raktárból, könyvek visszaosztása, a gyakran h e l y t e l e n vagy elégtelen bibliográfiai adatok azonosítása s t b . / .

A H i s t o r y c. folyóiratban 1968-ban m e g j e l e n t , az a n g l i a i fotomá­

solás helyzetét elemző tanulmány s z e r i n t , ha a fotómásolat-szolgálta­

tás idejét a J e l e n l e g i több hónapról sikerülne l e g f e l j e b b egy hétre rövidíteni, a könyvtári olvasótermek igénybevételét jelentős mérték­

ben csökkenteni tudnék a kiadáBOk emelése nélkül. E tanulmány j a v a s o l ­ j a a B r i t i s h Museum fotomásolási árrendszerének megváltoztatását, az önellátó r e n d s z e r bevezetését, különösen a nagy, k e r e s k e d e l m i jellegű megrendelések esetében, továbbá kétszeresére f e l e m e l t áron az e x p r e s s z m i k r o f i l m és fotókópia szolgáltatás megvalósítását.

A Német Szövetségi Köztársaságban az egyetemek közötti könyvköl¬

csönzés kiküszöbölése érdekében az egyetemi hallgatók költségtérítés­

s e l r e n d e l h e t n e k olcsó xerox másolatokat. Hollandiában bagmar olvasó- készülékeket vásárolhatnak az egyetemi hallgatók állami árhozzéjáru- lással.

A könyvtári fotómásolatok költségeivel foglalkozó bizottság e t a ­ nulmányában végső következtetéseket nem v o n l e , ajánlásokat sem ad, csupán begyűjtött a d a t a l t , t a p a s z t a l a t a i t t e s z i közzé.

/Tőkés L./

911

136/71 02.001.5 A könyvtártudományi kutatások néhány célkitűzése. / O b j e c t i v e s . /

- KAHN, A.M.C. = L i b r a r y A s s o c i a t i o n Kecord, 72.k. 5. s z . 1970. p.191- 193.

Az LA / L i b r a r y A s s o c i a t i o n = Könyvtári Szövetség/ éa az ASLIB / A s s o c i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e B and I n f o r m a t i o n Bureaux = Szakkönyv

tárak éa Tájékoztató Irodák Szövetsége/ együttesen szemináriumot r e n ­ d e z e t t a könyvtárügyi kutatások tárgyában, melynek t e l j e s anyagát pub likálni fogják. A tanulmány célja, hogy elősegítse a további vitát és kutatást. Maguk az a n g o l kutatási t e r v e k már m e g j e l e n t e k a L i b r a r y A s s o c i a t i o n Year Bookban.

A c i k k s z e r i n t az a n g o l könyvtártudományi kutatások célkitűzése­

i t a következőképpen l e h e t összefoglalni:

1. könyvtárosok toborzása, kiválasztása, képzése, alkalmazása, továbbképzése;

2. h e l y e s tájékoztatás és megfelelő könyvtári anyag szolgáltatá­

sa megfelelő formában, megfelelő h e l y e n , megfelelő személynek, megfe­

lelő időben, megfelelő időre, megfelelő áron;

3. t e l j e s hatékonyság eléréee, hogy a könyvtár társadalmi és gazdasági előnyt biztosítson azon közösség számára, amelyet éppen szolgál.

A kutatások terén sok a tennivaló a tájékoztatási szolgálatot illetően, mert i t t még nagyon sok az eldöntetlen és tisztázatlan kér­

dés. A c i k k példaként hozza f e l , az alább f e l s o r o l t a k közül m e l y i k a l e g j o b b r e n d s z e r és m i l y e n körülmények között: szelektív információ­

terjesztés, folyóiratok, tartalomjegyzékek körözése, e r e d e t i jelenté- eek és d o l g o z a t o k , v a l a m i n t fotókópiák, mikromásolatok, gyorstájékoz­

tatás, referálólapok, szerzeményezési jegyzékek szétosztása stfc. Sú­

l y o s probléma a tájékoztatást igénylők specializált megoszlása sze­

r i n t i differenciálás, általában a tájékoztatási igények kutatása és elemzése. Mennyiben használjuk f e l a folyóiratcikkeken kívül az idő­

s z a k i sajtó k i B e b b r o v a t a i t : hirdetéseket, az olvasók levelesládáját s t b . Egyáltalában m i l y e n messzire tudunk elmenni a tájékoztatási mun­

ka kifinomltásában?

A tájékoztatás felhasználóival k a p c s o l a t o s kutatások köréből két érdekes előadást említ a c i k k . Az e g y i k arról szólt, hogy a tájé­

koztatást nyújtó szakember sokszor csak sejtések alapján t u d d o l g o z ­ n i és ezeket a sejtéseket a későbbi kutatás vagy i g a z o l j a , vagy nem.

A másik előadáB p e d i g a z t tárgyalta, hogy a tájékoztatást kérő l e g ­ többször nem t u d j a a z t , hogy m i l y e n , e s e t l e g f o n t o s tájékoztatást nem k a p o t t meg.

Külön k i e m e l i a c i k k , hogy s o k még a k u t a t n i való a könyvtárépí­

tészet és könyvtárberendezés területén i s . Állandóan e z z e l f o g l a l k o ­ z i k Angliában az LA A r c h l t e c t s J o i n t Working P a r t y /a Könyvtári Szö­

vetség Épitész Munkaközössége/. Állandóan n a p i r e n d e n v a n eok-sok