77
\
séget véle m e g k ö t ö t t és n e m a későbbi bitelező ellen is, d) h o g y m i n d ö n k i ellen illető (quasi) k i f o g á s a e s a k n e k i s a j á t személyében lehet a kényszeregyezségből.1
Dr. Szlezák Lajos, kecskeméti kir. járásbiró.
A kényszeregyesség joghatálya a közkereseti tár- saság kilépett tagjára. E címmel a Polgári Jog 1928.
május—juniusi számában kis cikket adtam közre, mely- ben a budapesti Táblának egyik aggályt keltő ítéletével foglalkoztam. A kérdés az volt, hogy a kényszeregyesség megindításának időpontjában a közkereseti társaságból már kilépett tagra, illetve a betéti társaságból már kilépett beltagra nézve kiterjed-e a kényszeregyesség joghatálya.
A k. e. rendelet 92. §-ának 3. bekezdéséből folyólag, de a kényszeregyességi eljárás szellemére való figyelemmel is, véleményem szerint, az egyedüli helyes válasz az lehe- tett, hogy az eljárás megindítása előtt kilépett tagra a k. e. joghatálya nem terjed ki. A budapesti Tábla álta- lam aggályosnak jelzett döntése — mely egyébként a korábbi birói gyakorlattal is ellentétben áll •— ellenkező irányban döntött, kimondotta, hogy a kényszeregyesség joghatálya a közkereseti társaságból, illetőleg a betéti társaságból az eljárás megindítását megelőzően kilépett tagra, illetve beltagra nézve is kiterjed. Elégtétellel álla- pithatom meg, hogy a Kúriának egyik legújabb döntése, a nov. 2-án meghozott P. VII. 9150/Í927. sz. ítélet az álta- lam fentidézett cikkemben elfoglalt álláspontra helyez- kedik, beható, alapos indokolás mellett. Megállapitja az idézett ítélet, a 92. §. 1. és 3. bekezdésének egybevetésé- ből, hogy a közkereseti vagy betéti társaság által kért kényszeregyességi eljárásban az egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozások alól a tagok, illetve beltagok felszabadulnak, de nincs meg a joghatálya annak az egyességnek, amelyet a társaságnak egyik volt tagja utóbb köt meg hitelezőivel. A szóbanforgó esetben
4 Közvetlenül a szóbanforgó kérdést döntik el: Meszlény kiváló kommentárja 1926.<os kiadás 174. old., IV. tétel. (Csodálatos, hogy senki sem hivatkozott rá) és Völdendorff id. műve, aki a kényszer»
egyezség egyezségi jellegét tagadva 450. lap, 16. jegyzetben igy ir:
„Eben deshalb kann der Akkordant weder die Rückgabe des Wech»
sels noch die Streichung seines Acceptes bei Zahíung der Akkord»
summe verlangen". Tehát szerinte is tisztán váltójogilag még a kényszeradós maga sem szabadul, még az ő elfogadvánva sem töröl»
hető. A kényszeregyezséggel tehát a maga részéről sem „rendezte"
a v á l t ó t , mint Pethő tartja.
7 8
a tényállás az volt, liogv a közkereseti társaság egyik tagjának kilépése után, a most már egyéni óéggé átala- kult üzletet, annak tulajdonosa ugyanazon szövegű cég alatt folytatta, mint amilyen cég alatt a megszűnt köz- kereseti társaság be volt jegyezve. Helyesen emeli ki a Kúria itt azt a szempontot, hogy ez a cégazonosság a kényszeregyesség joghatályának megítélése szempont- jából közömbös, mert jogokat és kötelezettségeket nem a cég, hanem annak neve alatt az egyén vagy a társaság szerez, már pedig lia a cégből az egyik tag kilépett, ugy az egyesség joghatálya a cégben visszamaradt s nem az abból kilépett tagra terjed ki. Az a körülmény sem vál- toztat ezen a jogi helyzeten, hogy az egyéni cég a köz- kereseti társaságnak jogutódja lévén, voltaképen a hite- lezők egy része még a régi társaság ellen fordulhat. A k. e. rendelet 92. §-ában 3. bekezdése folytán ugyanis nincs akadálya annak, hogy az adóssal együtt vagy egyetemlegesen kötelezettek továbbra is kötelezettségben álljanak és az egyesség joghatálya csupán az 'adósra vagyis az egyességi eljárás megindítása időpontjában volt társasági tagokra terjedjen ki.
A Kúria Ítéletének indokolása, mely egyébként, mint arra már korábbi cikkemben is rámutattam, aji osztrák és német joggyakorlatban kialakult álláspontnak is megfelel, remélhetőleg tiszta helyzetet teremt e kérdés- .ben és a birói gyakorlatban vitán kivül állóvá teszi azt
az egyedül helytálló felfogást, hogy a k. e. joghatálya a közkereseti társaságnak vagy betéti társaságnak csupán az eljárás megindítása idején meglévő tagjaira terjed ki s nem azokra, akik már korábban kiléptek.
Dr. György Ernő.
Ingózálogjogszerzés symbólikus átadással. A z i n g ó jel- z á l o g j o g n a k j o g r e n d s z e r ü n k b e n v a l ó i s m e r e t l e n s é g e m e l l e t t a g a z d a s á g i érdekeltségnek k ü l ö n ö s e n e g y e s f o g l a l k o z á s i á g a k k ö r é b e n (a s ö r g y á r a k n a k a korcsrnárosokkoz, c s a p o s o k - hoz v a l ó j o g v i s z o n y á b a n ) á l l a n d ó a n érzett s z ü k s é g h i á n y volt, h o g y a f o l y ó s í t a n d ó kölcsön b i z t o n s á g á t n e m l e h e t e t t kellő- kép m e g a l a p o z n i . N y i t v a állott u g y a n az a lehetőség, h o g y -az a d ó s m á r előre a kölcsön felvétele előtt e g y e s s é g e t k ö s s ö n a hitelezővel 24 ó r á s t e l j e s í t é s i idővel és az e g y e s s é g a l a p j á n a hitelező v é g r e h a j t á s u t j á n szerezzen z á l o g j o g o t , de e n n e k az e l j á r á s n a k j e l e n t é k e n y költségessége a k e r ü l ő ú t t ó l f ü g - g e t l e n ü l is t á v o l t a r t o t t a a legtöbb esetben a f e l e k e t e n n e k az eszköznek az igénybevételéhez. H o g y a z á l o g t á r g y t o v á b b r a is m e g m a r a d h a s s o n az adós kezén és a n n a k g a z d a s á g i köré- ben betöltse a m a g a s z e r e p k ö r é t és az adós f o l y t a t n i t u d j a üz-
