Jelinková, R.: A csehszlovák városok növekedése 1921–1957

STATISZTIKAI lllODALMl FIGYELÖ

351

1. Az adatok logikai elemzése és az 1957 tavaszán a lakások 1 százalékára

vonatkozólag végrehajtott pótlólagos fel-

vétel 1956. szeptember végére visszaveze—

tett adatai szerint az 1956/5'1 évi lakás—

statisztikai számbavétel során ugyan elő—- fordultak kihagyások, ugyanakkor ——

mégpedig azok mértékét valamivel meg—

haladó —- többlet—számbavételek is. Olyan lényegesebb és bizonyítható hibák azon—

ban nem merültek fel, amelyek miatt az eredményeket módosítani kellene. A né—

pesség számáról a lakásszámbavétel által megállapított adatokat tehát a lélekszám

továbbírásának új alapjául el kell fo—

gadni.

2. A születések és halálozások számba- vétele pontos, A vándormozgalom ada—

tainak a lélekszám továbbvezetésénél való figyelembevétele viszont csak 1953 elejé—

től kezdve tekinthető nagyban-egészben hibátlannak. Az 1950—1952. években ugyanis a belső vándormozgalom számba—

vétele terén a kijelentések tömegesebb elmaradása miatt mintegy 160 000 főnyi hi—

bával (többlettel) kell számolni; hasonló—

képpen becslés szerint kb. 50000 főnyi többlet—számbavétel terheli a külső ván- dormozgalom egyenlegét, mégpedig főleg a NSZK és NDK közti lakóhelyváltozta—

tások be— és kijelentése során felmerülő hibák miatt. Ezeknek a hibáknak ki- küszöbölése esetén és figyelembe véve más kisebb korrekciókat is. a két lélek- szám közti 811 OOO—es különbség 615 OOO—re csökken.

3. Az 1950, évi népszámlálás pontossá—

gának külön (reprezentatív) ellenőrzésére nem került sor. A különféle tényezők és körülmények mérlegelése azonban arra mutat, hogy a még mindig több, mint hat- százezres eltérés az 1950. évi népszámlá-

lásnak —— a nehéz lakáshelyzettel is részben összefüggő — különböző össze—

írási hibáira vezethető vissza (nem csa—

ládjuk. lakóhelyén dolgozók kétszeres megszámlálása, még hazavárt hadifog—

lyoknak és eltűnteknek a lakónépesség számába való beszámítása stbi).

Mindezeket figyelembe véve a Szövet—

ségi Statisztikai Hivatal a férfiak, a nők

és az egész népesség számát az 1956/57, évi lakásstatisztika eredményei alapján 1946—ig visszamenőleg —— tehát az 1950.

évi népszámlálásnak a most megállapí-

tott adatok 1,2 százalékkal meghaladó végeredményét is —— helyesbítette (de a

kor— stb. megoszlás adatait nem módosí—

totta).

(Ism.: Thirring Lajos)

A halandóság nemzetközi különbségei

International variations in mnrtality_ —— Statisli- cal Bulletin. Metropolitan Life Insurance Company.

1957. Oct. 1—1. 1).

' A rövid tanulmány a halandóság nem—

zetközi különbségeiről ad vázlatos átte—

kintést. Az áttekintés alapja egy táblá—

zat, amely 19 ország halálozási arányszá—

maít közli nemek és egyes kiválasztott halálokok szerint. Az összeállítás érdeme, hogy az egyes népességek eltérő korössze- tételének az összehasonlítást zavaró ha-

tását kiküszöböli, amennyiben a kérdé—

ses halálozási gyakoriságokat egységes

alapra ———- az Egyesült Államok népessé-

gének 1954. július 1-i korösszetétele're — vonatkoztatja. A standardizált arányszá- mokat közlő táblázatból néhány ország rövidített adatsorát a 352. oldalon levő táblában közöljük.

A tanulmány megállapítja. hogy bár a halandóság terén a, különbségek általá—

ban csökkenőben vannak, mégis ma még

nemzetközi tekintetben jelentős eltérések figyelhetők meg. A vizsgált országok kö-

zül a férfiak halandósága mindenütt ma—

gasabb, mint a nőké. A halálokok között a szív és a vérkeringési rendszer meg—

betegedései dominálnak, ez a tétel teszi ki az összes halálokok egyharmadát ——

felét. A rákhalandóság (a rosszindulatú daganatok okozta halálozások) különbsé—

gei elég nagyok (100000 lélekből férfiak—

nál: Svédországban 134, Finnországban 216; nőknél: Japánban 106, Dániában 169), a nők rákhalandósága csak Izrael—

ben haladja meg a férfiake't.

A tüdőgyulladás és a tüdőgümőkór ha—

landóságának tárgyalása után a cikk né—

hány erőszakos halálokkal foglalkozik.

Rámutat arra, hogy kevés országban tör—

ténik olyan gyakran baleset, mint az

Egyesült Államokban és Kanadában. A

közlekedési balesetek terén egyébként

Ausztráliáe' és a Német Szövetségi Köz—

társaságé, az egyéb balesetek terén Ausztriáe' és lzraelé az egyáltalán nem irigylendő elsőség. Az öngyilkossági arányszámok skálája igen széles.

352

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

100 000 lakosra jutó meghalt (standardizált adatck)

Nem és ország Szfv- ér— és R Ossz- Balesetek ,- _

hgifjük vesebeteg- indulatú ** Öngsyáiékos ségek daganatok Közlekedési Egyéb

Férfi J

Anglia és Wales ... 1131 548 197 16 27 13

Egyesült Államok ... t 1057 584 158 34 43 17

Finnország ... 1337 602 216 15 59 34

Franciaország ... 1173 363 166 28 49 23

Japán ... 1314 401 140 11 54 32

Német Szövetségi Köztársaság . 1123 399 177 35 45 25

Svédország ... 879 427 134 20 32 23

Nő w

Anglia és Wales ... 740 383 183 4 16 7

Egyesült Államok ... 694 881 131 11 20 4

Finnország ... 903 449 136 4 23 8

Franciaország ... 768 247 120 6 22 6

Japán ... 991 311 1 lö 3 18 19

Német Szövetségi Köztársaság 860 341 148 8 21 18

Svédország ... 725 368 127 5 15 7

(Ism.: Acsádi György)

A csehszlovák városok növekedése népessége haladja meg az egymilliót,

1921—1957 Prágáé.

Jelínková, R.: Rust éeskoslovenskS'ch megt vletech lmi—1957. —— Stalislickú ()bzor. 1957, No. 10. 4833——

496_ p.

A _szerző a tanulmányban röviden a városiasodás általános kérdéseivel fog- lalkozik, majd Csehszlovákia Városi né—

pességéről ad áttekintést.

Jelenleg a világon kb. 60 olyan város

van, amelynek egymilliónál, és 700,

amelynek 100 OOO—nél több lakosa van.

Becslés szerint a világ lakosságának egy- nyolcad része lakik nagyvárosokban. A

második világháború után a nagyvárosok

fejlődésében fordulat állott be. A ten- dencia arra irányul, hogy a városok to—

vábbi fejlődését lassítsák, illetve meg—- állítsák. Az irányzat általában az, hogy

a nagyvárosok környékén úgynevezett

elővárosokat hozzanak létre. Ilyen mó—

don az eddigi nagyvárosi település—

szerkezetet fellazitják (például Moszkva,

Leningrád, New York, London). Angliá—

ban 1947 óta 15 új város épült, London—

tól 40—50 km távolságra.

A nagyvárosok népességszámát jelentős mértékben csökkentik az elvándorlások

is. így New York népessége 1950—1957—ig

7892 OOO-ről 7 772 OOO—re csökkent.

A cikk ezután áttér a cseh városok problémáira. Csehszlovákiában a nagy—

városok problémája nem annyira bonyo—

lult, mint a Szovjetunióban vagy Angliá—

ban. Csehszlovákiában csupán egy város

Korábban csak a népszámlálás adatai

alapján lehetett a városiasodást figyelem—

mel kísérni. Most a vándorlási statisz- tika adatai módot nyújtanak a városok folyamatos tanulmányozására. 1930 óta bevezették a 20 OOO—nél nagyobb városok—

ban a vándorlási statisztikát.

A szerző kitér arra, hogy a város köz- igazgatási fogalma és a város fejlettsége között a múltban semmiféle tényleges

Összefüggés nem volt. A városokban

lakók számának a felbecslése lehetetlen volt. mert nem teljesek az adatok és a város meghatározása nem egységes. A szerző a 10 OOO—nél népesebb települése- ket sorolja a városok közé, A községek- nél a következő lélekszámkateeóriákat használia: 2000—5000; 5000—10000; a

városoknál 10 000—20 000: 20 OOO—50 000 ;

50 OOO—100 000,

A felsorolt kategóriák közül legjobban az 50 OOO—100 OOO-es kategóriába tartozó városok népessége fejlődött. Országos Vi—

szonylatban a 10 OOO—es és 100 OOO-nél né—

pesebb városok lélekszáma 285 százalék—

kal növekedett 19214től 1930-ig. A követ—

kező vizsgált periódusban, 1930—1937 kö—

zött, tehát a háború előtti időszakban a

városok fejlődését nem tudja kielégítő módon nyomon kísérni, miután megbiz- ható források nem állnak rendelkezésre.

A 20 OOO—50 OOO-es kategóriába eső váro- sok tényleges évi szaporulatát 3,46 száza—

lékra teszi.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'ÖI 353

A 10 OOO-nél népesebb városok lakosságának száma 1921—1957

A lakosság száma Nagyságkategóriák

1921 1930 1937 1950 1957

Csehszlovákia

773 557 I 881 370 759 819 748 525 838 780

20 000—49 999 541 972 774 550 962 010 825 388 969 525

50 OOO—99 999 .. 291 709 136 557 151 222 358 252 516 358

100 000— ... 898 415 1 477 600 1 640 213 1 722 433 1 865 179 Öxszesen 2 505 653 3 220 077 3 513 264 3 654 598 4 183 842 10 000— 19 999

Cseh tartományok

10 OOO—19 999 ... 587 899 650 381 599 062 525 698 571 577 20 OOO—49 999 ... 541 972 663 929 794 779 683 816 728 720 50 000— 99 999 ... 145 622 66 449 69 882 295 787 436 898 100 000— ... 898 415 1 353 756 1 495 128 1 529 537 1 618 484 Összesen 2 173 908 2 734 506 2 958 851 3 034 838 3 355 679

Szlovákia.

10 000—19 999 ... 185 658 180 989 160 757 222 827 261 203 20 000 —-49 999 ... — 110 621 167 231 141 572 240 805 50 000— 99 999 ... 146 087 70 117 81 340 62 465 79 460 100 000— ... —— 123 844 145 085 192 896 246 695 Összesen 331 745 485 571 554 413

619 760 828 163 A 100000 lakoson felüli csehországi városok és a 10 OOO-en felüli szlovákigi városok népessége

' 1921—1957. (Kiemelés)

Népesség száma

Varos 1921. 1930. 1950. 1954. 1955. 1956. 1957.

II. 15. XII. 1. III. 1. 1. 1. I. 1. I. 1. I. 1.

a 1 2 3 4 5 6 7

Praha ... 676 663 848 823 932 659 967 692 968 944 972 093 978 634

Brno . . . 227 313 271 521 284 946 304 344 303 143 304 383 306 371

Ostrava. 172 437 186 545 183 662 204 550 202 785 199 679 199 206

Plzen . . 119 335 130 589 124 339 132 814 133 001 133 627 134 273

8

Bratislava (Pozsony) . . . ... 109 964 156 476 192 896 237 745 238 377 241 471 246 695 Kosice (Kassa) ... 52 898 70 117 62 821 75 812 76 399 77 563 79 460 Trnava (Nagyszombat) ... 17 745 23 948 26 078 31 151 31 615 32 002 32 507 Zílina (Zsolna) ... . . . . . 14 321 20 476 22 856 28 811 29 243 30 263 31 123 Presov (Eperjes) ... . ... 17 577 21 775 22 843 28 826 28 989 30 089 31 100 Nitra (Nyitra) ... . . . . 19 118 21 283 22 203 26 788 27 380 28 363 29 238 Komárno (Komárom) ... . . . . 17 715 21 158 16 343 22 618 23 139 23 453 23 996 Martín (Turócszentmárton) ... 5 734 8 615 14 711 22 217 22 591 23 248 23 855 Nové Zámky (Érsekújvár) ... 19 023 22 457 20 031 22 505 22 841 23 261 23 533 Trenéín (Trencsén) ... 10 411 11 809 16 235 21 775 22 027 22 444 22 970 Ruiomberok (Rózsahegy) ... . 14 220 15 663 17 584 22 064 22 037 22 304 22 483 Zvolen (Zólyom) ... 10 142 12 571 15 014 18 688 19 025 19 340 19 921 Piestany (Pöstyén) ... 9 321 12 080 15 734 18 389 18 515 18 768 19 215 Banská Bystrica (Besztercebánya) 10 587 11 347 13 605 17 273 17 430 18 075 18 806 Spiéská N. Ves (Igló) ... 11 608 12 258 13 334 16 445 16 745 17 159 18 017 Levíce (Léva) ... . 10 343 12 576 13 385 15 289 15 358 15 530 15 832 Míchalovce (Nagymihály) ... " 8 864 11 602 11 412 13 988 14 451 14 754 15 167 Luóenec (Losonc) ... 12 417 15 459 13 431

14 530 14 631

14 842 15 083

Az 1937-től 1950—ig terjedő időszakban az 1938. január 1—i lélekszámhoz Viszo—

a városok népessége a nemei lakosság nyitva 10,9 százalékkal csökkent; a cseh

kitelepítése következtében csökkent. 1946 tartományokban 20,2 Szlovákiában 4,8 december 31—én Csehszlovákia lakossága százalékkal.