Elmar Mittler
Niedersáchsische Staats- und Universitátsbibliothek, Göttingen, Németország
Könyvtárépítési tendenciák a német egyetemi könyvtárakban
Az 1960-as évek óta tudatos stratégia érvényesül az egyetemi könyvtárak építése terén. A bielefeidl, a konstanzl, a freiburgl, a heldelbergí és a göttlngenl épületek pozitív és negatív tapasztalatai. Milyen legyen a jó egyetemi könyvtár épülete?
A göttingeni egyetem könyvtára évek óta szoros kapcsolatban áll a magyar kultúrával. Egyrészt az egyetemen már a század elején megszerveződött a finnugor tanszék, amely a mai napig prosperál, másrészt a könyvtár a Német Tudományos Tanács megbízásából teljességre törekedve gyűjti a Ma
gyarországon megjelent, valamint a magyar témájú műveket. Tgy elmondhatom, hogy könyvtáram bi
zonyos szempontból magyar könyvtár is.
Németországban a könyvtárépltés régóta vita tárgya, s különösen megélénkült a szempontok, nézetek összevetése az utóbbi pár évben, az egyesítés óta.
Elmondhatjuk, hogy Németországban tudatos a könyvtártervezési és -építési stratégia az 1960-as évek óta. Abból a felismerésből indultunk ki, hogy az általános műveltséget magasabb szintre kell emelni, ha a gazdaság gyors fejlődésével lépést akarunk tartani. A „szputnyiksokk" után a nyugati országok arra törekszenek, hogy a fiatal generáci
ókat alaposabb és intenzivebb képzésben része
sítsék. Ehhez természetesen több egyetemre, és gazdag szakirodalommal és tájékoztatóeszközök
kel jól felszerelt könyvtárakra van szükség.
Bielefeldben komoly könyvtári szakmai viták folytak a könyvtár struktúrájáról, amelyet az építé
szeknek sikerült szellemesen megoldaniuk. A könyvtárosok szerint nem volt indokolt egy nagy, központi könyvtár építése, ehelyett nagyobb, az oktatási egységekhez kapcsolódó szakkönyvtárak (kari jellegű könyvtárak) létrehozása látszott cél
szerűbbnek. A szakma azonban mindenképpen indokoltnak tartotta egy központi adminisztrációs egység létrehozását, amely minden ügyviteli fel
adatot egy helyen végezne el. A számítógépes hálózat segítségével sikerült megteremteni az egy
séges könyvtári rendszert, és az egyetem teljes könyvállományát gépi katalógusban rögzíteni.
A több, egymástól független szakkönyvtár elhe
lyezésére jó megoldást kellett találni, ami nem kényszeríti arra a könyvtár használóit, hogy egy- egy könyvért az egyetem egyik sarkából a másikba
fussanak. Nem is szólva a gazdaságos üzemelte
tés szempontjának érvényesítéséről (pl. az ellenőr
zési pontok számának csökkentése).
Az építészek ragyogó ötlete alapján született meg a könyvtári komplexum terve, amely csillag
szerűen foglalja magában a szakkönyvtárakat, és a hozzájuk kapcsolódó oktatási egységeket. Az egész egyetem egy nagy csarnok köré szervező
dik, amelyhez csatlakoznak a különböző tudomány
területek gyűjteményei.
A könyvtár lényegének megfelelően a tervezők minden szakrészleget az első emeleten helyeztek el, csatlakozva egymáshoz, Igy az egyikből a má
sikba szabadon át lehet menni, az átjárhatóság biztosítva van. Ezzel az elrendezéssel megoldódott az ellenőrzés kérdése is, hiszen esténként elég csak a főbejáratot nyitva tartani, s a két könyvtári szárnyon egy-egy ellenőrző pontot üzemeltetni.
A tervezés azért példaértékű, mert egy ügyes építészeti megoldással a decentralizált könyvtár koncepciójából valójában egy nagy központi könyvtár keletkezett, sok szakolvasóteremmel.
A bielefekti könyvtár tervezésének és megva
lósításának tapasztalatait modellnek tekinthetjük az új egyetemi könyvtár építéséhez. A szempontokat a következőkben foglalhatjuk össze:
> Egy egyetem tervezésénél a könyvtárnak köz
ponti szerepet kell kapnia, az oktatási egysé
geknek a könyvtár köré kell csoportosulniuk.
> A könyvtár állományának legnagyobb részét szabadpolcos elrendezésben kell az olvasók rendelkezésére bocsátani.
> Az állománygyarapítás politikájában és a be
szerzett irodalom kiválasztásában az oktatói közösség képviselőinek részt kell venniük.
Ezeket az elveket alkalmazták a Konstanzi Egyelőmén, valamint Nordrhein-Westfalen és Wuppertal főiskoláin.
A könyvtárosok által kialakított ajánlások jól beleillettek az építészek koncepciójába, akik a hatvanas évektől kezdve előszeretettel terveztek olyan épületeket, amelyek azonos felépítésűek,
3 2 5
Mittler, E . : Könyvtáré pftésl tendenciák a német..
tehát szabványos szerkezetűek voltak. Legfonto
sabb jellemzőik:
> minden funkció mindig a megfelelő felületre kerül;
> a könyvek, olvasók és könyvtárosok elhelyezé
sére olyan helyiségeket kell kialakítani, ame
lyeknél nagy a födém teherbírása, a terek telje
sen klimatizáítak, műszakilag megfelelően be
rendezettek.
Ennek az építési módnak az előnyei eléggé kézzelfoghatóak: egyrészt a teljesen egyforma épületrészek előállítása lehetővé tette a tömeg
gyártást, másrészt a teljesen flexibilis épületek lehetővé tették a gyors változtatást, vagyis az ál
lomány gyors mozgatását, és az egész épület át
rendezését.
Könyvtárilag nagyon jól sikerült, de építéstech
nikai szempontból kérdéses példa lehet a Freiburgi Egyetemi Könyvtár. Ebben az esetben egy régi alapítású egyetemi könyvtárról van szó. A teljesen flexibilis épületben a könyveket egy föld alatti rak
tárban helyezték el. Az utolsó húsz év irodalma szabadpolcra került. Az igazgatási osztály a sűrűn látogatott központi olvasótermek és a kisebb szak
könyvtári részek között kapott helyet. A könyvtár napi olvasóforgalma szinte állandóan ezer fölött van. A színvonalas technikával felszerelt könyvtár működtetési költségei viszont néha meghaladják az állománybeszerzésre fordított összeget.
Az olajválság óta a német egyetemi könyvtá
rakban csökkenteni kellett a működtetés költségeit (energiafelhasználás, világítás stb.). Ez azt jelen
tette, hogy nem lehetett az eddig érvényes techno
lógiai követelményekhez ragaszkodni.
Az energiatakarékosság elvei szerint az energiafelhasználás (klimatizáció és világítás) egy része megtakarítható. Az új követelményeket elő
ször a Kasseli Főiskola könyvtárának tervezése alkalmából vitatták meg. A tervezők a következő szempontokat próbálták megvalósítani:
> erősebb természetes világítás alkalmazása;
> lehetőség szerint lemondani a teljes klimatizá- lásról;
> a könyvállomány nagyobb részét zárt raktárban elhelyezni.
A régi könyvtárak modernizálására és az új szemléletmód érvényesítésére igen jó példa a Heidelbergi Egyetemi Könyvtár átalakítása. A re
konstrukció több mint egy évtizede alatt folyamatos volt a szolgáltatás, még akkor is, amikor a könyvek százezrei átmeneti, külső raktárakban voltak elhe
lyezve. A munka 1991 őszén fejeződött be az új mélyraktár használatbavételével.
A Heidelberg központjában álló könyvtár 1905- ben épült Durm építész tervei szerint, eklektikus stílusban. Az épületet már az 1950-es években átépítették, majd 1970-ben újabb rekonstrukcióra került sor a következők szerint:
> az eddig zárt raktárszinteket részben szabad
polcos olvasótermekké alakították át, részben megnyitották az olvasók számára;
> új területeket létesítettek a katalógusok számá
ra;
> elegendő új munkaszobát létesítettek a könyv
tári munkafolyamatok számára;
> felújították a teljes épületgépészeti technikát, beleértve az értékes kéziratok különleges vé
delmét is;
> a könyvtári üzemet és igazgatást számltógé- pesftették;
> az eredeti épület értékes, szecessziós dekorá
ciós elemeit felújították, esetenként újból legyár
tatták régi fényképek alapján;
> új mélyraktárat építettek a szomszédos oktatási épület udvara alatt.
Az olvasó és a könyvtárlátogató számára a leg
nagyobb változást a fogadótér jelenti, amelyet tel
jesen átalakítottak. Először is homorú formát adtak a belépőnek, hogy az olvasó barátságosabb kör
nyezetbe kerülhessen. Másrészt üvegajtóval zárták le a katalógusokhoz vezető részt, ami sokkal átte
kinthetőbbé tette az információs részt. Az olvasót nem zárják el a könyvtár többi részétől, hanem éppen ellenkezőleg, a továbbhaladásra invitálják.
A teljesen új konstrukcióra a legjobb példa a Göttingeni Egyetemi Könyvtár. Ez jelenleg a leg
modernebb könyvtárépület Németországban. Nyu
godtan állíthatom, mert ezt az új épületet elődöm
től, H. Vogrrtól vettem át. Ez az épület megfelel a posztmodern könyvtárépülettel szemben támasz
tott követelményeknek:
> három föld alatti szintet foglal el a zárt raktár, itt található a gépészeti, technikai egység is;
> körülbelül 500 000 kötet áll szabadpolcon az olvasók rendelkezésére a nagy, klimatizált olva
sótermekben, amelyek természetes fénnyel elég jól meg vannak világítva;
> a könyvtárosoknak olyan munkahelyiségeket alakítottak ki, amelyek az épület keleti és északi oldalán helyezkednek el, s ezért nem volt szük
ség klimatizálásukra.
Göttingenben azonban mindenekelőtt a könyv¬
tárgépesítésbal adódó technikai feltételek biztosí
tására törekedtek. Az elektromos vezetékek szá
mára a későbbiekben is hozzáférhető huzalozási eljárást alkalmaztak (tojástartóra emlékeztető fö- démborltás). A még meglevő cédulakatalógusokat olyan asztalokra helyezték, amelyek a jövőben a számitógépek elhelyezésére is alkalmasak lesz
nek.
A könyvtári technológiában elért eredményekkel a dokumentumellátást szeretnék javítani. A város minden intézményének felajánlottuk a dokumentu
mok szolgáttatását faxon és - ahol lehetséges - e- mailen. A könyvtárban két szkennert állítunk fel, melyek az ARIEL program segítségéve! megvaló-
3 2 6
TMT 42. évf. 1995. 8 - 9 . az.
sítják az adatátvitelt. Ezzel a módszerrel a folyóira
tok kölcsönzését a minimumra szorítottuk. A könyvtár tartalomjegyzék-szolgáltatást is vállal.
Hálózatban működő CD-ROM adatbázisaink igen népszerűek.
Mindezek az új információs szolgáltatások bebi
zonyítják, hogy egy jól szervezett egyetemi könyv
tár milyen fontos lehet a jövőben is anyaintézmé
nye számára. A hagyományos és nem hagyomá
nyos forrásokból szolgáltatott információk egyaránt fontosak hallgatónak, oktatónak, kutatónak. Az irodalomhoz való közvetlen és közvetett hozzáfé
rést jó könyvtáraknak kell biztosítaniuk. A jó könyvtár nemcsak a benne tárolt dokumentumok mennyiségétől függ, hanem az elhelyezés körül
ményeitől is, vagyis az épülettől.
összefoglalásként a következőket ajánlom:
1. A szakirodalmat hatékonyan tárolni és szolgál
tatni egy nagy központi könyvtár képes. Egy- egy kisebb szakterület irodalmát tárolhatja egy- egy kisebb könyvtár is, ha be lehet kapcsolni az integrált könyvtári rendszerbe.
2. Az irodalom jelentős részét szabadpolcon kell hozzáférhetővé tenni az olvasók számára. Ez különösen a hallgatók által használt tanköny
vekre, valamint a friss szakirodalomra vonatko
zik.
3. A könyvtári állomány alapos feltárását és a könyvtári munkafolyamatokat egy jól adaptált integrált felhasználóbarát rendszerben kell megvalósítani.
4. A könyvtárnak minél több szolgáltatást kell nyújtania az egyetemi hálózaton keresztül (OPAC, tartalomjegyzék-szolgáltatás, CD-ROM adatbázisok, dokumentumszolgáltatás).
5. A könyvtárépület tervezésénél a működtetési költségek nagysága miatt már nem lehet a tel
jes flexibilitás elvét alkalmazni.
6. A kevésbé használt dokumentumokat föld alatti, jól klimatizárt raktárakban célszerű elhelyezni.
7. A könyvtári munkahelyeket a számítógépes munkafolyamatokat figyelembe véve érdemes kialakítani.
Röviden: a jövő könyvtára legyen nyitott, hogy a felhasználó könnyen áttekinthesse. Könyvtáros és olvasó egyaránt jól érezze magát benne. A techni
ka által nyújtott előnyök ötvöződjenek az otthonos
sággal.
Fordította: Stráner Lajosné
SYSTEMS '95
1995. október 16-20-án lesz a számítógépek, szoftverek és kommunikációs technológia 14.
nemzetközi szakvására és kongresszusa Mün
chenben.
A SYSTEMS '95 szervezői által kibocsátott sajtóanyagban a következő érdekességek találha
tók.
Németországban 7 millió magánszemélynek van személyi számítógépe, s közülük minden ötö
dik CD-ROM-meghajtóval, minden hatodik online hozzáféréssel is rendelkezik.
A kiadók jelzése szerint a multimédia (kép, hang, szöveg, grafika) teljes lendülettel tör előre a PC-franton. A vásáron a használatához szükséges hardverek és szoftverek új generációja is megjele
nik. A jövő piacát ígéri a multimédia és az online szolgáltatások összekapcsolása. A multimédia professzionális alkalmazásának forgalma az 1994- es 450 millió márkáról 1995-re várhatóan 930 milli
óra emelkedik. (Ebből 111 millió jut a szoftverek
re.) A trend további emelkedést ígér.
Európában 1994-ben több mint 11 millió PC-t adtak el. Egyre nagyobb részarányuk alkalmas a multimédia használatára is.
Minden területen rohamos fejlődés várható. A hálózati szolgáltatások a következő két évben 12,4-12,4%-kal nőnek: 1997-re Európában értékük eléri a 15,93 milliárd dollárt. A számítógépekre alapozott oktatás növekedési üteme jelenleg évi 30%-os. A szórakozási és bevásárlási célú hasz
nosítás (Fax-on-Demand, Voice-on-Demand, Vi- deo-on-Demand, Teleshopping) olyan gyorsan terjed, hogy nincs gondolkodási idejük azoknak, akik be akarnak szállni ebbe az üzletágba. Mlg a hardver-karbantartás jelentőségében csökken, a szoftverek és szolgáltatások terén tapasztalhatók a legmagasabb növekedési mutatók.
A SYSTEMS '95-ön a Multimédia Város az Alta
lános és speciális információs igényekhez igazo
dóan mutatja be az elkövetkező 12 hónapban vár
ható új megoldásokat.
/ S Y S T E M S '95 sajtóközlemény, 6. s z . 1995. márc./
(P. I.)
327
