• Nem Talált Eredményt

Kovács Karolina Eszter: Reziliencia, a válság és innováció dinamikája

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kovács Karolina Eszter: Reziliencia, a válság és innováció dinamikája"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

IV. folyam X. évfolyam 2019/II. szám 113

Kovács Karolina Eszter

r

eziliencia

,

a válságésinnovációdinamikája1 DOI 10.35402/kek.2019.2.12

A reziliencia napjaink gyakran alkalmazott interdiszciplináris fogalma, amely a pszichológiá- tól kezdve a gazdaságtanig széles körben alkalma- zott. Sajátosságából fakadóan kiválóan alkalmas a társadalmi-gazdasági mechanizmusok egyensúlyi állapotának kifejezésére, a különféle intra- és in- terperszonális folyamatokhoz történő adaptáció szemléletére (ha úgy tetszik, az ezekkel való meg- küzdésre), mindezt akár makroökonómiai szinten is kifejezve. E sokszínűség megragadására láthatunk példákat a Tüzin Baycan és Hugo Pinto szerkesz- tésében megjelent Resilience, crisis and innovation dynamics című könyvében.

A könyv a bevezetést követően négy nagy szerkezeti egységre bontható, a reziliencia társa- dalmi-gazdasági aspektusait 16 tanulmányon ke- resztül boncolgatva, számos európai (köztük Ma- gyarország) s ázsiai ország példáján keresztül. Az első fejezet, mely maga a bevezetés, ráhangolja az olvasót a könyv tartalmára. Világossá válik, hogy a központban a reziliencia napjaink mikro- és makroökonómiai szintű, gazdasági-társadalmi as- pektusú, nemzetközi összehasonlító jellegű mani- fesztációja áll, amely fogalom különösen releváns a társadalmi-gazdasági rendszerek megértésében. A szerzői gárdára jellemző multinacionalizmus magá- ban hordozza a nemzetközi összehasonlítás, s nem- csak az európai, hanem részben az Európán kívüli tendenciák megismerésének ígéretét.

A második fejezetben az innováció, krízis és reziliencia hármasának, kapcsolatrendszerének témakörében találhat az olvasó értékes tanulmá- nyokat. A gazdasági válság innovációra gyakorolt általános és specifikus, az Európai Unió tagállama- inak esetében megmutatkozó hatásain túl, kisebb területi egységekre fókuszálva is olvashatunk a gaz- dasági helyzet és reziliencia összefüggéseiről, Ma- gyarország, Szlovákia és Indonézia példáját felvá- zolva. Általános bemutatásként az olvasó fejezetben megismerheti a globális gazdasági válság az Európai Uniós országok innovációs teljesítményére gyako- rolt hatását, az innovációs rendszerek gazdasági tur- 1 Tüzin Baycan & Hugo Pinto eds.2018 Resilience, crisis and innovation dynamics. (New Horizons in Regional Science series). Edward Elgar Publishing, Cheltenham (UK) – Northampton (MA, USA).

bulenciában tapasztalható rezilienciáját, valamint a transzverzalitás, reziliencia és innováció kapcso- latát. Specifikus keretben megismerhetjük a ma- gyarországi tanuló régiók kihívásait és lehetőségeit a reziliencia aspektusában, a Szlovákiában tapasztal- ható innovációs támogatás, reziliencia és regionális fejlesztés jellegzetességeit, a makrogazdasági sokkok Indonéziában jelentkező regionális hatásait. A hazai tanulmány (Benke és mtsai 2018) a tanuló régiók sajátosságain keresztül az OTKA (K-101867) által támogatott Tanuló régiók Magyarországon: Az elmé- lettől a valóságig című kutatás (kutatásvezető: Koz- ma Tamás) eredményeit prezentálja a reziliencia fogalmára kivetítve. A már ismert, nagyvolumenű hazai kutatás új aspektusának bemutatására kerül sor, a LeaRn index négy pillérjére alapozva, s a ta- nuló régiók szocio-ökonómiai karakterisztikumai alapján régiókban s ezeknek tanuló közösségeiben rejlő reziliencia tárgyalására kerül sor. Az értelme- zést tovább pontosítják a részletes és szemléltető tér- képek, amelyek kiválóan szemléltetik a tanulmány- ban is részletezett területi „nyerteseket” is.

A harmadik fejezetben a munkaerőpiac, foglal- koztatás és reziliencia közti viszonyrendszer téma- körében olvashatunk releváns tanulmányokat. A fejezet profilja tehát a munkaerő-piaci tendenciák (s az ebben megjelenő változások, amelyet elsősor- ban az utóbbi gazdasági világválság eredményezett), az ebben rejlő kihívások s a kihívásokhoz történő adaptációs lehetőségek területi különbségeinek prezentálásában rejlik, hűen szemléltetve a vál- ság súlyosságát s napjainkban is érezhető társa- dalmi-gazdasági hatásrendszerét, s azok területi manifesztációit. Olyan tanulmányokat tartalmaz a fejezet, mint a munkaerő-piaci rugalmasság és a katasztrófahelyzetben bekövetkező újraszervezési forgatókönyvek, a külső sokkok és regionális gaz- dasági teljesítmény Törökország példáján keresztül, a foglalkoztatási változások és a regionális rugal- masság a görög régiókban, az olasz tartományok rezilienciájának elemzése a 2007-es gazdasági sokk után, valamint a mérnöki oktatás ipari átmenetben betöltött szerepe (a központi irányítás vagy helyi ru- galmasság preferenciájának szembeállításával).

Végül a negyedik fejezetben a gazdasági és in- novációs folyamatok mentén felállítható klaszter-

(2)

114

Szemle

Kultúra és Közösség

csoportok, ipari sajátosságok és a reziliencia közötti párhuzamok kifejtésére kerül sor. Ezen fejezet a vál- tozók és indikátorok mentén kialakítható csopor- tok sajátosságait hivatott szemléltetni. Olvashatunk a tanuló régiók és reziliencia alapján a területi és csoportdinamika tipológiákról, a reziliencia észak- portugál esetéről, az innováció, technológia-transz- fer és regionális versenyképesség témaköréről az Oeiras portugál kerület bio-gyógyszeriparán keresz- tül, a szoftver-klaszterek rugalmasságáról Törökor- szág vonatkozásában, de West Midlands-i (Egyesült Királyság) területén a tudásalapú klaszterektől az ipari klasztereken át a kreatív klaszterekig többféle reziliencia bemutatására is sor kerül.

A kötet nagyban hozzájárul a rendszerek al- kalmazkodóképesség–reziliencia sajátosságainak és trendjeinek megragadásához. A tudomány, az ipar és a kormányzatok számára értékes és új tanulmá- nyokat kínálva a könyv a közgazdaságtan, a terüle- ti-regionális elemzések, valamint a kutatók és fej- lesztők számára is hasznos lehet. A téma aktualitása és relevanciája nem elhanyagolható, a könyv pedig segíti az olvasót térben-időben elhelyezni a gazda- sági-társadalmi innovációs folyamatok, és az ezekre adott mikro- és makroszintű válaszok, adaptáció és reziliencia tengerében.

Felhasznált irodalom

Benke Magdolna – Czimre Klára – Forray R.

Katalin – Kozma Tamás – Márton Sán- dor – Teperics Károly 2018 Learning regions for resilience in Hungary:

challenges and opportunities. In Baycan, Tüzin & Pinto, Hugo eds. Resilience, crisis and innovation dynamics. Edward Elgar Publishing, Cheltenham (UK) – Northampton (MA, USA) 68-89. https://doi.

org/10.4337/9781786432193.00011

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Fontos már az elején megjegyezni, hogy az Európai Unió célja hiába volt az, hogy az országokat úgymond „egy zászló alatt egyesítse”, a belső

DE: rizikós stratégia a fejlődő országok számára, mert a hiányt növekedéssel kell egyensúlyozni.. Mi lenne,

TéT-, valamint társadalomtudományi és bölcsész doktori fokozatot szerzettek aránya a 25-34 éves korosztályban Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-64

A tanulmányban a magyarországi vasúti szállítmányozás tendenciáját vizsgálom meg, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira. évi gazdasági válság

Publikációs listája illusztrálja, hogy szorgos kutatási igénnyel elemezte a 2008-ban kezdődő gazdasági és pénzügyi válság hatását az európai monetáris

E válság lényeges jellemzője, hogy a teljes mértékben globálissá vált pénzügyi szektor indította el. Ez a pénzügyi válság még inkább felerősítette a mai

A megküzdési rugalmasság esetében elmondható, hogy ugyan szignifikáns, de igen gyenge pozitív kapcsolatban áll a tanulmányi eredményességgel, a teljes tanulmányi átlag