A hanglemezgyártás fejlődése

A hanglemezgyártás' fejlődése

SZABÓ ENDRE

Magyarországon a két világháború kö—

zött -—- jóllehet az Első Magyar Hangle—

mezgyár már 1910-ben megkezdte mű- ködését — nem' volt jelentős hanglemez- ipar. A belső piac gyengesége; a magas

kereskedelmi haszon és luxusadó követ-

keztében a,banglemezek ára igen magas volt: a magyarnóta— és táncszámokat 4,

az_ opera és a klasszikus zenei felvéte—

leket pedig 5 pengőért vagy még drágáb—

ban árusították. A piacot elsősorban a

külföldi — főleg az angol és a német

—— vállalatok látták el. Még a Magyar- országon készített felvételek jelentős

részét is külföldön dolgozták ki. Csupán a préselést végezték — a kész lemezre

kivetett magas vám miatt — túlnyomó

részben Budapesten. *

A felszabadulás után egy

gyártást továbbra is magánvállalatok

végezték. Az 1949—ben történt államosí-

tást nem követte azonban nagyobb ará—

A' hanglemezfelvételek adatai

ideig a —

nyú fejlődés, a felvételezéssel megbízott Tonalit Kismotorgyár ugyanis nem ren-

delkezett megfelelő szakemberekkel és

stúdiójának felszerelése is kezdetleges volt. Lényeges változás ezen a téren csak

1951 után következett be. Először a fel—

vételek tökéletesítésének feltételeit te—

remtették meg, majd a hanglemezek pré- selésének technikáját emelték ,a megfe—

lelő színvonalra. Ez nemcsak azt tette lehetővé, hogy a behozatallal együtt a hanglemezgyártás a belföldi igényeket

többé—kevésbé megfelelő színvonalon ki—

elégítse, hanem azt is, hogy jelentős

mennyiségű hanglemezt exportálhas—

'sunk.

A hangfelvételek

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat 1951 közepén alakult meg. A vállalat

működését a megfelelő mennyiségű hang—

felvétel biztosításával kezdte.

1. tábla A felvett lemezoldalak száma az A felvétel időtartama az Műfaj 1951. ' 1952. 1953. 1954. ! 1955. * 1956. 1957. I 1958. I 1959.

évben

Darab Perc ,_

Komoly zene" ... 141 150 288 234 38], 1005 962 820

Szórakoztató zene'" ... . 108 113 164 170 195 863 611 887

Népi zene . . . . .' ... . 46 36 42 68 29 —— 41 220

Mozgalmi dal . 43 47 15 8 4 18 10 42

Egyéb ... . —— —— — — — -— 47 217

Összesen 296 338 346 509 480 609 1886 1671 2136

Százalékos megoszlás

Komoly zene ... 41,7 43,3 56,6 48,7 62,6 53,3 57,6 38,4

Szórakoztató zene . 32,0 32,7 ' 32,2 35,4 32,0 45,7 36,6 39,2

Népi zene ... . . . 13,6 10,4 8,3 l4,2 4,8 — ZA 103

Mozgalmi dal ... ,12,7 13,6 2,9 1,7 0,6 LO O,6 2,0

Egyéb ... . — —— — — — — 2,8 10,1

Összesen 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

* Második félévi adat.

" Ide tartoznak a nagyzenekari művek, az opera és zenei klasszikusok egyéb művei.

*" Elsősorban táncszámok, de ide tartoznak az operettfelvételek és a magyar nóták is.

A felvételeket 1956 végéig lemezol—

dalban mutatták ki, majd áttértek a

percre. Ezt szükségessé tette egyrészt az, hogy a technika korszerűsödése folytán

a felvételeket ma már nem vágják köz-

vetlenül lakklemezre, hanem hangsza—

lagra rögzítik, amelyről tetszés szerinti számú ViaszlemezW készíthető, másrészt

az, hogy a *mikrobarázdás lemezek gyár—

tásának bevezete'se következtében a le—

mezoldalban kimutatott felvételek össze—

sithetetlenné és összehasonlíthatatlan—

ná váltak. (A mikrovésésű lemez egy oldalára kb. ötször annyi hanganyagot

vesznek fel, mint az ún. normál lemezre.

Sok esetben ugyanarról a felvételről mikro— és normállemezt is készítenek.) Az 1957 előtti és utániadatok hozzávető- leges összehasonlítására azonban van mód.

Egy nor—mál lemezoldalt ugyanis átlagosan ,

hárem perces felvételenek tekinthetünk.

Igy számítva az 1957—1959. években ké—

SZEMLE

szített felvételek 629, 557, illetve 712 le—

mezoldalnak felelnek meg. Az egy év

alatt felvett műsor időtartama tehát

1952 óta több, mint kétszeresére nőtt.

A felvételek nagy része kezdettől fog—

va komoly zene. Magas aránya elsősor-

ban a művek hosszabb időtartamával magyarázható. A szórakoztató zenei fel—

vételek részesedése a legtöbb évben az

összes felvétel harmada körül mozgott,

és csupán 1959—ben előzte meg -— kis—

mértékben -—— a komoly zenét. A szóra—

koztató lemezek iránt nagy a kereslet, az igények azonban folyton váltakoznak, főleg a táncszámok népszerűsége tart rövid ideig. Ez állandóan új felvételeket tesz

szükségessé, a közkedvelt komoly zenei művek iránt viszont szinte állandó ér—

deklődés mutatkozik. A népzenei felvéte—

lek! részesedése -—— időszakos visszaesé—

sektől eltekintve — általában 10 száza—

lék körül mozgott. A mozgalmi dalok felvétele 1953 után csökkent. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ugyanis az 1952—1953. években megfelelő szinvona- lú felvételeket készített a fontosabb moz-

galmi dalokról, újabb jelentős műveket

pedig az utóbbi években csak kis szám—

ban szereztek ebben a műfajban. Mesék és egyéb prózai művekfelvételét két éve kezdte meg a Vállalat. Eddig néhány is—

mert költeményt hoztak forgalomba él—

vonalbeli művészek előadásában, mikro—

barázdás lemezen. A közeljövőben kül—

földi tapasztalatok felhasználásával tel—

jes színdarabok felvételére is sor kerül.

Ezt a felvételezési technika fejlődése,

403

a percenkénti 16 fordulatszámos lemezek készítése teszi lehetővé.

Az utóbbi években jelentősen javult a felvételek minősége. Ez nagymértékben

a Vállalat új, korszerű stúdiójának kö—

szönhető. Számos felvételt készítettek már a különösen tökéletes hangvissza—

adást biztosító ún. hi—fi (high fidelity) módszerrel. A— Vállalat berendezése lehe- tővé teszi térhatású (sztereofonikus) fel—

vételek készítését is. Megfelelő lemez-—

játszók hiánya miatt ilyen lemezeket

Magyarországon egyelőre nem hoznak

forgalomba, de a közelmúltban több tér-

hatású felvétel hangszalagját exportál—

ták külföldi vállalatok részére.

A hanglemezpréselés

A felszabadulás utáni első években a hazai előállítású lemezek általában nem feleltek meg a követelményeknek. Ennek egyik oka a préseléshez használt gépek elavultsága volt.

A kultúrforradalom előrehaladása so- rán napirendre került a tömegek zenei nevelésének, ezenbelül a hanglemezgyár—

tásnak kérdése is. Bár a Magyar Hang-

lemezgyártó Vállalat ekkor már kifogás- talan felvételeket tudott biztosítani, az

elavult gyártóberendezés miatt az igé—

nyek kielégítése akadályokba ütközött.

A Kábel— és Műanyaggyár hangleme—

zek préselését végző részlegének kor—

szerűsítését és kapacitásának növelését

1955—ben kezdték el. Ettől kezdve a hang—

lemezgyártás gyorsan emelkedett.

2. tábla Az előállított hanglemezek száma műfaj szerint

1951! I 1952. ! 1953. 1954. I 1955. ! 1956. ! 1957. 1 1958. 1959.

Műfaj

évben gyártott hanglemezek száma Ezer darab***

Komoly zene ... 32,5 46,4 109,0 129,0 113,3 75,6 137,6 234,7 Szórakoztató zene, ... 154,4 232,0 289,8 584,4 573,7 1006,3 1556,9 2158,1 Népzene ... 51,9 45,8 52,9 32,1 2,0 0,2 4,2 Z,!)

Mozgalmi dal ... 51,5 49,0 7,8 5,0 3,1 3,6 9,0 242

Egyéb" ... . 14,3 7,2 17,1 32,8 26,3 — 1,1 1,1

Mikrobarázdás lemez ... —— —— — -— 1,3 45,3 96,1 (401,8) (778,5) Összesen 214,2 304,6 380,4 4'76,6 784,6 763,7 1181,8 1708,8 2429,6

Százalékos megoszlás****

Komoly zene ... 10,7 12,3 22,9 16,5 15,5 7,0 8,1 9,7

Szórakoztató zene .. 50,7 61,4 60,8 74,6 80,2 92,7 91,1 89,2

Népzene ... 17,0 12,1 11,1 4,1 0,3 0,0 0.2 0,1

Mozgalmi dal ... . . . 16,9 13,0 1,6 O,6 0,4 0,3 O,5 LO

Egyéb ... . 4,7 1,2 3,6 4,2 3,6 -— 0,1 (LO Összesen 100,0 100,o 100,0 100,o 100,0 1oo,o 100,o 100,o 100,o

Ebből mikrobarázdás lemez . . . — —— — — O,2 5,8 8,1 23,5 32,2

* Második félévi adat.

** Főleg prózai felvételek.

*** Az 1955—1957. évekről a mikrobarázdas lemezek műfaj szerinti megoszlása hiányzik.

**" Az 1955—1957- években a számítás a normállemezek oldalainak száma alapján történt.

Az előállított hanglemezek száma 1952

és 1959 között csaknem megnyolcszoro—

zódott. Figyelembe kell azonban venni

azt, hogy az utóbbi években mind több hosszanjátszó (mikrobarázdás) lemezt gyártottak. Ezeknek műsorideje ugyanis mintegy ötszöröse a normál lemezeke—

nek, így a gyártás teljesítménye haszná- lati értékben lényegesen gyorsabban

nőtt, mint ezt az előállított darabszám

mutatja. Ha a mikrobarázdás lemezek

hosszabb műsoridejét figyelembe vesz—

szűk, az 1959. évben előállított 1,6 millió normál és 0,8 millió mikrovésésű lemez több, mint 5 és fél millió normál lemez

játékidejének felel meg. Ez mintegy tizennyolcszorosa az 1952. évi hangle-

mezgyártásnak.

Az állandó felvételezés következtében

a rendelkezésre álló választék, különö—

sen a mikrobarázdás lemezek választéka

folytonosan bővül.

3. tábla A forgalomba hozott lemezfajták száma és átlagos darabszáma

Értékesített lemezfaiták száma Átlagos darabszám

1 - 1 -

Megnevezés 1958. 1959. az 345393; 1958. 1959. 839533

százalé- százalé—

évben kában évben kában '

Normál lemez . . . ; ... 298 439 147,3 4386 3740 sm

Ebből :

Komoly zene ... 45 45 100,0 1820 1233 67,7

Szórakoztató zene ... 242 375 155,0 5015 4171 83,2

Népi zene ... 2 l 50,0 655 512 78,2

Mozgalmi dal ... 8 18 225,D 1120 1216 108,6

Egyéb ... 1 , — —— 1080 — ——

Mikro lemez ... 96 237 246,9 4185 3213 76,8

Ebből :

Komoly zene ... 46 127 282,2 1210 1411 116,6

Szórakoztató zene ... 49 106 216,3 8025 5443 673

Népi zene ... 1 1 100,0 2880 1984 68,9

Mozgalmi dal ... — 2 — — 1145 ——

, Egyéb ... — 1 -— — 1060 —

Hangos levelezőlap ... -— 6 — — 2831 —

Összesen 394 682 173,1 4337 3549 81,8

A komoly zenei felvételeket ma már többnyire mikrobarázdás lemezekre pré- selik. A sokszorosított normál felvételek

száma ebben a műfajban nem változott,

az átlagos darabszám azonban csökkent.

Ezzel szeben a hosszanjátszó lemezfajták száma csaknem háromszorosa volt 1959—

ben az előző évinek, és az átlagos darab—

szám is nőtt. A fejlődés iránya a közön-

ség igényeinek megfelel. A mikrobaráz- dás lemezek hangvisszadása tökélete—

sebb, hosszabb játszási időtartamuk pedig nagyzenekari művek és teljes ope-

rák felvételére is alkalmasabbá teszi ezeket a normál lemezeknél. Egy köze—

pes időtartamú operaelőadás felvételé—

hez 16—20 nagyméretű normál lemezre

van szükség, ma ezeket 3—4 mikrovésé—

sű lemezen hozzák forgalomba. Beetho- ven V. szimfóniáját 4—5 nagyméretű normál lemezre préselték, és így a le—

mezcsere miatt az egyes tételeket több- ször meg kellett szakítani. Ugyanez a mű egyetlen mikrobarázdás lemez két olda—

lára van préselve, és a lemezváltás két tétel között történik.

A szórakoztató zene kedvelői között is nő a mikróbarázdás lemez híveinekaszá—

ma. A préselt normál lemezfajták szá-

ma több, mint felével nőtt, a mikroba—

rázdás lemezek számában pedig ennél

jóval nagyobb az emelkedés.

Tetemesen növekedett a mozgalmi da—

lok választéka is. Ezeket még ma is első—

sorban normál lemezeken keresik.

1959—ben kezdték meg a hangos levelezőlapok forgalomba hozatalát. Ezek egy—egy zeneszám mikrobarázdás felvéte—

lét tartalmazzák. A lemezek hajlékony—

sága lehetővé teszi, hogy levélben továb—

bítsák azokat.

Az egy felvételről készült lemezek szá—

ma a lakosság érdeklődéséről is képet ad.

Legmagasabb számban a szórakoztató felvételeket többszörözik, ezekről normál

lemezeknél 3,4, mikrobarázdás lemezek—

nél 3,9—szer több készül, mint egy—egy komoly zenei felvételről.

Hanglemezgyártásunk sokoldalúságát mutatja, hogy a magyar zeneszerzők al—

kotásai mellett nagy számban vesznek

fel és sokszorosítanak külföldi műveket.

SZEMLE

405

4. tábla A gyártott lemezek száma

a szerző nemzetisége szerint A gyártott lemezek

meg— meg-

A "evő száma. oszlása száma oszlása.

nemzetisége (ezer) (száza- (ezer) (száza-

lék) lék)

1958-ban 1959-ben Magyar ... 786,9 46,1 1366,5 66,5 Külföldi ... 189,5 11,1 165,4 6,8 Magyar és külföldi

vegyesen ... 732,0 42,8 888,7 36,7

Összesen 1708,4 100,0 2420,6 1oo,o

Külföldi szerzők műveit ritkán hozzák önállóan forgalomba, ugyanazon a leme- zen rendszerint magyar számokat is

népszerüsítenek. Ez a magyarázata a

vegyes felvételek nagy számának. Külö—

nösen a mikrobarázdás szórakoztató le- mezeken szerepelnek gyakran együtt

magyar és külföldi szerzők.

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat

számos felvétele nagy közönségsikert ért

el. Ezek részben divatos tánclemezek,

részben pedig komoly zenei felvételek,

amelyek igen nagy példányban találtak

vásárlóra.

Néhány nagy példányszámban gyártott hanglemez

Szerző, cím Darab

szórakoztató és tánczene

Berki G.: Pancsoló kislány ... 124 213 , Miller: Honvágy ... 77164 Bessi: C'est cl bon ... 60782 Livingstone: Ahogy lesz, úgy lesz 60 728 Behár Gy.: Száilnak a darvak ... 45 631 Alleno: Ne hagyj el soha ... 41265 Ránki V.: Párisban szép a nyár ... 40 097 Salvador: Melodia d'amour ... . 15 640

Operett részletek

Breltner J.: Öreg fiú dala 43 524 A primadonna álma ... 33 546

Lehár F'.: Vilja dal ... 21871

Lehár F.: Operett részletek 10 243 Komoly zene

Schubert, F.: Ave Maria ... 12 544

Gounod, G.: Ave Maria 12 544

Híres operaárlák ... 10 755 Mascagni, P.: Parasztbecsület

(részletek) ... . ... .. . . ... 10 696 Erkel F.: Bánk bán ... 10483 Verdi, G.: Rigoletto (részletek) ... 9900 Bázel, G.: Carmen (részletek) ... 7947

Verdi, G.: Ariák 5442

Puccini, G.: Ariák 4665

Wagner, R.: Ariák 3850

Bach, J. S.: C-dur toccata . ... 3800 Kodály Z.: Kórus ... 2000

A hanglemezbehozatal

Hazánkban a felszabadulás előtt —

mint emlitettem — nem volt számottevő hanglemezgyártó ipar. A hanglemezek iránti keresletet főleg import útján fe—

dezték. A készlemez-import azonban csak

kisebb mértékű volt, főleg a préseléshez szükséges matricákat hozták be, amelye—

ket többnyire a korszerű galvanoplasz-

tikai üzemmel rendelkező angol és német vállalatok juttattak el budapesti képvi—

seleteikhez. A préselés Budapesten tör-

tént, így a hanglemezek már a magyar ipar termékének számítottak és nem kel—

lett utánuk a magas behozatali vámot

leróni. A külföldi vállalatok a magyar—

országi préseléssel megtakarították a szállítási és csomagolási költségek nagy

részét, és jelentősen csökkentették a tö—

rés kockázatát is. A gyártás döntő ténye—

zője, a felvétel tehát a külföldi Vállalatok

kezében volt. Ezek kész lemezt csak kis mennyiségben és csak abban az esetben

exportáltak, ha a zeneszám iránt kicsi volt az érdeklődés Magyarországon, és így nem fizetődött volna ki az itteni pré- selés. A matricabehozatal adatai nem állnak rendelkezésünkre.

5. tábla A készlemez-behozatal 1938-ban országonként A behozott hanglemezek értéke

Ország ___—***

devizapengőben százalékban

Anglia ... ; 13 975 sas

Németország ... 5 700 26,0

Ausztria ... 740 3,4

Franciaország ... 740 3,4

Olaszország ... 740 3,4

Összesen 21 895 1oo,a

A felszabadulás után a hanglemez—

behozatal 1951-ig alacsony szinten moz- gott, és a kisszámú belföldön gyártott lemezzel együtt sem tudta kielégíteni a mainál lényegesen kisebb igényeket. 1951 után a behozott lemezek száma gyorsan növekedett. A behozatal jelentőségét fo—

kozta, hogy az utóbbi években főleg mikrobarázdás lemezeket importáltunk.

6. tábla A hanglemezbehozatal alakulása

A behozott hanglemezek száma

Év ' az 1951. évi

ezer darab százalékában

151,4: 100,0

341,8 225,8

519,3 343,0

558,4 368,8

671,0 4433

1956 ... 297,0 196,2 1957 ... 639,0 422,1 1958 ... 617,2 407,7 1959 ... 529,5 349,7

Azoknak az országoknak száma,

amelyekből hanglemezeket— importálunk az ' utóbbi években jelentősen megnőtt, a behozott lemezek nagy része azonbana legfejlettebb hanglemeziparral rendel-—

kező szocialista országokból: Csehszlo—

vákiából és a Szovjetunióból származott—.

7. tábla A behozott hanglemezek száma országonként

Az 1958. [ Az 1959.

évben behozott hanglemezek

Ország meg- meg.

száma oszlása, száma. oszlása (darab) (száza- (darab) (száze-

lék) lék)

Csehszlovákia . . . 359 702 58,3 283 201 53,5 Szovjetunió ... 204 470 334 146 288 27,5 Német

Demokratikus

Köztársaság . . 43 373 7,0 92 358 17,4 Franciaország . . . 5 596 0,9 4 563 0,9 Anglia ... 2 784 O,5 3 826 0,7 Románia ... 1 195 0,2 207 0,0

Egyéb ... 98 (LO 1.6 (),0

Összesen 617 168

100,0 529 459 100,0

A hanglemezki'vitel

A felszabadulás előtt külföldön első—

sorban a különlegességnek számító ci—

gányzene't tartalmazó lemezeket vásárol- ták. 1938—ban a 'hanglemezkiviteli értéke 3700 devizapengőt tett ki. A kivitel 71

százaléka az Amerikai Egyesült Alla—

mokba, 21,6 százaléka Jugoszláviába, a fennmaradó 7,4 százalék pedig Új Zé—

landba irányult.

A hanglemezgyártás fejlődése lehetővé

tette a kivitel jelentős növelését.

8. tábla A hanglemezkívltel alakulása

Kivitt hanglemezek száma

ÉV az 1951. évi

ezer darab százalékában

1951 ... 42,4 100,o

1952 ... 193 45,5

1953 ... 24,7 68,3 1954 ... 603 1422 1955 ... 178.3 4205 1956 ... 220,2 5193 1957 ... 1923 454,5 _ 1958 ... 247,2 583,0

1959 ... zzas sem

Az elmúlt 9 évben nemcsak a kivitt

hanglemezek száma növekedett nagy-

mértékben, hanem a magyar hangleme—

zeket vásárló országok száma is lénye—

gesen magasabb, mint korábban. Hang-—

lemezkivitelünk 1959—ben 41 országba irányult.

9. tábla A kivitt hanglemezek száma országonként

Az 1958. Az 1959.

évben kivitt hanglemezek

Ország 'meg- meg-

száma oszlása száma oszlása- (darab) (száza— (darab) (szám-v

lék) lék)

Csehszlovákia . . . 182 112 73,7 145 731 642 Kínai—;; ... 11 332 4,6 - 29 303 12,9

Német _ (

Demokratikus

Köztársaság . 9 680 3,9 1 7 283 ?,,6 Kanada . . . . 20 042 8,1 9 250 A,! * Lengyelország . . 9 744 3,9 5 052 2,2*

Franciaország . . . 1 982 0,8_ 4 153 LS Amerikai

Egyesült. _

Államok ... 2 529 1,0 3 109 IA—

Bulgária ... 20 (),0 2 250 LO V Német;

Szövetségi ,

Köztársaság . . 450 0,2 2 052 D,!) Ausztrália ... , 2 069 O,8 1 444 , O,"?

Belgium ... 1072 O,4 1 098 0,5 Anglia ... 618 O,3 1 048 * O,?)

Vietnam ... 10 0,0 790 O,3

Görögország . . . . — — 723 O,3

Chile ... —— — 484 0,2

Ausztria ... 370 (),2 447 0,2

Brazilia ... —- —— 361 O,2

Egyéb ... 5 172 2,1 2 253 1,0 Összesen 247 202

100,0 226 831 100,0

Elsősorban a népi demokratikus or—

szágok vásárolnak tőlünk hanglemezeket.

Figyelemre méltó, hogy Kína ma a má—

sodik helyen áll kivitelünkben. Jelentős számmal vásárolnak hanglemezt azok a

tőkés államok, ahol sok magyar él (Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália stb.). A két év adatai azt mu-

tatják, hogy az egyes országokba irá—

nyuló kivitel -—-— a legállandóbb és a leg—

jelentősebb piacot jelentő Csehszlovákia

kivételével —-- erősen ingadozó.

Az 1959—ben exportra gyártott hangle- mezek kétharmada normál, egyharmada

pedig mikrobarázdás volt. A szórakoz—

tató zene a kivitelben is az első helyet

foglalja el 79,5 százalékos aránnyal.

_A komoly zenei művek aránya 19,8, a

népi zenéé O,7 százalék volt.

.

A magyar hanglemezgyártás 1951 óta mind mennyiségi, mind pedig minőségi

szempontból jelentősen fejlődött. A Ma—

gyar Hanglemezgyártó Vállalat korsze-

SZEMLE

407

rűen berendezett stúdiójában ma már sok kitünő minőségű felvétel készül. A—

Kábel— és Műanyaggyár hanglemezgyártó részlege is lényegesen jobb eredmé—

nyekkel dolgozik, mint 9 évvel ezelőtt.

, Az utóbbi időkben az értékesítésben nehézségek jelentkeztek, amelyek hátrá-

nyosan befolyásolhatják az eddigi gyors—

ütemű fejlődést. Ennek egyik oka a lemezjátszóhiány. A belföldi termelés az igények felét sem fedezi, a behozatal pedig nehézségekbe ütközik.

Az adatok azt mutatják, hogy a Vásár—

lók főleg a szórakoztató lemezeket, első—

sorban a divatos táncszámokat keresik.

A zeneiiélet irányítói azonban néha túl-

zott szigorúsággal olyan keresett számok

felvételét sem engedélyezik, amelyeket más népi demokratikus országokból ho—

zunk be. Akadályozza a forgalom növe- lését az is, hogy a múló népszerűségű slá—

gereket többnyire negyedéves vagy na—

gyobb késéssel hozzák forgalomba, de nehézséget okoz megfelelő színvonalú tánczenekarok és táncdalénekesek hiá—

nya is.

A művészlemez felvételek többsége jó

minőségű, a műsoranyag azonban nem

elég széles, bővitése feltétlenül szüksé-

ges volna.

Hozzászólás ((A munka termelékenységének (mérése az állami gazdaságokbam) című cikkhez

KALOCSAY FERENC

A mezőgazdasági munka termelékeny-

ségének a mérése ma még számos nehéz—

ségbe ütközik, és az állami gazdaságokban

is —- amelyeknél pedig a feltételek legin-

kább megvannak —— a munkatermelékeny—

ség megfelelő mérése igen nagy problémát

jelent. Már ez a tény is megmagyarázza,

hogy a szakemberek miért fogadták nagy érdeklődéssel dr. Némedi Mihálynak e

kérdéssel kapcsolatban írt cikkét és javas—

latait.1 A cikk tartalmában, felfogásában és a javasolt módszerekben azonban van—

nak olyan megállapítások és feltételezé—

sek, amelyekkel a gyakorlati tapasztalatok

alapján érdemes —— és a cél érdekében

szükséges is — bővebben foglalkozni.

Dr. Némedi cikkében a munkatermelé—

kenység mérésével kapcsolatos kérdéseket üzemi szinten tárgyalja. Ennek megfele—

lően észrevételeimet én is az állami gaz- daságok területére szorítom.

A munkatermelékenység üzemi szinten

történő mérésének elsődleges célja, hogy a gazdaság vezetőit tájékoztassa a mun—

katermelékenység színvonaláról, a mun—

katermelékenység alakulásáról. A kérdést

tehát elsősorban ebből a szempontból kell

vizsgálni. Figyelembe kell venni, hogy az

üzem, jelen esetben az állami gazdaság számviteli és tervezési rendszere a mérés megvalósításához milyen lehetőségeket

biztosít.

Véleményem szerint sem a munkater- melékenység színvonala, sem pedig a

1 Dr. Némedi Mihály: A munka termelékeny- ségének mérése az állami gazdaságokban. Sta- tisztikai Szemle, 1960. évi 8—9. sz. 873—881. old.

munkatermelékenység alakulása egyetlen mutatóval nem jellemezhető. Erre a célra mutatószám—rendszerre van szükség. Mu—

tatórendszer alkalmazását követeli meg az, a körülmény, hogy a munkatermelékeny—

ség mérése során nem lehet és nem sza-v

bad elvonatkoztatni a munkatermelékeny—

ség problémáit olyan főbb gazdasági cél—

kitűzések teljesítésétől, amely célkitűzések teljesítésének elmulasztása a munkater-—

melékenység emelkedésének értékét is

kétségessé teszi. Tekintettel arra, hogy dr.

Némedi cikkében ezt a problémát alig érintette, szükségesnek tartom részlete—

sebb kifejtését.

Az állami gazdaságokkal szemben tá-

masztott egyik legfontosabb követelmény, hogy a gazdaságok a területi termelékeny—

ség emelésében egyre javuló eredménye- ket érjenek el, vagyis, hogy a munkater-

melékenység emelkedése a területi termé- kenység (az egy kat. hold területre jutó

hozamok emelkedése stb.) egyidejű növe—

kedésével járjon. A munkatermelékenység

mérésénél és elemzésénél tehát minden esetben figyelemmel kell lenni a területi

termékenység alakulására, a termelékeny—

ség és a területi termékenység kapcsola- tára.

Dr. Némedi cikkében a holtmunka ter—

melékenységének vizsgálatát is érinti, és mivel a holtmunka mérésére lehetőségek

nincsenek, a holtmunkát az általa java-

solt mérési módszereknél figyelmen kívül,

hagyja. A holtmunka mérésére az állami gazdaságok adatszolgáltatása valóban nem

ad lehetőséget, és ennek legfőbb oka az,

hogy a holtmunka mérésének elvi kérdé-