Előszó

(1)

STATISZTIKAI SZEMLE,98. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 905–908. OLDAL

Előszó

A Tudománymetria (Scientometrics) mint önálló tudományterü- let felemelkedését két kiemelkedő tudós, Derek J. de Solla Price és Eugene Garfield nevéhez szokás kötni. Előbbi legendássá vált tanul- mányában¹ rámutat a tudományos közlemények hálózatos összekap- csoltságára, utóbbi 1964-ben létrehozza az SCI-t (science citation index – tudományos citációs index).² A tudománymetria „a tudomány, a tudományos kommunikáció és a tudománypolitika kvantitatív tanul- mányozása” meghatározással definiálható.³ A tudományos közlemé- nyek vizsgálata többdimenziós probléma: az ismeret (elméletek, tar- talmak), a szövegek (folyóiratok) és a tudósok (személyek, intézmé- nyek) többdimenziós terében⁴ a tudománymetria a tanulmány- folyóirat-szerző-intézmény metszetekben értelmezhető. A tudomány- ágnak 1978 óta reprezentatív folyóirata jelenik meg (a Springer kiadá- sában a Q1-es rangsorolású Scientometrics; H-indexe 106), amely há- rom tudományos részterületről közöl tanulmányokat: Computer Science Applications (Számítástechnikai alkalmazások), Library and Information Science (Könyvtár- és információtudomány), Social Sciences (Társadalomtudományok). A kutatási terület fejlődésére nagy hatással volt a tudománymetriai információk digitalizálása és az ebből fakadó elemzési lehetőségek.

Jóllehet, létezik e téren kutatócsoport (MTA-PE Budapest Rangsor Kutatócsoport), és számos tudománymetriai tárgyú magyar nyelvű közlemény látott már napvilágot – jelentős számban a Statisztikai Szemle hasábjain –, a Magyar Tudományos Akadémia tu- dományági nómenklatúrájában (https://mta.hu/doktori-tanacs/

tudomanyagi-nomenklatura-106809) egyelőre hasztalan keressük a Tudománymetriát. Ugyanakkor a hazai gyakorlatban is egyre nagyobb

1DE SOLLA PRICE,D.J. [1965]: Network of scientific papers. Science. Vol. 149. No. 3683. pp. 510–515.

https://doi.org/10.1126/science.149.3683.510

2 GARFIELD,E. [2007]: The evolution of the science citation index. International Microbiology. Vol. 10.

No. 1. pp. 65–69. https://doi.org 10.2436/20.1501.01.10

3 HESS, D. J. [1997]: Science Studies: An Advanced Introduction. New York University Press.

New York.

4 LEYDESDORFF,L. [1995]: The Challenge of Scientometrics: The Development, Measurement and Self-Organization of Scientific Communications. Leiden University. Leiden.

(2)

906 BAKACSI GYULA

teret nyernek a tudományág kutatásai által feltárt eredmények alkal- mazásai: legyen elég itt csak a tudományok doktora vagy az egyetemi tanári címek elnyerésének kritériumaira, a különböző egyetemi rangso- rokra vagy a számos pályázat értékelése során számba vett publikációs teljesítményi kritériumokra utalni.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága a 2019-es Magyar Tudomány Ünnepe sorozatban – a IX. Osztály rendezvényeinek sorába illeszkedően – 2019. november 20-án konferenciát rendezett

„Tudománymetria – tények, trendek, dilemmák” címmel. A konferen- cián elhangzott előadások közül ötöt fejlesztettek tanulmánnyá a szer- zők – ez alkotja jelen tematikus szám anyagát. A cikkek a tudomány- metria széles spektrumát fogják át.

Török Ádám és Konka Boglárka írása tíz olyan problémára mutat rá, amelyek alapüzenete az, hogy az egyetemek eredményességét nem feltétlenül pontosan mérik a hatékonysági indikátorokra épülő egyetemi rangsorok. A versenyképességet nem biztosan tükrözi a rangsorban elfoglalt hely; az egyetemek eltérő célfüggvényeket követnek, amelyet a kutatási hangsúlyú rangsormércék nem azonos súllyal értékelnek. A szerzők rámutatnak a mérési problémákra és a mért indikátorok tudománymetriai kérdőjeleire, a nemzetköziesedést kísérő torzító hatá- sokra, a méretgazdaságosság dilemmáira, a piaci szegmensek átjárha- tósági kérdéseire, a felsőoktatási piac keresleti-kínálati egyensúlyának kérdéskörére, különös tekintettel a keresleti és kínálati oldal preferen- ciáinak illeszkedésére, az iparági versenytényezők befolyásoló szere- pére, valamint a horizontális és vertikális tudásteremtés metszéspont- jában levő PhD-képzés eltérő mintázataira. A tanulmányt szakpolitikai gondolatok zárják.

Az MTA-PE Budapest Rangsor Kutatócsoport (Kosztyán Zsolt Tibor és szerzőtársainak) tanulmánya az egyetemi rangsorok gyakorla- ti vonatkozásait veszi górcső alá, egyben empirikus adatokkal alátá- masztva az előző írás néhány dilemmáját. A szerzők 963 egyetem adatbázisán a tudományos hatás és együttműködés alapján biklaszterezéssel három egyetemi ligát azonosítanak. Magyar egyetemek mintáján kimutatják az oktatói kiválóság hallgatói jelentkezésekre gyakorolt folyamatosan csökkenő hatását, továbbá azt, hogy a kiterjedt kutatóintézeti hálózati kapcsolatrendszer nem jelent vonzerőt a hallga- tói mobilitásra az Erasmus programban. Végül magyar egyetemek tel- jesítményét toplistás, illetve német és belga referenciaegyetemekkel összevetve rámutatnak, hogy a minősített folyóiratokban megjelenő cikkek és az azokra gyűjtött hivatkozások érdemi növelése nélkül hiú

(3)

ELŐSZÓ 907

ábránd a nemzetközi rangsorokban való előrelépés. Ezek a kutatási eredmények egyben alátámasztják az előző tanulmány azon tézisét, hogy a különböző intézményi stratégiák (a más ligához való tartozás) eltérő teljesítményindikátorok szerinti kiválósággal járnak együtt.

Soós és társainak cikke a Leideni Kiáltvány normarendszere alapján járja körül a publikációs teljesítménymérés indikátoraira tá- maszkodó értelmezés nehézségeit. A szerzők a hatás és a minőség idé- zettséggel való mérése kapcsán összemérhetőségi dilemmákra világí- tanak rá. A tudományterületi kategorizáció vonatkozásában rámutat- nak arra, hogy a referenciahalmazok lehetővé teszik az egyéni kutatási teljesítmények reálisabb értékelését, és a Magyar Tudományos Művek Tára Frascati-rendszer szerinti kategorizálása mellett érvelnek. Végül egy esettanulmánnyal mutatják be, hogy a Frascati-rendszer miként segíthetné elő a több tudományágas életművek méltányos összehason- lítását és megítélését a hazai MTA doktora cím odaítélésének gyakor- latában.

Dobos és társai egy kelet-közép-európai gazdaságtudományi ku- tatói adatbázist elemezve keresnek a nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciók javítására stratégiai, illetve sikerességi mintázatokat.

A teljesítményértékelésre használt Scopus-változók alapján két faktort azonosítanak, és sokoldalú statisztikai vizsgálattal tárják fel a változók közötti ok-okozati relációkat. Kutatói típusképzést célzó klaszterelem- zésük egy homogén, 80 százalékos csoport mellett miniklasztereket eredményezett. A TOPSIS-módszer segítségével a mintában szereplő öt ország kutatóit rangsorolják. Magyarország regionális középme- zőnyből való előrelépésének feltételeként azokat a tudatosabb publiká- ciós stratégiákat nevezik meg, amelyek a kutatási eredmények rend- szeres közzétételére irányulnak minősített folyóiratokban.

Sasvári és társai tanulmányukban három esztendő (2016–2018) sikeres pályázóinak adatbázisát vizsgálják, és az egyetemi tanári cím elnyeréséhez vezető tudományterületi mintázatok feltárására tesznek kísérletet, szembesítve azokat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság új értékelési kritériumrendszerével. Elemzésükben rámutat- nak a nemzetközi folyóiratokban és/vagy könyvekben történő publiká- lás eltérő diszciplináris hangsúlyaira. Különböző társszerzőségi straté- giai mintázatokra világítanak rá, és felvázolják azt is, hogy az egyes tudományágakban a cím sikeres elnyerése érdekében mikor kell elkez- deni a minősített nemzetközi publikálást. Nincs ugyanakkor lényeges eltérés az első közlemény és a cím elnyerése között eltelt idő tekinte- tében. A mintázatok különbségei választóvonalat rajzolnak ki a termé-

(4)

908 BAKACSI GYULA

szet- és társadalomtudományok között; ezek egy része megragadható a publikációs stratégiákban, más részük viszont habitusbeli eltéréseknek tulajdonítható.

Végül egy gondolat erejéig visszatérünk a tudománymetria hazai pozíciójára. Fontosnak tartjuk, hogy ez a tudományág elfoglalhassa helyét a hazai tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia berkein belül. A Gazdálkodástudományi Bizottság pedig kész e multidiszciplína befogadásával megteremteni ennek intézményi keretét.

Bakacsi Gyula,

a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi tanára