non rnlnlstrari. sed minist rare
szolgálat
- - - -
21.
TARTALOM
Hiszek egy Istenben
TANULMÁNYOK
1974 húsvét
3
Mlhályi Gilbert: A hit mint a kere sztény lét alapvetése 5 Cserh át i József : Mai igehirdetésünk és a hit 12
Nemesszeghy Ervin: Tudomány és hit 20
Weissmahr Béla: Hiszek egy Ist enben .. .hiszek Jézus Krisztusban . 29 Joseph Ratzlnqer: Miért vagyok még az Egyházban? 33
AZ EGYHÁZ SZAVA
VI.Pál pápa újévi beszéde 44
A búnbánat szents égének új rendje (Szabó F. - Nagy F.) 48 A gyermekek részvét el ével tartott szentmis ék dir ektórium a (Nagy F.) 50 Az osztrák püspöki kar pásztorlevele amiss ziókról 53
Hit. vallás. teológ ia (J. H. Newman) 55
ESZMEK ES ESEMENYEK Istenkeresés (Botka József)
Mai Credo (Ul rich Heuel)
A kegyelem diadala: Aless andra di Rudinl (Uhl Antal) Szent Pét er vendégváros (S.M.)
Szentévi kezdeményezések Rómában (R.) Egy apa naplójából (André Mlquel) Van-e igazából paphiány? (Peter Musyl)
58 59 62 64 66 69 72
Papnevelés Azsiában (Kráhl József)
Papnevelés Holl andiában (Giny Kranenburg ) Levelesládán kból
Püspökkinevezések Magyarországon
KONYVSZEM LE A teológiai bizottság a pluralizmusról (Szabó F.) F. Schreibmayr : Wovon der Glaube lebt l-r -a) Neues Glaubensbuch (Franz Dander)
M.Marie-Y vonne: Gott in mir (S.J
Nemeshegyi Péter: A Szentháromság (Szabó F.) Jogyesekkel beszélgetünk (T. M.)
J.A. Pilz : Ahol vagyok,hadd mondom ott: Te (Solymár J.) Dörnyei István - Gergye Győző - Csőg l János: A szent ségek
életértéke (Szabó F.)
HALOTIA INK Msgr. Csipak Ferenc (Békési Istv án) Hinn Ferenc Damaszcén OSB (Conf rater) Szólás Ambrus OFM (Szabó Clrjék)
Varga László SJ (Vatikáni Rádió és Dobai S.) Legeza Elek Tivadar OSBM (Dudás Bert alan) Mosonyi László (Mosonyi Lászlóné)
Fekete Mihály SJ (Province News) Szalay Imre (Szalontai Károly) Both Ferenc (Both Pál)
- - - -- - - - - - - - -
73 75 76 79
80 81 82 82 84 85 86 86
88 89 91 91 92 93 94 95 95 96
Szolqálat (DIenst ) . spirituel le Ouart al sch rift. Klerusblat t. - Mit Dru ckerl aubnis des Blschöfl lch en Ord lnari at s , Ei senst adt. - Eigentümer, Herausqeber , Verlege r und für denInhalt verantw o r tll ch: Ladislau s Maro si ,A·9800Spittal/Dr au , Kape llenqas se 15.
- Druck, Pru\!g Verl ag- Eiscnstádter Graphrsch e Ges rnhH, Eiscn swdt. Osterreich.
HISZEK EGY ISTENB EN
Napjainkban a hitet két nagy veszély ienueqeu. Az egyik a [el hi- qulásé. Korunk embere erősen értelmi beállítottságú: ezért hajla ndó a hitet összet év eszteni a teológiai, exeqetikai vagy egyéb vallástudom ányi tcu tatasokk at. Eszerint a hit a "szak em bere k " dolga lenne. Korunk em - bere erősen közösségi, szociális beállítottságú: ezért a hitet könn yen azonosítja a gyakorlati elkötelezéssel és seqitéssel, vagy valami "dog- mákon túl" összefűző em beri kapcsolattal - innen a túlzások az öku- men izmus és az ,.anon!m kereszténys ég" értelmezésében.
.'lz a hit, amelyről jelen szám u n k ban szó van, nem puszt a em ber i
meggyőződés vagy világnézet , bármilyen szépek és tiszteletreméltók is ezek. "Witlwut faith we can never live", hit nélkül egyáltalán nem él- het ünk - jelenti ki egyik levelében a nagy hegedűművész,Yehu di Me- nuhin. Igen : az embernek "a kétszerkettő józanságán" túl sziikséqe van a logika ila g már nem igazolható meggyőződés lendületére és oda- adására. ~s ez valamiképpen mindig az Abszolútum tükröződése élet é- ben. ann ak is kell felfognunk, annak meqfeleléen tiszteletben tar t a- nun k . Mi azonban itt természetfölötti ér te l em ben beszélü nk a hitről,
mégpedig a kereszt ény hítről: a hit aktusáról, amint az lst en ingyenes ajándékából és az ember szabad együttműködéséből lét r ej ön, és annak tar ta lmár ól úgy . ahogyan a Hiszekegy mondatai elénk adják.
Ugyanakkor fennáll a mási k , ellenkező irányú veszedelem : a ki zá- rólagosságé. A hit felfogásának sokban nem kedvező mai világban a
hivő hajlamos szellemi-lelki gettó ba zárkózni. A nemhivő ésméginkább a kételkedő viszont arra hivatkozik: ha a hít ajándék, kegye lem, ugyan mit is tehetne érte? ~s el han yago l j a mindazt, amivel a maga részér6l elé be mehetne ennek az ajándéknak .
úgy tetszik nekünk, a hit bibliai fogalmához val ó visszatéré s mind a kétléte veszedelem től megszabadit. ,,A hit szilár d bi zalom abban , amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem lát u n k " - mond j a tö- mören a Zsidókhoz irt levél híres meghatározása (11,1). Két jegy dom- borod i k ki itt. Az egyik az, hogy val ami emberen túlir ó l , term észet-
jelettiről van szó, amit nem "látás" (ér zék i tap aszta l at ) al ap oz meg bennünk. A másik pedig az, hogy mégis bensőséges közünk van hozzá:
valami nem ér te lmi, hanem egzi szten ci áli s jellegű "szilá r dság" alapjá n ny ugvó - egy jels őb b tekint élyen alapuló - odaadás, ráhagya tkozás,
"biz al om" fűz össze vele. Ez természetesen föltét el ezi a személye s Ab- szol lit umban. az, Ist enb en való hitet, nekünk keresztényeknek úgy,
ahogyan Jézus Krisziusbtm hozzáférhetővévált számunkra. "Ez a hivó szere te tre igent mondó, a megnyilatk ozó isteni jóságnak önmagát sza- badon átadó ember i állásfoglalás az, ami t hitne k nevezünk " - irja Mihályi Gil bert cevezeto tanulm án yáb an. Ez a lelkület tesz a hitet di- namikussá, kitáru lóvá.
Számunk cikkei, más-más oldalról és megközelítésse l, de mind egyaránt ezt a személyes viszonyt , ezt a bizó ráh agyat k ozást próbáljá k megvilágítani, segíteni. Mihályi Gilbert "h i tünk atyjának", Abrahám- nak nagy példáján elemzi a hit alapvetőtulajdonságait; ez a személ yes példa ma is megrendít és követ ésre szólIt. lIIajd az "örök má"-ból át- lépünk a valóságos mába: Cserháti József püspök tanulmánya a pap (és minden keresztény) egyik legégeWbb mai problémájához ad szem- pontokat: hogyan tehetjük megközelíthetővé mások számár a a hit ben- nünk él6 boldogító bizonyosságát. Nemesszeghy Ervin londoni teol ógia- professz or hi ggad t és lebi lincselő okiejtésset vázolja fel tudomán y és hit párbeszédé nek tág lehetőségeit. We issmahr Béla rövid elmélkedése szem él yes meggondolás a mai embernek a hithez vezet ő út j ai ró l .Végül Joseph Ra tzinger tanulmánya a hit gyakorlatának konkrét "he l yé r e", az Egyházba visz el. Ma szi n t e divattá vált a végzetes szembeállí t ás:
"Is ten igen, de az egyház nem!" A nagy német teol ógus ezzel szem ben elénk tárj a: "Hi n n i nem lehet egym ag un k ba n . Hinni csak mással egy ü tt lehet"; megmutatja, hogy az Egyház mi nden estü l Kr i szt usban gyöker e·
zik, tőlefügg,őt folytatja közöttünk,mi ntaz ist en i Nap ,,holdja"; és bár tele van em ber i gyöngékkel és nyomo rúsággal (hiszen mi vagyunk ez az egyház!), tovább ra is képes lesz betölten i nagy hivatását - ha nem von j u k meg tőle szeretet űnket.
A továb bi rovatokban néhány személyes vallomás és éle t ú t rajza. a hi tt el fogl al k ozó néhány újabb kiadvány ismertet ése egésziti ki téma- körünket. A szentév alkalmából különö~figyelmet szenieltiittk a római intézkedéseknek és kezdeményezéseknek is.
A Kr i szt u s után 1974. év hú sv ét j át ünnepeljük. "Ha Kriszt us nem támadt fől, hiábavaló a mi tanításunk, hiábavaló a ti hitetek is . . , De Kri szt us föltámadt a halálból, mint a hal o t t ak zsengéje" (I K or 15,14.20). Az Ist en em ber nagy elbüvöltjének, a népek apostolának ezzel az ört'endező bizonyosságával kivánjuk mi is, hogy hitünk tanúság- tétele ter mék en y legyen mindazoknak a lelkében , ak i k olvassák.
TAN ULMÁNYOK
- - - -
Mihály i Gilbert
A HIT MINT A KERESZTÉNY LÉT ALAPVETÉSE
Amikor hivőnek mondjuk magunkat. megvallju k, hogya hit nemcsak tar- tozéka, hanem alapvető tényezője kereszté ny létünkn ek. Mi sem lehet tehát a keresztény életet komolyan vevő hivő ember számára fontosabb és sürgő
sebb, mint hitének érettebb megism erése és húségesebb élése. Ebben sze- retne segíteni az alábbi tanulmány.
Gondolatainkat Abrahám köré fűzzü k. akit Szent Pál nyomán a keresztény hagyomán y ..hitü nk aty já"-nak nevez , s ugyanígy szólí tjuk az első eukartsztl- kus imádság angol szövegében is. Mert ha Abrahám tényleg hitünk atyja, akkor él Pátriárka életében meg kell találnunk azokat a sajátos vonásokat.
amelyek a hit összetevő eleme i. Ezeknek elmélkedő tanulmányozása segit a hit megértésén ek elmélyítés ében és a hit igazibb élésében.
Eppen ezért föltétlenül el kell olvasnunk Abrahámn aka Szentírásban meg- örökít ett tört énet ét. A Teremt és könyvének 12-15. fejezete mond]a el ezt. Az Ujszövetségben Róm 4, Gal 3 és Zsid 2 tartalmazza az Abrahámra vonatkozó utalásokat. Ezek alapján kísérelj ük meg most elemezni a hitnek Abrahám e bibliai portréjában elénk táruló dimenzióit.
lsten szólít és hív a min dennapi élet ben
Az Abrahámra vonatk ozó ószövetségi szent írási szövegek olvasása első
sorban azt árulja el, hogy Jahve belépett életébe. ~spedig minden különösebb
előkészítés nélkül , mindennapi élete foly amán szólítja és hívja, közli vele
üdvözítő szándékát. és felajánlja az üdvösség Igéretét. Az Istenn el való találkozás kerete tehát a mindennapi élet. A templom és a kifejezett imára szánt elkülönültség az Istennel való találkozás különleges alkalmat. de nem egyetlen és kizáról agos lehetősége . A teremtés és a megtestesülés folytán a világ és az élet történése! is lsten üdvözítő múködésének színhelye.Szent Pál hirdette az Areopagoszon mondott híres beszédében, hogy lsten nem emberi kézzel épít ett szentélyben lakik (Csel 17,15k).•Benne élünk és moz- qunk." lst en ugyan távoli , de egyben igen közel van hozzánk: szól és hív életünk fel m e rü l ő feladata iban, változó hel yzeteiben és embert ársaink sor- sának alakulásában, üd vözítő akarata megnyilvánul az emberiség szükségle- teiben, azaz az .ldökjelei "-ben. ahogya II. vatikáni zsinat nevezi.
Szabad, felelósségteljes válasz
Azisteni hívás várj a az ember válasz át. Ekettő alkotja a hitet. A Pátriárka élettörté neté nek olvasásakor szembetűnő, hogy Jahve szabad lényké nt kezeli Abrahámot, amilyennek teremtette. Nem automatak ént használja , hanem sza- bad és fele lős szemé lyne k tekinti. Ezért üdvözítő szeretetét nem kényszer íti rá,mert az Igaziszeretet senk ire sem erő sza ko l ható. Csak föl lehet ajánlani a másikn ak, aki elf ogadja vagy vissz autasítja. Az isteni hívásra adott válasz tehát nem törté nhetik kénys zer alatt, hanem az lsten szeretetét viszonzó szabad emberi döntés. Vigyázni kell tehát, hogy a hit ne mechanikus vagy automatikus működés nek tűnjék fel. amelyben az ember csupán passzív sze- repet ját szik. Viszont azt sem szabad elfelejteni, amit Jézus hangsúlyoz, hogy .senki sem tud hozzám jönni, hacsak az Atya nem vonzza' (Jn 6,44). A kegyelem és szabadakarat viszonyában a kölcsönhatás elve érvényesül: mind- egyiknek megvan a maga szerepe. Egyik a másika t nem rontja le és nem teszi feleslegessé. ~pp en ezért a hit tényleg kegyelem és ajándék, de egy·
ben szerzemény is. Tény az, hogy lsten szeretett .elösz ör" (Un 4,19), lst en a kezdeményező, ő az, aki szólít, és - amint a II. vatikáni zsinat a II. ora n- qe-l zsinat nyomán hangsúlyozza - a felelet lehetóségét a hívássa l belénk adja, De az ember az, aki a kegyelmes isteni szeretet indítására .nern" -rnel vagy .lqen" -nelválaszol. Ezért vallja Szent Agoston: .A ki teremtett akaratu nk nélkül, nem üdvözít hozzájárulásunk nélkül." Erre utal az Irás, amikor fel- jegyzi,hogy Abrahám .igen"-nel válaszolt Jahve hívására, azaz .engedelmes·
kedett".
Istenadta fogél<onyság és vonzódás a másik felé
Abrahám élete bizonyítja, hogy ez az .igen"-lés az ember bens ő igénye és egyben képessége. Igénye, mert mint a lélektan is hangsúlyo zza rnanap- ság, az ember nem .k ész" lény, hanem emberré váli k, személyiséggé lesz, az önmagateljessége felé való törekv és egész életét átfogó gondja.On maga kit elje sedése azonban nemcsak igénye az ember nek, hanem képessége is.
Term észetadta fogékonysággal tud a másik felé forduln i és előtte megnyílni, hogy ebben a tal álkozásban, ill etv e személ ye s kapcsolatban föl f edezze ön- maga igazi való ságát, és ebben a saját magát fel ülm úló gazdagodásban ala- kitsa, épít se és kit elje sít se önmagát. Csak akkor igazán .valakí" az ember, haa másikészreveszi, szól hozzá és szereti. Ha elfelejtik, ha magár a marad, akkor valójában .senkl ". Jól érezt e ezt Ady, amikor szíve rnélyéböl fölsí rt a vágy: .Szeret né m, hogyha szeretnének, s lennék valakié: Mennyi re Igaz, amit Gabr iel Marc el mond: .Lenni annyi, mint eqyüt t-Ienn l."
Az ember a másik ösztönös keresésében és a vele való együttesben ke- resi és egyútta l éli lét e misztériumát, s így válik egyre teljesebb emberré. Ennyi ben a hit alapvetó emberi szükséglet. De ez a Másik , akinél keresése megnyugszi k, az Abszolútu m, lsten. A .Nap fia"-ként (vö. Tes sz 5,5) az ern-
ber. mlnt napraforgó. beléoltott csillapíthatatlan vággyal ford ul minden .rná-
sikon" túl a vég ső Másik. azaz lst en felé, aki létf orrása és beteljesedésének
ígérete. Boldogság utá n vágyó ösztöne érzi, hogy az isten i hívó szeretet Igaz és boldogító, és ezért .Igen"-t mond neki , elfogadj a azt, azaz .engedelmes- kedik". •Megisme rtük a szeret etet. amellyel az lsten szeret bennünket, és hittünk benne" (Un 4,16). Ezahívó szeret etre igent mondó,a megnyilatkozó iste ni jóságnak önmagát szabadon átadó ember i állásfog lalás az. amit hitnek nevezünk. Bár a hit hitvall ási tételekben , zsi nat i és pápai tanításokban feje-
ző d i k ki. tart alma hitigazságokban ös s ze g ezh e tő, és az ember számára bio zonyos meghatározott életutat jelent: a hivő mégsem tanre ndszerb en hisz, nem életszabál y-gyűj te m é n ynek köt i le magát. nem élettelen , elv ont és hideg
Abszo l űtu m na k adja át lelkét. nem apologetikus érveknek enged, hanem egész valójá val odasim ul a Másikhoz. a kegyelmes Ist enhez, és átöleli az
önmagát közlő szemé lyes Szeret etet. akiben embervo lta beteljesül és boldog-
ságot talál. Ez az emberi önátadás lsten hívására olyan bensőség es . hogy a Biblia lst en és ember szövets é gé ről beszél. Ezér t Hunya Dániel megfogal- mazásában a hit szabad szíwe l való végleges elkötel ezés Istennel való élet- szövetsé gre.
Sorsfordító, újjátere mtő találkozlÍs
A következő tény.amire Abrahám élete mutat, az, hogy Istennel való talál-
kozása, illetve szeretetének elfogadá sa megváltoztatt a életé t: elhagyta ottho-
nát, szülei t. barátai t, földj ét. és eli ndult vándorútján az ismer et lenbe. Más szavakkal: élete teljesen új mederb e tere lődött. A vált ozás. amit lsten hívó
szavára mondott .Iqen"-je eredmé nyezett. gyökeresnek, Ior radalrnin ak nevez-
hető: élete új irányt,értelmet. célt kapot t. Szinte azt mondhatjuk. hogy telje-
sen új emberr é lett.
Minden igazi találkozás ezt eredményezi. Am ikor azt mondjuk, hogy
a.
másik "megigézett", akkor abennünk végbem enő átalak ulást. megújulást fe-
jezzük ki. Egyszer egy jegyben álló férfi ezt így vall ot oo meg: .lIi annyira hat ott rám. hogy amióta vele tal álköztam . szinte teljesen más vagyok, mint
azelőtt: Ugyanezt érezte Dag Hammarskjöld, az ENSz tragikus sors ú főt it ká
ra. amikor a híres Mark ings-ban (napló j egyzeteib en) ezt jegyezt e fel: .A mi- kor Valakinek vagy Valam inek igent mondtam, attól a pillanatt ól élet em új értelmet nyert: Ez azért van így, mert az ilyen al apvető találkozás hatása
döntően áta lakítja és megv áltoztatja az életet. Az ember szint e teljesen .klcser élödlk" ,újjá lesz.
Nem csoda. ha az Istennel való találkozá s is újjáformálja az embert . A hívás-válas zban fogant kapc solat ráütinyom át az egész emberi életre.lOspedig olyan végérv ényes en és alaposan,hogy az Újszövetség met anoia-ró l,azaz az
ember gyökeres megvált ozásáró l beszél ,és ezt újjászületésnek nevezi, ahlvöt
pedig új embernek hívja.A hit tehát nem valami elvont.elméleti, csak benső
magatartás,hanem élet. Új életIstenben. Ezérthinni annyit jelent, mint lenni, létezni. illetve egész ponto san: újjá lenni.
A jövőbe irányított zarándokélet
Abrahámot maga lsten hívta ki jelenéből il holnapba. !:Iete ugyan a múlt- ban gyökerezett, de onnét kifelé vezetett és a jövő be tartott. Ott volt élet- hivatása, és nem a tegnapban. Ott kellett feladatát teljesít enie és életét építenie. Élet e tehát a jelenből a jövő távlataiba szélesült. Mindig feléje Igyekezett,mindig érte dolgozott. mindig a cél hevítette és fütötte. Abrahám jelene tehát mindig .várandös" volt, .áldott állapotú". igazi ádvent. Abrahám igazi hivő volt. s ezért igazi vándorernber. zarándok. a jövő embere. Mert a hit - amint Szent Pál meghatározza - nem más. mint .re ményeink szilárd alapja" (Zsid 11,1) . Abrahám hittel élte életét, mert a jövőbe vezető jelené- ben ez adta neki a tudatot, hogy az Igéret számára egyszer be fog teljesedni.
A hivő tehát nem tapad a múlthoz, nem mereng a tegnapon , nem sírja vissza a "régi jó idő ket" . mert jelene újabb feladatok elvé gzésére hív]a.I:lete tehát a jövőbe irányzott élet.vándorol azIgéret felé.Nem valam i utópisztikus jövőbe merengés ez,nem éretlen futurológia. nem álmodozás, hanem a múlt- ban gyökerező és a mában kemény helytállással épülő holnap. A hit teszi a jövöt ígéretté. nagyszerü alkalommá és nagy dolgok lehetőségévé. Vagyis a hit reménybe bontakozik és jövőt nyit . Ezért a hivő a remény embere. Ha nem lenn e reménye,ha zarándokútja sehova sem vezetne. akkor jelene sivár lenne.múltja hiábavaló ésjövője céltalan. De van célja, mert vándorsorsának hit a gyökere és remény a rugója.Nem feszültségmentes az élete, deez nem tetörö.inkább lelkesítő. A cél szabja meg a ma irányát. ez vonz. ez élt et. és ez teszi értelmessé a jelen törekvéseités fáradalmait . Ez a hitben gyökerező remény táplálja azt a meggyőződést. hogya Szere t et. Akinek odaadta élet ét.
nem csalja meg, hanem övé lesz telj esen.
Nem biztonság, hanem a kereszt kockázata
Ez a hit. amint Abrahám egész élettörténete példázza, nem mentesítette őt meglepetésektől,gondoktól, nehézségektől és szenvedést öl, Elete valóban tele volt ellentmondásokkal, látszólagos értelme tl enségekkel. akadályokkal és keresztekkel. A Szentírás mondja róla: .Ellndult, de nem tudta, merre" (Zsid 11,B). Hit e tehát nem adott neki tökél et es bizton ságot és kivételezettséget. Nem szolgált menlevé iül az ember i sorssal járó kellemetlenségekkel szem- ben. De képesitette, hogya földi életet a maga valóságában szemlél je. és mindennapos jelenségeit hitben fogant rem énnyel fogadja.
A bizt onságot ígérő hit nem bibliai eredetü.A hit nem ígér olcsó. könn yü életet.Eppen ellen k ező l eg: kemény. küzdelmes életre hív,azért például Szent Pál harchoz. versenyben való részvételhez hasonlítja. Ez következik a vándo r- ember sorsából. Nincs útonjárás fáradság nélk ül .elórejutás problémák nélkül.
A zarándokéletet bizonytalanság kísérl. A hit nem változtatjameg az élet szo- kásos menetét. Nem old meg minden problém át, nem ad mindenre kimerítő választ. A földön vándor ló ember számára nincs teljes magyarázat. hiszen Szent Pál figyelmeztet: .ltt csak tükörben látunk" (lKor 13.12). A hit nem biztosí t bete gségek ellen.sem szerencsétlenség ellen.nem véd meg ahalál- tól. Ezek a vándoréle t elengedhete t len tartozékai. Igaz. a benső bízonyos- ságot megadja. ezért mondhat j a meg g yőződéssel Szent Pál: •Tudom. kinek hiszek" (2Tim 1.12). De létb iztonságot nem Igér .Vagyis ahit a kereszt jegyé- ben áll. Másszóval húsvéti jellegü; a húsvét valóságához pedig mind a nagy- péntek keresztj e. mind pedig a húsvétvasárnap dicsősége hozzátartozik. Tehát a hitnek a kereszt a próbája. de beteljesülésének útja is. A hit kereszt je ép- pen az a nagy paradoxon. hogy amíg egyrészt ben sőleg a legbizony osabb.
másrészt mégis sötét és minden bizt onságot nélkü löz. P. Hunya. a lelkiéle t mestere, találóan .saltomortalénak" . halálug rásnak nevezte ezt. A hit e ki- hívására azonban a hivő nem hit et lenséggel válaszol. hanem a vándor ember alázat osságával hitének egyre mélyebb ért elmezé sében és megélésében ke- resi az eligazodást.
Sorsalakit ó, telelós vállalkozás
Abrahám ezt a jövőt - amint életéből kitűnik - nem várt a sült galamb- ként. hanem neki kellett kialakítania . Vagyis senki más nem végezte el helyette mindazt. ami őreá várt és reá hárult. Neki kellett komolyan és
felel ősség teljesen elvégeznie a ma feladatalt. és így épí te nie és biztosítania a holnapot. Ist en tervei Abrahám hite nyomán valósultak meg.
A hit tehát nem valami pietisztikus. jámbor magatartás. amely mindent- kiútként - Istenre bíz és Istenre hagy. Nem állandó csodav árás . amely túlozza és eltorzítja az istenigondviselést: .lsten úgyis mindent elintéz." Nem saját tehete tlenségünk kenet es fedezése. amely ájtatossági gyakorlatokba me- rül, de az élet kemény feladataiban felsül. A hivő ugyanis jól tudja. hogy lsten és ember szeretetviszonyáb anneki is van tennivalója. ésezaviszonzás.
Viselkedése tehát nem passzivitás. nem tunyaság és lustaság. hanem foly- vást megújuló igenlés és teljes önátadás az isteni hívás kegyelmi indítására.
A hitnek ebben a szüntelen gyakorlásában fejlőd i k a hit maga. és épül az élet. Ist en szándéka a hitben újjáalakult ember munkája nyománvalósul meg a vil ágban. Abrahám élete igazolja. hogy az embernek lsten munkatársaként hivatása van a föl dön. A hit tehát nem szakít el a világtól és embe rtér s t ól.
hanem inkább hozzájuk kapcsol. A hivő ember következőleg polgári-politikai kötelezettségeit is komolyan veszi.
A hivő tehát nem a sors játékszere. nem fatalizm us rabja. nem egy olim- poszi magasságban tróno ló kényúr bábja, hanem sorsának felelős kovácsa.
amennyi ben a magát közlö ist eni szeretet indítására élete minden helyzeté- ben szerető viszonzással adja át magát mindeneket éltető, megújító és be- töltó hatalmának.
Növekvö, mélyülö hit
Abrahám életéből azt is megtanulj uk, hogy hite nem volt egyszersmi nden- korra .kész " hit. Kezdetb en csak olya n volt. rnint a rügy. De nyitva állt a teljességre. és lsten kegyelme klbo nt akozta tt a. Válaszolt lsten hivő szavára, élete minde n vonatkozásában ahhoz Igazodott. Egész élete nem volt más. mint ennek az alapvető .igen"-nek a kibontakozása. Vagy is Abrahám hitből élt. A folytonos megélés során pedig ez a hi t egyre tisztult. fejlődött. erö- södött és érett.
Amint az eddigiekből kitűnik. a hit tulajdonképpen alapve tő döntés. amell yel az ember Istenéhez csatlakozik. Ez az önmagát leg yőző önáta dás ott van minden újabb elhatároz ásban. mint annak ihletője és formálója. Ezek- ben a folytonos döntésekben. amelyek életünket kiteszik. a hi vő alapvető .Iqen" -ie szellemében határoz. s ebben a napról -napra megújul ó szeretet- elkötelezet tségben hit e mélyü l. fejlődik. igazabbá válik és tökéletesedik.
A hit azonban sohasem lehet a szó szoros értelmében .kész" . mert az emberélet zarándoksors. s ennek jellemzője az állandó. örökös keresés. kor- látolt ság és be-nem-f ejezett ség. Amikor a hit teljes sé válik a .szemtöl- szemben' való szemlélésben.akkor meg is szű nik.
Mindebből az következik, hogy a hit - ha igazi - nem lehet eg ys ze rűen másoktól örökölt. átvett, csak szemé lyes meggyőződésb en át élt . A hivő ugyanis nem annak születik, hanem azzá lesz. Személyes elkö te lezet t ség nél- kül a hit csak olyan. mint akülsömáz, könnyen lepatto g. A hit a keresztény létgyökere . és miközben egyre jobban be lenőaSzeret et rnlsztérlumába.egyre szebb és dúsabb életet tud táplálni.
A hit nem egyen lő a tudással
Ábrahám hite nem tudáson alapult. A hit és tudás ugyanis nem azonos. A tudás. ahogy általában ért jük. a valóság gondolkodáson, tanúságokon és érveken nyugvó belátása .A 2X2=4 bizonyí th ató. Eztehát tudás és nem hit. A víz bizonyos hőfokori mindig felforr. Ezt tudom. és nem hiszem. A nehéz- kedés törvénye bebizonyí tható. tehát nem a hit tárgya. Abrahám hite nem érvek és bizony ítások eredm énye .hanem bizalmas megsejtése a Szeretet nek.
Ezért mondja aSzentí rás.hogya hit .m e ggyőződé s a nem szemlél tek rő l (Zsid 11.1l.
A hit nem tudás. mert ha eg y sz e rű e n az volna. akkor a nagyobb tudásű ember,azún. ~it üdvözülne. mig mind enk i más ki lenne zárva az üdvö sség- ból. Istennél azonban nincse n diszkrim in ác ió. Ist en személyválogatás nélkü l minde nkin ek felajánlja üdvö zítő szeretetét. és azt akarja. hogy mind en ember hitben elfogadja azt.
A tudás önmagában nem kezeskedik a hi tről, nem is minősíti. Ezért pél- dául a teológus. <J hitt udós nagyobb tudása nem szükségszerűleg jelent na-
gyobb és erőseb b hitet. Természet esen a tudás nagy érték. és a hitn ek elö- segító je lehet. de önmagában.mégha teológiai müveltség is. nem hit. Ezt jól megérezte a tudós Paste ur . amikor azt mondta: .M ert sokat tanultam. olyan erö s a hitem. mint egy bretagne-i parasztembern ek : ha még többe t tanultam volna, olyan erős lenne a hitem. mint egy bret agne-i parasztasszonynak."
A hit nem gnózis (ismeret).Természet es,hogy igyekszünk .ésszerü" -nek bemutatni, amint tényle g az is. de vigyáznunk kell. hogy ezzel az apoloqetl- kus igyeke zettel ne tegyük ész-s z lntűvé . A hit ugyanis mindig osztozik az iste ni szcretetmisztérium kimeríth et etl ens égében és felfoghat at lanságában.
Az ember persze. mint ke res ő és kutató lény. egyre mélye bben akar be- hatolni a megváltó szerete t titkába; igaz a klass zikus elv: .fides quaerens inte ll ectum", a hit keresi a megért ést. és magára a hit aktusára éss zerű el- vak invitálnak.Deazért ahit véger edm énybenmégsem észmunka eredménye. nem össze:hordhat ó érvek és bizony ítéko k erejébe n fogamzó belátás. Hanem
bens ő megsej tése és megélése az önmagát közlö isteni szeret et nek. mint ahogy Pét er tett e. amikor megva llotta: "Te vagy Kr isztu s , az éló lst en Fia:
MagaJézus így magyarázta meg Pét er hitének eredet ét: .0 boldog vall omás.
amelyet nem a test vagy a vér sugallt. hanem a mennyei Atya nyilatkoztatta
u r
(vö. Mt 16.15-17)A hit segít megközel íteni a vallás misztériumának a világát. míg a tudo- mány mind en igyekezete ellenére csak tisztes távolságra jut el hozzá.Amikor pl. a hittudomány a fizika és a filozóf ia kate góriáiv al a transsub stant iatio (átlényeg ülés) tanába sür ít i az Eucharisztia valóságát, egyszerre érezzük, mennyire elégtelenek a szaktudomány fogalmai a Szeretet Szent sége meleg valóságának ki feje zésére: viszont az istentiszte let hit közösségében, amikor az imádkozó Egyház ünnepli a Nagy Szentséget . megsejtjük és megérezzük annak a hatá rt alan iste ni szeretet-geszt usnak a teljesebb értel mét. amell yel Jézus közeledett övéihez.
Ennyi. llgy gondoljuk. egye lóre elég a hit alapvető dimenziójának tanul- mányozására. amit Abrahám bibliai portréja nyomán kísér elt ünk meg. Azért választottu k ezt az utat. mert - mint mondottuk - aPátriárka az els ó hivő , jobban mondva hitünk atyja.Ezért állítja Szent Pál . hogy "aki hisz, azAbrahám fia" (Gal 3.7). I:ppen ezért Ahrahám hitének tört énete. ahogy 11 Nemzete k Apostola nyomatékosan hangsúl yozza. •nemc sak ért e van megírva.hanem ér- tünk is. Nekünk is üdvünk re van.hahiszünk abban. aki a halott ak közül feltá- masztotta Urunkat. Jézust. aki vét keinkért halált szenvedett és megigazulá·
sunkér t feltámadt" (Róm 4.23-25). Következő leg hitünknek Jézus Krisztus a középpont ja. Az Istenember az a végső Másik. Akiben az Atya szól hozzánk (Zsid 1.2). Akiben megközelít bennünket és hív Onmagához. Jézus az út. Akiben elt alálunk az Atyához. Akiben igent mondunk Neki: .Oáltala hisztek Istenben" (1Pét 1.21). Ez a hit pedig új létet ad: .Kri szt usban újjászűlt min- ket" (1.3). A Jézus Krisztusban való hit tehát új létünk alapveté se. ezért is
vagyunk keresztények. más szóval .Kriszt usnak lettünk sorstá rsává" (Zsid 3.14). Ez az új lét a jövö ígérete: .reménységben élünk' (Róm 8,24) . és .Kr lszt us benn etek a megdlcsöülés reménye" (Kol 1.27). Ennek a hitnek élese, illetve gyarapítása a keresztény élet foglalata. ahogy Szent Péter buz- dítja övéit : ..Altala növekedjetek az üdvösségre" (lPét 2,21.
A hit valóban a keresztény lét alapvetése: .hit nélkül nem lehet tetszeni Istennek ' (Zsid 11.6) . Viszont .. a Jézus Krisztusba vetett hit által bátran és teljes bizalommal járulhatunk lsten elé" (Ef 3,12). Ezért parancsolja az apos- tol : ..méltóan éljet ek ahhoz a hivatáshoz ,amelynek részesei lettetek" (Ef4,1).
Cserháti József pécsi püspök
MAI IGEHIRDETI!SIJNK I!S A HIT
Hogyan szolgálja a pap mai igehirdetés e a hit et ? Nem kívánok a követ- kezökben tudományos ele mzést. vagy rendszeresen elmélyített és mind en területre kiterje dö tanulm ányt nyújtani. Mozaikszerüen a mai helyzet re vagy szükségletekre rávilág ító színfoltokat szeretnék egymás mellé áll ítani. E sorokkal azt a indítást szeret ném adni másoknak, amit magam kaptam az utolsó hónapok olvasm ányaiból. (Itt hívom fel a figyelmet Taksonyi -Kelemen: Az ist eni szó teológiája. Szent István Társulat , Budapest 1973c. múre. amely az igehird etés néhány fontos teo lógiai alapelvé t tisztázza.)
Tudjuk. hogyalelk ipásztorkodásnak ma egyi k legsür getöbb feladatáról van szóazegyházban. Az 1975-ös püspöki szinodus nagy témaköre az .ev angeli- satio rnundi" .vagyi s az evangél ium hirdetésének örök feladatában a mal le- hetöségek felülvizsg álása. Nincs szükség arra, hogy az utóbbi évek folyamán sokszor elhangzott panaszokat megismételjük : prédikál ásunk régi formái ela- vultak, a hagyom ány egyszerü továbbvitele vagy mélyítése sem oldja meg a problémákat . a régi teológiai és igehirdetési nyelv ma nehezen talál utat a szemlé let- és felfogásv il ágában megváltozott hall gat óság szívébe. a keresz- tény üzenet tartalma idegenül hat olyan emancipált világban, amely saját erejé ben keresi a megol dások at és már nem égi hatalm aktó l várja. stb. Két- ségtelen, hogy magától értetődöen adtuk tovább a keresztény üzenetet mind- addiq, omig a vil ág és benne a sajátos keresztény világ gyökeresen meg nem változott. Sokak szerint ma az igehirdet és is válsá gban van.
Elótérben a kér ügma , az örömhír
Még jóval a zsinat előtt, a 30-as évek elején jelent kezett és örve ndetes togadtatásr a talált a kérügmati kus teoló giai irány . Nem szubjektív értelmezés-
ról van szó, hanem az örök, alapvet ó igazságok személyrehat ó erejének, a személyes szó igazságtartalmának és közvetítés i rendszeré nek kere sésére fordít otta k egyre nagyobb gondot a teológusok és lelkipásztorok egyaránt, A kérügmatikus irány mint az igehirdetés új értelmezése azt mondta, hogy l1Z
evangéliumi örömhír közvetlen, még tudományos refl exió elótti hirdetésére kell törekedni. Senki sem tagadja, sőt szükségesnek tartjuk a kinyilatkoztatás tart alm ának áll andó teológiai, tudományos elmélyítését. De a szószéken nem tudományos hitigazságok at ,hanem azIstentő l jövő, az egész emberhez szöl ö.
az ember érte lmé t és szívét megérin tó üdvöz í tő élétta rtal maka t hirdetünk.
Elete t hirdetünk és nem tudományt! Valójában maga a teológi a sem lehet soha csupán tudomány , hanem lényege szerint szintén üdvösségi üzenet. A tudományos teológ ia nélkülözh et etlen , de feladata szintén az örömhf r mes- siási hirdetése .
A legelsó feladatok között is az elsó
A püspök ökról szóló zsinat i határozat ezt mondja: .az Úr nevében rendes és közvetlen hatalommal legeltetik juhaikat: így gyakorolják tanítói, meg- szenteló és kormányzói tevékenys égüket . . . Tanító hivata luk gyakorlásában - ez a püspökök legelsó kötelességei között is az első - Krisztus evan- géliumát hirdessék az emberekn ek" (11-12]. A papi szolgálatró l és élet ról szóló zsinati határozat szerint is a hit hirdetése a pap elsó fel adat a: .Isten népét elsósorban az éló lsten szava gyüjti egybe, éppen ezért joggal várják a paptól ennek hirdetését. Mivel ugyanis hirdetés nélkül senki sem üdvözül- het, éppen ezért a papnak mint a püspök munkatársának elsó teendóje, hogy lsten evangéliumát mind enk ine k hirdess e; lsten népét így gyarapítjá k és így sokasít ják: ..A hit hallásból ered, a hallás pedig Kriszt us íq éjéből " (Róm 10,17; Konst. 4). A szöveg félreérthetetlenül beszél az .üdvösség igéjének"
egyházalakí tó szerepéről és hatásáról.
Rahner rnondja, amikor a szentségek adta kegyelmek •tárgyi jell egének"
túlságos hangsúlyozása ellen foglal állást, hogy az isteni szónak nemcsak a lit urgiában. de személyes hitéletün kben is jelentós szerep ét a protestánsok elleni védeke zésünkben er6teljes en lef aragtuk. Pedig a tisztán gondolati egy- bevetés is arra engedne következt etni , hogya keresztén y élet tovább ma- radna meg olyan helyen, ahol csak hithirdetés folynék, mint ott. ahol a hívek csak a szent mi sén vennének részt, és talán általában a szentáldozáshoz ls járulnának. E hivatkozással csak arra kívántam rámutatni,hogy az igehirdet és- nek mint elsó teendónek azért olyan nagy a jelentósége , mert ez a funda- ment um, az alap, és épületet alapok nélkül nem lehet építeni. Viszont az is tény, hogyamúltban talán nem vettük eléggé figyelembe az Isteni szóban és hirdetésben szerepló kegyelmi komponenst. Az isteni szó sokszor csak emberi szó marad, mert saját magunk nem helyezzük bele, vagy inkább nem fogadjuk el teljes realitásában az egész üdvösség i rendnek a krisztusi hirde-
té s b ő i eleve adott kegyelmi kiáradását. Kegyelem mindenütt van,ahol a Krisz-
tus által adott jelek jelzésében és közvetí tő erejében Krisztust éri ntjük és befogadju k. egyesülünk vele hitünkben és odaadásu nkban. Igya meghirdetett igének is szentségi jellege van. Ali ez fő l e g az Igének a szentm isébe be- épített liturgiájára. amelyben felbonthatatlan egys ég jön létre Kri szt us halálá- nak és feltámadásának meghirdetése. az igét hallgató nép válasza és a tulaj- donképpeni áldozat közöt t (Lit.Konst. 9).
A köv e tkezők b en a szokásos hármas kérdésf elvetés alakjában a .rnié rt".
•rnít" ás ..hogyan" problémájára szerétnék még kitérn i.
Az igehirdetés miértje : a kin yilatkoztatá s
A hir detés miértje ugyanaz.ami a hité: felfigyelni az ist eni beszédre.meg- hallgatni. követni és azután továbbadni. Ezért a hirdető is mindig hallgató és hivő. de a hivő is az isteni hit tovább adój a.A kettő n e k azonosvonalúsága on- nan jön . hogy ahitnek és hirdetésének ugyanaz a motívuma: a besz él ő lsten tekint élye. A hird ető első alapélm énye a hit kiemelő és felemelő aktusa: elfo gadom az isteni önkiny il vánítá s tényét. Isten beszélt hozzám. kell. hogy e me gren d í tő valóság szent félelemm el töltsön el; lsten beszédét kell to- vábbadnorn. ez emberi kereteket felülmúló küldetés,de leírhatat lan és felül- múl hatatlan örömme l eltöltő való ság is. Eltölt az lst en hatalma. aSzentlélek tüze. az lsten országa küldötteinek apostol i felelősségtudata. Ez az a lelk ület.
amelyben el s öp rő és mindentbetöltőhangos felk iáltással felhangzik aCredo. mind en hirdet és kezdete és - mint tudat és élmény - bel ső . alapvető. formáló ere je.
A hit a hirdetésből származik. a hirdetés pedig a hitből. .Hlttem. ezért beszélte m: Hitünk egész rendszerében a beszéd áll a középpontha n, Isten beszélt. az Istentől küldött hirdetőkajkáról hangzik el ismét az isteni beszéd.
hogy az emberek meghallják és befogadj ák az isteni sz ót, Amióta az Isteni Ige emberr é lett. az üdvösség útját minden időben a beszéd, vagy inkább a hirde tés és a hallás határozza meg.
Az igehirdetés .rnlé rtj e" vagy célkérdése tehát már választ kap a hit elsó tényével: lsten beszéltés megnyilatkozása kötelező számunk ra.Nem is hird et- hetnénk mást. mint lsten beszédét. Az isten i beszéd önfeltáró. Isten életét.
megi sm er ését , akarását. jóságát és szeretetét nyilvá ní tja ki.
A kérügm a tartalma: Krisztus misztériuma
Ha akérügma fogalmánakel ső jegye abeszéd. Isten beszéde és ahi rd ető beszéde, akk or második vonását az isteni beszéd tartalmi sajátossága hatá- rozzameg. A kérügma az isteni beszéd hirdetése úgy és azzal a tartalommal.
ahogyan az lsten aj kán elhangzott. Az Ist eni kiny ilatkoztatás forrása a szent- írás. amelyet éppen ezér t a tanító egyház két évezreden keresztül gyer meki tisztelettel vett kör ül és hirdetett a kül önb öz ő korok embereinek.
Azed d i g iek b ő l világos.hogy a kereszté ny ig e hirdető azüdvö sség üzeneté- vel áll a világ előtt. Minden hirdetés az újszövetség hirdet éséne k megismét- lése. A hirdető nem tudományt, bölcseletet ismertet vagy tanít, hanem fel- tárja lsten be n s ő életét. és tudtuladja azt az akaratá t, hogy az embereket az isteni élet ben kívánja részesíteni. A tudományos kodás. bölc selkedés, rno- ralizálás fonákságát és veszélye s felületességét az igehird ető csak akkor tudja elkerülni , ha eleve átjárja a tudat, hogy lsten közvetlen felelő s kül- döttje, nem mondhat mást,mint amit az ist eni beszédben talál.Hallatlan, min- den emberi elképzelést felülmúló tény, hogy az lsten beszélni akart saját ma- gáról. Ebbe bele kell élni magunkat . Egyszerre meg kell rendülnünk, de bol- dogságunkban fel is kell kiált anunk: Velünk az lsten! Ez a papnak mint ige-
hirdetőnek új és kimerí the tetl en horizont ot nyújt. A bes zé l ő lst en küldi őt a világba, hogy ott hely ette aző nevében továbbadj a az isteni beszédet . az Is- ten önkinyil váni t ó és követésre felszólító beszédét. A küldetéstudat vagy prófétai tudat az újszövet ségi papság hivatalának alapvető vonása: Krisztus is az lsten akaratának. az lsten országának hirdetőjeként jelent meg az em- berek között , Az isteni küldöttnek , a .leqatus div inus "-nak első feladata a hirdet és, lsten országának meghirdetése volt.
Krisztus azt nyilvánította ki, ami öröktő l fogva rejtve volt (vö. Kol 1,26).
feltárta az isteni üdvös ségtervet, az .ol konornlát". amely szer in t lsten Kris z- tusban min dent egybe kívánt foglalni. és azóta mindennek Kris ztus.az lsten- ember a középpontja. s minden őrá irányul. Az üdvösség Kriszt usnak már halálát magában foglaló szül etés ével kezdődött el. és a meghalt. feltámadott és megdics őült Krisztus kegyelmi erejében. amely a Szentlél ek tevékeny- ségében nyilvánul meg, a világ ismét .hazatér" a mennye i Aty ához, egyre fokozódó beteljesedésben. A pap enne k a titoknak szüntelen kinyilvánlt ója és
hirde tője. A hivőknek, az ige hallgatóinak érezniök kell, hogy a pap nemcsak tud az isteni titkokról. nemcsak beszél róluk, hanem bennük és általuk él.
valóban .beavatott ". az lsten titkainak sáfára. Ha ez a nagy elgondolás. üdvösségünk krisztológikus. trinit árius és ekkleziológiku s felépítése áll ige- hirdetésünk hátterében, akkor sohasem leszünk felületesek. mer t a megváltó lsten szív ébóljön a mondanivalónk. Csak így lesz átütő, érez hető erővé min- den prédik ációnkban a prófétai és papi küldetés.
A ..hogyan" kérdései
Amit eddig mondtunk, voltaképpen bevezetés kívánt lenni a következők
höz. A döntő kérdés: hogyan hirdessük ma az igét? A pap azért .a hit em- bere" . mert elsősorban hite által mutat kozik be az embereknek. Nagyon nehézlenne meghatározni. mi is különbözt eti meg apap hitét ahivők hitétől.
Tartalmilag és minőségileg. mélysé gében. intenzitásában a két fajta hitmeg- nyilatkozás teljesen azonos lehet, ső t mindig fogunk találni olyan világi hivő
ket, akikn ek hite minden tekintetben alig elérh ető magaslaton áll - s mégis
apapra mondjuk azt. hogy a hit embere. Egyszerűen azért, mert a pap hir- deti a hitet. ó a hit elhint óje. az isteni Ige magjának növesztóje, a hitélet ápolója, egyszóval a hit .eredeztet öle" . S itt találunk rá arra. ami a pap hitében ma különösképpen sajátos vonásként jelentkezik, s ez az a jegy, amelyre ma különösen fel kell figyelnünk.
Rómában tanuló fiatal magyar pap mondta nekem nemrégen: odahaza ész- reveszik, hogy a Rómában végzett. és bizonyos tekintetben általá ban a fiatal papok igehirdet ésében a többihez viszonyítv a .s t ru ktúra-kű lö n b s é q" mutat- kozik: a régiek objektív. tárgyi összefüggésben hirdetnek. a fIatalok pedig eqzlsztenciállsan. vagyis az élet k érdés ek . a hivók problémái felól készít ik eló prédikációikat. Ez a különbség valóban fennáll. s ez nem csupán stílus- különbség, hanem látási vagy szeml életi eltérés.
Amit a következőkben még mondani szer étn ék. azt a ma oly szükséges
valóságelemzésből merl t ern. Négy szempontra kívánnám felh ívn i afigyelmet:
az Igehirdetés személyes, dialóguso s. emberarc ulatú és ta n ú ság tevő mozza- nataira.
A személyes jelleg. - Igen fontos szem előtt tartani az Ig e hi rd ető és a megszólftott közösség között kialakult viszony személyes jellegét és a kap- csolat kölcsönös dinamikáját . A kinyil atk ozt at ott Ige hirde tés ében az első megszólltott személy maga az igehirdető. Isten szólítja meg. és ami t hird et , az lstenbeszéde. Az ig eh irdető pap, mint láttuk, beszédet fogad el és beszé- det ad tovább.A hit alapte rmészetéhezlényegesen hozzátartoz ik,hogy beszéd- nek hiszünk, s mive l a beszéd az egyik legszemélyesebb emberi megnyilat- kozás, ezért kell az igehirdet ésnek a személyiség legbensőbb világából fa- kadnia. A beszéd szavakból és mondatokból áll. Nem lehet valamit tovább- mondani, amíg magunkban meg nem fogalmaztuk, értelmes összefüggésben ki nem fejeztük. A hit mindig belső válasz arra,amit kívü l rő l kaptunk. A hit személye s áll ásfoglalás. és abelőle fakadó bizonyosság és meggyőződés kér- dései ls a legszemélyesebb áll ásf oglalást érintik. Ma nem annyira a hitigaz- ságot kifejező megfogalm azás és annak tart alma áll előtérben, hanem a hit-
ből fakadó élet konkr ét megnyilvánul ása magam és mások felé. Hitünk ma szinte azonos lesz azokkal a tettekkel, amelyekkel kinyil vánítjuk.
Ez a szubjektív vagy interszubjektív helyzet korábbi ig e hi rd e tésü n kbő l
sokszor hiányzott,vagy legalábbis nem volt tudat os. Ma kétszeresen ls érez- zük ezena téren a változtatás szükségességét : jobban érvényre kell Jutnia a tárgyi és tartalmi anyagon túl a hit természetében rej l ő személy i elemeknek. aszemélyiség dinamikájának. Nem hirdeth et ünk olyat. amiről nem vagyunk tökéletesen meggyőződve, és ezt nem tehetjük meg másképpen, mint hogy magunk is mindig hallgatói vagyunkaz igének. S nem hirdethetjük a magunk- ba fogadott üdvözítő igét másképpen. mint azzal az értékeléssel és lelkese- déssel, személyes odaadással, győzelme s kisugárzással. amivel a legszenteb.
bet szoktuk körülvenni az élet érté keinek sorozatában. Másszőval a hitben
rejlő problematikát magunkra kell alkalmazni, és e személyes álláspontunkkal lépünk a hívek elé. Valaki egyszer .per absurdum" ezt így fejezte ki: nem fontos. hogy az igazságot milyen formába öltöztetjük. vagyis hogy mit hirde- tünk, hanem az a dön tő. hogy ki a hirdető. E kijelentésben az a feltörést
sürgető igazságmag rejlik: mai hirdetésünkben a tárgyi és a szubjektív kom- ponenseknek eggyé kell válnluk. találkozniuk kell. Az apostolokról tudjuk, hogy telj es bizonyossággal hirdették az örömhírt. igen. róluk valóban az áll, hogy prédikáci ój uk "hir-det és" . hírüladás volt. Náluk a hír mint újdonság és üdvö-
zítő valóság a be lső megigazultság bizonyosságává vált. és az hajtotta őket
mint Krisztus hírnökeit a vi lág üdvözítése felé.
Hitü nknek a magunk egyéni, személyes világán keresztül kell utat törnie mások felé. Nem a .s aját hitünk " a hirdetés tárgya, de mindig a hirdetés alanya maradhat; nem a saját hitemet hirdetem , de saját hitem önmagát is hirdeti, amennyiben hitem nagy élményei, az Istennel való személyes talál- kozás, az egyéni megihletettség és a belső átélés ereje hatja át prédikáció- mat. - Ez a ma - főleg fiat aloktól - annyi ra követe lt ..egzisztenc iális hir- detés" első igénye.
A hit ben rejlő dialógus. - E második szempont a hitnek mintbeszédnek vagy beszélgetésnek további elemzéséből adódik. A hitben lsten és ember beszélget egymással, de úgy. hogy minden igazság közlése egyszerre kérdés és felelet. Isten kérdez, felszólítással , hívással fordul az ember felé. és az ember kénytelen felelni. De az ember is kérdéseket int éz az Istenhez. és az lsten egyszersmindenkorra Krisztusban válaszol az em beriségnek. Az egzIsz- tencializmus egyiktétele így hangzik:az ember valój ábancsakmint kérdezett, felszólított és a kérdésekre válaszoló lény lesz emberré. Másszóval csak kérdéseiben . keresésében. a holnap előtti nyitottságában és várakozásában igazán létező. Azonnal érződik, mennyiv el konkrétebb , elevenebb, a személyi·
ség igazi problémavilágát érintő lehetne igehir deté sünk. ha a kérdezés és a válaszadás feszültségében állna. Ma mindinkább látjuk, hogy a vallásos élet sajátos termész et ét az Ist ennel való találkozás, a dialógus határozza meg válto zatos megjelenési formáiba n. Miről. miért és hogyan tudunk beszélni az Istennel ? A személy le g bensőbb magvának megnyitása csak ilyen módon sikerülhet: bevilá gitun k azértel em ablakán át. kopogtatunk a szív ajtaján, és kérdezzük vagy inkább felkínáljuk mindazt , ami a másik boldogságához szük- séges.
Az emberarculatú ford ulat. - VI. Pál pápa a zsinat befejező ünnepségén azt mondotta: a zsinat arra tanított meg bennünket. hogyan kell azembere- ken keresztü l az Istenhez jutni. Ma. az ember i személyiség. a szabadság és tekint ély, az emberi méltóság és egyenlőség sokat vitatott problémavilágá·
ban,hatal masra nőtt emberi látóhatár kezd előttünk kibonta kozni. A személyi- ség értékelése eddig nem láto tt mérték ben fokozódik. és amélyebb. teljesebb humanit ás, az emberi mivolt és az emberi közösség egybefogó .ernber tes-
sége" lett a jelen törté nelmi alakulásának mozgatója. Hominizálód ás és hu- manizálódás! Ebben a történ elmi folyamatban egzisztenciáli san mindannyian bent állunk. ez a mi sorsk özösségünk. amelyben mindannyian a teljesebb ember kibontak ozását várj uk. Az igehi rde tőnek e terület en első kérdése és megközelí t ése: mi az lst en szándéka ezzel amai világgal és a mai emberrel?
Ebben az összefüggésben a nyelvról is kellene beszélnünk. A mai ige- hirdeté snek egyik nagy problém ájaa teológiai fogalmak és általában atermé- szetfe lett i tartalmakat és vonatkozásokat visszaadó kifejezések megértetésé·
nek nehézsége . Hogyan kapjon helyet a mai ember képzeletvilágában és na- turalis zt ikus eszmetársftásai között az üdvözítő halál és felt ámadás, az örök élet. az üdvözltö lsten jelenléte, a kegyele m. a megigazultság és a többi fogalom ?A mai ember nehezen érti meg, hogy az emberi mértéken túl egy másik. isteni mérték ls lehets éges. Krisztus azt mondja: csak akkor fogt ok megért eni engem, ha az Iste n tő l vagytok (Jn 8,47). Tehát akkor az lsten hatalma az. amely megértet és üdvözít. Hogyan győzzük meg erről hall gató in- kat? Nem könnyü ma az igehirdetés helyének. funkciójának és nyelvének meghat ározása.
A hirdetés tanúságt ét ele. - Minden Igehirdetés megismét li az új szövet- ség. vagyis Krisztus hirdetését. Mint már mondottuk, ez nem valami eszmei.
dogmatikai. bölcseleti vagy erkölcstani summa vagy káté. hanem egyetlen megismét elhet et len esemény. Ist en emberré lett. hogy az ember Ist enné legyen. Ehirdetés ben kettő s dinamika feszül: kinyilvánítja ezt az eseményt.
és új történést teremt. rnert a Krisztus-es emény részeseivé tesz bennünket.
Ezért volt a hirde t és ősidőktő l fogva mindig tanúságtétel: "Tanúim lesztek a világ végezetéig" (vö. Csel 1,8). Az eukariszt ia vallási életü nk középpontja- ban áll, ezért volt aképpen az igehird etés is mindig erre utal. és minden innét veszi eredetét és értelmét. "Halálodat hird et jü k, Urunk. és hittel vall ju k feltámadásodat, ami g el nem jössz." A megemlé kezés azt az éjszakát idézi fel. amikor elhangzott az Istenfia engedelmességének és önfeláld ozásának
végső akkordj a: teremt ményi mlv olt át, ami t az Atyától kapott. halálával visszaadtaneki. A hirdetés központja ke zdettől fogvaa húsvéti esemény volt.
és ma ls tanúságtétel a krisztu si esemény két sarkpontj a. az Úr halála és felt ámadása mellett. Az újszövet ségi igehirdetésben a tanúságtét el és a hird etés mindig együtt haladt: "Amit láttu nk és hallottu nk , azt hirdetjük nek- tek" (vö. Jn 1,1). "Mi ennek tanúi vagyunk" (Csel 5.32: 10,39). Krisztusnál azesemény és a taní tás elválas zthatatlanegymást ól: benne lsten eseménnyé tett e magát. mert megszül etett, eljött és meghalt értünk. Ezért Krisztus ma- ga a kinyilatkoztatás. és amit mondani akart . annak lényege az áldozat s az Atya iránti szeretet: a két legtelj esebb emberi magasl at.
Igehir det ésünk krízls e részben onnan ered, hogy lst en szavából tanítást, elméletet és doktrínát csináltunk. Teológiánknak hosszú évszázadokon ke- resztül az volt a főtöre kvé s e. hogy Krlsztus tanítását rendszerbe foglalja.
vagyis olyan építménybe. amelyben minden benne legyen és változtathatat- lan legyen. Az Igehirdet és nagy feladata ma: az áthagyományozott Igazságok .Ieforditása" a mal kor nyelvére és képzeletvilágára. Előttünk áll a kor sajá- tos embere, sajátos tapasztalataival. gondjaival és bajaival, várakozásával és reményeivel, Úgy kell hirdetnünk.hogy maga lsten legyen jelen,és megérInt- se a hallgatóság szivét.
Mikor lesz a pap a keresztény ember küldetés éb ől kifolyólag valóban az örömhír hirdetőjévé? Amikor szavából maga lsten beszél hozzánk. Amikor szavaabban azerőben és hatalomban lesz hat áso s sá.amely Krisztusból indul ki (Mk 1,22; Jn 6.69). Csak aki lst en szavával sokat foglalkozott. sokat medltá lt és imádkozott. aki emberi sz!vének minden rezdülésével siet az lsten elé a rábízottak érdekében. másszóval aki korunk idejének és történel- mének teljében él, annak aj kán fog lsten szava sajátos jelleget és mondani- valót képv is elni. Ez annyit is jelent. hogy aki a mai ember számára akarja az örömhírt hlrdetnl. annak teljesen át kell adnia magát a másik embernek, találkoznía kell vele, fel kell emelnie , el kell viselnie, mert csak így tudja magával vinni (Gal 5.4; 6.2), s vele együtt Krisztus törvényét teljesf t eni.
Európai magyar papi lelkigyakorla t aug. 19-énest étó l 23·án délig Szính ely e: Innsbruck . Haus der Begegnung
Jelentk ezés Marosi Lászlónál.A-9800 Spittal/Drau, Kapelleng. 15
Magyar nővé rek európai lelkigyakorlata jül. 21-30. Villers-La-Ville-ben (Belgium)
Brü s s zeltől 40 km-re (jó vonat összekötte t ésl. az örökimádók lelkigyakorlatos házában.
Vezeti P.Bóday Jenó jezsuita atya.
Jelentkezés jún. 29-ig bezárólag P.Matyasovich Henr iknél Blijde Inkomstraat 18, B-3000 Leuven.
Közelebbi tájékoztatót mindenkine k Idóben küldünk.
Nemesszeghy Ervin
TUDOMÁNY 1:5 HIT
A mai korban, amikor a természettudomány óriási fejlódésének vagyunk tanúi, atudomán y és vallásviszonyának kérdése különösen jelentés, A II. Va- tikáni Zsinat jól jellemzi a jelenkor emberének vallási helyzetét: .M ind na- gyobb tömegek hagynak fel a vallás gyakorlásával, Sót az lsten és a vallás tagadása, vagy a közömbösség e téren, ma már nem oly kivételes jelenség, mint volt a múltban. Manapság tudniillik gyakran jelentkezik úgy, mint a természettudományos haladásnak vagy valami új humanizmusnak a követel- ménye." (Az Egyház a mai világban 7.)
Valóban sokan úgy hiszik. hogya tudomány világképe és a hit világképe vet élyt ársa egymásnak: ahogya tudomány halad elére , úgy csökken a hit világképének hihetósége. Jelen tanulmányunkban éppen azt szeretnénk meg- mutatni, hogy ez nincs így. A tudományos megállapítások és igazságok egé- szen másf ajta kérdések re felelnek meg, min t a hit igazságai. Hogy ennek ellenére mégis lehet bizonyos feszültség tudomány és hit között,az fóleg két okból érthető . Elősz ö r is sok természet t udós. különösen a múlt században és századunk elej én, a természe ttu dom ányok eredményeitól elragadtatva azt kezdte hinni éshirdetn i,hogy ater més zettudo mányos módszeraze g y e d ü I i út az igazság megtalálására. Ez az álláspon t. amely et olykor szcient izmusnak hívnak,avallást és a filozóf iát is alapjaiban támadja meg, ezért joggal váltott és vált ki ellenhatást filozófusok és teológusok rész é r ől , Ugyanakkor önmaga alatt vágja a fát. mert idézett alapté t ele sem bizonyíth ató természettudo- mányos módszerrel. Valój ában a20, század második felében a természettudó- sok nagy többsége mindinkább belátja a természettu dományos módszer kor- látait. Max Born,a hire s atomfizikus írt a 1956-ban a köve t kező sorokat:
1921-ben úgy hittem a legtöbb korom beli term észet tu dóssal , hogy a világ ot deter- minisztikus törvények kcrrnányozz ák, és hogya tudomány képes ezen törvények objektív ismereté re szert tenni. A természettudomá ny magasabbrend ű nek tűnt fel előttem. mint a filozófia, költészet, vallás szubjek tivobb vil ága, és azt gondolta m.
a tudomány félreért het etlen nyelve elősegít i , hogy az embere k megért sék. 1951- ben ezen véleménye k egyikében sem hit t em . . . Mosl úgy teki ntem volt hitem et a tudomány fels öb b ren dű s ég ében, mint a fiatalos lel kesedés tévedését.'
De annak aténynek, hogy időnként feszültséget érzünk ahit és tudomány között,van még egy mél yebb oka. amely et telj esen kiküszöbö lní nem is lehet.
Ezazoka követk ezó: Ahhoz.hogy ah ivó ember avallás igazságait megértse és klbont sa. szüksége van egy bizonyos világképre. amelyet az adott kor világképéb ól kölcsönöz. Eza világkép azonban a tudomány fejlódése folytán vált ozik; álta lában lassan,néha azonban szinte ugrásszerűe n. Ilyenkor a hívő
ember szük s é g sze rű en feszültséget érez a hit ig azságok értelmezése és az új tudományos föl f edezések megálla pí tásai között . De az ell ent ét tulajdon-
képpen n e m a hit igazsága és a természettudományok igazsága között áll fenn. hanem a z ú j v i I á g k é P é s a r é g i v i I á g k é p k ö z ött . amelyben a hitigazságokat értelmezték és megfogalmazták. Hogy ezt a té- telünket kellőképpen igazoljuk. hasznos lesz rövid és vázlatos történeti át- tekintést adni a hit és tudomány úgynevezett konfliktusairól.
A természettudományok kezdete
A természettudományok a 16. és 17. században indult ak fejlődésnek az európai keresztény civilizációban. Minthogy a kereszté ny hit egyik alappilIére.
hogy a világot lsten teremtette.és azember azt a feladatot kapta Teremtőjé
től. hogy mint a teremtés koronája hajtsa uralma alá az egész földkerekséget (vö. Ter 1.28), ez a hit bizonyára nagyban hozzájárult annak a kulturális lég- körnek me gteremtődéséhez , ame lyben a tudományos tevékenység megindul- hatott. Abban az időben a fizikai világkép az arisztotelészi kozmológia be- folyása alatt állt. Eszerint a véges világegyetem két lényegesen különbözö területre oszlott: az .éqi' és .földi' területre. Az .éqi' testek romolhatatlanok voltak, és lényegileg különböztek a földön találh ató romlandó anyagtól. A földet a világ központjában nyugvó állapotban képzelték el. Továbbá úgy gon- dolták. hogy bár az .éqi' testek hatással vannak a .földl' testekre. a .f öldlek- nek' semmiféle visszahatásuk nincs az .éqiekre'. Az .éql' testek mozgását koncentrikus. egyenletes körmozgások eredőjeként értelmezték. Ez a fizikai világkép szőqes ellentétben áll t a későbbi. Kopernikusz. Kepler. Galilei és Newton munkássága folytán kialakult világképpel. Tévedés lenne azonban azt gondolni. hogy az arisztotelészi világképet azEgyház vezette be. Ez az akkori múvelt ember világképe volt. Viszont tagadhatatl an. hogy egyes középkori lelki írók túlságosan hangsúlyozták a földi világ ldösze rü. véges. romlandó jell egét . és arra buzdítottak. hogy teljes figyelmünket és érd ek l őd é s ü n k e t a túlvilágra kell irányítanunk.' A középkori lelkiség nehezen tudta összeegyez- tetni e világ valódi értékelését és szeret et ét az lsten iránti szeretettel.
Kopernikusz kanonok könyve: .De revolutionibus Orbium Coelestium"
(1543). amely elsőként hirdet heliocentrikus világképet. nem keltett nagy érde klöd és t,Kopernikusz könyvét III.Pál pápának dedikálta.és Giese püspök- barátjának hosszas biztatására adta csak ki. 70 éves volt. amikor könyve megjelent. és még ugyanebben az évben meghalt. Igaz. hogy az egyházi bíró- ság könyvét 63 év múlva. 1616. márc.5-én indexre tett e.' de ekkoraGalileivel kapcsolatos viták már igen felkavarták a kedélyeket. Itt most nem célunk.
hogy a Galilei-esettel részletesebben foglalkozzunk. Ezt annyi előítélet és legenda veszi körül, hogy lehetetlen egy rövid cikk keretén belül megfelelő
módon ismertetni. De nagyon ajánljuk olvasásra A. Koestler könyvét: .The Sleepwalkers " (Penguin, London 1964). A szerzöszinte regényszeru érdekes- séggel, ugyanakkor komoly dokumentációval írjale Kopernikus z,Tycho Brache.
Kepler és Galilei vil ágát. az inkvi zíci ó kétes szerepét. az egyes egyházi ve-
