S ZEM LE
intézm ények ehhez igazodó felvételi rendszerének a kidolgozására. Vélem ényem szerint erre az egészségneveléstől függetlenül is m indenképpen szükség lenne.
A m ásodik és harm adik m egoldás költségigényes.
A heti biológia-óraszám megem elése esetén a költségek egyrészt az óradíjakból, m ás
részt a biológiatanárok továbbképzéséből tevődne össze. Szám ottevő előnyt jelentene a tanulók szem pontjából a kétféle ism eretrendszer szerves egym ásra építhetősége.
Az új tantárgyként történő bevezetésre is folynak már kísérletek (3). A gim názium okban való alkalm azása azonban nem célszerű, mivel az önálló, új struktúrájú tananyag csak tovább növelné a tanulók jelenleg is nagym értékű túlterhelését.
A népesség egészségi állapota m élyponton van. Javítása össztársadalm i érdek, fin a n szírozását tárcaközi együttm űködéssel lehet és kell biztosítani.
JEGYZET
(1) Józan Péter: cit. Élet és Tudomány, 1993. 3 5 .1115.
(2) Szőke Katalin: Iskolakultúra - Természettudomány, 1993. 2. 70.
(3) Gion Gábor: Köznevelés, Melléklet, 1992. II. 5.
FEH É R N É G E R G E LY JU D IT
Tanulmányi kirándulás
A Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi területére
A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy K e cske m é ttő l csupán 2 2 km-re, a z 52-es út m ellett fekszik, előtte áll m eg a távolsági busz. De jó l m e g kö z e líth e tő a terület Á gasegyházáról is, ahová vonattal érkezhetünk, s e g y kis gyalogtúra b e iktatásával érhetjük e l a területünket. Ez a gyalogtúra jó szolgálatot tehet a z ö m m e l városi g yerekek edzésében is. N agy sza km a i se g ítsé g e t n yú jt szám unkra az 1982 óta a volt tanyai iskolában m ű kö d ő o kta tá si központ. Itt rö v id tá jékoztatót kaphatunk a környék term észeti értékeiről. M e g te kin th e tjü k az e lő a d óterem ben látható tájékoztató tablókat, térképeket, p re p a rált álla to kat
A helyszínünk 1979 óta a kiskunsági Bioszféra Rezervátum, am ely az U N E S C O MAB Program keretében született elvárásoknak megfelelően az oktatás és nevelés kitüntetett helye.
A tanulm ányi kirándulás előtt fontosnak tartom a tanulók m egfelelő szakm ai fe lké szí
tését. A kirándulást m egelőző tanítási órán az önként vállalkozó tanulóknak be kell s z á molniuk: a terület történeti kialakulásáról és általános term észetföldrajzi jellem zőiről, a terület növénytársulásairól és a legjellem zőbb itt élő állatokról.
Már korábban is játszadoztam azzal a gondolattal, hogy egy területet minél s o kré tű b ben kellene m egism ertetnünk, feldolgoztatnunk a tanulókkal. Ezért feldolgozásra jelölöm ki: a Kiskunság rövid történetét, a Kiskunság néprajzát és a kiskunsági tanyai életform a jellem zőit.
Egy osztály tanulóinak érdeklődése úgyis oly szerteágazó, hogy így m inden területre akadnak „specialisták” . Úgy érzem ezzel nagyban hozzájárulhatok ahhoz, hogy a ta nulók term észetism erete és szeretete erősödjön, s a kirándulások segíthetnek az esztétikai, de még a hazaszeretetre való nevelésben is.
A z ú tv o n a l m e g te rv e z é s e
K irándulásunk előtt az oktatóközpont előadóterm ében m egtekintett kiállítás során fe l
elevenítjük a tanítási órán részben már hallottakat. Innen a m unkáltató tanösvény kiin
dulási állom ásához m együnk és még a helyi lakosság által is használt dűlőúton haladunk a S trázsa-hegyig. U tunk során nyomon követhetjük az itt lejátszódott szukcessziós fo lyam atot. Feltérképezzük az egyéves homoki gyep (Brom etum tectorum ) és a nyílt ho- m okpusztagyep (Festucetum vaginatae) legjellem zőbb növényfajait. Ö sszehasonlítjuk a két terület növényborítottságát. A kérdéses élőhelyen kialakult életközösség fe lté rké p e zésén, kapcsolatrendszerének feltárásán túl keressük az élettelen környezeti té n ye ző k
kel való összefüggéseket is. így példákat gyűjtünk arra, hogyan alkalm azkodtak az itt élő növények és állatok a szélsőségesen száraz, meleg klímához. V izsgáljuk az éle tkö zö s
ségekben a különböző kapcsolatokat, s azt, hogy az em beri tevékenység hogyan hatott a term é sze te s növénytakaróra. A területen kiterjedt tanyavilág található, ami alkalm at ad arra, hogy a tanyai és a városi em ber tevékenysége során keletkező hulladékot ö ssze hasonlítsuk. Ezzel is közelebb visszük a gyerekeket egy term észetközeli, a term észettel még harm óniában lévő életform ához.
A ta n u ló k felkészültségének, megszerzett tudásának ellenőrzésére terepnaplót sze r
kesztettem , am elyben a kérdéseket a Strázsa-hegy-dűlőút 52. főút útvonal alapján á llí
tottam össze.
Terepnapló
1. á llo m á s
A D una-Tisza köze a pliocén végétől fokozatosan folyóvízi-m ocsári feltöltődési te rü letté vált. Később a középső pleisztocénben a Duna fokozatosan elfoglalta mai észak-déli lefutású völgyét. A visszam aradt hordalék finom abb részét a szél többször áthalm ozta és hatalm as ÉNY-DK-i irányban elnyúló buckavonulatokba rendezte. A hátság gerincén húzódó buckás viszonylag érintetlen része a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi területe.
1.) Mi a földtörténeti jelentősége az itt látható buckáknak?
J e lz i a szé l felszínátalakító m unkáját
2.) Milyen a hom okszem ek alakja? Mivel m agyarázható?
A hom okszem ek legöm bölyítettek, átm érőjük 0,1-0,2 mm. M ivel a s z é l szállította a sze m cse n a g ysá g tó l függően lebegtetve, ugrálva, vagy görgetve, útközben lekoptak.
3.) Hogyan jöttek létre a mai mozgó homokfelszínek?
G arm ada: a szélbarázdából kifújt hom ok lerakódása közvetlenül a barázda végén m egindul.
P arabolabucka: a szélbarázdából oldalirányban is fú j k i hom okot a szél.
S zéllyuk: ha a g y é r b o ritottságú hom okfelszín növényzete megsérül, vagy elpusztul, a sz é l közvetlenül a hom okot kezdi tám adni és elhordja. A korábban sík felszínen először kisebb, ke re kd e d vagy m egnyúlt m élyedés keletkezik.
S zélbarázda: ha a szél a széllyukat tovább formálja, az erősen megnyúlik, m eredek oldalfalú m élyedéssé válik.
Mikroformák:
hom okfodrok: a szélbarázdák, garm adák, parabolabuckák nyílt hom okfelszínét a szél
irányra m erőlegesen borítják.
S zélzászlók: a bokrok, fűcsom ók szélárnyékában képződnek.
2. állom ás
1.) G yújtsd össze az állatok jelenlétére illetve kapcsolataira utaló jeleket úgy, hogy a z zal ne károsítsd az életközösséget!
pl. m adárhang, bagolyköpet (rajz), lábnyom (rajz), elhullott toll, csontok, tojáshéj, üres c sig a h áz
SZEM LE
2.) Állíts össze egy, legalább 4 tagú élelemláncot!
pl. p u szta i kutyatej -> ke rti bársonylégy -> szürke légykapó -> barna rétihéja -> pl. fa- korhadék -> földigiliszta —> ragadozó százlábú -> vakond pl. fű ő z -> kullancs -> e'/- ő skö d ő ostoros egysejtű
3. állom ás
1.) M elyek a terület jellem ző fásszárú növényei?
buckaoldalon: egybibés galagonya, kökény buckatetőn: sóskaborbolya, boróka kultúrerdőállom ányban: akác, fehér nyár
2. Milyen növénytársulásokkal találkozhatunk útközben? M elyek a jellem ző fajai?
a.) egyéves hom oki gyep
fedélrozsnok, berzedt rozsnok, vadrozs, tövisperje, királydinnye b.) éve lő n yílt hom okpusztagyep
m agyar csenkesz, deres fényperje, vadrozs, m ezei üröm, zászlós csűdfű, kunkorgó árvalányhaj, hom oki árvalányhaj, p u szta i kutyatej, hom oki ternye, kék szam árkenyér, m ezei iringó, báránypirosító, hom oki varjúháj, naprózsa, kései szegű
3.) Milyen védett növényekkel találkoztál az útvonalon?
h om oki csűdfű, hom oki/pusztai árvalányhaj, kunkorgó árvalányhaj, kék szam árkenyér, 4. Sorolj fel a fajokat veszélyeztető tényezőket!
a talajvízszint csökkenése a tavak kiszáradása
a túlzott legeltetés is veszélyes lehet - pillanatnyilag ez nem okoz gondot sajnos a tanösvény m entén erőteljes a károsodás
ke rü le n d ő a nem őshonos fajok betelepítése 4. állom ás
A hom okbucka állatvilága a kedvezőtlen adottságok miatt szegényes, de egyedi. A sok ritkaság között szám os védett is akad.
1.) Milyen gerinces állattal találkoztál az út során?
H üllők: h om oki gyík, z ö ld gyík, fürge gyík
M adarak: búbosbanka, gyurgyalag, szalakóta, füstifecske, barázdabillegető, kis és nagy őrgébics, barna rétihéja
E m lősök: m ezei nyúl, üregi nyúl, ürge 2.) Milyen gerinctelen állatot ismertél fel?
Rovarok: hom oki sáska, sisakos sáska, foltos hom okfutrinka, bagolylepke, boróka-ka- rim ás-poloska
Puhatestűek: pusztai kóró és pannon csiga 3.) M elyek védettek?
4.) A környezethez való alkalm azkodásnak milyen típusait figyelhetjük meg az á llatok
nál?
rejtőszíne van: h om oki gyík, zö ld gyík, fürge gyík, ugrópókok, virágpókok, sá ská k a h a n g ya le ső lárvák csa k ilyen laza talajban tudnak csa p d á ka t állítani,
a légm ozgáshoz alkalm azkodtak a pókok: nyílt terepen csak szabadon va dászokat ta lálni, hálószövőket p e d ig csa k szélvédett helyeken, a fák között
á s ó b é k á b ó l alkalm azkodott a hom okhoz ásólábaival 5. állom ás
A hom okfelszín m ozgását a term észetes növénytakaró fokozatosan m egállítja. K iala
kulására hosszú időre van szükség.
1.) Ezen a helyen milyen zárótársulásig jutott el a növénytakaró?
é ve lő n yílt hom okpusztagyep
2.) A szélsőséges környezeti tényezőkhöz való alkalm azkodásnak milyen m ódjait is
mered fel a növényeken?
a.) a vízleadást összehajtott levelek (pázsitfűfélék) csökkenti: sző rö k a leveleken (pim- p ö k) kúszó s z á r (naprózsa, boróka) elcsökevényesedett levél (nyúlárnyék)
b.) a vízfelvételt hosszú gyökerek (naprózsa) gazdagon elágazó gyökerek (siskanád- tippan)
c.) a szél erős hatása ellen véd: a kúszó, földhöz lapuló szár a hosszú, erőteljesen fejlett gyökerek
3.) Ism ertesd a homoki szukcesszió egyik feltételezett sorrendjét!
zúzm ók, mohák, egyévesek: rozsnok, vadrozs, évelők: hom okpusztagyepek, boróka, n yílt h om oki tölgyes, z á rt h om oki tölgyes
6. á llo m á s
Az em beri tevékenység hatása a term észetes növénytakaróra. A m ezőgazdasági ku l
túrák létesítésekor az em ber kiírtja az eredeti növénytakarót. A m ennyiben felhagynak a m űveléssel, a gyom növények foglalják el a területet.
1.) Nevezz meg néhány gyom növényt az itt látható elhagyott tanyatelekről!
gyalogakác, ecetfa (bálványfa), betyárkórö, aggófű, egynyári seprence, szúrós s ze rb tövis, selyem kóró
2.) Mi jellem ző az em ber által lerontott növényzet és a művelt területek faj- és egyed- szám ára?
A lerontott területeken m ég m indig nagyobb a fajok száma, m int a m ezőgazdaságilag m űvelt területeken.
3.) Mi lehet a sorsa a lerontott területeknek? Hogyan lehet gyorsítani a regenerálódást?
A regenerálódás gyorsítható: utak felhagyása, legeltetés, m űtrágyázás m e g a ka d á lyo zása, g y o m o k irtása...
A.) Mi bizonyítja szám odra a tanyai em ber és a term észeti környezet harm óniáját?
F elhasznált anyagiak építkezéseik során természetesek, így könnyen lebom lanak, am ikor m á r nem h a sználják őket, vályog, nád, fa, cserép. E szközeik szintén közvetlen környezetükből valók: fa, bőr, vessző, len, kender, gyapjú.
5.) M ilyen növényekkel találkoztál utunk során (beleértve az érintett tanyákat is (a m e lyeket szívesen alkalm aznál a mindennapi életed során? C soportosítsd ezeket!
1.) Festőnövények:
b á rá n yp iro sító (Alkanna tinctoria) diólevél (Juglans regia)
nyírlevél (B etula pendula)
2 .) S zárazvirágkötészethez használható növények:
selyem kóró (A sclepius syriaca) fűfélék term ése
s á ste rm é se k (fényes sás - Carex lyparicarpos) 3.) F onáshoz h asznált anyagok:
szalm a
ve ssző (S alix rosm arinifolia) 4.) G yógynövények:
galagonya, iringó, kakukkfű, sóskaborbolya...
7. állom ás
Á ltalános term észetvédelm i ism eretek
H azánkban a nemzeti park, tájvédelm i körzet, term észetvédelm i terület és te rm é szetvédelm i em lék néven jelölték ki a védett területeket.
1.) Mi a különbség a négy védettségi kategória között?
2.) M elyek M agyarország nemzeti parkjai?
H o rto b á g yi (1973), K iskunsági (1975), B ü kki (1977), A ggteleki (1985), F e rtő (1991) m agyarországi része.
3.) N evezd meg a KNP egységeit!
Ezek az 1991-es változások után:
I. Felső-K iskunsági puszta
SZEM LE
II. Felső-Kiskunsági tavak III. Izsáki Kolon-tó IV. F ülöpházi buckavidék V. O rgoványi rétek
VI. B ócsa-B ugac buckavilága és pu sztá i VII. T ő se rd ő é s a szikra i Holt-Tiszaág
4.) B ács-Kiskun megyében melyik tájvédelm i körzet található?
Ó csa i Tájvédelmi Körzet
5.) Sorolj fel országos jelentőségű term észetvédelm i területet a megyéből!
Tabdi kőrises égerláp, K iskőrösi Szücsi-erdő, Szelidi-tó, Péteri-tó, K unfehértói holdru- tás erdő, Kéleshalm i homokbuckák, D a b a si turjános, C sévharaszti borókás e rd ő
6.) Keress egy verset, amely a Kiskunságról szól és annak általad legszebbnek ítélt versszakát írd ide!
Igen nagy gyönyörűségem re szolgált minden egyes tém ában elm élyedni. M indezt so k féle form ában, különféle keretek között (tanulm ányi kirándulás, szakkör, nyári táborozás) szeretném átadni tanítványaim nak. És szeretném , ha az erre járók is m egism ernék és szívükbe zárnák e tájat.
Látogatási engedélyt és szállást a KNP igazgatóságától kell/lehet kérni:
Cím: K iskunsági N em zeti Park Igazgatósága, Kecskemét, Liszt F. utca 19. 6001. Pf.
186
B O R SO S KATALIN
Két kérdőív az iskolák „zöld”-ségéről
A napokban vaskos borítékot hozott a postás, am elyben m indenféle kö rn y e z e tvé de lm i „a n y a g " volt. Ezek között m eglepően rím elt egym ásra kettő: e g y kis z ö ld kártya, m eg a Z öldszívküldi legújabb száma. (Ez a Z ö ld S zív Ifjú sá g i Term é
s z e tv é d ő M ozgalom lapja.)
A zöld lapocska azt a kérdést szegezte nekünk, hogy „M ennyire zöld az iskolátok?” , s - többek között - ugyanezt a kérdést feszegeti a folyóirat is. És ráadásul m indkettő azzal a technikával dolgozik, hogy fölsorol egy tucatnyi kérdést, am elyekre a kérdezett „b e cs
szóra" válaszol, majd összeadja a pontokat, amelyeket a kérdőív igér, s végül m egálla
pítja, hogy tényleg: mennyire is zöld az iskolája.
É rdekesnek ígérkezik a két kérdés-sorozat összevetése. Vajon mit tart igazán fo n to s
nak egy iskola „zöld"-ségével kapcsolatban a G reenpeace (m erthogy a zöld kártya az ő nyári táborukban született), s mit a Zöld Szív?
Ha a kérdéseket tém akörök szerint csoportosítjuk, az 1. táblázatot kapjuk Nézzük először a tartalm i hasonlóságokat, bárm ily kicsik legyenek is azok!
1.) A növények védelm ét - ideértve a „virágokat” és a fákat is - m indkét kérdőív fo n tosnak tartja. Jellem ző különbség azonban, hogy míg a G reenpeace az épületben lévő szobanövényekről beszél, addig a Zöld Szív a környéken lévő, és főleg vadvirágokról.
2.) Az állatok védelm e - meglepő és m egm agyarázhatatlan módon - a G reenpeace lapján nem szerepel. (Bár igaz, ami igaz: a Zöld Szív kérdőívén is csak áttételesen!)
3.) Az anyag- és energia-takarékosság itt is, ott is téma. Pontosabban: a G reenpeace csak az energiatakarékosságról beszél, azzal kapcsolatban viszont m ár rögtön egész program ról. A Zöld Szív m indkét fajta takarékosságot szóvá teszi, viszont az e n e rg ia -ta karékosságot csak az izzókkal, az anyagtakarékosságot pedig csak a vízzel ka p cso lat
ban.
